Új ifjúsági ernyőszervezet alakult Gyergyóban a hét végén: a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) újjászervezését célzó közgyűlésre azokat az önálló ifjúsági szervezeteket várták, amelyek a továbbiakban az RMDSZ-szel együttműködve kívánnak tevékenykedni. Az alapító ülésen 41 szervezet képviselői jelentek meg. Az alapszabály vitáján, illetve a vezetőségválasztáson csupán 25 szervezet képviselői vettek részt, ugyanis a Wohlfart Rudolf (a GYTIT elődje, a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács március végén szabálytalanul megválasztott elnöke) köré tömörülő ifjak még az ülés tényleges munkálatainak megkezdése előtt kivonultak a teremből. A fiatalok Barti Tihamért, a gyergyószentmiklósi művelődési központ gazdasági igazgatóját választották a GYTIT elnökének, ügyvezető alelnöknek pedig Magyari Levente történészt szavazták meg. /Újjászervezték a GYTIT-t. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./
2007. július 5.
Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója látogatott el kollégáival Gyergyószentmiklósra, a Tarisznyás Márton Múzeumba. Csergő Tibor igazgató mutatta be a vendégeknek a Tarisznyás Márton Múzeumot. Dr. Kovács Tibor elmondta, 2002-ben vették fel a székelyföldi múzeumokkal a kapcsolatot, elsősorban Sepsiszentgyörggyel. Ekkor a néprajzi jellegű kiállítások cseréjére, és gyűjtések szervezésére korlátozódott a kapcsolat. Felmerült egy kiállítás lehetősége, mert még soha nem történt meg az, hogy a székelyföldi múzeumok együtt bemutatkozhassanak, Székelyföld történetét eddig nem mutatták be Magyarországon, Budapesten. Elképzelhetőnek tartják, hogy láncszerűen, hat–nyolc–tíz év alatt, több kiállítást szervezve mutatnák be a meglévő anyagokat. Várhatón 2008 őszén bemutatják a Magyar Nemzeti Múzeumban a székelyek történetét, életmódját. A főigazgató fontosnak tartja, hogy támogatást kapjon az itteni múzeum. Meglepődött azon, hogy mindössze heten alkotják a múzeum közösségét, és mindent ők látnak el. A tervek szerint a budapesti kiállításon a marosvásárhelyi múzeum a mezővárosi részt, a székelykeresztúri múzeum a parasztház teljes berendezését, a csíkszeredai múzeum Csíksomlyó szellemi központként való megjelenítését, a kézdivásárhelyi múzeum céhes anyaggal, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a képtárából a történeti jellegű alkotásokat mutatná be, a Tarisznyás Márton Múzeum pedig a város örmény jellegével, illetve a malommal erősíti Székelyföld bemutatását. /Baricz-Tamás Imola: Székelyföld bemutatása a magyar fővárosban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 5. – 27. sz. /
2007. július 7.
Első könyves, induló írót avatnak, hangzott el Molnos Ferenc A megbékélés csendje (Gyergyószentmiklós, 2007) című kötete bemutatóján. A szerző majdhogynem túl van már az emberi élet felén, most prózaírói erényeinek felmutatására vállalkozott. /Ráduly János: Molnos Ferenc írói-lírai világa. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./
2007. július 9.
Székházavatóval kezdődött július 7-én a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikórusának ünnepsége, amelyet a dalkör fennállásának 115. évfordulójára szerveztek. Az eredeti elnevezéshez – Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikórusa – 1995-ben tértek vissza. A 115 év alatt mindössze hat karnagya volt a kórusnak, közülük a leghosszabb ideig, ötven évig Bálint Ákos irányította a dalárdát, amelyet jelenleg immár harminchárom éve Ambrus Éva vezet. /Jánossy Alíz: Dalárdaünnep székházavatóval. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
2007. július 9.
Székelyudvarhelyen a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, a tanintézmény nevét viselő alapítvány, illetve a Magardici Alapítvány szervezésében kezdetét vette a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar tábora. Az idén nyolcadik alkalommal megszervezett táborba mintegy ötven résztvevőre számítanak a szervezők. A tíz nap során a fiatal zenészek klasszikus zeneműveket tanulnak be, majd turnéra indulnak. A táborban elsajátított műveket idén négy városban, Székelyudvarhely mellett Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, illetve Nagyszebenben is bemutatják. /Szász Emese: Zenekari tábor Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2007. július 10.
Júniusban csaknem mindennap színre léptek a gyergyószentmiklós Figura színészei. Június 17-én Nagyszebenben, a Híd Magyar Kulturális Központ meghívására a Rókajátékot mutatták be. Tíznapos magyarországi vendégszereplés után ismét próbáltak a művészek, Anger Zsolt magyarországi színész és rendező irányításával. A rendező Beaumarchais Figaró házassága című színművét szabta a Figura Színház lehetőségeire, három vendégszínésszel. /Bajna György: Újabb bemutatóra készül a Figura. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./
2007. július 11.
