Harmadik alkalommal szervezték meg a Bárdos Lajos Éneklő Ifjúság fesztivált Gyergyóremetén. Több magyarországi kórus is fellépett, mellettük a csomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola kórusa, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Iskola énekkara, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Líceum kórusa, továbbá az gyergyóalfalvi Helikon fúvószenekar, a gyergyócsomafalvi fúvószenekar, a ditrói, a csíkmadarasi fúvósok, a gyergyóújfalvi fúvósok és a vaslábiak is. /Bajna György: Gyergyóremete. III. Bárdos Lajos fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./
2007. május 22.
Patek Mária aligazgató beszélt a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban a hagyományőrző napok megnyitóján. A népviseltbe öltözött diákok sokasága, a népdallal és népballadával színesített műsor, Köllő Miklós műépítész a székely építészetről tartott előadása, táncház, a tábortűz körüli éneklés – értékes volt a program. /Csillagos tízes a salamonosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./
2007. május 22.
Gyergyószentmiklóson a Művelődési Központban megnyílt Porzsolt Erzsébet rajztanárnő újabb tárlata, tájképek, csendéletek sorakoztak a falon. Ugyancsak a városban Portik Sándor tájképfestő ez alkalommal Lovak, tájak témával mutatkozott be. /(Bajna György): Két tárlat Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./
2007. május 23.
Zajlanak a Hargitai Megyenapok rendezvényei, grafikai, népi fafaragászati, illetve fotókiállítások nyíltak, színházi előadásokat és koncerteket láthatott, hallhatott a közönség. A gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában Örmény örökségünk Erdélyben címmel nyílt fotókiállítás. Szentegyházán a Tamási Áron Iskola népi fafaragásoknak, Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum pedig az elmúlt évek fotótáboraiban készült fényképanyagból válogatott kiállításnak adott otthont. Ez utóbbi összeállítás Keresztény hitünk képekben címet kapta. Csíkszeredában negyedik alkalommal rajtolt a Kárpát-medencei Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennáléra beérkezett munkákból álló kiállítás. Oroszhegyen és Székelyszentkirályon adta elő mesejátékát a Tomcsa Sándor Színház. Május 22-én Gyergyószentmiklóson koncertezett Zorán, ezután Székelyudvarhelyen, majd Csíkszeredában fog fellépni. /Antal Ildikó: VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./
2007. május 23.
Május 22-én Gyergyószentmiklóson, a Római Katolikus Művelődési Központban Papp Kincses Emese Ha meglebben a Függöny című regényéből válogatott részleteket. Az Irodalmi Jelen regénypályázatán is figyelmet keltő művel ismerkedhetett meg a hallgató. A regény idén tavasszal jelent meg. /(Bajna György): Szenvedésregény zenével. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./
2007. május 24.
Kézdivásárhely első írásos említésének 600. évfordulója tiszteletére kilencnapos rendezvénysorozatot szerveznek. Az ünnepség május 22-én történelmi vetélkedővel kezdődött. A rendezvénysorozat fénypontját jelentette Földi István Gábor Áron című színművének bemutatása a Vigadóban. A Földi-darabot már 1943-ban játszották Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Gyergyószentmiklóson. Dr. Szőcs Géza a háromfelvonásos darabot kétfelvonásosra dolgozta át, ennek ősbemutatója május 18-án Bereckben volt. /(Dévai): /Ünnepre készül a hatszáz éves város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./
2007. május 28.
Gyergyószentmiklóson tartották a 19. Domokos Pál Péter Gyermekkórus- és Hangszeregyüttes-találkozót tizenegy gyermekkórus, illetve hangszeres együttes részvételével. A Gyergyó-medencei gyermekek vándorkórus-találkozóját először 1935-ben Mihály István kántortanító kezdeményezésére Gyergyószárhegyen szervezték meg, a következő évben Gyergyóditróban. Hosszas szünet után 1981-ben szintén Ditróban próbálták először újjáéleszteni a hagyományt, végül 1992-ben Gyergyószentmiklóson volt a találkozó, amelynek azóta minden évben más-más település ad otthont. /Jánossy Alíz: Dalos kedvű találkozó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2007. május 30.
