– A színházi évad szünetel, az élet azonban nem állt meg a temesvári magyar teátrumban: folyik a társulatépítés, a közönségszervezés, az új idény előkészítése – tájékoztatott Szász Enikő, a Csiky Gergely Állami Színház igazgatója. Az a terve, hogy minden városnegyedben fellép a társulat egy-egy kis előadással. Mátray László színművész vállalta egy vidám jelenetekből álló előadás összeállítását. Nemcsak Temesváron, hanem a megyében is terveznek kiszállásokat, az elképzelés szerint egy-egy térség központjába (például Lugosra, Nagyszentmiklósra, Dettára) várják majd a környékbeli színházkedvelőket. Szász Enikő szerint Arad, Déva, Petrozsény Vajdahunyad stb. magyar színháza is kíván lenni a Csiky Gergely társulata. /(pataky): A régió magyar színháza kíván lenni a Csiky Gergely. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./
2006. október 7.
A dél-belgiumi Tournai-ben rendezték meg szeptember végén és október elején a XXIII. Nemzetközi Folklórfesztivált, amelyen a magyar népviseletet és néptáncot a Temes megyei végvári Csűrdöngölő és a dettai Búzavirág táncosai a magyarcsanádi (Magyarország) hagyományőrző csoporttal közösen jelenítették meg. A meghívást a Szeged Táncegyüttes vezetőjének, a bánsági magyar néptánc-mozgalom felélesztésében elvitathatatlan érdemeket szerző Nagy Albertnek köszönhette a három együttes. /Meghódították Belgiumot a bánsági néptáncosok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
2006. október 14.
Az RMDSZ zsombolyai szervezete az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez október 15-én. Levetítik Mészáros Márta A temetetlen halott című, Nagy Imréről készült filmjét. A rendezvény része a Temesvári Magyar Nőszövetség által A vidéki művelődési élet fellendítése című projektnek, melynek keretében Lugoson, Nagyszentmiklóson, Dettán, Igazfalván, Végváron, Szapáryfalván, Újszentesen, Óteleken és Újmosnicán is levetítik majd a filmet. /P. L. Zs.: ’56-os megemlékezés Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./
2007. március 16.
Dettától Gyertyámosig, Lugostól Zsombolyáig Temes megyében is megemlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 159. évfordulójáról. Temesváron szokás szerint több helyszínen is koszorúztak. A Győrödi úti 1848-as obeliszknél a gyárvárosiak, a Magyar Nyugdíjasok Klubjának tagjai, az RMDSZ-esek és az 1-es számú általános iskola magyar tagozatos diákjai a tanáraikkal. Beszédet mondott Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Gazda István, az Új Ezredév Református Egyházközség lelkésze. Alacsony részvétel jellemezte Szabadfalun (Freidorf) a Petőfi-emlékműnél tartott ünnepséget, amely hagyományosan a Temes megyei RMDSZ március 15-i főrendezvénye. Eljött egy makói csoport, amelynek a tagjai a Nyugati Jelenben olvasták az esemény előzetesét. Halász Ferenc mondott beszédet. Fellépett a Bartók- és az Új Ezredév-énekkar, továbbá a Bokréta hagyományőrző csoport citerás együttese. /(pataky): Az eszmék nem vesztettek aktualitásukból. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2007. április 24.
Dettán hét gyermek jár a magyar szórványiskolába, köztük vegyes házasságból származó, magyarul gyengén tudó gyerekek is. Az V–XII. osztályokból huszonhaton járnak fakultatív magyar órára, Gyéren pedig harmincnégyen. Gyérig hetente megteszi Borsos Éva tanárnő a huszonkét kilométert, felkéredzkedik egy-egy arra haladó autóra. Nem ő az első, akinek rámegy a családi élete a kétlakiságra, a távolságra. Hogyan is lehetne tartósan megosztva, kétfelé élni, hétfőtől szombatig Dettán, szolgálati lakásban, és csak hét végén hazautazni a családhoz. Tanítványai szeretete naponta megtermi számára az örömet és az elégtételt. /Mint a fűszál... = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./
2007. június 26.
