December 4–6-a között Fehéregyházán, a Petőfi-emlékhely közelében épült Millenniumi unitárius templomban ült össze az erdélyi unitárius egyház zsinata, hogy megválassza a soron következő püspököt és lelkészeket szenteljen. A testület Bálint-Benczédi Ferencet választotta meg püspöknek. A zsinati ülés előtt a jelöltek a hat egyházkörben (esperességben) programismertető körúton vettek részt, amelyen Szabó Árpád leköszönő püspök az unitárius egyház aktualitásairól, a jelenlegi helyzetben mutatkozó feladatokról és kihívásokról beszélt. Megválasztották a többi vezetőt is. Az új egyházi főjegyző Nagy László marosvásárhelyi espereslelkész, a közügyigazgató – vagyis az egyházi döntéshozás törvényességének őre – Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkész, a két főgondnok pedig Csáka József székelykeresztúri mérnökigazgató és – második mandátumával – Máthé Dénes kolozsvári egyetemi docens lett. -A zsinati napon, december 6-án tizenöt lelkészt szenteltek fel. Bálint-Benczédi Ferenc /sz. Segesvár, 1952/, Marosvásárhelyen, majd Désfalván szolgált. 1994-től a Kolozsvár-belvárosi egyházközség lelkésze. Az Alaptörvény értelmében a megválasztásától számított 30. napon – vagyis január elején – veszi át tényleges püspöki jogkörét. /Jakabffy Tamás: Bálint-Benczédi Ferenc az Erdélyi Unitárius Egyház új püspöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2008. december 12.
Egyház- és iskolaépítő püspökként tartják számon a leköszönő Szabó Árpád erdélyi unitárius püspököt. Senkinek sem szabad elkallódnia, ebből indult ki, amikor végigjárta az Egyesült Államokat, hogy az iskolákhoz, a tervek megvalósításához pénzt gyűjtsön. Szabó Árpád /sz. Homoródszentpéter, 1935. ápr. 15./ vegyészmérnök szeretett volna lenni, végül mégis a teológiára ment. 1957-ben szerzett lelkészi oklevelet. 1958–65-ig Kiss Elek püspök titkára, 1965–76-ig kolozsvári lelkész, közben 1968-tól teológiai óraadó, 1976-tól egyetemi tanár. 1977–78-ban a chicagói Meadville-Lombard Teológiai Főiskolán tanult. 1990–94-ig a kolozsvári teológiai intézet rektora. 1996 januárjától főjegyzője, 1996. július végétől megbízott, 1996. december 13-ától pedig 30. megválasztott püspöke az erdélyi unitárius egyháznak. Ő volt az első, akit az 1996-ban módosított alaptörvény szerint meghatározott időre választottak püspökké. Azelőtt életfogytiglan választottak püspököt. 1989 az újrakezdés volt az unitáriusoknak is, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Marosvásárhelyen, Erdőszentgyörgyön és Fehéregyházán építettek templomot, Nyárádszeredában most épül egy templom. Aztán épületeket vásároltak Nagyváradon, Csíkszeredában, Kőhalomban, ezeket átalakították templommá. Az udvarhelyszéki Lókodon ötven férőhelyes öregotthont hoztak létre. Az egyház célja, hogy iskolaépületeit úgy használja ki, ahogyan az építők eltervezték. Kolozsváron és Székelykeresztúron is tárgyaltak a világi iskolák vezetőivel, és Szabó Árpád felajánlotta: próbáljanak egyesülni. A gyermeklétszám csökken, ez komoly gondot okoz, valósággal kihúzzák egymás kezéből a gyermekeket. Az az iskola lesz életképes, amelyik minőségi oktatást tud biztosítani. Keresztúron megállapodtak, hogy a két iskola egyesülni fog, és kidolgozták az unitárius felekezeti oktatás középtávú stratégiáját, amelynek egyik fontos elve: egy épület, egy iskola. Hosszú távon a vita okafogyottá válik, mert nem lesz elég gyermek. A restitúció vontatottan valósul meg. Visszakapták az unitárius püspökség épületét, a székelykeresztúri iskolákat, és visszakapták, de még nem vehették át a régi kolozsvári kollégium épületét, amelyben ma a Victor Babes Iskolacsoport működik. – A nagyvárosi gyülekezetekből kisebb egyházközségeket hoztak létre. /Benkő Levente: Senkinek sem szabad elkallódnia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2009. március 9.
A Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra Petőfi halálának 160. évében emlékdíjat alapított és adományozott azoknak a Kárpát-medencei közösségeknek, melyek az utóbbi évtizedekben a legtöbbet tettek a költő kultuszának éltetése érdekében. A Gubcsi Lajos költő vezette Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma ez alkalommal hét díjat osztott. A díjjal követték azokat a magyarországi, felvidéki és erdélyi emlékhelyeket, melyek Petőfi életútjában meghatározó szerepet töltöttek be. Erdélyből Fehéregyháza, a költő ottani emlékét gondozó Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, valamint a költő partiumi kultuszáért – Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékének éltetéséért sokat tett – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Partiumi Alelnöksége révén Szatmár megye magyarsága részesült a kitüntetésben.A szatmáriaknak ítélt díjat március 15-én Muzsnay Árpád EMKE-alelnöknek adják át. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület az adományozók óhajának megfelelően biztosítja, hogy a Petőfi porcelánszobor /Tamás Ákos alkotása/ állandó kiállítási helye Erdődön a vár még álló bástyája egykori kápolnájában tervezett Petőfi-emlékmúzeum lesz. Annak létrehozásáig és megnyitásáig az erdődi Petőfi-Szendrey szobor mögötti református templomban helyezik el. /Díj megyénk magyarságának. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 9./
2009. július 7.
Az RMDSZ segesvári szervezete szerette volna még a Petőfi-ünnepségek előtt elhelyezni a várban a magyar szabadságharc költőjének pár évvel ezelőtt eltávolított mellszobrát, de erre nem kerülhet egyhamar sor. A várban ugyanis se vége, se hossza a kövezési munkálatoknak. Idén nagyszabású rendezvényeket terveznek, Petőfi Sándor halálának 160. évfordulójára emlékezik Segesvár magyarsága. Gáll Ernő, a helyi RMDSZ elnöke közölte, lesz Petőfi-emlékhelyek találkozója is, amelyet a Kárpát-medencében minden évben másutt szerveznek meg. Augusztus 1-jén a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartanak ünnepséget, augusztus 3-án Fehéregyházán. Segesváron a polgármesteri hivatal mögötti kis parkban levő Petőfi-szobrot akkor távolították el, amikor néhány éve az alig pár méterre levő várfalak beomlottak. A falat kijavították, Petőfi mellszobra azonban már nem került vissza a helyére. Az RMDSZ úgy vélte, hogy a katolikus templom melletti park, amelyet Petőfiről neveznének el, megfelelőbb és méltóbb hely lenne a szobornak. Azóta azonban a vár átváltozott építőteleppé. /A Petőfi-szobor felállítására még várni kell. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./
2009. július 25.
