Korai volt az öröm a verespataki bányaberuházással kapcsolatban, hogy a második településrendezési engedély bírósági felfüggesztése nyomán a kormány által létrehozott tárcaközi bizottság is beszünteti a munkáját. A kolozsvári törvényszéki határozat után alig néhány nappal a Fehér Megyei Tanács által kiadott harmadik településrendezési engedélyt a szaktárca érvényesnek minősítette, és a bányaterv engedélyezése folytatódik. Furcsa a minisztérium hozzáállása. A világpiacon az arany ára néhány éve folyamatosan emelkedik. Ilyen körülmények között a zöldszervezetek, a civil társadalom, az egyházak, a tudományos akadémia mondhatnak amit akarnak. /Tibori Szabó Zoltán: Verespataki főnix. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2007. augusztus 16.
Magára valamit is adó magyar lakosú falunak kell legyen egy népi táncegyüttese, szögezték le tavasszal a Fehér megyei Felvinc ifjú házaspárjai. Az új néptánccsoport nem hagyományt őriz. Az egykori Aranyosszék virágzó magyar településének a 2002-es népszámláláskor már csak 670 magyart számláló vegyes lakosú falunak nincsen jellegzetes népviselete, se tánca, se népzenéje. Viszont már az óvodásoknak is megvolt a székelyruhája, az iskolai ünnepségek fénypontját pedig minden alkalommal a magyar táncok jelentették. A 60-as évek végén önálló néptánccsoport alakult a faluban s ez kisebb megszakításokkal, meg-megújulva még 1991-ben is működött. A megyei ünnepségeken, fesztiválokon a felvinci táncosok voltak a “magyarok”, sikerüket pedig nem egy oklevél bizonyítja. Köszönhette pedig mindezt az ifjúság és a falu olyan pedagógusoknak, mint Hudicska József és Olga, Siklódi Sándor, Kiss János vagy Nagy Ilona. Az új csoportban hat pár ropja a táncot. A szervezőmunkát, a csoport vezetését Vincze András RMDSZ-es alpolgármester vállalta magára. /Takács Ildikó: Kell egy tánccsoport. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./
2007. augusztus 18.
Többéves hagyományát folytatva, a Fehér megyei RMDSZ idén augusztus 20-át a boroskrakkói református templomban ünnepli. Beszédet Bakó Botond tanár, a Fehér megyei RMDSZ választmányi tagja mond. Egyházi részről Gál Alajos, a gyulafehérvári Szent István székesegyház plébánosa és Veres Ferenc bethlenszentmiklósi unitárius lelkipásztor beszédét hallgathatják meg az ünneplők. A hegyaljai református templomokról Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor tart ismertetőt, melyet Bogdán István kolozsvári színművész ünnepi műsora követ. A boroskrakkói református templomban tartott ünnepség után a borosbenedeki református templom romjait látogatják meg az egybegyűltek. /Takács I. : Szent István-napi ünnepség Boroskrakkón. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./
2007. augusztus 21.
Szent István, ünnepét a Gyulafehérvár közeli Boroskrakkón ünnepelte a Fehér megyei magyarság. Bárócz Huba református esperes igehirdetése mellett Gál Alajos c. kanonok, a gyulafehérvári Szent István székesegyház plébánosa, Veres Ferenc bethlenszentmiklósi unitárius lelkipásztor, valamint RMDSZ részről Bakó Botond, választmányi tag, nyugdíjas pedagógus mondott beszédet. A történelmi emlékekkel telített, egykoron virágzó Hegyalja mindennapjairól, a templomok helyzetéről Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor emlékezett. /Boroskrakkói emlékezések. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2007. augusztus 22.
A Fehér megyei RMDSZ idén ötödik alkalommal hívta gyülekezésre augusztus 20-án a szórvány lakóit a megye valamelyik pusztulásra ítélt, gyülekezet nélkül maradt templomába. Idén Boroskrakkó (Cricau) Árpád-kori templomához szállították a buszok a Maros és Küküllő mente magyarságát. Boroskrakkón a megye egyik legjelentősebb műemlék temploma van. Megfogyott gyülekezetének két tagja, a Tibori testvérek, előrehaladott koruk miatt nem lehetettek jelen az ünnepségen. Eljöttek a budapesti Károlyi Gáspár Református Teológia diákjai, az Ágoston Sándor Alapítvány önkéntesei, kik 2005-ben javították ki a templom megrozzant tetőszerkezetét, ők idén a szomszédos Sárd templomának javításán dolgoznak s áldozatos munkájuknak köszönhetően a szórvány e bástyái még nem jutnak a borosbenedeki romtemplom sorsára. /Takács Ildikó: Egy nap, amikor hív a kürt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./
2007. augusztus 24.