Aki részt vett Temes megyében Dézsánfalva ünnepén, nehezen tudja elhinni, hogy kiöregedő, sőt kihalóban lévő közösség lakja a települést. Öt autóbusz, negyven-ötven személygépkocsi zsúfolódott a római katolikus templom és a frissen tatarozott kultúrotthon előtti téren. Rokonok, barátok, ismerősök borultak egymás nyakába. Túry László nagyprépost pappá szentelésének ötvenedik évfordulója megünneplésére jöttek haza az elszármazottak Németországtól Resicáig, a temesvári, dettai, csáki stb. települések katolikus hívei. Dézsánfalva valamikor négyszáz lelket számláló közösségét már csak nyolc-tíz idős család képviseli, azok többsége is csonka. Dézsánfalva az egyedüli bánsági kis falu, amely két papot /Túry Lászlót és Kóbor Györgyöt/ adott az egyház szolgálatára. A szentmisét követően Kóbor György, a csáki Caritas igazgatója terített asztalhoz hívta meg az ünneplő sokadalmat. /Sipos János: Ötven aranyló búzakalász. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./
2007. július 9.
Július 7-én Temesváron a Temes megyei egyesített magyar néptánccsoportok fellépése méltán aratott sikert. A két-három ezernyi néző vastapsa fogadta a félórás műsort, mely az idei Szívek Fesztiváljának csúcsteljesítménye volt. Ritka alkalom százkilencven táncost látni színpadon úgy, hogy egységes koreográfiához igazítsa lépéseit. Csaknem egyhetes kemény próba előzte meg a sikeres fellépést a fáradhatatlan Berci bácsi (Nagy Albert), a Szeged Táncegyüttes vezetője irányításával. Az ő személyes érdeme a magyar néptánc újraélesztése Temes megyében. A nyolc éve elkezdett munka gyümölcse beérett. Valamennyi fellépő együttes – a végvári Csűrdöngölő, a Kiscsűrdöngölő és Szederinda, a lugosi Gyöngyvirág, a dettai Búzavirág, a temesvári Eszterlánc, a mezőtelegdi (Bihar megye) Pacsirta, a csanádi Marosvár és a szegedi együttes bárhol tud sikeresen szerepelni. A végvári Csűrdöngölő például, néhány nappal ezelőtt érkeztek haza Törökországból. Nagy Albert emlékezett, véletlen találkozásnak köszönhető a későbbi együttműködés. Szoboszlai-Gáspár Istvánnal, Végvár akkori lelkipásztorával találkozott, aki megkérte őt a végvári együttes megszervezésére. Havonta egyszer átjött több napra Szegedről. Újabb jelentkezők csatlakoztak, később három-négy oktatót is hoznia kellett, hogy a szaporodó együttesekkel foglalkozhassanak. Pár év alatt szinte a semmiből sorra megszülettek a profi szinten táncoló csapatok, a szülők és a pedagógusok áldozatos munkájára alapozva. Táncruhákat vásároltak, varrtak, hímeztek, előteremtették az utazási költségeket, tánctáborokat szerveztek. /Sipos János: Fergeteges siker a Szívek Fesztiválján. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./
2007. augusztus 31.
Temes megye 14 településének 16 iskolájában folyik magyar nyelvű oktatás (is). Önálló magyar tannyelvűnek három nevezhető: az ötvösdi elemi, az óteleki nyolcosztályos, valamint a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, amelyben első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak az iskolaköteles magyar gyerekek Kiss Ferenc tanfelügyelő szerint optimizmusra ad okot, hogy nem rosszabbodik a helyzet. “Ahol az elmúlt tanévben volt magyar elsős, ott idén is lesz,– mondta Kiss Ferenc, a kisebbségi oktatáson belül a magyar nyelvűért felelős tanfelügyelő. – Elsőbe egy gyerek is beiratkozhat, legfeljebb szimultán osztály lesz, összevonva egy másik évfolyammal. ” Nem túl rózsás a helyzet, aminek az okai demográfiai, társadalompolitikai és szociális kérdésekben keresendők. Önálló magyar első osztály a múlt tanévben Temesváron a Bartókban, az 1-es és a 26-os számú iskolák, valamint Lugoson az 5-ös és a végvári általános iskola tagozatán volt, és úgy néz ki, hogy most is lesz. A már említett iskolákon kívül a következő településeken/intézetekben folyik oktatás magyar nyelven: Szapáryfalván, Pusztakeresztúron, Nagycsanádon, Nagybodófalván, Dettán, Zsombolyán (elemi), Újszentesen, Igazfalván, Nagyszentmiklóson (általános). Átlagosan ezer körüli Temes megyében a magyarul tanulók száma (a múlt tanévben 1051-en voltak), aminek majdnem a fele 1–4. osztályos. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. Fenntartható állapot. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2007. október 12.
