Máj. 19-én Gyergyószentmiklóson a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége Kristó Tibor költő, újságíró volt Csíkszeredából, aki a közelmúltban megjelent Griffek és varjak /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötetéből olvasott fel a hallgatóságnak. A szerzőnek eddig összesen 8 könyve látott napvilágot, amiből 5 verseskötet. /Kristó Tibor ötödik verseskötete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2003. május 24.
Máj. 23-24-én tartja az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ vándorgyűlését Gyergyószentmiklóson. Közel 50 előadó, tudományos kutató és egyetemi tanár Székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai témakörökben végzett kutatásainak eredményét ismerteti. A főszervező, Garda Dezső és az EME elnöke, Egyed Ákos akadémikus köszöntötte a megjelenteket. A magyarországi előadók mellett Sipos Gábor a fogarasi protestáns egyházak XVII-XVIII. századi együttélését mutatta be. Egyed Ákos akadémikus a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület XIX. század végi működését méltatta. Máj. 24-én két helyszínen folytatja vándorgyűlését az EME. A történelmi részleg a Művelődési Központ nagytermében, a bölcsészet-, nyelv-, néprajz- és irodalomrészleg a Művelődési Központ gyűléstermében tartja előadásait. /Bajna György: III. EME-vándorgyűlés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./
2003. május 26.
Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2003. május 30.
Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő a máj. 27-i napirend előtti felszólalások során újból említést tett a Gyergyószentmiklós környéki erdőlopásokról. Elmondta, hogy a 2001-es év folyamán a parlamenti kivizsgáló bizottság lopás közben érte utol a fatolvajokat, az ügyészség mégis felmentette a kárért felelősöket. A 2003-as év folyamán tovább folytatódott a gyergyószentmikósi erdős területek szervezett tönkretétele. A 18-as földtörvény alapján visszaadott erdőket kivágták, s hogy eltüntessék a nyomokat, a törvénytelenségeket elkövetők meggyújtották a csutakokat. Annak ellenére, hogy ismeretes, kik a gyújtogatók, senki sem meri nevüket kiejteni, hiszen ezek a személyek kapcsolatban vannak azokkal, akik akadályozták a jogos tulajdonosokat erdős területeik visszaszerzésében - mondta a képviselő. /Lopják az erdőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./
2003. május 30.
Máj. 29-én ballagtak a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő csíkszeredai Informatikai Főiskola harmadéves, végzős hallgatói. Az ünnepségen jelen volt Zsombori Vilmos megyei tanácselnök, dr. Csedő Csaba polgármester, Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, Szenkovics Ferenc, a Matematika Informatika Kar prodékánja, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint dr. György Antal, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke. A főiskola végzősei az egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Máj. 29-én ballagtak a gyergyószentmiklósi főiskola végzősei is: 40 földrajz és 38 térképészet szakos hallgató. Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőtől búcsúztak a végzősök. Az egy nappali tagozatos, valamint a látogatás nélküli osztályokban összesen 176 diák hagyta el az iskolapadot. /Takács Éva: Ballagnak a főiskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./
2003. június 3.
Idén tizennyolcan /a színész szakon tizenhárman, a színháztudomány szakon öten/ végeznek a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. Erdélyben több színház kínál az idén helyeket számukra, de a külföldi rendezők is megismerhetik őket a különböző határon túli seregszemléken, így a kisvárdai, illetve a pécsi színházi fesztiválon. Kovács Levente tagozatvezető kifejtette, az egyetem mindkét szak hallgatóinak számos lehetőséget biztosított a szakmai felkészülésre. Csíkszeredában öt, Marosvásárhelyen két, Nagyváradon három színészi állást hirdetnek, de pályázni lehet még székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, sepsiszentgyörgyi helyekre is. /Antal Erika: A végzős hallgatók nagy része a pályán marad. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2003. június 10.
