Mintegy 400 ezer ember gyűlt össze június 2-án, a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. Az ünnepi szentmise előtt P. Pál Leó, a Szent Istvánról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte a zarándokokat. „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – fogalmazta meg az idei búcsú célját Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye elöljárója, idézve a Kis-Somlyó hegyén található Szálvátor-kápolnán olvasható feliratot. Az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállás megszüntetésére buzdított az ünnepi liturgia szónoka, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszédében. Jakubinyi érsek köszöntötte a határon túli és a helyi zarándokokat, a keresztényeket és minden érdeklődőt, aki eljött erre a magasztos eseményre. Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói nemzeti zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte a csíksomlyói Mária-kegyhely jelentőségét, méltatva, hogy mit jelentett a történelem folyamán a Mária-tisztelet a magyarság, ezen belül a székelység számára. Mint mondta, a székely nép sokszor megtapasztalta imái meghallgatását, mikor „győzelmet és békét esdett”. Külön kitért arra, hogy veszélyben van a család intézménye, a házasság szentsége. Tragikusnak nevezte, hogy sok családban már „nem kell a gyermek”, s hogy az eutanázia révén többen szabadulni akarnak a betegektől és az öregektől. „Az ember Isten akar lenni Isten helyett” – mondta a szónok, hozzáfűzve, hogy közben „szétesik a család, elfogy a nemzet”. „Jönnek új népek, általunk megvetettek, de akik szeretik a gyermeket és megkapják az Istentől a jövőt” – fűzte hozzá a püspök. Majnek Antal hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére van esély a megmaradásra, ha a hit szilárd sziklájára építjük ezt a jövőt, ha hűségesek maradunk az egyházhoz és mindent alárendelünk az evangélium tanításainak. A politika kisebbségbe kényszerítette a határon túli magyarságot – mondta a szónok, aki szerint a megoldás nem a politikában, hanem e nemzeti közösség lelkében rejlik. Véleménye szerint „nagy bajban van” a nemzet, de hozzáfűzte, hogy a jövőre reménységgel kell gondolni. A nemzet megújulását a püspök abban látja, hogy a magyarok rendet tesznek önmagukban és egymáshoz fűződő kapcsolataikban. Szerinte véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Egységet az összmagyarságon belül! Közel félmillió résztvevő a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Nem riasztotta el az esős időjárás a hét végén a Csíksomlyóra érkezett több százezer zarándokot. A csíkszeredai járhatatlan utak megpróbáltatásokat okoztak. Több tízezren vágtak neki gyalog a zarándoklatnak – egyes környékbeli hívek, mint például a gyergyóalfalusiak vagy gyimesközéplokiak „keresztaljával”, vagyis a templomi zászlókkal, kereszttel felvezetett zarándokcsoporttal gyalogosan teszik meg a mintegy hatvan kilométeres távolságot. Az utóbbi években a magyarországi testvértelepülésekről érkezett zarándokok is az itteni falvak keresztaljáihoz csatlakoznak. Idén Belső-Ázsiából hárman zarándokoltak el a pünkösdi búcsúra, ujgurok. Évente jönnek Kanadából, Új-Zélandról, valamint Európa több országából. A szertartást követően Majnek Antal püspök a lapnak nyilatkozva azért adott hálát Istennek, hogy eljöhetett Csíksomlyóra, és hogy az utóbbi napok rossz időjárása ellenére egy csepp eső sem esett a szentmise alatt. „Ez sem véletlen, hiszen az Úristen nagyon figyelmes” – mondta az egyházi vezető. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke évente elzarándokol Csíksomlyóra. „Nagy várakozásokkal jöttem idén is, mint minden évben – mondta az akadémikus -, és úgy megyek haza, hogy csodálatos pillanatokat élhettem át, mert magyarokat láttam érkezni a világ minden tájáról. Valami összeforrasztott minket, ez pedig a magyarság érzete, és ettől nagyon boldog vagyok.” /Mihály László: Pünkösd rózsafüzérrel, esőkabáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Tavaly húsvétkor indították útjára első ízben Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, amely stafétaként járta körbe a Kárpát-medencét, hogy pünkösdszombatjára Csíksomlyóra érkezzen. Idén nagypénteken, a tihanyi Golgotán kettévált a feltámadási jelvény útja: egyik északnak, másik délnek indult, hogy szív alakban járják körbe a magyarok által lakott területeket. A déli útvonalat követő feltámadási jelvényt Zala – Szlovénia – Somogy – Baranya – Horvátország – Bácska – az Alföld (Szeged és környéke) – Déva – Gyulafehérvár – Makfalva – Homoródújfalu – Sepsiszentgyörgy – Kászonok – és Alcsík fontosabb állomásokkal e vidékek katolikus, református és unitárius magyarsága adta kézről kézre. Az északnak induló jelvény Veszprém – Sopron – Győr – Felvidék – Budapest – Eger – Sátoraljaújhely – Felvidék – Kisszelmenc-Nagyszelmenc – Kárpátalja (Ungvár, Munkács) – Szatmárnémeti – Kalotaszeg – Kolozsvár – Torda – Marosludas – Marosvásárhely – Szászrégen – Gyergyószentmiklós – Felcsík útvonalat járta be, Somlyóra a madéfalvi keresztaljával érkezett. A jelvényeket minden állomáson ünnepséggel fogadták, mindenütt szalagot tűztek rájuk. Az utolsót Jakubinyi György érsek tűzte fel a kordon indulása előtt. /Takács Éva: Nemzeti zarándoklat Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./
2006. június 11.
