Baróton a 2003-ban alakult Dobó-Valál Egyesület Derzsi Sámuel vállalkozónak, az egyesület elnökének ösztönzésére Erdővidék régészeti emlékei témával tudományos ülésszakra került sor. Erdőfüle határában idén immár harmadszor szerveztek régészeti tábort a középkorban elpusztult Dobó falu területén, teljes egészében feltárták a falu középkori templomának romjait, és hozzákezdtek a dobói kápolna feltárásához. Az Erdővidék régészeti emlékei konferencia vendégei, Bordi Zsigmond Loránd Dobót, az erdővidéki falut mutatta be, Sztáncsuj Sándor József az erdővidéki őskutatás fontosabb eredményeiről és feladatairól értekezett, Méder Lóránt László Alternatívák az erdővidéki őskori régészetben irányába tágította a témakört. Dr. Székely Zsolt a Bardoc és Bibarcfalva határában végzett kutatásokat ismertette és kapcsolta a délkelet-európai régészeti kutatások köréhez, dr. Bartók Botond A vargyasi román kori és késő gótikus templomok romjainak tudományos értékelését végezte el. Bemutatták az Erdővidék című, gazdagon illusztrált turistakalauzt. (sylvester): Régészeti konferencia Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./
2005. november 11.
Zsigmond László olvasói levelében jelezte, nagy hatással volt rá Zágoni István Székelyek ítéletidőben című könyve. Annak hatására három éve mozgalmat indított a Székely Hadosztály erdővidéki hőseinek felkutatására s egy baróti emlékmű állítására. Öt középiskola igazgatóságához – Kézdivásárhelytől Barótig – körlevelet küldött, kérve közreműködésüket, majd Erdővidék tizennégy tantestületéhez intézett hasonló tartalmú kérést, hogy kutatnának tanítványaik, valamint a szülők bevonásával a volt székely önkéntesek után, akik Zágoni István és Bíró Tibor hívására önként sorakoztak zászlójuk alá. Egyetlenegy magyar tanár vagy tanító sem érdemesítette válaszra. Ennek ellenére Zsigmond László sok nevet összegyűjtött, a jó szándékú olvasók segítségét kéri. /Zsigmond László, Málnásfürdő: Akikről senki sem emlékezett meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./
2005. november 18.
Elhunyt Dénes István /Oklánd, 1954. szept. 7. – Barót, 2005. nov. 1./ Tanulmányai befejeztével a csíkszeredai Hargita Földtani Kutató és Feltáró Vállalatnál gyakornokoskodott, majd a Barcasági-Háromszéki medence peremterületein elhelyezkedő széntelepek kutatását végezte. A szénkutatás mellett vasércek, azbeszt, mészkövek, dacittufák, diatomit, díszkövek és borvizek kutatásával is foglalkozott. Baróti barátaival 1971-ben barlangászkört alapított Barlangi Medvék (Ursus Spelaeus) elnevezéssel, és elkezdték a Vargyas-szoros barlangjai és a Súgó-Gódra karsztterület felkutatását. 1975-ben bekapcsolódtak a szervezett barlangkutatásba, így minden év végén képviselték a székelyföldi barlangkutatást a rendezvényeken. A Vargyas-szorosban, a Gódra-karszton és a Nagy Hagymásban több mint száz új barlang felfedezésében, felkutatásában és térképezésében vett részt. Több hazai és nemzetközi kongresszuson, konferencián és találkozón ismertette a székelyföldi barlangkutatási eredményeket. Számos dolgozata jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, 2002-ben Székelyföldi barlangvilág címmel jelent meg könyve. 1999 márciusától – korán bekövetkezett haláláig – a baróti Elveszett Világ Barlangász és Természetvédelmi Egyesület elnöke volt. Kezdeményezésére tucatnyi erdővidéki területet nyilvánítottak védetté, amelyek közül a legnagyobb és a legjelentősebb a Vargyas-szoros. Kezdeményezésére az egyesület 2001-től tagja a Román Barlangász Szövetségnek, melynek felkérésére 2004 szeptemberében Baróton, illetve a Vargyas-szorosban szervezték meg a XXXII. Országos Barlangász Kongresszust. A barlangászat mellett régészettel is foglalkozott, illetve aktív résztvevője volt Erdővidék kulturális és közösségi életének. /Demeter Zoltán, Zsarnóczay Attila: A székely barlangvilág mentora. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 18./
2005. november 22.
