A Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum központi irattárában 1988 tavaszán olyan páratlan értékű második világháborús dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek feldolgozása után viszonylag tiszta képet lehetett kialakítani a keleti hadszíntéren létesített magyar katonatemetőkről. Külön érték, hogy a legtöbb hősi és munkaszolgálatos temetőhöz, az eltemetettekhez számos személyes emlék, adat kapcsolódik. A Béke poraikra... című dokumentum-emlékkönyv közel 800 oldalon számol be a II. világháborúban a keleti hadműveletek során elesett magyar katonákról és munkaszolgálatosokról. A könyv írója és szerkesztője, dr. Bús János kandidátus, levéltáros, a központi irattár igazgatója; társszerzője, dr. Szabó Péter kandidátus, hadtörténész. Az emlékkönyv 308 haditemetőt ismertet, sok térképvázlatot, katonák leveleit, haláleseti jegyzőkönyvek részleteit, eredeti fényképeket mutat be, tartalmazza 28 ezer magyar katona és munkaszolgálatos személyi adatait, haláluk körülményeit és eltemetésük helyét. Jelenleg készül a második kötet, amely a történelmi Magyarország területén elesettekről és meghaltakról emlékezik meg, nagy segítséget, szolgálatot nyújtva a róluk megemlékezni kívánó településeknek is abban, hogy megtudják, hol vesztek oda fiaik, illetve az ő területükön kik vannak eltemetve. A napokban érkezett meg munkacsoportjuk, dr. Bús János, Illésfalvi Péter muzeológus és Maruzs Roland kutató-történész. Bejárták a csíki, a gyergyói és a szomszédos moldvai tájakat, hogy azonosítsák a nyilvántartásukban szereplő hősi halottak sírhelyeit, régi térképváltozatok alapján megkeressék a hantokat, amelyeken még vannak vagy már nincsenek jelek. /Ferencz Imre: Honvédsírok nyomában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./ Több olvasó érdeklődött, hol vásárolható meg a Béke poraikra... című könyv, másrészt a vidéken elesett honvédek és katonatemetők kapcsán jelezték, hogy információkkal, dokumentációs jellegű iratokkal, fényképekkel stb. szolgálnának. A Hargita Népe teret biztosíts azoknak, akik az áldozatokról információval, fényképekkel, levelekkel, stb. rendelkeznek. A Béke poraikra... sorozat első kötete 1999-ben jelent meg. A közel 2,5 kilogrammos súlyú munkának Magyarországon postai utánvéttel 4900 forint az ára. /Ferencz Imre: Honvédsírok nyomában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./
2000. szeptember 12.
A 10 esztendős Figura Stúdió Színházat ünneplik mini színházi fesztivál keretében Gyergyószentmiklóson szept. 15-17-e között. Az ünnepi megnyitó napján Dobre Kóthay Katalin jelmezkiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. Többek között fellép a budapesti Szkéné Színház, a debreceni Tabak Színház és a Háromszék Táncegyüttes. A szakmai találkozó témája lesz: Társulatépítés és közönségkapcsolat. Bemutatják a Szebeni Zsuzsa szerkesztette, a Figura történetét összefoglaló könyvet a Figura Galériában. Megtartják a mindenkori figurások baráti találkozóját is, Gyergyószárhegyen, tájékoztatott Szabó Tibor, a színház igazgatója. /Bajna György: Színházi Napok Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./
2000. szeptember 20.
A magyar állam a bukaresti nagykövetség közvetítésével 200 dollár értékben ajándékozott könyveket 7 magyar iskolának a Gyergyói-medencéből. Szept. 14-én találkoztak a megajándékozott iskolák igazgatóival Gyergyószentmiklóson. Szabó Béla nagykövet helyettes vázolta a magyar kormánypolitika egyes, határon túli magyarságot érintő vonatkozásait, kitérve a státustörvény és a kettős állampolgárság közötti különbözőségekre, kiemelve Magyarország abbéli törekvéseit, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról. Fölkérésére az iskolaigazgatók vázolták gondjaikat. Kiderült hogy van Ditróban iskola, amelynek még nincs egy számítóképe sem, hiányos az iskolák didaktikai eszközökkel való felszereltsége. A támogatásban Magyarországnak nagyobb figyelmet kellene szentelnie a szórványban levő iskolákra. Mohacsek Ákos maroshévizi iskolaigazgató elmondta, hogy az 1958-ban megszüntetett hévízi magyar iskola 1990-ben alakult újra, a nulláról indulva. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 28%, a diákság aránya ennél kisebb, mert a szülők nagy része már román tagozaton végzett, s hajlamos gyermekét is ide íratni. /Gál Éva Emese: Könyvek a nagykövetségtől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
2000. szeptember 21.