Fehér megyében, Felvincen egy fogyatkozó református gyülekezet gyülekezeti házának építését segítik egy hollandiai alapítvány önkéntes fiataljai. A kapcsolat immár három eredményes évet tarthat számon. 2005-ben a holland és felvinci ifjak közös erővel bontották le a megrozzant gyülekezeti házat. 2006-ban a felvinci ifjak látogattak Hollandiába. Idén 17 tagú hollandiai csoport érkezett Felvincre, folytatni a munkát. Segítségük nélkül valószínűleg el sem kezdődött volna az építkezés az öregedő gyülekezetben. /Takács Ildikó: Holland segítséggel épül az új gyülekezeti ház Felvincen. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./
2007. augusztus 29.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 28-i ülésén bejelentette, hogy Nicolae Corneanu bánsági metropolita és Constantin Balaceanu-Stolnici akadémikus együttműködött az egykori Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Korábban mindketten nyilvánosan elismerték, hogy közük volt a Szekuritátéhoz. Nicolae Corneanu tagja az ortodox egyház zsinatának, Constantin Balaceanu-Stolnici pedig a pátriárkát megválasztó egyházi testületnek. A CNSAS Bartolomeu Anania (Kolozs), Andrei Andreicut (Fehér), Gherasim (Vîlcea) és Teodosie (Tomis) ortodox egyházi vezetők politikai múltját is vizsgálja, akik korábban elismerték, hogy együttműködtek a volt titkosszolgálattal. Az átvilágító bizottság napirendjén szerepel a suceavai püspök-helyettes, Pimen dossziéja is, akit azzal gyanúsítanak, hogy szintén kiszolgálta a múlt rendszert. Mircea Dinescu, a CNSAS képviselője még az átvilágító testület ülése előtt a sajtónak kijelentette: az ortodox egyház vezetésére pályázók között többen vannak, akik együttműködtek a volt Szekuritátéval. Az ortodox egyháznak mintegy húsz képviselője esetében merül fel a gyanú, hogy közük volt az egykori titkosszolgálathoz, három-négy esetben egyértelmű bizonyítékokkal rendelkeznek. Dan Zamfirescu, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője politikai rendőrségi tevékenységet folytatott, döntött a CNSAS. Zamfirescu 1990 és 2000 között SRI-s tiszt volt. 2002-től a PRM tagja. /CNSAS: Corneanu és Balaceanu-Stolnici együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Mindez azonban csak a kezdet. Mircea Dinescu, a CNSAS tagja szerint további 16, fontos egyházi tisztséget betöltő személy esetében merült fel a gyanú, közülük néhányan a pátriárka tisztségére is jelöltették magukat. Ügycsomóikat azonban 1989 december 23-án elégették, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) pedig 1990-ben újabb szekuskollaboránsok dossziéinak megsemmisítésére tett kísérletet. Dinescu azt állítja, hogy számos ortodox pap a kommunista rendszer idején a Külföldi Hírszerzési Igazgatóság keretében tevékenykedett. A jövő hétre a CNSAS elé kérették Arges püspökét, Calinic Argatut, Arad püspökét, Timoteit, Suceava püspökét, Piment és Andreicut püspököt. Kiszivárgott értesülés szerint Pimen püspöknek van szekusdossziéja. Ő a hetvenes években Nyugaton folytatta tanulmányait, 1977-ben az egyesült államokbeli és kanadai román ortodox érsekségen szolgált. Dinescu felpanaszolta azt is, hogy a román ortodox egyház minden eszközzel igyekszik megakadályozni a papság átvilágítását, így megpróbálták módosítani a napirendet. /B. T. : Lelepleződnek a szekus főpapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
2007. szeptember 8.
A Fehér megyei iskolák egyharmada még nem rendelkezik érvényes egészségügyi engedéllyel a 2007–2008-as tanévre, a legtöbb ilyen helyzetben lévő tanintézmény vidéken működik. /Fehér megye. Hiányzik az egészségügyi engedély. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2007. szeptember 13.
