Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő volt a „főszereplő” a hatodik alkalommal megszervezett Szárhegyi Írótábor hétvégi eseményén. Az október 4–5. között lezajlott találkozó az augusztus 25-én 80. életévét betöltött neves irodalomtörténész ünneplésével zárult, amelynek során bemutatták az Önzetlen pulpitus – Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára /Mentor Kiadó, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE)/ című, frissen megjelent kötetet. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke díszes emléklapot nyújtott át az ünnepeltnek. /Köllő Katalin: Egy önzetlen irodalomtörténész születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Dávid Gyula egyik vezéregyénisége és főszervezője volt 1980-ban az első szárhegyi írótalálkozónak. A harmincéves múltra visszatekintő találkozón 46 budapesti, kolozsvári, nagyváradi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi író és költő vett részt, hogy a magyar irodalom utóbbi két évének jelenségeivel, témáival, fontosabb könyveivel és alkotóival foglalkozzanak. /Jánossy Alíz: Félszáz író Gyergyószárhegyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2008. október 7.
A Sapientián, a csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Karon 173 első éves hallgató kezdte meg tanulmányait. A vidékfejlesztés–szociológia és kommunikáció–PR szakon 92, az élelmiszeripari mérnök szakon, valamint a környezetmérnöki szakon 81-en kezdték az új tanévet. -Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága soron következő testületi ülését Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen tartja 2008. október 11-én. -Megjelent a Térség folyóirat első száma. A folyóirat indulása a székelyföldi fejlesztéspolitikai munka intézményesülésének első fontos lépését jelenti. Kiadó: KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Székelyföld – Fejlesztési Intézet, EMTE Sapientia Társadalomtudományi Intézet, Státus Kiadó. A lapszám vitaindító tanulmánya: „Székelyföldi helyzetkép – önálló regionális fejlődés”. -Dr. Csapó János professzor, az Élelmiszertudományok tanszék vezetőjének szerkesztésében jelent meg az Élelmiszer-Analitika /Scientia Kiadó/ című tankönyv a szakon tanuló hallgatók számára. -Október 10-én kerül sor Toró Tibor akadémikus előadására a csíkszeredai Sapientia – EMTE nagyaulájában. /Sapientia hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./
2008. október 8.
Varga Gabriella Vencser László kanonokról írt Itthon és otthon. Vencser László 60 éve /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2008/ című interjúkötetét mutatták be a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban. Az Új Katedra című pedagógiai folyóiratot szerkesztő Varga Gabriella 2007-ben találkozott a gyergyóditrói születésű Vencser Lászlóval, ekkor született a gondolat, hogy interaktív beszélgető regényt írjon a Linzben élő kanonokról és annak nem mindennapi életéről. A könyv valójában dokumentum, szépirodalmi igénnyel megírt legújabb kori történelem. /Bartos Lóránt: Könyv a kanonok hatvan évéről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./
2008. október 11.
Szakmai előadássorozatot tartott október 10-én a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai campusán a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) első, határon túli fiókszervezete a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB). Az előadásokat a KAB két, Csíkszeredában működő szakbizottsága, az Agrártudományi Szakbizottság és az Alkalmazott Társadalomtudományi Szakbizottság szervezte. A KAB-nak 14 szakbizottságának 450 romániai tagja van. Ezeknek a területi bizottságoknak nem a tudományos kutatás az elsődleges célja, sokkal inkább szervezési feladatokat látnak el. /Előadások a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
2008. október 11.
Sepsiszentgyörgyön október 13–20. között, a népszerű erdélyi író irodalmi munkásságára emlékezve Wass Albert hetet rendeznek, melynek keretén belül Bartha József református lelkész előadást tart a holtmarosi Wass-szobor kálváriájáról, Zorkóczy Zenóbia kovásznai művésznő Wass Albert verseiből összeállított estjére látogathatnak el a versbarátok. Wass Albert-meséket olvasnak fel kisiskolások, a Mikes Kelemen Gimnázium tanulói pedig vetélkedőt szerveznek. A budapesti Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész közös produkciójával, az Építsünk hidat! című zenés-irodalmi estjükkel Sepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre és Csíkszeredába is ellátogatnak. /100 éve született Wass Albert. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
2008. október 13.