Gyergyószentmiklóson a Kárpátok utcában levő ház volt valamikor a Szekuritáté épülete. Sokan nem élnek a megkínzottak közül, mégis bizonyára lesznek, akik kiegészítik Dobribán Gábor és Jakab Géza történetét. A ma Csíkszeredában élő Dobribán Gábor, Dobribán Sándor fia emlékezett: 1949. március 2-án éjjel, rájuk törtek, államosítottak. A módos családnak mindenét elvették az államosításkor: A családnak, öten voltak otthon, kiszámoltak öt kanalat, öt tányért, öt széket. Még a gyűrűt is lehúzták a szülők ujjáról, a karórát is elvették. Később viszontlátta karóráját a párttitkár feleségének karján. Dobribán Gáborral egy hátizsákba becsomagoltatták a történelemkönyveiket, azt kellett magával vinnie a Szekuritátéra. Ott, a pincében a kőpadra lefektették, és a talpát felváltva verték gumibottal. Amikor néhány nap múlva kikerült, nem tudott lábra állni. Mindenüket elvették, nem lehet tudni, ezek után miért verték még. Később még hívták őt a szekura, üzentek érte. Akkor is vallatták. Jakab Géza a másik oldalról látta az épületet, ő később, 1956-ban került oda, gazdasági felelősként. Akkor már a pincét nem használták, fent, az épületben osztották a pofonokat, akkor is verték az embereket. Albert Márton volt akkor a szekus főnök, hatalmas ember, jó nagy tenyerekkel. Ő pofozkodott, aztán rábízta Bartis Károlyra. Egyébként mind magyarok voltak, köztük Gál is szeretett nagyon verni, szadista volt. Az ötvenes évek vége felé burkoltabb lett az egykori módos családok ütlegelése, nem volt már, amit bevalljanak, akkor a szekták üldözésére álltak rá. /Balázs Katalin: Gyergyói terror háza. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./
2007. július 13.
Július 11-én Gyergyószentmiklóson lépett fel a Kárpát-medencei Fesztiválzenekar. A fiatal művészek a Székelyudvarhelyen zajló VIII. Kárpát-medencei Fesztivál-zenekari Tábor résztvevői, akik egyhetes intenzív képzés után kisebb turnén mutatkoznak be. „Tíz éve született meg az ötlet, hogy jó volna Székelyföldön is létrehozni egy szimfonikus zenekart” – mondta el Bodurian János, a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola igazgatója, a tábor főszervezője. Ennek szolgálatában jött létre a tábor, amely a kezdetekkor csak erdélyi magyar fiatal zenészeket fogadott, mára Kárpát-medenceivé bővült: szinte minden évben érkeznek kárpátaljai, felvidéki és magyarországi résztvevők is. /Jánossy Alíz: Fiatal fesztiválzenekar. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./
2007. július 16.
Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ), a rendezvényen a régió kiemelkedő személyiségeiről hangzottak el előadások. A szövetség elnöke a Budapesten élő Medvigy Endre, aki főként a kommunizmus idején mellőzött írók – Sinka István, Nyirő József, Wass Albert – munkásságát kutatja. Az irodalomtörténész nemcsak a munkája révén kötődik a Partiumhoz: szülei Nagyváradon születtek. Medvigy Endre a vele készült interjúban kifejtette, a szövetség elnevezése egy ernyőszervezetet takar, amely közel negyven tagszervezetet számlál a Kárpát-medence minden régiójában. Egyetemes magyarságban gondolkodó, határokat, politikai megosztottságot figyelmen kívül hagyó szervezetről van szó, amely a Kárpát-medence egy-egy szeletének értékeit igyekszik felmutatni a vándorgyűléseken. Korábban többek között Kassán, Gyulán, Gyergyószentmiklóson tartottak rendezvényeket. Sok előadás hangzott el a mostani vándorgyűlés három napja alatt, Partium neves személyiségeiről olyan szaktekintélyek értekeztek, mint Jankovics Marcell vagy Andor Csaba. Dsida-évforduló van, ezért hívták meg Lisztóczky László irodalomtörténészt, az egri Dsida Jenő Baráti Kör elnökét. Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet Nagyvádon hunyt el, Andor Csaba tartott előadást róla. Hlatky Endre főispánnak rendkívül fontos szerepe volt nemcsak a nagyváradi, de az egyetemes magyarság életében is. A magyar rádió igazgatójaként József Attilát szerepeltette, és 1944-ben ő olvastatta be Horthy Miklós fegyverszüneti proklamációját. Hlatky nevéhez főződik továbbá az Ady-emlékmúzeum létrehozása is, hiszen ő vásárolta fel 1940 után a múzeum törzsanyagának számító gyűjteményeket. Medvigy Endre Sinka Istvánról tartott előadást, akinek a munkásságával régóta foglalkozik. Sinka István költészete sokkal nagyobb értéket képvisel a magyar irodalomban, mint amennyire ma elismerik, hangsúlyozta. /Gergely Gizella: Repülőgépről a Partium. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./ Július 15-én ért véget Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének XVI. Vándorgyűlése. Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész Hollósy Simon festőművész és a nagybányai művésztelep címen beszélt Hollósy életéről, művészi hitvallásáról, Urbán László irodalomtörténész Nagyvárad egykori szerelmes trubadúrjáról, Nadányi Zoltánról. Bertha Zoltán irodalomtörténész Németh László partiumi gyökerei és nagyváradi beszéde című előadásában felidézte azokat gondolatokat, melyeket az író figyelmeztetésként szánt a magyar nemzetnek. Németh László nagyváradi beszédében fogalmazta meg: „Magyar az, aki az érdekei ellen is magyar akar maradni”. A Bihar megyei poéták közül Gellért Sándor költészetébe kalauzolta a jelenlévőket Gellért Gyula református esperes, a költő fia. Lipcsey Ildikó történész Páskándi Géza munkásságáról tartott előadást. Az előadásokat Bálint István János szerkesztő zárta Boldog Várad címmel. /Szőke Mária: Kis ízelítő szellemi kincseinkből. = Reggeli Újság (Nagyvárad), 2006. júl. 16./
2007. július 23.
