Cigánykérdés mint olyan nem létezik. Amint valaki ezt a kifejezést használja, azonnal lerasszistázzák. A cigánykérdés viszont továbbra is válaszokra, megoldásokra vár. Megoldást eddig még senki nem talált. A romák integrálásának különböző módozatai gyakorlatilag csődöt mondtak. Ugyanott tartunk ezen a téren, mint húsz évvel ezelőtt. Miért jönnek Bukarestből roma aktivisták Csíkszeredába tüntetni? A tüntetők Bukarestben vagy akár Craiovában is tiltakozhatnának, hiszen ott is ugyanaz a probléma, mint Csíkban. A bukaresti romáknak joguk van felvonulni és jogokat követelni Csíkszeredában, éppenséggel abban a városban, ahol a helyi cigányok egy csoportja ingyen kap a várostól lakást, vizet és villanyt. /Szüszer-Nagy Róbert: Első lépés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./
2009. július 31.
Eckstein-Kovács Péternek a tusnádfürdői EU-táborban elhangzott nyilatkozatát az EMI cáfolta, erre reagált most Eckstein-Kovács Péter. Az EMI nem képviseltette magát a Csíkszeredán tartott, Budaházy melletti szimpátiatüntetésen, közölték. Eckstein-Kovács Péter az MTI július 6-i tudósítását hozta fel, eszerint a képviseltette magát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a tüntetésen.,,Az EMI független civil ifjúsági szervezet, egyetlen erdélyi vagy magyarországi politikai párt mellett sem kötelezte el magát” – áll az EMI nyilatkozatában. Eckstein-Kovács Péter ezt azzal cáfolta, hogy az EMI-táborba meghívták Vona Gábort, a Jobbik elnökét, más magyarországi pártok viszont nem kaptak meghívást. Eckstein-Kovács Péter a Jobbikat és a Magyar Gárdát szélsőséges szervezeteknek tartja, így gondolja ezt többek között a New York Times, a The Times, a Le Figaro és a Spiegel is. Eckstein kéri azokat a kiváló erdélyi értelmiségieket, egyházi és közéleti személyiségeket, művészeket, akik részt vesznek az EMI-táborban, vizsgálják meg, mennyire fér össze nézeteikkel, hogy képletesen egy asztalhoz üljenek a Jobbik vezetőivel. Eckstein-Kovács Péter kijelentette, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. közpénzekkel támogatja az EMI-tábort, amelyik teret enged szélsőséges politikusoknak, ez megengedhetetlen egy RMDSZ-színekben megválasztott tisztségviselő számára, ezért várja az RMDSZ vezetőségének véleményét ebben a kérdésben. /Eckstein-Kovács Péter: Válasz az EMI-nek (Visszajelzés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./ Előzmény: Sylvester Lajos: Nem szélsőségesek (Erdélyi Magyar Ifjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./
2009. augusztus 3.
A történelmi Székelyföldet alkotó három megye önkormányzati vezetői közösen emlékeztek meg augusztus 1-jén az 1849-es nyergestetői ütközet 160. évfordulójáról. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében elmondta: Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati vezetői első alkalommal ünnepeltek együtt a Nyergestetőn. Ezzel is kifejezik Székelyföld egységességét, valamint a székelyek önrendelkezési igényét. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felidézte Tuzson János és honvédei szabadságharcát, és hangsúlyozta, hogy a székelyek leginkább olyankor mutatták meg igazi énjüket, amikor szabadságuk elvesztésének a veszélye fenyegette őket. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke kijelentette: a nyergestetői csata biztosít arról, hogy érdemes magyarként élni Erdélyben. Egyed Ákos kolozsvári történész a nemzeti emlékhelyek fontosságára hívta fel a figyelmet hangsúlyozva, hogy a székelységnek erőt kell meríteni saját múltjából. /Közös megemlékezés Nyergestetőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Együtt emlékezett a három székely megye az 1849-es hősökre. Kopjafát avattak és zászlót adtak át. A csíki és a háromszéki huszárok a Nyerges-tetőre vonultak, a két huszárcsapat élén ott lovagolt Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor. A harmadik székely megye, Maros önkormányzatának elnöke, Lokodi Edit Emőke hintón érkezett az emlékműhöz, Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere társaságában. Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános a román hatalom kisebbségellenes magatartására hívta fel a figyelmet. /Huszárt toboroztak a Nyerges-tetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./
2009. augusztus 3.