Majnek Antal munkácsi püspök Budapesten született, 1977-ben belépett a ferences rendbe. Közben elvégezett néhány egyetemet, diplomát szerzett pedagógiából, technika szakból. Pappá szentelése után a Szentendrei Ferences Gimnáziumban tanított, majd 1989-ben jött a felkérés, hogy néhány évre el kell menni Kárpátaljára, kisegíteni az ottani egyházat, a magyarokat, mert nagyon kevés papjuk van. 1989 júliusa óta él Kárpátalján. Majnek Antalt 1995 novemberében kérte fel a szentatya a nunciuson keresztül, hogy vállalja el a püspökséget. Kárpátalján a hívek 80-85 százaléka magyar, a többiek németek és szlovákok. Újabban az elukránosodott német és magyar fiatalok is kérik az ukrán nyelvű katekézist, illetve liturgiát. Azonban ha olyan ütemben mennek el a magyarok is, mint a németek, akkor a nemzetiségi eltolódás magától megtörténik, pedig nagyon sokat tesznek a papok azért, hogy a tradíciókat tartsák, a nyelvet tanítsák. Nagy a népfogyás, a gyermekvállalás is csökken, Kárpátalján a kivándorlás egyre erősödik Magyarországra, illetve Nyugatra. Pedig helyzet gazdaságilag javul, a magyarok jobban élnek, mint például bent Ukrajnában, a falvakban az ukránok. Kárpátalján harmincöt pap van, ebből tíz más egyházmegyés, vannak még szerzetesek is: ferencesek, lazaristák, egy-két domonkos és jezsuita. Öt kispapjuk tanul Egerben. Nagyon sok katekétájuk van, 13 éve indították el ugyanis a teológia hároméves levelezői tagozatát. Nehéz Kárpátalján kisebbségiként élni, többszörös kisebbséget jelent: római katolikusként negyedikek az ortodoxok, a görög katolikusok és a reformátusok után. Nemzetiségi szempontból is hasonló a helyzet: az ukránok és az oroszok után jönnek harmadikként a magyarok. /Jakab Gábor: Erősnek maradni a hitben. Interjú Majnek püspökkel. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 11./
2006. június 26.
Az államhatalomban való részvétel jelképes, a községi hatalomban való részvétel valóságos, ott van a legfontosabb döntések színtere – többi között erről beszélt Sólyom László június 24-én, szombaton, a Magyar Polgármesterek VI. Világtalálkozójának gödöllői megnyitóján. A világtalálkozóról szólva kedvezőnek ítélte meg, hogy a szervező Magyar Polgármesterek Egyesülete nem zárkózott be az országhatárok közé, támogatja a határon túli magyarokkal az együttműködést, ezt jelzi, hogy a rendezvényen részt vevők fele most is, akárcsak korábban, a határon túlról érkezett. Követendő gyakorlatként említette a köztársasági elnök a hazai és a határon túli önkormányzatok között kibontakozó együttműködéseket, közös fejlesztéseket. Ugyanakkor a fejlődés útját a régiós együttműködésben határozta meg. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy ennek az évszázadnak van egy új képlete: tudás plusz információ egyenlő a hatalommal. A képletből azonban hiányzik az erkölcs, amely az emberek egymás közti, valamint az ember és a környezet viszonyát határozza meg. A találkozón kiosztották a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete által alapított Polgármesteri Ezüstlánc Díjat. Ebben az elismerésben a magyar önkormányzatiság fejlesztésében kimagasló tevékenységet végző személyiségek részesülnek. E díjat idén Bencsik János, Tatabánya, és Zachariás István, a szlovákiai Szepsi polgármestere vehette át. A polgármesteri Arany Pecsétgyűrű kitüntetésben Kovács Zoltán, Érmihályfalva, Kerekes Péter Tivadar, Homoródszentmárton, Kovács Sándor, Vácszentlászló, Tilfof István, Mátyásdomb, valamint Nagy Imre, Eger polgármestere részesült. /Magyar polgármesteri világtalálkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Az először 1996–ban megrendezett esemény rangját jelzi, hogy fővédnöke dr. Sólyom László köztársasági elnök volt. A találkozó résztvevőivel együtt avatták fel Gödöllőn, a Táncsics Mihály úton kialakított, a Nemzeti Együvé Tartozás Parkját. Itt alakítják ki azt a nemzeti egységet szimbolizáló emlékművet, melynek dombjához valamennyi határon túli településről egy–egy cserép földet vittek a polgármesterek. A meghívottak meglátogatták a gödöllői királyi kastélyt, este pedig részt vehettek A magyar szabadság napja című ünnepi műsoron. /Pincz Csaba: Magyar polgármesterek VI. világtalálkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 26./
2006. július 4.
A Nagyváradi Vár Ünnepén az Egri Vitézlő Oskola előadásában a végvári harcmodort mutatták be. Először a középkori íjászat különböző módszereit láthatta a közönség, honfoglalók által közkedvelt hátrafelé íjazás technikáját. Berecz Mátyás csoportvezető, az Egri Dobó István Vármúzeum muzeológusa elárulta: műsorukat eredeti leírások, feljegyzések és ábrázolások alapján állították össze. /Pap Melinda: Veszély és hastánc a Várnapon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
2006. július 24.
