Az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya által Tusnádfürdőn június 25-én szervezett Turizmus a Székelyföldön elnevezésű konferencián több mint száz önkormányzati tisztségviselő, szakember és vállalkozó vett részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácsalelnök, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök és Lokodi Emőke Maros megyei tanácselnök tartott előadást. A konferencia célja volt az önkormányzatok és a vállalkozók együttműködésének feltérképezése. Elhangzott többek között Nagy Benedek, a Sapientia – EMTE munkatársának Az önkormányzatok szerepe Székelyföldön a települések marketing-tevékenységében, továbbá Horváth Alpár a BBTE gyergyószentmiklósi kihelyezett kara tanársegédjének A turizmus területi tervezésének szemléleti kérdései című előadása. Az előadók között anyaországiak is voltak. Végül a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el Székelyföld turizmusa fejlesztésére vonatkozóan. /Hecser Zoltán: Turizmus a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./
2005. június 27.
Veszélybe került a Gyergyószentmiklósi Bíróság léte azt követően, hogy az Igazságszolgáltatás Legfelsőbb Tanácsa (CSM) az intézményt a Maroshévízi Bíróság fiókintézményévé minősítené át. A visszaminősítés a helyiek szerint az első lépés lenne a Gyergyószentmiklósi Bíróság teljes felszámolása felé. Erre már volt példa a múltban; 1968-ban, a megyésítés idején egyszer már megszüntették a bíróságot. 1994-es visszaállítását az RMDSZ helyi vezetői a térségbeli egyik legnagyobb megvalósításként tartják számon. Garda Dezső parlamenti képviselő levelet írt ez ügyben Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz, Monica Macovei igazságügy-miniszterhez, Kibédi Katalin államtitkárhoz és Markó Béla államminiszterhez. Garda szerint a tervezett intézkedés nyilvánvalóan magyarellenes indíttatású. A Gyergyószentmiklósi Bíróságon ugyanis az ügyfelek 90 százaléka magyar nemzetiségű, a három bíró is magyar anyanyelvű. A Maroshévízen tevékenykedő négy bíró közül viszont egyik sem beszéli a magyar nyelvet. A képviselő a népességi statisztikák alapján is furcsának találta az intézkedést. A húszezres Gyergyószentmiklós közvetlen vonzáskörzetében ötvenhétezer személy él, míg Maroshévíz a vonzáskörzetével együtt alig éri el a húszezres lélekszámot. /Gergely Imre: Megszűnik a gyergyói bíróság? = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./
2005. június 27.
A Székelyudvarhelyi Városnapokon fellépett a Magyar Rádió Énekkara, bemutatták Roth András történész Született nyelvünkön című legújabb könyvét. A Márton Áron téren kilenc udvarhelyi huszár esküdött fel a haza szolgálatára Somogyi Győző Nagy Huszár Könyvében leírtak szerint. Többek között Vácról, Marosvásárhelyről, Nagykárolyból, Gyergyószentmiklósról, valamint a homoródfürdői lovasiskolától érkeztek huszárok az első erdélyi huszártalálkozóra. /Farkas Krisztina: Bográcsgulyás és huszárok a városnapokon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./
2005. június 28.
Ballagtak a kolozsvári és a marosvásárhelyi színihallgatók. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Színművészeti és Színháztudományi Karának végzős magyar hallgatói – négy fiú és három lány – búcsúzott tanáraitól, jelezte Salat Lehel, a végzősök évfolyamvezető tanára. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának nyolc színésznövendéke egyelőre a vásárhelyi, a szatmárnémeti és a gyergyószentmiklósi színház felé orientálódhat, ezeknél az intézményeknél vannak üres helyek. Kovács Levente, a tagozat vezetője hangsúlyozta: a színművészetin nem évfolyamok végeznek, hanem színészek. /Antal Erika, Fülöp Noémi: Színházi piacmozgások. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
2005. június 29.
Vadász Szatmári István, a gyergyószentmiklósi Tanulók Klubja igazgatója június 20-25-e között Rovás Tábort szervezett a Baricz kanyarban IV-VI. osztályos tanulóknak. A gyermekek a különböző játékokkal mélyítették rovásírástudásukat. /Rovás Tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
2005. június 30.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház június folyamán két színházi fesztiválon vett részt, és mindkettőn díjat szerzett. A Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak fesztiválján a Lakodalom című produkcióval nyerte el a zsűri különdíját, míg a június 12-19-e között Sepsiszentgyörgyön megrendezett Tran. From @ Nemzetközi Színházi Fesztiválon a Malom című mozgásszínházi előadást mutatták be, s az összesen két kiosztott díjból az egyiket a Figura Stúdió Színháznak ítélték, éspedig a Dan Turbatu sepsiszentgyörgyi színművészről elnevezett, fiatal tehetségeknek járó díjat érdemelte ki a társulat. /Figura-sikerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2005. július 7.
