Gyergyószentmiklós képes története Vofkori György: Gyergyószentmiklós – Várostörténet képekben című munkája. A megszállottságig kitartó székelyudvarhelyi tanárember Székelyudvarhely és Székelykeresztúr után elkészítette Gyergyószentmiklósét. Előkészületben Csíkszereda hasonló (történelem)könyve is. /Bajna György: Két lélek egy könyvben. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2004. augusztus 4.
Négy fiatal, frissen végzett színművésszel gyarapodott a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színtársulata, akik sikerrel vettek részt a közelmúltban megtartott versenyvizsgán. A társulat létszáma így 9-re emelkedett, amit a rendező és a színművészek még mindig kevésnek tartanak, szeretnék a létszámot legalább 12-re emelni, hogy többszerepes darabokat is műsorra tűzhessenek. /Gyarapodott a Figura színtársulata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./
2004. augusztus 5.
Aug. 4-én Gyergyószentmiklós Erdélyi Kárpát Egyesület vezetőtanácsa megtartotta közgyűlését, majd megnyílt az EKE vándortábora. Dr. Gereőffy Ferenc, az EKE gyergyói fiókjának elnöke köszöntötte a jelen lévőket, a világ több sarkából. Üdvözlőbeszédet mondott Jeszenszky Géza, a Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke, a vándortábor fővédnöke; Pap József gyergyószentmiklósi polgármester, valamint Dukrét Lajos, az EKE leköszönő alelnöke is. Gál Mihály gyergyóalfalvi versmondó Wass Albert-verset tolmácsolt. /Bajna György: Megnyitották a XIII. EKE Vándortábort. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./
2004. augusztus 9.
Gyergyószentmiklóson az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) 13. vándortáborának ezernél több vendége volt tanúja a keresztállításnak. Dukrét Lajos leköszönő alelnök, a sepsiszentgyörgyi osztály elnöke szerint a mostanihoz hasonló programot nehéz lesz másutt is produkálni. A nyolcméteres kereszt alapjához előbb 2,8 méter mély gödröt ástak, ebbe a környéken található és elmozdítható köveket gyűjtötték össze. /Gergely Edit: Élménydús nyaralás túrázóknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./
2004. augusztus 11.
Aug. 7-én Gyergyószentmiklóson bemutatták a csíkszeredai Ívás István Az utolsó székely határőrök című könyvét, amelyet Szabó József János magyarországi hadtörténész rendezett sajtó alá és látott el bevezető tanulmánnyal. Kozma István vezérőrnagy javasolta a régi székely határőrség fölelevenítését, és az 1924-25-ben született fiatalokat behívták katonai képzésre. Az így, félig kiképzett 20 székely zászlóaljnak kellett fölvennie a harcot 1944-ben három szovjet hadsereggel. Ők voltak az utolsó székely határőrök, akiknek a küzdelmeit Ívás István nem hadtörténeti megközelítésben, hanem saját emlékei alapján írt meg, ízes székely nyelven, Szabó József János pedig hadtörténeti lábjegyzetekkel egészítette ki a könyv oldalait, így váltak a hiteles történetírás részévé az utolsó székely határőr emlékiratai. /Az utolsó székely határőrök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
2004. augusztus 12.