Július 31-én elkezdődtek a Csíkszeredai Városnapok. A román, a magyar, valamit a székely himnusz dallamára először emelkedett magasba Csíkszereda város zászlója a Mikó-vár előtti, felújított téren. A felújítás 2008-ban kezdődött. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szólt a vár bástyájának jelenleg zajló felújításáról, és bejelentette, hogy a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium épületének teljes felújítása következik. A Mikó-várban megnyitották a Márton Ferenc-emléknapot. Ráduly Róbert Kálmán jelezte, hogy a művész Gátkötő csíki székelyek és az Erdőirtás Csíkországban című, két monumentális alkotása közül egyiket sem tudhatják magukénak, sőt a városháza falait hajdanán díszítő, ugyancsak a művész által rajzolt portrékra sem tudtak vigyázni. Márton Ferencet /1884-1940/, a 125 éve Csíkszentgyörgyön született, kiváló képzőművészt a régi rendszerben megbélyegezték. Most bemutatták a Márton Ferenc címet viselő – Murádin Jenő, Sümegi György és Zombori István történész által írt – képzőművészeti albumot. A maszk című kismonográfiát pedig Elekes András ismertette. Ez utóbbi kötet szerzője, Szabó András főmuzeológus tárlatvezetés során részletesebben is szólt a művész munkáiról. A kiállítás megtekintését pedig a Becze Zoltán által készített portré-dokumentumfilm tette teljessé. /Antal Ildikó, Forró-Erős Gyöngyi, Hompoth Loránd: Miénk lett a tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./
2009. augusztus 4.
Mátyás László csíkszentmártoni tanácsos szerint nem volt szerencsés a Romani Criss roma emberjogi szervezet csíkszerdai tüntetése, mert az elmélyíti az etnikai feszültségeket. Hasonló szellemben nyilatkozott Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök körlevele szerint maguk a csíkszentmártoni romák is helytelennek tartják a nevükben és érdekükben eljáró nem kormányzati szervezet tüntetését. Székely Ervin kifejtette, egyik oldalon áll egy okvetetlenkedő civil szervezet, amelyik tüntetget Bukarestben, Csíkszeredában, a másik oldalon pedig a béketábor, „amelyik csak a békétlenséget meg a romákat utálja”. Székely Ervin elítéli a Hargita Megyei Tanács túlzott toleranciáját a Jobbik vezetőjével szemben. /Székely Ervin: Béketábor a Hargitán. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./
2009. augusztus 6.
Felújította egy évtizeddel korábbi, Barangolás a Székelyföldön című sorozatát a csíkszerdai Pallas-Akadémia Könyviadó. Hargita és Maros megye után Kovászna megye útikönyve, Kisgyörgy Zoltán, a lap munkatársa, helytörténész, genealógus, harangkutató munkája is újból nyomdafestéket látott /Barangolás a Székelyföldön 3. Kovászna megye/ Gazdagabb az első kiadásnál, naprakész információkkal szolgál, a 2000 óta eltelt időszak fontosabb tényei is bekerültek a kötetbe. A népszámlálási adatokból nyomon követhető a népesség fogyása. Feltűnnek a könyvben az utóbbi kilenc évben felavatott emlékművek, szobrok, a megnyílt vendéglátó-ipari egységek, bővült az ajánlott irodalom is. A szerző szomorúan meséli, lépten-nyomon saját szövegeibe botlik falufüzetekben, szórólapokon, a világhálón – anélkül, hogy valahol is megjelölnék azok eredetét. /Szekeres Attila: Háromszéki túrák Kisgyörgy Zoltánnal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./
2009. augusztus 8.