Daniel, Moldova és Bukovina metropolitája lett a román ortodox egyház új vezetője. Szeptember 12-én ült össze a román ortodox egyház választó testülete, hogy megválassza a nemrég váratlanul szívrohamban elhunyt Teoctist pátriárka utódját. Három választási forduló után a román ortodox egyház Szent Szinódusa végül Daniel, Moldova és Bukovina, Bartolomeu, Kolozs, Fehér, Máramaros és Körös-vidék és Ioan, Kovászna és Hargita metropolitáját jelölte a pátriárka tisztségére. A szintén esélyesnek tartott Teofan ugyanis a második fordulóban visszalépett, döntését azzal indokolva, hogy vannak mások, akik alkalmasabbak a tisztség betöltésére. A Szent Szinódus elnökévé Nicolae Corneanut, Bánság metropolitáját választották, így ő már nem indult a pátriárka tisztség megszerzéséért folyó versenyben. Daniel a román ortodox egyházon belül a nyitást és az ökumenizmust vállaló irányvonal képviselője. Mindenki számára meglepetést jelentett az 56 éves Ioan Selejan jelölése, aki a bukaresti műszaki egyetemen végezte egyetemi tanulmányait 1976-ban, és 1980-ban szerzetes lett a Lainici kolostorban. 1994. július 9-én választották meg Kovászna és Hargita egyházmegye püspökének, és 1994. július 20-án szentelték fel a Hargita megyei Maroshévíz kolostorában. Traian Basescu székelyföldi látogatása során a magas rangú egyházi vezetőt is felkereste, aki több alkalommal is arra kérte az államfőt, amikor csak teheti, keresse fel a két megyét, mivel az itt élő románok „saját hazájukban elhagyatottnak érzik magukat”. /Daniel metropolita lett Teoctist pátriárka utódja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Hírek szerint Daniel egyike azoknak az ortodox főpapoknak, akiknek szekusdossziéit Ceausescu bukása után elégették. Kapcsolatait az egykori politikai rendőrséggel nyilvánvalóvá teszi az is, hogy a diktatúra idején Svájcban taníthatott – ehhez elengedhetetlen volt a Securitate jóváhagyása. A Temes megyei Barafalván született, Nagyszebenben végezte el az Egyetemi Teológiai Intézetet. Két–két évig Strasbourgban, a Humán Tudományok Egyetemének protestáns teológiai karán, illetve a Freiburg im Breisgau-i Albert Ludwig Egyetemen tanult. 1980-ban lett az ortodox teológiai tudományok doktora, majd a svájci Bossey Ökumenikus Intézet lektoraként tevékenykedett. Ezt követően Daniel néven a sihastriai kolostorban kapcsolódott be a szerzetesi életbe. 1990-ben Iasi érsekévé, Moldova és Bukovina metropolitájává választották. /Daniel az új pátriárka. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2007. szeptember 14.
Egy nappal az új pátriárka megválasztása után, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) szeptember 13-i ülésének témája a magas rangú egyházfőknek az egykori kommunista titkosszolgálattal való esetleges együttműködésük vizsgálata volt. Egyes sajtóhírek szerint az új pátriárka, Daniel is egyike azoknak az ortodox főpapoknak, akiknek szekus dossziéit Ceausescu bukása után elégették. A CNSAS megállapította, hogy Andrei Andreicut, Fehér megye érseke és Pimen, Suceava és Radauti érseke együttműködtek a politikai rendőrséggel. Tavaly Andreicut egy sajtónyilatkozatban beismerte, hogy együttműködött a volt Szekuritátéval, múlt heti meghallgatásakor azonban már azt állította, hogy egész életében zaklatta az egykori titkosszolgálat. Mircea Dinescu szerint további nyolc ortodox főpapról tudnak, akiknek nagy gondjaik vannak, ami a dossziéikat illeti. /CNSAS: Újabb ortodox papok, akik együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2007. szeptember 18.
Szeptember 16-án a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban nyílt meg Sípos László festőművész 15. egyéni kiállítása. A megnyitóbeszédet Fülöp Lajos múzeumigazgató tartotta. Sípos László /sz. Kolozsvár, 1943/ 1970-ben a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola textil–falikárpit–gobelin szakán diplomázott. 1970–1990 között Torján tanított. Jelenleg a Fehér megyei Felvincen él. Festő, grafikus, 70 könyv illusztrátora, díszlet-, báb- és plakáttervező. Tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. /László Miklós: Nem tetszeni, hatni akar. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./
2007. szeptember 19.
