Az igazgatók nem vállalják a fűtéstartozás felelősségét, végső esetben kénytelenek lesznek felfüggeszteni az oktatást. Márc. 31-én ezt jelentette be Gyergyószentmiklóson a Fogarassy Mihály Általános Iskola és a Batthyány Ignác Szakközépiskola igazgatója. A szakközépiskola adóssága 700 millió, az általánosé pedig félmilliárd lej. Emiatt az igazgatók akár szabadságvesztéssel is sújthatók, mivel aláírták a Go Rt.-vel kötött szerződést, ám az önkormányzat - az iskola fenntartója - nem törlesztette a számlákat. Lázár Nóra, a Fogarassy Mihály igazgatója nem lát garanciát az anyagi helyzet javulására. "Az iskolában fejenként 5000 lejt gyűjtünk havonta a 685 diáktól a kisebb költségek fedezésére, ám azt senki sem várhatja el, hogy a fűtésszámlát is a szülők törlesszék" - fejtette ki az igazgató. Az idei költségvetés elosztásakor Gyergyószentmiklóson felháborodást okozott az iskolaigazgatók és óvodavezetők körében, hogy a helyi tanács a benyújtott igénylések helyett csak az intézmények fűtésköltségeire irányzott elő - papíron - pénzt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Fogarassy iskola az utóbbi időkben történt betörések miatt a megmaradt pénzéből riasztóberendezést vásárolt, a közpénzek ilyen módon történt elköltése miatt viszont a szakhatóságok megrovásban részesítették a vezetőséget. /Gergely Edit: Bezárhatnak két gyergyói iskolát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2003. április 3.
A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ márc. 31-i ülésének vendége Czirják Edit volt, aki a napokban megjelent Sivatagi Virágok /Pro Print, Csíkszereda/ c. veseskötetéből olvasott fel a hallgatóságnak. A gyergószentmiklósi tanítónő második kötetéről elmondta, falakat kíván bontani, a belső béke megteremtésére és átadására törekszik. /Sivatagi Virágok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2003. április 4.
Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban ápr. 2-án, a Pallas Akadémia Könyvkiadó fennállása 10. évfordulóján irodalmi találkozót rendeztek, megjelent Pomogáts Béla, Domokos Géza, Kovács András Ferenc, Márton László, Vargyas Antal, Kercsó Attila, Gál Éva Emese, valamint a házigazda szerepét is ellátó Dézsi Zoltán. /(Gál Éva Emese): A Pallas Akadémia jubileuma Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
2003. április 5.
Dr. Jakab Gyula geológus értékes kőzetgyűjtemény tulajdonosa. Már sokszor megpróbálta közkinccsé tenni gyűjtésének eredményét. Több mint 20 éve a Bocsánczy-házban két szobát be is rendezhetett, hogy aztán költözhessen, mert a lakást Török István, a néptanács akkori alelnöke egy roma családnak utaltatta ki. A gyűjtemény egy része Csíkszeredába került - a megyei múzeum részlege volt a gyergyószentmiklósi múzeum is. Jakab Gyula kérésének legfőbb ellenzője a Tarisznyás Márton Múzeum /Gyergyószentmiklós/ igazgatója, Lukács Mária. Ő a már megkezdett, de lassan kiteljesedő néprajzi részleg végét látja e döntés után, s lehetetlennek tartja az együttműködést egy magán- és egy közösségi múzeum között. Jakab Gyula odaillő épületet épít, s elképzelései szerint a hozzá betérők egyúttal a város múzeumát is meglátogatják, illetve a városi múzeum látogatói hozzá is betérhetnek. Az igazgatónő aggodalmát nem osztották a tanácsosok, s ha valami közbe nem jön, párját ritkító kőzetmúzeum is növelheti a város hírnevét. /Bajna György: Magánmúzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2003. április 6.