Baróton a művelődési ház és a Boralt Egyesület szervezésében másodszor rendezték meg az Erdővidéki Tehetségpártoló Napokat. A Baróti Szabó Dávid emlékének ajánlott kétnapos rendezvényen 77-en verset, 26-an pedig népdalt adtak elő. A rendezvény megnyitóján a római katolikus templomban Tóth József plébános Baróti Szabó Dávid jelentőségét méltatta. Ezt követően Barót nagy szülöttjének szobránál a kegyelet virágait helyezték el. A versek és a népdalok előadása után az oktatás és közművelődési tevékenységek támogatására frissen létrehozott Boralt Egyesület elnöke, Kékesi-Keresztes Lujza kifejtette: Baróti Szabó Dávid szerepe időszerűbb példa, mint valaha, hiszen a szüntelenül fejlődő tudományoknak köszönhetően újabb nyelvújítási korszak előtt állunk. /(hecser): Tehetség – korhatár nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./
2005. november 23.
Az Erdővidék Kultúrájáért-díjas Bodosi Dániel baróti festőművész kiállításának megnyitójával megkezdődtek a XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok. A főszervező Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, Demeter László az egyesület tizenöt évének sikereiről, kudarcairól vallott, majd átadta a szót Rácz Magda rajztanár-képzőművésznek, aki Bodosi Dániel munkásságát méltatta. Gaál Mózes ébresztése címmel tartott előadásában Hegedűs Imre János az erdővidéki pedagógus, író és művelődésszervező munkásságáról szólt. Gaál Mózest, az ifjúsági irodalom újra fel kell fedeznünk – hangsúlyozta. A háromszéki származású kutató, Hegedűs János Benedek Elek korszerűségéről szólt az egybegyűlteknek. /(hecser): Tárlatnyitó és előadások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./
2005. november 26.
Változatos a XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok programja, de az eseményeken kevesen jelentek meg. Baróton a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum két részlegvezetője tartott előadást a világháborúról. Illésfalvi Péter az 1940. szeptemberi erdélyi bevonulás fogadtatását, illetve Horthy Miklós kormányzó kolozsvári díszbevonulásának momentumait idézte fel korabeli sajtófotók segítségével. Demeter László, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke megköszönte az Erdővidék Múzeum létrehozását támogatók áldozatkészségét. A rendezvény kihelyezett programjainak keretében Nagyajtán, Nagybaconban, Köpecen, Kisbaconban, Vargyason, Bibarcfalván is elhangzottak előadások. /(hecser): Kevesen, de lelkesen (XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2005. november 28.
Baróton a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület ünnepi közgyűlésén szó esett a tizenöt éves múlttal rendelkező intézmény tevékenységéről, majd a kilencvenkét éves Bodosi Dániel festőművésznek ünnepélyesen átadták az első alkalommal odaítélt Erdővidék Kultúrájáért díjat. Az egyesület alapító elnöke, dr. Demeter János további munkára serkentő üdvözlőbeszédét a tisztséget jelenlegi ellátó Demeter László olvasta fel, majd beszédében örömét fejezte ki, hogy az elmúlt esztendőkben sikerült az Erdővidéki Közművelődési Napokat a régió egyik fontos kulturális eseményévé fejleszteni. Demeter sikerként értékelte, hogy a Barót 770, majd 775 éves írásos említésének megünneplését kezdeményezésükre szervezte meg a város, hogy évek óta megjelennek az Erdővidéki Lapok és az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár, gyakorta frissíteni tudják az erdovidek.ro honlapot, hogy az egyesület szárnyai alatt működik a Kájoni Consort régizeneegyüttes, a gyermekverseket megszólaltató Kelekótya együttes s a közelmúltig a Rozmaring kórus is. Dr. Egyed Ákos, az egyesület tiszteletbeli elnöke beszédében a helyi értékek megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. /(hecser): Átadták az Erdővidék Kultúrájáért díjat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./
2005. december 19.
