Tizennégy felvidéki, vajdasági, magyarországi, erdélyi és moldvai gyermek-néptáncegyüttes kétnapos találkozója kezdődött el jún. 12-én a háromszéki Baróton. A Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozóját a Kovászna megyei Művelődési Központ, a Romániai Magyar Táncszövetség sepsiszentgyörgyi fiókja, valamint a Barót művelődési háza és a helybeli Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezte. A kolozsvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, erdővidéki együttesek mellett fellépett a martonvásári Villő gyermektáncegyüttes, egy vajdasági (adai) és két moldvai csángó (frumószai és pusztinai) tánccsoport is. Másnap tartották az együttes-vezetők szakmai tanácskozását. /Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2004. július 3.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján a tizenkét részes, Orbán Balázs nyomdokain című, Székelyföldet bemutató tévés-film szerzője Vári Attila. A múlt szombaton Orbán Balázs/Vári Attila nyomdokain Erdővidéket és környékét lehetett bejárni, a hajdani Bardoc- és Miklósvárszék művelődéstörténeti és műemlékvilágát. A szerző gyakran töredezett cserepekből állítja össze és mutatja be a történelmet, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Vári Attila légies realizmusa (Televízió). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./
2004. július 5.
A baróti református egyház Zathureczky Gyula Kórusa a tizenegyedik alkalommal megrendezett kórustalálkozója sikeres volt. A szabadtéri megnyitón közel háromszáz kórustag és mintegy kétszáz érdeklődő volt jelen. A fúvószenekar tisztelgését és a Zathureczky-zászló felvonását követően a közös kórusszámot énekelték. Az Erdővidék néptáncegyüttes és a református egyház gyermekdalköröseinek palotás táncát a hagyományos felvonulás és istentisztelet követte. A kórusok előtt meghívott együttesként fellépett a baróti Kájoni Consort régizene-együttes. /(hecser): Dal a léleknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2004. július 17.
Veress Miklós, Vargyas amatőr festője a nyolcvanadik évtizedét tapossa. Egy olyan község és közösség alkotója, mely a Sütő és a Máthé nevekkel fémjelzett népművész-dinasztiákat adta Vargyasnak, Erdővidéknek, Háromszéknek, Erdélynek. Veress Miklós rendhagyó kiállítást szervezett. Takaros portája udvarán-kertjében több száz munkáját állította ki. Életképei, csendéletei, portréi, tájképei sorakoztak a kertben. Veress Miklós /sz. Vargyas, 1923/ három évig volt hadifogságban. Közel negyven évig élt Brassóban, s nyert az amatőröknek kijáró számtalan elismerést, díjat, rendelést. Nyugdíjasként hazatért Vargyasra. /Magyari Lajos: Vargyas Csontváryja (Népi alkotók) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./
2004. július 29.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) évente szervez riporttábort tagsága számára. A szakmai szervezet egy-egy tájegységet, annak mindennapjait igyekszik bemutatni az újságírás eszközeivel. A eddigi öt riporttábor összegyűjtött anyagából három kötet jelent meg. Kőhalom, Nyárádmente, Kalotaszeg, Erdővidék, illetve a Hargita déli részén található ásványvizek voltak az eddigi témák, idén a Gyimesek kerülnek terítékre. Júl. 26-a óta az újságírók a három gyimesi községben – Gyimesbükkön, Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon – tájékozódnak. /Gyimesi emberek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./
2004. augusztus 3.
A még kétezer lelket sem számláló erdővidéki község, Vargyas első írásos említésének 670. évfordulójára tartalmas programot állított össze. Az esemény ezernél is több vargyasit és az ünnepre hazatérőt vonzott. Csúcspontja a honvédő csatákban elesett hősök emlékére emelt turulmadaras emlékoszlop leleplezése volt. ,,Az 1848–49-es szabadságharcban elesett és részt vevő honvédek és a magyarsárosi ütközetben elesett vargyasi nemzetőrök emlékére” – áll a Petrovics István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása alatt olvasható feliraton. Az unitárius templomban a tiszteletes Vargyas népének szülőföldhöz való ragaszkodását emelte ki. Az első alkalommal megrendezett falunapot az unitárius közösséget 46 évig szolgáló Dimény András lelkész és a magyarországi testvértelepülés, Vésztő küldöttsége üdvözölte. /(hecser): Hangulatos Vargyas-nap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2004. szeptember 2.