A jubileumi összejövetelen már az első öt évét tükröző kötettel is meglephette vendégeit, barátait a gyergyóalfalui Vadárvácska alkotótábor, házigazdája, Gál Mihály kezdeményezésére. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó elegáns albuma példás összefogás eredményeként népszerűsíti a tábort. Az előtanulmány szerzője, Nagy Miklós Kund, az alkotótábor két művészeti vezetője, Márton Árpád és Balázs József festőművész és a kötetben megszólal Banner Zoltán művészettörténész. Ritkán látható ilyen egységesen magas nívójú alkotótábori tárlat, mint ez a mostani. A tábornak köszönhetően Alfaluban, Borzonton már több köztéri szobor áll, most tágítják a kört, és a Gyergyói-medencében elterülő kisrégió számára készülnek egy közös monumentális kompozíciót megvalósítani. Ősi népszokáshoz, a húsvéti határkerüléshez kapcsolódik. Vallási jellegű a tradíció, a Gyergyóalfalu, Csomafalva, Gyergyóújfalu, Kilyénfalva, Tekerőpatak, Gyergyószentmiklós térségben található az a „senkiföldje”, ahova az elődeik szokása szerint a helységek lakói kivonulnak. Ide helyezik majd el a feltámadás, megmaradás jelképeként kőbe, bronzba álmodott hatalmas emlékművet, amely az egyes települések sajátos szimbólumait, védőszentjeit, történelmi egyházi alakjait mutatja föl. Legközelebb a kézdivásárhelyi szobrászművész, Vetró András Szent István bronzba öntött arcmását avatják fel a borzonti templom udvarán. /N. M. K. : Vadárvácska ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./
2009. augusztus 11.
Ami a román nyelv elsajátítását illeti közép- és egyetemi fokon, Puskás Attila elmondta, hogy a csíkszeredai Sapientia EMTE idei mérnök államvizsgázói, jóllehet minden tantárgyukat magyarul tanultak, de Bukarestben – idegen bizottság előtt – románul államvizsgáztak. Románul kellett elkészíteniük a dolgozatukat, és tízperces ismertetéssel megvédeniük, majd hasonló időtartamban felelniük a feltett kérdésekre. A tizenöt jelentkező közül egyik sem kapott elégtelen osztályzatot, hetesen alul egyikük sem vizsgázott. Többeket dicséretben is részesítettek a professzorok tájékozottságuk és otthonosságuk miatt a választott témájukban. Azok tehát, akik agitálnak a magyar oktatás ,,újraegyesítéséért” a románnal, az egyéniségükből kimosódott nemzeti önérzetet jelzik, vagy a szolgalelkűséget, alighanem többségi sugallatra. /Puskás Attila: Magyarul tanulni, románul vizsgázni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./
2009. augusztus 11.
Petrás Mária biblikus témájú domborműveiből nyílik tárlat augusztus 14-én a csíkszeredai Kriterion Galériában. A kiállítás következő állomásai Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Bákó és Kolozsvár. A Bákó megyei Diószénben született csángó művésznő munkáit Hegedűs Enikő művészettörténész méltatja. Petrás Mária a brassói Képzőművészeti Népfőiskola grafika szakán végzett 1978-ban, 1995-ben pedig a Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott, ahol 1997-ben mesteri képesítést is szerzett. 1997-ben volt az első jelentősebb önálló kiállítása. Azóta több mint 170 egyéni tárlata volt. Számos köztéri alkotása áll Magyarország-szerte, de Romániában is. 2006-ban Magyar Művészetért díjban részesült, ugyanebben az évben kapta meg a Szervátiusz Jenő-díjat is, melyet minden évben egy Kárpát-medencei, a nemzeti kultúráért elkötelezett képzőművésznek ítélnek oda. /Varga László: Névtelen szentek között felnőtt művész. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./
2009. augusztus 13.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ sürgősen utasítsa a Belügyminisztériumot, hogy biztosítsa a lakóhelyükről a magyarok által elüldözött Hargita megyei romák visszatérését otthonaikba, karhatalmi felügyelettel – áll abban a megkeresésben, amelyet a CSAT elnökéhez, Traian Basescu államfőhöz, valamint a szenátus és a képviselőház elnökéhez intézett a napokban négy roma jogvédő szervezet. A jogvédő szervezetek szerint százhetven cigány lakos, köztük gyerekek és nők kényszerültek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket. Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon május és június folyamán voltak konfliktusok a roma és magyar közösség közti. A csíki cigányok ügyében már Bukarestben és Csíkszeredában is szerveztek tüntetést „A gyors beavatkozásra azért van szükség – indokolták a jogvédő szervezetek –, mert érezhetően nő a feszültség a térségben. Hasonló konfliktusokra sor kerülhet Csíksomlyón, Csíkmadarason, Szentsimonban és Kászonújfaluban is” – sorolták a „veszélygócokat”. Az indítvánnyal kapcsolatban Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója, Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, a roma jogvédők lépése eltúlzott. /P. B. : Állambiztonsági kérdés a csíki romaprobléma? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
2009. augusztus 14.
