Nem ért egyet a kormány által javasolt létszámcsökkentéssel az erdélyi megyei és városi vezetők zöme. Az elöljárók szerint a kormánynak csak abban az esetben lenne joga beleszólni abba, hogy az önkormányzatok hány közalkalmazottat foglalkoztatnak, ha a feladatokból is visszavenne. Erről beszélt Antal Attila csíkszeredai alpolgármester is. Tiltakoznak az intézkedés ellen a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek is. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester a saját bevételeket, az elvégzett szolgáltatásokat, illetve a lakosság számarányát is figyelembe vevő kormányhatározatot tartana megoldásnak a témában, de csakis ajánlásként. „Csíkszeredában négy éve elvégeztük a közigazgatásban dolgozók létszámának ésszerűsítését, ezért a munkatársaink így is megfeszített tempóban dolgoznak, hogy elvégezzék a rájuk szabott munkát” – mondta Antal Attila csíkszeredai alpolgármester. „Egyetlen személy sincs pluszban” – jelentette ki Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester. „Negatívan hat majd az egész megye életére, ha a kormány megvalósítja elképzelését” – állította Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. A kormány tervezett személyzetcsökkentése a Hargita Megyei Tanács esetében 311 állás megszüntetését jelenti. „Kiforratlan a kormány elképzelése” – szögezte le Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szintén ellenzi a létszámcsökkentést. „Marosvásárhely jól áll a személyzet létszámát illetően, 180–200 alkalmazottal dolgozunk” – jelentette ki Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, aki szerint eközben Aradon és Iasi-ban több mint 500 közalkalmazott tevékenykedik. /Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kovács Csaba, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Szucher Ervin: Nemet mondanak a közalkalmazottak leépítésére. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
2009. augusztus 18.
Közös fellépéssel kell megoldanunk a határvitát, hiszen a Békás-szorosban húzódó Hargita–Neamt határ megyehatár is, nemcsak Gyergyószentmiklós közigazgatási területének határa – jelentette ki Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök nemtörődömséggel vádolta Gyergyószentmiklós önkormányzatát, és bírságot helyezett kilátásba, ha nem távolítja el a Neamt megyeiek által felállított információs táblát. A tábla kihelyezését megelőzően a két megye elöljárói egyezséget kötöttek: tartózkodnak a megyehatárt jelző táblák, feliratok elhelyezésétől, míg az erre a célra létrehozott bizottság nem dönt a kérdésben. Mezei nem jelent meg a tárgyaláson, mivel az EMI-tábor megnyitóján vett részt – ezt is nehezményezte Borboly. /Jánossy Alíz: Közös megoldás kell a határvitára. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
2009. augusztus 20.
A tavalyinál 240-nel kevesebben fognak dolgozni az új tanévtől a megye elemi és középfokú oktatási intézményeiben, mondta el Ianosi Anda Elena, Hargita megye főtanfelügyelője. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter arról értesítette a helyi vezetőséget, hogy az új tanévtől 6533 – tehát 240-nel kevesebb – állást fog finanszírozni a központi költségvetésből. A szaktárca vezetője azt is szorgalmazza, hogy az elemi iskolák osztályainak létszáma legalább 20 tagú, az általános osztályoké pedig 25 tagú legyen. „A csíkmindszenti iskolában az elmúlt tanévben csupán 12, a kobátfalviban 11, Hidegségen 13, Kányádon pedig 12 gyerek járt egy-egy osztályba” – példálózott Ianosi. Néhány rendellenességre is felfigyeltek az illetékesek. Kiderült például, hogy bizonyos iskolákban a kisegítő személyzet száma azonos, vagy meghaladja a szakképzett tanárok számát. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban harminchét személy kisegítőként, harminchat pedig tanárként dolgozik. Ugyanez az eset áll fenn a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban is. Az utóbbi esetek azzal magyarázhatók, hogy ezekben az oktatási intézményekben bentlakás és konyha is működik. /Kozán István: Csökkentik a tanügyben dolgozók számát. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./
2009. augusztus 24.