Kovászna megye szerteágazó testvéri kapcsolatokat ápol több magyarországi megyével is. A testvérmegyei kapcsolatok kézzelfogható eredményességét sokszor megkérdőjelezik, de – amint az Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének legutóbbi háromszéki látogatásakor kiderült – a dél-magyarországi megyék aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a Székelyföld versenyképes maradjon a jövő évi romániai EU-csatlakozás után. Baranya és Kovászna megye tavaly áprilisban, Pécsett írta alá a testvérviszonyt szentesítő dokumentumot. Átadják tapasztalataikat stratégiai és operatív programokhoz, pályázat-készítésekhez. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, az árkosi Európai Tanulmányok Központja létrehozását említette elsőként a testvérmegyei (ezen belül Baranyai) kapcsolatok sorában. A Baranya megyeiek adománya mellett a Pécsi Tudományegyetem biztosít oktatókat a központnál zajló képzésekhez. Áprilisban Egerben történt kapcsolatfelvétel kulturális, oktatási és művelődési szakemberek között. Májusban Sepsiszentgyörgyön és Egerben került sor Ki mit tud-típusú diákvetélkedőre. /Domokos Péter: Az együttműködés hozadéka. Gazdagítják Háromszéket a magyarországi testvérmegyékkel ápolt kapcsolatok.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2006. július 31.
Július 29-én Csíksomlyón, a Hármashalom-oltárnál az egriek bemutatták a Gárdonyi Géza regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt. A művészek a fellépést ingyen vállalták. Blaskó Balázs, a szervező Agria Nyári Játékok vállalkozás vezetője bevallotta: két éve tervezik, hogy az Egerben három éve nagy sikerrel játszott musicalt Erdélyben, Csíksomlyón is bemutassák. Az előadás CD-változatát is megvásárolhatták a műfaj rajongói. /Horváth István: Szuperprodukció Csíksomlyón. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
2006. szeptember 4.
Szárazberken először tartottak falunapokat. Az ökumenikus istentisztelet után felavatták a második világháborúban elesett helybeli áldozatok emléktábláját, amelyre 13 név, plusz az 1989–es forradalomban elesett Szabó Antal neve került fel. Az emléktáblát megkoszorúzták. Vetélkedőket rendeztek. A Bocskai Falunapokon megnyílt Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész kiállítása. Az iskolában hagyományőrző tárlatot lehetett megtekinteni: a településről összegyűjtött régi — ma már kevésbé, vagy egyáltalán nem használt — tárgyakból, családi, iskolai fényképekből. Az iskolaudvaron a vallásórás gyerekek ritkaságszámba menő előadásával, a Lúdas Matyival kezdődött a kulturális műsor, majd a KRISZ (Keresztyén Református Ifjak Szervezete) fiataljai A helység kalapácsát adták elő. A lázári iskolások nótacsokorral léptek színpadra, végül fellépett az egri Csodaszarvas Néptánccsoport. /Bocskai Falunapok Szárazberken, először. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 4./
2006. szeptember 5.
Klézsén a Szeret-Klézse Alapítvány udvarán augusztus 26-án megnyílt az első csángó múzeum, és ezzel egyidejűleg kopjafát avattak Petrás Incze János emlékére. A múzeumot a Szeret-Klézse Alapítvány épületének két szobájában adták át a közönségnek. A kiállított tárgyak a csángók viseletét, és néhány helybéli mesterség sajátos eszközeit szemléltetik. A múzeum létrehozását a Szeret-Klézse Alapítvány kezdeményezte, a megnyitón Duma András elnök hosszan sorolta azok neveit, akik munkával vagy pénzzel segítették a múzeum létrejöttét. Az alapítvány székházának udvarán felállított kopjafa felszentelését Gergely István csíksomlyói plébános végezte. A magyar nyelvű szentmisét eredetileg a római katolikus templomban tervezték megtartani, de erre a helyi plébános nem mert engedélyt adni. Klézsén szabadtéren került sor a szentmisére. A mise után a klézsei gyermekek, majd a felnőttek kórusa énekelt. Ezt követően Gergely István egy fokossal jelölte meg a klézsei temetőben azt a helyet, ahol Petrás Incze János sírja lehetett. Az 1813-ban a moldvai Forrófalván született Petrás János Kézdivásárhelyen tanult, minorita szerzetessé Egerben képezték, fogadalmat 1834-ben tett, két év múlva ugyanott szentelték pappá. Misszionáriusként visszatért szülőföldjére, ahol élete végéig dolgozott. Egyházi tevékenysége mellett nagyon jelentős segítséget nyújtott a Magyar Tudományos Akadémia ez időben megkezdett néphagyományok megőrzését célzó nagyszabású gyűjtőmunkájában. Idős korában, 1886-ban ismeretlenek rátörtek szobájában, félholtra verték. Feltételezhető, hogy magyarságát nyíltan vállaló, a csángó magyarok érdekében kifejtett állhatatos tevékenysége okozta vesztét. A klézsei temető kis fakápolnájának oltára alatt helyezték örök nyugalomra. A kápolnát röviddel ezután felgyújtották, és annak helyére mára egy jellegtelen modern kápolna épült. A kápolnában semmi nem utal az egykori sírhelyre. A bezárt kápolna külső oldalán, az oltárhoz közeli részre helyezték el a fokost, amely emléket állít Petrás Incze Jánosnak. A temetőtől nem messze Gergely István megszentelte azt a 2001-ben felállított útszéli fakeresztet, amely Klézse egyetlen magyar nyelvű felirattal ellátott vallásos emléke, emlékeztetője: „Jézusom, őrizd meg a csángó magyar nemzetet.” A keresztet Csicsó Antal klézsei tanár és felesége állíttatta, de felszentelését a helyi pap nem vállalta, mostanáig kellett várniuk e fontos eseményre. Ezután Gergely István meglátogatott néhány olyan rekecsini családot, ahol a sok gyermek eltartása immár megoldhatatlan, és szükséges a gyermekek bentlakásban való elhelyezése. Ebben kíván segíteni a plébános nevéhez fűződő, Csíksomlyón működő Csibész Alapítvány, amely idén ősztől újabb öt-tíz moldvai csángó gyermek befogadását vállalja. /Rodics Gergely: Moldvai Csángó Múzeum nyílt Klézsén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./
2006. november 14.