A huszárbandérium volt a hétvégi gyilkostói ünnepség fő attrakciója. Tucatnyi gyergyószentmiklósi fiatal dacolt a hőséggel, és végigkerekezte a 25 kilométernyi utat a 170 éves Gyilkos-tó megmentésére a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács szervezte rendezvényen. A július 20–21-én tartott 13. Gyilkostói Népművészeti Sokadalom. Sikere volt a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület vitézeinek. A Portéka Egyesület kézművesei kínálták szebbnél szebb áruikat. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint jelentős összegekre pályázhat Gyergyószentmiklós önkormányzata is, amennyiben benyújtanak egy jól átgondolt tervet. Romfeld Ákos fotóművész A Gyilkos-tó arcai című fotókiállítását tekinthették meg az érdeklődők, fellépett a Fábián Ferenc Amatőr Színtársulat, a kolozsvári Tarisznyás együttes, Cserey Csaba ütőhangszerművész és a Triora. Másnap a gyergyószárhegyi Cika, a gyergyószentmiklósi Hóvirág és Romavirág néptáncegyüttes, illetve a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület táncosai, valamint a Budai Babszem budapesti és a vajdaszentiványi néptáncegyüttes szórakoztatta a közönséget. Délután a Csabafiak és Barantások kápráztatták el a közönséget fegyverbemutatójukkal, a huszárvirtusból pedig a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület tagjai nyújtottak ízelítőt. /Jánossy Alíz: Sokadalom hagyományőrzőkkel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2007. július 23.
Akár háromszáz személyt is befogadó közösségi házat avattak a 8. Gyergyóremetei Falunapokon, a beruházást önerőből valósította meg az önkormányzat. A falunapok július 21-én reggeli horgászversennyel kezdődött. A kézművessátrakban a nemrég lezárult kézművestábor ifjú „mesterei” mutathatták be munkáikat. Zajlottak a vetélkedők, majd a tutajosok igyekeztek végigcsáklyázni a sekély Maroson. Hermann Gusztáv Mihály A székely történelem kis tükre 1848-ig című könyvének bemutatója után megnyitották Portik Sándor gyergyószentmiklósi festő Lovak és tájak című tárlatát. Másnap a szentmise után avatták fel az új közösségi házat. A Pro Remete díjat a község helytörténészének, Laczkó Szentmiklósi Endre tanárnak adományozták, akinek az utóbbi években több helyi jellegű monográfiája jelent meg. Este fellépett a Maros Művészegyüttes. /Jánossy Alíz: Közösségiház-avató Gyergyóremetén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2007. július 25.
Immár másodszorra kerül a földre II. Rákóczi Ferenc szobra a marossárpataki szoborparkban. Miholcsa József képzőművész felháborodottan vette tudomásul, hogy a marossárpataki önkormányzat hanyagsága miatt kőből faragott műve alatt elkorhadt és megrogyott az évek óta szolgáló, ideiglenes nyárfa talapzat. A Marossárpatakra költözött művész által létrehozott szoborparkban eddig egyetlen alkotás sem került végleges talapzatra. Ennek tudható be, hogy az erdélyi fejedelem szobrát évekkel ezelőtt egyszer már ledöntötték. Miholcsa József elmondta: „A szoborpark valamennyi alkotását felavatásuk után átadtam az önkormányzatnak. A helyhatóságoknak kötelessége lett volna a szobrok sorsáról gondoskodni. Sajnos azok hosszú évek óta ideiglenes, fából ácsolt talapzaton állnak. Annyi történt, hogy a hónapokkal ezelőtt a Krónikában megjelent riport nyomán a polgármester kitakaríttatta a parkot. ” Miholcsa József őszig elkészíti és átadja az önkormányzatnak báró Kemény János mellszobrát. A művész számos köztéri szobra látható a marosvásárhelyi Állatkert, Kézdivásárhely, Székelykövesd, Gyergyószentmiklós, Torja és Makó terein. A népi kultúra és regevilág, az ősi népművészeti elemek tárházából merítő művész alkotásaiból szoborpark jött létre Marossárpatak főterén. A művész Erdély fejedelmeiről megmintázott sorozata évről évre új alkotással bővül. /Szucher Ervin: Földön a Rákóczi-szobor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2007. július 28.
Az egykoron pásztorkodó Kolumbán József /sz. Gyergyószentmiklós, 1935. aug. 4./ akadémikus lett. Gyakran hazatér Gyergyóba. Elvégezte a Bolyai Tudományegyetemet matematika–fizika szakon, utána a Victor Babes Egyetemen kutató-matematika szakon tanult. Egyetemen tanított, majd doktorált. 1968-ban, kijutott Nyugat-Németországba, kutató ösztöndíjat nyert. Miután hazajött, többet nem engedtek ki. 1991 óta évente jár konferenciákra. Kolumbán József 1990-ben lett professzor, akkor megadták a doktorátus vezetési jogot, most is a főfoglalkozása, hogy doktorandusokat irányít. Kolozsváron él 58 éve, de itt, Gyergyóban van itthon. /Balázs Katalin: Pásztorból lett akadémikus. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 26. – 30. sz. /
2007. július 31.