Összesen 299 főiskolás kezdte meg az új tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi földrajz- idegenforgalmi karán, ebből 202-en magyar és 97-en román tagozaton. A főiskolára az idei felvételin háromszoros volt a túljelentkezés. Idegenforgalom- földrajz szakon 34 magyar és 14 román tagozatos diák indul első éven, míg térképészet szakon 58 magyar és 29 román tagozatos diák. A főiskolán összesen 44 diák tanul a Gyergyói- medencéből, a diákság többsége a szomszédos erdélyi megyékből való. A főiskola idei 39, idegenforgalom-földrajz szakot végzett diákjából 35-en sikeresen államvizsgáztak, 5-en tovább tanulnak Kolozsváron a földrajz szakon, a többiek java részének sikerült elhelyezkednie a turisztikában vagy általános iskolai tanárként. /Új tanév a gyergyói főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
2000. szeptember 26.
Várakozáson felüli volt a részvétel a Gyergyó Területi RMDSZ szeptember 24-i parlamenti előválasztásán: 6554-en járultak urnához, s a 6419 érvényes szavazatból 5234-en voksoltak dr. Garda Dezsőre, míg Nagy Istvánra 1185-en. /(Gál Éva Emese): Magasan győzött dr. Garda Dezső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2000. szeptember 26.
Töretlen hittel címmel jelent meg Dinnyés József második CD-je az Aranyalmás kiadó gondozásában, melyet szept. 14-én Budapesten, a Vármegye Galériában mutattak be. Döbrentei Kornél, a neves költő elmondta, hogy Dinnyés egyike azoknak, akiket mindig is jellemzett egyfajta történelmi tisztánlátás, egyike azoknak, akik a gerincpuhító kádári diktatúra éveiben is érvényes üzenetet tudtak megfogalmazni a nemzet számára. E dalokra s Dinnyés össznemzeti szemléletére nagy szükség van ma is - mutatott rá Döbrentei -, mikor a hazátlanság, a nemzetellenesség uralja a média nagy részét. Dinnyés nem történelemórát tart, mégis: Kárpát-medencei kitekintésű versmegzenésítéseit hallgatva múltunk s jelenünk értékteremtő erejéről, a közös szellemi haza vonzásáról bizonyosodhatunk meg. Dinnyés József, a daltulajdonos frissen megjelent CD műsorával hatalmas turnéra indul: bejárja ismét, sokadjára, Csonka-Magyarországot s az elcsatolt területeket: a Partiumot, a Székelyföldet, Felső-Magyarországot, a Délvidéket s az Őrséget. Előreláthatólag november 1. és 5. között a Szilágyságban, 2001. március 7. és 11. között Csíkban és Gyergyóban, március 21-25. között pedig Háromszéken hirdeti majd a magyar összetartozás igéjét. /Pápaffy Endre: Töretlen hittel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 26./
2000. szeptember 27.
Szept. 15-17. között a Figura Stúdió-Színház /Gyergyószentmiklós/ fennállásának 10 éves jubileuma alkalmából remek színházi előadásokat tekinthetett meg a gyergyói közönség. A Figura-színészek figyelemfelkeltőként lovas hintóval énekelve járták a várost. Dobra Kóthay Judit díszlet- és jelmeztervező jelmezterveiből nyílt kiállítás. Vendégszerepelt a budapesti Szkéné Színház, a debreceni Tabak Színház, a Háromszék Táncegyüttes. Társulatképzés és közönségkapcsolat címmel szakmai tanácskozást tartottak Csíkszeredában. Bemutatták Szebeni Zsuzsa A Figura Stúdió-Színház /Országos Színháztörténeti Múzeum, Budapest/ c. kötetét. A könyv végigkísér az ős-Figura, majd az intézményesített színház történésein és jellemzőin, adatokkal, interjúkkal, eseménynaptárral és fotókkal. /Gál Éva Emese: Jubileumi Figura-napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2001. január 29.