Két fiatalt 100 lejes pénzbírsággal sújtottak, illetve a szemtanúk és az áldozatok állítása szerint bántalmaztak a gyergyószentmiklósi csendőrök a múlt hét végén Gyergyóalfaluban, az Éden diszkó előtt. A bírságot köztéren fogyasztott szeszes ital miatt rótták ki. „Gumibottal ütötték a lábamat, amikor betuszkoltak az autóba” – mondta a neve elhallgatását kérő fiatalember, hozzátéve, nem is akart beülni az autóba, mert szerinte a jegyzőkönyvet helyben is meg lehetett volna írni. A csendőrök azonban a két fiatalt beszállították a gyergyószentmiklósi őrsre. A fiatalembernek az autó hátsó részéből még út közben sikerült értesítenie édesanyját, aki gyermeke segítségére sietett. Meggyőződésük, hogy a szülői jelenlét védte meg a fiatalokat a további agressziótól. A szemtanúk közül többen is azt állítják, hogy nem csupán a két megbírságolt fiú itta a sörét a szórakozóhely előtt, hanem mások is. Néhányuk szerint „a csendőrök sem voltak józanok”. Állításukat azonban Radu Blaga csendőrparancsnok cáfolta. Hozzátette: a csendőrök nem bántalmaztak senkit, és nem léptek fel erőszakosan senkivel szemben. /Jánossy Alíz: Erőszak alkalmazásával vádolják a csendőröket. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2007. május 31.
Garda Dezső nem ért egyet azzal, hogy Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának századik évfordulóját ünnepeljék, mert jóval korábban történt a várossá avatás. A százéves évfordulót és megünneplését Minier Gábor tanácsos fogalmazta meg. A történész-konferencia megszervezését vállalta Gazda Dezső. Az idei történész-konferenciára is az Eötvös Loránd Tudományegyetem előadótanárait, a Budapesti Történeti Intézet nemzetközileg elismert kutatóit hívta meg, de itt lesz Balogh Judit a Miskolci Tudományegyetemről, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről pedig Rüsz Fogarasi Enikő. Az előadók között lesz továbbá Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, valamint Demény Lajos akadémikus, a Bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet főkutatója, Pál Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott levéltáros is, továbbá bemutatkozik két fiatal történész is, Csergő Tibor múzeumigazgató és Magyari Levente. Csukovics Enikő a középkori magyar városfejlődést, Tringli István pedig a piac és a vásár jelentőségét fogja bemutatni a középkori Magyarországon. Horn Ildikó Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az életét fogja ismertetni. /Dr. B. Garda Dezső, országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész-konferencia Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 31. – 22. sz. /
2007. június 5.
Több mint százan gyűltek össze június 4-én Gyergyószentmiklóson a római katolikus temetőben található hősök emlékművénél. Római katolikus és református egyházi személyiségek, történészek beszéltek a békediktátum hatásáról, majd az emlékezés koszorúit helyezték el az emlékműnél. /Trianonra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./
2007. június 7.
Június 4-én, hétfőn este 6 órakor gyűltek össze hozzávetőleg százan Gyergyószentmiklósion a köztemetőben, emlékezni a trianoni diktátum aláírásának szomorú évfordulójára. Koszorúzott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, valamint az MPSZ és SZNT helyi szervezetének elöljárói. Az emlékezők gyászszalagot viseltek, hozzájuk szólt Molnár Csaba, a Gyergyói Fiatal Fórum oszlopos tagja, majd Bíró Sándor református lelkész, Portik-Hegyi Kelemen római katolikus főesperes. Az emlékezők közt egy csapatnyi, magyarországi turista is volt, mint mondták, gyerekeik Magyarországról értesítették, ha már Gyergyószentmiklóson tartózkodnak, vegyenek részt e megemlékezésen. Az ünnepség részét képezte Rokaly József történelemtanár felolvasása, mellyel a trianoni eseményeket ismertette. /B. K. : Trianonra emlékezve. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 7. – 23. sz. /
2007. június 7.
