Febr. 23-án Nyárádszeredán megalakult a Lokálpatrióta Polgári Kör. Csíki Sándor elmondta: az ötlet három esztendővel korábban született, az akkor elhalt kezdeményezés fonalát felvéve, egy gödöllői lokálpatrióta klub mintájára került sor a megalakulásra. Az egyesület céljaként a szeredai közélet élénkítését, a lakosságnak a helyi problémák megoldásába való bevonását, aktivizálását nevezték meg. Hajlandóak együttműködni az egyházakkal, más civil szervezetekkel, valamint azRMDSZ-szel. Támogatni szándékoznak minden, a helyi kulturális értékek megőrzésé érdekében kifejtett erőfeszítést: falumúzeum megnyitását, falumonográfia összeállítását tervezik, továbbá az oktatási intézmények névadását. Erre vonatkozóan a helyi tanács már a múlt esztendő elején döntést hozott, mely szerint az általános iskola a Deák Farkas, a középiskola pedig a Bocskai István nevét kapná. Az iskolák igazgatói azonban azóta is vonakodnak a határozat végrehajtásától. Az egyesület hivatalos bejegyzéséről mindaddig lemondanak, ameddig az maradhat az RMDSZ keretein belül. - Nagyváradon a Polgári Együttműködés Mozgalom ez év elején bejegyzést nyert és jogi személlyé vált Magyar Polgári Egyesület néven. Az alapító tagok febr. 27-én megtartották első ülésüket, várják tagok, pártolók, megalakult vagy megalakulandó polgári körök bejelentkezését. Felkérték tagjaikat, hogy együtt vegyenek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által megrendezendő márc. 15-ei ünnepségeken; mindenkit szeretettel várnak a Magyar Polgári Egyesület márc. 21-ei nyilvános fórumára. / Sz. L.: Lokálpatrióta Polgári Kör alakult Nyárádszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./
2003. április 9.
Katona Szabó István /sz. Kézdivásárhely, 1922/ 1986-ban hagyta el Erdélyt, azóta Magyarországon, Gödöllőn él és alkot továbbra is. Munkái közül kiemelkedik tavaly megjelent önéletírása, amely Életem Erdélyben címmel látott napvilágot Budapesten, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány támogatásával. A szerző "nem pusztán saját életéről vall ebben a könyvben, hanem mindannyiunkéról" - állapította meg Sándor Boglárka Ágnes. /Sándor Boglárka Ágnes: Mi történt az életünkkel Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2003. június 30.
A XIV. Szent László-napi kórustalálkozóra került sor jún. 28-én Tordaszentlászlón. Idén huszonöt kórus jött el az eseményre, nem csupán Erdélyből, de az anyaországból és a Vajdaságból is. Tordaszentlászló, Kolozsvár, Budakeszi, Magyarfenes, Bálványosváralja, Balassagyarmat, Nagybecskerek, Szentmihály, Szeghalom, Marosvásárhely, Nagyenyed, Inaktelke, Mákófalva, Nádasdaróc és Bogártelke, Marosújvár, Sepsiszentgyörgy, Kajántó, Aranyosgyéres, Mohács, Gödöllő, Magyarlóna, Szentendre női-, férfi- vagy vegyeskarai léptek fel. Pap Géza, az Erdélyi Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templomkertben az összéneklésre kijelölt kórusok a Himnuszt, a Székely Himnuszt, illetve Rákóczi Ferenc imáját énekelték el Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylésével. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke kitért a kórustalálkozó tizennégy éves történetére, és hangsúlyozta a zenei anyanyelvünk rendkívüli fontosságát nemzeti kultúránk megőrzéséért folytatott harcban. /Valkai Krisztina: Kórustalálkozó Tordaszentlászlón. Huszonöt kórus lépett fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2003. július 17.
A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMMA) tizedik alkalommal szervezi meg július 16-24. között a Kárpát-medencei Alkotótábort. A nemzetközi hírnevű gyergyószárhegyi művésztelepre több mint harminc vendég érkezett, a tábor témája a kuruc korszak. A Tótfaluból (Vajdaság), Szigetszentmiklósról, Gödöllőről, Marosvásárhelyről, Pusztináról, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról érkezett résztvevők meglátogatják a Lázár-kastélyt is. /Gergely Edit: Kuruc dalok és agyagharcosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./
2003. július 18.