Fehér János, Albert Egon és Bardocz Zoltán egyetemisták három esztendeje saját erejükből kezdték el az Erdővidéki Tudományos Konferencia szervezését, s kitartásuknak köszönhetően azóta is rendszeresen sikerült összefogni a régió fiatal értelmiségét. December 18-án Baróton kilencen mutatták be más-más témakört érintő dolgozataikat. /(hecser): Tudományról Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./
2005. december 21.
December 20-án volt Baróton a Művelődési Házban az Összefogás Napja rendezvénysorozat kezdő előadása. A hatéves, leukémiában szenvedő Bocz-Zoltán Imola megsegítéséért óvodástársai, ismerősök és idegenek fogtak össze, akik az egész napos rendezvény bevételét ajánlották fel a kislány életének megmentését jelentő műtét magas költségeihez. Először a sepsiszentgyörgyi Fabatka zenekar óvodásoknak tartott műsora hangzott el. A rendezvényen fellépett zenekarok és előadók között szerepeltek magyarországiak és sepsiszentgyörgyiek is. Orbán Ferenc és Porzsolt Erzsébet előadásában megzenésített verseket, meséket hallhattak a résztvevők. Az Erdővidék Néptáncegyüttes előadása után a baróti katolikus ifjak csoportjának BAKI együttese koncertezett, majd a baróti katolikusok Csillagösvény együttese szórakoztatta a közönséget. Az előadássorozatot a baróti Transylmania etno-rock zenekar zárta. /Ilyés Piroska Összefogás napja Erdővidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2006. január 4.
Derzsi Sámuel vállalkozó üzletember Erdőfüléről származik, Dobó ennek a településnek a határában van. Derzsi a múlt rendszerben elindította több társával Baróton a Benedek Elek Irodalmi Kört. Az 1989-es változás után pedig egyedül indított egy újságot, az Erdővidéki Hirdetőt. Azután nyomdához került, ott a tulajdonossal együtt indították el 1997-ben a jelenlegi Erdővidék című lapot Baróton. Úgy érezte, valamit tenni kell a közért is. Árva vagy anyagilag kevésbé tehetős szülők gyermekeinek az egyetemi tanulmányait támogatta. Négy évig támogatott két fiatalt, ők már végeztek. Most elindított másik kettőt. Nem tartott közvetlen kapcsolatot velük, azért, hogy ne kelljen hálálkodniuk. A fiatalok jó eredményeket értek el az egyetemen. Derzsi egy alkalommal találkozott Egyed Ákos professzorral, és megkérdezte, segítene-e abban, hogy ásatásokat kezdjenek az egykori Dobó falu helyén? Derzsi Sámuel vállalná annak finanszírozását. Így indult el az első ásatás. Közben kerültek lelkes emberek, akik szintén vállalták az ügy támogatását. A kiásott leletekből régészeti kiállítást szerveztek. Nyomtattak magyar és román nyelven egy kis füzetet, egy ismertetőt. Tervezik tudományos értekezletet, régészeti konferencia rendezését is. Derzsi most egy szálloda építésébe kezdett Baróton. A szállodának Főnix lesz a neve. Erdővidék alámerült, tönkrement, újra szárnyra kell kelteni. Erdővidékre turistákat kell hozni. Derzsi Demeter László történészt felkérte a Dobó-Valál Egyesület vezetésére. Az Egyesület tagjai vállalkozók. Ők támogatják a kutatásokat, s a kutatási eredmények népszerűsítését. Az ásatás során megtalálták a dobói templomromot, megtalálták a középkori faluhelyet, s ugyanott egy bronzkori település nyomait. Megtalálták a dobói kápolnát. Az ásatásokat a Rikában folytatják, ugyancsak szakemberek bevonásával. /Sylvester Lajos: Akinek áldás van a munkáján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./
2006. január 7.
A megyei ifjúsági igazgatóság munkatársai, Gáj Nándor tanácsadó és Nagy Tünde előadó meghívására mintegy tíz erdővidéki egyesület vett részt Sepsiszentgyörgyön január 4-én a civil szervezetek idei elképzeléseit taglaló találkozón. Az erdővidéki egyesületek gondjai azonosak: a megfelelő székhely és felszerelés, valamint az internet hozzáférés hiánya jelent problémát. /(hecser): Kovásznak lenni (Ifjúsági egyesületek találkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./
2006. január 9.