Fehér megyében Magyarlapádtól alig pár kilométere található a Fugad falu. Neve az oklevelekben az 1030-as évektől ismeretes, 1319-ben már megtelepült falu. Azóta a háborúk miatt elnéptelenedett. A falu a losonci Bánffy bárók tulajdonát képezte, ma is ott áll a kúria, amit sok huzavona után az örökösöknek sikerült visszakapniuk az államtól. A bárói család soha nem volt szűkmarkú, amikor az egyház vagy az iskola megsegítéséről volt szó. Ez történt most is a fugadi iskolában, amikor iskolakezdés alkalmából a család egyik leszármazottja, br. Bánffy Farkas az első osztályosoknak tanszereket ajándékozott. Ugyanakkor az iskola vezetőségének a szülői bizottság jelenlétében hagyott egy lezárt borítékban 100 lejt, amit a 2007–2008-as tanév végén a legjobb tanulmányi eredményt elérő diák kapja. Bánffy Farkas elmondása szerint továbbra is ápolni szeretné nagyszülei szokását, akik pártolták az iskolát és a szegényeket. /Szakács Bálint: Bánffy báró tanszereket ajándékozott Fugadon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./
2007. október 3.
Levédetné a Transilvania márkanevet hat erdélyi megye, a tervek szerint reklámcéget bíznak meg a térség arculatának megalkotásával. A kezdeményezők: a 7-es számú központi fejlesztési régiót alkotó megyék – Kovászna, Hargita, Brassó, Szeben, Maros és Fehér – önkormányzati vezetői és turisztikai szakemberei október 2-án Sepsiszentgyörgyön tartott tanácskozásukon elhatározták, hogy október végéig közös pályázati tervet dolgoznak ki. A részt vevő hat megye vezetői eldöntötték, hogy Transilvania néven létrehoznak egy regionális turisztikai egyesületet, amely a térség fejlesztését és népszerűsítését szolgálja. /Kovács Zsolt: Turisztikai imázsterv. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./
2007. október 9.
A Mezőgazdasági Minisztérium az idei évet az 1946–47-es aszályos évhez hasonlította, mivel a 2007-es esztendő az utóbbi 50 év leggyengébb hozamait produkálta. Romániában több olyan megye is volt, ahol az idei rendkívül száraz időjárás a mezőgazdasági kultúrnövényekben közel 100 százalékos kárt okozott. Az aszály által leginkább sújtott magyar lakta megyék között van elsősorban Hunyad és Fehér megye. /Domján Levente: Ötvenéves negatív terméscsúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2007. október 9.
A Fehér megyei Torockóhoz hasonlóan a Hargita megyei Énlakát is a világörökség részévé kívánják nyilváníttatni erdélyi és magyarországi szakemberek. A folyamatot elősegítendő a település építészeti, értékeinek tudományos feltárásáról, a falu turisztikai fejlesztési lehetőségeiről, a világörökségi listára való felkerüléséhez szükséges lépésekről szólt a hétvégi Énlaka-konferencia. A 160 lakosú, unitárius felekezetű, Székelykeresztúr környéki falu azon ritka székely települések egyike, amelyek ma is egységes és hagyományos faluképpel rendelkeznek. Orbán Balázs is megemlíti az énlaki templom jellegzetes 17. századi kazettás mennyezetét. Egyedi településszerkezete, a középkori állapotú belterület és utcahálózat, a templom körüli temető sírkövei, a falu gazdag szellemi kultúrája is értékes pluszt jelent. Énlaka építészeti és kulturális kincseire 1993-ban figyeltek fel első alkalommal, amikor a Műemlékek és Történelmi Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) egy Kárpát-medencére kiterjedő vizsgálatot indított a fellelhető népi építészeti emlékeket és együtteseket őrző falvak felkutatására. Torockó és Énlaka építészeti örökségének restaurálását 1994-ben Budapest V. kerülete, a Belváros-lipótvárosi Önkormányzat karolta fel. Az Énlaka Értékvédő Program keretében 1997 óta 57 esetben került sor renoválási és helyreállítási munkálatokra, amelyeket Albert Homonnai Márton és Szikszay László csíkszeredai építészek irányítottak. /Székely Zita: Múltból jövőt építenek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2007. október 10.
Együttműködött a Szekuritáteval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott Pimen, Suceava és Radauti érseke, – határozott a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS). Az átvilágító testület visszautasította a Fehér megyei érsek, Andrei Andreicut fellebbezését, akiről szeptember 13-án mondták ki, hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Tavaly Andrei Andreicut elismerte, hogy abban az időben, amikor Tordán volt pap, aláírt egy együttműködési nyilatkozatot a Szekuritáteval, ellenkező esetben letartóztatással fenyegették, és több jelentést is tett „Ionica” néven. /Újabb besúgó papok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2007. október 15.