Tíz éve áll a gazdák szolgálatában a Caritas mezőgazdasági részlege. Ez idő alatt 872 fiatal gazdát juttatott ki nyugati (németországi és svájci) gazdaságokba, hogy elsajátítsák a legmodernebb termelési technológiát és tapasztalataikat itthon kamatoztassák. Febr. 10-én Gyergyószentmiklóson, a Szent Benedek Tanulmányi Házban mezőgazdasági gyakornok-találkozót tartottak. A fiatal gazdák hálával és szeretettel beszéltek a zürichi Magyarok Egyesületéről, ahonnan Szennyessy László elnök szorgalmazására több magyar család is meglátogatta őket. /Váradi-Czáka Gyöngyvér tanulmányi előadó: Gyakornok-találkozó a Szent Benedek Tanulmányi Házban. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 6./
2003. április 8.
Tízéves a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés, a romániai magyar könyvkiadás fontos intézménye. Csíkszeredában legalább tíz rendezvényen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen író-olvasó találkozókon tekintett vissza a kiadó és szerzői gárdája az elmúlt esztendőkre. A kiadó 70 százalékban hazai, 20 százalékban magyarországi írók, 10 százalékban pedig Nyugaton élő szerzők könyveit jelenteti meg folyamatosan. A tíz esztendő mérlege: 225 kötet. A Pallas-Akadémia Kiadó házi szerzői között van például Kányádi Sándor, Sütő András, Domokos Géza, Pomogáts Béla, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Egyed Ákos, Fodor Sándor, Kozma Mária, Farkas Árpád, Páll Lajos és a Heidelbergben élő Hajdú-Farkas Zoltán. Marosvásárhelyen a Bernády Közművelődési Központban ápr. 4-én szerveztek a kiadóval és a szerzőkkel találkozót, melyen Nagy Miklós Kund szerkesztő köszöntötte Tőzsér Józsefet, a kiadó igazgatóját, Kozma Mária főszerkesztőt, Markó Béla költőt, Gálfalvi Zsoltot, a Romániai Magyar Pen Központ elnökét, Pomogáts Béla irodalomtörténészt, az Illyés Alapítvány elnökét, Kovács András Ferenc költőt és Parászka Boróka kiadói szerkesztőt. Gálfalvi Zsolt úgy vélte, a Pallas-Akadémia ebben a kultúraellenes világban is képes volt szellemi műhellyé válni, akárcsak a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis. Markó Béla megjegyezte, 1989 után kiderült: van múltunk, amire építeni lehet. A szépirodalmat jórészt magyarországi támogatás tartja el, lassan-lassan a romániai költségvetésből is várható támogatás. Megszaporodtak szépirodalmi jellegű kiadványok. Van Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, van az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) a Romániai Magyar Pen Klub, folyamatosan megjelenik a kolozsvári Korunk, a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, és Nagyváradon új irodalmi folyóirata, a Várad. /Lokodi Imre: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./
2003. április 8.
A második versenyvizsga eredményeképpen a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatói tisztségét Kolozsi Kilián, a színház fiatal színésze tölti be. /(Bajna György): Új igazgató a Figura élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 8./
2003. április 10.
Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége márc. 25-26-án közgyűlést és szakmai találkozót tartott Gyergyószentmiklóson, az Ifitékánál. Zárónyilakozatuk szerint a Hargita és Kovászna megyei városokban működő 6 iroda az elmúlt évben 60 ezer hozzá fordulónak nyújtott tájékoztató és tanácsadó szolgálatot. Az Ifinet elégedetlenségének ad hangot amiatt, hogy a Communitas Alapítvány nem fogadta el az Ifjúsági Szaktestület tagságára benyújtott kérését, és szakembereinek nem adnak helyet ebben a munkában, majd kéri a helyi és megyei tanácsokat, ifjúsági és sportigazgatóságokat, valamint minisztériumot, hogy biztosítsanak elkülönített támogatást az irodák fenntartására, fejlesztésére. A nyilatkozat még rámutat: "Az Ifjúsági Információs Iroda nem a fiatalok szerveződése, hanem a fiatalokat segítő intézmény". /IFINET-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2003. április 12.