Majdnem minden romániai magyar ifjúsági tanács képviseltette magát jan. 26-28-a között Marosfőn, az Itthon, fiatalon mozgalom megbeszélésen. A mozgalmat tavaly kezdeményezte a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki RMDSZ-szervezetek mellett működő ifjúsági tanács, amelyhez folyamatosan csatlakoztak az ország más megyéiben megalakult hasonló szervezetek. A tanácsok elnökei az RMDSZ országos kampánystáb illetékeseivel közösen tartottak kiértékelőt. - Az ifjúsági szervezetek határozottan fognak fellépni Hargita megyében az egykori KISZ-vagyon sorsának kiderítéséért. Borboly Csaba elmondta, nem kizárt az sem, hogy a javak visszaszerzését jogi útra terelik. /Orbán Ferenc: Visszakövetelik a KISZ-vagyont. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./
2001. január 29.
Majdnem minden romániai magyar ifjúsági tanács képviseltette magát jan. 26-28-a között Marosfőn, az Itthon, fiatalon mozgalom megbeszélésen. A mozgalmat tavaly kezdeményezte a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki RMDSZ-szervezetek mellett működő ifjúsági tanács, amelyhez folyamatosan csatlakoztak az ország más megyéiben megalakult hasonló szervezetek. A tanácsok elnökei az RMDSZ országos kampánystáb illetékeseivel közösen tartottak kiértékelőt. - Az ifjúsági szervezetek határozottan fognak fellépni Hargita megyében az egykori KISZ-vagyon sorsának kiderítéséért. Borboly Csaba elmondta, nem kizárt az sem, hogy a javak visszaszerzését jogi útra terelik. /Orbán Ferenc: Visszakövetelik a KISZ-vagyont. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./
0. február 1.
Beiktatták Hargita megye alprefektusát, Dézsi Zoltánt, aki az elmúlt fél évben a Hargita Megyei Önkormányzat alelnöki tisztségét töltötte be. (Ezt megelőzően 1996 decemberétől Hargita megyében a kormány képviselője volt, három és féléven át.) Dézsi elmondta: ezután fogja megfogalmazni az RMDSZ SZKT elnöki tisztségéről való lemondását, de nem tisztázott, hogy az RMDSZ Gyergyó Területi elnökségről is le kell-e mondania. /(Daczó Dénes): Dézsi Zoltán továbbra is az RMDSZ hasznos embere akar maradni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2001. február 9.
A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre címmel fotókiállítás nyílt febr. 8-án Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. S. Sebestyén József Kós Károly-díjas építész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának műemlékvédelmi referense felvételein Csík, Gyergyó, Udvarhely és Háromszék több katolikus temploma látható. /Kiállítás Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2001. február 28.
Hargita megyében a földtörvény alapján visszaszolgáltatott erdőterületek nagy részén hatalmas pusztítás történik - állapította meg Mircea Dusa prefektus a polgármesterekkel való tanácskozásán. Különösen a Gyergyói-medencében a magánerdők több, mint 50 százalékát kitermelték a tulajdonosok, facsemetét viszont nem ültettek a helyére. E folyamatot azonnal meg kell állítani - hangsúlyozta a prefektus, hiszen természeti és környezeti egyensúly megbomlása következhet be emiatt a közeljövőben. /(Hátsekné Kovács Kinga): Mindannyiunkat meglopnak... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2001. március 6.
Gyergyószentmiklósi hagyományőrzők is részt vettek a szolnoki ütközet 152. évfordulója emlékére szervezett rendezvényen márc. 4-én, amelyen mintegy 150-en elevenítették fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc győztes csatája fontosabb mozzanatait. - A gyergyószentmiklósi hagyományőrzők (jelesen a huszárok) márc. 17-18-án Kaposvárra hivatalosak. Ott a Kaposvári Tavaszi Fesztivál keretében Nemzetközi Hagyományőrző Lovastalálkozóra is sor kerül. Április elseje és kilencedike között a Tavaszi Hadjárat emlékére tizenkettedik alkalommal rendezett hadijátékra is várják a szervezők Gyergyószentmiklósról a katonai hagyományok őrzőit. /Bajna Györg: Gyergyóiak a szolnoki csatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./
2001. március 6.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a múlt évadban Bohócos barangolások című műsorával a műfaj legjobb kritikai díját kapta Kisvárdán, a határon túli színházak találkozóján. A társulat az idén is előrukkolt egy gyermekelőadással: Főzzünk, főzzünk valamit sikeres a gyergyói óvodákban. /Gergely Edit: Fél óra mesés rotyogás a varázsüstben. A Figura Stúdió Színház új gyerekelőadásával óvodákban turnézik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./
2001. március 10.