Eddig ismeretlen Petőfi-emlék megtalálásával köszönti az Erdődi Petőfi Kör a Petőfi Sándor halála 160. évfordulója alkalmából Marosvásárhelyen és Fehéregyházán 2009. augusztus 1-2-án megrendezendő Petőfi Emlékhelyek XXV. nemzetközi találkozóját. Az elmúlt hetekben a helység egyik csűrjében elfeledett emléktáblát találtak a következő felirattal: „E helyen állott azon kápolna, melyben Petőfi Sándor 1847. szeptember 8. Szendrey Júliával megesküdött. ” Szakács Imre erdődi alpolgármester szerint a masszív kőtábla oldalán látható nyomok arról tanúskodnak, hogy elkészültét követően falba helyezték azt. Az erdődi várkápolnát, melyben Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságot kötött, a XX. század elején kiürítették. Az ottani oltárt Boromisza Tibor püspök az 1908-ra felújíttatott püspöki kápolnában helyeztette el, ahol napjainkban is látható. A tábla alsó sarkában a készítőre vonatkozóan a következő olvasható: „Köipar. részv. Trs. N. Bánya“. Balogh Béla nagybányai levéltáros tájékoztatása szerint 1907-től szerepel először az első világháború végéig Nagybányán működött Nagybányai Kőipari Részvénytársaság. Így a tábla elkészülte minden valószínűség szerint 1907-1908-ra tehető. Helytörténészek feladata lesz a tábla helyének, elhelyezése s eltüntetése pontos időpontjának tisztázása, továbbá annak kiderítése, hogy Izsó Miklósnak a Németi Református Egyházközségben ma őrzött (s ugyancsak egy erdődi csűr tisztításakor előkerült!) Petőfi-szobormásolatát mikor tüntették azt el az első világháború utáni impériumváltást követően. /Muzsnay Árpád: Petőfi-relikvia került elő Erdődön. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 25./
2009. július 30.
A fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 160. évfordulója alkalmából Székelykeresztúron július 31-én emlékeznek. Megkoszorúzzák a költő szobrát a központban, majd a Gyárfás-kúria udvarán folytatják a műsort, Petőfi Sándor körtefájánál. Az ünnepségen leleplezik Bem József tábornok fából faragott szobrát. Alkotója Tóth Lajos soltvadkerti ácsmester. /b. d. : Szobrot kapott Bem apó Székelykeresztúron. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./
2009. augusztus 3.
A Petőfi Sándorra emlékezők közül hiányzott Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke. Furcsa, mert Markó Béla fehéregyházi beszédeinek sikerültebbjei kötetek hasábjaira kívánkoznak. Annál nagyobb számban jöttek Fehéregyházára a magyarországi szülő- és bölcsőhelyek és diákkori színhelyek településeinek képviselői, akik mind szükségesnek tartják a tisztelgést, csakúgy, mint az erdélyiek, reggel az Ispán-kúti mementónál, később a turulmadaras emléknél Fehéregyházán. Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök, Segesvár szülötte mondott beszédet a millenniumi unitárius templomban. A Bács-Kiskun megyei Emlékbizottság, az önkormányzat határozatával Kiskunfélegyháza város Petőfi Sándor emléknapjává nyilvánította minden év július 31-ét. Követendő példa lehet minden intézmény, egyesület, helység számára! A Magyar Művészetért (MM) díját a kuratóriuma nevében Gubcsi Lajos, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek és elnökének, Kiss Józsefnek nyújtotta át. – Úgy gondolom, hogy az egyesület közel húszesztendős tevékenységét díjazták ezzel – mondja Kiss József. /Bölöni Domokos: Petőfi halála – halhatatlansága. Fehéregyházi pillanatkép. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
2009. augusztus 5.
A fehéregyházi ünnepségen a Magyar Művészetért Díjat a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nevében Szabó József elnök vette át. Gubcsi Lajos költő Ex Libris Díját pedig a Segesvári Gaudeamus Alapítvány kapta, és azt igazgatója, Farkas Miklós tanár vette át. A Segesvári Gaudeamus Alapítvány szórványkollégiumának diákjai közül mintegy harmincan részesültek idén teljes ellátásban. Az alapítvány könyvtára háromezer kötetre rúg. Előadóterme ötven, művelődési terme százötven-kétszáz személy befogadására alkalmas, étkezdével, konyhával rendelkezik és két tanári lakással. – A szórványkollégium támogatói a Gaudeamus Alapítvány Baráti Társaságának tagjai. Az alapítvány fő célja a segesvári és környékbeli szórvány magyar tannyelvű oktatásának fenntartása és fejlesztése. Segesvár lakosságának 18%-a magyar nemzetiségű, de az állandó fogyás miatt rövidesen komoly gondot okoz a létező magyar tannyelvű osztályok fennmaradása. Magyar tannyelvű oktatás minden szinten csak tagozatos formában történik. A Mircea Eliade Főgimnáziumban (1960 óta létezik magyar tagozat) egy intenzív informatika-, reál-, és egy intenzív humán német osztály működik. Magyar tannyelvű általános iskolai oktatás két iskolában folyik, általában három párhuzamos osztályban, de ezek léte is állandó veszélyben forog. Az alapítvány szeretné lassítani a szórványosodás folyamatát. Ezt a célt szolgálja az új épületben létrehozott művelődési központ is, melynek 2008. október 25-én volt az ünnepélyes átadása. /Bölöni Domokos: A segesvári szórványkollégiumról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./
2009. szeptember 4.
