A Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében szeptemberben újraindították a helytörténeti kört. Havonta találkoznak. A mostani alkalommal Nagy Zsolt fotóművész mutatta be a Hátszegi-medencében készített diaképeit. Elsőként Zeykfalva románkori templomát ismerhették meg. A templom tőszomszédságában számos magyar feliratú sírkő található. Hátszeg római katolikus templomát 1745-ben Nopcsa Ferenc restauráltatta. A Nopcsa családnak számos tagja nyugszik a templomhoz épített kriptában. Alsófarkadinban van a Nopcsa László főispán által építtetett kastélyt. Mai állapota siralmas. Hasonló a helyzet a nagypestényi Brazovay-kastéllyal. /Gáspár-Barra Réka: Kastélyok völgye. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./
2003. szeptember 18.
Sikerült a működéshez szükséges valamennyi engedélyt beszerezni, így vélhetően zavartalan tanév elé néz a dévai Szent Ferenc Alapítvány kollégiuma. Böjte Csaba ferences szerzetes, az alapítvány elnöke elmondta, az engedélyek egy évre szólnak, ennek ellenére nem zárják ki a hatósági ellenőrzések lehetőségét ebben az időszakban. Déván az idén a meglévő két óvodai csoport és az I-VIII. osztály, a bentlakások és gyermekvédelmi központ mellett felnőtt fiataloknak nevelőképzőt indítanak. Az ehhez szükséges épületet, melyet egy több mint egyhektáros park vesz körül, átadta az építkezési vállalkozó az alapítványnak. A Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó szovátai ingatlan megvásárlására magyarországi gyermekek gyűjtötték össze a pénzt, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia kezdeményezésére. Az épületben kilenc lakrész található. A Domokos Kázmérról elnevezett szociális otthon elkészült lakrészébe két napja költözött be az első szociális család, tíz gyermekkel. /Lukács János: Minden engedélyt beszereztek. Zavartalan tanévre számítanak a dévai kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2003. szeptember 18.
Sikerült a működéshez szükséges valamennyi engedélyt beszerezni, így vélhetően zavartalan tanév elé néz a dévai Szent Ferenc Alapítvány kollégiuma. Böjte Csaba ferences szerzetes, az alapítvány elnöke elmondta, az engedélyek egy évre szólnak, ennek ellenére nem zárják ki a hatósági ellenőrzések lehetőségét ebben az időszakban. Déván az idén a meglévő két óvodai csoport és az I-VIII. osztály, a bentlakások és gyermekvédelmi központ mellett felnőtt fiataloknak nevelőképzőt indítanak. Az ehhez szükséges épületet, melyet egy több mint egyhektáros park vesz körül, átadta az építkezési vállalkozó az alapítványnak. A Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó szovátai ingatlan megvásárlására magyarországi gyermekek gyűjtötték össze a pénzt, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia kezdeményezésére. Az épületben kilenc lakrész található. A Domokos Kázmérról elnevezett szociális otthon elkészült lakrészébe két napja költözött be az első szociális család, tíz gyermekkel. /Lukács János: Minden engedélyt beszereztek. Zavartalan tanévre számítanak a dévai kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2003. szeptember 30.
Az Amerikai Erdélyi Szövetség Negyedévi Tájékoztatójának legfrissebb számában Bogdán József, Bogdán László, Koncsol László és Magyari Lajos versei találhatók. A tartalom kiemelkedő prózai anyagai: Bakk Miklós beszélgetése Jeszenszky Géza történésszel, Magyarország volt külügyminiszterével; Beke György emlékei az egykori dák főváros kapcsán; Tánczos Vilmos beszélgetése Antal Árpád irodalomtörténész professzorral; Nagy Pál visszapillantása a nagyenyedi tanítóképzés múltjára; Lukács János beszélgetése Böjte Csabával, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökével; Benkő Levente pillanatképe a kőhalmi magyarság helyzetéről. Más írások: Csángó konferenciáról nyilatkozik Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke (Fekete Réka); A moldvai csángók történetisége, kultúrájának alakulása napjainkig (Bilibók Jenő); Vendégségben az aldunai székelyeknél (Sike Lajos). /Transsylvania/2003., 3. szám. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2003. október 4.
Adamovits Sándor közel 60 évvel ezelőtt került Nagyenyedre. Déván született, de szülei ott nem tudtak megélni, ezért Nagyenyedre költöztek. Családja jóban volt Vita Zsigmonddal, később már Adamovits gépelte le a cikkeit. Érettségi után került Marosvásárhelyre. Kezdett cikkeket írogatni, besegített a Romániai magyar irodalmi lexikonnál a címszavak kutatásába. Most megjelent Adamovits Sándor Kemény János-kötete. A Kemény János Alapítványt Kemény János fia, Kemény Miklós hozta létre 2000-ben, az alapítványnak Adamovits az elnöke. Adamovits megszervezte a helikonista leszármazottak első találkozóját Marosvécsen, ezenkívül több helyen fog előadást tartani Kemény János életművéről. /Kemény János-centenárium. Interjú Adamovits Sándorral. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2003. október 14.