A marosvásárhelyi színiakadémia Valahol Szecsuánban című előadása nyerte az első díjat a XVIII. Magyar Stúdiószínházi Találkozón Egerben – jelentették be a november 12-én, vasárnap, a díjkiosztón. Egyaránt „bronzérmes” lett a szabadkai Népszínház Záróra, illetve a beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház A Pityu bácsi fia című produkciója. /Marosvásárhelyi siker az egri stúdiószínházi fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2007. március 2.
2006 utóján Egerben jelent meg Gál Elemér Héthavas című történelmi regénye. Írója Csíkszék, Zsögöd szülötte, tanári évtizedeit Szatmárnémetiben töltötte, 1994-et követően pedig Egerben telepedett le, székely voltát mindenkor büszkén vállalta. Jelenleg le akarnak beszélni történelmi múltunkról, mások akarják megmondani nekünk, kik vagyunk, ki akarják törölni tudatunkból nemzeti sajátosságainkat. Ezzel szembeszállni kötelessége minden nemzethez tartozó embernek, vallja Gál Elemér. Ami kicsinyben a székelységgel történik, az nagyban is bekövetkezhet Magyarországon a magyarsággal is. A magyar nemzet – a székelységgel együtt – már átélt jó néhány vészes korszakot. Vesztett csaták, háborúk után, bár nagy véráldozattal, de mindig bekövetkezett az újjászületés. Ez késztette őt történelmi regényírásra. A rabonbánokról a Csíki Székely Krónikában volt szó, amelyet 1796-ban szerkesztettek. Szádeczky Lajos történész szerint hamisítvány. Azonban Szabó Károly történész 1854-ben a Krónika hitelességét védelmébe vette, kiállt mellette Balássy Ferenc is. Napjainkban Szőcs István író tárja fel a Krónika hitelességére utaló bizonyítékait. /Máriás József: Ahol a kövek is beszélnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./
2007. április 13.
Hangsúlyos visszhangja volt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes magyarországi turnéjának. A csíkszeredai néptáncegyüttes Egerben, Budakeszin, Budapesten és Siófokon mutatta be a Góbé virtus című farsangi táncjátékot, mindenhol telt ház fogadta őket. A jövő héten újabb bemutatót tart az együttes a csíkszeredai Városi Művelődési Házban. Az Orza Calin rendezte, Még szólnak a harangok című produkció a mezőségi népi kultúrából nyújt ízelítőt. /Antal Ildikó: Aratott a néptáncosszékely virtus. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./
2007. május 3.
Április 27–29. között Nemzetközi Történész Konferencia keretén belül előadássorozatra került sor Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé való beiktatásának 300-ik évfordulója tiszteletére. A tudományos megemlékezés Szatmárnémeti Főterén koszorúzással kezdődött, a Vécsey-ház udvarán található emléktáblánál. A történész-konferencia Viorel Ciubota előadásával kezdődött, aki a Szatmár megye múzeumában található Rákóczi-emlékekről beszélt. Őt követte Szőcs Péter tudományos kutató Szatmárnémetiből, aki a Szatmár vára és a Rákóczi-féle szabadságharc közötti kapcsolatokról értekezett. Mandula Tibor nyugalmazott tanár a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc jelentősebb eseményeit mutatta be a Partiumban. Ács-Muhi Csilla tanár, a Rákóczi felkelés hatásáról értekezett, Szatmár fejlődésére vonatkozóan. Ján Ádám eperjesi egyetemi tanár (Szlovákia) a Rákócziak Zborói uradalmát mutatta be a XVII. században, Gyulai Éva (miskolci tudományos kutató) az egyházi gyűjteményekben levő Rákóczi-relikviákról beszélt. A történész-konferencia keretében kiállítást nyitottak meg „Rákóczi-emlékek Szatmár megyében” címmel. További előadások hangzottak el: Zachar József, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): 1707 – csendes háborús év a spanyol örökségért vívott Habsburg–Bourbon összecsapásban, Kónya Péter, egyetemi tanár (Eperjes – Szlovákia): Ottlyk György, II. Rákóczi Ferenc udvarmestere, Ulrich Attila, tudományos kutató (Nyíregyháza): Az ecsedi uradalom a Rákóczi szabadságharcban, Németi János, tudományos kutató (Nagykároly): A nagykárolyi gróf Károlyiak és az ecsedi uradalom, Zubánics László, helytörténész, újságíró (Beregszász): II. Rákóczi Ferenc alakja a kárpátaljai magyar irodalomban, Gebei Sándor, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): II. Rákóczi Ferenc titulusai (princeps – dux), Tamás Edit, főmuzeológus (Sárospatak): A Rákócziak Sárospatak és Marosvásárhely történelmi kapcsolatrendszerében, Köpeczi Béla, akadémikus, egyetemi tanár (Budapest): A fejedelmi beiktatás francia szemmel, Mészáros Kálmán, tudományos kutató (Budapest): Katonai kinevezések, előléptetések a marosvásárhelyi országgyűlés idején. Április 28-án a nemzetközi történész-konferencia előadói, résztvevői, illetve Szatmárnémeti és Nagykároly politikusai, közéleti személyiségei emlékeztek meg a Majtényi síkon az 1711-es évi fegyverletételről. Április 28-án délután a nemzetközi történész-konferencia a marosvásárhelyi Vártemplomban folytatta munkálatait, abban a városban, ahol