Már negyedik rendezi meg az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszeredai szervezete a Honfoglalás kori mesterségek hetét. Az idén az eseményre augusztus 17-20. között lesz, amelynek keretében a nemezeléstől az ostorfonásig, számos honfoglalás kori mesterséget kipróbálhatnak. A tevékenységek Csíkszeredán, a Mikó-vár hátsó udvarán felállított jurta körül zajlanak. /Csíkszereda – Honfoglalás kori mesterségek hete, negyedik kiadás. = Erdély. Ma, aug. 14./
2009. augusztus 14.
A Szent Ágoston-szobor és a Szent Mónika-szobor augusztus 13-án került rendeltetésének helyére: a felszentelésre váró csíkszeredai Szent Ágoston-templom apszisába. A Xantus Géza képzőművész műterméből elszállított alkotások vigyázzák mostantól a templomot, melynek felszentelési ünnepe augusztus 29-én lesz. Pénzes József esperes-plébános rendre beszámolta híveinek a munka haladásáról a templom épülésének kezdetétől, 1993-tól. Az ülőhelyek száma 700, befogadó kapacitása mintegy 1200 fő, 33 méter magas a templomtorony. A felszentelés a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye millenniumi rendezvényeinek keretébe illeszkedik. Xantus Géza készítette el a keresztút stációit is, azokat is rézdomborításos technikával. /Antal Ildikó: Műteremből a templomba. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./
2009. augusztus 18.
Nem ért egyet a kormány által javasolt létszámcsökkentéssel az erdélyi megyei és városi vezetők zöme. Az elöljárók szerint a kormánynak csak abban az esetben lenne joga beleszólni abba, hogy az önkormányzatok hány közalkalmazottat foglalkoztatnak, ha a feladatokból is visszavenne. Erről beszélt Antal Attila csíkszeredai alpolgármester is. Tiltakoznak az intézkedés ellen a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek is. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester a saját bevételeket, az elvégzett szolgáltatásokat, illetve a lakosság számarányát is figyelembe vevő kormányhatározatot tartana megoldásnak a témában, de csakis ajánlásként. „Csíkszeredában négy éve elvégeztük a közigazgatásban dolgozók létszámának ésszerűsítését, ezért a munkatársaink így is megfeszített tempóban dolgoznak, hogy elvégezzék a rájuk szabott munkát” – mondta Antal Attila csíkszeredai alpolgármester. „Egyetlen személy sincs pluszban” – jelentette ki Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester. „Negatívan hat majd az egész megye életére, ha a kormány megvalósítja elképzelését” – állította Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. A kormány tervezett személyzetcsökkentése a Hargita Megyei Tanács esetében 311 állás megszüntetését jelenti. „Kiforratlan a kormány elképzelése” – szögezte le Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szintén ellenzi a létszámcsökkentést. „Marosvásárhely jól áll a személyzet létszámát illetően, 180–200 alkalmazottal dolgozunk” – jelentette ki Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, aki szerint eközben Aradon és Iasi-ban több mint 500 közalkalmazott tevékenykedik. /Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kovács Csaba, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Szucher Ervin: Nemet mondanak a közalkalmazottak leépítésére. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
2009. augusztus 19.
A tej-kifli programban az egyes vidéki önkormányzatok maguk dönthetik el, melyik cégre bízzák az iskolásoknak szánt tej és kifli beszállítását. A döntéshozók a helybéli kisvállalkozókat részesítik előnyben. Ez alól csak Csíkszereda és Székelyudvarhely jelent kivételt. Csíkszeredán a csíkmadarasi pékség a kiflit, a tejet pedig a Primulact Rt., egy brassói, valamint egy magyarországi cég szállítaná a csíkszeredai diákoknak. A megye településein is arra törekednek az elöljárók, hogy otthoni cégek szolgáltassák a termékeket. /Kozán István: Helyi termelőkre várnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./
2009. augusztus 20.