Megnyílt Fazakas Tibor grafikusnak a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében rendezett tárlata. A Vasarely-követőként ismert vajdahunyadi grafikus barcasági, olasz, és német tájakat ábrázoló tusrajzait mutatta be. A megnyitón Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei szervezetének elnöke mutatta be a Barcaújfaluban született alkotó életútját. Tanulmányait a kolozsvári Pedagógiai Főiskolán, majd a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézetben folytatta. Fazakas Tibor elmondta, hogy a kilencvenes évek derekán kezdte el megrajzolni neves emberek portréit. Előbb 16 magyar, aztán 16 román írót, majd 32 zeneszerzőt, 20 magyar tudóst. Művészként 30 országos, 6 nemzetközi kiállításon vett részt és 28 egyéni tárlaton mutatta be alkotásait. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas Tibor grafikus tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./
2003. október 14.
Megnyílt Fazakas Tibor grafikusnak a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében rendezett tárlata. A Vasarely-követőként ismert vajdahunyadi grafikus barcasági, olasz, és német tájakat ábrázoló tusrajzait mutatta be. A megnyitón Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei szervezetének elnöke mutatta be a Barcaújfaluban született alkotó életútját. Tanulmányait a kolozsvári Pedagógiai Főiskolán, majd a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézetben folytatta. Fazakas Tibor elmondta, hogy a kilencvenes évek derekán kezdte el megrajzolni neves emberek portréit. Előbb 16 magyar, aztán 16 román írót, majd 32 zeneszerzőt, 20 magyar tudóst. Művészként 30 országos, 6 nemzetközi kiállításon vett részt és 28 egyéni tárlaton mutatta be alkotásait. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas Tibor grafikus tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./
2003. október 22.
Október 18-19-én 690 fiatal vett részt Szatmárnémetiben a katolikus egyházmegye szervezetésében az Ifjúsági Találkozón. Az egyházmegyei találkozót először 2000-ben szervezték meg. A rendezvény célja, hogy s fiatalok találkozzanak egymással, előadásokat hallgassanak meg, ugyanakkor szórakoztató programok is vannak. A dévai szerzetes, Böjte Csaba a boldogtalanságról beszélt a fiataloknak, amelynek ellensúlyozására a legjobb eszköz az együttérzés. Okt. 19-én, vasárnap Eperjes Károly magyarországi színművész előadását hallgatták meg a részvevők, aki hitéről, Istenhez fűződő érzelmeiről beszélt a fiataloknak. /cz: Október 18-19-én 690 fiatal vett részt az Egyházmegyei Ifjúsági Találkozón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 22./
2003. október 28.
Sepsiillyefalván a KIDA-központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője fogadta Mádl Ferenc köztársaság elnököt és Dalma asszonyt. A magyar államfő a LAM Alapítvány által indított vállalkozókkal is találkozott. Az esemény végén Kónya Ádám a Székely Nemzeti Tanács nevében átadta Mádl Ferencnek a kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot és az SZNT elfogadott dokumentumait. A köztársasági elnök Berszán Lajos (Gyimesközéplok), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Szegedi László (Kőhalom), Haszmann Pál (Alsócsernáton) és a házigazda Kató Béla társaságában vacsorázott.Szerre bemutatkoztak azok a vállalkozók, akik a LAM Alapítványtól kapott hitelből indították tevékenységüket, bemutatkozott a Diakónia Keresztyén Alapítvány, Kató Ibolya pedig ismertette a gyermekfalu-programot. /Fekete Réka: Itthon otthonra lelni (Mádl Ferenc Illyefalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
2003. október 29.
A Beszterce Művelődési Alapítvány fő célkitűzése szórványoktatási támogatási programok lebonyolítása, elsősorban az Apáczai Közalapítvány támogatásával. A szórványban jobbára 6 alapítvány élvez támogatást az Apáczai Közalapítványtól: a kőhalmi, segesvári, válaszúti, dévai, temesvári és aradi alapítvány. A többi résztvevő mellett mi "meghívott" alapítvány vagyunk, de azért a tevékenységünk nem elhanyagolható - mondta Jakab Mihály elnök. Az ingázás kérdését is megpróbálták megoldani, továbbá az iskolák bútorzatára is figyeltek(Bethlen, Magyardécse). A számítástechnikai eszközfejlesztési program keretében a megyei magyar tagozattal rendelkező 5-8 osztályos általános iskolák, iskolánként 2-4 számítógépet és nyomtatót kaptak. Ebben az iskolai évben sok gyermek jutott Árpástón, Felőrön, Magyarnemegyén, Bethlenben, Magyardécsén, Szentmátén, Vicében, korszerű számítógéphez a Besztercei Művelődési Alapítvány jóvoltából. /Tóthpál Tamás: Új iskolai számítógépek - Nobel-álmok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2003. november 5.