ezelőtt 300 esztendővel erdélyi fejedelemmé iktatták be II. Rákóczi Ferencet. A marosvásárhelyi tudományos tanácskozás Pál Antal Sándor tudományos kutató, nyugalmazott levéltáros előadásával kezdődött, aki Marosvásárhely helyét mutatta be a szabadságharc eseménysorozatában. László Márton (marosvásárhelyi levéltáros) a szabadságharc egyik legkiválóbb hadvezérének, Bercsényi Miklósnak az életútját érzékeltette. Ezt követően a székelyföldi kutatók Csíkszék, Udvarhely szék és Gyergyó alszék szerepét, lófő- és gyalogos katonáinak hozzáállását a szabadságharc eszményének a kibontakozásához külön-külön dolgozatokban mutatták be. Az előadók és az általuk bemutatott tanulmányok címei a következők voltak: Szőcs János muzeológus (Csíkszereda): A csíkiak II. Rákóczi Ferenc oldalán, Garda Dezső tudományos kutató, egyetemi docens (Gyergyószentmiklós): Gyergyói viszonyok a Rákóczi-féle szabadságharc idején, Zepeczáner Jenő múzeum-igazgató, tudományos kutató (Székelyudvarhely): Udvarhelyszék II. Rákóczi Ferenc idején. A következő két előadás II. Rákóczi György vallásosságára és valláspolitikájára vonatkozott. Tamási Zsolt tudományos kutató (Marosvásárhely) II. Rákóczi Ferenc vallásosságáról, míg Sipos Gábor levéltáros, egyetemi docens (Kolozsvár): II. Rákóczi Ferencnek az egyházakkal való kapcsolatairól értekezett. Ezt követően B. Szabó János tudományos kutató (Budapest): A fejedelmi jelvényekről és a fejedelmek beiktatásáról beszélt a XVI–XVII. századokban, majd Erdősi Péter tudományos kutató (Budapest): II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról és ennek szertartásáról értekezett. Április 29-én Marosvásárhely lakói ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról. Az igehirdető Henter György lelkipásztor mellett a Vártemplomban Köpeczi Béla és Egyed Ákos akadémikus is méltatta az esemény fontosságát. Ezt követően az ünneplő és emlékező gyülekezet a Vártemplom mellett lévő Rákóczi-szoborhoz vonult, ahol a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, illetve több magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi civil szervezet koszorúzott. A koszorúzást kuruc nóták, illetve a magyar és a székely himnusz eléneklése tette ünnepélyesebbé. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész Konferencia a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcról = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 3. – 18. sz. /
2007. június 10.
Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök június 9-én részt vett dr. Ternyák Csaba egri érsek beiktatási szentmiséjén, amelynek keretében dr. Seregély István leköszönő érsek átadta utódjának az egyházmegyét. Dr. Seregély István húsz éven át vezette Magyarország egyik legrangosabb egyházmegyéjét, amelynek a szatmári egyházmegye 800 évig része volt, és 1804-től pedig több mint 100 éven át az egri érsekségnek volt alárendelve. /Érseki beiktatás Egerben. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 10./
2007. szeptember 1.
,,A resteket serkentem” – olvasható a kézdivásárhelyi kantai nagytemplom 1875-ben Eger városában újraöntött nagyharangján. A barátosi református gyülekezet – lelkipásztora Bóné S. Barna lelkipásztor – mert harangját rekvirálta 1944 nyarán a budapesti Magyar Hadianyaggyár, s további keresése Magyarországon hiábavalónak bizonyult, közadakozásból, anyagi áldozatok árán új 360 kg-os harangot öntetett a marosvásárhelyi Rácz és társa nevű cégnél, melyet ünnepi istentisztelet keretében avatott fel. Felirata: Boldog nép, akinek az Úr az ő Istene. Szülőfalujában hirdetett ez alkalommal igét Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. Háromszék harangjairól átfogó nyilvántartás nem készült, tizennyolc olyan harangról tudnak amelyet a második világháború végefelé elvittek. A harangok beolvasztására már nem kerülhetett sor, a budapesti Konvent udvarán raktározták, majd a két ország közötti nehézkes diplomáciai kapcsolatokra hivatkozva magyarországi egyházaknak osztották szét. Hála a magánemberek közötti kapcsolattartásnak és információcserének, néhány harang hollététől értesítés érkezett, és nem kis áldozat, küzdelem, erőfeszítés révén a köpeci, a lécfalvi, az orbaiteleki és a zabolai gyülekezetek harangjai visszakerülhettek a harangtornyokba. Felsőcsernáton, Kézdivásárhely, Bodok, s most Barátos – újat öntettek az elkobzott helyett. Háromszék templomos népe akkor nem sajnálta harangjait, amikor Gábor Áron kérte, hogy ágyút öntessen belőlük. Hazafias lelkülettel ajánlottak fel a háromszékiek összesen 125 harangot. Kisebb volt a lelkesedés az első világháború küszöbén, amikor 51 háromszéki toronyból szereltették le a harangot, és az ominózus 1944. esztendőben. 159 esztendő alatt összesen 194 harangot kellett feláldoznia Háromszék népének. /Kisgyörgy Zoltán: Elnémult harangok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./
2007. október 1.