Milyen volt a Hargita megyei RMDSZ-képviselők és -szenátorok parlamenti tevékenysége 2005. február 1.–június 30. között? Garda Dezső képviselő szerint tevékenységüknek három alapvető fokmérője van: parlamenti beszédek száma, törvénykezdeményezések száma és az interpellációk száma. Ezek alapján a honatyánk tevékenységének mérlege: Parlamenti beszédek száma – Törvénykezdeményezések száma – Interpellációk, kérdések száma Kelemen Hunor, képviselő – Csíkszereda, Hargita megye 8 – 1 – 0; Sógor Csaba, szenátor – Csíkszereda, Hargita megye 2 – 3 – 2; Antal István, képviselő – Székelyudvarhely, Hargita megye 8 – 0 – 0; Asztalos Ferenc, képviselő –Székelyudvarhely; Hargita megye 3 – 0 – 0; Dr. Verestóy Attila, szenátor –Székelyudvarhely, Hargita megye 0 – 0 – 0; Dr. Becsek Garda Dezső képviselő – Gyergyószentmiklós; Hargita megye 19 – 10 – 13 /Beszédek, törvénykezdeményezések, interpellációk. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./
2005. július 8.
Csíkszeredában kiállítják a századfordulón készült miseruhákat. Várallyaly Réka művészettörténész elmondta, hogy 2002-ben Felső-Háromszék komplex település-felmérését végezték el. Ennek részeként ő az egyházi ingóságok számbavételével foglalkozott. Ekkor merült fel az ötlet, hogy megmutassák ezeket mindenkinek. 2004 októberében a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete és a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum közös szervezésében sor került a felső-háromszéki miseruhák kiállítására. Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson is kiállították az anyagot. Csíkban a gyulafehérvári érsekség végezte a felmérést, itt is nagyon gazdag anyag került elő. A XIX–XX. század fordulójának egyházművészete eddig feldolgozatlan terület. A II. Vatikáni Zsinat után ezek a miseruhák „kimentek divatból”. Ezért is lenne fontos egy egyházművészeti múzeum létrehozása, mondjuk Csíksomlyón. /Takács Éva: Egyházművészeti múzeumra lenne szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./
2005. július 14.
Július 12–23. között hagyományőrző tábor nyílt diákoknak Homoródalmás községben, a helyi Művelődési Házban. A gyermekek megismerkednek a népi mesterségekkel. Eljött egy anyaországi csoport is. A népi mesterségek oktatója a gyergyószentmiklósi Tölgyesi Béla népművész. /Fekete B. Zoltán: Hagyományőrző tábor Almáson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 14./
2005. július 19.
A gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány először szervezett alkotótábort. Rangos meghívottakat nem volt nehéz a Bucsinba csábítani, hiszen Balázs József festőművész szerint valamennyien azonnal igennel válaszoltak, ahogy meghallották a többi meghívott nevét. Gál Mihály, az alapítvány elnöke köszöntötte a Vadárvácska erdei szálláson egybegyűlteket. A megnyitón közreműködött a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium klarinétegyüttese, illetve a helyi citerazenekar. /Bajna György: Mérceállító alkotótábor a Bucsinban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./
2005. július 25.
