Hunyad megyében szinte egy kézen megszámlálható a még létező történelmi emlékművek száma. Még másfél évtizede sincs annak, hogy máig ismeretlen tettesek összetörték és széthordták a zajkányi buzogányos emlékművet. A Hunyadi János törökök feletti győzelmére emlékeztető buzogányt 1896. szeptember 6-án állíttatta Hunyad megye közössége a vaskapui csata emlékére. Talapzatán a következő felirat állt: „Hunyadi János tizenötezer vitézével az 1442-iki szeptember 6-án e szorosban verte szét Sehabeddin beglerbégnek Erdélybe nyomuló nyolcvanezer főnyi hadseregét. A dicső fegyvertény örök emlékéül állíttatta ez oszlopot Hunyadvármegye közönsége a honfoglalás ezredik évében. ” Az 1992 júniusában széttört emlékmű rongálóit valószínűleg a felirat utóbbi mondata késztette a durva cselekedetre. Akkoriban a Vatra Romaneascát gyanúsította a közvélemény, hogy ők állnának a dolog mögött – emlékezik vissza Schreiber István, Hunyad megyei EMKE-elnök, aki kétségbeesetten követte nyomon az ügy minden mozzanatát. A tettes mai napig nem került elő. Azt sem sikerült kiderítenie a rendőrségnek, hogy az első rongálást követően a rendőrőrs udvarába szállított emlékmű-maradványokat ki lopta el. Ma már csupán a hajdani talapzathoz vezető kőlépcső emlékeztet Hunyadi buzogányára. Visszaállítását többen is ígérték – politikusok és civilek. Azonban semmi nem történt. Vaskapui társánál jóval korábban esett a román túlbuzgóság áldozatául a vulkáni hágó alatt, a város akkori főterén szintén 1896-ban felállított buzogány. Ezt már 1918-ban lerombolták, de a szájhagyomány szerint egy magyar grófnőnek és magának az angol királynőnek a közbenjárására 1937-ben újraállították, román nyelvű, módosított felirattal. Az emlékmű zavarónak tűnt a Ceausescu 1986-os Zsil-völgyi látogatását szervezőknek, akik egyszerűen szétverették az emlékművet. Hasonlóan elrománosodva, de legalább megmaradt a szintén törökveréshez kötődő kenyérmezei csata emléke. Igaz, az eredeti, még Báthory által építtetett kápolnát már a 18. században lerombolták, helyén azonban 1818-ban Nagy Sándor szászvárosi lelkész emelt három öl magas emlékoszlopot. Ez csupán az 1848-as forradalomig maradt talpon. Az 1479-es csatában elhunyt 30 ezer török és 8 ezer keresztény sírhantját azonban Bencenc község (ma Aurel Vlaicu) területén az 1900-as évek elején br. Orbán Antal bekerítette és újra kápolnaszerű épületet emelt rá Kinizsit és Báthory dicsőítő felirattal. Ezt Trianon után rombolták szét, majd az ötvenes években a szomszédos Alkenyéren (ma Sibot) újabb emléket emeltek, ezúttal a „román hős, Paul Chinezu emlékére”. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szellemét őrző emlékművek közül a legszerencsésebb a dicsőséges piski csatára emlékeztető obeliszk, melynek eredetijét ugyan összetörték a birodalomváltás nyomán, ma azonban, ha nem is a hajdani helyén, de új oszlop áll helyette – mondta Schreiber István EMKE-elnök. Az 1995-ben a helybeli római katolikus egyházközség, az EMKE és az RMDSZ összefogásával újraállított obeliszk amúgy az egyetlen olyan Hunyad megyei emlékmű, amit 1989 után állítottak helyre. Talán ide sorolhatnánk még gróf Kun Kocsárd és Kuún Géza mellszobrait, melyek szintén eredeti helyüktől eltérően, de mégiscsak látható helyen állnak. Az obeliszket erős vasráccsal kerítették körül, de a rongálóknak szétverték azt. Megmaradt darabjait kiegészítve, 1995-ben állították fel újra a piski római katolikus templom kertjében, ahol azóta is fő helyszínt biztosít a március 15-i ünnepségeknek. Ugyanezen alkalmakkor koszorúzzák meg a Hunyad megyében eltemetett hajdani honvédtisztek sírját. Azaz közülük kettőt, melyek a dévai református és római katolikus temetőben vannak. A két marosillyei síron csupán halottak napján gyúl ki egy-egy gyertya. Az 1848–49-es szabadságharchoz kötődő tragikus Hunyad megyei eseményeket ma már egyetlen sírkereszt sem jelzi. Az Avram Iancu nevével fémjelzett mócvidéki lázadás során ugyanis a felbőszített román lakosság végigdúlta a Maros bal partját, felégetve a magyar nemesi birtokokat, sok száz ártatlan családot gyilkolva le. Míg a szomszédos Fehér megyében több helyütt is emléket állítottak e szomorú eseménynek, Hunyad megyében már csak szóbeszéd szintjén él ezek emlékezete. Kőrösbánya bejáratánál volt egy emlékmű, a Brádi család 19 tagjának legyilkolására emlékeztetve. Ma már nyomára sem bukkanhatunk – mondja Schreiber István. Éppen a Brádiak által nevelt Avram Iancu emberei gyilkolták le a családot. A Brádiak viszont már