A magyar tudósok 1996-os világtalálkozóján november 3-át a magyar tudomány napjának nevezték el, az Országgyűlés pedig 2003-ban hivatalosan is felvette a jeles napok sorába. A magyar tudomány napjáról számos tanácskozáson, konferencián emlékeznek meg, az MTA és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság agrártudományi és társadalmi szakbizottságai néhány nappal ezelőtt például a csíkszeredai Sapientia Egyetemen értekeztek. A romániai magyar természet- és társadalomtudományi tábor csendesen gyarapszik, közben terjed a tudománytalanság, a dilettantizmus, az amatőrködés. Az erdélyi magyar történelemtudomány hiába mondja ki, hogy az egykori, magyarok elfoglalta területeken a székelység nyugatról keletre való fokozatos megtelepedése a legvalószínűbb, mégis vannak, akik amellett kardoskodnak, hogy a székelyek a magyar honfoglalás előtt már a Kárpát-medencében éltek. Könczei Csongor figyelt fel arra, hogy a Maros Művészegyüttes csak román címszó alatt, de magyarul bejelentkező honlapján néhány menüpontot rovásírással is megjelentettek. „Tánctörténeti tény, hogy a Kárpát-medencei hagyományos tánckultúra és ezen belül a magyar paraszti tánckultúra (sőt még a hangszeres tánczene) legrégebbi rétegei is késő középkori és reneszánsz nyugat-európai gyökerekre vezethetők vissza, (…) azaz a XX. századi magyar néptánc-kultúra azt őrizte és hagyományozta, amit az angolok, franciák, németek, olaszok stb. néhány évszázada elfelejtettek. Hogy ennek mi köze az ősi magyar honfoglaló kultúrához? Semmi. A rovásíráshoz? Még annyi se. Mert képletesen fogalmazva: ahogyan latin betűkkel írunk, úgy latinul táncolunk is. ” – írta Könczei. /Székedi Ferenc: Latinul táncolók. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2008. október 13.
Rangos tudományos konferenciának adott otthont a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezésében. Az Enelko-SzámOkt 2008 néven megrendezett konferencia egyik témája volt a régió megújuló, potenciális energiaforrásainak azonosítása, felhasználási módszerek, a zöldenergia előállításának közeli és távlati lehetőségei Erdélyben. Magyarország és Erdély rangos egyetemei, a szakminisztériumok, valamint a vállalkozói réteg egybegyűlt képviselői október 10-én közös tanulmányúton vettek részt a Csíkszereda – Gyergyószentmiklós – Gyilkostó – Békási-szoros útvonalon. Október 11-12-én a résztvevők plenáris üléseken hallhattak előadásokat. /Hompoth Lóránd: Tudósok a jövőért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13.
2008. október 13.
Október 14-én lesz Antonia Arslan olasz író Pacsirtavár /Mentor Kiadó/ című regényének bemutatója a csíkszeredai Corvina Könyvesházban. A regény az 1915-ös anatóliai örmény népirtásról szól. /Örmény szenvedéstörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13.
2008. október 14.
A három évtizede alapított, egykor 32 tagot számláló csíkszeredai fotóklubnak ma mindössze két tagja van, Nagy P. Zoltán és Balási Csaba, mindketten a Nemzetközi Fotóművészek Szövetségének kiváló művészei. A Hargita Fotóklubot 1978-ban négyen alapították, de valójában Nagy P. Zoltán és Balási Csaba működtette. Azóta is Hargita Fotóklub néven neveznek be a különféle nemzetközi kiállításokra. A nyolcvanas években a Hargita Fotóklub az ország első klubjai közé tartozott. 1986-ban János Dénes elnökletével született egy másik fotóklub, a Prisma. 1992 óta kétszemélyes a Hargita Fotóklub. Nagy P. Zoltán képei számtalan nemzetközi kiállításon szerepeltek. /Túros Eszter: Világhírű, bejegyzetlen fotóklub. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./
2008. október 14.
Wass Albert-hetet szerveztek. A román sajtó kifogásolja, hogy a szervezők a helyi önkormányzatok anyagi támogatását is kérték, bár kormányrendelet tiltja a háborús bűnösök kultuszát. Eredetileg az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) három székelyföldi városban szervezte volna meg a Wass Albert-hetet, a román sajtó múlt heti kirohanásának hatására még bővült a rendezvény – tájékoztatott Nemes Előd, az EMI háromszéki szervezetének elnöke: további négy város EMI-szervezete csatlakozott, így október 13-a és 20-a között Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon kerül sor Wass Albert irodalmi munkásságát méltató rendezvényre. Nemes szerint „nagy nyomás nehezedik a szervező fiatalokra a román sajtó részéről”, hiszen az elmúlt napokban is folytatódtak a telefonálások. Kovászna megyében a tervezett Wass Albert-hét betiltását kérte Románia főügyészétől a sepsiszentgyörgyi Dan Tanasa. „A Farkasverem és A funtineli boszorkány című regényei, a tájleírásai olvasmányosak, de a közepes színvonalú szépirodalom kategóriájába tartoznak. A művei olyanok, mint általában a romantikus nemzeti lektűr, ám ez nem a huszadik, hanem a tizenkilencedik század műfaja volt” – állította Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész. Wass Albert háborús bűnössége vitatott probléma – mondta Tibori Szabó Zoltán újságíró Tibori Szabó Wass Albert magatartását kérdésesnek tartja. /Darvas Beáta, Kovács Zsolt: Wass-hét, ellenszélben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
2008. október 15.
