A dévai Magyarok Nagyasszonya kollégiumban zajlott a KÖDAK (Közéleti Diák és Ifjúsági Akadémiai Intézet) harmadik idei képzése. A KÖDAK a Magyar Középiskolások Országos Szövetségével (MAKOSZ) közösen 1995 óta szervez évente egy-két elitvezető-képző tanfolyamot középiskolások számára, közölte Debreczeni Sándor országos MAKOSZ-elnök. A mostani képzésre meghívták Winkler Gyula parlamenti képviselőt, illetve Kofity Magda megyei RMPSZ-elnököt, kisebbségi tanfelügyelőt. /Gáspár-Barra Réka: KÖDAK-képzés Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./
2002. június 27.
Winkler Gyula Hunyad megyei, valamint Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselők az Oktatásügyi Minisztérium illetékes vezetőivel tárgyaltak jún. 26-án a magyar nyelvű közoktatás helyzetéről. Hunyad megyében egyetlen középiskola rendelkezik magyar tagozattal, és az eddig itt működő két magyar tannyelvű osztály helyett, a tanügyben lezajlott létszámcsökkentés miatt, csak egy kapott működési engedélyt. Ily módon a megye 92 magyar anyanyelvű végzős diákjának nem volt továbbtanulási lehetősége. Ezt a kérdést sikerült orvosolni a második IX. osztály engedélyezésével a dévai Traian Líceum keretében. A Fehér megyei becei általános iskola helyzete kapcsán egy gazdagabb dokumentációs anyag összeállításának igénye merült fel, amelynek előterjesztése után remélhetőleg visszavonják az iskola megszüntetéséről szóló határozatot. /Újabb magyar osztály a dévai líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./ (Bukarest) A zsilvölgyi anyanyelvű oktatás legégetőbb gondja a megengedett létszám alatt működő osztályok összevonása, illetve a petrillai V-VIII. osztályos magyar tagozat megszüntetésének veszélye. /A Hunyad megyei magyar nyelvű oktatásról tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2004. január 7.
Verses-zenés műsorral búcsúztatták Dévai Eminescu-Petőfi Általános Iskola kisdiákjai a 2003-as esztendőt. A Melite Gyülekezeti Ház zsúfolásig telt termében szavaltak, énekeltek, kis színjátékok segítségével mutatva be magyar szokásokat és különböző európai népek ünnepi hagyományait. Csatlós Zsófia tanítónő, a rendezvény kezdeményezője elmondta, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg e kis ünnepséget. Az előadás kezdetén Varga Károly, az önálló dévai magyar iskoláért dolgozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke ismertette az eddig elért eredményeket. /Gáspár-Barra Réka: Kisdiákok a nagy iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./
2004. január 9.
Tiltakozik az "RMDSZ pénzosztó monopóliuma" ellen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete, írta a Transindex internetes erdélyi portál. Markó Béla szerint ez a nyilatkozat a "szaktestületekben tisztességesen dolgozó több mint száz értelmiségit sérti". "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete javasolja a romániai magyar nemzeti közösségnek szánt támogatások jelenlegi elosztási rendszerének megváltoztatását. Mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások a hazai civil szervezetek, egyházak, szakmai egyesületek megkerülésével a belterjes politikai szervezetként működő RMDSZ vezetőiből létrehozott testületekhez érkeznek." – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete (kt.) nyilatkozatában, amely Szatmárnémetiben tartott polgári fórumon hangzott el. A kt. az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma és a Communitas Alapítvány gyakorlatát nehezményezi. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke kifejtette, a pályázatokról gyakran politikai és nem szakmai alapon döntenek. Példa erre a Bálványosi Szabadegyetem támogatásának akadályozása, amely szerencsére nem sikerült, vagy a dévai gyermekotthonnal és kollégiummal konkurens iskola felépítésének pénzelése. Magyarországi közalapítványok az oktatási támogatást leszámítva mintegy 1,2 millió, a román állam költségvetése 1 millió dollárral támogatja a romániai magyarságot. Erről az összesen 2,2 millió dollárnyi összegről nincs nyilvános elszámolás, de még belső egyeztetés sem! A jelenlegi egypártrendszer azt eredményezi, hogy a magyar civil társadalom szabad fejlődésére szánt pénz politikai szűrő alapján kerül elosztásra. A kuratóriumokba a csúcsvezetés nevezi ki a tagokat. – Szívesen látnék végre egy összefoglalót a csúcsvezetés pénzügy- és támogatáspolitikájáról – fűzte hozzá a szatmári nyilatkozathoz Szilágyi Zsolt. – Az a támogatás-osztás, amelyre az RMDSZ-nek rálátása van, az a lehető legnyitottabb módon történik – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a szatmári nyilatkozatra. Azonban Markó Béla vezeti az IKA alkuratóriumát és a Communitas Alapítványt is, jegyezte meg Sipos Géza. Markó erre megjegyezte, hogy nem a kuratóriumok, nem is az RMDSZ, hanem a szaktestületek bírálják el a pályázatokat. /Sipos Géza: Lej és forint ide, oda. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./
2004. január 13.