Kézdivásárhelyen az anyakönyvi hivatalban 2005-ben 572 újszülöttet, 138 házasságkötést és 222 elhalálozást jegyeztek be. A születések száma azért ilyen magas, mert az egész Kézdiszéken világra jött csecsemőket itt veszik nyilvántartásba. Az arány ötven-ötven százalékos a város és a vidék között. 2003-ban 463-an, 2004-ben 520-an születtek, tehát a születéseknél a mérleg pozitív, miközben 2003-ban 231-en, 2004-ben pedig 210-en hunytak el. Kovásznán 2005-ben 266 születési bizonyítványt állítottak ki, 76-tal kevesebbet, mint 2004-ben. A házasságkötések száma is csökkent, míg egy évvel korábban 79 polgári esküvő volt, tavaly csak 66, azaz 13-mal kevesebb. Az elhalálozások száma csökkent, 2005-ben 122 fő volt, 11-gyel kevesebb, mint 2004-ben, mégsem jók a demográfiai mutatók. Kovásznán a nagy munkanélküliség miatt apad a város lakosainak száma, egyes becslések szerint a város mintegy 11 ezer lakosa közül kb. 1000–1500-an külföldön (Magyarországon, Olaszországban, Spanyolországban és Németországban) dolgoznak. A külföldön dolgozók között jelentős azok száma, akik nem szándékoznak hazatérni, vannak azonban olyanok is, akik az idegenben keresett és megspórolt pénzt itthoni jövőépítésre fordítják. Utóbbiak között kevés a magyar, inkább a vajnafalvi románok vásárolnak magyaroktól erdőt, mezőt és ingatlant. Baróton 2005-ben 135 születést és 101 elhalálozást jegyeztek, illetve 48 házasságot kötöttek. Bár a tavaly Baróton 135 csecsemő jött a világra, s ez enyhe emelkedést jelent 2004-hez viszonyítva (132), alapjában véve a gyermekvállalási kedv inkább csökkenő tendenciát mutat, hiszen 2003-ban még 176, 2002-ben pedig 204 születést jegyeztek. A 135 születésből 58 Barót közigazgatási területének, 78 pedig Erdővidék egyéb településeinek a népességét gyarapítja. Baróton az elhalálozások száma keveset csökkent: 2005: 101, 2004: 113, 2003: 111, 2002: 107), a tavaly elhunyt 101 személyből 92-en barótiak vagy a környező falvak lakói voltak. /Több születés, kevesebb elhalálozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
2006. január 19.
Dabas, az anyaországi testvérváros Kancsár Krisztián személyében januártól új ifjúsági nagykövetet nevezett ki Barótra. A 25 esztendős, történelem szakot végzett fiatal erdővidéki megbízását megelőzően a szlovákiai Besztercebányán teljesített három hónapos szolgálatot, s mint mondja, az alapprogramnak számító intézményekkel és a civil szférával való kapcsolattartáson kívül leginkább azt szeretné elérni, hogy a két település ifjai között természetes, határokon átívelő barátságok épüljenek ki. Az ősz folyamán megtartott versenyvizsgát követően, idén év elejétől a középiskolát tavaly elvégző Tőkés Lehel képviseli Barót város érdekeit Dabason. A testvértelepülések által tavaly nyáron aláírt szerződés értelmében a baróti ifjúsági nagykövet költségeit teljes egészében a dabasi önkormányzat fedezi. /(hecser): Dabas és Barót ifjúsági nagykövetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
2006. január 21.