Szentmisével kezdődött a jubileumi X. Borsos Miklós Alkotótábor megnyitója júl. 16-án Gyergyószárhegyen. A tíz éve működő gyermekrajztáborba összesen 28 gyermek érkezett a vajdasági Tótfaluból, a magyarországi Balatonenyingről, Szigetszentmiklósról és Gödöllőről, valamint Marosvásárhelyről, Pusztináról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról. A résztvevő gyermekek kiválasztása régiónként pályamunkák révén történt, melyek témája a Rákóczi évfordulóhoz kapcsolódva egy kuruc dal illusztrálása volt, "A jó lovas katonának de jól megyen dolga" idézettel. /(Gál Éva Emese): A X. Borsos Miklós Alkotótábor gyermekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2003. augusztus 16.
1933-ban a Magyar Cserkész Szövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak. Magyaródy Szabolcs ajánlotta, hogy élesszék fel ezt: aug. 20-án este a budapesti tűzijáték kezdetének idejét vegyék alapul, s a világ minden időszámítási zónájában ottani este 21.00 órakor lobbanjanak fel a magyar testvériség tüzei az egész világon. Valószínűleg nincs olyan időzónája a Földnek, ahol nem élnének magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás: Tábortűz Croydonban, Fillmore-ban, Los Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Rióban, Caracasban, Sydneyben, Münchenben, Oslóban, Krasznahorkán vagy Kőrösmezőn. Egy Budapesten meggyújtandó mécses csak másnap este aludna ki, miután a Magyar Szolidaritás Lángja körüljárta a Föld minden lakott időzónáját. E kezdeményezést a Külföldi Magyar Cserkészszövetség vezetősége elfogadta és felkérte csapatait az egész világon a megvalósításra. A Magyarok Világszövetsége is küldöttgyűlési határozatban kéri tagszervezeteit a Magyar Szolidaritás Tüze lángjának fellobbantására. /Magyaródy Szabolcs: Magyar szolidaritás tüze. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
1994. január 20.
Magyarország és a magyarságtudat volt a témája annak a vitának, melyet Gödöllő polgármesteri hivatala, a Magyar Televízió és az Esti Hírlap rendezett. Az estre meghívták Csapody Miklós /MDF/ és Tabajdi Csaba /MSZP/ országgyűlési képviselőt, a harmadik székbe meghívták Konrád Györgyöt és Eörsi Istvánt, de ők nem vállalták a nyílt színi megmérettetést, jelezte Franka Tibor, az Esti Hírlap főszerkesztője. Csapody méltatta az ellenzék körében vihart kavart Nemzeti Tájékoztatási Hivatal jelentését, Tabajdi szerint viszont elég lenne társadalmi mozgalom formájában megvalósítani Magyarország külső képének javítását célzó kezdeményezéseket. A találkozón elmarasztalták Eörsi Istvánt a ZDF német televíziónak adott nyilatkozatáért. Eörsi István ugyanis ebben a nyilatkozatában a kommunistákat reformkommunistákká szelídítette és sajnálkozásának adott hangot a jobboldali erők ha nem is testi, de szellemi kiirtásának elmulasztása miatt. /Albert Attila: Magyarságkép, némi szeplővel. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 20./
1997. december 3.
Gyergyószentmiklós társulata, Figura Stúdió Színház egyik tagja megvédte társulatát. Emlékeztetőül elsorolta, hogy 1984-ben alakult meg a csoport, Figura Kísérleti Színházként. 1990-ben a csoport hivatásos státust kapott, a következő években több díjban részesült, így 1993-ban a legjobb előadásért járó díjat elnyerték Gödöllőn, a II. Alternatív Színházi Találkozón, 1997-ben a IX: Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján különdíjat kaptak. Idén szeptemberben a Figura öt tagját vették fel a színművészeti főiskolára. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), dec. 3./
2002. január 23.
Elhunyt dr. Csulak Ákos egyetemi tanár. 1953-tól 1990-ig Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen oktatott. 1991-től doktorandusvezető volt. 1968–1995 között eredményesen oktatott többek között a budapesti, gödöllői, drezdai, berlini, müncheni és stuttgarti egyetemen. /László Ferenc: Dr. Csulak Ákos 1929–2002. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Dr. Csulak Ákos /Hátszeg, 1929. okt. 27. – Kolozsvár, 2002. jan. 19./
2002. március 22.
A Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóját az informatika, az ifjúság, a környezetvédelem és a turisztika témái jegyében rendezik meg március 24. és 26. között Gödöllőn. A rendezvény házigazda városának polgármestere, Gémesi György, sajtótájékoztatón ismertette a találkozó részletes programját Budapesten. Mintegy ezer magyar polgármestert várnak a Kárpát-medencéből, köztük minden másodikat az országhatáron túli területről. Gémesi György emlékeztetett arra, hogy az 1996 óta kétévente megrendezésre kerülő találkozónak az összetartozás-érzés erősítésén túli célja az, hogy szakmai segítséget biztosítsanak a magyar polgármesterek munkájához a különböző fórumok keretében. A találkozó jó alkalmat biztosít arra, hogy az anyaországi és a határon túli magyar települések vezetői testvérvárosi kapcsolatok kialakítását kezdeményezhessék. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, a találkozó fővédnöke köszönti majd az egybegyűlteket, ezután többek között Pintér Sándor belügyminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tart előadást. A találkozó az informatika, az ifjúság, a környezetvédelem, valamint a turisztika témakörében rendezett szekcióülések keretében folytatódik. A szekcióüléseken várhatóan szó esik majd az önkormányzatok világhálós honlapszerkesztési lehetőségeiről, valamint a NIKI által a határon túli magyar fiatalok körében végzett kutatás első eredményeiről is. /Gazdasági kérdésekre koncentrálnak a Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A romániai magyar közösség szempontjából kedvezőtlen időpontban rendezik a magyar polgármesterek idei világtalálkozóját - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A romániai magyar közösség létérdeke, hogy a március 28-ig tartó népszámlálás helyi lebonyolításáért felelős erdélyi magyar polgármesterek ne világtalálkozókra vagy más nemzetközi tanácskozásra utazgassanak, hanem a helyükön maradva közvetlenül felügyeljék és irányítsák a lakosság összeírását - szögezte le. Több mint kétszáz erdélyi magyar polgármester hivatalos a találkozóra. A helyi népszámlálási bizottságokat hivatalból az adott települések, városok polgármesterei vezetik. /Markó: Kedvezőtlen az időpont. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 27.
A Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján, Gödöllőn, a határon túli magyarsággal való együttműködésről szólva Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kifejtette: az elkövetkező években előttünk álló feladatokat csak akkor vihetjük véghez sikerrel, ha a nemzetrészek országos érdekképviselete és a magyar vezetésű önkormányzatok képesek összefogni egymással és magyarországi partnereikkel. - A határon túli magyarság egy nagy, hárommilliós lélekszámú gazdasági potenciál, amelynek nagy része parlagon hever, de a következő években működésbe kell hozni - hangsúlyozta az államtitkár. Gyönyörű tájakon, jó földeken, magas intelligenciájú, kreatív emberek, akik nyelvükkel, ideáljaikkal és életvitelükkel ezer szálon kötődnek az egyre erősödő magyar gazdasághoz – emelte ki. A kedvezménytörvény kitágította a határon túli magyarok perspektíváját. Világossá tette, hogy a szülőföldön való boldogulás nem csak annak az országnak a kisebbségpolitikájától függ, amelyhez a szülőföldjük tartozik, hanem Magyarországnak is jelentős befolyása van rá— hívta fel a figyelmet. Az államtitkár véleménye szerint a lélektani fordulathoz paradox módon a törvénnyel szemben tanúsított román és szlovák tiltakozás is hozzájárult. A magyar hatóságok arra kényszerültek, hogy jelentős külföldi nyomással szemben a törvény végrehajtását megkezdjék. A státustörvény előmozdítja a magyar–magyar kapcsolatok átstrukturálását is. Korábban
a kapcsolatok vezérelve a karitativitás volt, de az anyaország és a határon túli magyarok gazdasági együttműködését csakis egy olyan kapcsolatrendszer segítheti elő, amelyben a kölcsönös érdekeken alapuló korrekt együttműködés hátterében a karitativitás másodlagos szerepet játszik. Németh Zsolt leszögezte: ennek az átalakulásnak a kulcsát a határon túli magyarság és Magyarország közötti érdekegyeztetést előmozdító Magyar Állandó Értekezlet létrehozása jelentette. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hozzászólásában kifejtette: a XXI. századi magyar élet elképzelhetetlen a nemzeti identitás feladásával. Azt a szellemi, kulturális örökséget kell hasznosíthatóvá tenni, amivel maga a történelem áldotta meg a magyarságot, az anyaországot, leszakadt nemzetrészeit egyaránt. Fontos feladat az is, hogy a tömbmagyar külhoni közösségeket a belső anyaország szigeteivé alakítsák, hogy az értékteremtés folyamatos lehessen, ez pedig erős intézményrendszerrel lehetséges, ami a mostani kormánykoalícióval el is kezdődött - hívta fel rá a figyelmet Szász Jenő. Elég csak a Sapientia Egyetem, vagy a székelyudvarhelyi hivatásos néptáncműhely és színház létrehozását említeni. A XXI. század magyarsága közvetlenül is részt vehet a nemzet gyarapodásában - emelte ki a Szász Jenő. Biztató adatnak tartotta, ami 1996-ban fordult elő első alkalommal hosszú évtizedek óta, hogy többen születtek Székelyudvarhelyen, mint amennyien meghaltak. - Mostanra már kétszer több lett a születések száma, mint az elhalálozásoké, itt mi jelentjük a példát Magyarországnak - hangsúlyozta a polgármester. A tanácskozás szekcióüléseken folytatta munkáját. /Gazdasági potenciál a határon túli magyarság. Szász Jenő: A tömbmagyarságot alakítsák anyaországi szigetté. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"
2002. március 27.