Egyéves fennállásához közeledik a dévai Geszthy Ferenc Társaság, melynek elsődleges célkitűzése az önálló magyar iskola létrehozása. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke kifejtette: a Communitas Alapítvány támogatásával megvásárolták az épületet. Ez az épület egy oktatási szórványközpontnak biztosít majd teret. Középiskolai szinten egy erős reál, illetve humán osztály kialakítását tervezik, emellett szakmai képzést is biztosítanak azoknak a diákoknak, akik nem szándékoznak továbbtanulni. A tervek szerint száz férőhelyes ebédlőt alakítanak ki. Az épület továbbépítési terve szerint olvasószoba, edzőterem, klubterem, barkácsműhely, multifunkcionális terem, és számos, jól felszerelt labor, szaktanterem áll majd a diákok rendelkezésére. Úgy gondolják, hogy ez állami iskola lesz. A dévai, illetve Hunyad megyei magyar anyanyelvű polgárok ugyanolyan adófizetői az államnak, mint a többségi lakosság. A Geszthy Ferenc Társaság csupán az épületet biztosítja egy magyar tannyelvű állami iskolának. Az épület természetesen a társaság tulajdonában marad. A tervek szerint 2005 szeptemberében már itt kellene megkezdeni az új tanévet. Az új épületben 8-10 tanár számára akarnak minőségi lakást biztosítani. /Gáspár-Barra Réka: Oázis a felbolydult tanügyi rendszerben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./
2003. november 12.
Magánlátogatást tett Kolozsváron járt Ruppert József pap-tanár, a piaristák római rendi elöljárójának közép-európai ügyekért felelős asszisztense. Ruppert József azokat a diplomákat hozta el Romániába, amelyeket a definitórium - a rendi elöljáróság -Schönberger Jenő szatmári segédpüspök és Fodor György kolozsvári confrater számára állított ki. Schönberger püspök ezentúl a piaristák legfőbb elöljárójának személyes delegátusaként is működik Romániában, a szerzetesrend ügyeinek intézésében. Fodor György, aki a Romániai Férfi Szerzetesrendek Elöljárói Konferenciájának főtitkára, mostantól a romániai piarista egyháztartomány képviselői tisztét tölti be a konferencián. A kolozsvári piaristák az 1773-ban pápai rendelettel feloszlatott jezsuita rend "utódaiként" oktattak. Mária Terézia 1776-ban iktatta be a kolozsvári jezsuiták helyébe a piaristákat, a kegyes tanítórendieket. A piaristák Erdélyben először Besztercén telepedtek le, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Kisszebenben, Medgyesen, Szentannán, illetve Temesváron is házat nyitottak. Kolozsvári megtelepedésük után tervbe vették, hogy iskolájukat egyetemmé építik ki, ezt azonban II. József császár szekularizáló-központosító intézkedései lehetetlenné tették. 1925-ben a piaristáknak önálló romániai provinciája (rendtartománya) alakult. 1948-ban azonban az államosítások soránn elvesztették iskoláikat, csakhamar magát a rendet is törvényen kívül helyezték. A nyolcvanas-kilencvenes évekre három idős piarista szerzetes-tanár maradt Kolozsváron, azóta ők is meghaltak: Simon Tamás, Simon István és Denderle József. Az országban ma egyetlen idős piarista él: Valló Ferenc (Temesváron), illetve két piarista nővér, akik dévai serdülő lányok nevelését folytatják. Ennek ellenére a rendtartomány jogilag fennáll, sőt 2000-ben a román állam újra elismerte létezését. Ruppert József látogatása az újjáélesztés folyamatában értelmezendő. A piarista tanárokat a katolikus gimnáziumokban elsősorban tanárcserés megoldással kívánják alkalmaztatni. Ruppert József több mint tíz éve él Rómában, biológia, kémia és ének szakos tanár. Huszonkét éven át tanított Kecskeméten. Jelenleg a római Szent István Ház igazgatója, a Pápai Magyar Intézet munkatársa. /Jakabffy Tamás: Lesznek-e újra piaristák (Kolozsváron)? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2003. november 12.
A Mocsáry Alapítvány idei díjazottai - Koncz Tibor bánsági esperes és Szász János gyulafehérvári kanonok, Caritas-igazgató - mindketten a jótékony felebaráti szeretet követei. Előbbi a volt Jugoszlávia magyarlakta vidékén tevékenykedik, utóbbi a katolikus egyház karitatív szervezetének vezetője, a romániai Caritas Konföderáció elnöke. Bensőséges ünnepség keretében adták át a díjakat Gyulafehérváron. Dr. Erőss Lóránd főorvos, a Mocsáry Alapítvány elnöke beszélt az alapítvány szándékairól és emlékezett az eddigi díjazottak tevékenységére. Jakubinyi György érsek a Mocsáry Alapítvány támogatását köszönte meg és azt, hogy már a negyedik papját tüntetik ki. A díjazottakat köszöntő kis műsor keretében a dévai Szent Ferenc Alapítvány kórusa, majd a Majláth Gimnázium fiúkara lépett fel. /Mocsáry-díj karitatív munkáért. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2003. november 12.