Böjte Csaba ferences pap 1992 novemberében kapott kinevezést Dévára. Romhalmazt talált a régi épület helyén. Böjte bejárta a dél-erdélyi szórványt, és tapasztalhatta, hogy semmiféle intézménye sincs annak a közel 40 ezer magyar embernek, akik falvakban, kisvárosokban élnek és próbálnak megmaradni. Az első napokban kolduló gyerekeket látott. Felkereste a gyermekek legközelebbi rokonait, és szinte mindegyikük kérte, hogy fogadják be őket és biztosítsanak nekik oktatási, nevelési lehetőséget. 1993 szeptemberében indultak egy összevont, I–IV. osztályos iskolával, 21 gyerekkel. Jelenleg 374 gyermek van Déván és Szászvároson, akik az ország minden részéből jöttek. Minden gyereknek a története más. Más gondok, más problémák. A szerzetes szerint Déva hídfő is lehetne a Székelyföld és Magyarország között, fontos lenne a magyarságnak Dél-Erdélyben egy ilyen hídfőállást kiépíteni. Úgy látja, hogy az RMDSZ-nek nincs kiforrott stratégiája sem a szórvány-, sem a szociális támogatások terén. – A szórványba olyan lelkipásztorok, papok kellenének, akik mernek megszólítani vegyes házasságból jött gyermekeket is, mernek nyitni az emberek felé. Három évvel ezelőtt kezdték el a munkát Szászvároson. Akkor ott hét magyar gyerek volt az I–IV. osztályos iskolában. Most 87-en vannak az óvodában és az iskolában együttesen. – Minden gyermek lelki sebbel érkezik hozzájuk. /Fábián Tibor: A dél-erdélyi szórvány apostola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 13./
2004. január 14.
Féléve vehették újra birtokunkba a dévai telepi kultúrotthont, melyet rövid időn belül gazdag tevékenységi körrel működő Magyar Házzá alakítottak, jelezte Kiszely József, a Segesvári Miklós Pál Egylet elnöke, aki a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetőivel karöltve igyekszik talpra állítani a visszakapott ingatlant. A dévai Magyar Házat, a bukovinai székely telepesek hajdani kultúrotthonát hosszú évtizedekig birtokolta a hadsereg. Amikor 2003 júniusában elhagyták az ingatlant, a két ,,örökös” művelődési egylet egy víz-, gázvezeték és szennycsatorna nélküli lepusztult épületet vehetett át. Azóta közmunkával kifestették az összes termet, adományokból egy ideiglenes konyhát is felszereltek. Szintén adományokból, közmunkával visszaállították a hajdani színpadot. A legnagyobb gond azonban a víz, a gáz és a csatornázás hiánya. Ezek bevezetése a házba jelentős anyagi teherrel jár. Kiszely József a Magyar Házat működtető művelődési egyesületek nevében segítséget kért, adakozásra szólított fel. /Adakozzunk a Magyar Házért! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./
2004. január 21.
A szórványnak számító Hunyad megyében volt 1992 és 2002 között Erdély 16 megyéje közül arányosan a magyarság lélekszámában a legnagyobb visszaesés. 2003 viszont javuló tendenciát mutat: Hunyad megyében a magyarság apadási folyamata lassult. A 2003-as tényadatok, zárójelben a 2002-es adatok: A dévai csángótelepi római katolikus egyházközösségben 12 (6) esküvőt, 7 (16) keresztelőt és 33 (44) temetést, a dévai belvárosi római katolikus egyházközösségben 8 (9) esküvőt, 23 (17) keresztelőt, valamint 23 (32) temetést, a dévai református gyülekezetben 18 (22) temetést, 7 (5) esküvőt és , 4 (0) keresztelőt regisztráltak. A megyeszékhelyen még így is csökken a magyarság száma. Vajdahunyadon a római katolikusoknál 13 (12) esküvőt, 35 (37) keresztelőt és 41 (47) temetést, a vajdahunyadi református egyházközösségben 5 (11) esküvőt (ebből csak egy színmagyar), és 8 (11) keresztelő mellett 16 (30) temetést jegyeztek be. Vajdahunyadon tehát tovább csökken a magyarság lélekszáma. A Zsil völgye fővárosában, Petrozsényban a római katolikus egyházközösségben 16 (19) esküvőt, 25 (34) keresztelőt és 53 (68) temetést, a petrozsényi reformátusoknál 5 (4) esküvő és 10 (5) keresztelő mellett 21 (34) temetést, a petrozsényi unitárius egyházközösségben 1 (1) esküvőt és 9 (8) temetést tartanak nyilván. A vulkáni római katolikus közösségben 9 (8) esküvő, 25 (31) keresztelő és 21 (16) temetés volt, a vulkáni reformátusoknál pedig 4 (5) esküvő, 6 (3) keresztelő és 20 (15) temetés. A lupényi római katolikus egyházközösségben 8 (8) esküvő, 12 (17) keresztelő és 71! (23) temetés történt tavaly, a lupényi református gyülekezetben pedig 6 (4) esküvő, 10 (8) keresztelő (közülük 3 Urikányban), és 26 (16) temetés, továbbá a lupényi unitáriusoknál 2 (3) keresztelő és 4 (3) temetés volt. A megye többi magyarlakta településén a helyzet a következő. A pusztakaláni római katolikus egyházközösségben 4 (4) esküvő és 8 (3) keresztelő mellett 17 (20) temetés volt. A bácsi-pusztakaláni református gyülekezetben 2 (2) esküvőt, 2 (1) keresztelőt, és 8 (2) temetést regisztráltak, majdnem fele-fele arányban Bácsi község és Pusztakalán városa között. A piskitelepi református egyházközségben 3 (2) keresztelőt (ebből egy Harón), 7 (11) temetést (ebből 3 Harón) tartanak nyilván. Esküvőből is volt 2 (az egyik szintén Harón), holott az előző évben nem volt. A csernakeresztúri és piskitelepi római katolikus egyházközösségekben összesen 8 (3) esküvőt (ebből 1 Piskitelepen) és 9 (2) keresztelőt regisztráltak. A temetések száma 21 (22) volt, ebből 7 Piskitelepen. A szászvárosi reformátusoknál az előző évhez hasonlóan tavaly sem volt esküvő. Volt viszont 2 (2) keresztelő és 2 (6) temetés. A szászvárosi római katolikus egyházközösségben 3 (0) esküvő, és 12 (8) keresztelő mellett 3 (2) temetés is volt. A megyei adatokat összegezve: 2003-ban tovább csökkent a magyarság. A temetések száma még mindig nagyobb, mint a keresztelőké, azonban a 2002-es arány, amikor egy keresztelőre nagyjából három temetés jutott, mégis javult. Hunyad megyében nehezek az életkörülmények, magas a munkanélküliség, nagy a szegénység, az elvándorlás is számottevő. /Chirmiciu András: Megyei magyarság-összkép. Mérséklődik a fogyás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./
2004. február 3.
Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója emlékezett: 1946-ban, a Székely Színház megalakulásakor az alapító igazgató, Tompa Miklós felvállalta, hogy az egész Erdély színháza lesznek. Azóta is hűségesek ehhez. Tavaly a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet pályázott meg színházi előadásra pénzt. Kötelességüknek érzik, hogy a szórványba is ellátogassanak. A marosvásárhelyi színháznak 23 főállású színésze van, mellettük 13 aktív nyugdíjas kollégájuk, akiket bármikor színpadra lehet állítani. A színházban két társulat működik: a Tompa Mihály és a Liviu Rebreanu. Nagy előnye a színháznak, hogy a vásárhelyi színművészeti egyetemről a fiatal és tehetséges lányokat, fiatalembereket magunkhoz tudják csalogatni. Sok színész elmegy Magyarországra. Tavalyelőtt meghirdették, hogy közönségbarát produkciókat hoznak létre. És megszületett egy Marivaux-előadás, a Két nő közt. A 2003–2004-es évad első bemutatója az Édes Anna, óriási sikerrel ment. Bemutatták Arthur Miller Pillantás a hídról c. darabját, a kisteremben pedig megy Füst Milán: A boldogtalanok. A nagyszínpadon Robert Toma francia drámaíró Nyolc nő című darabját készítik elő. Folytatódik a sor a Györgyike, drága gyermek című Szomory-darabbal. /Gáspár-Barra Réka: Egy eurós kultúra. Beszélgetés Kárp Györggyel, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatójával. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2004. február 11.
Lovász János református lelkész, a gyarapodó dévai, illetve a kihalóban lévő brádi és kristyori gyülekezetek lelkipásztora. Déván az 1316 lelket számláló gyülekezet a nagyszámú temetés ellenére még gyarapodik. Idén szoboravatásra készül a dévai gyülekezet, az 1529–1579 között élt Tordai Sándor András, első dévai református lelkész és harmadik erdélyi református püspök mellszobra már ott áll leleplezetlenül a templom előtt. Március közepén tervezik a szobor leleplezését. Déván a templom javítását is elvégezték. A brádi, illetve a kristyori református templom rossz állapotban van. A brádi templom javítására kétszer is pályáztak az Illyés Közalapítvány szórvány-szaktestületéhez, de kerethiány miatt elutasították őket. A teljesen tönkrement kristyori templomból áthozták a padokat, az úrasztalát, s a brádi paplak egyik szobájába állították be. Már alig vannak Brádon reformátusok, 13-14-en járnak templomba az ötvenlelkes gyülekezetből. Az itt élők ragaszkodnak a templomukhoz, ez az utolsó bástya, ahol még magyarul beszélhetnek, imádkozhatnak. /Gáspár-Barra Réka: Őrizni kell a múltat! De kinek? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./
2004. február 18.