Nyárádszeredai látogatása során Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter, valamint Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke a Nyárád-mente Kistérségi Régió 13 polgármesterével tanácskozott a térség gondjairól. A miniszter úgy fogalmazott, hogy egy pár éve elég „unalmas” az RMDSZ, mert általában igaza van. Mint most is, amikor az előrehozott választásokkal kapcsolatosan hangoztatta, hogy ez nem megfelelő pillanat. A válság arra volt jó, hogy a múlt héten 193 kormányhatározatot, sürgősségi rendeletet fogadott el a kabinet, számos közülük a magyarság számára is fontos döntéseket tartalmaz. Nagyváradon például a hadapródiskola épülete visszakerült a megyéhez és ez azt jelenti, hogy a püspöki palotából ki tudják a múzeumot telepíteni. Gyergyószentmiklós kapott 15 milliárd lejt fűtéstámogatásra, Bánffyhunyadon, Margittán kaszárnyákat adtak át a helyi önkormányzatoknak. A miniszter fontosnak ítélte, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében további, használaton kívül levő honvédségi tulajdonú telkek és kaszárnyák kerüljenek minél hamarabb a megyei tanácsok tulajdonába. az árvízkárok felszámolására az RMDSZ-nek sikerült 50-50 milliárd lejt kiutaltatnia Maros- és Hargita megyének a megyei utak és kishidak javítására. A beszámolót követően a polgármesterek községeik gondjairól beszéltek, legtöbben az útjavításokat jelölve meg a legsürgősebb teendőnek. Az útjavításokkal kapcsolatosan többen felvetették azt is, hogy bár sikeresen pályáztak SAPARD-alapokra, pénzhiány miatt csak az ígéretnél maradtak. Maros megyében 32 ilyen pályázat várja a támogatást. Szintén közös gond a térségben az ivóvízhálózat bővítése. Ezzel kapcsolatosan jó hír, hogy a Solel Boneh cég hozzáfogott a Felső-Nyárád mente fővezetékének a kiépítéséhez. /Bögözi Attila: „Unalmas” az RMDSZ, mert általában igaza van. Kistérségi tanácskozás Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
2005. július 25.
Július 23-án felvonulással kezdődött a Sokadalom Gyilkostón. A gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület, illetve az alfalvi Helikon fúvószenekar tagjai tették meg a Napsugár villától az utat a tó partján felszerelt színpadig. Gazdag műsor várta az érdeklődőket. Fellépett a marosfői Forrás Népi Együttes, a gyergyószentmiklósi Hóvirág Együttes, a Romavirág tánccsoport és a kolozsvári Ördögtérgye Együttes is. A Portéka Egyesület asszonyai népi mesterségek fogásaiban igazították el a kíváncsiakat. /Bajna György: Népművészeti sokadalom Gyilkostón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./
2005. augusztus 1.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László területrendezési miniszterrel közösen tartott július 30-án tartott sajtótájékoztatóján beszélt a határátlépésről szóló kormányrendeletről. Mint mondta, a kormány az Európai Unió határok biztonságára vonatkozó kívánalmainak tett eleget, amikor meghozta azt a határozatot, amelynek értelmében meghívó esetén is kötelező módon fel kell mutatni az 500 eurónyi összeget. A határok biztonsága prioritás, mondta, de ennek úgy kell megtörténnie, hogy közben biztosítsák a szabad közlekedést főleg Románia és Magyarország között. Ezért a két hete hozott intézkedésből ezt törölték. Borbély László szerint hamarosan „megkezdik az erdélyi autópálya munkálatainak a folytatását”. Emellett megkezdték a Bucsin-Gyergyó útvonal teljes felújítását, és hamarosan beindulnak a Balavásár-Szováta közötti útszakasz munkálatai is. Markó aggódik a kormánykoalíció miatt, mert a vitákat, nézeteltéréseket kiviszik a sajtóba és nem a koalíción belül oldják meg. Bírálják a magyar kormányt, mondta Markó. Néhány nappal ezelőtt, az RMDSZ nevében Kelemen Hunor részt vett azon a tanácskozáson, ahol a Szülőföld Programot voltak hivatottak elindítani, de megint csak annyi történt, hogy megállapodtak, szeptember elején találkoznak és megállapítják a prioritásokat. Joggal bírálják a kormányt, húzták-halasztották, és eltelik az év, anélkül, hogy a program beindulna, mondta. /Markó Béla: „Mi nem értékelünk állandóan, mi dolgozunk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./
2005. augusztus 2.
Július 30-án tartották Nyárádszeredában a második Seprődi János kórusfesztivált, a női kari találkozóval. Gyergyószentmiklós, a vajdasági Királyhalma, a magyarországi Szabás, a felvidéki Fülek, a baróti női kar és a Ferencz Csaba vezette nyárádszeredai női kar lépett fel. Augusztus 6-án Gyergyószentmiklós ad otthont a férfikari találkozónak. Ugyancsak augusztus 6-án tartják a kamarakórusok találkozóját Gernyeszegen, a református templomban. Augusztus 7-én a székelyudvarhelyiek szervezik a vegyes kari találkozót. Szintén vasárnap, 7-én lesz a népdalköri találkozó, mégpedig Erdőcsinádon. Nem kevesebb, mint 17 dalkör jelentkezett. /b. d.: Dallal a nemzetért. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./
2005. augusztus 3.