Eddig a Capital gazdasági hetilap készített évente toplistát a 300 leggazdagabb románról, most azonban az Adevarul című napilap is hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő, és közzétette saját rangsorát az 500 leggazdagabb románról. Lényegesen különböznek egymástól a toplisták. A különböző becsléseken és számításokon alapuló összesítés annyira eltér egymástól, hogy például az első tíz leggazdagabb román között csak egyetlen milliomos szerepel mindkét toplistán. Ez Ion Tiriac volt teniszcsillag, aki mindkét rangsorban a második helyet foglalja el. A hasonlóságok azonban ezzel véget is érnek, hiszen a két rangsorban az egykori sportoló vagyonának feltüntetett értéke között több mint egymilliárd eurónyi különbség figyelhető meg. Az Adevarul szerint Dinu Patriciu olajmágnás áll az első helyen 1,9–2 milliárd euróra becsült vagyonnal. A Capital is körülbelül ennyire értékelte az olajmágnás javainak értékét, de Patriciu az ő rangsorukban csak a harmadik helyen áll. Így a hetilap szerint Romániában a legnagyobb vagyont George Becali üzletember birtokolja, vagyona a lap becslése szerint eléri a 2,5 milliárd eurót. Az egyik üzletember szerint nem létezik olyan egységes számítási alap, aminek segítségével számszerűsíteni lehetne a vagyonokat. Akárcsak az előző években, Teszári Zoltán nagyváradi üzletember bizonyult a leggazdagabb romániai magyarnak, 900 millió euróra becsült vagyonával. A második 250 millió eurós vagyonával Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor. 160–170 millió eurós vagyonával harmadik a magyarok topjában a nagyváradi Mudura Sándor. A negyedik legvagyonosabb magyar a kolozsvári Fodor Zsolt és felesége Silvia, 90–100 millió euróra becsült vagyonukat főként az Euro GSM cég által szerezték. Az ötödik legvagyonosabb magyar, a szintén kolozsvári Urasi Béla, /65–70 millió euró/. A kolozsvári CFR futballcsapat tulajdonosa, a szintén kincses városi Pászkány Árpád /60–65 millió euró/. Három kézdivásárhelyi vállalkozó következik: Hegedűs Ferenc (45–50 millió euró) és Szarvadi Lóránd (55–60 millió euró) egyaránt a Domo üzletlánccal alapozta meg vagyonát, időközben azonban mindketten eladták a részvények zömét, átnyergeltek ingatlanberuházásokra. Az elektronikai cikkek és háztartási gépek forgalmazásából szerezte vagyona javát a Cosmo üzletlánc tulajdonosa, Bába György (30–33 millió euró). A kolozsvári Secpral Pro Instalatii cég tulajdonosa, Hristea Erika vagyona eléri a 27 millió eurót. László János székelyudvarhelyi vállalkozó (20 millió euró) tulajdonában van a Székelyudvarhely központjában található Küküllő Szálloda. A temesvári Kovács Zoltán (20 millió euró) az Agenda sajtótrösztöt építette ki a kilencvenes évek elejétől kezdődően, jelenleg a lapkiadás mellett nyomdát működtet, és terjesztési hálózat is van a birtokában. A marosvásárhelyi Szász Roland és testvére, Orlando védőfelszerelések, öltözetek forgalmazásából gyűjtötte 19–20 millió eurós vagyonát. A Hargita megyei Pálfi Miklós (17 millió euró) a borszéki ásványvizet palackozó Romaqua Csoport részvényeinek 30,5 százalékát birtokolja. A csíkszeredai Kurkó János (15–17 millió euró) a jégkorongszurkolók számára cseng ismerősen, vendéglátásból és ingatlanüzletekből szerezte vagyonát. A világítóeszközöket forgalmazó kolozsvári Mezei Ferenc (11 millió euró) tulajdonában levő van az Electro Daniella cég. A marosvásárhelyi Prosszer család (8 millió euró) vagyonuk javát a Romcab és Paneuro cégek működtetéséből szerezték. A leggazdagabb romániai magyarok: Teszári Zoltán – 900 millió euró; Verestóy Attila – 250 millió euró; Fodor Zsolt és Silvia – 90–100 millió euró; Urasi Béla – 65–70 millió euró; Pászkány Árpád – 60–65 millió euró; Hegedűs Ferenc – 45–50 millió euró; Szarvadi Lóránd – 55–60 millió euró; Bába György – 30–33 millió euró; Hristea Erika – 25 millió euró; László János – 20 millió euró; Kovács Zoltán – 20 millió euró; Szász Roland és Orlando – 19–20 millió euró; Pálfi Miklós –17 millió euró; Kurkó János – 15–17 millió euró; Mezei Ferenc – 11 millió euró; Prosszer család – 8 millió euró. Forrás: Adevarul/Bálint Eszter: Ki a leggazdagabb: Patriciu vagy Becali? = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./
2008. október 15.
Október 15-én egyszerre nyílik Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeumban és Budapesten az Olof Palme Házban a magyar festészet napja tiszteletére rendezett ikerkiállítás. Ugyanazok a székelyföldi és budapesti művészek vesznek részt mindkét tárlaton. Székelyföldiek: Albert Levente, Bob József, Botár László, Deák Barna, Fekete Zsolt, Haller József, Keresztes Györgyi, Kiss Ármánd Zoltán, Kiss Béla, Kosztándi Jenő, Miklóssy Mária, Oláh Tibor, Péter Alpár, Schneller Mária, Siklódy Tibor, Szabó András, Szabó Árpád, Szabó H. Tünde, Szabó Zoltán, T. Várhelyi Imola, Tompos Opra Ágota, Turcza László, Ütő Gusztáv, Vinczeffy László, Vorzsák Gyula. Az ikerkiállításnak 15-én Budapesten lesz a megnyitója, Csíkszeredában pedig 28-án a záróünnepélye. /A magyar festészet napja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2008. október 15.