Közel tizenöt százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát Hargita megyében, közölték a Egészségügyi Minisztérium ellenőrző bizottságának tagjai ápr. 10-én tartott terepszemléjük után. Sorin Simion egészségügy-minisztériumi államtitkár és Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatója úgy jelentette be a kórházi ágyak meglehetősen drasztikus csökkentését, mintha az átszervezés során Hargita megyével kivételt tettek volna. Verestóy Attila szenátor és Mircea Dusa prefektus szintén arról próbálta meggyőzni az egybegyűlteket, hogy az átszervezésnek lehetnének ennél sokkal rosszabb eredményei is. A kormánybiztos megrótta Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármestert, amiért a községében működő kihelyezett kórházrészleg bezárása ellen aláírásgyűjtést és tiltakozó tüntetést szervezett. A prefektus szerint a polgármesternek nem állt jogában tiltakozni. Az államtitkár közölte, hogy bármikor életbe ültethetik a radikálisabb megoldást is, ha a helyi közösségnek nem felelne meg ez az "enyhébb" lépés. A szaktárca és a biztosítópénztár képviselői közölték, hogy 323-mal csökkentik a kórházi ágyak számát, 2226-ról 1903-ra. A legnagyobb leépítés a csíkszeredai Megyei Kórházat érinti, itt 127 ágyat szüntetnek meg, Székelyudvarhelyen 61-gyel, Maroshévízen 30-cal, Gyergyószentmiklóson 18-cal lesz kevesebb a kórházi ágyak száma. A szentegyházi városi kórházat a megyei kórházhoz tartozó egészségügyi és szociális központtá alakítják át, ugyanez érvényes a székelykeresztúri intézményre is, azzal a különbséggel, hogy utóbbit a székelyudvarhelyi kórházhoz csatolják. A gyergyószentmiklósi kórház kihelyezett, Gyergyóditróban 25 ággyal működő részlegét egyelőre nem zárják be. /Rédai Attila Több száz kórházi ágyat ... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./
2003. április 15.
Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.
2003. április 19.
Templomot emel magának Bogárfalva katolikus közössége. A kis falunak soha nem volt temploma, a hívek a szomszédos Székelyszentkirályra jártak misére. 2000-ben az alig 250 lélekszámú közösség templomépítésbe kezdett. Május 13-án a Fatimai Szűz tiszteletére szentelik fel az új hajlékot. Keller István magyarországi festőművész az utolsó ecsetvonásokat teszi az oltárkép jobbján készülő Szent László-képen. A művész tizenkét templom belső díszítését készítette el, de ez az első munkája Erdélyben. Magyarország határain túl eddig csak a Felvidéken dolgozott. A fatimai jelenést bemutató oltárképet ábrázoló freskó két oldalán Szent István és Szent László királyt örökítette meg a művész. Az egész falu támogatta az építkezést - mondta Benedek Sándor plébános. A székelyszentléleki születésű, Brassóban élő Szente László műépítész ingyen készítette el a terveket. Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes szülőfaluja épülő templomának egy harangot adományozott. /Sarány István: Templom épül Bogárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./
2003. április 23.
A húsvéti határkerülésnek több évszázados hagyománya van a Gyergyói-medencében, és lényege a bő termésért való fohászkodás, az isteni áldás kérése a mezei munkára. Húsvétvasárnap reggelén minden településről lovas küldöttség indul élén egyházi és világi vezetőkkel végigjárni a határt, majd a mezőn levő Hármaskeresztnél találkoznak az egymással szomszédos települések küldöttségei, és közösen imádkoznak a bő termésért. Soha annyi lovas és lovaskocsi nem indult határkerülésre Gyergyószentmiklóson, mint az idén, csak lovasokból több mint húsz sorjázott fel. A szertartáson alkalomhoz illő versek is elhangzottak. A közös kis húsvéti ünnepség a székely himnusz éneklésével zárult. /(Gál Éva Emese): Húsvéti határkerülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2003. április 23.
Új templom építését tervezi a római katolikus egyház Gyergyószentmiklóson, az új templom terveit Anthony Gal műépítész készítette, aki a Gyilkos-tónál épített Szent Kristóf kápolna tervezője is. Hajdó István főesperes arról tájékoztatott, hogy már 1991-ben terveztettek egy nagyon szép templomot, de azt az infláció miatt nem tudták volna kivitelezni. /Gál Éva Emese: Új templom épül Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2003. április 24.