Újból elhalasztotta a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi Országos Tanácsának ülésén (OT) elfogadott határozatok ellen emelt óvás megtárgyalását. Az augusztus 20-i tárgyaláson Szász Jenő ismét a tárgyalás elnapolását kérte, a szabadságolásokra hivatkozva. Az MPP belső ellenzékeként ismert megyei és helyi vezetők úgy vélik: az újabb halasztási kérelem egyértelműen bizonyítja, hogy Szász Jenő jogi érvek hiányában időhúzásra játszik. Az MPP több helyi és megyei szervezetének vezetői áprilisban fordultak a törvényszékhez az MPP kongresszusi határozatainak semmisnek nyilvánítását kérve. /MPP-kongresszus: ismét halasztott a törvényszék. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./
2009. augusztus 24.
Leválthatnak öt gyergyói RMDSZ-es tanácsost, mert megszegte a választmányi döntést. A közüzem fűtéskérdésének megoldása esetén a városatyák másként szavaztak, mint ezt korábban RMDSZ-körben leszögezték. A gyergyószentmiklósi melegvíz-szolgáltatás újraindítása, a téli fűtés biztosítása sok vitával járt. Korábban RMDSZ-es és MPP-s tanácsosok két tábort képeztek, ellenezve, illetve pártolva a külső befektető bevonását, utóbb egységesen fogadták el, hogy a kérdésben a polgármesternek legyen döntési joga, és együtt módosították azt a szerződést is, mely lehetővé teszi a munkálatok közbeszerzési eljárás nélküli elkezdését. Az öt tanácsos csatlakozott az MPP kezdeményezéséhez. Elmondták, először ők is ellenezték a külső beruházó bevonását, de amikor kiderült, a polgármester nem tud más forrásból pénzt hozni, akkor támogatták, hogy megoldódjon a fűtéskérdés. A város javára szavaztak, kockáztatva tanácsosi tisztségüket is, mondták. /Balázs Katalin: Leválthatnak öt RMDSZ-es tanácsost. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./
2009. augusztus 24.
Több mint kétszáz magyarországi, vajdasági és erdélyi motoros gyűjtött adományt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megsegítésére, az összegből egy régi gyergyószentmiklósi épület bentlakássá alakítását támogatják. Gyergyószárhegyen a megérkező motorosok apró gyerekeket emeltek a nyeregbe, hogy aztán száguldjanak velük egy kört a közelben. A ferences rendi kolostor udvarán bográcsban rotyogott a szárhegyi „pityókás tokány”. „Azért jöttünk ide, mert azt hallottuk, itt van a legnagyobb szükség az adományunkra, és mi azt akarjuk, hogy pénzünk éppen oda kerüljön, ahová kell” – szögezte le a székelyudvarhelyi ifj. Pálffy Béla, az idei motoros adományozás főszervezője. Mint mondta, a szervezői feladatkört a magyarországi Bújdosó Janótól vette át, aki egyéb elfoglaltságára hivatkozva idén nem tudta vállalni a munkát. 2005-ben több száz magyarországi motoros lépte át a román–magyar határt, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában lévő hátrányos helyzetű gyerekeknek adományt nyújtson át. Azóta az esemény minden évben megismétlődött, olyan túra is volt, amikor mintegy négy kilométeres sorban vonultak a motorosok Dévára. /Jánossy Alíz: Adomány két keréken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./
2009. augusztus 24.
Megnyílt Bagyinszky Zoltán gyulai fotóművész Reneszánsz kővarázs című kiállítása Temesváron a Héliosz Galériában. A történelmi Magyarország építészeti örökségét kiválóan ismerő művész eddig több mint száz egyéni tárlaton mutatta fel a Kárpát-medence művészeti értékeit. Több országban mutatta be képeit, Erdélyben Aradon, Temesváron, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen és Nagybányán csodálhatták meg felvételeit. Szerzője vagy társszerzője több mint 25 könyvnek és albumnak, amelyek között előkelő helyet foglalnak el a kastélyok, várak, kastélyszállók stílusjellegzetességeit felmutató fénykép-gyűjtemények. Az Alföldi Szecesszió című, Gerle Jánossal közösen készített albuma közkedveltségnek örvend, az aradi, temesvári, nagyváradi és szatmárnémeti szecessziós épületek szépségeit is megörökítette benne. Mostani tárlatának felvételei a történelmi Magyarország máig fennmaradt reneszánsz építőművészete szépségének hódol. /Szekernyés Irén: Bagyinszky Zoltán fotóművész tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./
2009. augusztus 31.