A szülőföldet önként, kényszerűségből vagy gyermekként elhagyók későbbi kötődése az irodalom, a művészetek és a tudományok örökzöld témája. A szülőföldi visszakapcsolás egyik izgalmas tényéről-történetéről számolt be az Új Ember /Budapest/ katolikus hetilapban Kácser Anikó, aki Székelyek Itáliában, olaszok Székelyföldön alcímmel Zágoni Zsolt, az ELTE olasz szakán megvédendő doktori dolgozata kapcsán a témáról írt. Zágoni Zsolt Sepsiszentgyörgyön született 1973-ban, szüleivel együtt telepedett át Budapestre. A doktori disszertáció az olaszok és székelyföldiek történelmi kapcsolatainak szálait fejtette fel. Zágoni Zsolt szakdolgozata Gál Sándornak, a székelyek Kossuthjának az olasz szabadságharcosokhoz csatlakozását is kiemelte. Az esztelneki alapítású kézdivásárhelyi Kantai Gimnázium és az iskolai színjátszás kapcsolatai az olasz szerzetesekkel már kutatott terület. Zágoni Zsolt az olasz–erdélyi lakossági kapcsolatok tárgyában is végzett feltáró munkát. A XIX. század második felében az észak-olaszországi Predazzo lakosságának nagy része áttelepedett Székelyföldre. Az áttelepedők közül többen kőbányászattal is foglalkoztak. Zágoni Zsolt szakdolgozata számos más érdekfeszítő olasz–magyar históriai kapcsolatot is feltárt. Jó lenne a szakdolgozatot sepsiszentgyörgyi, erdővidéki és kézdivásárhelyi vagy a kovásznai iskolai és közkönyvtárakba eljuttatni. Zágoni Zsolt életpályájának alakulása is bizonyság rá, hogy a szülőföldtől való fizikai eltávolodás szellemi vonatkozásban a szülőhely vonzáskörében tarthatja a tudományos és a más természetű érdeklődést. /Sylvester Lajos: A székely és szicíliai siculus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./
2006. február 3.
Amennyiben a baróti polgármesteri hivatal nem talál megfelelő területet Miklósváron a művelődési otthon felépítésére, akkor azt a Kálnoky Alapítvány biztosítja, illetve elkészíti az építészeti tervet is – állapodtak meg a felek két esztendővel ezelőtt. Február 1-jén gróf Kálnoky Tibor, a pénzügyi bizottság tagjai és Pál István miklósvári képviselő ebben az ügyben folytattak nem hivatalos megbeszélést. A szövetkezeti épülettel szemben Kálnoky Tibor által felajánlott területet fekvése és a megközelítés szempontjából megfelelőnek találták az önkormányzati képviselők, csak azt kifogásolták, hogy mindössze 625 négyzetméter, s így nem lehet megfelelő zöldövezetet és parkolót kialakítani. Kálnoky Tibor elmondta, bár a tulajdonában levő terület nagyobb, de azon Miklósvár egyik legrégebben épített háza áll, a többit nem hajlandó átengedni. Az 1811-ben épült ingatlant fel akarja újítani. Végül megegyeztek: a területet csak telekkönyvileg osztják meg, de kerítés nem fogja elválasztani, így mindkét fél szabadon használhatja a másik tulajdonát. Zakariás Attila építész által készített tervek alapján Erdővidék legszebb művelődési otthona készül Miklósváron, lesz benne 130 férőhelyes előadóterem színpaddal, karzattal, illetve konyha és mosdó is. /(hecser): Megvan a terület – kész a terv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./
2006. február 17.
A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedéves helytörténeti, helyrajzi és néprajzi kiadványa, az Erdővidéki Lapok a magyar államalapítás ezredik évfordulóján, 2000-ben jelent meg először. A szerkesztők Erdővidék történetének, hagyományainak megismertetését, népszerűsítését tűzték ki célul. Egy ideig megkéstek a kiadással, ezt próbálják most bepótolni, nemrég jelent meg a 2005. júniusi szám, a huszadik, a szeptemberi a nyomdában van. A lap körül egy kis műhely alakult ki, továbbá Egyed Ákos, Egyed Emese és Illésfalvi Péter is közölt a kiadványban, mondta el Demeter László főszerkesztő. Az idei szeptemberi lapszám lenne a 25., amelyet ünnepélyesen szeretnének bemutatni a megyében több helyen is. /Havelka Ferenc-Attila: Évfordulót ünnepel az Erdővidéki Lapok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 17./
2006. március 15.