korábban, a Horea, Closca és Crisan-féle 1784-es parasztlázadást is megszenvedték, amikor a megvadult nép szintén gyilkolni kezdett, pusztítva a közeli Kristyor és Brád magyar nemességét, hírmondó is alig menekülhetett a pusztulásból. November hónap folyamán felperzselték a Josikák branicskai kastélyát, Guraszáda, Marosillye, Zám, Marossolymos, Berekszó, Haró, Kéménd, Bánpatak, Gyertyámos, Arany, Rápolt, Bábolna, Folt, Algyógy, Homoród, Bokajalfalu nemesi udvarait, legyilkolva még a csecsemőket is, 101 nemesi családot irtva ki. Mindennek azonban még az emlékét is eltüntették. Akárcsak a mócok pusztítását, amely szintén Kőrösbányától egészen Algyógyig terjedt a megyében. Ez utóbbi településen 1906-ban gr. Kun Kocsárd kastélyának kútja mellett emlékművet állítottak a kútba gyilkolt algyógyi magyarság, köztük a lelkész és családja emlékére. A hajdani EMKE és a Magyar Királyi Földművelési Minisztérium által emelt gránitobeliszket azonban Trianon után azonnal szétverték. Trianonnak köszönhetően Hunyad megyében összesen két felirat őrzi e vidék magyar világháborús hőseinek emlékét. Egyik a dévai református temetőben 1995-ben felállított emlékoszlop felirata: „Az 1848–1849-es szabadságharc, az I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak emlékére állította a református egyház 1995. márciusában. Az igaznak emlékezete áldott. ” Déván ez az obeliszk szolgál az utóbbi években a márciusi megemlékezések helyszínéül is. A világháborúkban elesettek emléke azonban elenyészett. Az egyetlen kimondottan háborús síremlék a római katolikus temetőben van, ahol borostyánnal benőtt kereszt hirdeti három nyelven: románul, magyarul és németül, hogy itt nyugszanak a II. világháborúban elesettek. A szinte földbe süllyedt sírlapon pedig még kibetűzhetők a hősök nevei... A feliratozás újravésése, vagy a szétvert emlékművek visszaállítása azonban egyelőre fel sem vetődik. /Gáspár-Barra Réka: Magyar honvédsírok. Emléküket is irtják. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./
2008. július 19.
Az Erdélyi Unitárius Egyház Kolozs-Tordai köre közgyűlésének első ízben biztosított teret a frissen felújított lupényi unitárius templom. Lupény 220 lelket számláló unitárius közössége nagy szeretettel fogadta a lelkészeket, gondnokokat. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a köri közgyűlés értékeli az egyházközségek életét. Az unitárius a viszonylag a kisebb egyházak közé tartozik Erdélyben, 125 egyházközségük van, továbbá harminc szórványközösségük, melyek egyenként tíztől, harminc, negyven, legtöbb ötven lelket számlálnak. Mindezek összesen 6 egyházkörbe csoportosulnak. /Kolozs-Torda, Maros-Küküllő, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Háromszék, Felső-Fehér/. Még a legkisebb gyülekezetekbe is lelkészt küldenek, az egyház a központi költségvetéséből áldoz arra, hogy a kis gyülekezeteket szolgáló lelkészek is megkapják az állami fizetést kiegészítő egyházi juttatást. Lelkészhiány nincs, mert 1989 óta az egyház határozhatja meg a teológián meghirdetett helyek számát. Egész Dél-Erdélyben és a Bánságban szórványosnak mondható az unitárius jelenét. Déván elkezdték a templomépítést, hogy szórványközpontot alakítsanak ki, amelyhez hozzátartozik majd Arad és Temesvár is, melyek jelenleg a nagyváradi egyházközség gondozásában vannak. Valószínűleg ebben az évben elkészül a templom. Idén ünnepli az unitárius egyház fennállásának 440. évfordulóját, és mivel Dávid Ferenc emléke is Dévához kötődik, szép lenne a templom felszentelésével megünnepelni ezt az évfordulót. /Gáspár-Barra Réka: A 440. évfordulóra készülve – beszélgetés dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./
2008. július 22.
Valamennyi választási körzetben indít jelöltet az RMDSZ, ismertette a helyzetet Winkler Gyula európai képviselő dévai sajtóértekezletén. Noha a Kárpátokon túli vidékeken nem lesz könnyű mindenütt jelöltet találni, a szövetség mégis a teljes jelöltállítás mellett döntött, a töredékszavazatok megtartása érdekében. Hunyad megyében a szövetség mind a 7 képviselői és 3 szenátori körzetben indít jelölteket. Reálisan, Hunyad megye egy képviselői mandátum elnyerésére számíthat, ez a fő célkitűzésünk, szögezte le Winkler Gyula. 1990-ben, 1992-ben, illetve 2000-ben a hunyadi magyarságnak sikerült képviselőt küldeni a bukaresti parlamentbe, 1996-ban és 2004-ben viszont nem. /Chirmiciu András: Minden körzetben indít jelöltet az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./
2008. július 25.