Az V. Unicornis Diákkonferenciára került sor az elmúlt héten Gyergyószentmiklóson. A Gépgyártó Iskolaközpont felújított díszterme adott otthont, az immár ötödik éve működő Unicornis Diákkör rendezvényének. A dolgozatok Gyergyószentmiklós, a négyszáz éves mezőváros témáról szóltak. András Szabolcs történelemtanár elmondta az idei 100. évfordulós rendezvényekből hiányzik a négyszáz éves évfordulóra való megemlékezés: „úgy értékeljük, hogy a négyszáz éves évforduló is van annyira fontos, mint a 100 éves, ezért hiánypótlónak szántuk ezt a diákkonferenciát. ” Elekes Levente A mezőváros, sajátos magyar településforma címmel tartott előadást. Gyergyószentmiklós 400 éve, 1607-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem uralkodása alatt kapta meg a mezővárosi címet. András Hunor Az erdélyi fejedelemség a XVII. század elején témában olvasta fel dolgozatát. Portik Izolda bemutatta, hogyan kapta meg Gyergyószentmiklós a XVII. század elején a mezővárosi címet, miként fejlődött. Laczkó Nándor a Both-vára, a mezővárosunk legfontosabb épülete témát dolgozta fel. Az Unicornis Diákkör elmúlt öt évét Lukács Endre, az eddigi elnök foglalta össze. Tisztújításra is sor került; az új elnök Laczkó Nándor, titkár András Hunor lett. /Baricz-Tamás Imola: Gyergyószentmiklós, a négyszáz éves mezőváros. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 7. – 23. sz. /
2007. június 7.
Gyulán mutatták be Vofkori Györgynek a békéscsabai Typografika gondozásában megjelent, hiánypótló képeskönyvét: a több mint másfél kilós, térképekkel is ellátott 360 oldalas munkát Csíkszeredáról. Vofkori György hősies munkát végzett, amikor Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Gyergyószentmiklós képes története után a megyeszékhely hasonló kiadványát is elkészítette. A könyv kis történelmi előzetes után fényképek segítségével leltározza fel a több mint 450 éves mezővárost. Vofkori György nem történelemkönyvet, nem néprajzi ihletésű munkát, még csak nem is monográfiát írt. Egy város sok-sok fényképpel is megörökített történetét próbálta egy könyvbe sűríteni. Csíksomlyó nem véletlen kap hangsúlyos helyet már a könyv címében is. Bemutatására 50 oldalt szentel a szerző. /Bajna György: Hiánypótló képeskönyv Csíkszeredáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./
2007. június 8.
Június 7-én kezdődött Gyergyószentmiklóson a történészek konferenciája. Pap József polgármester megköszönte Garda Dezső több évtizedes szervezői tevékenységét. Vásárjog, mezővárosi státus és városjog Gyergyószentmiklós történetében – ez volt a téma. Az előadók között volt Csukovits Enikő, Tringli István, Horn Ildikó, Rüsz Fogarasi Enikő, majd Garda Dezső a Rákóczi Zsigmond által adományozott vásárjogtól indulva az 1920-as évek Gyergyószentmiklósáig kalauzolta hallgatóit. /Bajna György: Történészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./
2007. június 9.
Mintegy kétszázan hallgatták az előadásokat a gyergyószentmiklósi történészkonferencián. Az előadók között olyan történészek is akadtak, akik nem is olyan régen még Garda Dezső diákjai voltak. Csergő Tibor András a Tarisznyás Márton Múzeumról és a gyergyói értékmegőrzésről értekezett, Magyari Levente pedig Gyergyószentmiklós 1899. évi közéletét mutatta be a korabeli sajtó segítségével. Az 1657-es hadjáratról, illetve a Bethlen család virágkoráról és alkonyáról Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára értekezett, B. Szabó János, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa pedig II. Rákóczi Ferenc 1707. évi marosvásárhelyi beiktatását tárta a hallgatóság elé. Pál Antal Sándor ny. marosvásárhelyi levéltáros az 1956-os magyarországi forradalom gyergyói hatásait adatolta. /Értékes, tanulságos előadások. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./
2007. június 13.
A HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete meghívására június 17-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház vendégszerepel Európa kulturális fővárosában, Nagyszebenben. A Ben Jonson Volpone című komédiája alapján készült sorskomédiát, a Rókajátékot Béres László rendezte. A darab ősbemutatóját 2006. október 22-én tartották, a Figura előadása részt vett a kisebbségi színházak ez évi kollokviumán. /Nagyszebenben a Figura. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
2007. június 13.