Schiff Júlia Németországban élő írót szoros szálak fűzik ehhez a vidékhez, a Temes megyei Dettán született, évtizedekig Temesváron élt, legújabb kötete, a Világtalan táj (az Alma Mater Alapítvány és Wieser Tibor Alap támogatásával jelent meg Aradon) elbeszéléseket tartalmaz. Valamennyi írás önéletrajzi ihletésű, s a látszólag mozaikkockákból összeálló történet végül is életregénnyé teljesedik. Az egyéni dráma – a megszenvedett, üldözésekkel, kirekesztéssel megroncsolt élet – kollektív drámává mélyül, sok olvasó szülei, nagyszülei sorsában, emlékezéseiben találkozott mindezzel. Az első fejezet a Baragán, a román Szibéria erőszakosan odatelepített “lakóinak” életét és a túlélésért való küzdelmét írja le. A hontalanok erőltetett menetében vonul a család, a tudós apa, a törékeny, úri életmódhoz szokott anya, a fiútestvér, és a legkisebbik, a még gyermeklány. Ez a novellalánc a szerző Bogáncsos táj c. regényében (Mentor Könyvkiadó, 2006) teljesedik ki. A szerző megérezte, hogy a sorstragédiát meg kell írnia, át kell adnia a jövendő nemzedéknek. /Pongrácz P. Mária: Kötéltánc a mélységek fölött. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./
2007. október 15.
Temesvár egykoron többnyire munkások lakta negyedében, a Gyárvárosban emelkedik a Millenniumi templom, a katolikus magyarság vallási gyújtópontja. Alapkövét a magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából helyezték el, védőszentje a Magyarok Nagyasszonya, főoltárán Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg szobra látható. A templom felszentelésének évfordulója mindig kiemelkedő ünnep, amelyre a távolabbi vidékekről és a határon túlról is eljönnek a hívek. A régi hagyományt követve az idei templombúcsút is október hónap második vasárnapján, 14-én tartották. Dr. Diósi Dávid plébános meghívására az ünnepi szentmisét Oláh Zoltán, a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora celebrálta, aki tizenkét teológiai hallgató kíséretében érkezett a városba. A búcsú alkalmából kolozsvári és osztrák vendégeket is fogadott a gyárvárosi plébánia. A templomban zajló nemzetközi orgonafesztivál keretében a szentmisén a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Zenepedagógia Tanszékének kórusa Geréd Erzsébet bécsi karmester vezetésével több zeneművet szólaltatta meg. A templom előtti téren a temesvári Eszterlánc és a dettai Búzavirág néptáncegyüttes kedveskedett rövid programmal az egybegyűlteknek. /Sipos Enikő: Búcsú a Millenniumi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2008. március 17.