Nyolcadik alkalommal rendezték meg augusztus 29-30-án a Bonchidai Kastély Napokat. A Transylvania Trust Alapítvány és a Bonchidai Polgármesteri Hivatal által szervezett kétnapos rendezvénysorozat alatt gyerekek és felnőttek egyaránt jól szórakoztak. Két koncertre is sor került, és újdonságként filmvetítést is kínáltak a közönség számára. A Romániai Magyar Cserkészszövetség, a gyergyószentmiklósi Portéka Egyesület és a szamosújvári Téka Alapítvány jóvoltából számos gyermekprogram is volt. /Köllő Katalin: Családbarát rendezvénysorozat a bonchidai Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2009. szeptember 1.
A korábbinál nagyobb létszámú színészcsapattal és a kortárs drámát népszerűsítő fesztivál szervezésével vágott neki az új évadnak a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Az udvarhelyi társulat eddig tizenegy tagú volt, az új évadot azonban már tizenhatan kezdik. A teátrumban próbálják Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámáját Csurulya Csongor rendezésében, melyet négy színház közös produkciójaként viszik színre (egy olasz, egy spanyol és egy lengyel társulattal együtt), egy európai színházi projekt keretében. A színház az előadások sorát a Bernarda Alba házával nyitja, a következő bemutató vígjáték lesz: Megyeri Zoltán viszi színre a Senki sem tökéletes, avagy nincs, aki hűvösen szereti című zenés vígjátékot. Shakespeare Ahogy tetszik-jét Anca Bradu rendezi a jövő év elején. Stúdió-előadások is készülnek. A gyermekeknek szóló bérletes előadások sorában az udvarhelyi csapat Tordon Ákos-Szilágyi Regina Skatulyácska (rendező Szilágyi Regina), a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Benedek Elek Többsincs királyfi című mesejátékát (rendező Barabás Árpád), a csíkszeredai Csíki Játékszín pedig Budaházi Attila A halhatatlan herceg című mesejátékát adja elő a szerző rendezésében. Ebben az évadban is megszervezik a DráMa kortárs színházi találkozót Székelyudvarhelyen. /Nagyobb társulattal kezdik az új évadot Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2009. szeptember 7.
Október 23-án tartja a legelső bemutatóját a most alakult, az erdélyi magyar színházak sorában a tizedik színház Kézdivásárhelyen. A repertoár összeállítását megelőzően egyeztettek a környező – a székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, és csíkszeredai – színházakkal, így jött létre a saját műsorterv. A bérletes előadásokkal párhuzamosan stúdióelőadásokat, alternatív mozgásszínházat is terveznek. Hamarosan megkezdheti a munkát az a csapat, amelynek tagjait – marosvásárhelyi, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, többnyire szabadúszó színészeket és rendezőket – egyelőre egy-egy előadásra, illetve szerepre szerződtették, de akik fantáziát és lehetőséget látnak egy új társulat létrehozásában is. Az új intézmény a Kézdivásárhelyi Városi Színház nevet viseli. A társulat vezetője Csapó György színész. /Antal Erika: Új színház Erdélyben: Kézdivásárhely felzárkózott. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2009. szeptember 10.
Kizárták az RMDSZ-ből azt az öt gyergyószentmiklósi városi tanácsost, akik nem a helyi választmány döntésének megfelelően szavaztak az augusztusi rendkívüli tanácsülésen a fűtéshálózat korszerűsítésének ügyében. A tanácsosok kitartanak amellett, hogy döntésükkor a lakók érdekeit tartották szem előtt, mi több, szerintük a választmányi ülés ítélete törvénytelen. /Csibi Márti: RMDSZ: kizártak öt helyi tanácsost. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2009. szeptember 10.