A Széchenyi-terv kibővítésénél a támogatás kiterjed majd azokra az önkormányzatokra, vállalkozásokra is, amelyek a határon túl, a Kárpát-medence területén hajtanak végre beruházásokat - jelentette ki Matolcsy György magyar gazdasági miniszter kedden Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján tartott előadásában. /Széchenyi-támogatás a határon túlra is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2002. április 2.
A Széchenyi-terv kibővítésénél a támogatás kiterjed majd azokra az önkormányzatokra, vállalkozásokra is, amelyek a határon túl, a Kárpát-medence területén hajtanak végre beruházásokat - mondta Matolcsy György gazdasági miniszter a Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján múlt héten, Gödöllőn tartott előadásában. Kifejtette: korábban a Kárpát-medence egységes gazdasági rendszerként funkcionált, s most újból egy szerves gazdasági egységet célszerű itt megteremteni. A multinacionális cégek is sokfajta erőforrást gyűjtenek egybe, s egyfajta hálózati rendszerben tevékenykednek. Nekünk magyaroknak is lehetőségünk van hálózatot fejleszteni - tette hozzá a miniszter. Az önkormányzatok, polgármesterek közvetítésével már kialakulóban is van egy olyan magyar-magyar hálózat, amely a kedvezménytörvény jogi, politikai sikerein alapul. /Magyar-magyar gazdasági hálózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2002. április 25.
Idén háromszáz résztvevője volt a magyar doktoranduszok hatodik, Gödöllőn tartott Tavaszi szél konferenciájának és világtalálkozójának. A magyarországi Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) és határon túli hasonló magyar szervezetek közti együttműködésnek köszönhetően százan a Magyarországgal szomszédos országokból érkeztek. - A DOSZ 1994-ben alakult meg és 1997-ben megszervezték az első Tavaszi szél konferenciát. Körülbelül 4000-es tagságával a DOSZ a legnagyobb magyarországi érdekszövetség. Céljuk szakmai fórumok és az érdekképviselet megszervezése, a doktori jegyzék folyamatos bővítése. A DOSZ jogsegélyszolgálatot működtet doktoranduszok részére. A konferencián belül a posztergaléria keretében ki-ki felvázolhatja kutatásainak eredményét, ami fontos a doktori kreditpontok szerzésében is. Az erdélyi doktoranduszok fele magyarországi doktori iskolákban tanul. Évente a zárónap témája a határon túli felsőoktatás kérdése. A RODOSZ-szal, a Márton Áron Kollégiummal és az Agorával közösen valamiféle doktori tájékoztató kalauzt is szeretnének kiadni erdélyi fiataloknak. /Balla Tünde: Tavaszi szél: ifjú kutatók együttműködése határok nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2004. január 9.
A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, a Gödöllői Szent István Egyetem, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda Város Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa tudatja, hogy dr. György Antal egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, alapítványi elnök, Csíkszereda díszpolgára, a Pro Hargita 2002 és Julianus-díjas, számos tudományos és közéleti kitüntetés és elismerés birtokosa január 6-án elhunyt. Személyében a Székelyföld és az összmagyarság kiváló egyéniségét veszítettük el, olvasható a közleményben. Dr. György Antal tudományos munkásságával, a székelyföldi magyar nyelvű felsőoktatás iránti felelősségével, a szülőföld agráriumának fejlesztéséért kifejtett fáradhatatlan tevékenységével maradandóan beírta nevét a magyar nép nagyjai közé. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2004. január 28.