Február 11-én a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében székelő helytörténeti kör megemlékezést tartott a szabadságharc február 6–9-i Hunyad megyei eseményeinek 155. évfordulójáról. Deák Piroska tanárnő és Schreiber István, megyei EMKE-elnök a piski csatát megelőző eseményekről tartott rövid előadást. A helytörténeti kör kidomborította a piski csata jelentőségét. /Sch. I.: A csaták 155. évfordulóján. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./
2004. február 24.
Erdélyben a magyar szobrok és emlékhelyek rongálása, meggyalázása nem csak mostanában jellemző cselekedet. Erről tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között. Ebből idézett az Erdélyi Napló. Az aradi Szabadság téren 1925-ben lebontották a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Akkor Barabás Béla dr., volt országgyűlési képviselő kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépítendő deszkaketrecben helyezik el. (1925. júl. 5.) Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékművet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petőfi-szobrot és egyéb emlékművek közül a millenniumi oszlopot is. Eddig a román kormány a békeszerződés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékműveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott őrzött román vonatkozású műkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy műkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. jan. 13.) Eltűnnek a magyar szobrok és emlékművek. Egy rövid kimutatás a pusztításokról. 1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található. 2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erősítettek és lovakkal lerántották. 3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították. 4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották. 5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyére Eminescu költő szobrát helyezték el. 6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították. A következő helységekben is tűnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is. 7. Buziásfürdőn: A Trefort-szobor tűnt el. 8. Déván: A vértanúhalált halt első unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték. 9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították. 10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a főalakok fejét letörték. 11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották. 12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát. 13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok őrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják. 14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították. 15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították. 16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le. 17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petőfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát. 18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították. 19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petőfi-reliefet megrongálták. 20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították. 21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították. 22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították. És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. aug. 15.) Szilágysomlyón a Hősök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hősök emlékművén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt február 23-án éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. júl. 28.) Nagykárolyban ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. (1934. szept. 1.) Désen a lebontott Turul-emlékmű helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. (1934. aug. 8.). /Szakács János: Az erdélyi szobrok sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./
2004. március 2.
Egy évvel ezelőtt a dévai Geszthy Ferenc Társaság felvállalta, hogy újra megteremti Déván az önálló magyar iskolát. Széll Zoltán, a társaság alelnöke beszámolt arról, hogy sikerült megvásárolni egy félkész épületet. – Az anyagi és politikai támogatásra a továbbiakban is számítani lehet – jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő. A tervek szerint az új magyar tannyelvű iskola két esztendőn belül felépül. Ennél nehezebb az intézményépítés. A szórványvidékre jellemző tanárhiány Déván hatványozottan érződik. Winkler Gyula képviselő hangsúlyozta, hogy a Geszthy Ferenc Társasággal karöltve szolgálati lakást, illetve anyagi támogatást biztosítanak a Déván megtelepedő fiatal pedagógusoknak. /Gáspár-Barra Réka: Legnehezebb az intézményépítés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2004. március 12.
Négy új tagszervezet felvételét hagyta jóvá a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) a márc. 10-én tartott közgyűlésén. Az új tagszervezetek: a vajdahunyadi Ifjúsági Keresztyén Egylet (IKE), a petrozsényi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a dévai IKE, valamint a nemrég újjászerveződött dévai MADISZ. A közgyűlésen résztvevő nyolc eddigi tagszervezet elfogadta a leköszönő elnökség beszámolóját. Borbély Károly elnök az országos ifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartásról tájékoztatta a tagszervezetek képviselőit, Széll Lőrinc alelnök pedig a megyei szinten kialakult együttműködés eredményeiről. A HUMMIT közgyűlésén kijelölte öt képviselőjét a Megyei Képviselők Tanácsába, valamint Széll Lőrincet javasolta az RMDSZ megyei tanácsosjelölti listájának ötödik – az ifjúsági szervezet részére fenntartott – helyére. A HUMMIT valamennyi településen támogatja tagszervezeteinek a helyi tanácsosi listákra való felkerülését. Az idei tevékenységi program keretében a HUMIFI című ifjúsági kiadvány két számának megjelentetéséről, illetve az áprilisban megrendezendő ifjúsági konferenciáról és az év végén sorra kerülő megyei ifjúsági műhelytábor megszervezéséről döntöttek a jelenlévők. Végül megválasztották a HUMMIT új vezetőségét: elnök Takács Attila, alelnökök Széll Lőrinc és Ghencea Gerhard, titkár Gergely Szabolcs. /GBR: Bővült a HUMMIT. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2004. március 13.
Márc. 11-én zsúfolásig megtelt Déván a Melite református gyülekezeti ház, az Eminescu-Petőfi Általános Iskola diákjainak márc. 15-i ünnepi előadásán. Deák Piroska tanárnő ezúttal is színvonalas műsort állított össze. /Chirmiciu András: Petőfi-emlékest Déván. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2004. március 15.
Déván ünnepi istentisztelettel kezdődött a márc. 15-éhez fűződő megemlékezés, majd a gyülekezet átvonult a református temetőbe megkoszorúzni az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek, áldozatainak emlékére állított márványoszlopot, illetve a Déván eltemetett honvéd-lelkész sírját. /Gáspár-Barra Réka: Áldott az igazak emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2004. március 16.