Rácz Sándor, az 56-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Csapó József volt RMDSZ-szenátor kíséretében kéthetes körútján számos székelyföldi települést látogat meg. A tervek szerint mindenhol történelmi és aktuális politikai témákat felvető, nyilvános találkozókon vesz majd részt. A maga is földműveléssel foglalkozó Rácz egyben a Magyar Földvédő Mozgalom elnöke is, és ebben a minőségében fejti ki álláspontját a magyar föld és a magyar földműves jövőjéről Magyarország EU-csatlakozása után. A körút első, jún. 9-i állomása Székelykeresztúr. A Munkástanács volt elnöke első ízben utazik Székelyföldre, és összesen kilenc településen szeretne a helyiekkel találkozni, hogy az 56-os forradalom, az autonóm magyar gondolkodás és a székelyföldi önkormányzatiság témáiról beszélgessen el velük. Jún. 10-én Gyergyószentmiklóson, másnap Kovásznán, 13-án Kézdivásárhelyen, 14-én Baróton, 17-én Sepsiszentgyörgyön 18-án Székelyudvarhelyen, és végezetül 19-én Csíkszeredában lesz a három személyiségből álló csoport. /Z. I.: Székelyföldön, magyar földről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2003. június 10.
A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ jún. 9-i ülésének vendége Füzesi Magda költőnő volt a kárpátaljai Beregszászról. A Lorántffy Zsuzsanna nőegylet székhelyén tartott találkozón műveiből olvasott fel és a kárpátaljai irodalmi életről számolt be a vendég. /Találkozó Füzesi Magdával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
2003. június 10.
Jún. 9-én ünnepelték a Segíteni Romániát hollandiai alapítvány és a gyergyószentmiklósi Segély Alapítvány fennállásának 5. évfordulóját. Lakatos Mihály, a Salamon Ernő Gimnázium leendő igazgatója az iskola bentlakása fűtésrendszerének megépítéséhez és a művészeti oktatáshoz nyújtott segítséget köszönte; dr. Modval Magdolna, a kórházotthon igazgatója, az intézményének nyújtott jelentős támogatást; Kovács Sándor a Gépgyártóipari Iskolaközpont klubjának rendbetételét támogató segítséget; Csata Kinga a Támasz Klub - a fogyatékkal élők napközi otthonának - segítését. Az ünnepség végén felavatták a Segély Alapítvány irodáját. /Bajna György: Isten segít nekem, nektek segíteni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./
2003. június 11.
Az RMDSZ kezdeményezésére a szállításügyi minisztérium a nemzeti kisebbségek nyelvén is feltünteti a vasúti állomások nevét. A szövetség összeállította a kisebbségi nyelvű helységneveket tartalmazó jegyzéket. A tárca versenytárgyalást ír ki a táblák elkészítésére és felszerelésére.Mégis lesznek magyar helységnevek az erdélyi vasútállomásokon. Ezt Stefan Rosanu szállításügyi minisztérium szóvivője erősítette meg a Krónikának. Mint ismeretes, Romániában Gyergyószentmiklós, valamint a háromszéki Kézdiszentkereszt vasútállomásán áll - az 1989. decemberi események után elhelyezett - magyar nyelvű helységnévtábla. Rosanu elmondta, hogy a tárca elindított egy olyan programot, amely révén olyan helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya számottevő, a kisebbségek nyelvén is kifüggesztik az állomás, illetve a helység nevét. Magyar részről korábban is igényelték az anyanyelvű táblák felállítását a vasútállomásokon, de ezeket a kéréseket elutasították. A 2001. évi 215. számú, közigazgatási törvény szerint azokban a területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja az összlakosság 20 százalékát, tájékoztató jelleggel az illető nyelven is fel kell tüntetni a helységek nevét. Ezt megerősítette Borbély László RMDSZ-es képviselő is. A miniszter utasítást adott a végrehajtásra, így várhatóan egy-két hónapon belül helyükre kerülnek a táblák - mondotta Borbély László. /Benkő Levente: Mégis lesznek... = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./
