A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és a Gyergyói Kisújság szervezte meg a Bucsin-tetőn azt a tábort, ahol a 30 éven aluli újságírók gyűltek össze. A háromnapos találkozón megjelent Gáspár Attila, a MÚRE ügyvezető elnöke is. A találkozó egyik célja az volt, hogy megvitassák, miképpen hozható létre a MÚRE keretein belül egy ifjúsági szakosztály. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./
1998. július 29.
Hirtelen megnövekedtek a kis patakok is, Tekerőpatak templomába befolyt a víz. - Csomafalván másfél hét leforgása júl. 26-án alatt másodszor pusztított az árvíz. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./
1998. július 29.
Közel fél évszázados fennállása óta először történtek konzerválási és állagmegóvási munkálatok a Tarisznyás Márton Múzeumban /Gyergyószentmiklós/. A szükséges pénzt célpályázaton nyerte a múzeum, amit a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap által a határokon túli intézmények anyagainak állagmegóvására meghirdetett pályázat tette lehetővé. Az eredményes konzerválás elsősorban az egri Dobó István Vármúzeum munkatársainak köszönhető, akik eljöttek, hogy segítsék a munkát. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./
1998. augusztus 3.
A Pro Democratia Egyesület csíkszeredai klubja, az Esély Alapítvány /Gyergyószentmiklós/ és a Fiatal Fórum /Székelyudvarhely/ összefogásának eredménye a Hargita megyei Nem Kormányzati Szervezetek 1998-as Katalógusa /Státus Kiadó, Csíkszereda/. Kétszáz szervezet adatai sorakoznak a könyvben. A megyében közel hétszáz szervezet működik, közülük kétszáz töltötte ki az adatlapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
1998. augusztus 18.
Nagyszalonta mindeddig három nevezetes személyiségnek emelt szobrot: Arany Jánosnak, Sinka Istvánnak /mellszobor/ és Kossuth Lajosnak. Hiányzik azonban Bocskai István szobra, pedig az erdélyi fejedelemnek sokat köszönhet a település. Szénási Ferenc az RMDSZ akkori helyi kulturális alelnöke /jelenleg helyi elnöke/ először Burján Gál Emil /Gyergyószentmiklós/ szobrásszal készíttette el Bocskai szobrát, de ezzel elégedetlen volt. Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész önszorgalomból, felkérés nélkül vázlatok kidolgozásába fogott. A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület védőszárnya alatt 1996-ban megalakult a Bocskai István Társaság, amely hivatalosan is felkérte Bara Barnabást, készítse el a szobrot. Három kolozsvári művész /Kós András, Korondi Jenő, Gergely István/ zsűrizte a tervet, de nem tartották azt megfelelőnek. A három művész nyílt pályázat kiírását javasolta. Azóta nagy viták zajlanak le Nagyszalontán, többen kifogásolják Bara Barnabás megbízását. Bara Barnabás pedig tovább javítgatja a 2,9 méteres szobrot, de pénzt nem kap a befejezéshez. /Rostás Szabolcs: A fejedelem szobra.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 19.
Aug. 15-16-án Gyergyószárhegyen első ízben megrendezték a Szárhegyi Napokat, amikor a négyezer lelket számláló Gyergyószárhegy közel ötezer ünneplőt látott vendégül. A Nagyboldogasszony-napi búcsúsok fogadása mellett tartottak lovasfelvonulást, ökörsütést, de volt bábjáték, gálaest és képzőművészeti kiállítás is. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 19./
1998. augusztus 19.
Aug. 19-én nyitotta meg kaput immár ötödik alkalommal a 10-14 éves gyermekek számára rendezett Nemzetközi Alkotótábor Gyergyószárhegyen, a Borsos Miklós Alapítvány szervezésében. A pályázat alapján kiválasztott gyermekek Erdély egyes részeiből, Magyarországról, Vajdaságból és Németországból érkeztek. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 19./
1998. augusztus 19.