Hátszeg térsége gazdag történelmi hagyatékkal büszkélkedhet. Ezen a vidéken kezdte meg nov. 9-én a magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek felkutatását a Nyugati Jelen dévai fiókszerkesztőségében székelő helytörténeti kör. A terepszemle Zeykfalván kezdődött, ahol a XIII. századból származó, előbb katolikus, majd református, jelenleg ortodox templom kertjében régi magyar sírkövekre bukkantak. Hasonló volt a helyzet Nagypestény templomkertjében is, ahol XIX. századi sírok voltak. Nagypestény középkori temploma református maradt a mai napig, bár csak egyetlen magyarul beszélő híve van. Nagypestényen a Mara család által visszaszerzett kúria birtokán beindult a gazdálkodás. A munkát székelyek végzik. A szakszerű burgonya-, illetve almatermesztésből befolyó jövedelem pedig idővel a történelmi jelentőségű épület felújítását is lehetővé teszi. Alsófarkadinon a Nopcsák uradalmi háza siralmas állapotban van, az épület a Román Tudományos Akadémia tulajdonát képezi. A rendszerváltás után a környékbeliek szinte minden elmozdíthatót elvittek, csoda, hogy a kúria egyáltalán áll. Szívszorító a látvány Szacsalon. Nopcsa László egykori székhelye valódi kastély. Kockaalakú bástyájával egyedi stílusú a XVII. századi építmény. Innen is elvittek mindent, pedig a hátrányos helyzetű gyermekek kisegítő iskolája csupán nemrég költözött ki a még mindig fennhatósága alá tartozó kastélyból. Malomvíztől nem messze, a Retyezát magaslatain található Kolc vára, a Kendeffyek egykori erődje igazi sasfészek, amit csupán kelet felől lehet megközelíteni. A szemközti hegyen lévő XIV. századi, a Kendeffyék idejében még katolikus templomot már ortodox szertartás szerint használják. A másik Kendeffy-kastélylyal, az őraljaboldogfalvival kegyesebb volt a sors. A szocializmus idején is vendéglátóipari egység üzemelt benne, s a helyzet nem változott a mai napig. Ebből kifolyólag a XVIII. századi épületet többször tatarozták, felújították, még a bejárat fölött lévő latin nyelvű szöveg is jól olvasható. /Történelmi barangolás Hátszeg vidékén. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2003. november 17.
A dévai unitáriusok száz esztendős álma vált valóra nov. 15-én, amikor félezer erdélyi, magyarországi és amerikai hívő jelenlétében felavathatták a dévai unitárius templomot és lelkészi hivatalt. A vallás- és lelkiismereti szabadság kihirdetésének 435. évfordulóján fejet hajtottak a hitéért mártírhalált halt Dávid Ferenc vallásalapító unitárius püspök szelleme előtt. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök igehirdetése, Rázmány Csaba, a magyarországi unitárius püspök köszöntő szavai után a székelykeresztúri, illetve kolozsvári Unitárius Gimnázium és Kollégium énekkara és várjátéka következett. A dévai unitárius templomot az erdélyi unitáriusok, illetve az amerikai testvéregyházak segítségével építették fel. /Gáspár-Barra Réka: Százéves álom vált valóra. = Nyugati Jelen (Arad), 2003. nov. 17./
2003. november 19.
Déván a helyi Geszthy Ferenc Társaság közgyűlést tartott. Varga Károly elnök részletes beszámolót tartott az immár közel egyesztendős tevékenységről. Az igazgatótanács jelenleg a nyár elején megvásárolt épület továbbépítésének engedélyeit igyekszik beszerezni, illetve tárgyalást folytat az önkormányzattal az épület körüli telkek megvásárlásáról, udvar és parkoló kiépítése céljából. Ismertette az iskolaépítés, -berendezés költségvetés-mutatóit is. Varga Károly hangsúlyozta: ezt az intézményt úgy kell beépíteni a hazai oktatási rendszerbe, hogy az állam részéről a többi iskolához hasonló bánásmódban részesüljön. Széll Zoltán alelnök javaslatára a közgyűlés három szakmai csoportot alakított ki azzal a szándékkal, hogy az elkövetkező két esztendőben, az iskola teljes átadásáig, egyes csoportok kiemelten foglalkozzanak a népszerűsítő, szervezői munkával, az intézmény belső, pedagógusi rendszerének kialakításával, illetve az anyagi háttér megteremtésével. A jelen lévő tanítónők, Csatlós Zsófia javaslatára, "jótékonysági" kézimunka- és rajzkiállítást, illetve irodalmi műsort szerveznek december elején, melyen saját barkács-munkáikat fogják értékesíteni, az összegyűlt pénzt pedig felajánlják a Geszthy Ferenc Társaságnak az iskola építésére. /Gáspár-Barra Réka: Közgyűlést tartott a Geszthy Ferenc Társaság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./
2003. november 20.
Határozatot fogadott el a kormány, amelynek értelmében a szállításügyi tárca 2,521 milliárd eurós hitelt szerződtethet az Ártánd-Kolozsvár-Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak-Arad -Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonal megépítését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), illetve az Európai Unió finanszírozza. Az Ártánd-Nagyvárad-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó autópálya egépítésének számláját szintén az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, illetve az amerikai egyesült államokbeli Bechtel cég fizeti. /T. SZ. Z., K. O.: Állami garanciával épül az erdélyi autópálya. EBRD-hitelből korszerűsítik a kolozsvári vasútállomást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 22.