Csíksomlyóról és Székelyudvarhelyről is vittek egy-egy marék földet az újfehértóiak arra az emlékhelyre, amely a szabolcsi kisvárosban állít emléket a magyar nemzettudatnak és hazaszeretetnek. Az emlékmű létrehozásának gondolata a helyi múzeum munkatársaitól származik, akik még korábban kérték a város lakóit, hogy ha nyaralásaik, utazásaik során az ország valamelyik szegletében vagy a határ menti vidékeken járnak, hozzanak onnan egy maroknyi anyaföldet – mondta el Buczkó József, a Zajti Ferenc Kulturális Központ igazgatója. A történelmi 64 vármegye közül már 25-nek pihen a földje abban az urnában, amelyet egy 1923-ból származó műemlék foglal magában. Buczkó elmondta, hogy olyan helyekről is származnak még földek, amelyek a magyarság történelmének eseményeit hordozzák, mint például Nyerges-tető vagy Petőfi Sándor feltételezett halálának helyszíne, Fehéregyháza, vagy az 1980-ban elárasztott székely település, Bözödújfalu. /Itteni föld gazdagítja a Magyar Anyaföld Emlékhelyét. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./
2009. december 19.
November 28-án a bürkösi (Szeben megye) református szórványgyülekezet templomában a helybéliek, valamint rokonok, leszármazottak emlékeztek a helység jeles szülöttjére, Lőrinczi Ferencre, az egykori református igazgató-tanítóra, egyházkerületi és vármegyei tanfelügyelőre, tankönyvíróra emléktáblájának felavatása kapcsán, születésének 125. évfordulója alkalmából. A megemlékezést Vetési László egyházkerületi szórványügyi szakelőadó, valamint a család képviselői szervezték. Lélekben jelen volt a többi családtag is, elsősorban Lőrinczi Ferenc Olaszországban élő fia, a 90 éves Lőrinczi László író, műfordító, szerkesztő. Előadás hangzott el Lőrinczi Ferenc életútjáról. Lőrinczi 1884. március 3-án született Bürkösön. A dévai tanítóképző elvégzése után 1904–1919 között Pusztacelinán állami népiskolai tanító, majd Fehéregyházán és Segesváron kántor-tanító, illetve igazgató a református felekezeti iskoláknál. Iskolai teendői mellett az egyházi és a Polgári Kör dalárdáját is vezette. 1926–1936 között a kolozsvári Monostori úti református iskola igazgató-tanítója, a gyülekezet kántora, valamint karnagy. 1936–1940 között az Erdélyi Református Egyházkerület elemi iskolai tanfelügyelője. 1940–1944 között Maros-Torda vármegye királyi tanfelügyelője, majd a Maros megyei magyar tanfelügyelőség vezetője. 1946 januárjától a Brassó tartományi magyar elemi oktatás vezérfelügyelője. 1947-ben vonult nyugdíjba. 1953. december 17-én hunyt el Kolozsváron. Lőrinczi Ferenc egész életét a közszolgálatnak szentelte, mind egyházi, mind állami vonatkozásban. Leleplezték Lőrinczi Ferenc emléktábláját. /Szigeti László: Bürkös. Lőrinczi Ferencre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