„Tőlünk függ minden, csak akarjunk!” jelmondattal szervezi meg harmadik táborát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) augusztus 8 és 12. között a Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó közötti Négyes Motelben. Az előadások témáinak sorában szerepel többek között a román kommunizmust elítélő Tismaneanu-jelentés, a magyar népesedési helyzet, a baszkföldi autonómia, az 1945 utáni erdélyi magyar politizálás, az erdélyi magyar ifjúságpolitika elmúlt tizenhét éve, illetve a tavaly őszi magyarországi utcai tüntetések és rendőrségi jogsértések. A rendezvényre Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, Gergely István csíksomlyói plébánost és Böjte Csaba ferences szerzetest is várják. /Politikamentes tábor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./
2007. augusztus 4.
Csíkszereda és Csíksomlyó képes története címmel több évi aprólékos munkát igényelt újabb várostörténeti kötettel állt elő Vofkori György. „Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, valamint Csíkszereda és Csíksomlyó képes történetei egyformán édes gyermekeim, de mind közül e legutóbbit érzem a legszebbnek. A feladat kihívás volt, de most úgy érzem, benne van Csíkszereda lelke, a ferencesek lelke és az én lelkem is” – mondta az augusztus 3-án tartott könyvbemutatón a szerző, majd köszönetet mondott a dokumentációban nagy segítséget nyújtóknak, hangsúlyosan Erőss Vilmosnak. /Képes várostörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./
2007. augusztus 7.
A gyergyószentmiklósi Négyes Motelben augusztus végéig a gyergyócsomafalvi születésű, Bukarestben élő Pitulea Mária (leánykori nevén Simon Mária) festményeit láthatják az érdeklődők. A kiállítást a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezte. /Pitulea Mária első tárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
2007. augusztus 9.
Augusztus 8-án mintegy hétszáz résztvevővel harmadszor kezdődött a ,,nemzeti gondolkodású fiatalok” tábora a Gyergyószentmiklós melletti 4-es Motel környékén. Az előadások sorát Ludányi Horváth Attila közgazdász, nyugalmazott diplomata kezdte meg. Jelenleg azért nincs önbecsülésünk, mert nincs elég önismeretünk, ezért fogy népünk száma és tartása egyaránt ― szögezte le Ludányi. Radics Géza, Egyesült Államokban élő történész a tengerentúli magyarság életéről beszélt, majd a Tismaneanu-jelentésről vitázott Nagy Mihály, Vekov Károly és Vincze Gábor történész. Raffay Ernő történész Horthy Miklósról tartott előadást. /Ferencz Csaba: Rajt, harmadszor (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2007. augusztus 16.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) folytatja a harcot az önálló magyar karok létrehozásáért a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pedig közeli céljai között legfontosabbnak tartja a meglévő szakok akkreditációját. Ezt a BKB két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel, illetve a Sapientia rektor-helyettese, Szép Sándor hangsúlyozta a gyergyószentmiklósi EMI-táborban Az önálló állami magyar egyetem létrehozásának esélyei és gáncsai 2007-ben témájú kerekasztal-beszélgetésen. Kovács Lehel vázolta azt az utat, amelyet a BKB 2005 szeptemberétől bejárt a magyar karok létrehozása és a magyar feliratok elhelyezése ügyében. A román hírszerzés szerint egy lehetséges magyar állami egyetem nemzetbiztonsági kockázati tényező lenne – kezdte a gáncsoskodások felsorolását Hantz Péter. Szerinte a román hatalom nem kívánja, hogy egy erős, felelős magyar értelmiségi réteg alakuljon ki, attól is tartanak, hogy ezáltal a magyar közösség anyagi javakhoz jut, és netán növekszik komfortérzete – szögezte le Hantz Péter. A BKB alelnöke ismertette azt a folyamatot, ahogyan szervezete munkáját az egyetem vezetősége hitelteleníti külföldön, és valótlanul azt hirdeti, hogy a BBTE-n a multikulturalitás minden feltételét teljesítik. Még a magyar tanárok között is van olyan, aki azt kérdezi, mennyivel lesz több a fizetése, ha megalakulnak a magyar karok. Közel tizenháromezer hallgató tanul magyarul hazai egyetemeken, ami abszolút számban soknak tűnhet, de a magyar lakossághoz, illetve a magyar hallgatók arányához képest nagyon alacsony. Hantz Péter szerint az ideális magyar egyetemi hálózat akkor jöhetne létre, ha jogegyenlőség lenne, a BBTE (hétezer magyarul tanuló hallgatója van), a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (1200), a színi egyetem (148), a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem (1050), a Sapientia (2400), a kolozsvári protestáns teológia (140), a gyulafehérvári római katolikus teológia (83), a román egyetemek magyar csoportjai (néhány száz hallgatóval) és a hiányzó szakok (többek között mezőgazdasági, állatorvosi, műszaki képzés) együtt alkotnák a magyar felsőoktatási rendszert. /Fekete Réka: Nincs magyar felsőoktatási politika Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./
2007. augusztus 16.