Lehoczky Attila gyakorló tanárként és az anyanyelvi oktatás iránt érdeklődőként jól tudja, milyen nehéz a szórványban kisebbségi tannyelvű iskolákat fenntartani. A mostani országos szintű középiskolai beiskolázási problémák megdöbbentőek. A tömbmagyar régiókban is gondok merülnek fel egy-egy osztály beindulásával, akkor a szórvány elvárásai sem lehetnek túl nagyok. Van olyan középiskola Erdélyben, ahol a meghirdetett osztályokból elméletileg egy sem indulhat a jelentkezők alacsony száma miatt! A számok szerint országos szinten a szakoktatásban jelentkezett a nagyobb gond. Legtöbben azt mondják, hogy a „nemzetietlen” magyar szülők többségi iskolákba küldik gyerekeiket. Mások a demográfiai hullámra céloznak. A harmadik csoport szerint a probléma alapja az ország gazdaságában keresendő. Egy kis szervezéssel, utánajárással sokat lehetne pótolni, az iskolákban is van őszi iratkozás... Aradon is, Temesváron is gondok voltak, a Gerhardinumban nem indult osztály, a temesvári Bartók Béla összehozta, amit szeretett volna, a dévai Téglás Gábornak sikerült beiskoláznia két osztályt, az aradi Csiky Gergely talán beindít négy elméleti és egy szakosztályt, bár ebben az évben közel 30%-kal kevesebb magyar nyolcadikos volt, mint tavaly. Arad megyében lehet az egyetlen nyereség, ha sikerül Kisjenőn a magyar tannyelvű kilencediket elindítani. /Lehoczky Attila: Gondolatok a határról innen. Megteremtjük... ? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./
2008. augusztus 5.
Máréfalván, a tájházban az alkotótáborban, a faragótáborban, a Kőlik Egyesület Kalákatáborában több mint százan gyűltek össze, az oktatókkal együtt. A résztvevők fele már ismert táborozó, most barátaikat is hozták, emellett pedig zsombolyaiak – a dévai Szent Ferenc Alapítvány részéről –, nyíregyháziak, budapestiek, udvarhelyiek, csíkszeredaiak is jöttek. Számos résztvevő bútorfestést tanul. /Barabás Blanka: Pezsgő élet kalákában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./
2008. augusztus 20.
Öt év múlva Magyarországot és Romániát két autópálya és egy gyorsforgalmi út köti össze – ígérik a magyar és a román kormány illetékesei. Az egyik, az észak-erdélyi autópálya, vagyis az A3-as sztráda a román fővárost Brassótól Kolozsváron és Nagyváradon keresztül egészen a Bihar megyei – határ menti – Bors községig kötné össze a magyar határral. A másik összekötő út, a IV. páneurópai közlekedési folyosót követő A1-es lenne, ami Magyarországot Romániával Nagylaknál, míg a belső országrészeket az Arad–Temesvár–Déva–Nagyszeben–Pitesti–Bukarest nyomtáv mentén kötné össze. A harmadik projekt Nyíregyházát Szatmárnémetin keresztül Nagybányával kötné össze. Azonban elsősorban a román oldalon nem haladnak úgy a munkálatok, hogy a három út az ígért időben „összeérjen”. Ennek ügye az őszi román–magyar kormányülés egyik legfontosabb témája lesz. Magyar oldalon az M43-as Szeged–Makó–Nagylak magyar–román országhatár menti útvonalon haladó autópálya jelenleg mintegy 3 km hosszú. 2009-ben tervezik megjelentetni az ajánlati felhívást az M43-as autópálya Makó – országhatár között szakaszára. A befejezés várható ideje pedig – a román féllel egyeztetve – 2012 szeptembere. A román kormány az idénre eredetileg megállapított pénzösszegen felül még 200 millió eurót fordít az észak-erdélyi autópálya finanszírozására – jelentette be Ludovic Orban közlekedési miniszter nemrégiben. /Kánya Gyönyvér, Oborocea Mónika: Elvarratlan autópályaszálak. Lassan haladnak a Romániát Magyarországgal összekötő utak munkálatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2008. augusztus 23.
Újabb képzőművészeti vándorkiállítás érkezett Marosvásárhelyre augusztus 21-én. Kolozsvári művészek népes alkotócsoportja állította ki munkáit a Kultúrpalota földszinti galériáiban, fölváltva az ott eddig látható Dienes Attila – Krizbai Sándor tárlatot. A festmények és szobrok helyét különleges hangulatú textilmunkák, faliszőnyegek és kerámiák vették át. A vándorkiállítást Déván nyitották meg márciusban, majd Gyulafehérváron, Nagyváradon, Nagybányán, Besztercén és most Marosvásárhelyen mutatták be az anyagot. /Nagy Botond: Kolozsvári vándortárlat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2008. augusztus 26.