Élesen bírálta a Magyar Koalíció Pártja, hogy Ján Mikolaj, a szlovák oktatási tárca vezetője és a kormány alelnöke a magyarok nyelvi jogait korlátozó intézkedésekkel kísérletezik, amikor egy tankönyvkiadónak levélben tiltotta meg a magyar helységnevek használatát. Berényi József, az MKP alelnöke sajtótájékoztatón mutatott be egy Mikolaj által még januárban jegyzett levelet. Berényi elmondta: a miniszter több kiadót is megintett a szlovákiai helység- és földrajzi nevek nem szlovák nyelvű használata miatt, de a kiadók ellenkezésének nem volt foganatja. „A levélben megfogalmazottnak semmilyen törvényi háttere nincs, az ellenkezik a kisebbségvédelmi keretegyezménnyel, nemkülönben az európai kisebbségek és regionális nyelvek védelméről rendelkező chartával, amelyek a két nemzetközi dokumentummal azonosuló, a dokumentumokat ratifikáló országokban lehetővé teszik a történelmi helységnevek használatát. Szlovákia is ilyen ország, de úgy tűnik, a szlovák kormány ezt annak ellenére sem hajlandó tiszteletben tartani, hogy Robert Fico kormánya a kezdetekben vállalta: megőrzi a nemzetiségi jogok status quo-ját” – mondta. Szlovákiában a szlovákok bármely világvárost vagy magyarországi helységet zavartalanul jelölhetnek olyan szlovák névalakkal, amely mindenütt ismeretlen. Ezért az a nem szlovák ember, aki egy szlovák kiadványban, vagy térképen Münchent, Bécset, Koppenhágát, Egert, Esztergomot, vagy Pécset keresi, de a helyükön Mnichovot, Kodant, Viedent, Jagert, Ostrihomot és Petikostolít talál, mégsem emeli fel a szavát ellene – fejtette ki az MKP alelnöke. /Az MKP tiltakozik a szlovák kormány nyelvi jogokat sértő kísérletei ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
2007. december 27.
Hám Jánost a szatmári római katolikus egyházmegye „második megalapítója”-ként, és Szatmárnémeti modern arculata kialakítójaként tartják számon. Iskolákat alapított, hatalmas méretű építkezéseket kezdeményezett, és különböző intézményeket hozott létre. A püspököt a „szegények atyjának” is nevezték, mivel kormányzásának első pillanatától felkarolta őket. Kórházat épített a város szegény betegeinek kezelésére. Vezetését az Istenes Szent Jánosról nevezett Irgalmas Rendi szerzetesekre bízta. Megalapította a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjét, akik kórházakban és iskolákban tevékenykedtek. Alapítványt hozott létre a nehéz sorsú ifjak taníttatására, mely 35-40 szegény, de tehetséges ifjú tandíját fedezte. Az emlékezés keretében nyílt meg november 18-án, a Hám János-kiállítás a püspökség dísztermében. December 8-án az ünnepi szentmisét dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek celebrálta, és ő volt az ünnepi szónok is. December 27-én ünnepi szentmise lesz a Székesegyházban, majd átadják a Hám János díjakat. Délután lesz a Szent Erzsébet-szobor alapkövének letétele. /Ünnepi megemlékezések boldogemlékű Hám János püspök halálának 150. évfordulója alkalmából. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./
2008. január 9.
Egerben megjelenő új folyóiratot mutattak be Nagyváradon. „Célunk az egyetemes magyar irodalom sokszínűségét bemutatni” – jelentette ki Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, a decemberben megjelent Agria című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat főszerkesztője a lap január 8-án Nagyváradon tartott bemutatóján. A negyedévenként Egerben kiadott folyóirat első számában a magyarországiak mellett négy erdélyi szerző, Kolozsvárról Lászlóffy Csaba, a váradiak közül Barabás Zoltán, Dénes László és Lipcsei Márta közöl verseket. A bemutatón a lap főmunkatársai, Anga Mária, Serfőző Simon és Szakolczay Lajos is jelen voltak. A vendégek többször is hangsúlyozták: bár vannak olyan szerzőik, akik nem az általuk preferált nemzeti vonalhoz tartoznak, a válogatásnál az írások minősége volt a döntő szempont. /Fried Noémi Lujza: Erdélyiek az Agriában. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2008. január 29.
Még nem tudni, mekkora költségvetést szán idénre Gyergyószentmiklós önkormányzata a Tarisznyás Márton Múzeumnak, Csergő Tibor múzeumigazgatónak mégis nagy tervei vannak. Két alapkiállítás-megnyitó lesz, mondta, az egyik a múzeum földtani részlegének megnyitója, bemutatják a világ ásványait, melynek gerincét dr. Jakab Gyula magángyűjteménye szolgáltatja. Májusban megnyitják a vízzel hajtott szerkezetek múzeumát. Magyarországiakkal közös tervek is vannak: Egerben márciusban mutatják be Gyergyó kultúráját, a múzeum fotódokumentációs kiállítást visz a város 100 éves történetéről. Júliusban az egri végvári vigasságokon is képviselteti magát Gyergyószentmiklós középkori fegyverbemutatóval, kézműves termékekkel. A múzeum majd részt vesz a gyermeknapi rendezvényeken, a nyári napok, városnapok szervezésében, fogadja a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítását, a százéves sztereófotókat, de a reneszánsz évről sem feledkeznek meg. /Balázs Katalin: Tervezget a Tarisznyás Márton Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./
2008. február 25.