Népszerű volt az idei EMI-tábor Gyergyószentmiklóson, rendezvény utolsó estéjére, a koncertre már az ötezredik látogatót várták. Öt sátorban és a szabad ég alatt párhuzamosan folytak a rendezvények, közel száz program. Az Áldás, népesség mozgalom képviselői a nagycsalád fontosságáról, örömeiről beszéltek: Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, Dánél Sándor, a Csíkszeredai Nagycsaládos Egyesület elnöke és Csép Sándor médiaszakember. Csíki négy, Dánél hét gyerekkel büszkélkedhet. Csíki szerint a példa a fontos: látni nagycsaládosokat, és példát venni tőlük, Dánél pedig állítja, akkor születik a legtöbb gyerek, amikor a legnagyobb nehézségek vannak; a nehézségek családot kovácsolnak. – „Sajnos, sok ember eladja magát, eladja testét és lelkét is” – fogalmazott Gergely István plébános a Magyar prófétai sors Erdélyben című előadásában. Nem azért forog veszélyben a népünk, mert a Kárpát-medencében van, hanem a lelki légkör hiánya veszélyeztet minket. Hangsúlyozta, minden embernek kötelessége a közössége életébe beleszólni, ami nem föltétlenül jelenti azt, hogy politizál. „Nem az az egységbontó, aki kimondja, hogy baj van, hanem az, aki okozza” – fogalmazott Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A meghívottak között jelen volt Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, a kampánycsapat vezetője, Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke, valamint Sógor Csaba RMDSZ-szenátor. Szilágyi Zsolt kampányvezető rávilágított arra, hogy a magyarok megtanították a magyarokat félni. Böjte Csaba atya a gyerekeket istápoló, felkaroló életéről szólt, arról, hogy milyen nehézségek árán, milyen megpróbáltatásokon és akadályokon kerekedett felül a keresztény szeretet, melynek gyümölcseként ma ezerötszáz „gyermeke” van. – Nem értek a nagypolitikához, nem tudom, ki, mennyit csal, lop, azt tudom, hogy lent rengeteg a probléma, és szeretettel le kell hajolni érte. Ha kis dolgokat nem teszünk meg ott lent, akkor a politikusaink a legjobb szándék mellett sem tudnak semmit tenni – fogalmazott Böjte atya, aki a legnagyobb problémának a Kárpát-medencében az abortuszt jelölte meg, és kijelentette, egyetlen háborúban sem hisz, csupán a szeretetben, a szeretet erejében. A 2006. október 23-i, magyarországi történésekre utalva Borbély Zsolt Attila feltette a kérdést: lehet-e Magyarországon ezek után szabad sajtóról beszélni, Lehet-e még a másik oldallal tárgyalni?Az EMI-táborról Soós Sándor szervezőként elmondta, elégedett lehet, nagyobb rendbontások nem voltak. Az egyetlen problémát az jelentette, hogy kicsinek bizonyult a kemping területe, a táborlakók egy része a tó mellett talált sátorhelyet magának. /Baricz-Tamás Imola, Balázs Katalin: Együtt a magyar fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 16. – 33. sz. /
2007. augusztus 16.
A Gyergyói Fiatal Fórum ifjainak összefogása, közmunkája és néhány jóindulatú vállalkozó segítsége eredményeként kitisztították a dancurási hősi halottak emlékművének környékét, újradeszkázták az emlékműhöz vezető hidat és felújították a járdát, lépcsőket. Augusztus 18-án a Gyergyói Fiatal Fórum (GYFF) történelmi megemlékezést szervez a Gyergyószentmiklóstól mintegy 20 kilométerre, a gyilkostói út mellett lévő emlékműnél. Dr. Becsek-Garda Dezső történész előadást tart. Az emlékmű mai, tisztázott helyzetért sokat tett a Hargita Népe is, amelynek hasábjain éveken át írások jelentek meg annak érdekében, hogy ne változtassák román hősi emlékművé. Ugyanis a ‘80-as évek végén az RKP propagandaosztályának aktivistái, eltüntették a kis katonai temető tölgyfakeresztjeit, földgyaluval lemaratták az oldalt, és olyan emléktáblát helyeztek el, hogy az román katonák temetője. A táblát az 1989. decemberi események alatt leszerelték a gyergyóiak. 1990-ben új tábla került a helyére, immár semleges, csak a hősi halottakra emlékező. A gyergyószentmiklósi csendőralakulat még néhány évig koszorúzott október 25-én, a román hadsereg napján, amikor megismerték a valóságot, hogy ott az Osztrák–Magyar Monarchia katonái nyugszanak, abbahagyták az ünnepléseket. Az emlékoszlopon ma az egri Segít a Város Közhasznú Alapítvány jóvoltából olvashatók a polgármesteri hivatalban megtalálható okmányokban szereplő nevek. A kidöntött tölgyfa-sírkereszteket Tinka Kálmán akkori alpolgármester szedette össze és vitette a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumba. /Bajna György: Aggódó örömmel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./
2007. augusztus 17.
Az épülő Szent István-templom előtti köröndön helyezik majd el Gyergyószentmiklóson azt a mintegy háromméteres Szent István-szobrot, amelyet újfalvi andezitből farag a Ludwig-ösztöndíjas Polgár Botond végzős egyetemi hallgató. A fiatal művész készíti majd el Köllő Miklós műépítész, a templom tervezőjének felkérésére az épülő templom oltárát, a stációkat, a keresztelőmedencét és a szenteltvíztartókat is. A tehetséges Polgár Botond alkotta újra a budapesti Műegyetem homlokzatán látható Senyei Károly négy szobrának egyikét, jövő júniusban diplomázik a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A szerződés értelmében, jövő május 1-jére kell elkészítenie a szobrot. /Bajna György: Szent István-szobor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./
2007. augusztus 18.