Máté Márta, Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes a napokban tért haza Finnországból, ahol a tanfelügyelőség által elnyert Leonardo da Vinci program keretében vett részt, tizenhárom tanfelügyelő- és pedagóguskollégával együtt, az európai oktatási rendszerek megismerését célzó egyhetes képzésen. A nemzetközi felmérések alapján a finn oktatási rendszer a világ legjobbjai közé tartozik. Finnországban az egész oktatási rendszer ingyenes és ösztönzik a fiatalokat a továbbtanulásra. Finnországban a svéd kisebbség által lakott települések mindegyikén működik svéd nyelű iskola, vagy osztály. Biztosított a svéd tannyelvű egyetemi oktatás is. Természetesen ezekben az intézményekben is kötelező a svéd nyelv elsajátítása. A Hunyad megyei magyar oktatást illetően Déván kialakultak a Téglás Gábor Iskolacsoport osztályai. Beleértve a két első és két kilencedik osztályt is. Megvan a létszám és iskolai szinten is 600 körüli gyermekkel számolnak. A megyében I-VIII. osztályos tagozat indul még Vajdahunyadon, Lupényban és Petrozsényben. Elemi osztályok maradnak Vulkánban, Szászvároson és Csernakeresztúron. Azonban megszűnik a magyar oktatás Petrillán és Pusztakalában. A Téglásban az elmúlt évek négy párhuzamos dévai magyar kilencedik osztályához képest idén csak kettő indul. Máté Márta reméli, hogy a csökkenő tendencia megáll. Jelentősebb tanárhiány a szakképzés terén mutatkozik. A főtantárgyakat megyeszerte szinte száz százalékban szakképzett pedagógusok oktatják és nagyrészük címzetesként. /Gáspár-Barra Réka: Beszélgetés Máté Márta főtanfelügyelő-helyettessel a finnországi tapasztalatairól és hazai realitásokról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./
2008. szeptember 9.
Az elmúlt napokban zajlott Déván az a régészeti konferencia, melyen bemutatták a dévai vár felújítását megelőző régészeti feltárás eredményeit. A rendezvényen részt vett Szabó Bálint, a kolozsvári műszaki egyetem építészeti professzora, aki a vár tartószerkezetét tanulmányozó, újratervező csoportnak a vezetője. Elmondta, hogy építészeti szempontból sok újdonságot hozott a feltárás, olyannyira, hogy teljesen át kell tervezni az eredeti felújítási koncepciót. Azt eddig is tudták, hogy e vár a kora középkorban épült, így a XIII. századi falak feltárása nem jelentett túl nagy meglepetést. Azonban a várról fennmaradt dokumentumokhoz képest rendkívül sok elem került felszínre. A kora középkori lakótornyot, sőt úgy tűnik a várbeli ciszternát is sikerült kiásni. A feltárást vezető brassói régésznő, dr. Daniela Marcu említést tett dák leletekről, de nagyon óvatosan fogalmazott. Nincs bizonyíték arra, hogy itt e helyen dákok illetve rómaiak éltek volna. A környékbeli hegyeken voltak dákok, de hogy a várhegyen lett volna állandó lakóhelyük, még korai lenne nyilatkozni. Egy-egy itt talált edényt, pénzérmét későbbi korok emberei is idehozhattak. /Gáspár-Barra Réka: Egészen újratervezik. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./
2008. szeptember 16.
Ünnep ez a nap, hiszen Erdély-szerte szinte mindenütt többszáz magyar diák, szülő, pedagógus gyűl össze tanévet kezdeni, és ha ennyi magyar együtt van, az már ünnepnek számít – fogalmazott Borbély Károly távközlési miniszter, aki a dévai Téglás Gábor Iskolában vett részt a tanévnyitón. Déván négy éves építkezés után végre kulcsrakésszé vált az iskola. Több mint 600 diák ült be a padokba a Téglás Gábor Iskolában. /Gáspár-Barra Réka: Iskolakezdés Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./
2008. szeptember 16.
Hunyad megyében talán Csernakeresztúr az egyetlen település ahol nem kell még két nyelven végezni a misét a nagyobb ünnepek alkalmával. Vasárnap, Szentkereszt ünnepén zsúfolásig megtelt a templom, a helybelieken kívül Vajdahunyadról és Déváról is jöttek. Sikerült szebbé tenni templomunkat, ablakokat, ajtót cseréltünk, székely motívumokkal faragott oszlopokon álló előtér fogadja a templomba lépőket – mondta örömmel Tóth János plébános. Megújult a helyi magyar iskola is: vadonatúj ablakokkal, padlócsempével, lambériával, fürdőkkel felszerelve fogadja a frissen festett osztályokban a kisdiákokat. Ez a közösség 98%-ban magyar tudott maradni a szórványban és őrzi a Bukovinából száz évvel ezelőtt hazatért ősei hagyatékát. /Gáspár-Barra Réka: Szentkereszt búcsú Csernakeresztúron. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./
2008. szeptember 28.
Szeptember 20-án a Szent István Királyról Elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány provinciálisa, a Budapest-Pasarétről, a kárpátaljai Nagyszőlősről, valamint Désről, Déváról, Csíksomlyóról, Kolozsvárról, Szászsebesről, Székelyudvarhelyről érkezett ferences testvérek, Nagyváradról, a Szent Családról nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek és a szép számban megjelent hívek jelenlétében tartották a kaplonyi ferences plébániatemplomban az újrainduló ferences élet Veni Sancte szentmiséjére. A szentmisét Schönberger Jenő szatmári megyés püspök celebrálta, elmondta, örül, hogy közel 25 éves megszakítás után a ferencesek visszatértek az egyházmegyébe. /Fr. Szilveszter OFM: Veni Sancte a kaplonyi barátoknál. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./
2008. szeptember 30.