Magyarország által támogatandónak tartja az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő viszont a tervezetek készítésénél fontosabbnak tartotta az apró autonómiaszigetek kiépítését. A Kárpát-medencei magyarság megmaradására és gyarapodására az egyedüli reális lehetőség, ha az képes kivívni autonómiáját - jelentette ki a Krónikának Németh Zsolt. A fideszes politikus úgy ítélte meg, a határon túli magyarság szociológiai helyzetének drámai alakulása megköveteli a határozott megoldások keresését. Németh Zsolt szerint ahhoz, hogy az Európai Unió tagjává váló Magyarország támogassa az erdélyi autonómiatörekvéseket, világos politikai elkötelezettségre van szükség a magyar kormányzat részéről. A külügyi bizottság elnöke úgy vélte, jelenleg a nemzetközi feltételrendszer kedvez az autonómiatörekvéseknek. Sajnálatosnak mondta, hogy a jelenlegi magyar kormány mögött nincsen még meg a szükséges elkötelezettség. Tabajdi Csaba elmondta, már húsz éve figyelemmel követi a határon túli magyarság kérdését, és ezen belül az autonómiatörekvéseket is. A politikus hangsúlyozta, az RMDSZ autonómiaépítési folyamatát tartja követendő modellnek. Úgy vélte, egy-egy egyházi ingatlan visszaszerzése vagy az erdélyi autópálya-építés legalább olyan fontos, mint a különböző tervezetek elkészítése. - Azt tartom szigetépítésnek, amit Kató Béla Sepsiillyefalván, Böjte Csaba Déván vagy Gergely István Csíksomlyón tesz, de a Sapientia Tudományegyetem is ilyen, mondta. Tabajdi úgy vélte, a magyarországi jobboldal mákonyozza a határon túli magyarságot az autonómiával és a kettős állampolgársággal. "Magyarországon sikerült az országot kettészakítani, és úgy látom, hogy a jobboldal Németh Zsolt vezetésével azon mesterkedik, hogy Romániában is két magyarság legyen" - szögezte le Tabajdi. A Kolozs megyei PSD, a kormánypárt dicséri az RMDSZ tisztánlátását és hevesen elítélte az autonómiatervezetet, amelyet "az önjelölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács" mutatott be az "etnikai alapú enklávék" létrehozásáról. A megyei PSD közleménye kiemelte az RMDSZ "realizmusát és tisztánlátását", amellyel megszavazta annak az alkotmánynak a módosítását, amelynek 1. cikkelye kimondja: "Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzeti állam". /B. M., Gazda Árpád: Határokon átívelő nézetkülönbségek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./
2003. november 25.
Fülöp István nyugalmazott matematikatanár, a hajdani híres csombordi mezőgazdasági iskola aligazgatója életét az ifjúságnak szentelte. Csombordon több mint négy évtizeden át tanított. Nyugdíjba vonulása után adta ki a Volt egyszer egy iskola - Csombordi Emlékkönyv 1935-1995 /Corvin Kiadó, Déva, 1996/ című munkát. Idén pedig Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? /Tinivár, Kolozsvár/ címen diákantológiát állított össze. A szerző aggodalommal figyeli a fiatalság életének egyre kilátástalanabb voltát: a munkanélküliséget, a tömeges, kényszerű kivándorlást, az alkoholba vagy a kábítószerbe menekülést, és "lámpás" szeretne lenni, világítani a sötétben.A diákantológiát nemrég a nagyenyedi Bethlen Kollégium dísztermében mutatták be. A hetvennyolc éves Fülöp István gazdag pedagógusi munkásságát Csávossy György, a barát és egy életen át munkatárs méltatta. /Józsa Miklós: Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./
2003. november 26.
Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette, hogy az új dévai unitárius templom felépülése után önálló egyházközség szervezését fontolgatják. Dévát Dél-Erdély szórvány központjává szeretnék fejleszteni, szórványgondozó lelkésszel. Zsil völgye külön lelki gondozást igényel, a dél-erdélyi szórványra több figyelmet szeretnének fordítani. /Ch. A.: Célunk a dél-erdélyi szórványközpont kialakítása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2003. november 26.
Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette, hogy az új dévai unitárius templom felépülése után önálló egyházközség szervezését fontolgatják. Dévát Dél-Erdély szórvány központjává szeretnék fejleszteni, szórványgondozó lelkésszel. Zsil völgye külön lelki gondozást igényel, a dél-erdélyi szórványra több figyelmet szeretnének fordítani. /Ch. A.: Célunk a dél-erdélyi szórványközpont kialakítása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2003. november 28.