Az MTV Átjáró című, október 15-i adásának vendége Stefano Bottoni történész lesz, akinek nemrég jelent meg a Sztálin a székelyeknél című könyve, amely az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány múltját tárja fel /Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm tartomány története (1952–1960), Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/. Emellett Pál-Antal Sándor, Albert Dénes és Mártha Ivor emlékezését is figyelemmel kísérhetik a műsorban a Magyar Autonóm Tartományról. /Sztálin a székelyeknél. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2008. október 16.
Számottevő a különbség az Adevarul napilap és a Capital üzleti hetilap által közzétett, a leggazdagabb romániai üzletembereket rangsoroló listára felkerült magyarok személyét és vagyonát illetően. Mindkét listán Teszári Zoltán, a nagyváradi RCS&RDS telekommunikációs vállalat többségi tulajdonosa a leggazdagabb magyar, azonban Adevarul szerint 900 millió euróra becsült a vagyona, a Capital szerint „alig” 550–600 millió euró. Teszári arról is híres, hogy egyetlen sajtóorgánumnak sincsen róla fényképfelvétele. A Capital-lista szerint a második leggazdagabb romániai magyar a nagyváradi Lotus Center bevásárlóközpont építtetője, Mudura Sándor /147–152 millió euró/. Az Adevarul hasonló értékűre (160–170 millió euró) becsülte a vagyonát, de a napilap rangsorában ez csak a harmadik leggazdagabb magyar titulust hozta számára. Megelőzte ugyanis Mudurát Verestóy Attila székelyudvarhelyi politikus-üzletember, akinek az Adevarul szerint 250 millió euróra rúg a vagyona. A Capital „mindössze” 80 millió euróra becsülte a vagyonát. A taxisofőrből lett multimilliomos, a kolozsvári Urasi Béla a Capital gazdasági hetilap szerint a harmadik 95–100 millió eurós vagyonával, ez az összeg azonban 25 millióval magasabb, mint az Adevarul listája, ott 65–70 millió euró. A negyedik helyet szintén kolozsvári üzletember, a CFR futballcsapat tulajdonosaként ismertté vált Pászkány Árpád foglalja el 94–96 milliójával. Az Adevarul szerint Pászkány vagyona csak 60–65 millió euróra rúg. A hatodik és hetedik helyet a Domo üzletlánc alapítói, a kézdivásárhelyi Szarvadi Lóránd (49–51 millió euró) és Hegedűs Ferenc (45–50 millió euró) foglalja el. Az Adevarul Szarvadi vagyonát 9 millió euróval becsülte kevesebbre, mint a Capital, Hegedűs esetében az összeg teljesen megegyezik. (Hegedűs az egyetlen magyar, akinek vagyonát egyazon összegre becsülte a két lap.) A kolozsvári Euro GSM megalapítói, Fodor Zsolt és felesége, Silvia a Capital szerint 45–50 millió eurót gyűjtöttek össze, az Adevarul szakemberei pontosan kétszer ekkora vagyont tulajdonítottak a kolozsvári házaspárnak. Új szín a Capital listáján a korábbi években nem szereplő, szintén kolozsvári Péter Pál /43–44 millió euró/. László János, az Impar cégcsoport és a székelyudvarhelyi Küküllő Szálloda tulajdonosa a Capital szerint 25–27 millió eurót tudhat magáénak, az Adevarulban még csupán 20 millió euróval szerepelt. A csíkszeredai Fenyő Szálloda tulajdonosa, Kurkó János esetében is hasonló a helyzet, a hetilap szerint vagyona 24–27 millióra rúg, az Adevarul csak 15–17 millióval számolt. /Bálint Eszter: Ranglisták eltérésekkel. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2008. október 16.
Tizenkilenc dokumentációs és információs központot hoztak létre Hargita megyei iskolákban az utóbbi három évben. A legújabbat október 15-én avatták a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban, hat számítógéppel. Varga László igazgató elmondta, a minisztérium által biztosított 40 ezer lejt a város önkormányzata még 11 ezer lejjel pótolta ki, így még két termet tudtak berendezni. Egy modern, számítógépekkel felszerelt és internet-hozzáférést is biztosító könyvtár segíti az oktatást. /Takács Éva: Az információs műveltség otthona. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16/
2008. október 17.
