Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya immár másodszor szervezte meg jún. 7-8-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban rangos szakmai konferenciáját, amelyen több mint 150 magyarországi és hazai szakember vett részt. Az első napon a konferencia résztvevői a Csíkszereda–Gyergyószentmiklós–Gyergyószárhegy–Gyergyóditró–Békási-szoros, Gyilkostó–csíkszeredai útvonalon tettek élménygazdag tanulmányi kirándulást, másnap a konferencia keretében több mint 30 tudományos előadást hallgathattak meg, valamint cégbemutatókkal ismerkedhettek. A konferencia tematikája igen gazdag és változatos volt: acélszerkezetekkel, építőanyagokkal, környezetvédelemmel, rehabilitációval stb. kapcsolatosan hangzottak el értekezések. /Hecser Zoltán: Építéstudományi konferencia. Népes részvétel, színvonalas értekezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./
2002. június 10.
Falunapokat tartottak jún. 7-9-e között Gyergyóditróban. Felavatták a dél- tiroli egyházi segítséggel, a linzi Kelet-Európát segítő szervezet, illetve a Hortobágyi László nyugalmazott bécsi plébános adományából újjávarázsolt épületet. Gaál Alajos kanonok, főesperes megáldotta a nyugdíjasok klubját. Bemutatták Garda Dezső Gyergyóditró a históriában című, a gyergyószentmiklósi Mark House Kiadó és Nyomda által gondozott könyvét. A ditrói napok Gaál András festészeti tárlatával kezdődtek és a Jézus Szent Szíve-templom vasárnapi búcsújával értek véget. /Bajna György: Falunapok ajándékkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./
2002. június 11.
Dugába dőlt az elképzelés, miszerint a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Szakközépiskolát összevonnák a Gépgyártóipari Szakmunkásképzővel. Kálmán-Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő kész lemondani a két gyergyószentmiklósi iskolát érintő átszervezési tervről. Az átszervezés ötlete abból indult ki, hogy a gyergyószentmiklósi Gépgyártóipari Szakmunkásképző komoly infrastruktúrával és nagy épülettel rendelkezik, de a profiljai jelen pillanatban nem túl keresettek. Az út másik oldalán levő Batthyány Ignác Mezőgazdasági Szakközépiskola ugyan nem rendelkezik mindezzel, ám több diákja és rugalmasan változó profilpalettája van. Egyfajta "közmegbeszélésre" szerették volna bocsátani az ajánlatot, "ehelyett abnormális tiltakozási akciók kezdődtek el" – mondotta Kálmán-Ungvári Zsófia. Mindkét iskolaépület a visszaigényelt egyházi ingatlanok listáján szerepel, éppúgy mint a felszegi iskola vagy az Orosz Kálmán nevét felvett iskola. /Gergely Edit: Nem lesz iskola-összevonás tűzoltóautóval. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./
2002. június 17.
Pomogáts Béla: Erdély hűségében. Tanulmányok és előadások /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/ című kötetének tanulmányai az erdélyi magyar irodalom trianoni sorsforduló utáni negyedszázadnyi idejét tárgyalják. A szerző találkozik olvasóival: június 17-én Csíkszeredában, június 18-án Gyergyószentmiklóson, június 20-án Sepsiszentgyörgyön, június 21-én Székelyudvarhelyen. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./
2002. június 19.
Az oktatási költségek országos szintű csökkentése kérdésessé tették a művészeti osztályok létét Gyergyószentmiklóson. A zene- és képzőművészeti oktatás ezelőtt négy évvel indult be a városban, a Salamon Ernő Líceumban. Kálmán Ungvár Zsófia megyei főtanfelügyelő elmondotta, Hargita megye összesen 200 helyet kapott művészeti osztályok számára, ami a csíkszeredai és székelyudvarhelyi művészeti iskolák szükségleteit fedezi. A tanfelügyelőnő még "kikönyörgött" összesen 40 helyet Maroshévíznek és Gyergyószentmiklósnak, ami azt jelenti, hogy a jelenleg művészeti osztályokban tanuló 114 gyergyószentmiklósi gyermekből mindössze 20-nak van esélye továbbtanulni a választott hangszeren vagy a rajz-szakon. /Lesz-e művészeti oktatás Gyergyószentmiklóson? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2002. június 20.