Klézse hétezer lelket számláló csángó község, az 1992-es népszámlálás szerint csupán tizenegy magyar él a településen. Ennek ellenére a klézseiek egy részében él a csángó-tudat és őrzik hagyományaikat. Duma András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke, akit a nacionalista helyi román lapok hazaárulónak neveznek, továbbá okirathamisítónak és bujtogatónak. Klézsén szinte mindenki beszél magyarul, ennek ellenére csupán tizenegy szülő kérte a magyaróra bevezetését. Akik aláírták a kérvényt, azokhoz kijöttek többször és igyekeztek őket rávenni, vonják vissza aláírásukat. Ugyanúgy az iskolába is behívatták a szülőket, nem hagytak nekik békét, rájuk kiabáltak, hogy hazaárulók. A klézseiek a magyar szentmisét is kérték, de a pap azzal érvelt, hogy Isten románul is tud, minek akkor a magyar szó. Volt, akit megfenyegetett a pap, mondván, nem fél, hogy valaki meggyújtja a házát, amíg aláírásokat gyűjt. Duma András elmondta: Tokay György miniszter eljött ugyan egyszer, de nem jelentette be érkezését, nem tudott róla Duma András sem, egy óra múlva eltávozott és azt mondta, a klézseiek elbújtak előle. - Kötő József államtitkár viszont megígérte, szeptembertől megindulhat a magyar oktatás Klézsén. /A klézseiek a magyar betűt szomjazzák. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 19./
1998. augusztus 25.
Varga Domokos író hozta létre 1993-ban a budapesti székhelyű Irodalmi Társaságok Szövetségét /ITÁSZ/, amelybe belépett sok határon túli magyar szövetség és csoport is. Évenként rendeznek vándorgyűléseket, az idei volt az első, amelyet határon túl rendeztek meg, Gyergyószentmiklóson, ahová a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vezetősége, élén Gál Éva Emese költő-tanárnővel meghívta a résztvevőket. Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást, kifejtve, hogy "nekünk Európa teljes magyar nyelvű irodalmát, művelődési egyesületeit kell összefognunk, így segítve elő a kölcsönös tájékoztatást s a kiadványcserét. Ezzel is a magyar irodalom és kultúra határokon átívelő egységét fejezzük ki." Varga Domokos tiszteletbeli elnök hozzátette: a határon túli kultúregyesületek nemzetőrző szerepet töltetek be." A résztvevők beszámoltak munkásságukról. Az Illyés Gyula Irodalmi Kör /Beregszász/ 1986-ban alakult, azóta 40 magyar vonatkozású emléktáblát és 4 szobrot állítottak. A Hármashatár Egyesület /Szatmárnémeti/ tagjai Nagysomkúton emléktáblát helyeztek Szilágyi Domokos szülőházára, a városban Páskándi Géza Baráti Társaság létesült. A Palóc Társaság /Ipolyvarbó/ 1989 augusztusában alakult. 1996-ban számtalan millecentenáriumi népünnepélyt rendeztek, emlékműveket lepleztek le, könyvekkel segítik a magyar iskolákat. Z. Urbán Aladár elnök felhívással fordult a jelenlevőkhöz: minden magyarlakta helységben ültessenek fát az 1848-as szabadságharc tiszteletére. A Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság /Zenta/ május végén megrendezte a délvidéki költők seregszemléjét. A Muravidéki Magyar Kultúregylet /Lendva/ Lendván magyar könyvesboltot nyitott. /Dánielisz Endre: "Az egyetemes magyar kultúrában kell gondolkodnunk!" = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./
1998. augusztus 26.
Adrian Nastase, a Társadalmi Demokrácia Pártja /a legnagyobb ellenzéki párt/ alelnöke pártja nevében azt nyilatkozta, hogy az ortodox vallás az egyetlen hivatalos vallás Romániában, ezért csak ők jogosultak arra, hogy a kommunizmus alatt államosított ingatlanaikat visszakapják. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 26./
1999. január 18.
Jan. 12-én Gyergyószentmiklóson megtartották a II. Civil Fórumot, az Esély Alapítvány szervezésében, amelyen 17 civil szervezet képviseltette magát a Gyergyó-medencéből. Elhatározták, hogy megszervezik a Nyári Civil Napot, amelyen a civil szervezetek bemutatják tevékenységüket a lakosságnak. A résztvevők megegyeztek abban, hogy havonta újságrészt igényelnek a helyi Gyergyói Kisújság hasábjain saját beszámolóik közlésére. /II. Civil Fórum Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1999. február 3.