Nyolc-tíz szándéknyilatkozat, egyezmény elfogadása várható a jövő héten Szegeden sorra kerülő magyar–román együttes kormányülésen. Ezek között van az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevétele, valamint az oktatási és kutatási oklevelek elismerése. Cseke Attila, a román kormány főtitkárhelyettese ismertette az együttes ülés napirendjét. Felidézte, hogy az eddigi együttműködés eredményei közé tartozik a gyulai román és a csíkszeredai magyar főkonzulátusok, valamint a sepsiszentgyörgyi magyar és a szegedi román kulturális központok megnyitása, továbbá az egymegállásos határátkelés. Szegeden szóba kerülnek majd a korábban megszületett megállapodások is, amelyek jelenleg még folyamatban vannak. Ezek közé tartozik az Arad–Békéscsaba villamosvezeték és az Arad–Szeged gázvezeték megépítése. A határ menti vidékeket érinti az a nyilatkozat, amely a 112-es sürgősségi hívószám együttes működtetésére vonatkozik. /(borbély): Konkrét tervek a román–magyar kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2008. október 17.
Erdélybe látogat október 23-án Sólyom László köztársasági elnök, az 1956-os forradalom évfordulóján szervezett csíkszeredai megemlékezéseken vesz részt, majd többnapos magánlátogatást tesz Hargita, Kovászna és Maros megyékben. Magánlátogatásra utazik Erdélybe, román vezetőkkel nem találkozik. /Sólyom László Erdélybe látogat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./ Sike Lajos, a lap munkatársa jelezte, a következő hetekben Sólyom László köztársasági elnökkel az élen, többen is Erdélybe készülnek. „Ha már hazulról nem sikerül, megpróbálják innen jobban összetákolni a nemzetet, s egyúttal megsúgják, hogyan szavazzunk november 30-án, és miként tegyük rendbe dolgainkat. Azért nem kellene annyira rohanni, mert nyilvánvaló, hogy most éppen odaát mennek rosszabbul a dolgok. ” – intette a jövőben érkezőket az ÚMSZ. /Sike Lajos: Zseniális. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2008. október 17.
Több mint egy éve, 2007 júniusában mutatta be először Haccacáré című produkcióját a csíkszeredai trió, Márdirosz Ágnes színművész, Szilágyi Nóra énekesnő és Ráduj Gábor zongorista. Azóta több tucat előadáson vannak túl, kávéházakban, szállodákban lépnek fel. A Haccacáré felidézi Karády Katalin dalait és az operettek világát. A csapatnak van két kedvenc helyszíne is, Magyarországon a ceglédi Délibáb kávéház, Csíkszeredában pedig a Hungest Fenyő Szálloda. /Túros Eszter: Karády-dalok és Csárdáskirálynő. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2008. október 18.
Turcza László csíkszeredai festőművész képzőművész kiállítása október 21-én nyílik a csíkszeredai Ave Art kisgalériában. /Időtlen tükrök – Turcza tündéri ikonjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18/
2008. október 18.
Vákár Tibor apja, Vákár P. Artúr szerkesztette és adta ki Gyergyószentmiklóson a Csíkvármegye című lapot az első világháború idején. Az Elpattant láncszem. Emlékkönyv a száz éve született Vákár Tibor építészmérnök-festőművész tiszteletére. Vákár Tibor építész 1908–2002 /Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2008/ című könyvvel emlékeztek Vákár Tibor építészre, grafikusra. Hosszú és gazdag élet cserepeiből szerkesztette Hadik András művészettörténész és ifj. Vákár Tibor a gazdagon illusztrált albumot. Értékmentő ember volt – írták róla méltatói. Mindent megtett, hogy értékeket mentsen. Vákár Tibor munkásságát nem az írásokból szerzett ismeretek alapján értékelhetjük leginkább, hanem tervei, munkái, rajzai és s festményei alapján. Hatalmas munkabírás jellemezte. Önzetlen ember volt. Nagy műgonddal hozta létre alkotásait, építészeti megvalósításait. Vákár Tibor /Gyergyószentmiklós, 1908. máj. 14. – Budapest, 2002. júl. 8./ iskoláit Gyergyószentmiklóson kezdte, majd Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Balatonbogláron folytatta. A család Romániából való kitiltása miatt Budapesten érettségizett, majd építészmérnöki diplomát szerzett, 1932-ben festészeten is diplomázott. 1945 után politikai okok miatt tizenegyszer tanácsolták el munkahelyeiről. Volt Budapesten vezető építészmérnök, Kolozsváron és Marosvásárhelyen főépítész, hadifogoly, egyetemi oktató, tervfőmérnök, tankönyvek és monográfiák társszerzője. Tanulmányaiban a települések építészettörténetének kérdéseit, műemlékeinek védelmét fejtette ki. 1988-ban elsőként emelte fel szavát a romániai falurombolás ellen. Terveit többször díjazták: 1986-ban Podmaniczky-emlékérmet, 1991-ben Ybl-díjat, 1995-ben a Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét adományozták számára. 2000-ben Gyergyószentmiklós díszpolgára lett. /Bajna György: Talapzat Vákár Tibor képzeletbeli szobrának. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18/ Vákár Tibor munkája: Székelyföld építészszemmel /Bp., 1988./ Halálhírére egyetlen nekrológ látott napvilágot: Polgárdy Géza: Búcsú Vákár Tibortól. = Magyar Hajnal (Budapest), 2002. aug. /
2008. október 18.