2003. június 12.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ bölcsészeti szakosztálya máj. 23-24-én Gyergyószentmiklóson tartotta vándorgyűlését. Az elhangzott 42 előadás változatos képet nyújtott mindabból, ami a szakosztály kutatói műhelyeiben zajlik. A megnyitón dr. Egyed Ákos, az EME elnöke beszédében kiemelte, hogy Székelyföld történelme része az egyetemes magyar történelemnek, amely gazdagította a magyar történelmi hagyományokat. Kitért arra, hogy a tudományművelés terén új helyzetben vannak: 1990 után öt alkotóműhely létesült. AZ EME tehát nincs monopolhelyzetben, mint régen, ezért feladatának tekinti, hogy együttműködjön a többi tudományos műhellyel. Különösen fontos, hogy Székelyföld együttműködjön Kolozsvárral. A vándorgyűlés szervezője, dr. Garda Dezső képviselő, az EME gyergyószentmiklósi fiókegyesületének elnöke elmondta, hogy a vándorgyűléssel az EME helyi fiókegyesületének egyéves fennállását ünnepelték. 2002. máj. 23-án megszervezték a gyergyói népfőiskola hagyományos történész-konferenciáját, amelyen akkor is jelen volt Egyed Ákos. Garda Dezső Egyed Ákos rokonszenves törekvése, hogy véget vessen a Kolozsvár-központúságnak, és bekapcsolja az EME munkájába Székelyföldet is. Garda Dezső már régóta javasolta, hogy az EME rendezzen vándorgyűléseket Székelyföldön. Ezt a javaslatát az EME előző elnöke nem fogadta el, de Egyed Ákos elnök örömmel fogadta a kezdeményezést. /Barabás István: "Mentsük és fejlesszük tovább értékeinket". Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyergyószentmiklósi vándorgyűlése. = A Hét (Bukarest), jún. 12./
2003. június 17.
Jún. 10-én a fogyatékos fiatalokkal foglalkozó Támasz Klub nyílt napot tartott Gyergyószentmiklóson, hogy az emberekkel jobban megismertesse tevékenységét. Csata Kinga, az intézmény vezetője arra is kitért, milyen nehézségeket jelent a szülőknek a szellemi fogyatékos gyermekkel való foglalkozás, ezért a napközi egyik célja az is, hogy napi néhány órára tehermentesítse a szülőket. Ezenkívül a napköziotthon lehetőséget nyújt gyermekeknek is, hogy tartozzanak valahová, a cél bevezetni őket a társadalomba. A 22 gyermekkel és fiatallal 4 pedagógus foglalkozik. /Gál Éva Emese: Nyílt nap a Támasz Klubnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2003. június 23.
Jún. 20-21-én első ízben választották a Gyilkostót népművészeti sokadalom színhelyéül. Az ötletet a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ, a Viridis Kft. és az Általános Műveltség Alapítvány vitelezte ki - a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium és sok helyi támogató segítségével. Két napon át ismét Gyergyószentmiklós részévé vált az üdülő. A vidék ismert néptáncegyüttesei: a gyergyószentmiklósi Romatűz és a Hóvirág együttesek és muzsikusaik mellett, a sepsiszentgyörgyi Fabatka népi zenekar is mindent megtett annak érdekében, hogy jól érezhesse magát a Gyilkostóra látogató. Gyimesi, moldvai, kalotaszegi táncokat tanulhattak, bemutatkozott a Szatmárnémetiben élő dobos, Cserey Csaba és kis csapata is. A kézműves kirakodóvásár igazi ráadásnak bizonyult. /Bajna György: Népművészeti sokadalom Gyilkostón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
2003. július 1.
Jún. 28-án immár 7. alkalommal szervezték meg a Gyergyócsomafalvi Értelmiségi Fórumot a községben született értelmiségiek számára. Az idén a csomafalvi születésű, Csíkszeredában élő ifj. Köllő Miklós műépítész előadása váltott ki nagy érdeklődést. Bemutatták a falu nagy lélegzetű monográfiája első kötetét. Rokaly József, a Gyergyószentmiklóson tevékenykedő történelemtanár három esztendő kutatásainak egy részét tette most közkinccsé a Mark House Kft.-nek köszönhetően. A 336 oldalas első kötet 1567-től 1918-ig vezeti el az olvasót Gyergyócsomafalva történetében. A napot a gyergyói festők Szárhegyen készült képeinek válogatásából nyitott kiállítással zárták. /Bajna György: Csomafalvi Értelmiségi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./
2003. július 1.