Szent Istvánnak valóságos kultusza van a magyarság – így a székelység – körében. Nevét viseli az erdélyi ferences rendtartomány: Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány. S nevét viseli számos település a Kárpát-medencében, ugyanakkor sok templom, kápolna patrónusa. Alcsíkon Csíkszentkirály őrzi nevében emlékét. A falu templomának partónusa Szent István király. Felcsíkon három kápolnát szenteltek első királyunk tiszteletére: a csíkcsicsó filiájaként működő Hargitafürdőn, a Csíkszentmihályhoz tartozó Ajnádon és a Gyimesközéplokhoz tartozó Bükkhavason. Udvarhelyszéken Székelyszentlélek templomát ajánlották Szent István oltalmába. A gyergyói főesperesi kerületben Borszék katolikus templomát szentelték első királyunk tiszteletére, akárcsak a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzont, a Gyegyóremetéhez tartozó Kicsibükk, illetve a Gyergyószentmiklósról ellátott Gyergyóbékás templomát, kápolnáját. Bákó megyében a pusztinai templomot szentelték Szent István király tiszteletére. /Sarány István: Szent István. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./
2007. augusztus 20.
Erdélyben is támadásba lendülnek a Magyarországról oly jól ismert balliberális erők, és szokásukhoz híven támadnak egy szervezetet, rendezvényt vagy jelképet csak azért, mert magyar. E támadások egyik módja, hogy megpróbálják nevetségessé tenni a támadás célpontját (lásd Szent Korona mint micisapka, Szent Jobb mint tetemcafat stb.), a másik pedig az, hogy lenáciznak mindent, ami nemzeti jelleggel bír. A nácizás gyakorlatát alkalmazta az augusztus 18-i Szabadságban Tibori Szabó Zoltán. A Gyurcsány-kormányhoz közel álló Népszabadság publicistája, aki az említett lapban megjelent egyik cikkét kibővítve nekiment az EMI-nek, egy lapra emelve a Vasgárda-utódként működő Noua Dreapta-val és a Jobbik által rend- és polgárvédelmi feladatokra létrehozott Magyar Gárdával. Mindössze azért, mert a gyergyószentmiklósi EMI-táborban (mint minden rendezvényen) egyenruhát viseltek a rendfenntartók. Tibori Szabó Zoltán más eszközökhöz nyúlt (mint tette utolsó hasonló kísérleténél, mikor igazának „bizonyításához” valótlanul azt állította, hogy Eörsi Mátyásnak a december 5. előtti magyarellenes uszítás miatt tiltakozók antiszemita szólamokat skandáltak). Azt állította, hogy az EMI és a Noua Dreapta programja és ideológiája alig különbözik, ezért „hasonszőrű szervezetek. ” Valójában az EMI-nek sem programja, sem ideológiája nincs, hacsak az nem, hogy az erdélyi magyar fiatalság nemzeti öntudatának megmaradásáért küzd, bár balliberális körökben már ez is felér a nácizmussal. Tibori szerint „internetes fórumokon részletes összehasonlítás is megjelent” a két szervezetről. Pontosítani kell, hogy az „internetes fórumok” egyetlen internetes naplót jelent, melyet egy olyan (mellesleg az RMDSZ alkalmazásában álló) ateista fiatalember ír, aki szerint többek között náci portál az, amelyik a székely autonómiát népszerűsíti, aki szerint el kell venni a március 15-én felvonuló teológusoktól a magyar zászlót, aki szerint azért követelik vissza az egyházi ingatlanokat, hogy az egyházfők ismét „uralkodhassanak” a nép fölött, vagy aki „haldokló erdélyi irodalmároknak és művészeknek” nevezi a Sólyom László elnök által Kolozsváron március 15-én kitüntetett személyeket. Nos, ilyen szellemiséget képvisel az idézett „elemző. ” A kolozsváriak pedig esetleg kérdezzék meg az EMI-tábor néhány itt élő vendégét, mennyire érezték „nácinak” a rendezvényt, melyen idén több mint ötezer fiatal vett részt, így Asztalos Lajost, Csép Sándort, Hantz Pétert, Kovács Lehelt, Nagy Mihályt, Ludányi-Horváth Attilát, Patrubány Miklóst, Szép Sándort, Szász Alpár-Zoltánt vagy Vekov Károlyt. A kolozsvári EMI tevékenysége pedig ismeretes a helyiek számára a Gál Kinga védnöksége alatt szervezett konferenciától a Wass Albert-színdarabkörúton vagy a Trianon-filmkörúton át a Bolyaiért szervezett tüntetésekig. /Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke: Az EMI és a „náciveszély”. A replika jogán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Tibori Szabó Zoltán ugyanebben a számban válaszolt. Kifejtette, hogy ő nem „Magyarországról jól ismert balliberális erő”, soha nem támadta egyetlen szervezetet sem azért, mert magyar, soha nem írt a Szent Koronáról vagy a Szent Jobbról, Tibori azt állította, hogy nem áll közel egyetlen kormányhoz sem, nem a Népszabadság publicistája, hanem romániai tudósítója, ő a Szabadság publicistája. Az Eörsi-vizitről hangfelvétel bizonyítja, hogy egyesek ordították. „menjenek a Gáza-övezetbe” tárgyalni. Tibori mostani írásának fő forrása az a hírügynökségi jelentés volt, amely részletesen „beszámolt a Barki Éva Mária baromságairól. ” Tibori Szabó Zoltán valóban tart a náciveszélytől. Ehhez joga van, ugyanúgy, mint az EMI-alelnöknek a replikázásra. „meg a tényferdítésre, a rágalmazásra”. /Tibori Szabó Zoltán: Van, ami stimmel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2007. augusztus 23.