Az olaszteleki és száldobosi Kolumbán családról (1940), a Zathureczky és Dávid családokról (1942), a zágoni és kőrösi Csoma családról (1992), a sepsiszentgyörgyi Nagy nemzetségről (2000) megjelent értékes munkák után a váci Nyomdaipari Bt. kiadásában megjelent A Józsa család emlékkönyve (Budapest, 2004) az erdővidéki (eredetileg bodosi és szárazajtai) Zágoni Jenő, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum ma Budapesten élő, egykori bibliográfusa szerkesztésében. A 223 oldalas könyv család- és helytörténeti írásokat, dokumentumokat tartalmaz, s mint ilyen, szervesen illeszkedik az eddig megjelent háromszéki genealógiai munkák sorába. Zágoni Jenő rövid összefoglalót közöl a székelység eredetéről, értékes adatokat tár fel az erdélyi, székelyföldi, mi több, a háromszéki és az erdővidéki baptista misszió történetéről. /(kgy. z.): Egy hasznos könyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./
2004. szeptember 20.
Befejeződött Barót első írásos említése emlékére rendezett háromnapos ünnepség. Fellépett a nagybaconi fúvószenekar, a vallásos beatzenét játszó Baki csoport (tagjai a baróti katolikus egyház ifjai), a Csipike bábcsoport, majd a Mozaik moderntánc-csoport. Bemutatták Veszely Károly A baróti plébánia, valamint Benkő József Filius Posthumus című, nemrég hasonmás kiadásban megjelentetett kötetét. A Kájoni Consort régizene-együttes hangulatos előadást tartott, volt utcabál is. Az ünnepség utolsó napja a néptáncosoké volt, fellépett az olaszteleki ifjúsági néptánccsoport, a Pásztortűz (Nagybacon), a Tulipán (baróti Tanulók Klubja), a Forrás (Bölön), az Erdővidék és Bene Erika, az Őrkő (sepsiszentgyörgyi romák) és a Csudálókő (Vargyas). Ezután a Háromszék Táncegyüttes egyórás előadása következett. /Hecser László: Sikeres Barót Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./ Demeter László baróti történész Veszely több mint 130 éve megírt könyvét a legteljesebb Barót-monográfiaként jellemezte, mely demográfiai és családtörténeti szempontból is fontos. Benkő József Filius Posthumus 1771-ben írt, de nyomtatásban még meg nem jelent munkáját Buzogány Dezső, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyetemi tanára, az Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek szerkesztője és Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi történész az első korszerű egyháztörténeti munkák közé sorolta. /(hecser): Szép könyvek szép szavai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./
2004. szeptember 30.
Közzétették a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az RMDSZ közösen meghirdetett pályázatának eredményét. Nyertes pályázók (az összegek forintban): Stúdium Alapítvány (www.orvostudomany.ro – az Erdélyi Magyar Orvosok Internetes Lapja): 800.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (www.tudomany.ro): 1.000.000; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány: 200.000; Erdélyi Magyar Írók Ligája (www.erdelyiterasz.ro; www.irodalom.org): 500.000; Media NET Kft., Romániai Magyar Adatbank: 1.000.000; Media NET Kft., Transindex (www.transindex.ro): 1.000.000; MIND Egyesület (www.catholic.ro): 300.000; Erdélyi Múzeum-Egyesület (www.eme.ro): 500.000; András Alapítvány (www.hargitatanc.ro): 50.000; Agnus Média Alapítvány & Multiradix Kft. (www.agnusradio.ro): 200.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport Civilport – Web Hosting szolgáltatás elindítása és működtetése a nonprofit szervezetek részére: 600.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport PONT.web – pályázatfigyelő (www.pontweb.ro): 900.000; Országos Magyar Diákszövetség (www.oktatas.ro): 1.500.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – Marosvásárhely, Bolyai-kéziratok: 2.000.000; Téka Művelődési Alapítvány és Szórványkollégium (www.mezoseg.ro): 200.000; OZONE Egyesület (www.szabadidokalauz.ro): 150.000; Kós Károly Kulturális Egyesület (www.infokalotaszeg.ro): 150.000; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (www.szeben.ro): 140.000; CSTIT és Állampolgár Menedzser Egylet (www.cstit.ro): 300.000; Pro Press Egyesület (www.szekelyhirmondo.ro): 300.000; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (www.erdovidek.ro): 150.000; Brassai Társaság (www.brasso.ro): 300.000; EKE – Marosvásárhelyi Osztály – A természetjárók honlapja: 150.000; Németh László Alapítvány (www.nagybanya.ro): 300.000; Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (www.klmt.ro): 100.000; Kolozsvár Társaság (www.kt.ro): 100.000. /Webes támogatások Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2004. október 4.