Jún. 20-án kezdődik Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja. A rangos rendezvényre valamennyi erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyar színházat meghívtak a rendezők. Hargita megyéből a Csíki Játékszín és a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vesz részt a fesztiválon. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészei anyagiak hiányában ezúttal nem tudnak elmenni Kisvárdára, az együttest háromtagú vezetősége képviseli a seregszemlén. A Csíki Játékszín 33 tagú csapata elindult a fesztiválra. /Kisvárdán a csíki és a gyergyói színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2002. június 20.
A gyergyószentmiklósi Népfőiskola hagyományos történész-konferenciáját az idén a tusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója jegyében szervezte Garda Dezső. A lap munkatársa három előadót kért meg, hogy összefoglalják előadásuk lényegét. Garda Dezső (Babes–Bolyai Tudományegyetem) leszögezte: a Székely Kongresszusról beszélni Gyergyószentmiklóson azért is helyénvaló, mert a gyergyói katolikus papság 1902 tavaszán beadványt nyújtott be a csíki székely kongresszushoz, a magyar országgyűléshez, amelyben bizonyos reformokat követelt, s ebben a beadványban fogalmazódtak meg először azok az elképzelések, amelyek később a kongresszuson is vitára kerültek. E kongresszus a székelység történelmében is határkőnek számít, ugyanis a XIX. század második felében a székelység nem tudott megfelelni a szabadpiac követelményeinek. Birtokai nagy részét elveszítette, altalajkincsekben Székelyföld nem annyira gazdag, mint Dél-Erdély, és emiatt e térség nem élvezett annyi támogatottságot, mint a szászok által lakott területek, illetve Dél-Erdély térsége, ahol a román parasztságot az Albina Bankon keresztül támogatta a mindenkori román kormány. A magyar kormány nem vette figyelembe a kedvezőtlen természeti feltételeket, amelyek között a székelység élt. A kongresszusnak voltak eredmények, többek között a székely körvasút befejezése, Gyergyószentmiklós esetében a városjog megszerzése, a gimnázium létrehozása, az állam felvállalta az iskolák támogatását. Jelenleg is egy ilyen stratégia kidolgozására lenne szükség, hiszen az I. világháború megakasztotta az ígéretes fejlődést, s ma már egy anyagilag tönkrement Székelyföld fejlődését kellene elősegíteni. A kivándorlás ma is épp olyan súllyal szerepel a gondok között, mint a XX. század elején. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imrét, Erdély Széchenyijét mutatta be. Mikó Imre gróf intézményszervező volt. Gondjaiba vette a lepusztult intézményeket, többek mellett a kolozsvári magyar színházat, 1854-ben újjáalakította az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet. Másik nagy alapítása az Erdélyi Múzeum Egylet volt. Az értelmiséget próbálta mozgósítani, azért, hogy az EME összegyűjtse a kallódó, történelmi hagyatékot: a levéltárakat, a levelezéseket, a könyvtárakat, a tárgyi emlékeket. Egy erdélyi kis akadémiának rakja le az alapját. Az EME ez is volt, míg 1950-ben betiltották. Új intézmények alakulnak, de ne úgy alakuljanak, hogy a régiekről megfeledkezünk, figyelmeztetett Egyed Ákos Bona Gábor hadtörténész /Budapest/ Kossuth Lajosról tartott előadást. Kossuth az emigrációban több mint húsz évig foglalkozott a hadügyi kérdésekkel, tehát bepótolta a műveltségében ez irányban fellelhető hiányt. /Bajna György: Történész-konferencia Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2002. június 20.