Rangos történészkonferenciának adott otthont a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ június 7-én és 8-án, az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókszervezete és a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Egyetem szervezésében, amely az idén a város vásárjogának 400. és a városjog megszerzésének 100. évfordulója jegyében zajlott. A konferencia fő szervezője, Garda Dezső történész, parlamenti képviselő volt. Rüsz Fogarasi Enikő, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem munkatársa Az a másik Bocskai István címmel Bocskai István zempléni főkapitány életútját ismertette, akinek a fejedelem a nagybátyja volt. Garda Dezső előadásában végigvezetett Gyergyószentmiklós történetén az első írott forrásoktól az 1907-es várossá válásig. Csergő Tibor András, a város Tarisznyás Márton Múzeumának igazgatója az intézmény rövid történetét vázolta fel. Pál Antal Sándor marosvásárhelyi ny. levéltáros az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatásait és következményeit taglalta Gyergyó térségében, szólva Salamon László bebörtönzéséről, a szárhegyi Fekete kéz szervezetről, amelynek tagjai összesen 360 év börtönbüntetést kaptak és a Szoboszlay-per áldozatairól. /Gál Éva Emese: Konferencia a százéves városban. Történészbarangolás Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./
2007. június 14.
Értékes, érdekes előadások hangzottak el Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére tartott Nemzetközi Történész Konferencián június 7-én és 8-án. A korábban évente, majd kétévente dr. Garda Dezső országgyűlési képviselő által szervezett ünnepi rendezvényen az első napon háromszázan, második napon közel kétszázan hallgatták az előadásokat. A Nemzetközi Történész Konferencia a vásárjog 400 éves évfordulójának, illetve a városjog 100 éves évfordulójának megszerzése szellemében tajlott. Csukovits Enikő a budapesti Akadémiai Történeti Intézet történésze a magyar városfejlődés általános jellemzőit mutatta be, Tringli István a piac és a vásár működési mechanizmusát érzékeltette a középkori Magyarországon. Horn Ildikó, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője előadása Rákóczi Zsigmondról szólt, aki rövid fejedelemsége idején vásárjogot adott Gyergyószentmiklósnak. Garda Dezső, a város történésze bemutatta Gyergyószentmiklós jogi, közigazgatási, katonai és igazságszolgáltatási feladatkörének az alakulását. Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára által, illetve B. Szabó János, a Zrinyi Miklós Honvédelmi Egyetem tanára II. Rákóczi Ferencről beszélt. Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója a múzeum rövid történetét ismertette, Magyari Levente Gyergyó közéletéből 1899-ben címen értekezett. Pál Antal Sándor ny. levéltáros Az 1956-os évi magyarországi forradalom és szabadságharc hatása és következményei Gyergyóban című munkája erőt ad azoknak, akik félnek, még mindig nem beszélnek a történtekről. A rendezvény végén a gyergyószárhegyi Ferencz Hedvig néni mondott köszönetet dr. Garda Dezsőnek a konferenciáért, a székelységért folytatott küzdelméért, és erőt kívánt a további harchoz. Garda Dezső az újságíró kérdésére elmondta, hogy 1977-től kezdődően szervezett tudományos ülésszakokat kolozsvári egyetemi előadótanárok részvételével, melyek 1990-től kezdődően a magyarországi történészek előadásaival Nemzetközi Történész Konferenciákká váltak. A mostani alkalommal Demény Lajos és Egyed Ákos betegsége miatt nem tudott eljönni Gyergyószentmiklósra, R. Várkonyi Ágnes akadémikus asszony a szervezés időpontjában nagyon beteg volt. /Kedves-Tamás Gyopár: Ünnepi történész-konferencia. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 14. – 24. sz. /
2007. június 14.