Szeptember 26-án Vajdahunyadon a kolozsvári Passamezzo Historikus Együttes fellépésével folytatódott a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság által szervezett idei Reneszánsz Kastélyfesztivál. A helybeli magyarság nem képviseltette magát túl nagy számban, annál többen jöttek el Déváról és szép számban ültek a közönség soraiban fiatalok. Sokukat szoros barátság fűz a Passamezzo együttes többnyire egyetemista táncosaihoz. Másnap a marosillyei Veres bástyában latin nyelvű szentmisével kezdődött beharangozott reneszánsz nap, melyen fellépett a budapesti Musica Profana együttes. A szentmisét követően a Veres bástya történetének filmes bemutatása következett. Estefelé a társaság átvonult a közeli marosnémeti Tholdy kastélyba, ahol, szintén a visszaszolgáltatott kúria ura, Tholdy Horváth Péter fogadta az érkezőket. A közel 400 éves, klasszicista stílusban épült kastély történetét ismertetve, a házigazda elmondta, hogy e kúria, már a Gyulay család idejében a dél-erdélyi magyar kultúra egyik központja volt. Gyakran fordult meg itt Kazinczy Ferenc, Döbrentei Gábor és a kastélytulajdonosok közt megemlített Kuunok idejében is pezsgő kultúrélet folyt e kastélyban. Szeretnénk ezt a hagyományt tovább ápolni és örömmel biztosítanak teret a magyar kulturális rendezvényeknek, mondta Tholdy Horváth Péter. A nagykárolyi Collegium Régizene együttes előadása sikeres volt. /Gáspár-Barra Réka: Zenei ínyencségek a reneszánsz kastélyfesztiválon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./
2008. október 6.
Zsúfolásig megtelt október 5-én a vajdahunyadi magyar ház a helyi 6-os számú általános iskola, valamint a dévai Téglás Gábor Iskola vajdahunyadi diákjainak ünnepi megemlékezésén. Október 6. nem ünnep, hanem megemlékezés a magyarság számára. Megemlékezés azokra a hősökre, akik életüket adták a magyar szabadságért. Üzenetük most is aktuális, aktuális valamennyi nemzedéknek, hangsúlyozta felszólalásában Doboly Beatrix tanárnő. Winkler Gyula Európa-parlamenti képviselő elmondta, a vajdahunyadi megemlékezés, valamint a másnapi dévai rendezvény része a mai nagy aradi ünnepi megemlékezésnek, mert az emlékezés nem lehet teljes a Hunyad megyei szórvány-magyarok nélkül. Winkler Gyula felhívást intézett az erdélyi magyarság többi részéről, főként a szórványról megfeledkezni hajlamos székelyeknek: „Ébresztő, Székelyföld”, a magyar nemzet az összefogással erős, míg egyes csoportok saját céljaik önző hajhásza meggyengítik a nemzetet. /Chirimiciu András: A vértanúk üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2008. október 6.
Tudományos ülésszaknak, könyvbemutatónak, kerekasztal beszélgetésnek is helyet adott a Nyárádremetén megrendezett háromnapos faluünnep. A Máté Levente fafaragásait, Vass Lóránd üvegbe zárt kompozícióit és Máthé Edit olajfestményeit bemutató tárlatnak otthont adó kultúrházban a falu jelenéről és jövőjéről beszélgettek, illetve bemutatták dr. Kakucs Lajos falumonográfiáját. A nyárádremetei születésű, Németországban élő kutató-történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső munkatársa egyetemi évei alatt kezdte szülőfaluja történetét kutatni. A Mentor Kiadónál megjelent kötetben a szerző a falu múltjának minden részletére kitér, a munka egyszerre történeti szociográfia, életrajzi lexikon, helytörténet, néprajz és folklór, régészet és környezetismeret. /Antal Erika: Faluünnep Nyárádremetén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Dr. Nyulas Ferenc, Erdély egykori főorvosa, jeles kémikus, a himlőoltás erdélyi bevezetője, a mangán egyik felfedezője, a magyar kémiai szaknyelv egyik első megalapozója, Nyárádremetén született. Szülőfaluja nem feledte el nevét, 1999-ben róla nevezték el a helyi általános iskolát, idén pedig – születésének 250. és halálának 200. évfordulója alkalmából munkásságára emlékeztek a falunapokon tudományos emléküléssel. Október 3-án a Böjte Csaba által vezetett dévai Szent Ferenc Alapítvány nyárádremetei házának felavatásával, majd a kultúrotthonban gyűjteményes tárlatnyitóval kezdődtek a Nyárádremetei Falunapok. /Nagy Botond: Remetei falunapok, avagy dr. Nyulas Ferenc emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2008. október 7.
Október 6-án a 13 aradi vértanúra emlékeztek a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban, ünnepi beszédek nélkül. A diákok a vajdahunyadi 6-os Számú Általános Iskola tanulóival közösen rendezték meg az emlékezést. /Gáspár-Barra Réka: Megemlékezés Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
2008. október 7.