Gyergyószentmiklóson, június 18-án könyvbemutató színhelye volt a Pro Art Galéria, melynek vendége volt Pomogáts Béla író, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke, Erdély hűségében /Pallas Akadémia, Csíkszereda/ című kötetével. A kötet a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom rangos képviselőiről vonultat föl tanulmányokat és esszéket, mint Ady Endre, Szabó Dezső, Kós Károly, Bánffy Miklós, Makkay Sándor, Kuncz Aladár, Nyírő József, Reményik Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Szemlér Ferenc, Szabédi László, Horváth István, Wass Albert, Kemény János, Mikó Imre. A könyvbemutatón Kozma Mária, a Pallas Akadémia főszerkesztőnője ismertette az irodalomtudományok doktora, Pomogáts Béla írói munkásságát, aki mellesleg az erdélyi magyar irodalom legjobb ismerője. /(Gál Éva Emese): Pomogáts Béla könyvbemutatója Gyergyóba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2002. június 27.
Gyergyói Nyári Fesztivál néven június 28-a és július 7-e között nemzetközi összművészeti rendezvénysorozatot tartanak a Gyergyói-medencében. A rendhagyó fesztivál két napja a II. Hargita Megyenapokkal párhuzamosan, illetve ennek égisze alatt zajlik. A fesztivál a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, az Erdély 2000 Egyesület, a Figura Társaság, Gyergyószentmiklós Város Önkormányzata, az Ora International szervezet és a bécsi Wiener Musikseminar közös munkája eredményeként kezdődhetett el. A tíznapos rendezvény keretében számos klasszikus, könnyű-, régi, rock-, illetve népzenei koncertet, miniszínházi és filmfesztivált, fotó- és képzőművészeti kiállítást, könyvbemutatót, sportvetélkedőket is tartanak. Fellép a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, jelen lesz a Kecskeméti Öregdiákok Kórusa is. Színházi előadásokban bőven lesz kínálat. /Gergely Edit: Gyergyói nyár. Összművészeti nemzetközi fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./
2004. január 6.
Megjelent a Kisújság /Gyergyószentmiklós/ harmadik évkönyve. A Kisújság Alapítvány által kiadott 2004-es évkönyv a megmaradás, itthon maradás jelentőségét helyezi középpontba. Az Ábrahám Imre vezette szerkesztőség beköszöntőjében az áll, hogy kiadványuk a hit, anyanyelv, nemzet egységét erősítő hagyományrendszer folytonossága jegyében született. Gazdag riportösszeállítás szól a medence községeinek nagy hagyományú szakmáiról és azok művelőiről. Balázs Katalin főszerkesztő-helyettes szólt az évkönyvben található rejtvényekről is. /Gergely Edit: Visszapillantás és előretekintés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 9.
Megvonta tevékenyének tavalyi mérlegét a székelyudvarhelyi Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport. A zöld szervezet életében a 2003-as volt az első olyan év, amikor tervezett tevékenységeink igen nagy része megvalósult, jelentette ki Péter Pál, a munkacsoport elnöke. Az Agora apolitikus civil szervezet, amely pályázatokból, adományokból tartja fenn magát, és ezekkel a támogatásokkal működteti programjait, amelyek a természetvédelem, a környezeti nevelés és a hulladékgazdálkodás kérdéskörével foglalkozik. Legjelentősebb tavalyi programjukra Phare-pályázatot nyertek, és amelyet két fő partnerrel, a gyergyószentmiklósi Naturland Egyesülettel és az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulással bonyolítottak le. Létrehozták honlapukat www.green-agora.ro címen. /Kiss Edit: Mérleg az Agorától. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./
2004. január 10.