,,15 millió magyar fohásza száll ma az ég felé, ehhez csatlakozunk mi is, maroknyi piski magyarság.” E szavakkal nyitotta meg a márc. 15-i emlékünnepséget Albert István református lelkész a piski csata emlékére újraállított obeliszk tövében. Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: 15 évvel ezelőtt a piski csata emlékére állított obeliszk széttörve hevert, ma pedig újraállított emlékoszlopként hirdeti a hősök emlékezetét. Vajdahunyadon pedig Petőfi-szobrot állítottak. Felújították a templomot, építettek iskolát és Magyar Házakat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnök beszédében hangsúlyozta, hogy itt, a végeken, ahol a hivatalos mosoly és kéznyújtás mellett még mindig meggyalázhatják nemzetünk és a szabadság hőseinek emlékét, emelt fővel kell helytállni a szórványban is, a piski hídnál, ahol a maroknyi sereg ünneplése is bizonyítja, hogy még nem veszett el Erdély. A piski ünnepségen Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei elnöke röviden ismertette az 1999-ben újraállított emlékmű történetét. Vajdahunyadon, a református templomkertben felállított Petőfi-mellszobornál ünnepeltek. Petrozsény magyar közössége Várpalota testvérváros küldöttségével együtt emlékezett a szabadságharc hőseire. Déván a Művelődési Ház nagytermében Magyar Március címmel tartott nagysikerű előadást a Magyarok Nagyasszonya Kollégium Turul együttese. /Gáspár-Barra Réka: Az emlékezés és az öröm ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2004. március 18.
Varga Károly elnök épülettervet mutatott be a dévai Geszthy Ferenc Társaság márc. 15-i gyűlésén. A Déva központjában elhelyezkedő, ötszintes, könyvtárral, díszteremmel, tanári lakásokkal, laboratóriumokkal, étteremmel, bentlakással, klubtermekkel ellátott oktatási-művelődési központ épületének tervrajza mindenkit ámulatba ejtett. A Geszthy Társaság elnöksége egy héten belül dönti el, hogy kire bízza a munkálatot. Az épület felszerelése jövőre marad, és a tervek szerint 2005 őszén már itt kezdheti a tanévet az önálló dévai magyar iskola. A dévai, illetve Hunyad megyei magyar szülőknek, diákoknak hihetetlennek tűnik, hogy mégis lesz magyar iskola Déván. Gondok vannak bőven. A jelenleg négy különböző intézményben működő dévai magyar tagozaton óriási a tanárhiány. Patrascu Magdolna aligazgatónő kimutatása szerint minden tantárgyból szükség lenne még legalább egy, de van, ahol két szakképzett tanárra. Az ősszel induló magyar tannyelvű kilencedik osztályok számának, profiljának terén is nagy a bizonytalanság. /Gáspár-Barra Réka: Összefogásra van szükség. Épül a dévai magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./
2004. március 24.
Több mint félszáz lupényi, vulkáni, vajdahunyadi, dévai és kolozsvári keresztény fiatal részvételével zajlott a vajdahunyadi ifjúsági konferencia a helyi Ifjúsági Keresztyén Egylet /IKE/ rendezésében. Az immár másodízben megrendezett megyei szintű találkozón ezúttal az ifjaknak az egyházban felvállalandó szerepéről tanácskoztak. Veres Csaba, az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egylet egyik vezetője tartott előadást. Márc. 21-én, vasárnap az istentiszteletet követően a résztvevők kiértékelték a konferenciát, melyet idén is a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával rendeztek meg. /GBR: Ifjúsági konferencia Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2004. március 29.
Merjünk kicsik lenni, biztatta magát Kovács László, az MSZP elnöke. Ez pártja vezérfonal-féléje lett, az MSZP ennek alapján cselekszik. Azzal kezdődött, hogy miután kormányfő lett, Medgyessy Péter kijelentette, az előző kormány túlszerette a határon túliakat. Tavaly a túlszeretés ellensúlyozásaképpen a kedvezménytörvény kedvezményezettjei nem kapták meg a számukra törvényben biztosított kedvezményt. Böjte Csaba, dévai ferences atya, hogy a mundér, vagyis a magyar kormány becsületét valamelyest mentse, jótét lelkektől 300 gyermek számára az ígért 20000 Ft felének megfelelő támogatást kalapozott össze. Azután a kedvezménytörvény alkalmazását újratárgyalták, a törvényből kikerült a magyar nemzetre vonatkozó rész, az igazolványról pedig levakarják a koronát. Magyarország EU-s csatlakozása miatt ismét fölvetődött a kettős állampolgárság. Kovács Lászlóék ezt elhárították, mondván, az illetők hol fizetnek majd adót, hol teljesítenek katonai szolgálatot, hol szavaznak? Kovács László 1996-ban, a magyar–román alapszerződés előkészítésekor még csupán két, most egyből – három, sőt három és fél millió határon túli magyarról beszélt, akik elözönlik Magyarországot. Mi lesz a magyar társadalombiztosítással? Az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) létrejötte előtt Kovács László arról szólt, hogy mennyire támogatja az önkormányzatot, majd most óvott mindenkit az EMNT-s önkormányzati elképzelésektől, amelyek, úgymond, veszélyesek lehetnek. Kövér Lászlónak Kolozsvárt, az EMNT alakuló ülésén elhangzott beszéde után Kovácsék azt mondták, hogy Kövér László nyilván az északírekre, a baszkokra, a korzikaiakra utalt, akik terrorista módszerekkel akarják elérni céljaikat, és ezzel nyilván hasonló cselekedetekre bujtogatja az erdélyi magyarságot. /Asztalos Lajos: Merjünk kicsik lenni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2004. március 29.