Huszonkét beszélgetés Erdélyből elszármazott művészekkel Nagy Miklós Kund Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2003/ című, a képzőművészekkel folytatott interjúsorozatának harmadik kötete. Az előszó címe: A kör bezárul. Tulajdonképpen a szerző három azonos című kötetére történik utalás, s ez a mostani azt a kört hivatott kiteljesíteni, amely marosvásárhelyi műterem-látogatással indul, majd az Erdély-szerte munkálkodó művészekkel készített interjúkkal folytatódik, s úgy tér vissza a forrásokhoz, hogy külföldre telepedett hazai képzőművészeket szólaltat meg. A kötetben megszólaltatottak kitelepedésük előtt is komoly művészi múlttal rendelkező, ismert és elismert alkotóknak számítottak. Nem egyértelműen sikertörténetek. Az alkalmazkodás, az érvényesülés, a küzdelem dokumentumai. "Ahogy lehunyom a szemem, Marosvásárhelyről álmodom" – vallja az egyik interjú-alany, "a mai napig az otthoni élményeimből táplálkozom" – nyilatkozza a másik. A névsor önmagáért beszél: Árkossy István festőművész (Budapest), Balázs Imre festőművész (Vác), Bardocz Barna ötvösművész (Győr), Benedek József szobrászművész (Budapest), Borgó György Csaba festőművész (Százhalombatta), Damó István grafikusművész (Kecskemét), Deák Ferenc grafikusművész (Szeged), Deák Beke Éva textilművész (Szeged), Diénes Attila szobrászművész (Magyarpolány), Elekes Károly grafikusművész (Budapest), Katona Szabó Erzsébet textilművész (Gödöllő), Kiss Miklós üvegművész (Ajka), Kopacz Mária festőművész (Szentendre), Krizbai Sándor festőművész (Szentendre), Márkos András festőművész (Loeneberg), Paulovics László festőművész (Iserlohn-Barendorf), Péterfy László szobrászművész (Budapest), Szervátiusz Tibor szobrászművész (Budapest), Székely János Jenő szobrászművész (Székesfehérvár), Szilágyi Varga Zoltán grafikusművész (Kecskemét), Tamás Anna textilművész (New York), Tóth László festőművész (München). /N. J.: Műteremről műteremre Nagy Miklós Kund kalauzolásával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2004. április 5.
A Magyar Polgármesterek Világtalálkozója április 5-én kezdődik Gödöllőn – közölte Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Az idén 1200 résztvevőt várnak, amelyből több mint 600 határon túli. 1996-ban tartották az elsőt, s azóta kétévente rendezik meg a találkozót. Célja, hogy kifejezze az együvé tartozást, megvitassák az önkormányzatokat érintő szakmai kérdéseket, és bővítsék a kapcsolatokat a határon túli magyar településekkel. A világtalálkozón átadják a „Polgármesteri ezüstlánc-díj"-at. Az idei kitüntetettek: Kettős László, a horvátországi Kopács és Tóth István, Tura város polgármestere. /Magyar Polgármesterek Világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
2004. június 25.
Csedő Csaba István, Csíkszereda volt polgármestere vehette át a Magyar Szabadság Napja díjat jún. 23-án Gödöllőn; a kitüntetést Gémesi György, a Nemzeti Konzervatív Fórum és a Magyar Szabadság Napja Alapítvány elnöke nyújtotta át. A díjat az erdélyi város volt polgármestere az elmúlt tíz évben a határon túli magyarságért kifejtett munkásságáért kapta meg. /Magyar Szabadság Napja díj dr. Csedő Csabának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./
2005. március 19.
Tizedik alkalommal rendezte meg március 18-án az Erdélyi Múzeum–Egyesület (EME) a Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát Kolozsváron. Sok vendég előadótanár jelent meg Budapestről, Pécsről, Miskolcról, Szegedről, Kecskemétről, Gödöllőről, Pozsonyból, hogy ily módon is támogassa a műszaki tudományok kutatására és művelésére vállalkozó fiatal erdélyi magyarokat. Dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Dr. Gyenge Csaba EME-alelnök arról szólt, hogy az immár jubileumát ünneplő üléssorozat iránt évről évre nő az érdeklődés a Kárpát-medencében. A szervezők a tíz éve tartó rendezvénysorozat támogatásának elismeréseként oklevelet és emlékérmet nyújtottak át. /Ördög I. Béla: Fiatal műszakiak tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2005. június 22.
Június 15-én a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete által rendezett, „A magyar önkormányzatiság tizenöt éve” című ünnepi konferencia díjkiosztóval zárult. A díjazottak között volt Létai Zoltán, Élesd város alpolgármestere, aki a határon túli magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta meg az arany pecsétgyűrűt. /Arany pecsétgyűrű Létai Zoltánnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2005. augusztus 16.
Az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon, meg az elcsatolt területeken. 2003 augusztusában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította ezt a kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpát-medencében, Kazahsztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janeiróig, a Föld minden magyarok által lakott részén fellángoltak a tábortüzek vagy gyertyácskák. Idén is tervezik, hogy a láng mindenhol a helyi időszámítás szerint, augusztus 20-án este 21.00 órakor lobbanjon fel. Valószínűleg, nincs olyan időzónája a Földnek, ahol ne élnének magyar cserkészek és más magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás. A cserkészvezetők kérik a magyar szervezeteket, itthon és az egész világon, csatlakozzanak ehhez. A világot átölelő testvéri összetartozás kifejezése váljon hagyománnyá és legyen a magyar identitástudat egyik pillére. /Lendvai Imre cscst, Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke Magyaródy Szabolcs cscst, Hunyadi Öcs. Mk. KNCSSZ: A Magyar Szolidaritás Tüze. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./
2005. szeptember 20.