Radu Vasile miniszterelnök a múlt héten négy napos hivatalos látogatást tett Németországban. Látogatása azért is jelentős, mert 1990 óta egyetlen román miniszterelnöknek sem sikerült elérnie, hogy hivatalos meghívást kapjon Németországba. Bonnban Gerhard Schröder kancellár, Joschka Fischer külügyminiszter is fogadta a román delegációt. Radu Vasile miniszterelnök támogatást kért a romániai integrációs törekvések számára. A német vezetők támogatásukról biztosították a román felet. A román kormány-küldöttség üzletemberekkel tárgyalt, legnagyobb reményt a Siemens konszern, a Krauss Maffei Társaság /tankgyártás/ és az Eurocopter /repülőgépgyártó/ keltette. Emil Constantinescu elnök pedig nyolcórás látogatást tett Németországban, Aachenben járt, az Aacheni Dóm Alapítvány alakuló ülésén. /Ferencz Zsuzsanna: Külön-külön Németországban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 3-9./
1999. február 8.
A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ vendége volt febr. 8-án dr. Jakab Gyula geológus, akinek 1998-ban jelent meg könyve a ditrói tömzsről. /Rendhagyó irodalmi kör. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 10./
1999. február 10.
Ma ötéves a Gyergyói Kisújság, olvasható a hetilap címoldalán. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 10./ 1994. febr. 10.- 1996-ig Gyergyói Synten Minden címen jelent meg, azóta: Gyergyói Kisújság
1999. március 5.
Megjelent a Gyergyói Gamma Hír /Gyergyószentmiklós/ hetilap utóda, az Új Kelet első száma. A vezércikkben Lukács János arról tájékoztatott, hogy a kiadvány Felcsík falvaiban is kapható lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1999. március 6.
Március közepétől vállalkozóképző indul Gyergyószentmiklóson, a helyi RegioNet Alapítvány és a csíkszeredai Eurifitin Egyesület szervezésében. A tanfolyam előadói között szerepel Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Bogos Zsolt, a megyei kereskedelmi és ipari kamara elnöke, Várdai György, a csíkszeredai Innovációs és Inkubációs Központ igazgatója, és mások. /Vállalkozóképző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1999. március 10.
Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában tartották meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő körzeti szakaszát, hét iskola versenyzői gyűltek össze. A vetélkedőt az Erdélyi Nyelvművelő Társaság hirdeti meg évek óta. /Lőrincz Erzsébet: Az anyanyelv ünnepe. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 10-16./
1999. március 10.
A nagyváradi Matyi Múzeum Bábszínház vendégszerepelt Gyergyószentmiklóson. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 10-16./
1999. március 17.
Az 1989-es decemberi események után a Securitate-t hozzárendelték a hadsereghez, az archívumuk is a hadsereghez került. Az 1990-ben megalakult első hírszolgálat a Belügyminisztériumhoz tartozott, 0215 volt a neve, a bukarestiek egyszerűen negyedháromnak hívták. Az 1990-es marosvásárhelyi események után megjelent az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/. Cornel Ivanciuc kijelentette: "Most már tudjuk, hogy a Fekete Március ürügy volt arra, hogy igazolja a titkosszolgálat szükségességét." Bebizonyosodott, hogy az SRI már 1990 januárjában megkezdte működését. A Szekuritáténak hat alegysége volt: az első a politikai rendőrség, amely a másként gondolkodókat, az emigránsokat és a magyarokat figyelte. A kettes számú a gazdasági ügyekkel foglalkozott, a harmadik feladata a kémelhárítás volt. Ezeket ma gyakorlatilag az SRI és a SIE /kémelhárítási szolgálat/ egyesíti. A szeku negyedik alegysége a hadsereget ellenőrizte, ebből alakult meg a katonai hírszerző szolgálat. A régi ötös alegység volt Ceausescu hírhedt testőrsége - ez volt a mai SPP /testőrszolgálat/ elődje. A hatos számú a különleges bűnügyekkel foglalkozott, ma van a Belügyminisztériumnak egy hasonló egysége, amely a fegyházakat ellenőrzi. - Ezután gomba módra szaporodtak a titkosszolgálatok, 1996-ra már kilenc volt belőlük. Három közülük /SRI, SIE és SPP/ önálló, a többi különböző minisztériumok fennhatósága alatt áll. - 1998-ban a cigarettával összefüggő korrupciós ügy után a 0215-ös titkosszolgálatot felszámolták. Azóta az egységet újjászervezték, a múlt héten jelent meg. ideiglenes elnevezése: Servicul de Informatii si Protectie, azaz hírszerző és védelmi szolgálat. - Ivanciuc elmondta: megismerte az Országos Hírszerző Intézet diákjait. Megállapíthatta: az oktatás módszerei keveset változtak 1989 után. Az ottani diákok