A Figura Stúdió-Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatói állását Kolozsi Kilián gyergyószentmiklósi színművész nyerte el. Kifejtette, hogy az eddigi az irányvonalat akarja továbbvinni, tehát olyan előadásokat létrehozni, amelyekhez valamilyen szinten személyes közük van. A jó színház mindenkor kísérleti jellegű. Szükség van a fűtött teremre, a nézőktől nem várható el, hogy fűtetlen teremben végigfagyoskodjanak 2-3 órát. Egy évben három bemutatójuk van, mert télen a hideg miatt ellehetetlenül a játék. Mindössze 7-8 színésze van a társulatnak. Idén újra megrendezik a Kisebbségi Színházak Kollokviumát. Ezt még Szabó Tibor indította el Árus Katalinnal, ők vállalják továbbra is a szervezés java részét. /Gál Éva Emese: Új igazgató a Figura élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2003. április 26.
Ápr. 26-án Szamosújváron negyedik alkalommal kerül sor a Csodaszarvas nyomában elnevezésű Országos Rovásírásversenyre. A helybeli 51. számú Czetz János cserkészcsapat által szervezett rendezvény re Erdély minden sarkából érkeznek vendégek. Délután a Téka-házban a gyergyószentmiklósi Tölgyesi András Béla rézdomborításaiból nyílik kiállítás, majd ugyanott három érdekesnek ígérkező előadást hallgathatnak meg a résztvevők. A szokásos könyvbemutatón Friedrich Klára-Szakács Gábor Kárpát medencei birtoklevelünk a rovásírás című kötetével ismerkedhetnek meg a jelenlévők. /Erkedi Csaba: Országos Rovásírásverseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2003. április 28.
A Székelyudvarhelyi Fórumon a több mint ezer résztvevő állásfoglalásokat, felhívásokat fogadott el, kifejezte azon véleményét, hogy elege van a 13 éve tartó "kis lépések politikájából", igazi önrendelkezést, az egyházi vagyonok mielőbbi visszaszolgáltatását és területi autonómiát akar. Közel öt órát tartott ápr. 26-án a fórum, amelyet a Királyhágómelléki Református Püspökség és az Udvarhelyi Polgári Egyesület szervezett, s amelyre nemcsak erdélyi magyar településekről, de Magyarországról is érkeztek meghívottak. Szász Jenő polgármester szerint azért van szükség az Erdélyi Magyar Nemzeti Önkormányzat életre hívására, mert az RMDSZ csúcsvezetése feladta a szervezet eredeti céljait, politikai párttá vedlett. Tőkés László egyebek között arról beszélt, hogy a hit és népszolgálat szorosan összefügg. Hangsúlyozta: kezdeményezésük nem irányul az RMDSZ ellen, hiszen soraikban bármelyik RMDSZ-tagot szívesen látják, bizonyíték erre öt parlamenti képviselő szerepvállalása. Tőkés közölte, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakítását kezdeményező testület létszámát 19-ről 31-re bővítették, amelynek ideiglenes, soros elnöke Szilágyi Zsolt. A bejelentett névsor: András Imre, Andrási Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Borsos Géza, dr. Csapó József, dr. Farkas Csaba, dr. Kincses Előd, dr. Sándor József, Egyed József, Ferencz Csaba, Fodor Imre, Gazda József, Izsák Balázs, Katona Ádám, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Sántha Pál Vilmos, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Tófalvi Zoltán, Toró T. Tibor, Tulit Attila, dr. Vekov Károly és Vanek Ferenc. Az operatív vezetőtanács tagjai: Toró T. Tibor, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Boros Zoltán, Márton Zoltán. A fórum részvevői egyhangúlag Tőkés László püspököt az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének minősítették. Toró T. Tibor a belső önrendelkezés fontosságáról beszélt és arról, hogy kezdeményezésükre nagy nyomás nehezül a bukaresti és budapesti baloldali kormányok részéről. Farkas Csaba felhívást olvasott fel, amelyben felszólította a történelmi székely székek egyesületeinek, alapítványainak, polgári mozgalmainak tagjait, hogy vállaljanak cselekvő szerepet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. Nagy Pál a közképviseleti jog megsértésének minősítette a székelyudvarhelyi UPE-s tanácsosok önkormányzati testületből való