Romániának a jelenleginél kisebb méretű, működőképesebb fejlesztési régiókra van szüksége, olyanokra, amelyek versenyképesek a többi régióhoz viszonyítva, meghatározott identitással és hagyományokkal rendelkeznek – hangsúlyozták október 13-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ által szervezett konferencián. A szervezet vezetői bemutatták a sajtónak az új fejlesztési régiókról szóló elképzelésüket. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: a jövő Európájában már nincs helye a „nemzetállami” gondolkodásmódnak, egyre inkább érvényesülnie kell a decentralizáció, az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elvének. Statisztikai adatokra alapozva rajzolták meg a hivatalosan elfogadott nyolc régiót, így például ugyanahhoz a régióhoz tartozik Csíkszereda és Gyulafehérvár. Hasonlóképpen „közösködik” egy régión belül Fehér és Kovászna megye, holott semmiféle hagyományos együttműködési tapasztalatuk nincsen. Egyazon régióban van a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca megye a Kárpátok túlsó felén lévő Vrancea megyével. Borbély László felvázolta, hogy az RMDSZ a jelenleginél kisebb méretű, működőképesebb régiókat szeretne. Csutak István volt integrációs államtitkár, Winkler Gyula miniszter tanácsosa grafikonokkal illusztrált előadásában mutatott rá arra, hogy a mostani heterogén régiókon belül tapasztalható gazdasági, környezeti, méretbeli és kulturális különbözőségek lehetetlenné teszik a következetes fejlesztési elképzelések kidolgozását. /Kisebb, működőképesebb, saját identitású régiókat! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./ A múlt rendszerből a kommunista hatalom homogenizációs politikájának szemléletét viszi tovább a jelenlegi régiófelosztás, amely a társadalom kulturális, nyelvi elkeverésére törekszik, fogalmazták meg a szakemberek Marosvásárhelyen. Hagyományos történelmi régiókat szakítottak ketté. A folyamat megállítására létre kell hozni az önálló székelyföldi régiót, amelynek racionalitása, egységes kulturális, etnikai és gazdasági vonása van. Tisztában kell lenni azzal is, jelentette ki Markó, hogy a jelenlegi közigazgatási egységekre nagyon nehéz lesz fejlesztési régiót építeni. /Lokodi Imre: Régióátrajzolási offenzíva. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Az RMDSZ az eddigi nyolc helyett tizenöt fejlesztési régióba sorolná Románia megyéit. A tervezetben a három székelyföldi megye önálló entitásként szerepel. /Tizenöt fejlesztési régiót javasol az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./
2007. október 16.
Negyedik alkalommal rendezték meg október 12–14-e között a Fehér megyei Magyarlapádon a hagyományőrző tánctáborral egybekötött szüreti mulatságot, melyen a szervezők meghívására részt vett a budapesti Kertészeti Egyetem mintegy 50 fős néptánccsoportja is. A vendégeket a helybeliek szállásolták el magánházaknál, A mulatságon a Rojtos és a lapádi Pirospántlikás együttesek szolgáltatták a talpalávalót majdnem hajnalig. Az esemény főszervezője, br. Bánffy Farkas a rendezvénnyel kapcsolatban elmondta: a helységben szervezett nyári tánctábor népszerűsége és sikerei adták az ötletet ahhoz, hogy csak kimondottan népzenés és néptáncos bált szervezzenek. Magyarlapádon a kilencvenes évek elején sikerült újraindítani az addig elhanyagolt hagyományápolást. /Szakács Bálint: Hagyományos őszi mulatság Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./
2007. október 18.
A Pro Europa Liga (PEL) dicséretesnek tartja, hogy a hazai pártok közül az RMDSZ elsőként és komolyan foglalkozik az ország régióinak újraalakításával, de nem tartja szerencsésnek a szövetség elképzelését. Smaranda Enache elnök szerint két-három, 1968-ban létrehozott megye összeolvasztásával még nem oldódik meg a valós regionalizáció. „Nem több, mesterségesen létrehozott megyéből kell kialakítani egy-egy térséget, hanem vissza kell állítani az ország történelmi régióit, amelyek keretében létrejöhetnek alrégiók is” – nyilatkozta Smaranda Enache. Ilyen lenne Erdély esetében Székelyföld „kialakítása”, ami Enache megítélésében a lehető legtermészetesebb dolognak számítana. A PEL elnöke meglátásában a megyéknek teljesen el kellene tűnniük, helyükben a történelmi régiókat kellene közigazgatási szerepkörrel felruházni. Az RMDSZ sem ragaszkodik a jelenlegi megyehatárokhoz – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ nem zárkózik el a térkép újrarajzolásától sem. Az RMDSZ által kidolgozott koncepció értelmében Erdélyben önálló régiót képezne Maros, Hargita és Kovászna megye; Kolozs, Beszterce-Naszód és Máramaros megye; Brassó és Szeben megye; Fehér és Hunyad megye; Szatmár, Bihar és Arad megye, valamint Temes és Krassó-Szörény megye. /Sz. E. : Megszüntetnék a megyéket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2007. október 19.