A március 15-i emlékrendezvények sora Gyertyámoson kezdődött, a temetőben álló honvédemlékmű megkoszorúzásával. A megviselt obeliszk helyén 2002-ben sikerült emlékművet állítaniuk. Innen Zsombolyára tartott a küldöttség, a Petőfi-szobornál emlékeztek. Temesváron a megemlékezések Eftimie Murgu szobrának megkoszorúzásával kezdődtek, majd a Klapka György-emléktáblánál folytatódtak. Itt megjelentek a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői is. Szabadfalun Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a Szórvány Alapítványnak mondott köszönetet a Petőfi-emlékmű helyrehozásáért. A magyar történelmi egyházak képviselői után a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet nevében Ilonczai Zsolt elnök mondott beszédet. Újszentesen a református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg ’48-ról, utána megkoszorúzták a templomkertben álló Petőfi-emlékművet. Dettán az RMDSZ a városházára hívta a megemlékezőket, Lugoson a megemlékezés hagyományosan az esti fáklyás felvonulással zárult. /Pataky Lehel Zsolt: Kampányévben több a figyelmesség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2008. március 27.
Kétszeresen tisztelgett a dettai városvezetőség Büchl Teréznek, a település néhai jeles személyiségének, a szegény sorsúak jótevőjének emléke előtt: post mortem díszpolgárrá avatta, és március 26-án emléktáblát állított abban az utcában, amely egykoron az ő jóvoltából épülhetett fel, és amely 1964-ig a Büchl Teréz sor nevet viselte. Büchl Teréz 1845-ben született, előkelő családból származott. 1920-ban, halálos ágyán meghagyta fiának, hogy földjükből 38 házhelynyi területet adományozzanak a szegényeknek, ha azok vállalják, hogy öt éven belül házat építenek ott, és tíz évig nem adják el a telket. Ennek állít emléket a felavatott – román nyelvű – tábla. A kitüntetést és az emléktábla-állítást a dettai RMDSZ-szervezet kezdeményezte. /Pataky Lehel Zsolt: Emléktábla a dettai szegények jótevőjének. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./
2008. június 3.
„A legnagyobb pozitívum kétségkívül a temesvári választási siker – nyilatkozta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök – a leadott szavazatok 5,1%-ával az RMDSZ-nek négyéves szünet után sikerült visszajuttatnia képviselőit a megyeszékhely önkormányzatába. Az RMDSZ listán két képviselő jutott be a városi tanácsba: az első helyről Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője, a második helyről a választási egyezség szerint a szerb érdekvédelmi szervezet képviselője. Újszentesen Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert újraválasztották és sikerült a hat tanácsost is megőrizni. Nem ismétlődött meg a „zsombolyai csoda”, Kaba Gábor polgármesternek ezúttal nem sikerült az első körben nyernie és a kilenc RMDSZ tanácsos helyett csupán hatan kerültek be a helyi önkormányzatba. Pozitív eredmény született Nagybodófalván (3 RMDSZ-tanácsos 1 helyett), Újváron (6 tanácsos 4 helyett), Igazfalván (3 tanácsos), Csanádon és Csenén, ahol sikerült egy-egy tanácsost bejuttatni a helyi képviselői testületbe. Végváron megmaradt a 4 tanácsos, Dettán a 2, Pusztakeresztúron és Torontálkeresztesen 1-1, Szapáryfalván és Újmosnicán akár kettő is lehet, de még nincs végeredmény. Nagyszentmiklóson és Temesrékáson ismét kudarcot vallott az RMDSZ, akárcsak 4 évvel ezelőtt. /Pataki Zoltán: Képviselő a temesvári önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./
2008. augusztus 23.
A temesvári Szórvány Alapítvány idén kilencedik alkalommal szervezte meg hagyományos Szent István napi rendezvényét Buziásfürdőn. Az augusztus 22-én megtartott szakmai tanácskozás központi témája ezúttal a helyi történelmi-művészeti értékek védelme volt. Dr. Bodó Barna alapítványi elnök a temesvári, lugosi, dettai, buziási és nagycsanádi, honismerettel is foglalkozó civil szervezet mintegy 20 képviselőjét hívta meg a találkozóra, amelynek bevezető előadása során arra hívta fel a figyelmet: a feladat nemcsak helyi magyar értékeink megtartása, hanem a köztudatba való bevitele, népszerűsítése is. Virginás-Tar Judit és Erdei Ildikó bemutatták Temes megye kulturális térképét, valamint a megye történelmét és földrajzát magyar nyelven bemutató kiadványt, amelyek egy Phare projekt keretén belül jelentek meg és oktatási segédeszközként használják őket. Vicze Károly helytörténész a Bánság magyar emlékhelyei című készülő kötetét ismertette. A tanácskozás résztvevői ezután elzarándokoltak Trefort Ágoston XIX. századi magyar kultuszminiszter buziási szobrához, ahol Fazakas Csaba református esperes mondott beszédet Szent-István napja alkalmából. A szakmai tanácskozás a bánsági emlékhelyek gondozására kidolgozott program bemutatásával folytatódott. /Pataki Zoltán: Buziásfürdő. Szent István-napi tanácskozás és koszorúzás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./
2008. augusztus 25.