kizárását. Kincses Előd az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény fonákságairól beszélt, Katona Ádám arra emlékeztetett, hogy az EMK/ RMDSZ-platform már 1990-ben célul tűzte ki az autonómia miden szintű megvalósítását, és aki a nemzetközi jog szerint kidolgozta ennek tervezetét, dr. Csapó József volt Bihar-megyei szenátor volt. Felolvasták a gyergyószentmiklósi Rokay József javaslatát, miszerint erdélyi külképviseletet kell létesíteni Strasbourgban, és ismertetni kell a világban mindenütt a magyarságot ért történelmi igazságtalanságokat. Az Amerikai Egyesült Államokból hazatelepült Tamási Gábor a visszakapott, kb. 50-60.000 dollárt érő itthoni vagyonát felajánlotta az alakuló vezetőtestületnek, Harrington-Szántó Anikó pedig 500 dollárt adományozott. Dr. Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd a román nemzethez szóló felhívást olvasott fel, az 1918-as gyulafehérvári Nyilatkozat betartását követelve. /Fülöp D. Dénes: Tőkés Lászlót az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének választották. Megalakult a Nemzeti Tanács kezdeményező testülete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 28./
2003. május 3.
Máj. 1-jén érkezett Gyergyószentmiklósra Komlóssy József svájci mérnök, az Európa Parlament tanácsadója, hogy Remete és Csomafalva földjeinek tagosításáról tárgyaljon polgármesterekkel és faluközösségekkel. Komlóssy nyilatkozott szülőföldje, a Székelyföldhöz való ragaszkodásáról. A fogadáson részt vett dr. Garda Dezső parlementi képviselő is, aki Gyergyóditróról szóló kismonográfiáját nyújtotta át ajándékba Komlóssy Józsefnek. /(Gál Éva Emese): Svájci vendégek Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2003. május 5.
Máj. 2-án Csutak Hoffmann Levente, Brassóban élő grafikusművész munkáiból nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson, Pro Art Galériában. 2000-ben történt nyugdíjazásáig a művész a Brassói Lapok grafikusa volt, 18 egyéni tárlat áll a háta mögött. /Tárlat a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2003. május 6.
Máj. 5-én Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklóson, a helyi RMDSZ-szervezet székházában. A tájékoztató első részében az általa benyújtott SZKT-tagnak való jelölőlista körüli aláírás-hamisítások ügyében nyilatkozott, vállalva a felelősséget, megerősítve, hogy visszalép a jelöléstől. Ezután dr. Becsek Garda Dezideriu Coloman /végig így emlegette/ hitelrontó, megfogalmazása szerint: gyalázkodó kijelentéseinek cáfolatát olvasta fel. Dézsi elvárja, hogy kérjen bocsánatot tőle a képviselő. /(Bajna György): Dézsi Zoltán sajtótájékoztatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./ Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus kifejtette, hogy egy bizonyos csoportosulás, élén Garda Dezső képviselővel, az "életére tör": nem csupán becsületét akarja tönkretenni, hanem bemocskolni, eltaposni kívánja. Az alprefektus azokra a - szerinte Garda által terjesztett - fő állításokra válaszolt, miszerint Hargita megye prefektusaként eladta volna a gyilkostói Hargita-Neamt megyehatárt, bűnös lenne a marosfői ortodox templom megépítésében, valamint ellenezte volna a gyergyói önálló magyar gimnázium létrejöttét az 1989-es fordulat után. /Gergely Edit: Dézsi: Garda az életemre tör. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./
2003. május 9.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör 41 éve működik. Tagjai közül sokan többkötetes alkotók, nem egyet számon tartanak igényesebb irodalmárok is. /Gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./
2003. május 12.
Gyergyószentmiklóson, a Szent Benedek Tanulmányi Házban szervezték meg az V. Hermészkedő irodalmi vetélkedőt középiskolások számára. A házigazda a Salamon Ernő Gimnázium volt. Megállapíthatták, hogy nő az értelmező irodalomoktatás híveinek száma. /Bajna György: V. Hermészkedő középiskolásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./
2003. május 13.