A Diaszpóra Alapítvány díjazta a románok lakta vidéken élő magyarokért fáradozókat. Amikor három éve megkezdte működését, még csak három-négy magyar gyermeket hoztak ide a szülők, azóta már közel harmincan járnak a gyulafehérvári szórványközpontban működő magyar napközibe. A szórványközpont létrehozását kezdeményező és hívei segítségével kivitelező Gudor András gyulafehérvári református lelkész reméli, hogy nem kell majd győzködni a szülőket: írassák magyar tannyelvű osztályba a gyermekeket. A közel 80 ezres Gyulafehérváron és közvetlen körzetében mindössze 1500 magyar él, közülük közel 700 római katolikus és valamivel több mint 400 református. Meghaladja a százat azoknak a száma, akik már alig tartoznak valamelyik felekezethez. A lemorzsolódást és a lassú beolvadást szeretnék fékezni az amerikai és holland segítséggel 2001 és 2004 között felépült szórványközpont révén. Ezt az igyekezetet segíti a római katolikus felekezetű, magyar tannyelvű Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium is, amelyben magyar tannyelvű óvoda is működik. A kicsik innen minden délben átjárnak a szórványközpontba, és pajtásaikhoz csatlakozva a közel harminc apróság napközis rendszerben tölti el a délutánt. Gyulafehérváron pillanatnyilag a Gróf Majláth Gusztáv Károly-Líceum mellett a Vasile Goldis Iskolában működnek magyar tannyelvű osztályok. Utóbbiban összevont osztályok vannak, mind az 1–4., mind az 5–8. -os tagozatonA gyulafehérvári szórványközpontban működik a Bod Péter Alapítvány és egy kisebb könyvtár is. Gudor András örömmel vette át az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa 15. évfordulóján, a Brassó megyei Kőhalomban megtartott ünnepségen a Czelder Márton-díjat. Hozzá hasonlóan az ünnepségen Földes Károly-díjjal jutalmazták a Fehér megyei Kiskapusról származó Szabó Endre ploiesti-i református egyházgondnokot. „Nagyon meglepett a díj, hiszen én csak azt tettem és teszem, amit magyar reformátusként tennem kell a Ploiesti-en élő magyarokért. Az ajtóm mindenkor minden magyar előtt nyitva áll, nálam a magyar szóért soha nem kellett sorba állni, és az nem került semmibe” – nyilatkozta a nyugalmazott egészségügyi asszisztens. Az alig ötvenfős ploiesti-i református gyülekezet az egyetlen a városban, ahol még magyarul imádkoznak, és magyarul szól a zsoltár. A gyülekezet 99 százaléka 70 év feletti. Czelder Márton a 19. század második felében tíz évig dolgozott Ó-Romániában református misszionárius lelkészként. Ő szervezte meg, és alapította a pitesti-i, a ploiesti-i, a galaci, a brailai, a calarasi-i, a focsani-i, a craiovai, a szászkúti és a konstancai református, illetve protestáns gyülekezeteket, amelyekben templomokat és iskolákat építtetett. A mezőújlaki születésű Földes Károly az 1900-as évek első felében több tanulmányában dokumentálta, és hívta fel a figyelmet a mezőségi szórványban élő magyarok beolvadására. /Benkő Levente: Szolgálat a szórvány szórványában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2007. november 14.