Jún. 20-án Pál Árpád polgármester Cegléden járt, ahol a ceglédi székely falu megvalósítási lehetőségeiről tárgyaltak az érintett önkormányzatok. A ceglédi önkormányzat öt székelyföldi testvérvárosával (Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Szentegyház és Csíkszereda) a Cegléden létesítendő Termálfürdő és Szabadidő Központ mellett egy látvány-néprajzi székelyfalu létrehozását tervezi, melynek a megvalósításához Cegléd városa biztosítja a területet, és a háttér- infrastruktúrát, míg a székely testvérvárosok városonként egy-egy, az illető vidékre jellemző autentikus székely ház terveit, és a megépítéséhez szükséges, eredeti környezetből származó építőanyagokat. /A ceglédi székely falu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2003. július 10.
Gyergyószentmiklóson közel egy évtizede alapította az Adogató Műhelyt az óvónők egy csoportja. A műhely júl. 14-17-e között immár IX. alkalommal szervez pszichopedagógiai tanfolyamot pedagógusoknak. /Adogató Műhely Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2003. július 11.
A Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskola a 2003-2004-es tanévben is indít évfolyamot mind idegenforgalmi, mind a térképészeti szakon - jelezte dr. Dombay István egyetemi adjunktus, a főiskola aligazgatója. Felvételi vizsga nincs, a felvétel egyetlen kritériuma az érettségin elért átlag. Az idegenforgalom magyar tagozatán 22 állami és 20 tandíjas hely van, míg a földmérés magyar tagozatán 20 állami és 10 tandíjas hely. A tandíj a tanévre 300 euró, amit négy részletben lehet befizetni. Az idén a magyar és román szakon összesen 84-en végeztek, az államvizsga a diákok felének sikerült. Az idegenforgalom-szakon végezettek iránt érdeklődtek cégek, turisztikai irodák. Sok fiatal tanársegéd van Gyergyószentmiklóson, mindegyik doktorandus. Dombay vezetésével, a minisztériummal közösen a kidolgozták a Gyilkos-tó turisztikai település rövid- és középfokú fejlesztési stratégiáját. Az idei végzősök közül két hallgató a földmérő szakról elkészítette a Csíky-kert nagyon részletes térképét. /Gál Éva Emese: Helyek a gyergyói főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2003. július 17.
A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMMA) tizedik alkalommal szervezi meg július 16-24. között a Kárpát-medencei Alkotótábort. A nemzetközi hírnevű gyergyószárhegyi művésztelepre több mint harminc vendég érkezett, a tábor témája a kuruc korszak. A Tótfaluból (Vajdaság), Szigetszentmiklósról, Gödöllőről, Marosvásárhelyről, Pusztináról, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról érkezett résztvevők meglátogatják a Lázár-kastélyt is. /Gergely Edit: Kuruc dalok és agyagharcosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./
2003. július 18.
Szentmisével kezdődött a jubileumi X. Borsos Miklós Alkotótábor megnyitója júl. 16-án Gyergyószárhegyen. A tíz éve működő gyermekrajztáborba összesen 28 gyermek érkezett a vajdasági Tótfaluból, a magyarországi Balatonenyingről, Szigetszentmiklósról és Gödöllőről, valamint Marosvásárhelyről, Pusztináról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról. A résztvevő gyermekek kiválasztása régiónként pályamunkák révén történt, melyek témája a Rákóczi évfordulóhoz kapcsolódva egy kuruc dal illusztrálása volt, "A jó lovas katonának de jól megyen dolga" idézettel. /(Gál Éva Emese): A X. Borsos Miklós Alkotótábor gyermekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2003. július 18.
Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége volt Füzesi Magda Beregszászról. A költő, újságíró beszámolt a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetéről. A Táncsics-díjas Füzesi Magda idén tavasszal erdélyi kiadónál is jelentkezett, Ketten a kabátban című gyermekverses kötetét a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozta. /Füzesi Magda Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2003. július 19.
Andrei Marga, a Babes–Bolyai Egyetem (BBTE) rektora úgy vélte, hogy a magyar karok létrehozásának elsősorban anyagi gondjai vannak, de technikai szempontból sem könnyű a kivitelezés. Marga megaegyetemet szeretne, amely a jelenleg Kolozsváron működő egyetemeket egy óriási felsőoktatási intézménybe tömörítené. Romániában ma több egyetem működik mint Németországban, Olaszországban vagy Angliában.