Először rendezi meg idén augusztus 11–15. között a két testvérszervezet, az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság nemzeti táborát a Gyergyószentmiklós melletti 4-es Motel nevű kempingben. A tábor fő célkitűzése: összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik fontosnak tartják a nemzeti értékek és hagyományok ápolását, a magyar nemzet történelmének, irodalmának ismeretét. Lesznek történelmi előadások (Szent Korona, Trianon, párizsi békeszerződés), vita Erdély és a magyarság jövőjéről, íjászat, rovásírás, irodalom, borkóstoló, néptánc, tábortűz, koncertek, s még sok minden. Bővebb információk a https:// www.emitabor.hu honlapon. /Erdélyi nemzeti tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./
2005. augusztus 8.
Augusztus 6-án a gernyeszegi templomban hét kamarakórus lépett fel a II. Seprődi János Kórusfesztiválon. A rendezvénysorozat több helyszínen zajlott – Nyárádszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Erdőcsinádon – és Gernyeszegen, ahol kamarakórusok találkoztak határokon innen és túlról. Fellépett többek között a felvidéki Nagykaposi Református Kamarakórus és a marosvásárhelyi Bernády Kamarakórus. Záró-momentumként pedig együtt énekelték Kodály Zoltán Székely keservesét. /Nagy Botond: Kamarakórusok találkozója Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./
2005. augusztus 11.
Az Egyesült Magyar Ifjúság és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nemzeti tábort szervez augusztus 11–15. között Gyergyószentmiklós mellett, a 4-es kempingnél. „Célunk, hogy a magyarságot lelkileg s szellemileg nemzettudatában megerősítsük. December 5 után fontosnak tartjuk, hogy határoktól függetlenül, mindenki szabadon érezhesse a nemzeti egység érzését” – fogalmaztak a szervezők. Többek között Nyisztor Ilona népdalénekes és Pregitzer Fruzsina színművésznő lép fel, és a népszerű Role együttes zenéjére bulizhatnak a táborozók. Előadások lesznek a rovásírásról, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének 1956-os tevékenységéről, a népesedésről, a Szent Korona történetéről, Szabó Dezsőről, Trianonról, az autonómia-esélyről, a kollektív nemzetiségi jogokról és a nemzetstratégiáról. /Merjünk magyarok lenni! – EMI tábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./
2005. augusztus 13.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Egyesült Magyar Ifjúság első alkalommal rendezi meg nyári táborát Gyergyószentmiklóson, tájékoztatott Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke. Céljuk: összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik lényegesnek tartják nemzeti hagyományaink ápolását. Augusztus 12-én kezdődött a tábor. Közismert személyiségek tartanak előadásokat, köztük Eva Maria Barki nemzetközi jogász; Raffay Ernő, Vekov Károly, Vincze Gábor történészek, a Koltay-fivérek; Nagy Zoltán regös, énekmondó; Szántai Lajos magyarságkutató; Friedrich Klára és Szakács Zoltán rovásírás-szakértők és Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata budapesti hetilap munkatársa. /Kristó Tibor: EMI-Tábor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./
2005. augusztus 15.
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete felháborodással vette tudomásul, hogy a rendőrség egy azóta módosított kormányhatározatra hivatkozva zaklatja a Gyergyószentmiklóson zajló 1. EMI-tábor szervezőit, s súlyos pénzbírsággal fenyegetik őket azért, mert a tábor területén magyar zászlók is vannak, írta augusztus 12-én kelt levelében Vadász-Szatmári István elnök. A zaklatások beszüntetését, az eset kivizsgálását, a vétkesek megbüntetését kérik a tiltakozó közleményben. /Tiltakozik az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./ Trianon a nemzetközi jog szerint törvénytelen – jelentette ki Eva Maria Barki emberjogi aktivista. a Romániából hosszú időre kitiltott bécsi jogásznő, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett gyergyószentmiklósi nemzeti táborban tartott előadásában. Az EMI-tábor előadói között a civil szféra képviselői: történészek, írók, újságírók voltak túlsúlyban, szemben a politikusokkal. A vártnál kevesebben, mintegy ötszázan jöttek el. A rendőrök naponta járőröztek a gyergyószentmiklósi Négyes Motelnél, igazoltatták a táborból kilépőket, és felszólították a rendezőket, vegyék le a kitűzött nemzeti zászlókat. /Gergely Imre: Eva Maria Barki: jogos a határrevízió kérése. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./
2005. augusztus 16.