A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület a Budai Vigadó konferenciatermében tartotta évi beszámoló közgyűlését. Ezen az összejövetelen szavazták meg az új elnevezést az 1990-ben alakított Lakatos Demeter Társaság helyett. Jáki Teodóz atya az egyesület elnöke, aki a moldvai magyarok kiváló ismerője és helyszíni istápolója. Halász Péter néprajzos, az egyesület titkára tartott beszámolót. A múlt évben nyolc pályázatot nyújtottak be különféle támogatókhoz, ötre kaptak kedvező választ. A Frankfurtban élő Bodó Blanka vállalta két csángó fiatal kolozsvári taníttatásának költségeit. Az egyesület a múlt évben emlékezett meg Benda Kálmánról, a csángók történetének híres kutatójáról, lehetővé tették, hogy Szarka Mária vezetésével Külsőrekecsényből részt vegyenek a csíksomlyói búcsún, és ott műsorukkal fellépjenek. Sólyom Ferenc és társai immár negyedik alkalommal keresték fel Rekecsényt, negyven gyermeket tanítanak játszani, énekelni, írni-olvasni. Az egyesület támogatta többek között Nyisztor Tinkát is, aki hol Svájcba utazik, hogy a doktori disszertációját az irányító professzorával megbeszélje, hol hazamegy szülőfalujába, Pusztinára, hogy az ottani magyar életen valamit mozdítson. Az egyesület az Európa Tanács számára készít beadványt csángóügyben, a finneknek is szerkesztenek egy, a moldvai magyarokat angol nyelven bemutató kiadványt. A közgyűlésen Vincze Gábor történész a csángók 1945 utáni önmegvalósításának esélyeiről értekezett. Az egyesület megkoszorúzta a csángók apostolának, Domokos Pál Péternek a sírját, aki éppen ebben az évben lenne százéves. A moldvai magyarság évszázadai címmel utazik a fotókból, rajzokból, szövegekből összehozott vándorkiállítás, amely majd eljut Sepsiszentgyörgyre, Gyergyóba és Csíkszeredába is. - Mirk László /Csíkszereda/ az egyesület támogatásával olyan verseskötetet hozott össze, amely Balassitól, Csokonaitól, a szabófalvi Lakatos Demetertől a klézsei Duma Andrásig mindenkit borítólapjai közé ölel, aki a csángókról verset írt. Budapesten mutatják be dr. Kós Károly 1100 fotóból álló gyűjteményét a Magyarok Házában. A közgyűlésen Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola volt csángó mindenese a csíkszeredai iskola leépüléséről beszélt: a közöny, a civakodás, oda nem figyelés elveszejtette ezt az iskolát is. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtt a csángók Erzsikéje idegösszeroppanással ment nyugdíjba. Volt, amikor csak egy évjáratban hatvankét gyermek tanult - mára maradt egy. - Moldvában évtizedes harc folyik egy-két fakultatív árva magyaróráért. Borbáth Erzsébet iskolájából csak egyetemre és főiskolákra két országban közel húszan jutottak be, s hatan szereztek tanítónői diplomát (ketten visszamentek Moldvába tanítani, persze nem magyarul). Ebből a kiváló pedagóguscsapattal missziós munkát végző iskolából, ami a csángók tanítási lehetőségeit illeti, nem maradt semmi, de semmi sem. És amikor az RMDSZ legmagasabb fóruma éppen Csíkban székelt, s Erzsike bekérezkedett, hogy szólhatna ő is a csángók ügyében, nem ért el eredményt. A magas polcokon forgolódók közül Kötő József meg Sánta Attila vette nemcsak szívére a csángóügyet, s a bihari fiatal képviselő, Szilágyi Zsolt törődik velük. - A magyar iskolát végzett fiatalok ahelyett, hogy szülőföldjükön mozdíthatnának valamit, mennek feketemunkára Magyarországra, de futnak Izrael, Olaszország, sőt Spanyolország felé is. /Sylvester Lajos: Csángómagyarok Budapesten. Úgy meg vagyok keseredve... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2001. március 10.