Marga szerint a minisztériumnak kell vállalnia a magyar oktatók kéréséből fakadó jogi és pénzügyi következményeket. 1993-ban - amikor Marga rektor lett - összesen 14 576 diák iratkozott be az egyetemre, a tavalyi tanévben pedig 40 900 diákot tartottak számon. Javulás jellemezte a magyar tagozatot is, hiszen míg ezelőtt tíz évvel csak 772 diák tanult magyar nyelven, jelenleg a számuk eléri az 5 ezret. 1993-ban 19 szakképesítés létezett, ma már 51 van. Magyar tagozatú főiskolákat létesítettek Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Jelenleg összesen több mint 9500 magyar diák tanul az egyetemen. A BBTE-nek nagyon jó kapcsolatai vannak a magyarországi egyetemekkel.
Hivatalosították a magyarországi vendégtanárok korlátlan jelenlétét Kolozsváron, sikerült közös kiadványokat megjelentetni és tudományos üléseket szervezni. /Borbély Tamás: Régi óhajok, új megoldások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2003. július 19.
Gyergyóremetén a Fráter György nevét viselő általános iskola és a Balás Gábor nevét viselő könyvtár előterében levő Cseres Tibor emlékmű a község neves szülötteire hívja fel a figyelmet.
Cseres Tibor Hideg napok című munkája 1964-ben megjelent, amelyben a magyar csapatok bácskai véres cselekedeteit írta le. Várta a szerb írók részéről az 50 ezer magyar életet elpusztító szerb vérbosszú hasonlóan őszinte feltárását. Ez nem történt meg, ezért ezt elvégezte Cseres Tibor az 1991-ben megjelent Vérbosszú Bácskában című művében. Haláláig, 1993-ig hét regénye és elbeszéléskötete jelent meg. Emlékét a Gyergyóremetén 1995-ben alakult Cseres Tibor Közművelődési Egyesület őrzi. Az emlékművet 1995. ápr. 1-jén, az író születésének 80. évfordulóján leplezték le. Balás Gábor történész, író Gyergyószentmiklóson született, de a család remetei származású. Budapesten, Párizsban és Berlinben tanult, ügyvédi diplomát szerzett, de legjelentősebb munkája, A székelyek nyomában /Budapest, 1984/ történelmi jellegű. Társszerzője a Panoráma sorozatban megjelent Utazások Erdélyben útikönyvnek. Könyvtárát a községi könyvtárra hagyta, ezért viseli a nevét. Remete kirajzása Csutakfalva, neve arra utal, hogy kiirtott erdő helyén települt. Az általános iskola Balás Jenő bányamérnök nevét viseli. Balás Jenő elemi iskoláit Remetén végezte, Budapesten és Selmecbányán mérnöki diplomát szerzett. A bauxit kutatásával foglalkozott. 1919-ben a román hatóságok kiutasították Erdélyből. Magyarországon ő indította el a bauxit bányászatát. Emlékét a magyarországi Gant községben emlékszoba és emléktábla, Csutakfalván az iskola épületén elhelyezett emléktábla őrzi. /Pomjánek Béla: Gyergyóremete Cseres Tibor emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./
Balás Gábor jelentős összegzése Erdély jókora jogtörténete című háromkötetes munkája, az egyes kötetek 1977-ben, 1979-bn és 1982-ben jelen meg Budapesten. Ennek rövidített összefoglalója
Balás Gábor-Domokos Andrea: Erdély rövid jogtörténete 1947-ig /Budapest, 1991/
2003. július 20.
Tíz évvel ezelőtt Bálint Lajos akkori gyulafehérvári érsek kezdeményezésére indult az erdélyi mezőgazdaság fellendítését célzó program, a Caritas-szervezet szerves részévé alakulva. Gyergyószentmiklóson mintagazdaság alakult, gépkörök szerveződtek, a gazdák munkáját segítendő, a házi gazdaságokat fellendítendő képzési program indult. Mindezt ünnepelték Gyergyóban júl. 10-11-én a szép számban összegyűlt hazaiak, a programokban részt vevő fiatal gazdák, a külföldi támogatók és vendégek. /Bm: Tíz éves a Caritas mezőgazdasági részlege. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 20./
2003. július 31.