Éllovas kíván lenni Sepsiszentgyörgy a széki társulások létrehozatalában, az MPP városi tanácsi frakciója kezdeményezte, az RMDSZ és Antal Árpád polgármester is támogatja az erre vonatkozó határozat mihamarabbi elfogadását. Ferencz Csaba MPP-s tanácstag bemutatta a székelyudvarhelyi nagygyűlésen elfogadott határozatokat, és javasolta, Sepsiszentgyörgy tanácsa elsőként kezdeményezze a sepsiszéki társulás létrehozatalát. Ha elkészült a tervezet, eljuttatják a többi sepsiszéki helyi tanácsnak is, mindenütt meg kell szavazni a társulásban való részvételt, mondta Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Székelyudvarhelyen az önkormányzati nagygyűlésen arról is elfogadtak egy határozatot, hogy az egykori székek mintájára széki társulásokba tömörülnek a helyi önkormányzatok. A döntés értelmében ezek az önkormányzati társulások a következők lennének: Bardoc–Miklósvárszék Barót székhellyel, Csíkszék Csíkszereda székhellyel, Gyergyószék Gyergyószentmiklós székhellyel, Kézdiszék Kézdivásárhely székhellyel, Marosszék Marosvásárhely székhellyel, Orbaiszék Kovászna székhellyel, Sepsiszék Sepsiszentgyörgy székhellyel, Udvarhelyszék Székelyudvarhely székhellyel. /Farkas Réka: Létrehozzák a sepsiszéki társulást (Az RMDSZ is támogatja az MPP javaslatát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./
2009. szeptember 10.
A többi romániai színházhoz hasonlóan a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház is jelentős anyagi gondokkal küzd, mégis öt bemutató előadást terveznek az idénre, olyan neves rendezőkkel, mint Döbrei Dénes, a Nagy József vezette Jel Színház tagja, Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának vezetője, de visszatér a színházhoz a marosvásárhelyi Barabás Olga rendező, valamint Béres László igazgató és Barabás Árpád színművész is, akik egy-egy előadást rendeznek majd. Az idei évad legjelentősebb eseménye az október 2. és 11. között megrendezendő 8. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma lesz, melyen az ország hivatásos kisebbségi színházai mind képviseltetik magukat: tíz magyar, két német nyelvű, valamint a bukaresti zsidó színház. A kollokviummal egy időben a Figura születésnapot is ünnepel, hiszen éppen 25 évvel ezelőtt alakult a Figura csoport. /(Csibi Márti): Színházi kollokvium nyolcadszor Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2009. szeptember 10.
Vofkori György rendre kiadja Székelyföld régióinak képes leírását pompás grafikai kivitelben. A hatvanas évek végén már úgy beszéltek Orbán Balázs hatalmas művéről, Székelyföld leírása köteteiről, mint igazi könyvészeti ritkaságokról, az antikváriumokban fellelhetetlen volt egy teljes hatkötetes példány, de a csonkák is szép summáért keltek el. Metszeteit mindenütt reprodukálták, fényképeit Erdélyi Lajos tette közismertté, Sütő András előszavával /Orbán Balázs: Székelyföld képekben Európa Kiadó, Budapest, 1971./ Végül megjelent Orbán Balázs Székelyföld leírása újrakiadása két vaskos kötetben /Helikon Kiadó, Budapest, 1982/ Az 1989-es fordulat után a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Idő hetilap kezdte el részletekben közölni Székelyföld leírása füzetes kiadását, ez a sorozat 1995-ben a 26. füzettel zárult. /Sebestyén Mihály: Orbán Balázs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./ Kiegészítés: Vofkori György munkái: Gyergyószentmiklós Várostörténet képekben /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1994/. Székelyudvarhely. Várostörténet képekben /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 1995/ 2. bővített kiadás: 1998. Székelykeresztúr képes története /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 2002/. Csíkszereda és Csíksomlyó képes története /Typografika, Békéscsaba, 2007/.
2009. szeptember 15.
Elnapolta Gyergyószentmiklós Helyi Tanácsa annak a döntésnek a meghozatalát, amely a melegvíz-szolgáltatás újraindítását eredményezhette volna. Az RMDSZ-ből kizárt öt tanácsos azt kérte, hogy előbb tájékoztatással egybekötve kérdezzék meg a lakók véleményét a fűtésrendszer ügyében. Hangsúlyozták, rengeteg támadás és rágalom érte őket az utóbbi napokban, ezért szeretnének igazolást nyerni arról, hogy valóban jól döntöttek-e, amikor a befektető bevonása mellett voksoltak. /Lázár Hajnal: A meleg vízre még várni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./
2009. szeptember 17.
A Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát nyolcadik alkalommal rendezik meg október 3–11. között, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház immár ötödszörre vállalja a házigazda szerepét. Várhatóan 17–18 színdarabot, valamint több koncertet láthat a közönség az idei rendezvényen, melyen mind a tíz hivatásos kisebbségi magyar színház, illetve két német és egy zsidó színház is képviselteti magát. A Figura Társaság 25 éves, a Figura Stúdió Színház, mint intézmény pedig 15 éves évfordulóját is október elején ünnepli Gyergyószentmiklós. /Csibi Márti: Figurás ünnepségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2009. szeptember 17.
A kézdivásárhelyi színházas kezdeményezésre azt lehet mondani: őrültség. Ha a kolozsváriak nem gondoltak volna egy nagyot, és 1792-ben nem lépnek, később lehet, hogy mégis lett volna a kincses városban állandó játszó társulat, de ma biztosan nem büszkélkedhetnének azzal, hogy ők hozták létre a legrégebbi magyar hivatásos, ma a Kárpát-medence egyik legelismertebb társulatát. És akkor e logika mentén ma például Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen sem lenne társulat. Kézdivásárhely, a céhes város az 1989 utáni időszakban olyasmiket valósított meg, mint a Vigadó helyreállítása, a pazar sportcsarnok és a hamarosan befedendő műjégpálya felépítése – mindez tükrözi az egykor erőszakkal szürke gyárvárossá senyvesztett helységnek a visszapolgárosodási, sőt: mentalitásváltási törekvését. /Benkő Levente: Miért ne? = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./
2009. szeptember 18.
A gyergyószentmiklósi lakószövetségek képviselői egyetértettek a távhőrendszer felújításával kapcsolatos önkormányzati döntésekkel, bizalmat szavaztak Mezei János polgármesternek és az önkormányzatnak. Egyetértettek azzal az öt RMDSZ-es tanácsossal is, akiket amiatt zártak ki a szövetségből, mert a választmány döntése ellenére az MPP-s városvezetőkkel együtt szavazták meg, hogy külföldi beruházó bevonásával bonyolítsák le a távhőrendszer korszerűsítését. /Jánossy Alíz: Lezárult a távhőrendszer-vita Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2009. szeptember 21.
Második alkalommal szervezett nemzetközi turisztikai konferenciát a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett földrajz–idegenforgalom kara. Az idegenforgalom és a területfejlesztés kölcsönhatásáról tanácskoztak magyarországi és romániai szakemberek Gyergyószentmiklóson. Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnöke előadásában a szervezet szerepéről beszélt a helyi idegenforgalom kialakulásában és fellendítésében, majd az EKE létrejöttének körülményeit, illetve több mint százéves múltját vázolta a résztvevőknek. /Jánossy Alíz: Hasznos szakmai tapasztalatcsere Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2009. szeptember 21.
Első ízben tekinthette meg a gyergyószentmiklósi közönség az 1990 óta Magyarországon élő csángó származású Petrás Mária iparművész és népdalénekes agyagba mintázott, a csángó hitvilág jellegzetes figuráit megörökítő domborműveit. A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében májustól kezdődően Petrás Mária alkotásait Gyergyócsomafalván, Zabolán, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen láthatta a közönség. Gyergyószentmiklós után a Mária erejével című kiállítás további állomása Bákó és Kolozsvár lesz. Petrás Mária a moldvai csángók gyökereiről, a közösség értékeiről, az emberi tartásról, az Isten és ember viszonyáról megfogalmazott gondolatait formázza és égeti agyagba. /Jánossy Alíz: Petrás Mária kiállítása Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2009. szeptember 22.