A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület a Budai Vigadó konferenciatermében tartotta évi beszámoló közgyűlését. Ezen az összejövetelen szavazták meg az új elnevezést az 1990-ben alakított Lakatos Demeter Társaság helyett. Jáki Teodóz atya az egyesület elnöke, aki a moldvai magyarok kiváló ismerője és helyszíni istápolója. Halász Péter néprajzos, az egyesület titkára tartott beszámolót. A múlt évben nyolc pályázatot nyújtottak be különféle támogatókhoz, ötre kaptak kedvező választ. A Frankfurtban élő Bodó Blanka vállalta két csángó fiatal kolozsvári taníttatásának költségeit. Az egyesület a múlt évben emlékezett meg Benda Kálmánról, a csángók történetének híres kutatójáról, lehetővé tették, hogy Szarka Mária vezetésével Külsőrekecsényből részt vegyenek a csíksomlyói búcsún, és ott műsorukkal fellépjenek. Sólyom Ferenc és társai immár negyedik alkalommal keresték fel Rekecsényt, negyven gyermeket tanítanak játszani, énekelni, írni-olvasni. Az egyesület támogatta többek között Nyisztor Tinkát is, aki hol Svájcba utazik, hogy a doktori disszertációját az irányító professzorával megbeszélje, hol hazamegy szülőfalujába, Pusztinára, hogy az ottani magyar életen valamit mozdítson. Az egyesület az Európa Tanács számára készít beadványt csángóügyben, a finneknek is szerkesztenek egy, a moldvai magyarokat angol nyelven bemutató kiadványt. A közgyűlésen Vincze Gábor történész a csángók 1945 utáni önmegvalósításának esélyeiről értekezett. Az egyesület megkoszorúzta a csángók apostolának, Domokos Pál Péternek a sírját, aki éppen ebben az évben lenne százéves. A moldvai magyarság évszázadai címmel utazik a fotókból, rajzokból, szövegekből összehozott vándorkiállítás, amely majd eljut Sepsiszentgyörgyre, Gyergyóba és Csíkszeredába is. - Mirk László /Csíkszereda/ az egyesület támogatásával olyan verseskötetet hozott össze, amely Balassitól, Csokonaitól, a szabófalvi Lakatos Demetertől a klézsei Duma Andrásig mindenkit borítólapjai közé ölel, aki a csángókról verset írt. Budapesten mutatják be dr. Kós Károly 1100 fotóból álló gyűjteményét a Magyarok Házában. A közgyűlésen Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola volt csángó mindenese a csíkszeredai iskola leépüléséről beszélt: a közöny, a civakodás, oda nem figyelés elveszejtette ezt az iskolát is. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtt a csángók Erzsikéje idegösszeroppanással ment nyugdíjba. Volt, amikor csak egy évjáratban hatvankét gyermek tanult - mára maradt egy. - Moldvában évtizedes harc folyik egy-két fakultatív árva magyaróráért. Borbáth Erzsébet iskolájából csak egyetemre és főiskolákra két országban közel húszan jutottak be, s hatan szereztek tanítónői diplomát (ketten visszamentek Moldvába tanítani, persze nem magyarul). Ebből a kiváló pedagóguscsapattal missziós munkát végző iskolából, ami a csángók tanítási lehetőségeit illeti, nem maradt semmi, de semmi sem. És amikor az RMDSZ legmagasabb fóruma éppen Csíkban székelt, s Erzsike bekérezkedett, hogy szólhatna ő is a csángók ügyében, nem ért el eredményt. A magas polcokon forgolódók közül Kötő József meg Sánta Attila vette nemcsak szívére a csángóügyet, s a bihari fiatal képviselő, Szilágyi Zsolt törődik velük. - A magyar iskolát végzett fiatalok ahelyett, hogy szülőföldjükön mozdíthatnának valamit, mennek feketemunkára Magyarországra, de futnak Izrael, Olaszország, sőt Spanyolország felé is. /Sylvester Lajos: Csángómagyarok Budapesten. Úgy meg vagyok keseredve... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2001. március 10.
Szóbeszéd tárgyát képezte Gyergyószentmiklóson, hogy a főiskolán felhígult az oktatás. Dombay István egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalom-földrajz karának igazgatóhelyettesét kérdezte az újságíró. Dombay elmondta, hogy az idei tanévben a főiskola hallgatóinak összlétszáma 299, ebből 186-an vannak idegenforgalom- földrajz szakon, 125 magyar és 61 román tagozatos, és 113-an kartográfia-földmérés szakon, amelyből 77 magyar és 36 román tagozatos. A 2001-2002-es tanévben is indulni fog mindkét szak. Kolozsvárról az egyetemi tanárok rendszeresen eljönnek megtartani az órákat. Általában kéthetente jönnek, amikor 3-4 napot tömbösítve, intenzíven tanítanak. Dombay arról is tájékoztatott, hogy áprilisban meglátogatják a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolát, és aláírják az együttműködési szerződést a két főiskola között. A szerződés diák- és tanárcserét jelent. Egyelőre próbaképpen a 2001-2002-es tanév első félévében 10 diák fog menni innen Székesfehérvárra tanulni, és 10 diák jön onnan ide. Tavaly 45-en végeztek, és valamennyien államvizsgáztak. Visszajelzéseink alapján valamennyien kaptak otthon állást, a gyergyóiak is. Többen továbbtanulnak. /Gál Éva Emese: "Már sokan ismernek bennünket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2001. március 13.