A Hargita Megyei Tanács hivatalosan átadta a helyi önkormányzatnak az egykori keresztúri árvaház épületét, mely mostantól a Zeyk Domokos Iskolaközpont hatáskörébe tartozik. Bartos László, az iskola igazgatója elmondta, hogy az intézmény 2000-ben alakult, és jelenleg három közgazdaságtan profilú, valamint egy román tannyelvű és négy szakiskolai osztállyal (textil, mezőgazdaság, faipar és mechanika szak) rendelkezik. A következő tanévtől az igények függvényében növelni fogják a szakok számát, s valószínűleg esti tagozatot is indítanak. Az épület segít abban, hogy műhelyeket létesítsenek, ugyanakkor minden osztály saját tantermet kap, a megnagyobbodott bentlakást pedig akár anyagi forrásként is használhatják, ha vakációban kiadják különböző csoportoknak. Bartha Éva, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az árvák részére ingatlanokat vásároltak, és a gyerekeket június végéig sikerült kiköltöztetni az "anyaépületből". A 11 év alattiak nevelőszülőkhöz kerültek, a nagyobbak pedig házakban, illetve tömbházlakásokban maradhatnak 18 éves korukig. Ha nappali tagozaton továbbtanulnak, ez a határidő 26 éves korukig tolódik ki. A gyerekek új lakhelyeként szolgáló ingatlanokat Székelykeresztúron, Boldogfalván, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Miklósfalván és Szentegyházán vásárolták, ahol az árvák továbbra is állandó szakfelügyelet alatt állnak. Legutóbb 32 házat vásároltak, ezekkel 49-re nőtt az ingatlanok száma. /Tóth Adél: A helyiek tulajdonába került az árvaház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./
2003. július 31.
l. 31-én az idei 30., és az - 1994 óta - 500. lapszámot ünnepelheti a kis gyergyószentmiklósi szerkesztőcsapat. A népszerű Gyergyói Kisújság közéleti hetilapot nem csak a medence településeiben lakók vehetik kezükbe hétről hétre, hanem a világhálón is olvasható. (Bajna György): Az 500. Gyergyói Kisújság. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./
2003. augusztus 5.
Gyergyószentmiklóson Bákai Magdolna, a Városi Könyvtár új igazgatónője vázolta elképzeléseit. 1994-ben versenyvizsgázott a könyvtárosi állásra. Erdélyben még nem alakult ki kellőképpen a könyvtárosképzés; képeznek ugyan könyvtárosokat, de ezek közül kevesen maradnak meg a szakmában, s helyüket sok esetben reál szakot végzettek töltik be. Szeretné, ha a könyvtár a város kulturális és információs központjává válna. Első, újonnan bevezetett szolgáltatásuk, hogy az ágyhoz kötött betegek vagy mozgássérültek számára, akik nem tudnak eljönni a könyvtárba, házhoz szállítják a telefonon megrendelt könyveket. Ezenkívül olyan folyóiratokat ajánlanak fel ingyenesen a könyvtárlátogatóknak, amelyeket ők is adományban kaptak. Ezek számítástechnikai folyóiratok az 1990-es évekből. Folytatják a gyermekek számára szervezett rendezvényeket, író-olvasó találkozókat és könyvklubokat szerveznek a jövőben gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. /Gál Éva Emese: "A könyvtár a tanulást segíti elő". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ Júniusban elhunyt Csergő Kálmán, aki több évtizeden keresztül volt a Városi Könyvtár igazgatója. A megüresedett igazgatói állásra meghirdetett versenyvizsgát Bákai Magdolna gyermekkönyvtáros nyerte meg. A könyvtárnak a Ceglédi Városi Könyvtár a közelmúltban 200 új kötetet ajándékozott, javarészt ifjúsági regényt és mesekönyveket. /Változások a városi könyvtárnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
2003. augusztus 14.