Torockón, Várfalván és Négyfaluban járt a Krónika napilap karavánja. Torockón voltak, akik úgy érezték, a sajtó csak ritkán foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek a helybelieket, a közösséget foglalkoztatják. Nem szól például a Fehér megyei magyar szigeten történő telekfelvásárlásokról, az illegális építkezésekről, amelyekben az évek során a község RMDSZ-színekben megválasztott vezetői is cinkosok voltak. Veres Rudolf torockói polgármester próbálta megmagyarázni a helyzetet: elődeitől örökölte az engedély nélkül épített hétvégi házak ügyét. Várfalván a növénytermesztéssel kapcsolatos információk közlését kérték a felszólalók. Négyfaluban a Csángóházként ismert, nemrég átadott evangélikus közösségi házban elmondták, egyesek késve kapják meg postán a lapot. András József plébános úgy fogalmazott: élete végéig hálás lesz a Krónikának, amely a Hunyad megyei Brádon teljesített szolgálatának éveiben segítsége volt a magyar nyelvvel és kultúrával való kapcsolattartásban. /Krónika-karaván: Segítség a nyelvvel való kapcsolattartásban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2007. december 7.
A nagyváradi Pertinax Egyesület idén is megrendezte a IV. osztályosok számára Aranytoll elnevezésű nemzetközi meseíró-vetélkedőjét. A helyi, majd megyei szakasz után Arad megyéből kilenc iskolából érkeztek a döntőre. A vetélkedőn az Arad, Bákó, Bihar, Fehér, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei versenyzőkön kívül a magyarországi Hajdú-Bihar és Pest megyeiek is részt vettek, így még értékesebb az Arad megyeiek sikere. /(Kiss): Sikerek az Aranytoll meseíró-vetélkedőn. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./
2007. december 10.
Új magyar tanfelügyelő kapott ideiglenes kinevezést a Fehér megyei tanfelügyelőségre Szabó Hajnal franciatanár személyében. A tanárnő a Bethlen Kollégiumi munkája mellett vállalta el a megbízatást. Szőcs Ildikó, a kollégium igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, nagyon jó, hogy van az iskolának képviselője a tanfelügyelőségen, másrészt Nagyenyedre összpontosul a megyei magyar oktatás, innen indulnak el hasznos információk más magyar iskolák felé, segítik egymást, ahogyan tudják, ezért van szükség egy kisebbségi tanüggyel foglalkozó felügyelőre. /Sz. B. : Új tanfelügyelőt neveztek ki. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./
2008. január 11.
1849. január 8-án Axente Sever Csombordnál, a befagyott Maros jegén feleskette embereit, hogy kő kövön nem marad Nagyenyeden. Ezután a város egyetlen tűztengerré változott, ahonnan a menekülők jajkiáltása hallatszott mindenfelől a -24 fokos fagyos éjszakában. A város magyarságának nagy része, kb. 800-an estek áldozatul a vérengzésnek. Ezeknek egy része nyugszik a várfal melletti tömegsírban. A várfalon található emléktáblán csak ennyi áll: 1849. január 8. Az enyedi magyarok minden évben megkoszorúzzák ezt az emléktáblát, ami alig jelent valamit egyeseknek, de annál többet mond az emlékezőknek. A Fehér megyei RMDSZ a nagyenyedi református vártemplomban ökumenikus istentisztelet keretében emlékezik a vérengzésre. /Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke: 1849 gyászos vízkeresztjére emlékeznek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./
2008. január 19.
Az önkormányzati választások előkészületeiről, a jelöltállítás kritériumairól egyeztettek január 18-án Marosvásárhelyen az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei (TEKT). A jelölteknek szigorú kritériumrendszernek, szakmai követelményeknek kell megfelelniük. A személyekről – a lehető legnagyobb reprezentativitást biztosítva – előválasztások vagy minél szélesebb körű jelölőgyűlések révén kell dönteni. (Amint azt a szövetség vezetői korábban bejelentették: azokban a megyékben, ahol a magyarság számaránya meghaladja az 50 százalékot, idén nem kötelező az urnás előválasztás.) László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök nem javasolta Kolozs megyében az urnás előválasztást az önkormányzati választások előtt. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ elnök szerint előnyös, ha a területi szervezetek dönthetik el, hogy milyen kritériumokat állítanak az SZKT-n elfogadásra kerülő keret-kritériumokon belül a jelöltekkel szemben. /Önkormányzati választásokról tárgyaltak a TEKT-en. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2008. január 26.
Január 23-án a Fehér megyei RMDSZ képviselői jelenlétében nyitotta meg hivatalosan Eckstein Kovács Péter Kolozs megyei szenátor nagyenyedi szenátori irodáját. A rendezvényen jelen volt Ladányi Árpád alprefektus és Rácz Levente, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke is. /Sz. B. : Szenátori iroda Nagyenyeden is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./
2008. január 30.