Székelyföld román föld! – kiabálták hangosan a román Új Jobboldal szélsőséges szervezet tagjai Gyergyószentmiklóson, amikor román zászlókat lengetve vonultak fel a város központjában. Az Új Jobboldal nevű román szervezetet képviselő fiatalok érkeztek Gyergyószentmiklósra az elmúlt hétvégén, zászlókat lobogtatva vonultak fel a főtéren, majd koszorút helyeztek el az ortodox templom udvarán. A megmozdulás vezetője beszédében a horthysta magyar hadsereg gaztetteiről számolt be, elmondta, 1940. szeptemberében 58 román nemzetiségű polgárt gyilkoltak meg Gyergyószentmiklóson. Valójában ilyesmi nem történt Gyergyóban! A hangoskodásra több helyi fiatal is felfigyelt, akik szintén zászlókkal felszerelkezve fejezték ki nemtetszésüket. Az ellentábor ezeket skandálta: „Székelyföld magyar föld!”, „Vesszen Trianon!” Fokozott csendőri és rendőri jelenlét kísérte a megmozdulást, összetűzés nem történt. A járókelők megdöbbenve figyelték az idegenek szélsőséges megnyilvánulását. /Lázár Hajnal: Új Jobboldal: Székelyföld román föld! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./
2009. szeptember 24.
A Hargita Népe megírta, hogy egy csoport, nem a megyéből származó szélsőséges román fiatal háborítatlanul felvonulhatott Gyergyószentmiklóson, és provokatív jelszavakat skandált. A rendőrség szerint a felvonulás valójában koszorúzás volt, és jogi besorolása olyan, mint egy esküvőé. Valójában a vasgárdista egyenruhára kísértetiesen hasonlító ruhában felvonuló fiatalok nem éppen lakodalmi hangulatot gerjesztettek a város lakóiban. A felvonulók azt is elmondták, hogy harcművészetekben jártas társaik előzőleg megszállták a várost, hogy szükség esetén közbelépjenek. Ha ilyen kirívó esetben ennyire megkülönböztető módon jár el a hatóság, akkor ez megerősíti mindenkiben, hogy valójában magyarokra vadásznak, amikor büntetni kell. Ebben az esetben nem lehet román–magyar bizalom. /Isán István Csongor: Biznisz és román–magyar bizalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./
2009. szeptember 25.
A szélsőséges román Új Jobboldal tagjai Gyergyószentmiklóson erődemonstrációt tartottak. Tették ezt egy európai uniós tagországban. A jelenleg is 95%-ban magyarok lakta Gyergyószentmiklóson és általában a Székelyföldön még a legsötétebb diktatúra idején sem történt hasonló „megemlékezés”. A felbőszült ifjú románok azért vonultak végig a székely városon, hogy úgymond, „emlékeztessenek” arra az 58 románra, akiket állítólag a horthysták gyilkoltak le 1940 szeptemberében. (Kérdés, hogy akkoriban volt-e egyáltalán 58 román Gyergyószentmiklóson?) A tüntetők kevés román szót hallottak a településén. Erre is volt megoldásuk, mint mondták, „irtani kellene a magyarokat”. Gyergyószentmiklós polgármestere felkérte a helyi rendőrség képviselőit, hogy az elkövetkezendőkben „kitalált eseményekre emlékezve” ne zavarhassa meg senki az emberek nyugalmát. A Kárpát-medencében vannak utcai verekedések, magyarverések, van szlovák nyelvtörvény. /Mózes Edith: Agresszív „megemlékezés” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2009. szeptember 28.
A szegénykonyha részére gyűjtöttek élelmiszert, valamint számos vetélkedőn próbálták ki magukat a hét végén a gyergyószentmiklósi ifinapok résztvevői. /Jánossy Alíz: A móka mellett szociális tevékenységet is végeztek a gyergyószentmiklósi ifinapokon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2009. szeptember 28.
Az idén érettségizett Balázs Boglár /jelenleg a temesvári képzőművészeti egyetem hallgatója/ első egyéni festészeti kiállítását nyitották meg Gyergyószentmiklóson. A kiállításon volt tanára, Bancsi Edit elmondta, Boglár szinte állandó résztvevője volt a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány korábbi években is szervezett képzőművészeti táborainak. /L. H. : „És íme, itt az eredmény. ” = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2009. október 1.