A tavalyinál 240-nel kevesebben fognak dolgozni az új tanévtől a megye elemi és középfokú oktatási intézményeiben, mondta el Ianosi Anda Elena, Hargita megye főtanfelügyelője. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter arról értesítette a helyi vezetőséget, hogy az új tanévtől 6533 – tehát 240-nel kevesebb – állást fog finanszírozni a központi költségvetésből. A szaktárca vezetője azt is szorgalmazza, hogy az elemi iskolák osztályainak létszáma legalább 20 tagú, az általános osztályoké pedig 25 tagú legyen. „A csíkmindszenti iskolában az elmúlt tanévben csupán 12, a kobátfalviban 11, Hidegségen 13, Kányádon pedig 12 gyerek járt egy-egy osztályba” – példálózott Ianosi. Néhány rendellenességre is felfigyeltek az illetékesek. Kiderült például, hogy bizonyos iskolákban a kisegítő személyzet száma azonos, vagy meghaladja a szakképzett tanárok számát. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban harminchét személy kisegítőként, harminchat pedig tanárként dolgozik. Ugyanez az eset áll fenn a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban is. Az utóbbi esetek azzal magyarázhatók, hogy ezekben az oktatási intézményekben bentlakás és konyha is működik. /Kozán István: Csökkentik a tanügyben dolgozók számát. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./
2009. augusztus 20.
A Székelyudvarhely szomszédságában lévő Fenyéden vagy Máréfalván a porták előtt halmozódik a szemét. A hulladékszállítás ára miatt kialakult vitát az AVE Hargita megoldotta: két hete nem szállítja el tizenkét udvarhelyszéki község hulladékát, mert az önkormányzatok nem fogadták el a cég által ultimátumként benyújtott, megemelt árakat. A polgármesterek egyoldalú szerződésszegésért beperelték az AVE-t, de Csíkszeredában elveszítették a pert, másodfokon a marosvásárhelyi táblabíróság hozhat végleges ítéletet. A hatályos ítéletig az önkormányzatok új szolgáltatóval sem szerződhetnek. /Kovács Csaba: Tornyosuló szeméthalmok Udvarhelyszéken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./
2009. augusztus 20.
Kusztos Endre festőművészt Székely Sebestyén György, a Quadro Galéria igazgatója hozta kocsival Kolozsvárra Szovátáról egy portréfilm elkészítésére, illetve a szeptember végén esedékes Quadro Galéria-beli kiállítása megszervezésére. Az idős művész a napokban Makfalván volt, a XVIII. Makfalvi Alkotótáborban, de korábban haza kellett mennie, mert nem érezte jól magát. Festményeinek vándorkiállítása volt Székelykeresztúron, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, a következő állomás Nagyvárad lesz, októberben. Kolozsváron szeptember 27-én, a 84. születésnapján lesz kiállítása, reméli, hogy el tud majd jönni. Anyagát most állítja össze. Alkotásai azért olyan sötétek, mert a sorsában is nagyon sok „éjszaka” volt, vallja. /(Köllő Katalin): Mivel foglalkozik mostanában… Kusztos Endre festőművész, grafikus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2009. augusztus 21.
Most már bizonyos, szeptember elején két székelyföldi önkormányzati nagygyűlés lesz. Csíkszeredában negyedikén, pénteken az RMDSZ és az EMNT harcol a székelyföldi területi autonómiáért, ötödikén Székelyudvarhelyen az MPP és az SZNT. Januárban, az ötlet megszületésekor még sokan reménykedtek, végre lesz közös fellépés. Az illúzió gyorsan szertefoszlott, politikai harc kezdődött azért: kié az ötlet, a szervezés joga. Végül két nagygyűlés lesz, az egyiken megjelenik a választott elöljárók 65 százalékos RMDSZ-es tábora, másikon a 35 százalékos MPP-s különítmény. Az egyetlen kiút az lenne, ha a választott képviselők mindkét rendezvényen részt vennének. /Farkas Réka: A széthúzás nagygyűlései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./
2009. augusztus 21.
A Mária Rádió regionális stúdiója kezdi meg működését augusztus 24-én Székelyudvarhelyen. A székelyudvarhelyi stúdió műsorigazgatója László Attila szombatfalvi római katolikus plébános. A technikai felszerelés Olaszországból érkezett, és egy évig számíthatnak Róma segítségére is. „A Mária Rádió mindenütt a szegény asszony két filléréből létezik, a munkatársak önkéntesek, nem lesz ez másként nálunk sem. Tíz éve szerkesztjük a Príma Rádióban a katolikus műsort, tehát van tapasztalatunk – és sok önkéntes munkatársunk is, ezért bízom benne, hogy nem lesz fennakadás” – mondta László Attila. A székelyudvarhelyi stúdió egyelőre heti öt óra saját műsort készít, de tavaszra el szeretnék érni a napi öt órát. A tervek szerint néhány hónapon belül Csíkszeredában is beindul egy hasonló regionális stúdió, és a céljuk az, hogy a Nagyváradról sugárzott 12 órás magyar műsort kiegészítse a két székelyföldi stúdió, egész napos műsort szolgáltatva. A nagyváradi stúdió két szerkesztőséggel működik: 12 óra román és ugyanennyi magyar nyelvű műsort készítenek. „A Mária Rádió célja, hogy bekapcsolja a világi egyházba az embereket: az élő, a mindennapi életben jelen lévő hitet és az egyetemes katolikus egyház értékeit közvetítse” – mondta László Attila. /Kovács Csaba: Egész napos magyar műsort sugároznának a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./
2009. augusztus 21.