xenofób, antiszemita és magyarellenes nevelést kapnak. - Ivanciuc szerint tartaniuk kell az állampolgároknak a titkosszolgálatoktól. - Az Academia Catavencu mutatott rá először, hogy az SRI-nek van egy "L" egysége, amely Székelyföldet figyeli. Előzőleg még Szabó Károly RMDSZ-szenátor, a nemzetbiztonsági szolgálat alelnöke sem tudott erről az egységről. Ezt az egységet kezdetben Traian Ciceo vezette. Jelenleg 150-200 fő tevékenykedik ebben az egységben, minden székelyföldi városban vannak informátoraik. - Ma már Romániában senkit sem köteleznek az együttműködésre. A mai informátornak nem kell semmilyen kötelezvényt aláírnia, így kilétét soha nem fedhetik fel. Ugyanakkor pénzt kap szolgálataiért. /Ehrenkratz Judit: Titkosszolgálatok vigyázó szeme - interjú Cornel Ivanciuc-kal, az Academia Catavencu munkatársával. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), márc. 17./
1999. március 20.
Márc. 20-án tartotta VII. küldöttközgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Kinevezték az autóbalesetben elhunyt Bíró István, az RMPSZ főtitkára utódát, Burus Siklódi Botondot, a csíkszerdai Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója személyében. A közgyűlésen véglegesítették az 1999-es Bolyai Nyári Akadémia programját. A pedagógushiány részleges pótlásaként a szövetség támogatta az Esterházy Károly Tanárképző Főiskola /Eger/ keretében folyó angol, földrajz, biológia szakos távoktatásos tanárképzést. Idén 32 hallgató szerzett főiskolai diplomát. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola és a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola /Békéscsaba/ távoktatásos végzős évfolyama készül államvizsgára. - A tanárok várták a tanulók túlterheltségét megszüntető kerettantervet, ehelyett egy merev, a kisebbségek számára elfogadhatatlan kerettantervet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aggasztónak találta, hogy a szakmai szervezetek elkülönülnek az RMDSZ-en belül. Az intézményépítés megindult, alakul a kollégiumi rendszer Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, viszonylag elfogadható módon a főiskolai tanítóképző rendszer is. /Bögözi Attila: Az RMPSZ VII, küldöttközgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1999. március 30.
A Gyergyói-medence RMDSZ szervezetei is megtartották tisztújító közgyűlésüket. A szavazás eredményeként Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, az SZKT elnöke lett az RMDSZ Gyergyó területi elnöke. /Új Kelet (Gyergyószentmiklós, független információs hetilap), márc. 30. - 13. sz./
1999. március 30.
Gyergyóremetén Czirják Edit /Gyergyószentmiklós/ bemutatta És akkor váratlanul megszólalt az Isten című verseskötetét. /Hírek Remetéről. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós, független információs hetilap), márc. 30. - 13. sz./
1999. április 16.
Gyergyószentmiklóson a helyi Új Kelet hetilap szervezésében első találkozóját tartotta a gyergyói sajtóklub. A beszélgetés témája a helyi sajtó szerepvállalása volt a helyi közösség életében, meghívottja pedig Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE szociális bizottságának elnöke, ő vezette le a beszélgetést. A találkozón részt vettek az Új Kelet, a Gyergyói Kisújság, a Syn TV, a Hargita Népe és az RMSZ munkatársai. Az eredményes rendezvény végén Karácsonyi Zsigmond bemutatta a MÚRE évkönyvét, és elmondta, hogy 20 taggal helyi közösségek újságírói is fiókegyesületet alakíthatnak. A tervek szerint a sajtóklubot havonta megszervezik ezután is. /A helyi sajtó szerepvállalásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1999. április 21.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya ápr. 16-17-én Gyergyószentmiklóson tartotta IX. tudományos ülésszakát. A 328 résztvevő közül 65-en külföldről érkeztek, köztük Balogh Károly professzor az Egyesült Államokból. Dr. Feszt György professzor nyitotta meg az ülésszakot. Szakcsoportokban folytatták a munkát, összesen 120 dolgozatot olvastak fel. A következő évi ülésszakot Székelyudvarhelyen tartják, ahol az elsőt is megszervezték. Az ülésszakhoz társulva a Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiája ápr. 15-én Gyergyószentmiklóson tartotta a IV. Pannon konferenciát. A kétévenként megrendezett Pannon konferenciát eddig Dunaszerdahelyen tartották, továbbképző jelleggel az utódállamok magyar orvosai számára, most először szervezték a konferenciát Erdélyben. /Gál Éve Emese: Orvosok tudományos ülésszaka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1999. május 4.