Máj. 11-én, a papi hivatás világnapján tartották meg Gyergyóújfaluban a hagyományos találkozót a Gyergyói Római Katolikus Főesperesség egyházi kórusai számára. Fellépett Tekerőpatak, Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy, Maroshévíz, Gyergyóújfalu, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyóalfalu és Borszéki templomi kórusa. Az első gyergyói kórustalálkozó 1987-ben volt Gyergyóditróban. /Bajna György: Szépet adni Istennek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./
2003. május 14.
A Szabédi-napok záróakkordjaként került sor a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban arra a kerekasztal megbeszélésre, amelyen az erdélyi közgyűjtemények sorsáról tárgyaltak a résztvevők. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke előadásában az állami és a magántulajdonban lévő közgyűjtemények fenntartásának és működtetésének legfontosabb kérdéseit taglalta. A Belső-Erdélyben és Partiumban lévő állami közgyűjteményeknél rendkívül kevés a magyar szakember. Székelyföldön sem jobb a helyzet. Ott kevés a minősített szakember. Közismert a torockói példa. A néprajzi múzeum megüresedett igazgatói állására kiírt versenyvizsgát - a helyi önkormányzat döntése alapján - nem a fiatal angol-magyar-néprajz szakos tanár, hanem az intézmény takarítónője nyerte meg. Az idők során felbecsülhetetlen értékek vesznek el. Tönkremennek az értékes régi bútorok, szőttesek, úri hímzések, műalkotások. Pozsony szerint a magángyűjtemények sorsa sem rendezett. Mind az egyesületi, mind a magánszemélyek tulajdonában lévő gyűjtemények javarésze nincs szakszerűen feldolgozva, nem megfelelő a tárgyak tárolása, restaurálása. A kolozsvári Szabédi-ház vezetője, Ábrahám Iza az 1996 óta EMKE-tulajdonban lévő gyűjtemény hosszú távú fejlesztési tervét ismertette. Lukács Mária, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója a helyi hivatalos szervek nemtörődömségéről beszélt, amelynek következtében például a város legrégebbi, párszáz éves faházát egyszerűen felaprították, és elhasználták tűzifának. Pozitív példák is elhangzottak. Székelyhídon például az önkormányzat és az Illyés Közalapítvány támogatásával sikeresen működik Wilhelm Sándor halász-vadász múzeuma, Tötszegi Tekla pedig a mérai tájház eredményes és sokrétű tevékenységét ismertette. /Németh Júlia: Csomagolom csöndesen a ládám... Közösen a közgyűjteményekről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Jakobovits Miklós festőművész előadásában kifejtette, hogy a Barabás Miklós Céh vezetését inkább mint muzeológus, mint az erdélyi magyar műkincsek ismerője vállalta el. Levelekkel s a cikkek egész sorával hívta fel a különböző felekezetek püspökeinek figyelmét, hogy a felekezetükhöz tartozó művészek életművére éberebben vigyázzanak, valamint az RMDSZ vezetőket, hogy ez a tevékenység az EMKE egyik legnyomatékosabb aktivitása lenne. Sehonnan nem jött válasz, s az elmúlt 13 év alatt a nagybányai, a kolozsvári művészeti remekművek nagyrésze külföldre került, élelmes műkereskedők, gyűjtők és történészek révén. Nagy Albert, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Nagy Imre egységes múzeumát már nehéz lenne megszervezni a szétszóródás miatt. Pozitív példákat is felhozott: Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Szabó Árpád unitárius püspök sokat tett a Nagy Albert hagyatékért, Czirják Árpád kanonok a Szervátiusz, a Ferenczi házaspár és Gy. Szabó Béla életművéért. Létre kell hozni Kolozsváron azokat az emlékházakat, múzeumokat, ahol Mohy Sándor, Szolnay Sándor, Benczédi Sándor, Nagy Imre, Kós András, Nagy Albert alkotott. /Jakobovits Miklós: Gondolatok a képzőművészeti emlékszobákról emlékházakról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2003. május 14.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel a bogárfalviak fatimai Szűzanyának felajánlott templomát. A Farkaslaka községhez tartozó Bogárfalvának eddig nem volt temploma. Az 1956 és 1992 között 476-ról 274 lélekre apadó község lakosai hisznek a jövőben, mert a jővő számára építettek templomot. A templom terveit a Brassóban élő bogárfalvi Szente László mérnök, bútorzatát és a szentélyt Portik G. Sándor gyergyószentmiklósi tervező, falfestményeit a magyarországi Keller József festette. A templom felszentelése után a falu a helyi kultúrotthonban terített bőséges asztalt a templomszentelő résztvevőinek. /Bajna György: Templomot szenteltek Bogárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./
2003. május 16.