Szeptember 17-én a magyar kormánynak címzett ajánlások megfogalmazásával ért véget a Magyar Professzorok Világtalálkozója, amelyet a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi új épületében tartottak. Erősíteni kell a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumát a határon túli régiókban. Ehhez többletfinanszírozás szükséges egy határon túli magyar felsőoktatási alap létrehozásával. Nagyobb figyelmet kell fordítani e régióban az oktatói utánpótlás rendszeres biztosítására, törvényes lehetőséget kell teremteni a végzett orvosok és gyógyszerészek magyarországi szakintézetekben való továbbképzésére s a diplomák kölcsönös elismerésére. Több választási cikluson átnyúló, hosszú távú tudománypolitikai stratégia kidolgozása szükséges, olvasható az ajánlásban. Csath Magdolna, a gödöllői Szent István Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta, hogy egy nemzet versenyképességét nem az alacsonyan tartott bérekkel, a legyengített nemzeti valutával és a külföldi cégeknek kínált támogatásokkal lehet javítani, sokkal inkább azzal, hogy egy ország mennyit áldoz a képességek, az általános tudásszint emelésére és az infrastruktúrára. Kósa András gödöllői matematikaprofesszor tette fel a kérdést, hogy az oktatásban le szabad-e mondani a régi korok értékeit is őrző hagyományokról? A világtalálkozón Markó Béla miniszterelnök-helyettes az erdélyi magyar felsőoktatás 15 éves mérlegét vonta meg. Ez idő alatt sikerült egy olyan felsőoktatási rendszert felépíteni, amelyről már lehet kritikusan szólni. Ezt a rendszert versenyképessé kell tenni, mondotta. El kell érni azt, hogy a Sapientia Egyetem fenntartásában a román állam is szerepet vállaljon. Markó Bélát a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate et Scientia-díjjal tüntette ki. Ezt követően a Világtanács oklevelét és emlékérmét vehette át Kásler Miklós, a budapesti Országos Onkológiai Intézet professzora, valamint a MOGYE egyetemi tanárai: Csedő Károly, Jung János és Nagy Örs rektor-helyettes. /Bodolai Gyöngyi: Ajánlások megfogalmazásával zárult a Magyar Professzorok Világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2005. december 5.
Patrubány Miklós MVSZ-elnök közölte, a Magyarok Világszövetsége nagygyűlést szervez Budapesten, a Kossuth téren a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazás évfordulóján. Elmondta, hogy a népszavazás óta alig volt olyan nagypolitikai, közéleti megnyilvánulás, amelyen ne került volna szóba ennek az eseménynek a különleges tragikuma. A nemzet együvé tartozása napjának keretében tartott december 4-i gödöllői nagypolitikai rendezvény fővédnöke például Sólyom László köztársasági elnök. A népszavazás átvilágította a magyar társadalmat, annak tudat- és közállapotát. Az anyaország polgárai 2003-ban népszavazáson eldöntötték, hogy csatlakoznak az EU-hoz, következményeként 500 millió európai polgár személyazonossági igazolvánnyal utazhat Magyarországra, letelepedhet, munkát vállalhat, szociális juttatásokat vehet igénybe, sőt, szavazhat is. „Egy évvel később a magyar állampolgárok megtagadták ugyanennek a lehetőségnek a megteremtését hárommillió magyar testvérünk számára, akik akaratuk ellenére más országokba kerültek” – hangsúlyozta Patrubány. Ez nem a társadalom, hanem a politikai osztály hibája, amely az 1990-es rendszerváltás óta gyakorlatba ültetett média-, oktatás- és gazdaságpolitikájával juttatta ebbe a lehetetlen állapotba Magyarország népét. Gyurcsány Ferenc kormánya megtévesztve a szavazópolgárokat. Patrubány leszögezte, nem azt akarták, hogy milliók váljanak automatikusan állampolgárrá, hanem hogy a népszavazással az Országgyűlés kötelezve legyen a kérdés törvényi úton való rendezésére. Az MVSZ 2006-ban ismét ügydöntő népszavazást kezdeményez. /Rostás Szabolcs: Újabb népszavazásra készül a világszövetség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2006. január 10.