Március 13-ról 14-re virradó éjjel a véczeri (köpeci–baróti) 1848–49-es csata emlékére 1973-ban állított kőtömbös emlékműről ismeretlen tettesek lefeszegették a nagyméretű bronztáblát, és magukkal vitték. A mostani emlékmű elődjét 1901-ben közadakozásból állították. Az emlékművet először Valer Bidu prefektus ökrökkel romboltatta le 1934-ben. 1973-ban a baróti és köpeci leszármazottak, valamint a magyar forradalom és szabadságharc eszméit vállaló erdővidékiek és Sylvester Lajos közreműködésével visszaállították az egykori obeliszket. Ezt C. S. megyei propagandatitkár éjszaka buldózerrel romboltatta le. Akkor Sylvester Lajost, később a baróti kezdeményezőket állásaikból eltávolították. A közfelháborodás mérséklése új emlékmű felállítását engedélyezték. Így került sor Tornay Endre szobrászművész alkotásának, a törött kardmarkolatot és egy kereszt torzóját szimbolizáló kőtömbös emlékművének a felállítására. Az emlékműre nagyméretű, kétnyelvű bronztáblát öntettek, melyet most, március 15. előtt vittek el ismeretlen helyre a meggyalázók. A köpeci–baróti emlékmű minden március 15-én az egyik leglátogatottabb erdővidéki kegyhellyé vált, ahol a helyiek mellett a Kárpát-medence magyarságának kiemelkedő személyiségei szólottak az egybegyűltekhez. /Sylvester Lajos: Ismét baj van Köpecen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./
2006. március 20.
Egy évtizeddel ezelőtt március 15-én jelent meg Kézdivásárhelyen a Székely Hírmondó második sorozatának első száma. Erre emlékeztek a hét végén. Kocsis Károly, az új sorozat elindítója, aki a lap társtulajdonosa és igazgatója, kiemelte Török Sándor /ma polgármester/ támogatását. „Annak idején jómagam is részt vettem a Székely Újság szerkesztésében, megszűnte után nem hagyhattuk Felső-Háromszéket lap nélkül” – vallotta. A kezdetben kéthetente, Kézdivásárhelyen és környékén megjelenő lap ma már 24 oldalasan kerül az olvasó asztalára – egész Háromszéken, Erdővidéken, sőt Barcaságban és Csíkban is. /Bokod Gábor: Tízéves a „hadiújság”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2006. március 22.
Jubileumi ünnepséget tervez 25. száma megjelenését követően Baróton az Erdővidéki Lapok. „A lap körül formálódó műhely munkálatainak eredményeképpen létrehoztuk az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tárat is” – nyilatkozta Demeter László, az EL szerkesztője, aki a 15 éves múlttal rendelkező baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke is. Néhány éve indított helytörténeti és néprajzi folyóiratot Erdővidéki Lapok címmel az egyesület, s ebben számos, Erdővidékről szóló tanulmányt közölt. Szeretnék országszerte, de a határokon túl is ismertté tenni a kiadványt. Az Erdővidéki Lapok 500 példányban jelenik meg. /Kisgyörgy Réka: Erdővidéki Lap- és Tár. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2006. március 22.
Nehéz volna leltárt készíteni Kovászna megyében az időszakos sajtótermékekről: számos egyesület, önkormányzat jelentet már meg nyomdában készült négy- avagy nyolcoldalas vidéki minihírlapot, hírmondót. Nemrégiben az erdővidéki Bölöni Figyelő, most pedig Beke György szülőfaluja, az alsóháromszéki Uzon is jelentkezett közösségi eseményeinek tájékoztatójával: a frissen megjelent kiadvány neve Uzoni Hírlap. A lap szerkesztői nem csupán visszajelzéseket és témajavaslatokat várnak az olvasóktól, hanem azt is előrebocsátják: közérdekű témában bárki tollat ragadhat. /K. R.: Uzon-vidéki sajtónóvum. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2006. március 27.