Kijevben nemrég a román és ukrán aláírta az előegyezményt, amely utat nyit Csernovicban a multikulturális egyetem beindításának. A tervek szerint a létesülő egyetem tannyelve román, ukrán, német és héber lesz. Az anyagi támogatás Romániából, Németországból, a Moldvai Köztársaságból és Ukrajnából érkezne. Andrei Marga szerint ősztől beindítható az új egyetem. Ugyanakkor ellenzéki /Iliescu-párti/ szenátorok olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amely megtiltaná etnikai jellegű felsőoktatási intézmények létesítését Romániában. /Bukarest két mércéje az oktatásban. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 4. - II. évf. 18. sz./
1999. május 4.
Idén április 30-án és május elsején rendezte meg Gyergyóremetén a hagyományos Cseres Tibor Napokat az íróról elnevezett közművelődési egyesület és a Fráter György Általános Iskola. A rendezvényen, az előző évekhez hasonlóan, községi szintű szavalóversennyel ünnepeltek a diákok. Megkoszorúzták a Cseres Tibor emlékművet, emlékezve a falu nagy szülöttére, majd Kozma Mária csíkszeredai írónővel találkoztak, aki a közelmúltban megjelent Asszonyfa című kötetét mutatta be az egybegyűlteknek. /Cseres Napok. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 4. - II. évf. 18. sz./
1999. május 7.
A szűkös pénzkeret miatt a megyei tanácsok egyes intézményeket átadnak a városi tanácsoknak. Az 1998-as rendelet szerint minden megyeszékhelyen kötelező megyei könyvtárat működtetni. Ennek megfelelően Csíkszeredában kilenc részleget magába foglaló, saját épület nélküli megyei könyvtár működik. Pénzügyi gondok miatt a költségek nagyobb részét ezentúl Csíkszereda viseli, ezért a nevét is megváltoztatták: Megyei és Municípiumi Könyvtár. Hasonló sorsra jutott a Hargita Állami Székely Népi Együttes, nevéből a jövőben törlik az állami jelzőt. /Ha nincs pénz, intézményt keresztelünk. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 4./
1999. május 7.
Az elmúlt évben nyílt meg Gyergyószentmiklóson a hajléktalanok tizenöt férőhelyes otthona, melynek jelenleg hét lakója van. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 7./
1999. május 8.
Máj. 5-én ismeretlen tettesek több hétvégi faházat törtek fel és forgattak fel alaposan Gyergyószentmiklóson, köztük György Sándor parlamenti irodavezető és Salamon László, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének titkára faházait. Bizonyos jelek, mint a lefordított kereszt és fenyegető feliratok a falakon, arra utalnak, hogy a vandál rongálást sátánisták hajtották végre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1999. május 11.
Budapesten, a Hadtörténeti Múzeumban Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész és Xantus Géza csíkszeredai (születésű) grafikusművész közös tárlata április 9-június 30. között látható. Miholcsa József műkőből alkotott köztéri szobrai itthonról is ismertek: Kossuth Lajos egész alakos térszobra, valamint Márton Áron büsztje Gyergyószentmiklós büszkesége, Apor Péter mellszobra Torján áll, az Incitato Dálnokon (sőt, egyik variánsa fogantatása helyén, Fortyogófürdőn is) látható. Xantus Géza grafika és festészet határmezsgyéjén egyensúlyozó alkotásai valósággal rárímelnek alig öt évvel idősebb kiállítótársának mondandóira. /Gábor Dénes: Két erdélyi művész közös kiállítása Budán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