A hagyományos Szent István Napok keretében „Helyi történénelmi–művészeti értékeink védelme” című szakmai tanácskozásra invitálta augusztus 22-én Buziásfürdőre a bánsági magyar civil szervezetek képviselőit a Szórvány Alapítvány. Dr. Bodó Barna elnök, Erdei Ildikó és munkatársaik bemutatták az alapítvány honismereti stratégiáját és eddigi eredményeit a Temes megyei magyar közösség értékeinek, emlékhelyeinek, kiemelkedő személyiségeinek feltérképezése területén. A tanácskozás során a résztvevők elemezték a hivatalosan nyilvántartott emlékhelyek, műemlék épületek jegyzékét: a 333 tételt magába foglaló listán alig szerepel néhány magyar vonatkozású történelmi emlékhely. Dr. Bodó Barna arra hívta fel a figyelmet, hogy a Piarista Líceum épület–együttes azért kerülhetett fel a hivatalos műemlék–listára, mert Szász Enikő elnök kezdeményezésére a Temesvári Magyar Nőszövetség 6–7 évig tartó szívós munkával beemelte a köztudatba. – Hihetetlenül sok értékünk van, ezeket mind be kell emelni a közös értékek tárházába, amit csak összefogással lehet elérni. Nem egy civil szervezet fogja végigvinni ezt a feladatot, hanem a megye területén működő valamennyi magyar civil szervezet, kezdve Csanádtól Nagyszentmiklóson át, folytatva Zsombolyával, Végvárral, Dettával, Újszentessel, Igazfalvával, Bodófalvával, Szapáryfalvával, el egészen Lugosig és Temesvárig, nyilatkozta dr. Bodó Barna. A Szórvány támogatást nyújtana a magyar civil szervezeteknek abban, hogy megkeressék azokat a helyi értékeket, amelyeknek képviselete állandósíthatja a tevékenységüket. A Szórvány Alapítvány 7–8 éve módszeresen foglalkozik helytörténettel és honismerettel, könyveket, kiadványokat jelentetett meg erről a témáról, létrehozta a Bolyai János emlékszobát. /Pataki Zoltán: Szórvány Alapítvány – Értékmentő civil összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./
2008. november 8.
November 8-án Böcskei László általános helynök megáldja a dettai plébániához tartozó partosi templomot, amelyet Lokodi Attila dettai plébános irányításával nemrégiben felújítottak. /Megáldják a partosi templomot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2009. június 12.
Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke elégedett az EP-választások eredményével, az 5,72% jobb, mint 2007-ben és az őszi parlamenti választásokon elért arány. „Temesváron 8,61%-ot ért el az RMDSZ, ami véleményem szerint a legjobb arány a rendszerváltás óta” – mondta Halász Ferenc. Az RMDSZ nyolc településen (Bálinc, Detta, Fény, Nagybodófalva, Nagykastély, Óbesenyő, Ótelek, Törökszákos) számszerűen is több szavazatot kapott, mint a tavaly novemberi parlamenti választásokon. /Pataki Zoltán: Jó választási eredmény, minimális befektetéssel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./
2009. október 5.