Okt. 3-án félszáznál több, csatát és lágert megjárt ember gyűlt össze Baróton, a református templomban, s emlékezett bajtársaira. Az ötödik alkalommal megtartott találkozó nevét Rekviem a fronton, lágerekben és a Földváron elhaltakért, hálaadás a hazatértekért, megemlékezés a voroctai ütközetben elesettekről címre változtatták a szervezők. Krizbai Imre református lelkipásztor üdvözölte a résztvevőket. Ifj. Csiki Béla, az MPSZ erdővidéki szervezetének ügyvezető elnöke az emlékezés fontosságáról beszélt. Boér Imre a Frontszolgálatosok Baráti Köre nevében az Úz-völgyi csatákra, majd a Földvár rabságát megjártakról emlékezett. Farkas Vilmos, Bardoc-Miklósvárszék Székely Nemzeti Tanácsának elnöke után volt honvédek vallottak az életükről. /(hecser): Bajtársak találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2004. október 12.
János Károly spanyol király a hét végén Erdővidéken, a Kisbacon fölötti erdőségekben ragadozókra vadászott, egy medvét és életében először egy farkast ejtett el. A hajtóvadászatot Sárkány Árpád Abias Hunting cége szervezte. A cégnek nem János Károly az első, világhírnévnek örvendő vendége, vadászott már itt Alain Delon, a katari sejk, Jose Maria Aznar volt spanyol kormányfő vagy a divatkirály Hugo Bossi is. /(s): Erdővidéken vadászott a spanyol király. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./
2004. október 14.
Okt. 12-én Baróton megnyílt Hlavathy Károly Számadás című fotókiállítása, a Fókusz Klub évadnyitó előadásán pedig Hlavathy Izabella műemlékvédelmi tanácsos Épített örökségünk címen értekezett Erdővidék és Háromszék architektúrai emlékeiről. A fotókiállítását megnyitó Jánó Mihály művészettörténész kiemelte: a művész nem véletlenül összpontosít az épületekre, szakmája építész. /(hecser): Számadás épített örökségünkről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./
2004. november 17.
Nov. 16-án megkezdődtek a régió több települését átfogó Erdővidéki Közművelődési Napok. A rendezvényt a két társszervező, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, Demeter László és a baróti művelődési ház igazgatója, Lászlóné Varga Jutka nyitotta meg. Az első rendezvény a Megálló kortárs vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ tárlata volt. Ezután a baróti Elveszett Világ Természetvédő, Turista- és Barlangászegyesület elnökének, Dénes Istvánnak a Csodálatos mészkővilág című előadása következett. /(hecser): Megkezdődtek az Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./
2004. november 23.
Véget értek a XII. Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. Bemutatta első régészeti gyűjteményét az Erdővidéki Tájmúzeum. Demeter László, a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke elmondta, a múzeum még használhatatlan. A közművelődési napokon sikeres volt Sylvester Lajos előadása, Kónya Ádám II. Rákóczi Ferencről szóló ismeretterjesztője és Jánosi József Háromszéki táncok című kötete is. Megnyílt a Megálló vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ kiállítása. Bardócon és Olaszteleken bemutatták Benkő Józsefnek a kézirat elkészülte után 233 évvel, idén kiadott Filius Posthumus című egyháztörténeti kötetét. A komolyzene kedvelői a Kájoni Consort együttes régizene-hangversenyén vehettek részt. Fellépett a baróti római katolikus ifjak BAKI együttese, a vargyasi Csudálókő néptánccsoport, az Erdővidék néptáncegyüttes, a diákcsapatok pedig a Ki mit tud Bölöni Farkas Sándorról? című vetélkedőn mérkőztek. A közművelődési napokkal párhuzamosan zajlott Baróton a TUDEK, 2004 elnevezésű, diákok számára kiírt Kárpát-medencei tudományos verseny erdélyi döntője. Közel 120 dolgozatot mutattak be a diákok. /Benkő Levente: Múzeum nincs, tárlat van. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./
2005. február 5.
Budapestről küldte a Kárpát-medencei Kastélykrónika című folyóirat első évfolyamának első számát a főszerkesztő és művészettörténész, Várallyay Réka, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Kárpát-medencei referense, aki több alkalommal volt Háromszék vendége, Kézdivásárhelyen szakrális kiállítás szervezője. A rangos kivitelben, negyedévente megjelenő kiadványt az említett hivatal indította útjára, és benne húsz szerző tárgyi és szellemi örökségekkel foglalkozó írását közli nemcsak magyarországi, hanem a regionális szerkesztőségek (Felvidék, Kárpátalja, Erdély,Vajdaság, Délvidék, Burgenland) közreműködésével. A félszáz oldalas folyóirat kötődik Háromszékhez és Erdővidékhez. Fehér János baróti művészettörténész és Kisgyörgy Zoltán a vargyasi Daniel-kastélyt és annak hajdani életét mutatja be. A vizuális lapterv egyik készítője a Sepsiszentgyörgyön élő, tehetséges grafikus, Péter Alpár. /Kisgyörgy Zoltán: A régiók örökségei egy helyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./
2005. március 15.