A különböző helyi iskolákban megszervezett elődöntőket követően a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium könyvtárában versenyeztek egymással a Fehér megyei csapatok a Pitikot Alapítvány és a Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete által szervezett meseverseny keretén belül. A versenyt ezúttal is Tomai Gyöngyi, a Bethlen-kollégium tanítónője szervezte meg és vezette le. Első helyen a Baglyok nevű székelykocsárdi csapat végzett. /Bakó Botond: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
2008. február 7.
Több tíz RMDSZ-es és független polgármester, tanácsos, képviselő, szenátor kíván átállni a Magyar Polgári Pártba, vagy kíván együttműködni az alakulattal – jelentette ki Szász Jenő MPP-elnök. Hozzátette: az alakulat nyitott az együttműködésre. Egyelőre nem kívánt neveket említeni, csupán annyit jegyzett meg, hogy Kovászna, Hargita, Maros, Fehér, Hunyad, Bihar és Kolozs megyéből többen is megkeresték. Arra a kérdésre, hogy befogadnak-e az MPP-be minden RMDSZ-est, Szász megjegyezte, bizonyos kritériumoknak meg kell felelniük a csatlakozóknak. „Erkölcsileg más párt kell hogy legyünk, mint az RMDSZ elitje. Ha Verestóy Attila szeretne csatlakozni, akkor a válaszunk nem. Emberekre van szükségünk, s kevésbé az RMDSZ politikai elitjére” – fejtette ki az MPP-elnök. /Szász: RMDSZ-es politikusok pártolnának át az MPP-hez. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2008. február 9.
Csökkent az oktatási-nevelési támogatásban részesülő tanulók száma Erdélyben az előző iskolai évhez képest – közölte Nagy Zoltán, a támogatás folyósításával megbízott Iskola Alapítvány irodavezetője. A 2007–2008-as tanévre szóló pályázatot február 11-től hirdetik meg. A 2006–2007-es iskolai évben az oktatási-nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra beérkezett pályázatok közül az alapítvány a magyar Miniszterelnöki Hivatal jóváhagyásával 126 787 kérelmet bírált el kedvezően. Ezelőtt két évvel még 129 214 diákot részesítettek támogatásban. A támogatásra jogosultak száma főleg a szórványmegyékben csappant meg, aminek elsősorban demográfiai okai vannak. Nagyobb csökkenés volt Szeben, Máramaros, Fehér és Beszterce-Naszód megyében. A négy éve érvényben lévő támogatásról az irodavezető elmondta: az első meghirdetés után tizenegy százalékkal nőtt az igénylők száma. Bákó megyében viszont a második pályázati évben 60 százalékkal nőtt az igénylők száma, de még a 2006–2007-es tanévben is 25 százalékos növekedést regisztráltak. Egyre több diák vesz részt a csángó gyerekeknek szervezett fakultatív magyar nyelvű oktatásban. A magyar kormány a 2006–2007-es tanévre összesen 2,9 milliárd forintot fizetett ki oktatási-nevelési, illetve hallgatói támogatásként. /Háromezer gyerekkel kevesebb. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./
2008. február 15.
Csökkent a 2006–2007-es tanévben az oktatási-nevelési támogatásban részesülő tanulók száma Erdélyben az előző iskolai évhez képest – közölte Nagy Zoltán, a támogatás folyósításával megbízott romániai Iskola Alapítvány irodavezetője. A 2006–2007-es iskolai évben az oktatási-nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra beérkezett pályázatok közül az alapítvány a magyar Miniszterelnöki Hivatal jóváhagyásával 126. 787 kérelmet bírált el kedvezően, két évvel viszont még 129. 214 diákot részesítettek támogatásban. A támogatásra jogosultak száma főleg a szórványmegyékben csappant meg, aminek elsősorban demográfiai okai vannak. Nagyobb csökkenést tapasztaltak Szeben, Máramaros, Fehér és Beszterce-Naszód megyékben. A négy éve érvényben lévő támogatásról az irodavezető elmondta: az első meghirdetés után 11 százalékkal nőtt az igénylők száma, ami vélhetően annak köszönhető, hogy egy év után többen tájékozódtak a pályázati lehetőségről. A következő két évben viszont csökkent az igénylők száma, s ez a tendencia valószínűleg tovább tart. Pozitív példának számít Bákó megye, ahol a második pályázati évben 60 százalékkal nőtt az igénylők száma, de még a 2006–2007-es tanévben is 25 százalékos növekedést regisztráltak. /Kevesebben igényeltek oktatási- nevelési támogatást. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./