Augusztus 20-a alkalmából a Gyegyói Fiatal Fórum tagjai megemlékezést tartottak az 1916-ban elesett hősi halottak tiszteletére állított emlékműnél. A Gyergyói Fiatal Fórum kezdeményezésére sikerült kitisztítani a Gyilkos-tóhoz vezető út mentén, a Dancurás-hegy lábánál az első világháborúban elesett katonák emlékművének környékét. Így az 1942-ben a gyergyói emberek által állíttatott emlékmű látogatható lesz. A megemlékezésen dr. Garda Dezső történész tartott előadást, aki kiemelte az 1916-os eseményeket, szólt a rengeteg emberi áldozatot, illetve anyagi károkat is követelő, okozó eseményekről. A a fiatalokhoz fordulva megköszönte, hogy tettek azért, hogy tisztelettel adózhassanak a hősöknek, és megszervezték a megemlékezést. A bejáratnál elhelyezett négy nyelven is feliratozott táblán ez áll: „Itt nyugszanak azok a hősi halottak, akik 1916-ban Gyergyószentmiklóson és környékén estek el. Ezt az emlékművet 1942-ben állították őseink. Az emlékmű környékét megtisztította, a hidat újrafedve járhatóvá tette és ezt a táblát elhelyezte a Gyergyói Fiatal Fórum. 2007. augusztus 18. ” /Baricz-Tamás Imola: Az ősök, a hősök tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 23. – 34. sz. /
2007. augusztus 23.
Polgár Botond, gyergyói fiatal szobrász, a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán utolsó éves, ő készíti Gyergyószentmiklóson a Bucsin negyedi templom előtti térre tervezett, a közel háromméteres Szent István-szobrot. A több tonnás andezit követ már elhozták. A szobor a Szent Korona felajánlását fogja ábrázolni, tehát Szent István nem a fején viseli a koronát, hanem párnán a jobb kezében tartja. Ő készíti a templombelsőt, az oltárt, a keresztút tizennégy stációját, a korpuszt, a keresztelőmedencét. Úgy gondolja, hogy az elkövetkező tíz évet az életéből ez többé-kevésbé ki fogja tölteni. A jövő júniusban végző Polgár Botond mesterképzőre, doktori fokozatra is szeretne maradni Budapesten, de, mint mondta, témája Erdély. /Baricz-Tamás Imola: „Szeretnék méltó lenni a feladathoz”. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 23. – 34. sz. /
2007. augusztus 23.
Október 5-én lesz 90 éves Szabó Magda. A szatmári Harag György Társulat az évforduló alkalmából mutatja be az Ajtó című regénye Bereményi Géza által színpadra átdolgozott változatát. Az előadást Bereményi rendezi, s az ünnepélyes alkalom fővendége pedig maga Szabó Magda lesz. Szabó Magda műve után Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabja következik, Parászka Miklós rendezésében, amit Michel André–Fényes Szabolcs– Szenes Iván trió közös szerzeménye, a Lulu zenés vígjáték követ. Kolozsváron Andrei Serban rendező Csehov Ványa bácsi című műsorát állítja színpadra szeptemberben. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata első előadása Kincses Elemér Csatorna című, az elmúlt években játszott darabjának felújított változata lesz. A Csíki Játékszín első premierje a La Mancha lovagja című musical lesz. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata komoly anyagi problémákkal küzd, amelyek az idei évadkezdést is veszélyeztetik. A színházfelújítási munkálatok három hónapja állnak, az állam még nem adott pénzt sem a munkálatok kifizetésére, sem új előadásokra. Friedrich Dürenmatt A csendestárs című darabjával indul a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház új évadja október 5-én, ezt Zakariás Zalán rendezi. Öt darab bemutatóját tervezik. A Temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház augusztus 31-én tartja évadnyitó szabadtéri előadását: magyar nóta est lesz, Fall Ilona rendezésében. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház júliusban a Figaro házasságát szabadtéri színpadon mutatta be, szeptemberben a darab beltéri változatán fognak dolgozni. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata 7 új színésszel bővült – tájékoztatott Nagy Pál színházigazgató. /Évadnyitó színházkörkép. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2007. augusztus 28.
A Csíki Játékszín társulata a 2007/2008-as évadban négy nagyszínpadi produkcióval, valamint egy bérleten kívüli stúdiótermi előadással várja közönségét, ugyanakkor a mesebérletesek számára egy újabb gyerekdarabot is színre visz. Bérleten kívüli előadásként szeptemberben mutatják be William Shakespeare Tévedések vígjátékát Kövesdy István rendezésében. Októberben Parászka Miklós rendezésében egy újabb musicallel várja közönségét a társulat. La Mancha lovagja címmel viszik színre a Dale Wassermann – Mitch Leigh – Joe Darion-darabot. Novemberre tervezik A. P. Csehov Cseresznyéskert című színjátékának bemutatóját, Hargitai Iván rendezésében. Ezután Mesék az operettről címmel Kállai István – Nemlaha György művét mutatják be Csutka István rendezésében, végül Szép Ernő Lila akác című szerelmes históriáját kelti életre a Csíki Játékszín társulata, Parászka Miklós rendezésében. A mesebérletesek a Csíki Játékszín, a Figura Stúdió, illetve a Tomcsa Sándor Színház cserebérletének köszönhetően idén három gyerekdarabot láthatnak. Trapiti címmel Darvasi László gyerekdarabját viszi színre a csíkszeredai társulat Budaházi Attila rendezésében. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vendégjátékában H. C. Andersennek és J. Svarcnak A császár új ruhája című mesejátéka elevenedik meg, Béres László rendezésében. Az óvodások a Jancsi és Juliska mesejátékon szórakozhatnak, amelyet a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház társulata Dézsi Szilárd rendezésében mutat be. /Antal Ildikó: Az új színházi évad kínálata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
2007. augusztus 29.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztálya védnöksége alatt zajlott Magyarvalkón a „Technikai örökségek Erdélyben” elnevezésű alkotótábor első rendezvénye augusztus 24–26-a között. Társszervezők voltak az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási Intézet (INCDT), valamint a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT). A rendezvény célja a technikai örökség felkutatása, működőképessé tétele, megőrzése. A technikai objektumok, szerkezetek tudományos feldolgozásához szakértőket kértek meg, a munkálatokba bevonták a diákságot is. A magyarvalkói református templom toronyórájának tanulmányozása és felmérése volt a rendezvény fő történése. A helyszíni munkálatot megelőzte a dokumentációs anyagok előkészítése, adatok gyűjtése, amelyet Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya elnöke irányított. A helyszínen a szakosztály gyergyószentmiklósi képviselője, dr. Márton László mérnök-kutató vezetésével folytak a műszaki munkálatok. /Baki-Hari Zoltán Gábor, az EME-MTSZ titkára: Magyarvalkó. Alkotótábor műszaki örökségünk megőrzésére. Induljanak el az órák és szólaljanak meg a néma harangok! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2007. augusztus 30.