1958 a romániai magyarság történetében a véres megtorlásokkal, kivégzésekkel, példátlan retorzióval társuló esztendőként marad meg a közös emlékezetben. A román kommunista diktatúra számára a megtorlásokhoz az impulzust a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1958. február 22. és 28. közötti látogatása jelentette. Kállai Gyula 1958. február 24-én Marosvásárhelyen jelentette ki, hogy Magyarországnak a szomszédaival szemben semmilyen területi követelései nincsenek, majd kijelentette, hogy az 1956-os magyar ,,ellenforradalom” elsősorban Románia területi integritása számára jelentett veszélyt. A csúsztatás abban állt, hogy revíziós követeléssel egyetlen program sem lépett fel. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem programjában 16. pontként szerepelt, hogy a magyar kormány nemzetközi fórumokon képviselje a határon túli magyarok ügyét. Kállai Gyula arra is felhívta a ,,román elvtársak” figyelmét, hogy az ellenforradalmárokat példásan meg kell büntetni. Ennek a kijelentésnek azonnali hatása volt: véres kezű magyar gyilkos, Kádár János és kísérete még el sem hagyta az országot, amikor a Kolozsvári Katonai Törvényszék Fodor Pál csíkszeredai vasútépítő mérnök, Csiha Kálmán református lelkész – a későbbi püspök –, Hajdu Géza, Szőcs Ignác, Szentmártoni Bálint Ferenc-rendi szerzetes perében példátlanul szigorú büntetéseket mondott ki: Fodor Pált, Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester (1996–2000) édesapját 25 évi kényszermunkára, a többieket 10 és 20 év közötti börtönbüntetésre ítélte. 1958. május 30-án Temesváron tíz személyt ítéltek halálra. Kegyelmi kérvényüket visszautasították, a Nagy Nemzetgyűlés elnöki tanácsa 1958. augusztus 22-én megerősítette a halálos ítéleteket. Ötven évvel ezelőtt, 1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében a tíz értelmiségit, köztük dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvédet, kivégezték. Az ötvenedik évfordulón álljon itt a névsoruk: Szoboszlai Aladár magyarpécskai római katolikus plébános, Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébános, báró Huszár József abafáji földbirtokos – letartóztatásakor Aradon élt –, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvéd, a Nemzeti Parasztpárt egyik Arad megyei vezetője, Orbán Károly mezőmadarasi, nyolc nyelvet beszélő földbirtokos, dr. Kónya Béla István kézdivásárhelyi ügyvéd, Orbán István csíktaplocai tisztviselő, földműves, Lukács István magyarpécskai kereskedő, Tamás Imre csíksomlyói tanító, Tamás Dezső csíksomlyói tisztviselő. A hozzátartozók ma sem tudják, hol nyugszanak szeretteik földi maradványai. Tamás Imre tanító három gyermekének a börtönből kiadták édesapjuk véres foltokkal tele nagykabátját. Szoboszlai Aladár úgy képzelte, hogy Háromszék lesz az általa kidolgozott Keresztény Dolgozók Pártjának és programjának központja. Bérmakeresztapja, Ábrahám Árpád torjai plébános révén a szervezkedés egyik legfontosabb központja Torja lett. A mozgalomnak sejtje működött Kézdivásárhelyen, Csernátonban. Azért fontos, hogy a mozgalom hiteles történetét a Háromszékben közölt sorozat révén elsősorban a megye lakossága ismerje meg. 50 évvel ezelőtt, 1958. október 4-én a nagyvárad-velencei művelődési házban mondták ki az ítéletet az érmihályfalvi csoport perében. Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt és dr. Hollós István volt hadbíró századost, később magyar-francia-latin szakos tanárt halálra, 13 személyt életfogytiglani kényszermunkára és a többieket 5–25 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Sass Kálmánt és Hollós Istvánt 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben végezték ki. Ez volt a legkegyetlenebb per, a túlélők nagy része a börtönből való szabadulás után elhunyt. A Háromszék folytatásokban közli Tófalvi Zoltánnak a Szoboszlai-per anyagát feldolgozó munkáját, emléket állítva Erdély mártírjainak. /Ötvenhat véres megtorlása Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
2008. október 20.
Szimbolikus üzenetet hordoz az, hogy Sólyom László magyar köztársasági elnök október 23-án nem Budapesten vesz részt az 1956-os forradalom emlékére szervezett ünnepségeken, hanem az erdélyi rendezvényre látogat el. A gesztus egyrészt a határon túli magyarok irányába hivatott a nemzet egészének egységét jelezni, másrészt vélhetően üzenet haza: a köztársaság elnöke inkább a határokon kívül rekedt nemzettársak között kíván méltóképp emlékezni a forradalom hőseire, ahelyett, hogy a magyar belpolitika megosztottságához asszisztáljon. Szintén szimbolikus értékkel bír, hogy Csíkszeredában kerül sor Sólyom László és Traian Basescu találkozójára. A román államfőnek fontosak a romániai magyarok iránti gesztusok, ezzel növeli népszerűségét a romániai magyarok körében. Jobb lenne, ha a közös kormányülés témái között szerepelne az önrendelkezés, a magyar egyetemek román állami finanszírozása vagy a restitúció. /Balogh Levente: Szimbólumok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2008. október 20.