Márc. 8-án Hargita megyei tanácsosok és pénzügyi szakemberek, élükön Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel, költségvetési kérdésekről tanácskoztak a Gyergyói-medence polgármestereivel Gyergyószentmiklóson. Zsombor ismertette a megbeszélés lényegét. Normatív rendszer alapján kidolgoztak egy koncepciót, amelyet most egyeztettek a helyi önkormányzatokkal. Fontos, hogy a Gyergyói-medence szintjén megfogalmazzák a koncepciót. Elmondta, hogy márc. 6-án az alcsíki polgármesterekkel találkoztak, délután a felcsíki polgármesterekkel. Másnap a sóvidéki, majd a keresztúri zónában, Bögöz és környéke önkormányzataival találkozott. Márc. 12-én a gyergyóiakkal, délután a Borszék-Holló környéki polgármesterekkel találkoztak. Összegyűjtik az önkormányzatok problémáit és javaslatait, s ezek alapján kialakítják a koncepciót. /Gál Éva Emese: "Begyűjtjük az önkormányzatok problémáit" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2001. március 14.
Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
2001. március 14.
Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
2001. március 20.
Márc. 16-18 között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a szórványban élő magyar középiskolásokkal, diáktanács-képviselőkkel tanácskozott. Képviseltette magát Nagyvárad, Gyergyó, Sepsiszentgyörgy, Zilah, Déva, Dés, Szamosújvár, Kolozsvár, Medgyes, Nagyenyed, Beszterce. A találkozó célja megismerni a szórvány ifjúságának problémáit, orvosolni ezeket, megkeresni a civil szervezeteket és ezekkel kapcsolatot teremteni. /Besztercei szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ A meghívottak között volt Nagy Zsolt, Kovács Péter és Naphegyi Andrea az RMDSZ ügyvezető elnöksége részéről, dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, Szilágyi János megyei és Szente Mária városi RMDSZ-elnök is. Megnyitó beszédében dr. Szántó Árpád üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta a megyét, kitérve a magyarság politikai, gazdasági, művelődési, tanügyi és anyanyelvű oktatási problémáira. Megtudtuk, hogy az új közigazgatási törvényt Beszterce-Naszód megyében 7 községben lehet alkalmazni, ahol a magyarság aránya eléri a 20%-ot. Ezek Apanagyfalu, Árpástó, Kékes, Mezőkecsed, Felőr, Szentmáté és Retteg. Kovács Richárd, a MAKOSZ ügyvezető elnöke méltatta a szervezet tevékenységét és ismertette céljait. A MAKOSZ az egyedüli szervezet, amely valóban képviseli a középiskolás diákokat, szögezte le. Nagyváradon, Zilahon, Besztercén, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön kielégítően működnek a diáktanácsok, de kevés az aktív ember. Külön gond a vegyes iskolák problémája, főleg a szórványban, ahol ez a státus is gátolja a magyar diáktanácsok működését. Nagy gondot okoz az infrastruktúra és a székhely hiánya, valamint a kapcsolat a civil szervezetekkel. Déván, Désen, Szamosújváron, Kolozsváron, Szászmedgyesen és Nagyenyeden nem működnek a diáktanácsok. A tanácskozáson résztvevőket a tanárok vagy besztercei barátaik értesítették a rendezvényről. /Kresz Béla: RMKSZ-találkozó Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2001. március 20.