A baróti református egyház Bardoc-Miklósvárszék Székely Széki Tanácsa csatlakozott a gyulafehérvári római katolikus érsekség által meghirdetett imaközösséghez, és a család és a hit megújulásának érdekében hálaadó istentiszteletet tartott. Az eseményen felszólalt az SZNT széki elnöke, Szabó Miklós és a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnöke, Hoffmann István is. Krizbai Imre református lelkész Istentől erőt kért a hitében és bizodalmában megroppant magyarság megerősítéséhez. /(hecser): A család és a hit megújulásáért imádkoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./
2006. április 15.
Összeomlott saját súlya alatt a bodvaji vashámor. Sokan szerették volna, hogy a hámor megújuljon, de erre mégsem került sor. Demeter János tanácselnök elmondta, hogy a Kovászna Megyei Tanács idei költségvetésében a hámor újjáépítésére elkülönítettek kétmilliárd régi lejt, és az egy hónapon belül meghirdetendő versenytárgyalást megnyerő cég még ebben az esztendőben újjáépítheti Erdővidék, Székelyföld eme nagy jelentőségű történelmi műemlékét. /Demeter Zoltán: Összeomlott a bodvaji vashámor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./
2006. április 21.
Egyed Csaba a baróti magánerdészet vezető-főmérnöke és a 2002-ben alapított, Erdővidék nevű erdőtulajdonosok szövetségének vezetője nemrég tért haza Gyulafehérvárról, ahol az Erdőrendtartó Országos Egyesület közgyűlését tartották. Azt tapasztalta: nincs meg a politikai akarat a jelenlegi kormány részéről a teljes tulajdonjog visszaállítására. Az említett egyesület határozatot hozott: bepereli az Erdészeti Minisztériumot, amely korlátozni igyekszik a magánerdészetek jogkörét. Tájékoztatóját azon a székházavató ünnepségen mondta el, a Kovászna megyei Bölönben, ahol nemrég ünnepélyes keretek között megnyitották a baróti magánerdészet hármas számú erdészeti kerületét. Ehhez a kirendeltséghez tartozik Bölön, a szomszédos Nagyajta és csatlakozási óhaját nyilvánította ki Hídvég község is. A kirendeltség főmérnökének Balási Dénes fiatal erdőmérnököt nevezték ki. Ide tartoznak a környék közbirtokossági, egyházi és magánerdőit kezelő és őrző erdészek is. A bölöni önkormányzat kezdeményezése példamutató, mert megkönnyíti az erdőtulajdonosok vagyonával kapcsolatos ügyes-bajos dolgok rendezését. /K. R.: Magánerdészet, merre? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2006. május 5.
Kolumbán Andor olyan iparos értelmiségi volt, aki mindig szót emelt azokért a jogokért, amelyek minden szabad népet megilletnek. Ahogy azt a koszorúja szalagjára írták: „Barátunk, sorstársunk, harcostársunk, lelkünkben tovább élsz, eszméidet folytatjuk!” – méltatta Krizbai Imre baróti református lelkész Kolumbán Andor tevékenységét, amikor utolsó útjára kísérték. Kolumbán Andor már 1990-ben az autonómia-mozgalom tagja lett, Erdővidéken elsők között csatlakozott Katona Ádám kezdeményezéséhez, az Erdélyi Civil Társadalomért Polgári Tömörülés egyik alapítója, később az Olaszteleki Székely Tanács elnöke. Minden, a székelyeket érintő ügy rendületlen támogatója, a csereháti megemlékezések következetes résztvevője volt. /Csíki Béla: Kolumbán Andor emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
2006. május 17.
A Demokratikus állampolgárság program keretében tartott legutóbbi megbeszélésen tanügyi alkalmazottak, politikusok, polgármesterek és a civil társadalom képviselői az oktatásban tapasztalható gondok megoldására kerestek kiutat. A résztvevők véleménye szerint a gyermekek utáni fejkvóta iskolák felszámolásához, illetve összevonásához, pedagógusok elbocsátásához vezet. A 2006/2007-es tanévtől érvénybe lépő új finanszírozási törvény komoly gondokat fog okozni Erdővidék iskoláinak életében, hiszen ahhoz, hogy egy iskola önerőből működni tudjon, legalább kétszáz diákkal, az óvodákban pedig legkevesebb száz gyermekkel kell foglalkozni – jelentette ki Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. Erdővidék több iskolájában is összevont osztályok működnek, így előreláthatóan nyolc tanintézményt érint majd az új finanszírozási módszer. A települések diákjainak sorsát a régió önkormányzatainak kell felvállalniuk, megszervezve a közszállítást, bentlakási lehetőségeket biztosítva a gyermekeknek. /Hecser László: Merre tovább, erdővidéki oktatás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./
2006. május 23.