Szinte nincs az a nóta, amelyet a nagyváradi 24 esztendős Szőcs Lőrinc prímást akár zenésztársaival, akár egymagában hegedűn ne tudna eljátszani. Csíkszeredáról került Váradra, egy ideig „táncházas” zenét is játszott, azután rájött, hogy az ő igazi világát a magyar nóták jelentik. Bihar megyében és Nagyváradon nincs már igazi prímás, ezért a fiatalember például Járóka Sándor, Sánta Ferenc vagy Puka Károly prímás felvételeit hallgatja, hogy bővítse nótakincsét, ami így körülbelül 300–400 nótát ölel fel. /Fried Noémi Lujza: Hegedűszó mindenkinek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2008. október 20.
Berecken befejeződött Nemzetközi Fotóművészeti Alkotótábor, amelynek ötletgazdája Nagy P. Zoltán csíkszeredai fotóművész, a Hargita Népe nyugalmazott fotóriportere. A háromszéki Berecken immár hetedik alkalommal megszervezett egyhetes táborozáson több ezer fotót készítettek a környéket bebarangoló hazai és magyarországi fotóművészek. /Bartos Lóránt: Több ezer kép Háromszékről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2008. október 20.
„Képzőművész veteránoknak” szervezett alkotótábort a gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Alkotóközpont, azokat hívták meg, akik közel harmincöt évvel ezelőtt a hajdani Barátság művésztábor létrejötténél bábáskodtak. A rendezvény nyitóeseménye a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó könyvkiállítása volt, amelyen elsősorban a kiadó képzőművészeti tárgyú monográfiáiból, antológiáiból és katalógusaiból kaphattak ízelítőt az érdeklődők. Bemutatták a tíz éve útnak indított Műterem sorozat eddig megjelent huszonöt könyvét, valamint a Nagy István, Nagy Imre és Páll Lajos munkáit bemutató albumokat. „Húsz újabb név merült fel, akik a közeljövőben megjelennek a Műterem sorozatban” – magyarázta Tőzsér József, a könyvkiadó vezérigazgatója. Jelenleg hat, erdélyi magyar képzőművészeket bemutató kötet van előkészületben. /Jánossy Alíz: Új nevek a Műteremben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2008. október 21.
Kénytelenek lemondani jelenlegi, a helyhatósági választásokon megszerzett mandátumukról a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ jelöltjei, ha függetlenként akarnak megméretkezni a parlamenti választásokon. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke elmondta, tudomásuk szerint az MPP által támogatott három független jelöltre vonatkozik ez a döntés: a Sepsiszentgyörgy – Erdővidék – Sepsiszék szenátori kerületben induló Szilágyi Sándor, az MPP baróti alelnöke és a polgári párt megyei tanácsosa, a Felső-Háromszék kerületben képviselőként induló Rákosi János pedig a kézdivásárhelyi tanács MPP-s tagja. Csinta Samu, az MPP Kovászna megyei ügyvezető elnöke elmondta: az általuk támogatott független jelöltek, vagyis Szilágyi Sándor és Rákosi János készek lemondani párttagságukról. Kilépett az MPP-ből, és megerősítette az RMDSZ-tagságról való lemondását Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, aki bejelentette: politikailag függetlenként kívánja szolgálni az erdélyi magyar gazdák érdekeit. Sebestyén közölte: az RMGE hétvégi kongresszusán úgy döntöttek, a szervezet nem kíván tovább együttműködni az RMDSZ jelenlegi vezetésével. Kilépett az RMDSZ-ből, és függetlenként indul Becsek Garda Dezső, aki négy éve az RMDSZ tagjaként szerzett újabb parlamenti képviselői mandátumot. Lemondott RMDSZ-es tagságáról a csíkszeredai Borbély Ernő is. /Bíró Blanka és Gyergyai Csaba: Különcködők és bírálók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./
2008. október 21.
Megjelent Sapientia Egyetem Csíkszeredán működő Társadalomtudományi Tanszék vezetője, dr. Ambrus Zoltán docens legújabb könyve /Szociálpszichológia. Alapismeretek, feladatok, gyakorlatok, Scientia Kiadó/. Kiváló tankönyvként szolgál majd a társadalomtudományi szakokon tanuló hallgatóknak. Megjelent az Antropológiai Műhely 2007/2008-as száma, a kötetet dr. Bodó Julianna docens, a Társadalomtudományi Tanszék oktatója szerkesztette. Ebben tizenhárom végzett hallgató közölt tanulmányt, térségi migráció és kommunikáció témakörben. /Sapientia-hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./
2008. október 21.