Nagy István polgármester kezdeményezésére a városi RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezete, a városi Székely Nemzeti Tanács és a történelmi egyházak közös felhívásának eredményeképpen Barót népe közösen ünnepelt a magyar szabadságharc kitörése évfordulójának előestjén. /(hecser): Baróton együtt ünnepeltek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./
2005. április 11.
A háromszéki Baróton számba vették az elmúlt öt évben, a környéken végzett régészeti ásatásokat. A kétnapos erdővidéki tanácskozás résztvevői régészek, geológusok, valamint a civil kezdeményezésből elindított, szakszerű feltárást támogató Dobó-Valál Egyesület vezetői voltak. A régészeti ásatások eredményeképpen a faluturizmus is fellendülhet – állapították meg a szakemberek, akik a Rika-hegységben részben feltárt középkori két őrtornyot, valamint a Kormos patak mentén 2003-ban kiásott 12. századi templom romjait is megtekintették. Ellátogattak a Dobó nevű egykori településre. A helyszínen az ásatásokat vezető Bordi Zsigmond Loránd régész doktorandusz mutatta be a feltárt létesítményeket. /Benkő Levente: Az erdővidéki régészeti leletek a turizmust is fellendíthetik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. június 4.
Baróton a Fókusz Klub évadzáró előadásán a nyolcvanöt éves dr. Janitsek Jenő nyugalmazott egyetemi tanár, helynévkutató Erdővidék hely- és családneveiről értekezett. Janitsek Jenő fél évszázada járja Erdélyt, s gyűjti fáradhatatlanul a hely- és személyneveket. Eljutott a legeldugottabb falvakba is. Bardoc és Miklósvár fiúszékek tizennyolc települése történeti és jelenkori hely- és családnévanyagát 1956–1977 között gyűjtötte össze, s mint kiderült: Bardocszék 9 falujának 2985 vizsgált helynevéből csak 324, Miklósvárszék és Nagybacon 4075 helynevéből pedig csak 729 halt ki. Mint megállapította: Bardocszéken még a hegyvidéken sem lelt román eredetű helynévre, Miklósvárszéken pedig főképp Zalánpatak vidékén a XV. századot követően jelent meg néhány bolgár-szláv eredetű helynév, melyet a pásztorként alkalmazott románoknak lehet tulajdonítani. A családnevek esetében Bardocszéken 446 névféleséget sikerült begyűjtenie, amiből a kihaltak száma meghaladja a százötvenet. Idegen eredetű nevek elsősorban a románból, cigányból, ritkábban németből, illetve a szlávból származtathatóak. Barót régi családnevei kettő kivételével magyar eredetűek, és a XVII. század közepéig jegyzett 110 névféleségből 47 – azaz mintegy negyven százalék – ma is használatos. /(hecser): Nevünk és helyünk Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
2005. június 27.
Tizenkettedik alkalommal rendezték meg Baróton a református templomban a kórustalálkozót. Krizbai Imre lelkipásztor a zsugorodó közösség számára oly fontos összetartozás jelképét látta a 240 dalos kedvű ember egymásra találásában. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke Barót és Erdővidék egyik legrangosabb művelődési eseményeként említette a baróti Zathureczky Gyula Kórus által szervezett találkozót. Fellépett a marosludasi Református Vegyes Kar, a nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Kórus, a négyfalusi vegyes kórus, a baróti Rozmaring Kórus, a Brassói Magyar Dalárda, a Felsőrákosi Unitárius Dalkör, a Keresztvári Férfidalkör, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a fogarasi és a kőhalmi egyesített kórus, a baróti Raksányi Anna Gyermekdalkör és a Magyarországról érkező szabadegyházi Petrence citeraegyüttes. /(hecser): Kórustalálkozó Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./
2005. július 8.
A háromszéki Baróton kísérleti jelleggel rádióállomás indult. Ez áttörést jelent, hiszen a háromszéki kisrégió huszonkét helységének egyikében sem volt eddig rádió, csak a marosvásárhelyi, bukaresti és a magyarországi adók műsora volt fogható. Az FM 90-es hullámhosszon jelentkező új rádió jelenleg zenét sugároz napi huszonnégy órán át, de hamarosan óránként hírösszefoglalók is hallhatóak lesznek. „Az 1960–70–80-as évek legjobb slágereit sugározzuk, ezeknek egyharmada magyar, kétharmada nemzetközi. Közelebbről erdővidéki híreket szerkesztünk majd a megyei, országos és külföldi információkat is összefoglaló csomagba, ezeket a világhálón küldjük adásba Barótról” – magyarázta Kovács Zsolt főszerkesztő az Erdővidéki Rádióról. /Benkő Levente: Kísérleti jelleggel sugároz az Erdővidék rádió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./
2005. július 26.