Kolozsi Kilián, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház jövendő igazgatója három hónapon át Szabó Tibor igazgató mellett minden fontosabb dolgot megfigyelhet mindabból, ami egy ilyen intézmény vezetésénél nélkülözhetetlen. Kísérleti, stúdiószínház marad a Figura. Arra törekednek, hogy az előadások eljussanak a közönséghez. Kolozsi jobb kapcsolatot szeretne kialakítani Hargita megye másik két színházával. /Bajna György: A Figura Stúdió Színház Figura Stúdió Színház marad. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./
2003. május 17.
Máj. 16-án Gyergyószentmiklóson átadták a Hargita Megyei Önkormányzat és a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas Otthoni Idős- és Beteggondozói Szolgálatának gyergyói központját. Az országban elsőként kezdeményezett hálózat mostani centruma az egész történelmi Gyergyó szolgálatának tevékenységét fogja össze. Dr. Márton András orvos, a tevékenység főegyházmegyei irányítója rámutatott: ehhez a Caritas számára nagyon fontos programhoz itt találták meg azt a hangot és hivatást, amit évek óta remélnek. Péter György, a szolgálat Hargita megyei koordinátora elmondta: a megyei tanács 2002-ben 850 millió lejt utalt ki a szolgálat számára az épületek rendbetételére, idén pedig 1,5 milliárdot juttat működési költségekre - ebből 1 milliárdot már május végére kézhez kapnak. A jövőben Gyergyóújfaluban, Gyergyóremetén, Maroshévízen, Borszéken és Salamáson létesülnek további helyi központok. A Gyergyói-medencei központ 13 szakképzett alkalmazottal és több önkéntessel közel 300 idős vagy beteg ember otthoni gondozását látja el. /Gergely Edit: Újabb Caritas-központ nyílt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2003. május 17.
Máj. 12-én Lukács Mária, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatónője sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklóson annak kapcsán, hogy dr. Jakab Gyula geológus kérvényezte az önkormányzattól egy 250 négyzetméteres telek bérbe adását a múzeum udvarából, ahol magán ásvány- és kőzettani múzeumot létesíthet. Lukács Mária elmondta, hogy a Gyergyói-medencében a múzeum udvarán van az egyetlen szabadtéri néprajzi múzeum, ahol folyamatban van régi faházak felépítése; a tavaly már fölépítettek egy parasztházat, most újabb, az 1800-as évekből származó faházat vettek meg és bontottak le Szárhegyen, amit az idén építenek fel. A 250 négyzetméter bérbe adása elvenné a szabadtéri múzeumtól a teret - fejtette ki az igazgatónő. Lukács Mária fellebbezést nyújtott be a helyi tanácshoz. Az igazgatónő közölte, hogy az erdélyi magyar civil gyűjtemények 80%-a állami tulajdonban van, a székelyföldi múzeumok a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, és ha az önkormányzatok ellehetetlenesítik a múzeumok helyzetét, fennáll a veszély, hogy a gyűjtemények a Keleti Kárpátok Múzeumába kerüljenek. /Gál Éva Emese: Lesz-e kőzettani múzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2003. május 21.