Kis Zoltán, a székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda /SZINFO/ vezetője elmondta, hogy tavaly rekord ügyfélforgalmuk volt: 26 475-an keresték fel őket, telefonon pedig 3180 esetben adtak információt. Szerinte ahhoz, hogy egy ilyen közintézmény beérjen, sok – esetükben tíz – esztendőre van szükség. 1993-ban hozták létre a fiatalokat információkkal segítő irodát. Többfajta adatbázist is működtetnek, frissítenek naprakész információkkal. Állásközvetítő és tanácsadó szolgáltatásokat biztosítanak. Jelenleg hárman dolgoznak az irodában, de a jövőben jogászt, pszichológust, szociális tanácsadót szeretnének alkalmazni. Kis Zoltán egyben az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének /IFINET/ elnöke is. Jelenleg hat iroda tagja a szövetségnek, hat székelyföldi városból: Gyergyószentmiklós, Balánbánya, Csíkszereda, Kovászna, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely. /Zilahi Imre: A pékség és a SZINFO párhuzama. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./
2004. január 13.
Maroshévízen fogyatkozik a magyarság, írta Czirják Károly a gyergyószentmiklósi Új Kelet hetilapban. Míg 60 évvel ezelőtt a lakosság 35%-a volt magyar, ez az arány 1992-ben 29%, 2002-re pedig 25%-ra csökkent. 2003-ban a római katolikus és református egyházak összesen 30 gyermeket kereszteltek meg, 13 házasságkötést és 51 temetést jegyeztek. /Fogy a magyarság Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
2004. január 17.
Gyergyószentmiklóson sikeres új évi táncházat szervezett a Művelődési Központ. A központ kéthetente szervez táncházat. Január 15-től a központ olvasókört is indít gyermekeknek és felnőtteknek. /Művelődési programok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
2004. január 20.
A 2000-ben tartott helyhatósági választásokon az RMDSZ-nek Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen kellett szervezett magyar csoportokkal megküzdenie. Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt épp annyi szavazatot vitt el a szövetségtől, amennyivel Fodor Imre polgármester lehetett volna. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ ellenzéke a Nemzeti Liberális Pártba bekérezkedve szerezte meg a városi tanácsosi helyek harmadrészét. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) a székelyudvarhelyi városi tanácsban nyolc, a Hargita Megyei Tanácsban négy mandátumot szerzett, képviselőit azonban 2001 őszén kizárták e testületekből, amikor kiderült, a bíróság formai hibát követett el az egyesület bejegyzésekor. /2000-es magyar–magyar választási csaták. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./
2004. január 20.
Az elmúlt nyáron Gyergyószentmiklós főtéri parkjának szemetesládáin megjelentek a székely rovásírásos feliratok, Forró Edit meghirdette a szövegek megfejtésének versenyét. Forró Edit diplomáciai tanulmányokat folytató egyetemi hallgató Budapesten. Elmondta, ha a megadott dátumig nem érkezik Gyergyóból teljes megfejtés, kiterjeszti nemzetközi szintű versenyre, hogy minél több ember érdeklődését felkeltse a rovásírás és Gyergyószentmiklós iránt. Forró Edit elhatározta, hogy jún. 4-én elindul gyalog Gyergyószentmiklósról Hágába, azon a napon indul, amikor a trianoni szerződést aláírták, erre emlékezve, (emlékeztetve), hogy a hit, remény, és szeretet jegyében erőt gyűjtsön megbocsátani a sok fájdalmat és sérelmet, ami igazságtalanul ért bennünket – mondta Forró Edit. /Gál Éva Emese: Különös kezdeményezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2004. január 21.
Január 20-án műemlékvédő konferenciát tartottak Gyergyószentmiklóson. A szakemberek, önkormányzati szervek és főtéri épülettulajdonosok találkozója annak az együttműködésnek a kezdete, amelynek célja, hogy 2007-re egykori fényében mutatkozzék az Orbán Balázs szerint „Erdély legszebb főterének” nevezett gyergyószentmiklósi városközpont. A rendezvény védnökeként Puskás Attila örmény katolikus plébános látta el a konferencia házigazdai feladatait. A konferencia indítványozója, Köllő Miklós műépítész, fotósorozattal hívta fel a figyelmet a jelenlegi főtéri épületek „esztétikai lepusztulására”. Anthony Gall ausztráliai műépítész a budapesti Herczeg Ágnes és Takáts Eduárd tájépítészekkel egyetemben szintén a három éve indult főtér-visszaállítási mozgalom tagjai. A konferencia két hónap múlva újabb előadás-sorozattal folytatódik. /Gergely Edit: Felújítanák a város főterét. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 22.