Néprajzi nyári egyetem zajlik Gyergyószentmiklóson, az Országos Magyar Diákszövetség szervezésében. Az ötödik alkalommal megrendezett, augusztus 22-éig tartó nyári egyetemet az előző években Temesváron és környékén, a Szászföldön, a történelmi Máramaros vidékén, valamint a Székelyföld más tájain tartották. A szervezők szerint a rendezvényt kettős igény hozta létre: egyrészt kiegészítő képzést nyújtani a néprajz szakos hallgatóknak, elősegíteni a határokon átívelő szakmai kapcsolatok kialakulását a fiatal kutatók között; másrészt tartalmas és igényes nyári programot szervezni. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárai, illetve muzeológusok és történészek előadásai hangzottak el. /Tóth Ibolya: Néprajzosok nyári egyeteme a Gyergyói-medencében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./
2005. augusztus 16.
Érdekes volt tapasztalni azt a fordulatot, ami az EMI (Erdélyi Magyar Fiatalok)-táborozók hangulatában következett be vasárnap az ökumenikus istentisztelet után – mondták a szervezők. (Ősz Előd református tiszteletes és Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes hirdetett igét, illetve tartott szentbeszédet.) Pósa Zsolt (Délvidékről) értékelte a gazdag, színes, színvonalas rendezvényeket. Sós Sándor, az EMI elnöke kifejtette, vasárnap este már túllépte az ezret a résztvevők száma. Az előadók, köztük a műsorlapon nem szereplő Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke és Radics Géza amerikai történész, illetve a beszélgetésekbe bekapcsolódók színvonalas hozzáállása több volt mint biztató a jövő augusztusi – szintén Gyergyószentmiklósra tervezett – II. EMI- táborozásra, jelezte. Megjegyezte, hogy a hatalom képviselői, akik túlbuzgón próbáltak félelmet kelteni, megértették: az EMI-táborban nem provokációra készülők csapatai edzenek. Pozitív értelmű nemzettudat, a tenni akarás, a jó dolgok előnyben részesítésének az óhaja hozta össze a tábor lakóit, köztük Toró Tibor és dr. Garda Dezső képviselőket. Bagoly Zsolt alelnök is elégedett volt. /Bajna György: Elégedett szervezők, hálás résztvevők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ A nemzetben, a nemzeti értékek, hagyományok ápolásában gondolkodó magyar fiatalok négynapos találkozóhelye volt a Gyergyószentmiklós melletti kemping, itt rendezte meg első nyári táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. Több mint ezer látogatót fogadott I. EMI-tábor. A román rendőrség, a csendőrség és a titkosszolgálat (SRI) emberei gyakorlatilag állandó megfigyelés és zaklatás alatt tartották a tábort: a fiatalokat többször is igazoltatták, a titkosszolgálat megbízottjai több előadásról videofelvételt készítettek. A rendőrök több ízben megfenyegették a szervezőket, hogy ha a magyar zászlók nem tűnnek el a tábor területéről, tízmillió lejes büntetést rónak ki rájuk. A nemzettörténet főbb állomásairól szóló előadások, viták a trianoni trauma utáni magyar történelem taglalásában csúcsosodtak ki. Az erdélyi, illetve a kárpát-medencei magyarság önrendelkezési törekvéseinek a lehetőségeiről is szóltak előadások. Nagy érdeklődést váltott ki Raffay Ernő, Vekov Károly és Sántha Attila előadása Wass Albertről. Magyarországon a balliberális irodalomszemlélet, a hivatalos magyar irodalomkritika továbbra is száműzi a jeles erdélyi magyar írót a magyar irodalomkönyvekből. Koltay Gábor filmrendező a Trianon-film erdélyi vetítésének történetét ismertette. Mint mondta, nemzeti tudattal rendelkező népek számára nehezen érthető vagy éppenséggel érthetetlen a hivatalos magyar magatartás a magyar nemzet történelméről szóló műalkotások, filmek iránt. Úgy látja, teljességgel hiányzik az a nemzeti, magyar háttér, amely az ilyen alkotást megóvhatná a környező utódállamoktól már sokszor megtapasztalt, hisztériás kirohanások ellen. Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Sántha Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila előadásai bemutatták az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek fontos stációit, amelyeket az RMDSZ rendre feladott. Borbély Zsolt Attila kifejtette: a romániai magyarság számára az volna a legjobb, ha az RMDSZ négy évre kibukna a törvényhozásból, hogy helyébe új alapokon nyugvó érdekvédelmet lehessen tető alá hozni. Szilágyi Zsolt fölvetette, el kéne dönteni, hogy az erdélyi magyaroknak mi a fontosabb: az, hogy a székelyudvarhelyi szenátor /Verestóy Attila/ rendezze a faexportját érdekvédelem címén a román kormánnyal, vagy az, hogy autonómiát kérjenek. Ennyire elkötelezett sajtóorgánumokra ugyanis aligha van igény Erdélyben. /Makkay József: I. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 16./
2005. augusztus 17.