A Magyarok Háza /Budapest/ rendezvényei sorában gyakran vannak erdélyi vonatkozású események. Nov. 12-én Kocsis István Bolyai János című drámáját tűzték műsorra, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos előadásában; 25-én Kányádi Sándor volt a Ház vendége, a Felemás őszi versek című verskötete megjelenése, valamint a költőről a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent monográfia bemutatása alkalmából; dec. 2-án Jáki Sándor Teodóz Csángókról, igaz tudósítások című kötetének bemutatása alkalmából fellép Ferencz Éva énekművész. E rangos rendezvénysorozat része volt Beke György három új könyvének - Advent a kaszárnyában (Elbeszélések - Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda), Déva vára alatt (Szociográfia - Felsőmagyarország Kiadó), Makacs realizmus (Tanulmányok, interjúk, portrék - Közdok Kiadó) - a bemutatója, november 17-én. Mindhárom kötet ebben az évben jelent meg. Az est házigazdája Medvigy Endre irodalomtörténész, a Szent László Akadémia dékánja volt. Bevezető szavaiban méltatta Beke György munkásságát, elkötelezettségét az erdélyi magyarság sorskérdései iránt. Beke György regények és elbeszélések írójaként is sorskérdéseink bátor felvetőjeként él az olvasók emlékezetében. Az Istók Péter három napja (1977), Fölöttünk a havasok (1980), A Haynal-ház kapuja (1981), Arccal az életnek (1987) jelentik a szépírói kibontakozás főbb állomásait. A csíkszeredai kiadónál most megjelent elbeszéléskötetről Czegő Zoltán költő beszélt: "Beke György szépirodalmi alkotásaiban túlnyomórészt ugyanazok a témák, tragédiák, nemzetiségi kisebbségi és elnyomó hatalmi konfliktusok jelentkeznek, mint a riportjaiban, rétegföltáró súlyos írásaiban. A cél egy: igazat vallani, igazat megvilágítani (...) Beke György a nagy nemzeti kérdésfelvetők között éli napjait. Lélekerejét viszont az állítások, a tagadások, a fölszólítások izgatják a legjobban. Mégis egy kérdését idézném a Csángók gyóntatója című írásából: "Azok az afrikai bennszülöttek vajon elkárhoznak-e, ha nem gyónnak meg mindent, mert nem értik a pap nyelvét és a pap sem az övéket?" De hát, ahol a bűn államhatalmi szinten élvez védettséget, ott csak a templomban, de nem, még ott sem érvényesek az egyetemes emberi erkölcsi törvények, s azok veremében a Tízparancsolat, meg az anyanyelvi gyónás méltósága szintúgy." A hetvenes-nyolcvanas években megjelent riportkötetek - Szilágysági hepehupa (1975), Nyomjelző rokonság (1978), Búvópatakok (1980), Boltívek teherbírása (1983), Itt egymásra találnak az emberek (1984) - otthon nem folytatódhattak. Valamennyi sikerkönyvként volt jelen, mígnem a kötetek s majd írójuk is nem került a tiltott könyvek, az elnémított írók sorsára. Az 1989-ben az anyaországba áttelepedett szerző 1996-ban kezdte meg a barangolókötetek immár cenzúrázatlan és átdolgozott újrakiadását. A Szigetlakók az otthon megjelent első három kötetet öleli fel; a Boltívek teherbírása (1998) appendixeként közreadta az írónak a riportkötetek miatti meghurcoltatása naplóját - A lándzsa hegye. Egy befejezetlen per címmel; a bihari barangolókötet többszörös terjedelemben jelent meg Az Értől a Kölesérig címmel; a negyedik, Bartók szülőföldjén (2002), a Bánság magyarságának krónikája, sorskérdéseinek faggatója; a most bemutatásra került Déva vára alatt kötet pedig Dél-Erdély szórványmagyarságának apadásában vívott keserves utóvédharcát tárja elénk, Hátszegtől Brassóig térképezve fel a gondokat. A Makacs realizmus című kötetből Beke György olvasott fel egy gondolatébresztő tanulmányt, amely az 1943-as balatonszárszói találkozó nemzetféltő eszméiből kiindulva szólt a mai égető gondokról. Beke György e három kötettel is igazolja, hogy az anyaországban is az erdélyi magyar nemzeti közösség legkövetkezetesebb, legbátrabb, legszókimondóbb személyisége maradt. /Máriás József: Könyvbemutató a Magyarok Házában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./
2003. december 2.
Évente egy alkalommal a Kárpát-medence más-más régiójában rendezik meg a határon túli magyar gyermek- és ifjúsági lapok szakmai tanácskozását. Az idei, nov. 27. és dec. 1. közötti rendezvénysorozat házigazdája a Nagyváradon szerkesztett Szemfüles gyermekmagazin volt. Az ötnapos találkozón újvidéki, szabadkai, eszéki, beregszászi, burgenlandi, magyarországi, illetve erdélyi gyermek- és ifjúsági lapok képviseltették magukat. A gyermeklapok helyzetéről, szerepvállalásáról esett szó, majd zárónyilatkozatban rögzítették a közös feladatokat. A gazdag programban egyebek mellett városnézés, a dévai Corvin Kiadó bemutatkozása, nagyszalontai kirándulás és a Medve-barlang megtekintése szerepelt. A rendezvényre időzítve jelent meg a Szemfüles gyermekmagazin 2004-es évkönyve is, igen változatos tartalommal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
2003. december 3.
Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő sok települést felkeresett a Kárpát-medencei magyar karácsonyokról szóló verses-zenés összeállításával, melyben a magyar irodalom és népköltészet gyöngyszemei követték egymást. Olyan dallamok, melyek jelen voltak szüleink, nagyszüleink karácsonyváró napjaiban. Az Kilyén Ilka-előadássorozat Hunyad megyei állomásain meglepően kevesen voltak jelen. Felújított templomokban, imaházakban Déván, Vajdahunyadon, Petrozsényban, Lupényban, Vulkánban maroknyi gyülekezet hallgatta előadását. /Gáspár-Barra Réka: Karácsonyi rege. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./
2003. december 11.
1989 a nyugatiak elképesztő, a civilizáltabb világ számára hihetetlen körülményeket találtak a romániai gyermek- és öregotthonokban, árvaházakban. Az akkoriban készített tévéfelvételek sokkolták a nyugati közvéleményt. Akkoriban egymást érték a segélyszállítmányok, annak köszönhetően sok helyen kicserélték a bútorokat, javítottak az ellátáson. Azonban a lényeg azóta sem változott. Akad olyan öregotthon, ahol a beutaltak a szó szoros értelmében éheznek. Ezért érthetetlen a hatalom viselkedése. A karitatív szervezeteket, szerzetes- és apácarendeket nemhogy támogatná, hanem azok működését egyenesen gátolja. Közismert, hogy az állami gondozottaknak járó havi pénzösszeg csupán kisebb hányadát kapja, például, a Böjte Csaba ferences atya irányította dévai és szászvárosi gyermekotthon. Holott azoknak a gyermekeknek az állam képtelen helyet biztosítani a hasonló intézményekben. Hasonló gondokkal küszködik a Máltai Segélyszolgálat kisiratosi otthona is. Az otthont állami támogatás nélkül építettek fel. Ha Kisiratoson nem működne az Olga asszony irányította mellékgazdaság, nem művelnék a földet, ha nem kapnának némi külföldi segélyt, akkor a közel 40 ápolt személyt akár az utcára is tehetnék. Miért nem lehet ugyanolyan anyagi támogatást biztosítani minden hazai szociális intézménynek? - tette fel a kérdést Ujj János - Működtetőtől, a beutaltak nemétől, vallásától, nemzetiségétől függetlenül. Miért nem terjesztettek elő ilyen tartalmú törvényjavaslatot az RMDSZ parlamenti képviselői? /Ujj János: Megoldatlan szociális gondok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./
2003. december 13.
Magyarságunk élő lelkiismerete, egyik legszorgalmasabb és legtermékenyebb írónk, jellemezte Beke Györgyöt Bölöni Domokos, aki Erdély magyarságának ébresztője, prédikátora, anyanyelvi kultúránk propagátora. Beke György intézmény volt, és tán ma is az. Barangolások Erdélyben címmel jelennek meg szociográfiai sorozatának darabjai, az ötödik kötetet - címe: Déva vára alatt - két másik könyvével együtt (Advent a kaszárnyában, Makacs realizmus) novemberben mutatták be Magyarországon. A Makacs realizmus. Tanulmányok, interjúk, portrék /Közdok, Budapest, 2003/ két kötetbe gyűjtött írásai között van 1946-os keltezésűt (az Új Székely Népben megjelent interjúban Szabédi Lászlóval), hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években írottak és természetesen az 1990-2002 között keletkezett termés legjava is itt sorakozik.Olyan alkotókról ír, mint Veres Péter, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Bánffy Miklós, Kós Károly, Tamási Áron, Nyirő József, Molter Károly, Mikó Imre, Féja Géza, Ilia Mihály, Horváth Imre, Sütő András, Czine Mihály, Veress Dániel, Kibédi Varga Áron, Sombori Sándor, Pomogáts Béla, Páll Árpád, Holló Ernő, Viljo Tervolen finn vendégprofesszor, Tamás Menyhért, Lakatos Demeter csángó költő stb. Hiteles a beszéde, mert nyílt, egyenes, őszinte, érthető. Népét, nemzetét híven szolgálja. /Bölöni Domokos: Egy társadalmi gyalogló hajtóereje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2003. december 15.
Dec. 12-én megnyít Déván Makkai János kolozsvári képzőművész tárlata. Makkai János /sz. Dés, 1944/ gyermek- és ifjúkorát a zsil-völgyi Petrozsényban töltötte. A petrozsényi bányamérnöki főiskola elvégzése után Kolozsvárra került, ahol Györkös Mányi Albert biztatására elkezdett festeni. 1987-ben a Korunk Galériában volt az első tárlata, melyet számos erdélyi, majd 1993-ban budapesti kiállítása követett. Most először jelentekezett rajzaival. Makkai Jánosnak kialakultak a kedvenc motívumai: a boglya, a fa, az erdő és a templom. /Gáspár-Barra Réka: Makkai János kolozsvári képzőművész tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./
2003. december 23.