A dévai Corvin Könyvkiadóról Varga Károly, az intézmény igazgatója adott képet. A Corvin Kiadó a rendszerváltás szülötte, 1990. februárjában megjelentette a Hunyad Megyei Hírlapot, azt a kiadványt, amely fél évszázados hiányt pótolt, ugyanis az ezt megelőző időszakban a megyében egyáltalán nem volt magyar nyelvű folyóirat, illetve újság. Azóta, néhány átalakulást megérve, havi rendszerességgel továbbra is megjelenik a Hunyad Megyei Hírmondó, amely a megye 25 ezres létszámú magyar lakosságának közösségi gondjaival foglalkozik. A kiadó kénytelen volt tevékenységét üzleti alapokra helyezni, így beindult az akkor még egyedülállónak számító Corvin rejtvénylapok kiadása, az elején igen magas, 30 ezres példányszámban. Jelenleg 16 önálló rejtvénykiadványa van a Corvinnak, ezzel piacvezető szerepet töltenek be Romániában. Gyermek- és ifjúsági lapokat, iskolai házi olvasmányokat, valamint tankönyveket és iskolai segédanyagokat (munkafüzeteket, szemléltetőeszközöket) is megjelentetnek. A Szemfüles és a Tini már a nagyobb gyermekeknek szól. Még idén elkészül a nagy sikerű Corvin Rejtvényfejtő Lexikon utolsó kötete, de tovább folytatják a Gyógynövények sorozatot is, valamint a főleg háziasszonyoknak szóló Kötényke, Gazdasszony, Ízkoktél sorozatokat. Az erdélyi nőkhöz szóló hölgymagazinon dolgoznak, novemberben szeretnék indítani. /Darvas Beáta: Rejtvényektől hölgymagazinig. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2008. október 22.
A Sapientia Alapítvány kuratóriuma visszaadja a Csíki Magánjavaknak a csíksomlyói árvaház egykori épületét. A következő bérlő a dévai Szent Ferenc Alapítvány lesz, amennyiben sikerül a két félnek megegyeznie. A Csíki Magánjavak és a Sapientia Alapítvány kuratóriuma között négy éve megkötött szerződés arról szólt, hogy utóbbi elvégzi a szükséges felújítást, ennek fejében pedig jelképes összegért, gyakorlatilag ingyen kapja meg az épületet. A felújításra szánt pénz azonban a tetőcsere után elfogyott, és az épület azóta is lakatlan. Böjte Csaba a Szent Ferenc Alapítvány számára kérte az épületet, a Csíki Magánjavak tisztázta Sapientia Alapítvánnyal a helyzetet. Október 7-én ült össze a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Kató Béla elnök elmondta, megszületett a döntés: visszaadják a Csíki Magánjavaknak a somlyói épületet, hogy a tulajdonos rendelkezhessen felette. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának azt kéri, hogy térítsék meg a felújításra eddig befektetett százezer eurót. Hajdu Gábor, a Csíki Magánjavak elnöke szerint jó megoldásnak látszik Böjte Csaba kérése, azonban tisztázni kell, milyen célra fogják használni, milyen korú gyerekeket szándékoznak itt elhelyezni, és milyen pénzből finanszírozzák a további felújítást. Böjte Csaba elmondta, Hargita megyében több mint 500 gyermeknek viselik gondját, adnak naponta enni. Közülük több mint százan árvák, akik a gyermekvédelmi központokban laknak. Intézményeik többnyire olyan településeken vannak, ahol általános iskolák működnek, és a gyerekek nem, vagy csak nehézségek árán tudnának középiskolába ingázni. /Takács Éva: Új bérlője lesz a csíksomlyói volt árvaház épületének. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./
2008. október 27.
Nyolc szobával és egy 150 férőhelyes művelődési teremmel bővült a tizenöt éve működő Gaudeamus Alapítvány szórványkollégiuma Segesváron. A kollégium a város 50 kilométeres körzetéből gyűjti össze azokat a magyar gyerekeket, akik másképp nem részesülnének anyanyelvű oktatásban. Jelenleg nyolcvan diáknak és két tanárnak ad otthont az intézmény, mely a magyarság közösségi otthona is lesz, mondta el az ünnepélyes avatón Farkas Miklós, az alapítvány elnöke. Az új épületszárny főleg magyarországi közalapítványok támogatásából épült, az RMDSZ és a Communitas nagy értékű technikai eszközöket adományozott, és az intézmény működési költségeihez is hozzájárul. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, jól kidolgozott programjuk van a szórványközösségek megerősítésére, és az elmúlt években számos erdélyi városban – Aradon, Brassóban, Déván, Máramarosszigeten, Szilágycsehen és Nagybányán – hoztak létre önálló magyar iskolákat. /Bővülő szórványkollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2008. október 27.
Október 24-én kezdődtek a zsilvölgyi magyar kulturális napok. Lupényban nemcsak a helyiek, hanem a szomszédos Vulkán, Urikány és Petrozsényi magyarjai is részt vettek az évek óta legsikeresebb szüreti bálon. Másnap a lupényi mozi termében folytatódott a magyar kulturális fesztivál, ahol a dévai Téglás Gábor iskola táncegyüttese lépett fel. Október 26-án, vasárnap a lupényi református templomban az istentisztelet után a kolozsvári református kollégium kórusa lépett fel. /Chirmiciu András: Magyar kulturális napok Zsil völgyében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./
2008. október 27.