Az RMDSZ gyergyószentmiklósi küldöttgyűlésen volt, aki hamis támogatói listával indult /Dézsi Zoltán/, előfordult, hogy valaki egy küldött társa felhatalmazásának birtokában kétszer is szavazott, bár erre a választási forgatókönyv nem adott lehetőséget. Az alig pár napja társszervezetté fogadott helyi MIÉRT-fiók tizenkilenc küldötte is felborította kissé a rendet. Kétfordulós lett az elnökválasztás: az első körből Hodgyai Géza vállalkozó távozott, hisz az őt támogató nyolc szavazat kevés volt a vezetővé váláshoz, így másodjára Garda Dezső parlamenti képviselőnek és Dézsi Zoltán alprefektusnak kellett összemérni erejét. Az eredmény: Dézsi lett a Gyergyó területi RMDSZ elnöke, négy szavazattal maradt el mögötte Garda. Utóbbi azonban úgy látja, nem volt becsületes a módszer, melynek ez lett az eredménye: "A felső vezetés éppen 19 szavazatot ajándékozott Dézsinek a fiatalok ideküldésével. Ha az RMDSZ olyan területi elnököket tesz székbe, akik listát hamisítanak, másodsorban pedig a választásokat hatalmukkal és bizonyos körök bevonásával döntik el, akkor ezt ne nevezzék belső választásnak. Mert olyanokat akarnak a területi szervezetek élére tenni, akik eddig is csak hajbókoltak, ám akik ki merték mondani a véleményüket, azok kellemetlen figurák - itt főleg magamra gondolok" - jelentette ki Garda képviselő, és azt is hozzáfűzte, gondolkodik azon, hogy mi legyen a történtek után a következő lépése. /Balázs Katalin: Gyergyóvidék. Belső választások RMDSZ-módra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 21.
Szemelvények Gyergyó múltjából címmel tartották meg máj. 17-én az első Unicornis Diákkonferenciát Gyergyószentiklóson, a Gépgyártóipari Iskolaközpont dísztermében. András Szabolcs fiatal történelemtanár, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy a Gépgyártóipari Iskolaközpont X-XI-es diákjaival az idén januárban alakították meg az Unicornis Diákkört, amely helytörténeti kutatásokat tűzött ki céljául. A diákkonferenciára az Unicornis Diákkör meghívta Gyergyószentmiklós többi középiskolájának diákságát is, így a Salamon Ernő Gimnázium és a Batthyány Ignác Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai is bekapcsolódtak a helytörténeti kutatómunkába. A dolgozatok mellett a diákok Gyergyó történeti helyszínei címmel saját készítésű fotókból fényképkiállítást is rendeztek a konferencián, és az elhangzott dolgozatok és fényképek teljes anyagát megjelentették CD-lemezen. /Gál Éva Emese: Az I. Unicornis Diákkonferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2003. május 22.
A kistérségi és kisközösségi televíziók IV. Filmszemléjét rendezte meg Lakiteleken máj. 13-15-én a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Közel 130 alkotó jelentkezett 40 percnél nem hosszabb pályamunkával a Kárpát-medence magyar nyelvterületéről. A 35 tagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt, erdélyi tagjai Gálfalvi György író (Marosvásárhely), Marosi Barna író (Marosvásárhely) és Xantus Gábor filmrendező (Kolozsvár). A fődíjat és a Tradíció-díjat marosvásárhelyiek nyerték az Este lett a liányságnak című, csángó lakodalmat bemutató alkotással (Katyi Antal rendező, operatőr, Balázs János szerkesztő). Erdélyből különdíjat kapott: A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. film (Marosvásárhely - Simonffy Katalin szerkesztő, Katyi Antal rendező-operatőr), A világmászó hópárduc (Gyergyószentmiklós - Zsigmond Attila rendező), Sportszerda (Csíkszereda - Becze Zoltán rendező, Ferencz Hunor operatőr), Megint jönnek, koszorúznak (Nagyvárad - Gergely Gizella szerkesztő, Gergely Károly operatőr), Az ezeréves határon (Sepsiszentgyörgy - Ferencz Csaba rendező, Petke László operatőr). Két vajdasági és egy budapesti alkotóközösség nyert kategóriadíjat. Felvidékiek négy különdíjat kaptak. /Guther M. Ilona: IV. Filmszemle Lakiteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