Aug. 7-én dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő A Gyergyói-medence modernizációja. A gyergyói térség népességének alakulása a változás utáni időszakban címmel tartott előadást Gyergyószentmiklóson. A diktatúra idején az iparosítás célja Székelyföld elrománosítása volt, de a helyi vezetőknek köszönhetően ez nem következett be: munkaerőt a környező falvakból hoztak. Szintén nekik köszönhetően a gyárakat a korabeli, legmodernebb, többnyire nyugati gépekkel látták el. 1990 után országos szinten bekövetkezett egy rosszul kivitelezett privatizáció, amely a Gyergyói-medencét a létében érintette. A gyárak tönkrementek, a munkások nagy részét elbocsátották, a gépi felszerelés sok helyen eltűnt. Erdélyi Ede a lenfonodából gátert csinált, a szövőde egy időre fellendült, jelenleg árverezik, a bútorgyárat egy csíkszeredai igazgató tette tönkre. A nagy ipari vállalatok leépülésével egyidőben magánvállalkozások létesültek, szám szerint 483, amelynek a fele működőképes. A vállalkozók jelentős hányada foglalkozik fafeldolgozással, és többségük becsületesen. 1997–99 között a hatalomhoz közel álló fakitermelők jutottak fához, 6 milliárd dollár értékű faanyaggal károsítva meg Hargita–Kovászna megyét. A képviselő kitért arra, hogyan gátolta meg az erdészet az erdők visszaadását, s a törvény érvényesítését. 1995-től elkezdődött a térség népességcsökkenése, jelenleg a kivándorlási folyamat viszonylag megállt. /Gál Éva Emese: Közérdekű előadás a Gyergyói-medencéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
2004. augusztus 20.
A gyergyószentmiklósi Objektív Televízió adását, az audiovizuális törvény előírásait megszegve, a TVS Holding olyan magas frekvenciájú sávra helyezte, hogy a város tévénézőinek csak 20%-a foghatja készülékén. A képviselőház visszaéléseket kivizsgáló bizottsága meghallgatásra hívta Bukarestbe Csata Orsolyát, az Objektív Televízió igazgatónőjét. A meghallgatáson jelen volt Gáspárik Attila az Audiovizuális Tanács részéről. Ezen a meghallgatáson Zamfirescu ígéretet tett, hogy amennyiben az Objektív televízió 2500 aláírást mellékel a kéréshez, visszahelyezik a tévéadót egy mindenki által fogható sávra. Az Objektív televízió 4000 lakossági aláírást gyűjtött össze, de az illetékesek nem voltak hajlandóak átvenni az aláírásokat, hiába vitték Bukarestbe, Zamfirescu igazgatóhoz. Iktatni sem voltak hajlandók. Gyergyószentmiklósnak összesen 20 ezer lakója van, ami mintegy 5000 családból áll össze, tehát a 4000 aláírás a lakosság döntő többségét jelenti. A 90%-ban magyarlakta város lakossága fenti sérelmének orvoslása érdekében miért nem tesz az RMDSZ semmit (kivéve dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt, aki a lakosság kérelme mellé állt)? Vajon miért van a tanácsban Gáspárik Attila, miért nem tett semmit az Objektív Televíziót és Gyergyószentmiklós lakosságát ért diszkrimináció ellen? /Gál Éva Emese: Lesöpörhető-e az asztalról négyezer lakossági aláírás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Ugyanebben a számban Gáspárik Attila válaszolt. Elutasított minden kritikát, mondván, nem az Audiovizuális Tanács feladata a műsorrács meghatározása. Bármilyen beleszólás a kábelprogramok összetételébe a Tanács részéről cenzúrának minősül. /Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke: Tisztelt Romániai Magyar Szó! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20.
2004. augusztus 21.
Otthoni idősgondozás központjait avatták fel Szentegyházán és Székelykeresztúron, a gyulafehérvári Caritas és a települési önkormányzatok támogatásával. Az otthoni gondozás hálózatának kiterjesztését az EU Phare-alapokból 154 ezer euróval támogatja, amiben a megyei tanács hozzájárulása 20 ezer euró. Bunta Levente, Hargita megyei tanács elnöke rámutatott, jelenleg a megyében 24 központ működik, több mint 120 alkalmazottal, s a gondozottak száma meghaladja a háromezret. Ez a Hargita megyei hálózat egyedülálló Romániában. A szentegyházi és székelykeresztúri központok átadása után Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Maroshévizen is hasonló beteggondozó rendszert honosítanak meg. /Öregek és kiszolgáltatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2004. augusztus 21.
Aug. 4–8-a között került sor az Erdélyi Kárpát-Egyesület tizenharmadik vándortáborára Gyergyószentmiklós mellett, a kemping táborban. 1228 résztvevője volt a tábornak, elsősorban Erdélyből, de nagyon sokan jöttek Magyarországról, sőt még németországi és portugáliai vendégük is akadt. /Kovács Zsuzsa: XIII. EKE vándortábor–Gyergyószentmiklós. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2004. augusztus 21.