Az 1332-es, az 1333-as illetve az 1334-es évi pápai tízed jegyzékek mind Gyergyó, mind pedig Gyergyószentmiklós történetében az első okleveles említéseket jelképezik. Az 1581-es évi gyergyószentmiklósi falutörvény megfogalmazása a helyi közösség által, településünket azon három közösség tagjai közé sorolja, melyek az okiratok alapján első három településként fogalmaztak meg communitásaik számára olyan jogi normákat, melyek meghatározták a határrendtartást, és döntő módon befolyásolták az egyén és közösség viszonyát a földművelés, állattartás, az egyéni irtás és a székely örökség rendszere tekintetében. A XVI–XVII. századi forrásaink a legnépesebb településként mutatták be a korabeli Gyergyószentmiklóst. Az 1614-es évi Bethlen lustrában ugyanis 209 családot írtak össze a Békény-parti településen. Ugyanebben a katonai összeírásban Sepsiszetgyörgyön 128, Kézdivásárhelyen 155, Ilyefalván 138, Székelyudvarhelyen 174 családfőt jegyeztek fel. Ez a népesség településünkön huszonkilenc esztendő múlva megkétszereződött. Az 1643-as évi, I. Rákóczi György által szervezett összeírás szerint Gyergyószentmiklós népességét 472 család alkotta. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem 1607-ben vásárjogot adományozott Gyergyószentmiklósnak. A vásártartás joga döntő módon hozzájárult az örmények gyergyószentmiklósi letelepedéséhez. Gyergyószentmiklós közigazgatási-jogi szempontból is a gyergyói térség központját jelentette. Itt tartották ugyanis az alszék gyűléseit, a széki hatóságoknak pedig igazságszolgáltatási feladatköre is volt. 1763-ban az első székely határőrezredet, a székely határőrség gyergyói központját Gyergyószentmiklóson hozták létre. Benkő József leírása mellett az 1721-es, az 1750-es, az 1785-ös, valamint az 1820-as évi összeírások is úgy mutatják be Gyergyószentmiklóst, mint a Gyergyói-medence gazdasági, közigazgatási, jogi és katonai központját. A köztudat szerint Orel Dezső polgármester nevéhez kötődik a városi jog megszerzése. Az utókor megfeledkezett arról, akinek döntő szerepe volt a városjog kiharcolásában: Gyergyószentmiklós korabeli jegyzőjéről, Puskás Adolfról van szó. /Dr. Garda Dezső: Vásárjog, mezővárosi státus és városjog Gyergyószentmiklós történetében. Az Orel-korszak = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 14. – 24. sz. /
2007. június 16.
Kevés az óvoda az országban. Bukarestben csak feleannyi óvodai hely áll a gyermekek rendelkezésére, mint amennyire szükség volna. A tanügyi szakszervezetek, szülők és óvónők június 11-én tiltakozó felvonulást szerveztek a kormány és a szakminisztérium előtt. Vannak városok, ahol 1990 óta egyetlen óvoda sem épült; a jelek szerint az ortodox templomok és kolostorok minden pénzt felemésztenek. A Hargita Népe régtől fogva figyelmeztetett a népességfogyásra. Hargita megye lakossága 1992-től tíz év alatt 348 355 főről 325 628-ra apadt, ami egy Gyergyószentmiklós nagyságú város teljes lakosságával egyenlő. Csata István és Kiss Tamás nemrég közzétette Népesedési perspektívák című könyvét, eszerint 2030-ig a romániai magyarság lélekszáma egymillióra csökken. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség közölte, hogy ősztől iskolák szűnnek meg, másokat összevonnak. Máshol is kedvezőtlen a helyzet. Szatmár megye líceumi magyar osztályaiba 1993-ban 1092 helyet hirdettek meg, de csak 406 jelentkező akadt; a brassói Áprily Lajos Líceum 180 helyére 135-en iratkoztak. Románia lakossága 1990 és 2007 között 1,5 millió fővel csökkent, és ha így folytatódik, 2050-re a jelenlegi 21 millióról 16 millióra apad. Az ősszel kezdődő tanévben országszerte százezerrel kevesebb gyermeket íratnak az első elemibe, mint tavaly, kevesebb pedagógusra lesz szükség. /Barabás István: Felhős vakáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./
2007. június 21.
Június 15-én a 100 éves Gyergyószentmiklós... az élő város címmel szervezett előadás-sorozat keretében Bákai Magdolna, a könyvtár igazgatója mutatta be dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb, Gyergyói örmények könyve című kétkötetes munkáját. Az örményekről szóló két kötetet azért kellett megírni, mert Gyergyószentmiklós történetéből hiányzik, fogalmazott a szerző. Dr. Garda Dezső legújabb, tizenharmadik könyve biztos forrásmunkaként ajánlható. Kimutatások, grafikonok, táblázatok, magyarázatok teszik teljessé azt a krónikát. A könyv következő bemutatója a Pro Art Galériában június 24-én lesz, a Görög Joachim Társaság és az Ora International szervezésében. /Baricz-Tamás Imola: Gyergyói örmények könyve. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 21. – 25. sz. /
2007. június 22.