Gyergyószentmiklóson a Gépgyártó Iskolaközpontban András Szabolcs tanár kezdeményezésére egy esztendeje alakult meg az Unikornis Diákkör. Mára már az iskola minden osztályából bekapcsolódtak a Gyergyó és környéke múltjának tanulmányozását célul kitűző diákkör munkájába. A diákkör a napokban megjelentette az iskola első diáklapját is Szakykuk@c címmel. /Bajna György: Egy év után diáklap. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./
2004. január 23.
Január 22-én Gyergyószentmiklóson, az Echo Vállalkozói Inkubációs Központban 36 budapesti és valamivel több gyergyószentmiklósi vállalkozó találkozott, hogy a májusban esedékes jelentős változásokra – Magyarország EU-taggá válására – és az azzal adódó új helyzetre megpróbáljon felkészülni. A két polgármester: dr. Mester László Budapest, XVIII. kerületéből és Pál Árpád Gyergyószentmiklósról a konferencia és a hasonló vállalkozói találkozók fontosságát hangsúlyozta megnyitóbeszédében. A konferencia január 23-án folytatódik. /Bajna György: Vállalkozók konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2004. január 24.
Január 23-án felavatták fel a Magyar Polgári Szövetség gyergyói székházát. Gyergyószentmiklóson, a bérelt főtéri ingatlan áldását megelőző beszédében Hajdó István főesperes-plébános a nemzet előtt álló nehéz útra figyelmeztetett: „vészhelyzetben vagyunk, de nem szabad félnünk, hanem szövetségre kell lépni Istennel” – hangsúlyozta. A főesperes Márton Áron püspök példáját hozta fel a meg nem alkuvásra. A nemzeti színű díszszalagot Szász Jenő MPSZ-elnök és Árus Zsolt alelnök vágta el. Árus beszédében az „új egypártrendszerből” való kitörés példáját a gyergyószentmiklósi tanács történetével, a 2000-ben a Nemzeti Liberális Párt színeiben tisztséghez jutott nyolc magyar képviselővel példázta. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, MPSZ-elnök kiemelte: az MPSZ legfontosabb üzenete megteremteni a választás szabadságát Erdély magyarjainak, a „politikai szolgáltatást” nyújtó szervezetek számának gyarapításával. /Gergely Edit: Székházat avatott Gyergyóban az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2004. január 25.
Otthoni gondozói hálózat kiépítéséről tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön községi elöljárók és a polgámesteri hivatalok szakemberei. Hargita megyében intézményesen működik ilyen hálózat. – Itt az ideje, hogy Kovászna megye ez irányban elmozduljon – mondta Demeter János, a megyei tanács elnöke. Dr. Márton András, a gyulafehérvári Caritas munkatársa, e program koordinátora bemutatta a szolgáltatást. Ez az öregek, betegek, ágyhoz kötöttek, fogyatékosok otthoni gondozását jelenti. Ismertette a Hargita megyei példát. Előbb a központokban: Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson, második lépésben a kistérségi központokban nyitottak gondozói egységeket. Háromszéken Gelence és Szentkatolna községek már megtették az első lépést egy ilyen szolgáltatóközpont létrehozására. /(–): Otthoni gondozói hálózat Kovászna megyében is. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 25./
2004. január 26.
„Szépanyám fonta, dédanyám szőtte" címmel nyílt kiállítást január 22-én, a Magyar Kultúra Napján régi szőttes asztalkendőkből, törülközőkből, székely festékes szőnyegekből és székely népviseletből az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány rendezésében Gyergyószentmiklóson, a Népművészeti Házban. /„Szépanyám fonta, dédanyám szőtte". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2004. január 30.