A gazdasági helyzet rányomja a bélyegét a városok lélekszámának alakulására. Arad megye lakossága számának csökkenését figyelve, az elmúlt tíz év legnagyobb zuhanása az ezredforduló és 2002 között volt. Ekkor két év leforgása alatt a népesség 12 941 fővel zsugorodott: 2000-ben még 476 373 fő volt a lakosság száma, 2002-ben viszont már csak 463 432. Enyhültek a nyugatra való utazási feltételek, és egy újabb hullám vándorolt ki szerencsét próbálni, de nem csak Arad megyéből, hanem az ország többi régiójából is. 2002-őt követően jelentősen lassult a népesség csökkenése Arad megye lakossága jelenleg 457 306 fő. 2000-ben Arad város lakossága még 183 928 volt, két évvel később viszont 172 759, jelenleg pedig a lakosok száma 166 003 fő. A megyében vannak olyan városok, községek, ahol a lakosság száma, ha csekély mértékben is, de növekedett. Ilyen például Pécska, Tőzmiske, Nagyzerénd vagy Zimándújfalu. Csökken viszont a megye legfiatalabb magyar községének, Kisiratosnak a lakossága: 2005-ben még 1749-en éltek itt, jelenleg pedig 1650 a népesség száma. 2002-ben Arad lakosai közül 22 479 személy volt magyar. Pécskán 4238-an, Pankotán 604-en, Iratoson 1301-en, Fazekasvarsándon 645-en, Nagyzerénden 1347-en, s Arad megyében összesen 49 568-an vallották magukat hivatalosan is magyarnak. Temes megye városaiban többé-kevésbé stabilizálódott a lakosság, A megyeszékhelynek, Temesvárnak 2000-ben 317 660 lakosa volt, 2006-ra a város lélekszáma 303 224-re csökkent, majd lassú növekedésnek indult, 2009 elejére 311 586 főre emelkedett Temesvár lélekszáma. A tíz Temes megyei város közül Zsombolya az egyetlen, ahol 2002 óta folyamatosan növekszik a lakosság: 2002-ben 11 113, idén januárban 11 804 volt az állandó zsombolyai lakhellyel rendelkező személyek száma. A környékbeli falvakról sokan beköltöztek Zsombolyára, ahová sok befektető jött. Nagyszentmiklóson, a megye nyugati csücskében nagyjából stabil, 13 300-13 200 a lélekszám, a megye gazdaságilag valamivel elmaradottabb keleti vidékein viszont enyhén csökkenő tendenciát mutat a lélekszám Lugoson, Facsádon, Buziásfürdőn egyaránt. Gátalján 2005-ben 6142, 2009 elején 6151 volt a lélekszám, tehát alig változik, Dettán valamelyest csökkent 6655-ről (2005) 6547-re (2009). A Temesvár vonzáskörzetéhez tartozó Temesrékason nőtt a lakosok száma 8220-ról (2005) 8402-re (2009). A Temesvárral gyakorlatilag összenőtt Újszentes községet a megyeszékhely “hálószobájának” is nevezik, hiszen a tehetősebb városiak ezrével építettek házakat a község határában. A legutóbbi népszámláláskor 2700 újszentesi lakost tartottak nyilván, 2009-re ez a lélekszám Szilágyi Géza polgármester szerint meghaladja a hatezret! Hunyad megye lakossága folyamatosan csökken. A 2002-es népszámlálás 487 115 lakost regisztrált, 2009. január elsején a megye lakossága 466 586 fő volt. A városi lakosság gyorsabb ütemben csökkent, mint a falusi. 70 449 lakossal továbbra is Vajdahunyad a megye legnépesebb települése. Déván 66 664 személy élt január elsején, Petrozsényban pedig 43 197. Lupény a negyedik 29 281 lakossal, Vulkán az ötödik 28 478-al, Szászvároson pedig 21 471 személy élt az év elején. A magyarság száma és aránya csökkent Hunyad megyében: míg 1992-ben 33 849 magyart regisztráltak, ami az akkori lakosság 6,2%-t jelentette, tíz évvel később csak 25 321-t találtak a népszámlálók, ami a lakosság 5,2%-t tette ki. Az RMDSZ jelenleg olyan 4,8%-os aránnyal számol, ami 22 000 embert jelentene. /Irházi János, Pataki Zoltán, Chirmiciu András: A lakosság száma. Mint a gyertyaszál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./