Aradon a minorita házban ülésezett a Szent Erzsébet Minorita Tartomány káptalanja, amelynek munkálatain részt vettek az Aradon, Miskolcon, Szegeden, valamint Egerben szolgálatot teljesítő minorita testvérek, összesen 13-an. Február 24-én titkos szavazással választottak új tartományfőnököt, páter Kalna Zsolt Miskolcon szolgáló minorita atya személyében. Továbbra is nyitott kérdés marad az aradi rendházfőnöki, illetve plébánosi tisztség, amit októberig a jelenlegi házfőnök és plébános fog ellátni, aki saját kérésére októbertől távozni kíván a tartományból. /Balta János: Az új tartományfőnök Kalna Zsolt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./ Horvát János a jelenlegi aradi rendházfőnök.
2008. április 2.
Gyergyószentmiklósi kulturális intézmények vezetői tartottak sajtótájékoztatót április 1-jén, beszámolva egri kiszállásukról, hangot adva panaszuknak, hogy az önkormányzati „pénzügyi fegyelem” eredményeként késnek az alkalmazottak fizetései. Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója és Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója elmondta: a VIII. Egri Tavaszi Fesztivál rendezvényein vettek részt. Eger és Gyergyószentmiklós közötti testvéri kapcsolat tizenöt esztendős múltra tekint vissza. A múzeum fotódokumentációs kiállítást vitt, Gyergyószentmiklós 100 évét 100 képben mutatták be a Figura pedig bemutatta a Magyar Elektrát, a színházi világnapon pedig a Jancsi és Juliska előadást. A Figura nehéz helyzetben van, a februári fizetés összege sem érkezett meg a bankszámlára. /Balázs Katalin: Külföldön elismerés, itthon pénztelenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2008. április 14.
Aradon a belvárosi katolikus templomban Király Árpád marosi főesperes Roos Márton temesvári megyés püspök megbízásából felolvasta a főpásztornak páter Pius, Máthé Zoltán plébánossá történő kinevezéséről szóló határozatát. Máthé Zoltán teológiai tanulmányait Egerben, illetve Rómában végezte. Mostanáig a templomban káplánként szolgált. Kalna Zsolt minorita tartományfőnök szentbeszédében megbékélésre szólította fel a híveket, majd megköszönte páter Horvát Jánosnak a tartományban kifejtett, közel nyolc évi szolgálatát. /Balta János: Beiktatták az új plébánost. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2008. július 2.
A Nagyváradon ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Partiumi Írótáborban közel nyolcvan Kárpát-medencei író, költő, lapszerkesztő találkozik július 3-tól, tájékoztatott Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke. Az idei írótábort a Holnap-centenárium jegyében a Partiumi Magyar Művelődési Céhhel közösen szervezte az egyesület. Nyílt nappal kezdődik a találkozó, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában felavatják a Holnap emléktábláját, majd a Magyar Írószövetség lapja, a Magyar Napló irodalmi estjét megelőzően Faragó Laura énekes és Lászlóffy Zsolt zeneszerző lép fel. Július 4-én a Várad, 5-én pedig az Egerben megjelenő Agria folyóiratot mutatják be. Bemutatják továbbá Székelyhidi Ágoston Debreceni Napló Erdélyből című kötetét és Sipos Lajos Tamási Áron életpályája című könyvét. A táborban több neves magyarországi irodalom és művészettörténész is részt vesz: Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete lapjának, a Literaturának a főszerkesztője, Szakolczay Lajos irodalomtörténész, Ködöböcz Gábor irodalomtörténész és Bertha Zoltán irodalomtörténész tart előadást a Holnap-antológia szerzőiről. /Fried Noémi Lujza: A Holnap-centenárium jegyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./
2008. augusztus 20.
Testvérmegyei kapcsolatok révén építenek mesefalvakat Kovászna megyében, illetve a magyarországi Heves és a svédországi Varmland megyékben, tájékoztatott Giliga Márta, a háromszéki önkormányzat külkapcsolatokért felelős referense. A három testvérmegye ugyanis pályázatot nyert egy közösen létrehozandó mesefalu tervének elkészítésére. „Mindhárom megyének megvan a maga nagy mesemondója: Háromszéknek Benedek Elek, Hevesnek Gárdonyi Géza, míg Varmland megyének Selma Lagerlöf, innen jött a mesefalvak létrehozásának ötlete” – mondta Giliga Márta. A házikók szobáin adott sorrendben haladva, mesedramaturgiába ágyazott feladatok – fejtörők, ügyességi és logikai feladványok, kifestős könyvek, kézügyességi gyakorlatok, találós kérdések révén – a gyerekek átélhetik a meséket, maguk válhatnak azok főszereplőivé. A jövő hónapban Sepsiszentgyörgyön találkoznak az érintett megyék szakemberei, és elkészítik a terveket. A háromszéki mesefalu természetesen Benedek Elek szülőfalujában, a kisbaconi emlékház közelében épülne fel, a másik kettő pedig Egerben, illetve Marbackaban létesülne. /Kovács Zsolt: Mesefalvak, mesemondóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2008. szeptember 1.