Precedens híján tanácstalannak tűnnek az RMDSZ tisztségviselői abban a tekintetben: mi az eljárás, ha a szövetség egyik tagja egy másik párt jelöltjeként lép fel a választásokon. Ebbe a helyzetbe kerülhet ugyanis a nagyváradi polgármesteri székért MPE-színekben induló Szilágyi Zsolt. Nem maradhat RMDSZ-tag az a személy, aki más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indul a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon – áll az RMDSZ tavalyi, szatmárnémeti kongresszusán elfogadott alapszabályban. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a romániai párttörvény rendelkezéseit hangsúlyozta, miszerint egy személy nem lehet egy időben két különböző politikai szervezet tagja. Nagy Zsolt ugyanakkor hangsúlyozta Szilágyi jelöltségének erkölcsi vonatkozásait: „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői folyton azt hangoztatták, hogy nem kívánnak az RMDSZ-szel szemben fellépni a választásokon. A képviselő úr, mint a testület egyik vezetője, megszegte ezt az ígéretet.” Szilágyi Zsolt abban bízik, hogy a Magyar Polgári Egyesület jelölését az RMDSZ is felvállalja. A 2000-es helyhatósági választásokon volt már precedens RMDSZ-tagoknak a szövetséggel szembeni jelöltetésére. Akkor a Nemzeti Liberális Párt színeiben két, érvényes RMDSZ-tagsággal rendelkező személy indult a gyergyószentmiklósi városi tanácsosi tisztségért. Egyikük Pázmán Attila, aki független önkormányzati képviselőnek tartja magát, bár továbbra is RMDSZ-tag. Pázmán a Krónikának elmondta, jelöltségének nem volt semmiféle következménye, minthogy akkor még nem volt érvényben a jelenlegi alapszabály. /S. M. L.: Hivatalból indítandó eljárás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./
2004. február 4.
Jan. 30-án Gyergyószentmiklóson Borzási Mária, a Művelődési Központ igazgatónője a központ működéséről tájékoztatta az újságírókat és átadta a 10. évfordulójához érkező Művelődési Kalauz 2004-es első számát. A lapszám tartalmazza a havi programot és egy új könyvismertető rovatot, a Művelődési Központ könyvtára ugyanis 18 ezer kötettel rendelkezik. Az elemistáknak minden hétköznapon 14-15 óra közt olvasókört tartanak. /Pezsgő művelődésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2004. február 6.
A napokban a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet két alelnöke, György Sándor politikai alelnök és Bereczky Szilárd ifjúsági alelnök benyújtották lemondásukat az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikről. Lemondásukat azzal indokolták, hogy nem értenek egyet a jelenlegi elnök vezetési módszereivel, aki mindenről egyedül dönt, megválasztása óta még egyszer sem hívott össze elnökségi ülést, s a március 28-i RMDSZ előválasztás dátumáról sem tájékoztatta az elnökséget és a választmányt. „Lemondásunkkal tiltakozunk a dr. Garda Dezső parlamenti képviselő úr ellen indított lejáratási kampánysorozat ellen (Új Kelet, Fény Televízió) – nyilatkozták –, amelyből világosan látszik, hogy a helyi, de főleg a területi RMDSZ vezetőségének hallgatólagos beleegyezésével, sőt, támogatásával történik. Megkérdőjelezni a képviselő úr magyarság iránti érzelmeit? Ez felháborító! Mit tett a képviselő úr a székelyföldiekért? Szeretnénk, ha minden jelenlegi RMDSZ-tisztségviselő annyit tenne mint ő!" György Sándor a 90-es években városi elnökségi tisztséget is ellátott, s egykori állomásfőnökként a nevéhez fűződik az első magyar helységnévtábla kitétele az országban. /(Gál Éva Emese): Lemondott két RMDSZ-es alelnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2004. február 7.