Wiener Ferenc, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet biológus oktatója 1956-ban diákjai számára elrettentő példaként állította pellengérre a genetikát, mint az angol–amerikai imperializmus szélhámosságba hajló áltudományát, és jelölte ki követendő útnak Micsurin, Tyimirjazev, Liszenko tanait. Egyúttal, Andrásofszky Tibor rektor mellett főszerepet játszott a magyarországi forradalom hatásának elhárításában, ami egyet jelentett az „ellenséges elemek” kizárásával, illetve termelésbe küldésével. Wiener elvtárs azután kint maradt Svédországban, ahol a genetika lelkes kutatója lett. Ugyanígy harcostársa, Méra Endre elvtárs, de ő Olaszországban kötött ki. Nem csak egyes tanárok és besúgó diáktársak segítettek a „tisztogatásban”, hanem megbízható, kegyelt bukaresti káderek is: Szekeres Sándor, Gere Mihály, Kopándi Sándor, Domokos Géza stb. Jellemző, hogy a nagyváradi származású Mogyorós Sándor (Alexandru Moghiorosként a központi bizottság titkára) üzent hadat a magyar nacionalizmusnak, elvtársa, Leonte Rautu (Leon Leibovici) pedig Nuszbaum Oszkár tanársegéddel és Moszkovics Károly diákkal együtt az izraelita osztályidegen egyetemi hallgatókat, köztük Lobsein Verát vette célba. Az 1956 utáni megtorlást kutatók számításai szerint Romániában mintegy 1500 magyar értelmiségi szenvedte meg, többen az életükkel fizettek. Marosvásárhely 1956–1959 közötti eseményeiről képet ad Dr. Nagy Lajos rétyi körorvos, a rendszer egykori szenvedő alanya Életünk kórtörténete (Pallas–Akadémia, Csíkszereda) című, könyvében, tizenkét sorstársának visszaemlékezéseivel és korabeli hivatalos dokumentumokkal kiegészítve. Kitért arra is, mi lett a gyűléseken megbélyegzett „ellenséges elemek” további sorsa. Kuna Tibor, gyergyócsomafalvi „kulákivadék” Balánbánya főorvosa, Bárányi Ferenc és felesége, László Ildikó megbecsült orvosok és közéleti személyiségek Temesváron, Katz Pál igazgató-főorvos Zilahon, Piros Ferenc kórházalapító főorvos Marosvásárhelyen, Tóró Árpád népszerű szakorvos Székelyudvarhelyen, Szász István Tas a kolozsvári mentálhigiéné megszervezője, Kiss András Belényesen, majd Nagyváradon főorvos. /Barabás István: Az élet fonákja. Nehéz leckék. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./
2008. október 22.
Pete István lemondásával hatra emelkedett azoknak a honatyáknak a száma, akik más tisztségre cserélték az RMDSZ-es parlamenti mandátumukat. Garda Dezső képviselő kilépett az RMDSZ-ből, frakciótagsága bizonytalan. Lemondott október 20-án szenátori mandátumáról Pete István, mert a Számvevőszék vezető testületébe került. Pete István utódja Szentmiklósi Zoltán agrármérnök lesz, akinek a mandátuma alig másfél hónapig, a választásokig tart. A 2004-es választások után az RMDSZ szenátusi frakciójából elsőként Puskás Bálint került más tisztségbe: 2007. június 18-án az Alkotmánybíróság tagjává választották, helyébe Szabó Ilona lépett. Szabó egyébként az első hölgy volt az RMDSZ férfiak által uralt parlamenti frakcióiban. Másodikként Sógor Csaba váltott bársonyszéket: bukarestit brüsszelire. A csíkszeredai lelkészt ugyanis európai parlamenti képviselővé választották, helyébe 2007. december 11-én Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Hatóság akkori elnöke került. Változott az eltelt négy év alatt a képviselőházi frakció összetétele is. A múlt héten tette le a parlamenti esküt Olosz Gergely, aki az Energiaszabályozási Hatóságot hagyta ott a törvényhozói mandátumért. A politikus Antal Árpád helyét foglalja el, akit a helyhatósági választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesterévé választottak. Szintén a helyhatósági választások után távozott a frakcióból Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, akinek helyébe Haszmann Pál lépett. A Brassó Megyei Tanácsba került Kovács Attila képviselő, akinek székét 2008. augusztus 13-ától Nádudvary György foglalta el a frakcióban. Hivatalosan nem távozott a frakcióból, de kilépett az RMDSZ-ből Garda Dezső. A Hargita megyei képviselő független jelölt lesz a választásokon, az MPP támogatásával. /Cs. P. T. : „Kicserélt” frakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2008. október 23.
Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester úgy véli, hogy Traian Basescu és Sólyom László államelnökök jelenléte az október 23-i csíkszeredai emlékező ünnepségeken azt bizonyítja, hogy a Székelyföldnek joga van a szabadsághoz. Ráduly Róbert azt nyilatkozta, az egész közösség várja a találkozást. „Az államelnökök jelenléte olyan gesztus, amely azt jelképezi, hogy az 1956-os események nem csupán Magyarországra vonatkoztak, hanem az egész volt szovjet térségre. Az eddigi munkánk értékelése ez, mert ha nem emeltünk volna szobrot a szabadságnak a városban, ha nem alakítottuk volna ki az 1956-os teret, ha nem volnánk olyan közösség, amely szorosan kapcsolódik az 1764-es, 1848-as, 1956-os szabadságharcokhoz, ez a látogatás nem következne be. Mindez azt bizonyítja, hogy a Székelyföld szabad, és joga van a szabadsághoz” – jelentette ki Ráduly Róbert. /Ráduly tapsol Basescunak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./