„A Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvű megjelenítésének új folyamata egy hosszan, nehezen egyeztetett, de immár politikai indulatoktól megtisztított igyekezet” – fejtette ki közleményében Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatának rektor-helyettese. A BBTE főépületében, illetve az egyes fakultásokon elhelyezett információs és adminisztratív jellegű táblákról Demostene Sofron, az egyetem média főosztályának vezetője azt nyilatkozta, ezeket felújították, az alkotmányosság betartásával: „A bölcsészkaron köztudott, hogy ahány tanszék, annyi idegen nyelvű tábla szükségeltetik az egyes tanszékek megnevezésére. Ezért mindenhol párhuzamosan kihelyeztük a többnyelvű feliratokat. A világnyelvek, a magyar nyelv, a skandináv, szláv nyelvek mellé idén újdonságnak számít az ázsiai és arab országok nyelvén feltüntetett felirat is, ami eddig nem volt. ”Az üdvözlőfeliratok Szatmárnémetiben három nyelven fogadják a tanárokat és hallgatókat: románul, magyarul, németül. Bár nem sikerült az épület teljes belső felújítása, évadnyitóra minden fontosabb munkálatot befejeznek az építők, közölte Végh Béla Balázs, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmári tagozatának igazgatója. Minden terembe bekötik az internetet. Ősztől immár fürdővel, konyhával kiegészített vendégszobája is lesz a tagozatnak. Kétnyelvű a tábla a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Csíkszeredai, és Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskoláján is, „ez így van már tíz éve – mondta Dombay István, ez utóbbi intézmény vezetője. A gyergyószentmiklósi egyetemen a karbantartási munkálatokat befejezik szeptember elejéig. /Barabás Márti, Pásztor Krisztina, Sike Lajos: Alkotmányos többnyelvűség. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2007. augusztus 30.
A Gyergyó Területi Ifjúsági Tanácsnak közel ötven tagszervezete van. Közülük most a Progym Junior Vipers Sportklub, a Fábián Ferenc Színtársulat illetve a „Tolvajos” Remetei Ifjúsági Szervezet mutatkozik be. A Progym Junior Vipers Sportklub a Gyergyói-medencében versenyszinten jégkorongozó gyerekek, fiatalok szüleinek illetve azon hokibarátoknak a szövetsége, akik támogatni szeretnék az utánpótlás-jégkorongot. Az egyesületet 2006 decemberében hozták létre, és 2007 májusában jegyeztették be. A Fábián Ferenc Színtársulat 1978-ban alakult Gyergyószentmiklóson. A színtársulat fennállása óta közel háromszázan fordultak meg, álltak színpadra az évek során, ma tizenkét tagja van a Fábián Ferenc Színtársulatnak – mondta el Danaliszyn József. A lelkes fiatal csapat 1979 novemberében Méhes György Dupla Kanyar című háromfelvonásos vígjátékával debütált, majd következett Tamási Áron Boldog nyárfalevél, Sombori Sándor Gábor Áron, Carlo Goldoni Különös történet, Csíki Gergely A Cigány – ezek a közel 30 éves tevékenység legreprezentatívabb előadásai. A társulat keretében humor- és pantomimcsoport is tevékenykedik. Részt vettek a Romániai Magyar Műkedvelő Színjátszó Társaság (JÁDZÓ) tevékenységében, a Concordia fesztiválokon, 13-szor rendezték meg a Gyergyói Műkedvelő Színjátszók Találkozóját (MÜSZIT). Már 14 alkalommal vendégei voltak az erdőszentgyörgyi Színpad Műkedvelő Színjátszók Találkozójának. A „Tolvajos” Remetei Ifjúsági Szervezet 2002. április 22-én alakult, huszonnyolc alapító taggal, ez a szám az évek során bővült, illetve a tagok cserélődtek. A szervezet rendezvényeinek főtársszervezője a helyi művelődési ház. Idén részt vettek a megyei, helyi, illetve a gyergyóditrói farsangbúcsúztató rendezvényeken, márciusban az 1848-as szabadságharc emlékünnepségeinek megszervezésében, áprilisban megszervezték a Remetei Ifjúsági Napokat, amely magába foglalta a III. Gyergyóvidéki Ifjúsági Néptánctalálkozót is. A 2007-es esztendőben megszervezik a gyergyóremetei gyerekek és ifjak néptáncoktatását. /Bemutatkoznak a fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 30. – 35. sz. /