A Hunyad Megyei Hírmondó 100. számának megjelenését ünnepelték október 25-én Déván. Az utóbbi 18 éve alatt féltucatnyi helyi magyar újság, melléklet látott napvilágot Hunyad megyében, s bár nevük mindig más volt, a szerkesztők gyakorlatilag ugyanabból a maroknyi közösségből álltak össze, mindvégig a közösség magyarságtudatát táplálták. A Téglás Gábor Iskolacsoportban megtartott rendezvényre hivatalos volt a Hunyad Megyei Hírmondó és lapelődjei minden munkatársa. A házigazda szerepét a lap jelenlegi felelős szerkesztője, Kun-Gazda Gergely töltötte be, aki 2005 januárjától kapcsolódott be e munkába. A lap jóval korábban, 2001 januárjában látott napvilágot, Winkler Gyula, akkori parlamenti képviselő kezdeményezésére. A lapkiadás viszont nem a nulláról indult. Hiszen a XX. század derekán megszüntetett Hunyad megyei magyar újságok kiadásának fonalát már 1990-ben újra felvette Varga Károly, aki maroknyi csapattal próbálta visszaszoktatni az itt élő magyarságot az anyanyelvükön kiadott hetilapra. Varga Károly nosztalgiával gondolt vissza arra a lelkesedésre, mely 1989 decembere után megszállta az embereket és amelyből egy éjszaka alatt meg született a Hunyad Megyei Hírlap első száma is. Varga Károly ma az Erdély-szerte ismert Corvin Kiadó vezetője. A magyar közösség azonban csak csigalassúsággal szokott vissza a fél évszázadig hiánycikket jelentő helyi érdekeltségű magyar olvasnivalóra. Ezt anyagilag nem bírták, annak ellenére, hogy akkor Magyarországról is nagyon sokan segítettek, írógéppel, fax-szal, ki mivel tudott. A lap nyomdai költségét nyolc hónap után már nem tudták fedezni, így 1990. augusztus 31-én jelent meg a Hunyad Megyei Hírlap utolsó száma – emlékezett a hajdani főszerkesztő. A következő nekirugaszkodásra, szintén Varga Károly támogatásával került sor 1994 januárjában, aki akkor már a Corvin Kiadó vezetőjeként, a Pro Professione Alapítvány nyomdagépben álló támogatása fejében vállalta fel négy szórványlap kiadását. A négy szórványlap azonban idő és pénz hiányában már 1995-ben időszakos kiadvány vált, aztán egyre rendszertelenebbül jelentek meg, míg végül 1997-ben megszűntek. Ennek a munkának a folytatását jelentette 2001-ben a Hunyad Megyei Hírmondó megjelenése. Ekkor látott napvilágot a Választási Krónika nevű RMDSZ újság, ami aztán 2001 januárjától havilappá alakult felvéve a Hunyad Megyei Hírmondó címet. Szerkesztését, az időközben fiatalon elhunyt Hauer Erich, a terjesztést, szervezést pedig Kövessi Botond Levente vállalta el. Erre a Hírmondó hajdani és mai szerkesztői – Csatlós Zsófia (2001), Gáspár-Barra Réka (2002– 2004) és Kun Gazda Gergely (2005-) – mellett Winkler Gyula emlékezett Kun Árpád, református lelkész, a lap egyházi munkatársa megemlítette a magyar nyelvű média másik Hunyad megyei termékét is, a vajdahunyadi Color Rádió magyar adását, amely szintén kerek évfordulójához közeledik. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad Megyei Hírmondó. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./
2008. október 28.
Október 26-án, vasárnap este Déván, a városi művelődési házban sokan összegyűltek a Magyar Ifjúsági Értekezlet által meghirdetett szórványkaraván előadására. A fő vonzerőt az idei Aranyszarvas fesztivál közönségdíjasa, Dancs Annamari jelentette. Az énekesnő az Erdélyről szóló dallal indította koncertjét. Végül bejelentette, hogy ezúttal nem csupán más RMDSZ-jelöltek kampányainak a sztárvendége, hanem ő maga is jelöltként indul a külföldi körzetekben. /Gáspár-Barra Réka: Szórványkaraván Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2008. október 29.
Mozgalmas októbert tudhat magáénak a Hunyad megyei magyarság kulturális rendezvények terén. Október elején Vajdahunyadon a Magyar Házban a helyi 6-os számú Általános Iskola és a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai mintegy 120 érdeklődő jelenlétében irodalmi műsort mutattak be 1849. október 6-a emlékére. Másnap ugyanezzel a műsorral Déván a Téglás Gábor Iskolacsoportban is felléptek. Megszervezték a hagyományos Hunyadi Zenei Ősz fesztivált is, amely régizene koncertnek adott otthont a Vajdahunyad várában, orgona koncertnek Déván a görög katolikus templomban, ezzel egy időben Piskin is zenefesztivál zajlott. Október 26-án Lupényban a református templomban a Kolozsvári Református Kollégium kórusa lépett fel. /Kun Árpád: Hunyad megye. Gazdag kulturális élet a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2008. november 5.