A csíkszeredai vártér átrendezése kedvezően befolyásolja a múzeumba látogatók elé táruló látványt is, jelentette ki Gecző-Dávid Bíborka, az intézmény PR-menedzsere. Most ugyanis láthatóbbá vált a megyeszékhely egyik legimpozánsabb épülete, az 1623–1631. között neoreneszánsz stílusban épült Mikó-vár. Most zajlik éppen a Honfoglaláskori Mesterségek Hete, ahol a gyerekek kipróbálhatják többek közt az ostorfonást, a nyílvesszőkészítést, nemezelést, agyagozást. Közben látogatható a város nagy szülöttjének, Márton Ferenc képzőművésznek a 125. születési évfordulója alkalmából megnyitott emlékkiállítás. /Péter Emese: Csíkszereda: nyitottabb lett a vártér. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./
2009. augusztus 24.
A két kormánypárt elnöke, illetve számos magas rangú bukaresti politikus részvételével ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség. A politikusok főként a most érsekké szentelt Ioan Selejan korábbi püspököt méltatták, Vadim azonban arra is kitért megszólalásában, hogy el kell távolítani a magyar lobogókat a román állam épületeiről. Megjelent Csíkszeredában a romániai ortodoxok egyházfője, Daniel pátriárka, aki a jubileumi mise keretében Ioan Selejan Hargita megyei egyházfőt püspöki rangról érsekire emelte. Daniel pátriárka kiemelte, a két megye románsága mintegy százezer fő, ami kis közösségnek számít, de hihetetlenül szorgalmasak és igen vallásosak az itt élő románok. „Kovászna és Hargita megye egy kis Európa, a különböző felekezetű és nemzetiségű emberek együttélési modellje” – hangoztatta a pátriárka. A románok egysége át fogja őket segíteni minden nehézségen – fogalmazott Emil Boc kormányfő. Az ortodox egyház sajtóközleménye szerint 15 évvel ezelőtt a székelyföldi románok nagyon régi álma vált valóra, ugyanis még 1936-ban kérelmezték a különálló püspökség létrehozását. 1994 óta 24 templomot, hat kolostort, 20 parókiát építettek fel, 39 templomot restauráltak, illetve két iskolai, egy kórházi és egy börtönkápolnát alakítottak ki. 2009-re a székelyföldi püspökség elérte, hogy romániai viszonylatban Hargita és Kovászna megyében a legnagyobb az ortodox templomok sűrűsége, ha egy román nemzetiségű lakoshoz viszonyítják az egyházi létesítmények számát. /Bálint Eszter: Román erőfitogtatás Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./
2009. augusztus 24.
Jövő hét végén, egy nap eltéréssel, két nagygyűlésre is hivatalosak, pártállásuktól függetlenül, a székelyföldi önkormányzati elöljárók. Mindkettő célja a székelyföldi autonómiaigény megerősítése: az egyiket szeptember 4-én Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezi, a másikat 5-ére Székelyudvarhelyre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hirdette meg. A szeptember 4-i nagygyűlés helyszínéről, időpontjáról és tartalmáról Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az EMNT vezetője is egyeztetett a múlt héten. A rendezvényen dokumentumot készülnek elfogadtatni a résztvevőkkel Székelyföld jelenéről és jövőjéről, kidolgozásában az RMDSZ és az EMNT szakemberei vesznek részt. Izsák Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt szeretné, ha a két nagygyűlést kétnapos, de egyetlen rendezvénynek tekintenék a szervezők mindkét fél részéről. /Cs. P. T. : Két székely nagygyűlés egyazon autonómiáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
2009. augusztus 24.
Pénzes József, a csíkszeredai Szent Ágoston plébánia esperese tizenöt esztendős, olykor meg-megszakadó, de összességében mégiscsak szakadatlan munkája után, augusztus 29-én felszentelik Erdély méreteiben legnagyobb új katolikus hajlékát. Ezt a televízió közvetíteni fogja. A csíkszeredai Szent Ágoston plébániának honlapja van, a templom építésének adatokkal, fényképekkel illusztrált krónikája. /Székedi Ferenc: Templomépítők. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
2009. augusztus 25.