Háromszék önkormányzata hétvégi összejövetelén egy társulás tető alá hozásával próbált megoldást találni. Tizennyolc Sepsiszentgyörgy környéki és erdővidéki település önkormányzata társult, hogy a tájegység talán legnagyobb infrastukturális beruházásának a lehetőségeit körvonalazza. A kivitelezéshez számítások szerint ötvenmillió eurós befektetésre lenne szükség, ami a vízellátó-hálózat gerincének kiépítésén túl magában foglalná a kanalizálás, a derítőállomás kiépítését is. Az ilyen kezdeményezéseket korábban sorozatosan elgáncsolta a megye akkori prefektusa. El kell nyerni az uniós előcsatlakozási támogatásban szereplő ISPA-program támogatását is. /Flóra Gábor: Vállalkozó Háromszék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
2005. július 31.
Az 1956-os forradalom leverése után az egész Kárpát-medencei magyarságot sújtotta a megtorlás. Lipcsey Ildikó az erdélyi magyarságot ért megtorlást foglalta össze, felsorolva a nagyobb pereket. Kolozsváron 1956 októberében új diákszövetséget alakítottak, erről tudomása volt a pártszervezetnek. Október 24-én azonban a diákszövetségi gyűlés természetszerűen átváltott a magyar forradalommal való szolidaritás gyűlésévé. Október 25-én letartóztatták a gyűlés három résztvevőjét, Balázs Imrét, Tirniván Arisztídet és Walter Frigyest. Az előző kettőre 7-7 évi fegyházra ítélték. November 17-én Várhegyi Istvánnal az élen letartóztatták a diákszövetség vezetőit, Kelemen Kálmánt, Koczka Györgyöt és Nagy Benedeket. Temesvárom 2500 diákot tartóztattak le, végül 30, többségében román diákot ítéltek 3 hónaptól 8 évig terjedő fegyházra. Bukarestben is megmozdultak a diákok. 1957 májusában Paul Goma írót a bukaresti diákok tervezett sztrájkja miatt elítélték. 1956-tal volt kapcsolatos a szász írók 1959-es brassói pere, Schönfeld aradi főrabbi pere, Piesch Miklós, Blumenthál Pál pere, Teodor Margineanu román katonatiszt pere, aki a magyarországihoz hasonló felkelést akart kirobbantani Romániában. A perek történetét csak részben tárták fel Romániában. Megközelítő adatok szerint a perek 35 ezer embert érintettek. 30 személyt kivégeztek. Kb. 40-50 ember a bántalmazásokban vesztette életét. 1957 a nagy letartóztatások időszaka volt, emiatt Szamosújváron, a 3000 férőhelyes börtönben 10 ezren raboskodtak. A politikai elítéltek 80 %-a magyar volt. Itt és Jilaván működtették a „megsemmisítő részleget”. A Bolyai Tudományegyetemen 20-30 ítélet született. Az egyházakat is támadták. Erdővidék és Homoród mente unitárius papságának fele került börtönbe, családtagjaikkal együtt „szervezkedés” és „ellenséges elemek támogatása” címen. A kolozsvári Protestáns Teológia unitárius karán 3 tanárt és 15 diákok ítéltek el. A Nyárád mentén szintén egyház emberek kerültek a vádlottak padjára. A Csíkszeredai Főgimnázium tanárát, Puskás Attilát és társait – tanárokat, diákokat, 11 főt – ítéltek el. Nagyváradon diákok megalakították a Szabadságra Vágó Ifjak Szövetségét /SZISZ/. Ebből nagy pert csináltak, 1981-ben folytak a letartóztatások. A 151 letartóztatottból 57 főt elítéltek. Sepsiszentgyörgyön diákok Székely Ifjak Társaság /SZIT/ néven alakítottak csoportot, őket 1958-ban tartóztatták le, 1959-ben az 50-60 elítéltet a hírhedt brailai nagyszigetre vitték. A kizárólag munkás fiatalok által alapított Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ perben 1500 személy volt érintve, 76 ítélet született. A temesvári diákok perében 32-en szerepeltek. Szilágysomlyón 5 főt börtönöztek be, Szászrégenből 24 ember ellen indult eljárás. Kolozsváron az Illegális Kommunista Ellenes Szövetség /IKES/ 35 fiatalkorú rendszerellenes szervezkedés volt. A Kis-Küküllő menti szervezkedésnek 6 vádlottja volt. 1958-ban Bencze György református lelkész be nem jelentett vadászpuskája miatt terrorcselekményre való késztetés vádjával 20 év nehézbörtönt kapott. 