Sepsiszentgyörgyön újra agonizál a helyi tévé, Gyergyószentmiklóson most éppen sincs, de úgy tűnik, heteken belül kettő is lesz, akárcsak Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. Világszerte reneszánszát éli a helyi tévézés, de hazai magyar nyelvű helyi adókra ez nem vonatkozik, többségük a túlélésért küzd. Az RMDSZ stratégiája hiányzik, hogy a helyi tévéadókat hadrendbe állítsa. /Csinta Samu: Tévés elmúlás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./ Elképzelhető, hogy a sepsiszentgyörgyi STV-nek, a helyi televíziónak a nyár eleji kényszerszünet után szeptembertől újra be kell szüntetnie műsorainak sugárzását. Az RCS kábeltársaság nem rendezte az időközben 900 millióra növekedett adósságait, és ezért tovább emelkedtek az STV állami tartozásai is. Emiatt zárolták az STV bankszámláit. Szalló László, az STV tulajdonosa elmondta: beperelték az RCS-t, az ügyvéd azt ígérte, egy hónapon belül a kábeltársaság rendezi a tartozását, de az STV vezetősége ebben már hinni sem mer, ugyanis a cég tavaly augusztus óta nem fizetett. /Farkas Réka: "Kár volt ezért a két hónapért"? = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./
2003. augusztus 18.
Erdély több településéről és Magyarországról érkeztek zarándokok az erzsébetvárosi (Szeben megye) Nagyboldogasszony-napi búcsúra. Ez alkalommal mutatkozott be híveinek az egy nappal korábban kinevezett örmény katolikus általános helynök, Puskás Attila is.Nagy tömeg gyűlt össze aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján Európa egyik legnagyobb örmény templomában. Puskás Attila celebrált szentmisét, sok év után először örmény nyelven. Jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, örmény apostoli kormányzó is A búcsú előtti napon érkezett vissza római tanulmányi útjáról Puskás Attila gyergyószentmiklósi lelkész. Ő tartja majd a kapcsolatot a négy magyarörmény közösség (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár, Erzsébetváros és Csíkszépvíz) között, irányítja az örmény katolikus egyházi életet. "Az erzsébetvárosi mintegy tizenhét fős örménység lelki gondozását is magam vállalom, meghatározott időszakokban lesznek örmény szentmisék, akárcsak a gyergyószentmiklósi négyszázötven, a szamosújvári százhúsz lelkes és a csíkszépvízi közösségben."Issekutz Sarolta, a Budapesten működő Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke tájékoztatott, hogy Erdélyben két örmény szervezet is működik, az Aram (Magyarörmények Romániai Szövetsége, elnöke Sebesi Karen Attila), és az Armenia(Magyarörmények Baráti Társasága, elnöke Bálintné Kovács Júlia). Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című kétkötetes munkája, mely az erdélyi egyházmegye középkori templomait leltározza fel, nem kevesebb mint 89 templomot vagy kápolnát említ, melyeket Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Ezek búcsúja is többnyire Nagyboldogasszonykor van. /Bakó Zoltán: Kinevezték az örmény helynököt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
2003. augusztus 26.
Gál Éva Emese jelezte, hogy Budapestről minden hónapban elküldték a Magyar Írószövetségtől az Írószövetségi Tájékoztatót, 2002 szeptembere óta azonban ő egyetlen példányt sem kapott meg Gyergyószentmiklóson. Az Írószövetségen biztosították őt, hogy rendesen elküldték minden hónapban a tájékoztatót. Budapesten benézett a Hitel szerkesztőségébe, ahol másfél éves késéssel megtudta: a tavaly februári számban közölték két versét. Tiszteletpéldányt és értesítést a honoráriumról (melynek egyik példányát postafordultával visszavárták volna), természetesen ugyanúgy küldtek tavaly februárban is. Ezt sem kapta meg. Kinek az érdeke, hogy elsüllyessze ezeket a küldeményeket? Valakik így akarják megbénítani az értelmiségiek kapcsolatát az anyaországgal? /Gál Éva Emese: Hová tűnnek a tájékoztatók?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
2003. augusztus 30.
Gyergyószentmiklóson aug. 30-tól szept. 7-ig tart a Kisebbségi Színházak Kollokviuma, amelyen összesen tizenkét erdélyi társulat lép fel. A gyergyói rendezvény jogutódja a nyolcvanas években beszüntetett Sepsiszentgyörgyi Színházi Kollokviumnak, ezt élesztették újjá a szervezők 2001-ben. Szabó Tibor, a főszervező Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió művészeti vezetője elmondta, a fesztivál felélesztésének ötlete Zsehránszky Istvántól származik. /Köllő Katalin: Ma nyitja meg kapuit a Színházi Kollokvium. Kisebbségi színházak seregszemléje Gyergyóban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