2003 novemberében a szórványban, Vajdahunyadon egy román kereskedelmi adó, a Color Rádió a 92,1-es URH-n heti másfélórás magyar adásnak biztosított helyet, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. Eleinte Gáspár-Barra Réka, dévai újságírónő vállalta a műsor szerkesztését, aki 2004. december 31-ig végezte munkáját. Ez idő alatt a rádió fő munkatársa volt Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő, aki esténként mesét olvasott a hallgatóknak. A másfél órás műsorban hírek, kulturális rovat, esti mese, egyházi rovat és kívánságműsor volt. 2005 januárjától Kun Kriza Ilona vette át a műsor szerkesztését. Jelenleg a KUN Humanitárius Társaság székhelyén állítják össze az anyagot. Minden héten pénteken este közvetítik a műsort. A műsor főmunkatársa volt az elmúlt három évben dr. Schmidt Alfréd orvos, Kun Árpád református lelkész és dr. Hauer Erich főorvos. Alkalmanként helyi pedagógusok és a város különböző felekezetű lelkészei is megszólaltak. Az adást Vajdahunyadon és környékén körülbelül négyezer magyar hallgatja. /Kun Árpád: Vajdahunyad. Ötéves a Color Rádió magyar nyelvű adása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2008. november 6.
Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány életre hívója felkeres minél több erdélyi települést, hogy bátorítsa az embereket: hajoljanak le egymáshoz, mivel szerinte sem az állam, sem az egyház nem tudja megoldani a szociális kérdést. Hangsúlyozta, hogy ,,jó dolog lehajolni egy gyermekhez. ” „Én hiszem azt, hogy Erdély volt valamikor tündérkert, és hiszem, hogy becsületes munkával ezt a vidéket újból otthonunkká, tündérotthonná lehet varázsolni" ― vallja. Tizenötöd esztendeje működik a Szent Ferenc Alapítvány; jelenleg negyvenhárom helységben több mint százötven munkatárssal több mint ezerötszáz gyermeket gondoznak. Nem kell örökké panaszkodni. A gyermekeknek optimizmusra, jókedvre, derűre van szükségük. A gyermeknek társaság kell, közösség kell, a magány a legnagyobb büntetés. /Mózes László: Böjte Csaba: A gyermekeknek optimizmusra van szükségük. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./
2008. november 12.
Több mint hatvan Hunyad megyei magyar pedagógus vett részt a hét végén a dévai Téglás Gábor Iskolában tartott szakmai megbeszélésen. A rendezvény főszervezői: Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes és Borbély Ágnes kisebbségi tanfelügyelő volt. /Gáspár-Barra Réka: Iskolai egymásra figyelés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2008. november 14.
A dévai várban 650-en vettek részt Dávid Ferenc, az unitárius egyház alapítója emlékére szervezett zarándoklaton és az egyház 440 éves fennállása alkalmából szervezett ünnepségen. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Erdélyben élő unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvű vallásos fiatalok szervezete 1998 óta évente megszervezi az emlékzarándoklatot, mondta el Szabó László, az Erdélyi Unitárius Egyház közügyigazgatója, az ODFIE volt elnöke. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott üdvözlőbeszédet. /Bonczidai Éva: Ünnep a börtöncella előtt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2008. november 15.
Az RMDSZ meghirdette, hogy önkéntes fiatalokat keres kampánymunkára. A fiatalokat elviszik három-négy napos látogatásra Brüsszelbe az Európai Parlamentbe is. Megszületett a Dévai Magyar Kampánycsapat (DMK), velük párhuzamosan további három csapat alakult Vajdahunyadon, Petrozsényban, illetve Lupényban. Valamennyi csapat rendszeresen e-mailban kapja a feladatait az RMDSZ fiatal munkatársaitól, akik az egész akciót koordinálják. Az első feladatuk bemutatkozó klipp készítése volt. A dévaiaké olyan jól sikerült, hogy a You tube-ról átvette az RMDSZ hivatalos honlapja is. Azután mélyinterjút kellett készíteniük a szórványban élő magyar emberekkel. A kampány alatt a dévaiak naponta 45 családot keresnek fel, ketten-hárman mennek, egy-egy felnőtt kíséretében. A legügyesebbnek bizonyuló fiatal egyhónapos brüsszeli gyakornokságra mehet majd Winkler Gyula EP képviselő mellé. /Gáspár-Barra Réka: DMK – azaz a kampány ragyogó oldala. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./
2008. november 17.
Ép társaik, a Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által gondozott árva gyerekek megsegítésére adtak jótékonysági koncertet fogyatékkal élők és ismert művészek Budapesten a Papp László Sportarénában a hét végén. A koncert bevételét a Böjte Csaba által szervezett Dévai Szent Ferenc Alapítvány otthonaiban élő ezerötszáz gyerek támogatására és egy új otthon létrehozására fordítják. /Fogyatékkal élők koncertje. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
2008. november 18.
Délkörök és szórványszigetek címmel szervez Szórványtengely-műhelyt november 22-én Déván a Világhírnév (www.vilaghirnev.net) transzszilván honlap és a Hunyad megyei RMDSZ. A rendezvény célja – mint minden eddig szervezett műhelyé – a szórványközösségek közötti kapcsolatok megteremtése. A szám szerint 15. tengelytalálkozó célja a déli szórványszigetek európai térképre rajzolása. A dél-erdélyi szórványmegyék iskolaküldöttségei bemutatkoznak, alapvető gondjaikat számba veszik, keresik az együttműködési lehetőségeket. /Szórványtengely-műhely Déván. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./