1958 júliusában letartóztatták Fülöp G. Dénes református lelkészt, 11 évre ítélték, 1958 augusztusában Cseterki János lelkészt tartóztatták le, ugyanebben a hónapban Harai Pál brassói káplánt az EMISZ perben fel nem jelentés címén 10 évre ítélték. Ebben az évben további egyházi személyeket ítéltek el. Három nagy pert emelt ki Lipcsey Ildikó: a Szoboszlay és társai ügyét 1958. április-május hónapban tárgyalták. A vádirat szerint 1950-ben Keresztény Munkapárt néven szervezetet hoztak létre, hogy fegyveres lázadást készítsenek elő. A Szoboszlay-féle szervezkedés a többpártrendszer és a szocialista rendszer eltörlésének igényét hordozta magában. Magyarországgal szoros szövetségi rendszert akartak kialakítani. Az erdélyi kérdés megoldását a két ország államszövetségében látták. A szervezkedésnek román tagjai is voltak. A Szoboszlay-perben 200 személyt tartóztattak le, köztük lelkészeket, szerzeteseket, 57 főt ítéltel el, köztük tíz főt halálra, a kiszabott börtönévek száma:1300 év. A másik nagy per az érmihályfalvi csoport ügye. Vezetőjüket, Sass Kálmán református lelkészt 1958. február 19-én tartóztatták le. Az érmihályfalvi csoport ügyében 31 főt ítéltek el, ebből kettő halálos ítélet volt, amit Sass Kálmán református lelkészen kívül dr. Hollós István egykori hadbíró századoson végrehajtottak. A harmadik nagy ügy a „kilencek”, vagyis az ENSZ-memorandum megfogalmazóinak és terjesztőinek ügye, akik 1956-ban az erdélyi kérdés megoldását vetették fel. Három álláspont volt: 1. Márton Áron római katolikus püspök és Dobri János református teológiai tanár Erdély Magyarországhoz csatolását tartotta helyesnek. 2. Jordáky Lajos és Pásztay Géza a független Erdély gondolatát támogatták. 3. Dobai István, a református egyház világi gondnoka Erdély kettéosztásában és lakosságcserében gondolkodott. Mindannyian úgy látták, méltányos megoldást. A Dobai István által elkészített memorandumot az akkori erdélyi magyar társadalom szinte valamennyi képviselője ismerte és véleményezte, de ismerte Németh László, Tamási Áron, Kodolányi János, Ravasz László, Illyés Gyula, Veres Péter és Sinka István is. A per során 16 személy ellen indult eljárás. 1957 márciusi letartóztatásuk után valamennyien fenntartották véleményüket. A per vádlottjaiból ketten a kínzásokba belehaltak, Dobait és Varga László tiszteletest életfogytiglanra, a többieket 25 és 5 év közötti börtönre ítélték. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol a 400 elítéltből csak 40 maradt életben az elszenvedett kínzások, az éhezés és orvoshiány miatt. A Magyarország elleni szovjet katonai intervencióban Románia és Csehszlovákia készségesen részt vett volna, de Hruscsov erre nem tartott igényt. Azonban szovjet katonai egyenruhába öltöztetett román katonaság részt vett a szovjet intervencióban. A román titkosszolgálat – román szakemberek szerint – bekapcsolódott a magyar eseményekbe. Cristina Troncota történész, a hadtudományok doktora a román titkosszolgálatok történetével foglalkozó monográfiájában külön fejezetet szentelt ennek a kérdésnek. Ő is és mások is ketté választják a kérdést: a román titkosszolgálat beavatkozása a forradalom előtt és a beavatkozás a forradalom után. 1956 nyarától kezdődően a Securitate hamis osztrák, nyugat-német, francia és olasz útlevéllel ügynököket küldött Magyarországra, magyarul jól beszélő személyeket, akik a gyűjtött információkat Bukarestbe továbbították, onnan pedig a szovjet titkosrendőrség rendelkezésére bocsátották. 1956 november végi látogatása alkalmával Bodnaras felajánlotta segítségét az ÁVH újraszervezésére. Többszáz magyarul tudó szekuritate-alkalmazott érkezett Magyarországra, irányítójuk Einhorn Wilhem /Vilmos/ volt, aki fedéssel tartózkodott Budapesten, mint a román nagykövetség tanácsosa. Troncota irányt mutatott a román és magyar történészeknek, érdemes lenne ebben az irányban kutatni. /Lipcsey Ildikó: A forradalom hatása és következményei Erdélyben. = Erdélyi Magyarság (Budapest). 2005. július-szeptember/
2005. augusztus 2.