Márc. 28-án Déván Pap Géza püspök és Albert István Hunyad megyei esperes jelenlétében leleplezték Tordai Sándor András mellszobrát. Déva első magyar vonatkozású szobrát éppen Tordai Sándor Andrásról, Erdély első hitvalló református püspökéről, Déva első református lelkipásztoráról mintázták. Az 1579-ben elhunyt püspököt a hajdani dévai református templomban temették el, sírfeliratát átmentették a múlt század elején épült új, szecessziós templomba. /Gáspár-Barra Réka: Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2004. április 2.
Krisztus szeretete sürget minket" – vallják, és ennek megfelelően is cselekszenek a mahlersdorfi ferences nővérek, akik lassan tíz éve élnek Székelyudvarhelyen. 1991-ben érkeztek az első nővérek a városba, az itteni rend pedig kerek tíz évvel ezelőttre teszi alapítási évét. Jelenleg 24 nővér tevékenykedik a városban. Az évek során az udvarhelyi lett az erdélyi központ, itt van például a nevelési ház, vagyis itt zajlik az újoncképzés is. Jelenleg a székelyudvarhelyi apácarend keretein belül egy óvoda működik, körülbelül 100 gyerekkel. Többnyire szociálisan hátrányos gyerekekről van szó. Az óvoda mellett van egy iskoláscsoport is, ide csak a szegény gyermekek kerülhetnek. A papi öregotthon is az apácákhoz tartozik. Ugyanakkor napi rendszerességgel körülbelül 30 rászoruló kap ebédet. A rendnek Csíkszépvízen van árvaháza, gyerekotthona, Nagyváradon fogyatékos gyermekek számára óvodája, Déván iskola utáni foglalkoztató központja. /Máthé László Ferenc: Látogatóban a székelyudvarhelyi Mahlersdorfi ferences apácarendnél. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./
2004. április 5.
Háromnapos konferencián vettek részt a hét végén Déván a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió szakszervezeti vezetői. Hunyadi kezdeményezésre Arad, Temes, Krassó-Szörény, Békés, Csongrád, és Bács-Kiskun megyék, valamint Vajdaság képviselői az együttműködés elmélyítése mellett foglaltak állást. Déván a magyarországiak és a vajdaságiak a romániai szakszervezeti, illetve munkatörvénnyel ismerkedtek. – Bizonyos részeket módosítani kell 2007-ig, az EU-csatlakozás várható időpontjáig, mondta Sárosi Péter Bács-Kiskun megyei szakszervezeti vezető. Különösen a kollektív munkaszerződés rendszere tér el lényegesen az EU jogszabályaitól. /Chirmiciu András: Tapasztalatcsere az EU-integráció küszöbén. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2004. május 6.
Közel féléves szünet után újraindult a Nyugati Jelen dévai fiókszerkesztőségben székelő helytörténeti kör. A gazdag történelmi hagyatékú Hátszeg vidékét keresték fel. Hátszegen sok középkori magyar vonatkozású templom, várrom, vagy nemesi kúria található. Első állomásuk a felsőszálláspataki vár volt. A várból már csak egy romos bástya maradt meg. 1962-ben még mind a 4 bástya látható volt. A Hátszeg várostól pár kilométerre található Naláczy kastély az önkormányzat tulajdonát képezi. A hátszegi református templom a XIX. század elején épült. A körülbelül 100 fős gyülekezetnek tavaly sikerült kívül felújítania az épületet. A katolikus templomot a Nopcsa család építette 1745-ben. Erdély egyik legrégebbi épségben megmaradt temploma, az őraljaboldogfalvi. Az őraljaboldogfalvi református műemléktemplom valószínűleg a XIII. század elején épült. A freskó felirata: Ez az eklézsia szenteltetett a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére 1314-ben. Manapság Őraljaboldogfalván talán 10 református sincs, s a katolikusok száma sem sokkal nagyobb. /Chirmiciu András: Templomok, várromok, nemesi kúriák. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2004. május 13.
Dr. Jakubinyi György érsek felhívására a templomokban gyűjtést rendeztek a dévai Szent Ferenc Alapítvány szovátai otthona javára. A Szent József Gyermekvédelmi Központ ugyanis leégett. /Plesa Vass Magda: Az újrakezdés művészete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2004. május 14.