Megyei önkormányzati konferenciát rendez június 23-án az RMDSZ Sepsiszentgyörgy. Arról is döntöttek, hogy ezentúl a megye elöljárói, az RMDSZ vezetői nem csak a szövetség színeiben megválasztott polgármesterekkel, alpolgármesterekkel találkoznak, hanem a havi megbeszélésekre meghívják a függetlenként megválasztott magyar vezetőket is. A kistérségi társulások létrehozása lassan halad. Előrelépés Erdővidéken tapasztalható, de bejegyzett egyesület még sehol sincs. /(-kas): Nyitna az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2006. június 15.
A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését Erdővidéken kevesebben támogatták, mint előző alkalmakkor, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete elnökének, Hoffmann Istvánnak a véleménye szerint a megszerzett 828 aláírás így is jelentős fegyvertény. Legtöbben Miklósvárról és Bibarcfalváról támogatták az MPP bejegyzését. /(hecser): Összegyűjtötték az aláírásokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./
2006. július 3.
Barót új református templomában a mai kor ízlése és a hagyomány fonódik egybe. Lépcső helyett fokozatosan emelkedő út vezet fel a padok felé, a mennyezeten Erdély fejedelmeinek címerei, a templomépítéshez hozzájárulók nevei kazettákra festve. A padokat rézsútosan helyezték el. Tizenkét esztendeig építették, de párját ritkító, igazi műremek született Erdővidéken. Nagy Károly erdővidéki esperes örömét fejezte ki, hogy alig egy év alatt Erdővidéken immár a második templomot szentelik fel. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. Krizbai Imre lelkész az új hajlék tizenkét esztendőn keresztül folyó építését összefoglaló ismertetőjében egy 1990-ben keltezett püspöki körlevélre emlékezett, melyben a templomépítésen gondolkodó gyülekezeteket arra kérték fel, hogy az erdélyi építészet szellemében, különösképpen a Kós Károly-féle hagyományokat figyelembe véve dolgozzanak. Ennek hatására egy eredeti Kós Károly-tervből inspirálódva készült el a Livien De Putter által készített terv. A baróti templom építését kurátori minőségében sokat segítő Németh Zsolt parlamenti képviselő helyett a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke, Szabó Tibor szólalt fel az anyaországiak részéről. Mint mondotta, a szászvidéken keresztül utazván bezárt, elhagyatott templomokra figyelt fel, majd Apácától a rossz úton azon morfondírozott, hogy mi biztatót mondhatna. Barótra érvén, s látván az ünneplőbe öltözött, hittel teli embereket, minden kétsége eloszlott: tudta, hogy ide nem hozni kell a biztató szavakat, hanem innen oda vinni, ahol egyre fogy a nemzetmegtartó pillér, az Istenbe vetett bizalom. Bemutatták a templom építéséről szóló kis dokumentumfilmet, verset mondott Torday Ferenc budapesti szavalóművész. /Hecser László: Isten új hajléka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./
2006. július 11.
Július 8-án ötödik alkalommal tartották meg a Vargyasi Hagyományőrző Néptánctalálkozót. Felléptek a Magyarországról érkezetek mellett a baróti Erdővidék és Tulipán, a nagybaconi Pásztortűz, az olaszteleki Liliom néptáncegyüttes, a vargyasiak pedig fonósjátékot adtak elő. ((hecser): Egymás táncai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./
2006. július 18.
A háromszéki köpeci bányától több mint 200 személyt bocsátanak el az elkövetkező hónapokban, az egységet év végéig bezárják. Az elbocsátottak 16.000 lejt meghaladó bánatpénzben részesülnek. Háromszéken Erdővidéken a legnagyobb a munkanélküliségi mutató. A köpeci bánya 1998-ban több mint 3.500 személynek nyújtott munkalehetőséget. /Bezárják a köpeci bányát. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./