Gyergyószentmiklóson a Városi Könyvtárban augusztus 15-19-e között olvasótábort szerveztek gyermekek számára. A „táborozás” alatt meseolvasást, bábkészítést, papírhajtogatást és a felolvasott szövegek alapján rajzolást tűztek ki célul a táborszervezők. A táborozás alatt készült rajzokat és az egyéb alkotásokat kiállítják. /Bajna György: Olvasótábor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./
2005. augusztus 20.
Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, valamint Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, megbízott középítkezési és területrendezési miniszter Gyergyószentmiklóson beszéltek az útépítésről. Borbély László jelezte, az infrastrukturális beruházások céljaira rendelkezésre álló összeg jelentős hányada most a természeti katasztrófákban megrongálódott létesítmények helyreállításához szükséges. /(bálint): Nem lehet tudni, mikor folytatják az útjavítást. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./
2005. augusztus 22.
Gyergyószentmiklósra látogatott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, valamint Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter. A régió RMDSZ-es tisztségviselőivel tartott találkozón kiemelték: elsősorban az RMDSZ munkájának köszönhető az évek óta járhatatlan Bucsin-tetőn áthaladó országút teljes felújítása, ami várhatóan lendületet adhat a környék idegenforgalmának, valamint a gyergyói-medence gazdasági fejlődésének is. A rekordidő – alig egy hónap – alatt lezajlott felújítás 500 milliárd lejbe került. Borbély László hozzátette: hamarosan következik a Csíkszereda–Balavásár útvonal felújítása. Szeptemberben folytatódik a földgázvezetékek lefektetése, és ha az idén nem is, de jövőre bevezetik a gázt Gyergyószentmiklóson. A városban egyébként a közeljövőben megkezdődik egy 150 férőhelyes sportcsarnok építése, Gyergyóditróban pedig tornaterem épül. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ számára elsődleges cél Erdély és ezen belül a Székelyföld infrastrukturális fejlesztése. /Gergely Imre: Borbély László szerint az RMDSZ érdeme a bucsini útjavítás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./
2005. augusztus 24.
A polgármester közbenjárásának köszönhetően elcsitult Gyergyószentmiklóson a Szent István-napi ünnepségek körüli botrány. A Művelődési Központ előtti téren az esti órákban az István, a király című rockopera vetítése váratlanul, idő előtt félbeszakadt. Este nyolckor egy rendőr igazoltatta György Szidóniát, a rendezvényt szervező Ifitéka vezetőjét, és közölte, hogy a hangos zene zavarja a környékbeli lakókat, ezért tízkor véget fognak vetni az előadásnak. Tíz órakor két civil ruhás egyén jelent meg a helyszínen, közölve, a rendőrséghez tartoznak, és felszólították György Szidóniát, hogy azonnal vessen véget a vetítésnek. Eugen Sándor rendőrparancsnok szerint jogosan jártak el az emberei, mivel nem szerepelt az általuk megkapott programban a vetítés. Pap József polgármester az intézkedést túlkapásnak minősítette, szerinte a rendőröknek az nem tetszett, hogy az István, a király című rockoperát vetítették. Pap József közbelépésére a rendőrség úgy döntött, nem indít eljárást, nem bírságolja meg a szervezőket. /Gergely Imre: Leállították a rockopera vetítését. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./
2005. augusztus 25.