Márc. 16-18 között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a szórványban élő magyar középiskolásokkal, diáktanács-képviselőkkel tanácskozott. Képviseltette magát Nagyvárad, Gyergyó, Sepsiszentgyörgy, Zilah, Déva, Dés, Szamosújvár, Kolozsvár, Medgyes, Nagyenyed, Beszterce. A találkozó célja megismerni a szórvány ifjúságának problémáit, orvosolni ezeket, megkeresni a civil szervezeteket és ezekkel kapcsolatot teremteni. /Besztercei szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ A meghívottak között volt Nagy Zsolt, Kovács Péter és Naphegyi Andrea az RMDSZ ügyvezető elnöksége részéről, dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, Szilágyi János megyei és Szente Mária városi RMDSZ-elnök is. Megnyitó beszédében dr. Szántó Árpád üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta a megyét, kitérve a magyarság politikai, gazdasági, művelődési, tanügyi és anyanyelvű oktatási problémáira. Megtudtuk, hogy az új közigazgatási törvényt Beszterce-Naszód megyében 7 községben lehet alkalmazni, ahol a magyarság aránya eléri a 20%-ot. Ezek Apanagyfalu, Árpástó, Kékes, Mezőkecsed, Felőr, Szentmáté és Retteg. Kovács Richárd, a MAKOSZ ügyvezető elnöke méltatta a szervezet tevékenységét és ismertette céljait. A MAKOSZ az egyedüli szervezet, amely valóban képviseli a középiskolás diákokat, szögezte le. Nagyváradon, Zilahon, Besztercén, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön kielégítően működnek a diáktanácsok, de kevés az aktív ember. Külön gond a vegyes iskolák problémája, főleg a szórványban, ahol ez a státus is gátolja a magyar diáktanácsok működését. Nagy gondot okoz az infrastruktúra és a székhely hiánya, valamint a kapcsolat a civil szervezetekkel. Déván, Désen, Szamosújváron, Kolozsváron, Szászmedgyesen és Nagyenyeden nem működnek a diáktanácsok. A tanácskozáson résztvevőket a tanárok vagy besztercei barátaik értesítették a rendezvényről. /Kresz Béla: RMKSZ-találkozó Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2001. március 24.
Márc. 23-án Gyergyóremetén találkoztak a gyergyói települések polgármesterei, hogy közösségeik gondjait megosszák egymással. Jelen volt dr. Garda Dezső képviselő és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke is. A polgármesterek elhatározták, hogy szövetkezni fognak, mert sokszor kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. Tiltakozást fogalmaztak meg a márc. 19-én Csíkszeredában tartott újabb faárverések ellen, hangsúlyozva, hogy arról tudomása csak néhány beavatottnak volt. A gazdák jelezték: akár fejszével is, de megvédik erdeiket. /Bajna György: Gyergyói polgármesterek szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./
2001. április 5.
Szovátán megtekinthető a Székelyföldi műemlék templomok című fotókiállítás, Sebestyén József budapesti műépítész képeiről van szó. A képeken rögzített templomok Szováta környékén, Udvarhelyszéken, a Gyergyói-, a Csíki-medencében, Kézdivásárhely és Kovászna környékén épültek. Szovátán városi múzeumot fognak létrehozni. Jelenleg egyetlen iroda áll a múzeum rendelkezésére. A múzeumnak a mostani városi könyvtár épületének egyik része a legalkalmasabb. Helyet kap majd a meglévő néprajzi anyag és a helytörténeti - fürdőtörténeti részleg. Lesz képzőművészeti galéria is. A múzeum fő támogatója Mihály Ferenc, az erdélyi kazettás mennyezetek felújítója, aki Szováta szülötte. (A szovátai múzeumnak internetes honlapja is van: www.szovata.ro/muzeum, vagy: www.szovata.ro/muzeum/hun002/marlev.htm. /b.d. [Bölöni Domokos]: Múzeuma lesz Szovátának. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./
2001. április 21.
Egész napos programot szerveztek Gyergyócsomafalván, a medence polgármestereinek hagyományossá vált találkozóján. Először a jelen levő közbirtokossági vezetőkkel tárgyaltak a községvezetők egy létrehozandó magánerdészetről. A polgármesterek elhatározták, hogy a meglévő két kistérségi társulás (a Bucsin - Libán - Délhegy KT és az Északkelet- Hargita KT), valamint Gyergyószentmiklós szövetségre lép, s gyergyószentmiklósi székhellyel (a Fejlesztési Központban) erős tömörülést hoz létre. Ezután megalakították a Gyergyói Polgármesterek Tanácskozó Testületét, a jövőben havonta találkoznak. /Polgármesterek tanácskozó testülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./
2001. április 26.
Ápr. 24-én a Gyergyó Területi RMDSZ-szervezet küldött-tanácsa Beder Tibor megyei főtanfelügyelőt hallgatta meg a gyergyói és a szórványmagyar iskolák helyzetéről. A főtanfelügyelő vázolta a helyzetet és kihangsúlyozta, hogy nincs szó a megye északi részén működő magyar nyelvű szórványiskolák megszüntetéséről. A küldöttgyűlésen vázolták a hágótői magyar diákok helyzetét is, akik a rossz útviszonyok miatt 15 kilométert kell gyalogolniuk a tölgyesi központi iskoláig. A helyzet tarthatatlansága mindhiába szerepel évek óta a megye vezetőihez benyújtott panaszok élén. A Ditrót Tölgyessel összekötő cengelléri út javítása még mindig késik, emiatt egy nagy gyergyói település elszigetelése tovább tart. /(Bajna György): Megmaradnak a szórványiskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./
2001. április 26.