Az elmúlt napokban úgy tűnt, végképp sikerült a pártpolitika örvényébe süllyeszteni az autonómiatörekvések szempontjából fontos székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, az erdélyi magyar szervezetek vezetői korábbi, harcias nyilatkozataik helyett békésebb, kompromisszumra hajló hangot ütöttek meg. Szeptember 4-én és 5-én Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen névsort olvasnak. Aki valóban az autonómiáért kíván tenni, jelennel válaszol, írta a lap munkatársa. /Farcádi Botond: Névsorolvasás= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./
2009. augusztus 25.
Őszi felvételi vizsgát hirdet augusztus 31. és szeptember 3. között a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Kara Csíkszeredában. Ez a kar már 2001-ben, a Sapientia indulásakor megalakult Csíkszeredában. Az eddigi években a tandíjmentes helyek mindig beteltek, de még ezenfelül a tandíjköteles helyekre is számottevő jelentkezés volt tapasztalható. Idén még a tandíjmentes helyeket sem sikerült betöltenünk, tájékoztatott Makó Zoltán dékán. Makó Zoltán elmondta, a Gazdaság- és Humántudományok Karán 2008-ban a könyvelés és gazdálkodási informatika, illetve a román–angol szak akkreditációs kérelmét hagyták jóvá, ez idén az általános közgazdasági szakkal bővült. Egyébként a Sapientiáról az utóbbi két évben összesen kilenc szak akkreditációs kérelmét fogadták el. A Sapientia benyújtotta az intézmény akkreditációs kérelmét is. A diákoknak román nyelven kell elkészíteniük az államvizsga-dolgozatukat, és románul kell megvédeniük a szakdolgozatot. A Sapientia szenátusának határozata értelmében évente egy tantárgyat románul oktatnak, hogy a diákjaink elsajátíthassák a román szakkifejezéseket is. Mellesleg az idei 59 államvizsgázóból mind az 59-nek sikerült a vizsgája, dicséretet is kaptak a temesvári vizsgáztatóktól a diákjaink alapos felkészültségéért. /Jánossy Alíz: Várja a szakma a sapientiásokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./
2009. augusztus 26.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, a Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt készül benyújtani az RMDSZ segítségével, amely akár a jelenlegi kormányfelállást is megváltoztathatja. „Az RMDSZ érdeke az, hogy kormányra kerüljön. Ez minden politikai szervezet érdeke. ” – fejtette ki Markó, hozzátéve, arra csak komoly feltételekkel vállalkoznának erre. Az RMDSZ-nek legyenek eszközei, hogy a magyar közösség helyzetén is változtasson, másrészt szükséges a kisebbségi törvény elfogadása. Csíkszeredában lesz az RMDSZ és az EMNT szervezésében egy nagygyűlés, Székelyudvarhelyen pedig egy kisgyűlés, amelyet a Székely Nemzeti Tanács szervez. Az SZNT felkérte az RMDSZ-t, hogy legyen partner a szervezésben, azonban az RMDSZ nem társul, szögezte le Markó, szeptember 4-én Csíkszeredában megtartják az önkormányzati nagygyűlést. Székelyföld jövőjéről, autonómiáról, gazdasági és infrastrukturális fejlesztési célokról szeretnének elfogadni dokumentumot. Markó leszögezte: az RMDSZ nem részt vesz a székelyudvarhelyi nagygyűlésen. /Mózes Edith: Lesz egy nagygyűlés és egy kisgyűlés? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./
2009. augusztus 26.
Vélhetően többen lesznek a szeptember 4-i csíkszeredai székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen, mint az egy nappal későbbi székelyudvarhelyi rendezvényen, a Magyar Polgári Párt képviselői ugyanis hajlamosnak mutatkoznak mindkettőn részt venni, az RMDSZ-es tanácstagok azonban csak a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényre mennének el. Megoszlik a háromszéki polgármesterek véleménye is a nagygyűlés ügyében. Rácz Károly, Kézdivásárhely MPP-s polgármestere hangsúlyozta: hajlanak az SZNT felhívására, nem zárkóznak el a jó kezdeményezéstől. A székelyudvarhelyi rendezvényen részt vesznek, hajlanak a csíkszeredai nagygyűlésen való megjelenésre is. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármester szerint az erdélyi magyar szervezetek közötti párbeszéd intézményrendszerét járatják le a két nagygyűlés szervezésével. /Farcádi Botond: Két út áll előttük, melyiken indulnak? (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./
2009. augusztus 26.