Immár második éve rendezik meg az erdővidéki ikések Uzonkafürdőn a keresztény tábort. Az ötlet, hogy a keresztény ifjúság találkozhatna, egy ifjúsági konferencián született. Tavaly 35-en, idén 30-an jelezték részvételi szándékukat az augusztus 6-ig tartó táborban. Az érdeklődők az előadások mellett betekintést nyerhetnek a bútorfestés, a gyöngyfűzés és a bőrdíszek készítésének titkaiba is. /Molnár Edit: Keresztény tábor a Kálvin-otthonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./
2005. augusztus 17.
Markó Béla kormányfő-helyettes augusztus 16-án hivatalos látogatást tett Kovászna megyében, Borbély László területrendezési megbízott miniszter kíséretében. Markó Béla elégedetlenségének adott hangot a Kovászna és Hargita megyei infrastrukturális beruházások szintjével kapcsolatban. /Nagy beruházások kellenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./ Figyelemfelhívónak, egyértelmű üzenetnek nevezte augusztus 16-i háromszéki látogatását Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. A vizitet záró sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón értékelte a látottakat Borbély László területfejlesztési és közmunkálatügyi miniszter is, külön hangsúlyozva: az Erdővidéket átszelő út építése nagyon megkésett, erre további négymilliárd lej átutalását ígérte. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ, illetve azok, akik a kormányban a szövetséget képviselik, próbálnak odafigyelni a Székelyföldre. A mostani látogatáson elsősorban infrastrukturális kérdések merültek fel. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiók átszevezése mellett foglal állást. ,,A cél, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyéből hozzunk létre egy fejlesztési régiót” – mondta a politikus, hozzátéve, kiállnak az autonómia mellett (igaz, a Székely Nemzeti Tanács tervezetét nem tartják jónak), de pillanatnyilag a kisebbségi törvény, illetve a decentralizációt támogató jogszabályok elfogadását tartják elsődlegesnek. /(mózes): Figyelnek a Székelyföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./
2005. augusztus 23.
Augusztus első hetében újra összegyűltek az erdővidéki református fiatalok az uzonkai Kálvin-otthonban. Előadások hangzottak el, voltak kézműves foglalkozások, filmdélutánok, kirándulások. /Bardócz Csaba, Bibarcfalva: Újra együtt az erdővidéki nagy csapat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./
2005. augusztus 23.
A kisbaconi református egyház, a Bodvaj Egyesület és az Erdővidék Egyesület rendezésében immár harmadik alkalommal került sor a Paprika Jancsi szín- és bábjátszó gyermektáborra. A marosvásárhelyi Ariel ifjúsági és gyermekszínház művésze, Cseke Péter a gyermekek hozzáállásáról elismerően nyilatkozott. Benedek H. Márta, a Bodvaj Egyesület elnöke reméli, hogy a táborban tanultak a gyermekek és ifjak szellemi gyarapodását szolgálták. /(hecser): Szín- és bábjátszótábor Uzonkafürdőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./
2005. szeptember 9.
Szeptember második felében kezdi meg a pártként való bejegyzéshez szükséges aláírásgyűjtést a Magyar Polgári Szövetség. A szervezet háromszéki elnöke, Gazda Zoltán elmondta, szeptember 7-én tartották a székek közötti egyeztető ülést, és elosztották, melyik régiónak hány támogató aláírást kell összesítenie. A háromszékiek igyekeznek kivenni részüket a munkából, Sepsiszéken 4500, Kézdiszéken 2000, Erdővidéken 1500, Orbaiszéken pedig 1000 aláírást szándékoznak gyűjteni. Háromszék vállalta Brassó megyét is, itt 800 aláírás összesítését ígérték. Akik ellátják kézjegyükkel a listát, azok az új párt támogatói lesznek, tagokká csak a bejegyzést követően válhatnak – pontosított Gazda. Az udvarhelyszéki árvíz miatt egyelőre bizonytalan ideig elhalasztották az MPSZ szeptember közepére tervezett kongresszusát. Gazda Zoltán kifejtette: szándékukban áll sepsiszentgyörgyi találkozóra hívni Szász Jenő elnököt és Szilágyi Zsolt választmányi elnököt, megpróbálják feloldani a két vezető között kialakult konfliktust. /(-kas): Kezdik az aláírásgyűjtést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./
2005. szeptember 15.
Középajta és Majosháza öt éve áll testvértelepülési kapcsolatban, ez alkalomból az erdővidékiek székely kaput adományoztak Pest megyei barátaiknak. A Középajta összefogásából született ajándékot a község temetőjének bejárata előtt állítják fel, október 22-én. Az öt esztendő alatt a családok közt is szoros barátságok köttettek. A vargyasi tanár-fafaragómester József Gellért elkészítette a 6,5 méter széles, négy méter magas, udvarhelyszéki motívumokkal díszített, székelyvarsági hagyományos pattintott zsindellyel fedett kaput. A szemöldökfán ez áll: Isten segedelmével állíttatta ezt a kaput a testvériség jelképéül Majosháza és Középajta népe. /(hecser): Középajta ajándéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./
2005. szeptember 27.