Garzonokat vagy kétszobás lakásokat bérelne a saját otthonnal nem rendelkező rendőrök számára a Hargita megyei rendőrség, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Tusnádfürdőn, Balánbányán, Székelykeresztúron, Maroshévízen és Szentegyházán biztosítana szolgálati lakást a többnyire a Kárpátokon túli régiókból érkezett alkalmazottainak. Az intézmény saját honlapján és a helyi lapokban kért árajánlatot a bútorozott vagy bútorozatlan lakásokra. A nyár folyamán a Kovászna megyei csendőrség is bejelentette, szolgálati lakást biztosít a nem helybéli alkalmazottak számára. Felkérték Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, ajánljon megvásárolható lakást számukra, az elöljáró azonban azt tanácsolta, alkalmazzanak helybélieket csendőrnek. /Lakást bérelnek a rendőröknek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./
2009. október 1.
Ünnepélyes keretek között nyitották meg a tanévet a Babes–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának kihelyezett tagozatán Gyergyószentmiklóson, ahol 76 elsőéves hallgató kezdi idén tanulmányait a Csiky-kertben. A megnyitón megjelent Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora is, aki köszöntőjében az 1997-ben Gyergyószentmiklósra kihelyezett, akkor főiskolai, ma egyetemi rangú, 300 diákkal rendelkező részleg jelentős fejlődését emelte ki. Megjegyezte, igyekeznek mindenben támogatni dr. Dombay Istvánnak, a gyergyói kar igazgatójának törekvéseit. Végezetül a rektor magyar nyelven kívánt sikeres tanévet hallgatóknak és tanároknak egyaránt. A tanév újdonsága, hogy idéntől beindult az Ökoturizmus és fenntartható fejlesztés nevet viselő mesteri képzés. /Lázár Hajnal: Új tanévet nyitottak Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
2009. október 2.
Románia összes magyar hivatásos társulata részt vesz a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által október 3–11. között szervezett Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumán. Idén a nyolcadik alkalommal megrendezett kollokviummal egy időben ünneplik a Figura 25 éves évfordulóját is. Ott lesz a temesvári német színtársulat, valamint a bukaresti zsidó színház is, csupán a szebeni német színház marad távol idén. Az ünnepélyes megnyitót követően a házigazda társulat mutatja be a Játszótér című darabját, majd felavatják a stúdiótermet. /Jánossy Alíz: Kisebbségi színházak hete Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./
2009. október 5.
25. születésnapját ünnepli a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház stúdióterem-avatóval, emlékplakettel, ünnepi koncerttel, valamint negyedévszázad kiállított emlékeivel. Egyben kezdődik a nyolcadik alkalommal megrendezett Kisebbségi Színházak Kollokviuma. A társulat egyik sikeres mozgásszínházi produkciója, a 3 tánc Beckettre nyitó előadása után felavatták a stúdiótermet. „Két évtizedes álom vált valóra a stúdióterem avatójával” – fogalmazott Béres László igazgató. /Csibi Márti: Fába írt történelem. Huszonöt éves születésnapját ünnepli a gyergyói színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2009. október 5.
Évente egyre több huszárcsapat vesz részt a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület által elgondolt rendezvényen, az Őszi Hadjáraton. Az elmúlt hét végi, immáron negyedik hadjárat látogatottsági rekordot döntött. Az 1848–49-es szabadságharc és a tizenhárom aradi vértanú tiszteletére rendezett Őszi Hadjárat október 2-án hagyományosan a Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a helyi huszárok közös hangversenyével kezdődött. Másnap a nyolcvanhét lovas huszár és a mintegy harminc szekeret számláló konvoj az elmúlt évekhez képest rövidebb távot tett meg. „Meg kell említenünk azt a Vargyas-lázán felavatott emlékművet, amely a néhai Nagy-Magyarország határát jelképezi” – mondta Mihály József kapitány, a huszonnégy tagúra bővült szentegyházi bandérium vezetője, aki úgy tudja, további kilencvenkilenc ilyen kisméretű domborművet fognak felállítani a Kárpát-medence különböző pontjain. A szelterszi gyakorlótéren október 4-én tizenöt csapat nevezett be a főzésre. Az idei hadjáraton a szentegyházi huszárok mellett jelen voltak Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Tusnád, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kápolnásfalu, Szentjobb, Sárpatak, Szováta, Budapest, Pécs, Tápióbicske és Budakeszi huszárai. /Kozán István: Őszi Hadjárat Szentegyházán. „Felébreszteni a magyarságtudatot, ez a cél”. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./