Dévai Nagy Kamilla előadóművész a külhoni magyar fiatalokat megkülönböztetett figyelemben részesíti iskolájában, Budapesten, a Krónikásének alapítványi zeneiskolában. Ezt nem jelentheti ki nyíltan, akkor azonnal eltaposnák őt, mondta. Zeneiskoláját most a kilakoltatás veszélye fenyegeti. Valóban kilakoltatás előtt állnak, erősítette meg, mert nem kellenek a „felső rétegeknek”. Képtelenek voltak fizetni a fűtés- és villanyszámlát, és erre hivatkozva kilakoltatják őket. Dévai Nagy Kamilla rózsadombi lakása árát beleépítette ebbe az iskolaépületbe. Arról volt Meg sem tudja mondani, hogy hányan tanultak nála Erdélyből. A közel tizenegy év alatt négyszáz olyan tanulója volt az iskolának, aki hosszabb-rövidebb időt itt töltött. Nem azért hozta létre az iskolát, hogy Erdélyből elcsábítsa az embereket, hanem azért, hogy tanuljanak, majd hazavigyék a reménységet, a hitet, a fényt. Számos olyan tanítványa van, akik nagy sikerrel elvégezték az iskolát és diplomáztak már. Például két kedves gyergyószentmiklósi tanítványa, Nádi Csongor és Portik Bakai Dalma, akik már számos országban sikereket ért el. Gyergyóremetéről jött György Rózsa Sándor, aki már a budapesti operettszínházban is főszerepeket énekel. Megemlítette még a székelyudvarhelyi Deák Csongort és a csíkszentdomokosi Kurkó Józsefet, aki több filmben is szerepelt. Szászrégenből jött Szász Gyula, aki rockoperák főszerepeit énekli, és Varga Miklós utódjaként emlegetik; vagy Madaras Zsolt Szovátáról, aki úgy énekel, hogy a nemrég létrehozott Üzen március című rockoperában már neki írták a dalt. Nemsokára diplomázik a marosszentgyörgyi Lovász Ágota, aki egy másik krónikáshoz ment férjhez, a szászrégeni Demeter Attilához. Dévai Nagy Kamilla az 1996 januárjában bekövetkezett autóbalesete, majd az ezt követő, csodával határos gyógyulása után életcéljául tűzte ki a tehetséges gyerekek támogatását. Sokat jár mindenfelé a tizenötmilliós magyarság körében, és mindenütt megtalálja azt a magot, amely képes összetartani, és áldozatot hozni. szó, hogy 25 évre megkapják ezt az épületet. Ha kirakják őket, neki sincs hová menniük. Az V. kerületi önkormányzat sietett a segítségükre. Dévai Nagy Kamilla 1968-ban vált hirtelen ismertté, mert a Nyílik a rózsa, illetve a Röpülj, páva népdalvetélkedő zsűrije kifogásolta, hogy gitárkísérettel énekeli a népdalokat. A zsűri kidobta őt a vetélkedőből, a közönség visszaszavazta a versenybe. Úgy érzi, 1996-os balesetekor az Úr vendége volt, megkapta a feladatát: járja a végeket, és vigye a hírt, hogy vannak még tisztességes magyarok emitt is, amott is. Dévai Nagy Kamilla /sz. 1950. febr. 17./ Liszt Ferenc- és Kazincy-díjas énekes-előadóművész, számos nemzetközi elismerés és díj birtokosa, a Krónikásének Közhasznú Alapítvány Zeneiskola alapító igazgatója. /Jánossy Alíz: Új krónikás hagyományok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2007. június 22.
Gazdovits Miklós nagy munkát végzett, ennek eredménye Az erdélyi örmények története /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006./ című összegzése. Terjedelmes munkája nem csak a száraz történelmi tényeket ismerteti, hanem az ehhez kapcsolódó legendákat, mítoszokat, hiedelmeket is, az örmények vallását, kultúráját, írásmódját, nyelvét is. A szerző részletezte az egyes helységekben (Beszterce, Gyergyószentmiklós, Csíkszépvíz, Szamosújvár stb.) letelepedő közösségek további sorsát. /Sándor Boglárka Ágnes: Örmény gyökerek és sorsok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2007. június 23.
A tíz éve elhunyt Trucza Péter Pál (1947. aug. 7. – 1997. okt. 9.) tanár-költő összegyűjtött verseiből Orbán Edit szerkesztett kötetet: Deres vágyak /Gyergyószentmiklós, F&F International Kiadó és Nyomda, 2007/, a kiadást támogatta a Pro Ditró Egyesület, Gyergyóditró önkormányzata és a ditrói közbirtokosság. Trucza Péter Pál a ditrói Kaláka Önképző Kör állandó előadója volt, gyermekszínjátszókat irányított. /Bajna György: Deres vágyak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
2007. június 25.