Tizennegyedik születésnapját ünnepelte az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. A tulajdonképpeni évfordulótól még jó három hét választ el. Mindazokat, akik az elmúlt 14 esztendő során munkájukkal hozzájárultak a szervezet mai arculatának kialakulásához, a jelenlegi vezetőség oklevéllel és emlékplakettel tüntette ki. Az ünnepélyes átadásra, Dévára, a polgármesteri hivatal dísztermébe több mint hatvanan jöttek el. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ első Hunyad megyei képviselője, Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő, aki 1996 és 2000 között felvállalta Hunyad megye képviseletét is, illetve Orbán Mária, az RMDSZ dévai szervezetének volt elnöke és kisebbségi tanfelügyelő levélben üdvözölték a jelenlévőket. Az ünnepséget Eőry László, a Hunyad megyei szervezet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A szórványban való összefogás fontosságát emelte ki beszédében Borbély Márton, a megyei szervezet kétszeres elnöke. Winkler Gyula parlamenti képviselő, jelenlegi megyei elnök kifejtette: az autonómia azt jelenti a Hunyad megyei magyarok számára, akik a lakosságnak alig 6 százalékát teszik ki, hogy az őket érintő kérdésekben dönthessenek, illetve részt vehessenek a térséget érintő döntések meghozatalában. Winkler szerint ebben a vonatkozásban már számtalan lépés történt a Hunyad megyei magyarság életében az önállósodás felé, hiszen Déva, Vajdahunyad, Petrozsény, illetve a megye önkormányzatában létszámból fakadó lehetőségeknél nagyobb arányban képviseltetik érdekeiket. A civil szerveződés terén eredmény például a csernakeresztúri Tájház, a bővülő vajdahunyadi Magyar Ház, a kialakulóban lévő dévai Magyar Ház, a petrozsényi oktatási és művelődési központ stb. Segesvári Miklós Pál hajdani alprefektus, Hauer Erich volt vajdahunyadi tanácsos és a helyi szervezet volt elnöke, illetve id. Nemes József, a dévai szervezet alapító tagja és hajdani elnöke post mortem kitüntetésben részesültek, a jelenlévők egy perces csenddel adóztak emléküknek. /Gáspár-Barra Réka: "Nagykorú" az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2003. december 23.
Tizennegyedik születésnapját ünnepelte az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. A tulajdonképpeni évfordulótól még jó három hét választ el. Mindazokat, akik az elmúlt 14 esztendő során munkájukkal hozzájárultak a szervezet mai arculatának kialakulásához, a jelenlegi vezetőség oklevéllel és emlékplakettel tüntette ki. Az ünnepélyes átadásra, Dévára, a polgármesteri hivatal dísztermébe több mint hatvanan jöttek el. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ első Hunyad megyei képviselője, Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő, aki 1996 és 2000 között felvállalta Hunyad megye képviseletét is, illetve Orbán Mária, az RMDSZ dévai szervezetének volt elnöke és kisebbségi tanfelügyelő levélben üdvözölték a jelenlévőket. Az ünnepséget Eőry László, a Hunyad megyei szervezet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A szórványban való összefogás fontosságát emelte ki beszédében Borbély Márton, a megyei szervezet kétszeres elnöke. Winkler Gyula parlamenti képviselő, jelenlegi megyei elnök kifejtette: az autonómia azt jelenti a Hunyad megyei magyarok számára, akik a lakosságnak alig 6 százalékát teszik ki, hogy az őket érintő kérdésekben dönthessenek, illetve részt vehessenek a térséget érintő döntések meghozatalában. Winkler szerint ebben a vonatkozásban már számtalan lépés történt a Hunyad megyei magyarság életében az önállósodás felé, hiszen Déva, Vajdahunyad, Petrozsény, illetve a megye önkormányzatában létszámból fakadó lehetőségeknél nagyobb arányban képviseltetik érdekeiket. A civil szerveződés terén eredmény például a csernakeresztúri Tájház, a bővülő vajdahunyadi Magyar Ház, a kialakulóban lévő dévai Magyar Ház, a petrozsényi oktatási és művelődési központ stb. Segesvári Miklós Pál hajdani alprefektus, Hauer Erich volt vajdahunyadi tanácsos és a helyi szervezet volt elnöke, illetve id. Nemes József, a dévai szervezet alapító tagja és hajdani elnöke post mortem kitüntetésben részesültek, a jelenlévők egy perces csenddel adóztak emléküknek. /Gáspár-Barra Réka: "Nagykorú" az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
1994. január 18.
A Hunyad megyei RMDSZ és az EMKE képviselői Déván tartott tanácskozásukon lapalapítást határoztak el, melyet az 1990-ben 30 lapszámot megélt, majd anyagi nehézségek miatt megszűnt Hunyad Megyei Hírlap utódjának képzelnek el. A jövendőbeli lapnak megbízott főszerkesztője már van, a Bukarestből hazatért, a Romániai Magyar Szótól tavaly nyugdíjba vonult Zsók Béla személyében. /Lapok a szórványnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