Megjelent Gál Elemér Héthavas /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című regénye. A csíkszeredai származású tanár, író, szerkesztő regényében a történelem csak időbeli és formai keret: népmondák, regényes krónikák, ősvallási hiedelmek, hitregék és írói fantáziából született eredetmondákból áll össze. Az író arra keres választ, hogy a történelem sodrában évszázadokon keresztül mi tartotta fenn a székelységet, hogy nyelvét megtartva megőrizze identitását és sajátos kultúráját. A szerző 2007. augusztus 20-án post mortem Irodalmi Nívódíjat kapott. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./ Gál Elemér Csíkzsögöd szülötte. Kolozsvárott végzett magyar szakon Később Szatmárnémetiben telepedett le, 1990-tól a Szamoshát szépirodalmi lap főszerkesztője volt. 1994-ben települt át Egerbe. Héthavas című regényét először 2007-ben adták ki Egerben. Gál Elemér 2007. május 31-én hunyt el Egerben.
2008. október 8.
A kolozsvári THÉ-trupp Egyetemi Irodalmi színpad tudományos tanácskozásra kapott meghívást Egerbe. A THÉ-trupp társulatát egyetemi oktatók, diákok alkotják. /Egyed Emese: Ismét vendégszereplésen a THÉ-trupp. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2008. október 18.
Október 12-én, vasárnap az Árgyélus királyfi című előadással a marosvásárhelyi Ariel Színház magyar társulatánál is elkezdődött az évad. Ősbemutató volt, koprodukcióban készült az egri Harlekin Bábszínházzal, az előadást az egri színház igazgatója, Lengyel Pál rendezte. A következő bemutató egy betlehemes játék lesz Barabás Olga rendezésében, az idei évadban elkészül a Hófehérke is. Kezdenek rendszeressé válni a vendégjátékok, az egriek is eljönnek egy-két előadással, az Ariel is bemutatja Egerben pár produkcióját. Testvéri kapcsolatot alakítanak ki a zalaegerszegi színházzal is. /Nagy Botond: Ariel-távlatok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./
2008. november 6.
A Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság kezdeményezésére immár a második éve, hogy szobrokat állítanak az államalapító Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek. Gelencén november 5-én Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének jelenlétében, az egri dr. Seregély István nyugalmazott érsek által celebrált búcsús szentmisét követően avattak szobrot Szent Imrének. A mellszobor Lantos Györgyi szobrászművész alkotása, akinek a szobrai azokat a magyarországi és erdélyi településeket díszítik, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a liliomos herceghez. Seregély István kifejtette: nem a szavak a fontosak az 1007-ben született herceggel kapcsolatosan, hanem azok a cselekedetek, amelyek Szent Imrét halhatatlanná tették a magyarság számára. „Hűséges volt keresztény magyar hitéhez, és méltóvá vált arra, hogy a magyarság ily módon állítson emléket számára” – hangsúlyozta. Lezsák Sándor beszédben ismertette a fiatalon elhunyt liliomos herceg életútját, s annak ma is érvényes szellemi örökségét. „Szent Imre herceg követte az államalapító István királyunk, atyja örökségének előírásait, és annak szellemében élt. Szent Gellért püspök tanítványaként teljesítette az egyik legfőbb keresztény parancsolatot: szerette Istent és embertársait” – emelte ki Lezsák. /Bartos Lóránt: Szobor Szent Imrének. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2008. december 28.
December 8-án Egerben a minorita templomban került sor Stefan Lakatusu minorita szerzetes pappá szentelésére. Ternyák Csaba érsek vezette a szertartást. Stefan Lakatusu /sz. Bákó, 1976/ az általános iskolát Vládnikban, a gimnáziumot már a minoritáknál végezte el. 1999-ben jelentkezett a minorita rendbe, teológiai tanulmányait a Ferences Hittudományi Főiskolán 2006-ban fejezte be. 2008. június 13-án tett örökfogadalmat, s ugyanebben az évben június 21-én szentelték diakónussá. /Papszentelés a minorita rendben. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 28./
2009. február 23.
Kolozsváron február 21-én a főtéri Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Burka István iparművész, szobrász, grafikus kiállítása. Burka István a Kolozsváron a Képzőművészeti Egyetem üveg-kerámia szakán végzett, és mielőtt áttelepült volna az anyaországba, Egerbe, néhány évig a kolozsvári bábszínházban bábkészítőként tevékenykedett. /(-eth): Vasban megbúvó harmóniák. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2009. május 10.
Tizenötödik alkalommal hívták össze Magyarországon az egyetemi pasztorációs konferenciát. Az idei alkalomra április 23–25. között került sor Egerben. Évek óta hagyomány, hogy ide az erdélyi egyetemi pasztoráció munkatársait is meghívják. Az idei konferencián Brassóból Mihály Imre segédlelkész és két egyetemista, Kolozsvárról Takó István egyetemi lelkész és Györgypál Enikő pasztorálasszisztens vett részt. Fontos tapasztalat volt a mások értékeivel, sajátosságaival való találkozás. A konferencián részt vettek római és görög rítusú katolikusok, evangélikusok és reformátusok. Az erdélyi egyetemi lelkészségek közötti párbeszéd 2008. április 19-én kezdődött Kolozsváron, az Országos Katolikus Egyetemi Találkozó (OKET) keretén belül. E találkozók megismétlődtek 2008. november 8-án Brassóban az OKET-en és a 2009. április 18-i gyulafehérvári OKET-en. /Györgypál Enikő: Egyetemi pasztorációs konferencia Egerben. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 10./