A Támasz Klub szellemi fogyatékos fiatalokat foglalkoztató iskola Őrangyal délután című programjával, illetve Kovács László budapesti fotóművész tárlatnyitójával kezdődött június 22-én Gyergyószentmiklóson a háromnapos Gyergyói Nyári Napok. Az elhunyt gyergyóalfalvi Sövér Elek festőművész gyűjteményes kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A város főterén parádés felvonulást tartottak: a sort a huszárok nyitották, majd a Step Dance menettáncosai, a Hóvirág néptáncosai, sportolók és a különféle civil szervezetek képviselői vonultak fel. Este az Echinox és a Mercedes Band együttes szórakoztatta a közönséget. A Tarisznyás Márton Múzeum kertjébe a kisgyerekes családokat várták. Balázs Miklós helyi fotóművész tárlata Gyergyószentmiklós száz évét mutatta be képekben. A gyerekek Vitéz László csodaládája című előadást nézhették meg a Tamási Áron Bábszínház előadásában. Látványos volt a Csabafiak lovas- és harcászati bemutatója. /Jánossy Alíz: Múzeumkert, a csodák birodalma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./
2007. június 25.
Szent Gergely-napi búcsút tartottak június 23-án Szamosújváron. Az örmény katolikus ünnepély egyben éves találkozó is a helyi örmény közösség számára. A szentmisén megemlékeztek az örmény népirtás áldozatairól is. Az ünnepélyre minden évben hazalátogatnak a külföldre kivándorolt szamosújvári örmények és más örmény közösségekből, Gyergyószentmiklósról, Szépvízről is érkeznek vendégek. A magyarországi örmény közösségeket Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöknője képviselte. /Mihály Zsombor: Örmény közösségfenntartás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
2007. június 28.
A Gyergyói-medence mozgássérült fiataljaiért működő Esély Alapítvány egy lépéssel közelebb áll ahhoz, hogy elkészüljön a központja. A gyergyószentmiklósi önkormányzattól negyvenkilenc évre bérbe kapott egykori kuglipálya épületén folyik a munka az Esély házáért. Pupák-Felméri Zsuzsanna, az alapítvány vezetője adta hírül, hogy a szervezetnél eddig önkéntesként dolgozó Dániel Botond szociológus cégével kötnek szerződést, rábízva az épület menedzselését. /Balázs Katalin: Mozgássérült fiatalokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./
2007. június 28.
Autonómiatörekvések, Bolyai Tudományegyetem, magyar állampolgárság –mindössze néhány az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) harmadik nyári táborának tervezett témái közül. Az EMI és magyarországi testvérszervezete, az Egyesült Magyar Ifjúság közös táborát augusztus 8–12. között a Gyergyószentmiklós melletti Négyes motelben szervezik meg. Az előadások között szerepelnek Vladimir Tismaneanu kommunizmust elítélő jelentésének magyar vonatkozásai is. /Sallai Loránd: Hangsúly az önrendelkezésen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
2007. június 29.
Negyvenegy ifjúsági szervezet képviselői jelentek meg Gyergyószentmiklóson a június 28-ára összehívott tanácskozáson. A Magyar Ifjúsági Értekezlet Elnökségének és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Gyergyó Területi Szervezetének közös meghívója szerint a gyűlés a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács újraszervezését célozta meg. A GYTIET vezetői illegitimnek tartották az újraszervezést, őket követve több civil szervezet kivonult a teremből. A benn maradt huszonöt szervezet képviselői lapzártakor elkezdték az új, ifjúsági ernyőszervezet megalakítását. /Szervezkedő fiatalok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29/
2007. június 29.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és a kassai Thália Színház lépett közönség és zsűri elé Kisvárdán, előbbi a Rókajáték, utóbbi pedig a Fösvény című produkciókkal. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadása zárta június 28-án a kisvárdai Határon Túli Színházak XIX. Fesztiváljának versenyprogramját. Június 29-én az újvidéki Művészeti Akadémia és a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei mutatkoznak be a Negyedik nővér, illetve a Bernarda Alba háza című darabokkal. A kolozsvári színinövendékek a Cabaret c. musicalt hozták el. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok (3). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