Kocsik József, az AMMGE elnöke értékelte az elmúlt esztendőt a gazdatömörülés szempontjából. Félsikerek és félkudarcok jellemezték a 2005. évet, szögezte le. A gazdaszövetség szervezésében Arad megye több mint 200 gazdálkodója szerzett mezőgazdász, illetve állattenyésztő oklevelet. Pályázatok finanszírozása révén szinte minden igénylő részesült az EU-csatlakozásra történő felkészítésben, ahol magyarországi szakemberek tartottak előadást számukra. A Gödöllőn, illetve Szegeden megtartott továbbképzőkön 38 személy szerzett farmer oklevelet; 50 személy vett részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron; a Hódmezővásárhelyen megszervezett mezőgazdasági kiállításra Arad megyéből 2 autóbusz szállította a gazdálkodókat; a Kétegyházán megtartott gazdasszony-képzőn 10-en vettek részt; vetőmag kukoricát termesztettek Kisiratoson és Pécskán. Idén pályázaton nyert pénzből kezdik el 25 gazdálkodónak a biotermesztésben történő kiképzését. Nagy üzletnek tűnik a magyar szabadalom, az energia-fű termesztése, ebben is részt akarnak venni. A félkudarcok: Arad megyében 31 gazdakör szerepel a nyilvántartásban, jó néhány azonban vegetál. Ezeknek a valós beindítása még komoly munkát igényel. /Balta János: Félsikerek és félkudarcok éve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./
2006. április 29.
A 83 éves Bódis Erzsébet monumentális faliszőnyegei évtizedek óta romániai múzeumok féltve őrzött kincsei, az anyaországban eddig inkább csak szakmai körökben ismerték gazdag munkásságát. 1983-ban települt át Marosvásárhelyről Gödöllőre, és lett az ottani Iparművészeti Műhely alapító tagja. Most életműtárlata nyílt Gödöllőn, előzőleg Budapesten, az Ernst Múzeumban állították ki munkáit, a textiliák mellett akvarell-tanulmányait is. Virágok uralják az ősi technikával szőtt textíliákat. Bódis Erzsébetnek az írásos hímzéseiről közismert kalotaszegi tájegység egyik községe, Zsobok a szülőfaluja. /Wagner István: Rangidős textilművész Kalotaszegről. Bódis Erzsébet szőnyegei Gödöllőn. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
2006. május 5.
Május 3-án volt a kolozsvári Református Kollégiumi Napok nyitórendezvénye. Nagy Levente iskolalelkész hirdetett igét, majd dr. Székely Árpád igazgató kitért arra, hogy a mostani kollégiumi napokat Szabó Dezső író neve fémjelzi. A zsúfolásig megtelt díszterem közönsége megtekintette az iskola diákjainak munkáit tartalmazó rajzkiállítást. A színjátszó csoport előadta azt a színdarabot, amellyel a gödöllői diákszínjátszó fesztiválon szerepeltek. /Nagy-Hintós Diana Elkezdődtek a kollégiumi napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2006. június 26.
Az államhatalomban való részvétel jelképes, a községi hatalomban való részvétel valóságos, ott van a legfontosabb döntések színtere – többi között erről beszélt Sólyom László június 24-én, szombaton, a Magyar Polgármesterek VI. Világtalálkozójának gödöllői megnyitóján. A világtalálkozóról szólva kedvezőnek ítélte meg, hogy a szervező Magyar Polgármesterek Egyesülete nem zárkózott be az országhatárok közé, támogatja a határon túli magyarokkal az együttműködést, ezt jelzi, hogy a rendezvényen részt vevők fele most is, akárcsak korábban, a határon túlról érkezett. Követendő gyakorlatként említette a köztársasági elnök a hazai és a határon túli önkormányzatok között kibontakozó együttműködéseket, közös fejlesztéseket. Ugyanakkor a fejlődés útját a régiós együttműködésben határozta meg. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy ennek az évszázadnak van egy új képlete: tudás plusz információ egyenlő a hatalommal. A képletből azonban hiányzik az erkölcs, amely az emberek egymás közti, valamint az ember és a környezet viszonyát határozza meg. A találkozón kiosztották a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete által alapított Polgármesteri Ezüstlánc Díjat. Ebben az elismerésben a magyar önkormányzatiság fejlesztésében kimagasló tevékenységet végző személyiségek részesülnek. E díjat idén Bencsik János, Tatabánya, és Zachariás István, a szlovákiai Szepsi polgármestere vehette át. A polgármesteri Arany Pecsétgyűrű kitüntetésben Kovács Zoltán, Érmihályfalva, Kerekes Péter Tivadar, Homoródszentmárton, Kovács Sándor, Vácszentlászló, Tilfof István, Mátyásdomb, valamint Nagy Imre, Eger polgármestere részesült. /Magyar polgármesteri világtalálkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Az először 1996–ban megrendezett esemény rangját jelzi, hogy fővédnöke dr. Sólyom László köztársasági elnök volt. A találkozó résztvevőivel együtt avatták fel Gödöllőn, a Táncsics Mihály úton kialakított, a Nemzeti Együvé Tartozás Parkját. Itt alakítják ki azt a nemzeti egységet szimbolizáló emlékművet, melynek dombjához valamennyi határon túli településről egy–egy cserép földet vittek a polgármesterek. A meghívottak meglátogatták a gödöllői királyi kastélyt, este pedig részt vehettek A magyar szabadság napja című ünnepi műsoron. /Pincz Csaba: Magyar polgármesterek VI. világtalálkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 26./
2006. június 27.