,,Kegyetlenül meg lesz torolva a magyaroknak a múltban elkövetett minden gyilkossága és bűne… csak a halál és a vérontás jelenthetnek igazságos elszámolást köztünk és a puszták barbárjai között; most tudjuk, hogyan kell megfizetni az ezer éve ellenünk elkövetett minden gyilkosságért és rablásért. Végső megoldásként a magyarokat vagy meg kell semmisíteni, vagy vissza kell küldeni Ázsiába” – mondotta Gavrila Olteanu, a Iuliu Maniu önkéntes zászlóalj parancsnoka 1944. szeptember 26-án. Szárazajta népe most a 61 esztendeje történt vérfürdőre és a tizenhárom, mártírhalált halt áldozatra emlékezett Bartalis Sz. Pál református lelkipásztor így fogalmazott: ,,Sajnos, akadtak olyanok, akik odáig süllyedtek, hogy saját falustársaikat keverték bajba, vagy küldték a halálba. Mégis keresztényi kötelességünk, hogy megbocsássunk, hogy a jót keressük, hiszen ha Isten akkor nincs velünk, az áldozatok száma nagyobb is lehetett volna. Mindezek ellenére ne feledjük, hanem keressük, s mondjuk el a világnak a való igazságot”. Az Ajtai Abod Mihály Általános Iskola igazgatója, Péter Attila a történteket gyászos pillanatnak, a tizenhárom ártatlan áldozat nevét pedig kiáltó szónak nevezte, s reményét fejezte ki, hogy ilyen soha többé nem történik meg. A szárazajtai iskola volt növendékeinek versből és énekből összeállított rövid műsora után a Bardoc-miklósvárszéki Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szabó Miklós kifejtette: a székely nép kész megharcolni az évszázados hagyományokra visszatekintő autonómiáért, s kész a nemzetközi fórumok segítségét is kérni e tekintetben. Hoffmann István, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnöke a mártírok – Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László – életének utolsó pillanatait elevenítette fel, majd kijelentette: ,,Az igazság elhallgatása vagy kimondása nélkül itt, Székelyföldön, a Kárpát-medencében soha nem rendeződhet a magyarság sorsa, hiszen napjainkban is folynak a magyarverések, a magyarölések, például Délvidéken. A politikusok a parlamentben ma is elutasítják a székely szabadságot szavatoló autonómiát, a Csonka-Magyarország szocialista vezetői pedig megtagadják a határon kívül rekesztett nemzettársaikat.” Az 1944 szeptemberében történteket Benkő Emőke Benkő Levente Szárazajta című, készülő bővített és javított kötete egy részletének felolvasásával idézte fel. /Hecser László: A szárazajtai ártatlan áldozatokra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./
2005. október 13.
Múlt hét végén hatodik alkalommal került sor Baróton az erdővidéki második világháborús öreg katonák és a volt földvári foglyok bajtársi találkozójára. Az eseményen az elhunytak özvegyei és a leszármazottak is nagy számban megjelentek. Szabó Miklós, az SZNT erdővidéki szervezetének elnöke beszédében kifejtette, a székelység nem fog addig nyugodni, míg az önrendelkezést Erdélyben, az emberi jogok és az egyházi egyenlőség bölcsőjének hazájában el nem éri. Barót polgármestere, Nagy István beszédében kijelentette, hogy az elődök példája hitünk és nemzetünk megtartására sarkall. Dr. Szőcs Dániel volt Úz-völgyi katona a hatvan esztendővel ezelőtti csatáról elmondta, hogy most az irattárak kutathatósága egyértelműen bizonyíthatóvá tette, hogy mind a magyar, mind a német vezetőség komoly hibákat követett el, így azok a bajtársak, akik átmentek az orosz csapatokhoz, vagy más megoldást választottak, nem elítélendőek. Bayer Zsolt újságíró kijelentette: ,,Minden kor megszüli a maga hőseit. Vannak, akik hittel és tisztességgel, fegyverrel a kézben harcolnak, meghalnak a hazáért, s tettükkel alkotnak maradandót. Magyarországon, a mostoha anyaországban, de Erdélyben is sok helyen ma megalkuvásban és képmutatásban alkotnak maradandót. Ha valaki rájuk mutat, rásütik a radikalizmus vádját, s elzavarják, még tiszteletbeli elnöknek sem jó” – fogalmazott. Végezetül emlékeiket osztották meg az Úz völgyét, a Don-kanyart megjárt s megannyi csatát megvívott öreg katonák. /(hecser): Bajtársak emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./