Az RMDSZ és az EMNT olyan önkormányzati nagygyűlésre hívja meg Csíkszeredába a székelyföldi polgármestereket, alpolgármestereket, a megyei és helyi tanácsosokat, ahol a régió sajátos közigazgatási státusával, infrastrukturális, gazdasági és kulturális fejlesztésével kapcsolatos stratégiai fontosságú dokumentumokat beszélnek meg. A Székely Nemzeti Tanács szólamokat ismételgető határozattervezeteivel Székelyudvarhelyen azonban mindössze az autonómia színes ábrándját szeretné eladni, írta az ÚMSZ, továbbá az SZNT szövegei tele vannak csúsztatásokkal és fogalmi zavarokkal. /Székedi Ferenc: Ábránd és valóság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
2009. augusztus 27.
„A román hatóságok rémületben tartják a csíkszentmártoniakat: a csíkszeredai ügyészség ezekben a napokban 220 helybélit, a fél falut készül beidézni a júniusban történt incidensek miatt” – nyilatkozta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Néhány héttel később Csíkszentkirályon tört ki konfliktus a helybéli magyarok és romák között, egy késeléses eset nyomán, a helybéliek felháborodtak, amiért a késelő romát nem állították elő a hatóságok. A jogvédő szervezetek önbíráskodással vádolták a két község lakóit, a megye vezetőit pedig azzal, hogy hallgatólagosan vagy akár tevőlegesen támogatja eljárásaikat. Négy roma szervezet a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz fordult segítségért az elüldözött romák ügyében. A „központi sajtó eltorzítva mutatta be az alcsíki helyzetet, a hatóságoknak bűnbakot kellett keresniük. Ezért hívják be most az ügyészségre csíkszentmártoniakat” – vélte Borboly. Borboly cáfolta a Romani Crissnek azt az állítását, mely szerint a Csíkszentkirály melletti erdőkben továbbra is bujkálnak elüldözött romák. /Cs. P. T. : Beidézték fél Csíkszentmártont. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ Csíkszentmártonban a konfliktus azután tört ki, hogy néhány roma lakos a lovait egy megművelt területen legeltette, és amikor a gazda elkergette onnan őket, a romák megverték a terület gazdáját és a fiait. Este több magyar lakos is kiment a romák telepére és kövekkel dobálta be házaik ablakát. Az egyik érintett magyar lakos sérelmezte, hogy Hargita megye prefektusa Bantusztánnak nevezte községüket, és azt állította a magyarokról, hogy nem toleránsak és nem képesek a békés együttélésre. „Nem igaz. Nálunk senkit nem gyilkoltak meg, nem égették fel senki házát, és nem igaz az, amit a sajtóban hangoztatnak rólunk” – szögezte le. /Jánossy Alíz: Tovább gyűrűzik a Hargita megyei romaügy. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Fennállásának 30. évfordulójához közeledik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, színvonalának köszönhetően bekerült az európai régizene-fesztiválok hálózatába. Idén az anyagi bizonytalanság miatt szinte semmit sem lehetett tervezni. Meg kellene előzni azt, hogy hasonló helyzet alakuljon ki. Létre kell hozni egy kulturális tartalékalapot erre a célra, a civil szféra hozzájárulásával. Közel egy év van rá, hogy anyagi biztonságot teremtsenek a Csíkszeredai Régizene Fesztivál számára, hogy ne kelljen többé értékes jelentkezőket visszautasítani. Többen javasolják, fedjék le a vár udvarát, és akkor örömmel játszhat ott bárki. Sőt, a várudvar egész évben használhatóvá válik. A műemlékvédők ezt biztosan nem fogadják el, mert eredeti formájában kell régi épületeinket, múltunk még meglévő tanúit. A franciák képesek elviselni, hogy a Louvre udvarában üvegpiramist állítottak, a csíkszeredaiak is elviselhetnének egy piramisszerű üvegsapkát a Mikó-vár udvara fölött. Valamilyen megoldásra – a műemlékszakértők véleményét kikérésével – szükség van. /Zsehránszky István: Nem lehet felfüggeszteni. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