Június 22-én Szombathelyen, másnap Gödöllőn zajlott Wass Albert-szoboravatás. Mindkét ünnepen képviseltette magát Wass Albert családja. Wass Albert mellszobrát Gödöllőn közvetlenül a művelődési ház mellett avatták fel, a város polgármestere, Gémesi György, volt országgyűlési képviselő védnökségével. Beszédet mondott Tőkés László püspök és Bartha József holtmarosi lelkész. /Lukácsi Éva: Új Wass Albert-szobrok Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./
2006. július 1.
Értékes ajándékot kapott a Csíki Székely Múzeum. A gödöllői Bitter János és Erzsébet könyvritkaságokat adományozott a múzeumnak, értéküket tovább növelik Szász Endrének azon illusztrációi, amelyeket a művész a könyvek, kiadványok első oldalára rajzolt. Bitter János és neje jó barátja volt a csíkszeredai születésű, világhírnévnek örvendő képzőművésznek, akinek időszakos emléktárlatát alig egy évvel ezelőtt nyitották meg a Csíki Székely Múzeumban. /Forró-erős Gyöngyi: Könyvek, rajzokkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./
2006. július 28.
Tizenöt év a címe annak az emlékkönyvnek, amelyben Vinczeffy Zsolt áttekintést ad a külhoni magyarok oktatásában vállalt anyaországi támogatásról. „Tizenöt évvel ezelőtt nagy nyomás nehezedett a honi felsőoktatásra. Az újból felfedezett Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék egyszerre nyújtotta be igényét, hogy valamilyen módon, magyar nyelven tanulhassanak lányai, fiai, magyar nemzetiségű polgárai.” – olvasható a könyv bevezetőjében. A Gödöllői Agrártudományi (később Szent István) Egyetemen hozták létre a Pro Agricultura Hungariae Alapítványt, amely „küldetése” teljesítése után most már megszűnőben, viszont a megvalósításokat az utókornak meg kell őriznie. A könyvben elsősorban a Hargita megyére vonatkozó fejezeteket nézte át az újságíró, a „csíkszeredai tizenhármak” elindulását 1990-ben, két nappal március 15. előtt. 1991 áprilisában már arról tudósított a Hargita Népe, hogy Pro Agricultura Hargitae névvel alapítvány létesült, amelyet bejegyeztettek, kuratóriumának elnöke dr. György Antal, a köztiszteletben álló nyugdíjas mezőgazdasági szakember. 1991 januárjában együttműködés született László Pál, Csíkszereda akkori polgármestere és dr. Kocsis Károly egyetemi tanár, a külhoni magyarság oktatásának elnöke között. Számos fórum, tanácskozás és sok-sok jeles személyiség szerepel az emlékkönyvben – Tőkés Lászlótól Göncz Árpádig, Soros Györgytől Habsburg Ottóig. A tizenöt év statisztikájában sok érdekes adat található. Az évfolyamtablók sem hiányoznak az emlékkönyvből: gazdasági agrármérnök évfolyam, gépészmérnök évfolyam, kertész üzemmérnök évfolyam, tanítóképző évfolyam, erdőmérnöki kar végzettjei, vadgazdamérnöki kar végzettjei stb. Az emlékkönyv megjelenésére egy korszak végén, a Pro Agricultura Hungariae megszűnésének évében került sor. A Pro Agricultura Hargitae szerepe sem maradhat a régi, tájékoztatott dr. János Zsuzsa, az alapítvány jelenlegi elnöke. Módosították az alapszabályzatot. A Sapientia Egyetem végzi az alapképzést, – az alapítványnak főleg az utánképzés lesz a feladata, az uniós csatlakozás segítése, a szakemberek továbbképzése stb. A Pro Agricultura Hargitae Alapítvány épületegyüttesében felavatták a Dr. Flórisné Sipos Ida- és a Dr. György Antal-emléktermet is. Mindketten az eltelt tizenöt esztendőben meghatározó szerepet játszottak a szakmai oktatásban. /Ferencz Imre: Tizenöt év. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./