Ápr. 24-én a Gyergyó Területi RMDSZ-szervezet küldött-tanácsa Beder Tibor megyei főtanfelügyelőt hallgatta meg a gyergyói és a szórványmagyar iskolák helyzetéről. A főtanfelügyelő vázolta a helyzetet és kihangsúlyozta, hogy nincs szó a megye északi részén működő magyar nyelvű szórványiskolák megszüntetéséről. A küldöttgyűlésen vázolták a hágótői magyar diákok helyzetét is, akik a rossz útviszonyok miatt 15 kilométert kell gyalogolniuk a tölgyesi központi iskoláig. A helyzet tarthatatlansága mindhiába szerepel évek óta a megye vezetőihez benyújtott panaszok élén. A Ditrót Tölgyessel összekötő cengelléri út javítása még mindig késik, emiatt egy nagy gyergyói település elszigetelése tovább tart. /(Bajna György): Megmaradnak a szórványiskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./
2001. április 27.
A Gyergyói TKT április 24-i ülésének vendége volt Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője. Az első napirendi pont a szórványmagyar iskolák helyzetének megvitatása volt, annak tükrében, hogy a tanfelügyelőség a kislétszámú iskolák összevonását és iskolaközpontok kialakítását kezdeményezte. A főtanfelügyelő kifejtette, hogy ezt a kis települések gyenge tanszemélyzete indokolja, amely nem nevel versenyképes gyermekeket. Dézsi Zoltán, és később mások is kifejtették, hogy a kis létszámú iskolák felszámolása leépülést jelent, ami a szórványmagyarság felszámolásához vezet. Dimány Béla, a tölgyesi magyar tagozat igazgatója fölhívta a figyelmet a hágótői gyermekek helyzetére, akiknek Tölgyesen bentlakást biztosítanak, hétvégeken pedig 15 km-t gyalogolnak haza, mert Hágótőre nincs semmilyen járat. Itt fölmerült az utak állapotának kérdése. Borsos Géza az utak állapotát is eszköznek minősítette a székelység kohéziójának megbontásában. Az ülésen különösen a salamási és galócási iskolák magyar tagozatának fontossága merült fel, a tanfelügyelőség elképzelése szerint ugyanis a maroshévízi Kemény János Általános Iskola, amely világbanki támogatással rövidesen korszerű épülethez jut, jelentené az erős iskolaközpontot. A salamási képviselő kifejtette, hogy iskolája magyar tagozatán a fő tantárgyakból szakképesített tanárok vannak. Mohacsek Ákos, a maroshévízi Kemény János Általános Iskola igazgatója szólt a szórványban élés nehézségeiről: a múlt héten kétszer törtek be iskolájába, ellopva televíziót és számítógépet, második alkalommal a közös udvaron levő román iskolába is betörtek. A történtek után egy éjjeliőr engedélyezését kérte. /Gál Éva Emese: TKT a szórványmagyar iskolákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. április 28.
Ápr. 20-án Gyergyócsomafalván találkoztak a Gyergyói-medence polgármesterei, valamint a térség megyei tanácsosai és közbirtokossági vezetői. Az ülésen a térség közbirtokosságainak szövetségbe tömörüléséről, és a magánerdészeti hivatalok megalakításának kérdéséről tárgyaltak, megállapodva abban, hogy ápr. 23-ára meghívják az Alcsíkban már megalakult Közbirtokosságok Szövetségétől Raffain Zoltánt, hogy megismerjék a szövetség működését és alapszabályzatát. Az ülésen megalakították a gyergyói önkormányzatok tanácskozó testületét, s amely minden hónap első péntekén más településen ül össze megvitatni a közös gondokat. - A Gyergyói-medence közbirtokosságai beindították szövetségbe tömörülésük bejegyeztetésének folyamatát a gyergyószentmiklósi közjegyzőségen. /Tanácskozások Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28-29./
2001. május 2.
A Gyergyó területi RMDSZ küldöttgyűlésén Rokaly Józsefet választották a területi szervezet elnöki tisztségébe. /RMDSZ Tájékoztató, máj. 2. - 1960. sz./