Gyergyószentmiklóson a rendőrség két rendezvényen avatkozott be, mindkettő magyar és nemzeti jellegű volt. Egyik esetben az EMI gyergyói táborozása elején éreztették, hogy ők is vannak, a másik eset augusztus 20-án a gyergyói Szent István-napi ünnepségek alkalmával, amikor a rendőrök figyelmeztetése után a szervezők jobbnak látták este 10 órakor megszakítani az István, a király című rockopera szabadtéri vetítését. Utóbbi esetben arra hivatkoztak, hogy nem szerepelt a leadott műsorrendben a késő esti vetítés, ráadásul nem kértek engedélyt a vetítésre. Az újságíró szerint a városvezetés és a helyi rendőrség között jobb kapcsolatot kell kialakítani. Messze még az idő, amikor a bizalom veszi át a gyanakvás, a sunyi vagy nyílt ellenségeskedés helyét. /Bajna György: Szeretnék tisztelője lenni a rendőröknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./
2005. augusztus 29.
A Szaggató című mozgásszínházi előadással nyitja meg az évadot a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, Uray Péter rendezésében. /Gergely Imre: Balladák szavak nélkül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./
2005. augusztus 30.
Nyáron voltak jó szigetek és rossz szigetek. Jó sajtója volt a marosvásárhelyi Félszigetnek. Az igazi a budapesti „nagytestvér”, a Diáksziget volt, ahol kizárólag remek dolgok történtek. „Tusványos” fogadtatása meglehetősen ambivalens volt, a gyergyószentmiklósi EMI-tábort pedig masszív rendőri jelenlét és gyanakvás kísérte. Az RMDSZ, sem a többi magyar szervezet nem lépett fel a szervezők s az ott jelen levő fiatalok védelmében. Hasonló volt a helyzet az anyaországban, Nógrádverőcén és Kismaroson megrendezett Magyar Szigetnek, melynek főszervezője a Hatvannégy Vármegye Ifjúsága, kifejezett célja pedig – a Diáksziget kozmopolitizmusával szemben – a magyar zenekultúra, a magyar könnyűzene és a magyar hagyományok ápolása. Valakinek már elő kellene állnia s megmagyarázni, miért baj az, ha magyar fiatalok magyar zenét hallgatnak, a magyarság történelmét tanulják, magyar értékeket vállalnak fel, népszerűsítenek? – tette fel a kérdést Gábor Attila. /Gábor Attila: Jó szigetek, rossz szigetek… = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2005. szeptember 6.
Beszüntette magyar nyelvű műsorait a 2000 óta sugárzó csíkszeredai Star FM. A 90,9-es hullámhosszon immár a bukaresti Kiss FM adásait sugározzák. A csíkszeredaihoz hasonló váltásra egyébként az ország több városában már korábban sor került, Hargita megyében a Kiss FM borszéki és gyergyószentmiklósi frekvencián is sugározni kezdett. Öt évvel ezelőtt kezdett el sugározni Csíkszeredában az Uniplus Rádió. A magyar nyelven sugárzó kereskedelmi adót 2003-ban Star Rádióra keresztelték, majd idén a Star FM nevet vette fel. Tavaly a Transindex Kividíját is elnyerte az adó, ugyanakkor számos rendezvényt, humanitárius akciót szerveztek, és három évvel ezelőtt elindították az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Kerge Olimpiát. Mostantól a 90,9-es hullámhosszon román nyelvű műsor hallható. Az igazgató a legnagyobb veszteségnek a héttagú magyar szerkesztőség felszámolását tartja. Csíkszeredában jelenleg csak két magyar nyelvű adó működik, a Mix FM és a Fun FM, többnyire román nyelven sugároz néhány órás helyi műsorral a Deea Rádió, és teljes mértékben román nyelvű az Energy Rádió. /D. Balázs Ildikó: Egy magyar rádióval kevesebb. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./
2005. szeptember 6.
Temesváron a Csiky Gergely Állami Színház társulatában két friss diplomás színésznő kezdte meg pályáját. Borbély Bartis Emília Gyergyóremetén született, Békéscsabán végezte a színi iskolát. A tanítóképző elvégzése után egy évre szerepszerződése volt a gyergyószentmiklósi Figura Színházban, miközben tanított is. Temesváron már az augusztusi mini-évadban fellépett. Lőrincz Rita Baróton született, érettségi után Marosvásárhelyen a Színiakadémián kötött ki. A két művésznőt nemcsak a társulat, hanem a közönség is szeretettel fogadta. /Szekernyés Irén: Két friss diplomás a társulatban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 6./