Gyergyószentmiklóson a központi postahivatal új cégtáblát kapott, ezen már nem szerepel magyar felirat. A posta főnökasszonya elmondta, hogy csak román feliratú postai cégtáblákat szereltek fel máshol is. „Aligha véletlen ez a románosító kísérlet éppen most, amikor a közigazgatásban és törvényhozásban is kivívtuk az anyanyelvhasználatot, hiszen egy olyan jogunkon próbál átgázolni, amelyet mivel minden demokráciában természetes, a romániai törvények is biztosítottak: magyar többségű településen magyar feliratot kell tenni a közintézményekre is!” – jegyezte meg Gál Éva Emese. /(Gál Éva Emese): Hová tűnt a magyar felirat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2004. február 11.
Február 10-én indult Gyergyószentmiklósról Forró Edit, aki bejelentette: imádkozva, gyalog indul szülővárosából Strasbourgba, ahonnan majd levelet intéz Hágába az erdélyi magyarság érdekében. /Gergely Edit: Gyalogszerrel Strasbourgba. Zarándoklat az erdélyi magyarságért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./
2004. február 12.
Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 14.
Lemondott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) és a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsában levő tisztségeiről Borsos Géza József Hargita megyei tanácsos, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A gyergyószentmiklósi TKT-ülésen közzétett lemondási nyilatkozatában Borsos kijelentette: “A Székelyföldön egypártrendszer uralkodik; az RMDSZ életben tartja a pártállami reflexeket, emiatt nem alakulhattak ki a demokrácia intézményei, nem állhatott helyre a diktatúra alatt felborult keresztény erkölcsi értékrend, a közösség a bomlás jeleit mutatja. Az RMDSZ-ben kialakult a diktatúra, virágzik a korrupció, kiszorult a konzervatív, nemzeti, keresztény értékrend.” Döntése okai között Borsos jelezte: nem vállalhat közösséget azzal az RMDSZ-szel, amely „tudatosan háttérbe szorította a Székelyföld érdekeit”. A Communitas Alapítványt említve jelezte: az RMDSZ „fennhatósága alá próbálja vonni közösségünk civil szerveződéseit, de nem enged betekintést a magyar közösség civil építkezésére szánt bel- és külföldi pénzek elosztásának módjába”. Borsos Géza kifejtette: a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsa „elveszítette önállóságát, kritikátlan végrehajtójává vált a pártközponti utasításoknak.” Borsos Géza mellé felzárkózott Ambrus Albert-Árpád, a gyergyócsomafalvi RMDSZ elnöke és két választmányi tag is. /Gergely Edit: Lemondott Borsos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2004. február 14.
A magyar településeket látogató Krónika-karaván jan. 12-én Nagyváradra látogatott. – Én azt várom a Krónika laptól, hogy kövesse az erdélyi magyar közélet megújulását – jelentette ki Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő. Tőkés László református püspök elmondta, a Krónikának sikerült megtalálnia azt az arany középutat, amely révén objektíven tudósíthat. A találkozó végén Szilágyi Zsolt jelképesen átadott egy csokor hóvirágot a Krónika másik meghívottjának, Biró Rozália alpolgármesternek, aki egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni a váradi találkozóra. A Krónika-karaván Máramarosszigeten találkozott Zahoránszky Mihály alpolgármesterrel, aki úgy fogalmazott, hogy Magyarországról az erdélyi magyar társadalomba is átgyűrűzött a megosztási kísérlet, és félő, hogy emiatt nem lesz Máramarosszigetnek magyar alpolgármestere a helyhatósági választások után. Béres István László területi RMDSZ-elnök a Krónika új előfizetőjeként mutatkozott be, a lapról azt mondta, hogy az erdélyi magyarsághoz közel álló témákkal foglalkozik. Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egylet elnöke a szórványmagyarságról szóló írásokat hiányolta. Gyergyószentmiklóson a Krónika látogatásakor Árus Zsolt MPSZ-alelnökkel, Borsos Géza SZNT-alelnökkel, illetve Dézsi Zoltán Gyergyó területi RMDSZ-elnökkel, Hargita megyei alprefektussal is találkozhattak az olvasók. /Egészséges politikai vita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