Több évtizedes hagyomány szakadt meg, néhány lelkes pedagógus egész életének küzdelme veszett kárba, és több száz szülő bizalma ingott meg a napokban, amikor kiderült, hogy Déván a magyar tannyelvű iskolai tagozatoknak helyet adó két intézményben nem lesz többet magyar aligazgató. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő állítása szerint őt nem értesítették az Eminescu-Petőfi Általános Iskola szabad aligazgatói állásáról. A dévai Traian Elméleti Líceumban, illetve az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában magyar anyanyelvű a diákok, illetve tanárok egyharmada, és ilyen esetben a vezetőségben helyet kell biztosítani a tagozaton tanulók nyelvét beszélő pedagógusnak is. Azonban mindkét tanintézményben román aligazgatót neveztek ki. A Traian Elméleti Líceumban a tavaly hirtelen elhunyt Hauer Erich volt a magyar aligazgató. Halálát követően a magyar tanári karból senki sem vállalta el az aligazgatói állást, és az igazgatónővel egyre feszültebbé vált a kapcsolat. A város másik iskolájában tanító Máté Márta jelentkezett az állásra, mellette egy román tanár. A román tanár pontszáma nagyobb volt, így az övé lett az állás. Máté Márta fellebbezett, mert kollégája nem beszél magyarul, és a tagozatos iskoláknál ez is kitétel. Az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában Patrascu Magda aligazgatónőnek a tanév elején lejárt a kinevezése, azóta delegált aligazgatóként végzi feladatát. A versenyvizsgán egyetlen román anyanyelvű jelentkező vizsgázott, és el is nyerte az állást. Az új aligazgató nem tud magyarul. /Gáspár-Barra Réka: Elcsúsztunk egy banánhéjon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./
2004. május 15.
Máj. 14-én Déván szórványkonferenciát tartottak, melyen Hunyad megye magyar civil szervezeteinek jelentős hányada képviseltette magát. Winkler Gyula parlamenti képviselő, Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója és Gáll László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tanfelügyelője vitaindító előadásait követően a szórványban élő Hunyad megyei magyar kisközösségek képviselői számos helyi gondot vetettek fel, kezdve a csernakeresztúri Tájház elé állítandó székely kapuhoz szükséges anyagi támogatás hiányától a megyei érdekeltségű oktatási és kulturális központ kialakításáig. Murvai László, az Oktatási Minisztérium vezérigazgatója megfogalmazta: egy közösség sorvadása akkor kezdődik, amikor az iskolája tagozattá válik. A tagozatokon tanuló diákoknak nem csupán számuk csökken, hanem lelki struktúrájukban is visszafejlődés tapasztalható, kisebbségi gátlások alakulnak ki és elvesztik identitástudatukat. Ezért nagyon fontos az önálló intézmények megtartása, illetve megteremtése. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság /Déva/ elnöke a dévai oktatási és művelődési központ kialakításáról beszélt. /Gáspár-Barra Réka: Helytállás a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./ Átfogó szórványstratégiát kívántak kialakítani a Déván rendezett szórványkonferencián jelen lévő civil szervezetek és az RMDSZ képviselői. „Szórványvidéknek tekinthető Romániában minden olyan régió, ahol a magyarság számaránya nem éri el a tíz százalékot” – szögezte le Murvai László. Ide tartozik a Hunyad megyei magyarság is, amelynek egy része a szociális gondokkal küzdő Zsil völgyében él. /Lepedus Péter: Anyanyelv és ingatlanok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2004. május 22.
A szórványnak meg kell találnia a tömb felé vezető utat – állítja Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványelőadója. A napokban zajlott dévai szórványkonferencia alkalmával Vetési László fogalmazta meg, hogy a szórványban a kultúrélet sorvadóban van. Vetési tapasztalta az egyik helyen, hogy a presbiterek románul beszélnek egymás között. Az egyik presbiter megokolta: évtizedek óta alkoholista papjak voltak és ötven éve nincs iskolájuk. Vetési elmondta, filmekkel, írásokkal népszerűsítik a szórványt, ennek ellenére a szórványmentés érdekében legalább annyit kellett járnia a tömbben, mint a szórványban. Nem tudja felrázni az embereket. Nem tudta elérni, hogy testvériskolai kapcsolatok alakuljanak ki. – Székelyudvarhelyen tartott előadást a szórványról. Azután kiderült, a hallgatóság mind egy szálig Magyarországról érkezett, egyetlen székelyudvarhelyi ember volt közöttük. Mert Székelyudvarhelyen ez a téma senkit sem érdekel. /Gáspár-Barra Réka: Szórványsors. – Interjú Vetési Lászlóval, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványelőadójával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./
2004. május 26.
Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) rendezésében, valamint az Erdélyi Hagyományokért Egyesület (EHE) és a DKMT Eurorégiós Ifjúsági Szervezet társszervezésében került sor Aradon egy történelmi jelentőségű ifjúsági találkozóra. A Jelen Házban zajlott eseményre negyven fiatal érkezett három régió ifjúsági szervezet képviseletében a Bánságból, Délvidékről és a Délalföldről. A találkozón a szórványban élő magyarság helyzetéről beszélgettek a fiatalok, s egy nyílt rendszerű koordinációs együttműködés született, amelyet a Kistérségi és települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ) keretében valósítanak meg. A résztvevők kidolgoztak egy működési alapszabályzatot, s mindhárom régióban háromfős Ifjúsági Koordinációs Tanácsok alakultak. Délvidéket Kurucz József, Lázár Tímea és Kazinczi Zoltán képviseli, Délalföldet Marton Attila, Magdali Csaba és Sándor Enikő, Aradot pedig Derzsi Tünde. Temesvár és Déva képviselőit a napokban nevezik meg. Főtanácsos Bajkó Károly, az EHE elnöke lett. A KITTI HÁLÓ fő célja összefogni a DKMT Eurorégióban működő magyar ifjúsági szervezeteket, közösségeket és a szervezeteken kívüli fiatalokat. Célul tűzte ki az anyanyelv- és hagyományok ápolását, a magyar oktatás megszűnése elleni harcot. /KITTI HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./
2004. június 4.
A Fehér-Körös vidékére utaztak a dévai helytörténeti kör tagjai. Jelenlegi román népessége ellenére a Mócföld történelme gazdag magyar vonatkozású eseményekben. A török időkben a Kőrösbánya felé vezető út kötötte össze Erdélyt Nagyváraddal. 1849-ben erre menekültek a piski csata sebesültjei, amikor a helyiek rájuk támadtak. Pusztafalu fogadója Mártonffy József római katolikus püspök és Barcsay Ábrahám költő emlékét őrzi. Brád, az Érchegység központja sokáig a tragikus sorsú Brády család székhelye volt. A család már 1784-ben, Horea felkelése idején is sokat szenvedett, a drámai fordulat mégis 1848. október 25-én történt. Ekkor a Kőrösbányára menekült nemesi család 19 tagját azzal hitegetve, hogy hazaszállítják, fegyvereiktől megfosztották s iszonyú kegyetlenséggel lemészárolták. Brádot szinte elhamvasztotta Horea felkelő serege. Kristyortól a Fehér-Körös völgyén le Arad megyéig minden magyar birtokot felperzseltek, s minden kézügybe került magyart felkoncoltak. A római katolikus és a református templom azonban megmenekült. Kőrösbánya határában, az út baloldalán két kőkereszt. Az egyik felújított, amelyre egy emléktáblát helyeztek az állítólagos renoválók nevével. Tulajdonképpen a legyilkolt Brády család valamikori sírját jelzi. Kőrösbányán van a XIV. században épült ferences templom és zárdaépület, valamint az új tetőzetű, XIX. században épült református templom. Kőrösbányán, Zaránd megye egykori székhelyén ma már alig vannak magyarok. Kristyort még Zsigmond király adományozta 1404-ben a Kristyori család ősének tartott Boaknak és fiának, Boalyának, albán eredetű vajdának. A templomot a római katolikus püspökség építtette a XIV. században a hegyvidék görögkeleti jobbágyai számára. A falfestményén Szent István király, Szent László király, illetve Szent Imre herceg láthatók. A Kristyori család által emeltetett református templom romos állapotban van. Harangját Dévára szállították. /Schreiber István/CH. A.: Helytörténeti túra a Fehér-Körös völgyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./
2004. június 8.
Brassóban az RMDSZ 6,9 százalékkal két helyre számíthat a városi tanácsban, amelyet Gábor Imre és Kovács Attila tölt majd be, a megyei tanácsban Markó Gábor, Szakál András, Aranyosi István és Áros Levente képviseli a szövetséget. Brassó megyében az RMDSZ Apácán diadalmaskodott, Bölöni Gyula polgármesterjelölt 75 százalékkal nyert. Ürmösön és Tatrangban a második fordulóban dől el, hogy Gergely János és Kis József tölti-e be a polgármesteri hivatalt. Rákoson és Négyfaluban az RMDSZ-nek nem lesz polgármestere. Nagyszebenben újabb polgármesteri mandátumot szerzett Klaus Johannis: az eddigi adatok szerint a jelenlegi polgármester a szavazatok alig kevesebb mint 90 százalékát magáénak tudhatja. Több voksot kaptak az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének jelöltjei, mint 2000-ben, ennek ellenére mégsem sikerült sokkal több magyar tanácsost bejuttatni a képviselő-testületekbe. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök elmondta, sikerült megőrizniük a két petrozsényi tanácsosi mandátumot, emellett a lupényi és petrillai önkormányzatban is van egy-egy képviselője a szövetségnek. „A Zsil völgyében 60 százalékkal több szavazatot kaptunk, mint négy évvel ezelőtt, Déván pedig 30-cal. A megyeszékhelyen és Vajdahunyadon egyaránt két tanácsosunk van” – tájékoztatott Winkler. A szórványvidéken a folyamatos apadás miatt az RMDSZ várhatóan elveszíti képviseletét a Hunyad megyei tanácsban. /K. M., R. Sz.: Német dominancia Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