Porzsolt Erzsébet /sz. Gyergyócsomafala, 1946/ 1980-tól nyugdíjazásáig Gyergyószentmiklóson, a Tanulók Házában oktatta szépművészetre a rajzkörös diákokat. A gyergyói táj szerelmese, különösen az utóbbi években tűnt ki tárlatokon akvarell- és pasztellképeivel. Tájképeinek sikerük van: több magángyűjteményben kaptak helyett otthon és a határokon túl. /Gál Éva Emese: A gyergyói táj szerelmese. Porzsolt Erzsébet festményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2004. augusztus 24.
Aug. 24-29-e között rendezik meg a szabadegyetemet a leendő IX–X–XI. osztályos diákok számára Gyergyószentmiklóson, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége és a Bihar megyei Középiskolás Egyesületek Tanácsa szervezésében. A XI. Romániai Magyar Diákönkormányzati Szabadegyetem előadásaira – amelyek témái: konfliktuskezelés és személyes hatékonyság, csoportanimálás (vezetéselmélet), csoportmunkák, nonprofit menedzsment és adminisztratív menedzsment – 60 diákot és 20 előadót várnak. /(Bajna György): Szabadegyetem Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./
2004. augusztus 27.
Tamási Áron, sógora, Sipos Ferenc feljegyzéseiből már közöltek a lapok, most könyv alakban is megjelentek Nagy Pál szerkesztésében. Az Itthon – Farkaslakán /Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós, 2004/ című könyvecske Sipos Ferenc Tamási Áronnal való határjárásainak leírását, emlékeit tartalmazza, valamint néhány darabot az író és az otthoniak levélváltásaiból. /Borbély László: „Sógor urat üdvözli a tavasz!" = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./
2004. szeptember 1.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyószentmiklósi szervezete párbeszédet kezdeményez a térségbeli román civil társadalommal Székelyföld autonómiájának kérdéséről. Árus Zsolt, az MPSZ alelnöke szerint a felhívásra valószínűleg csak egy-két román válaszol majd, de a kezdeményezés az első lépés "a gyanakvás meghaladására és annak elfogadására, hogy a jövő Európája a régiók Európája, tehát valós és legitim célkitűzés az, hogy a Székelyföld eurorégióvá váljon". /Magyar–román párbeszéd autonómia-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2004. szeptember 2.
1994-ben Bocsárdi László, a Figura alapítója és hat színész Gyergyószentmiklósról átszerződött Sepsiszentgyörgyre, s ott nemzetközi hírű és világszínházi mércével mérhető nagy színházat teremtettek. Gyergyószentmiklóson a város vezetése nem szereti a városban ma is működő Figura produkcióit. A Figurának Gyergyóditróba kellett mennie bemutatót tartani, mert a székhelyén, Gyergyószentmiklóson nincs számára fűthető színházi terem. 1984 és 1989 között a romániai magyar színjátszás reménysége volt a műkedvelőkből álló Figura társulata. Mintegy nyolc éve alakulgat egy másik, az Új Figura. Ez nem kísérleti színház, hanem „a jó minőségű színházi nyelv” teremtése, művelése, írta működésükről Zsehránszky István. /Zsehránszky István: Húsz év. Figura, Figurácska, Új Figura… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
2004. szeptember 4.
Gyergyószentmiklós városnak a napokban sikerült visszakapnia Gyergyótölgyes területén fekvő 1201 hektár erdejét. Ez egy hároméves kitartó munka eredménye volt. A tulajdonjogot igazoló dokumentumokra Csavar Zsolt talált rá a város saját archívumában, azonban négy térképrészlet hiányzik, ami magántulajdonosokat segítene a tulajdon visszaszerzésében. Csavar Zsolt felhívással fordul a lakossághoz, hogy a földterületeket visszaigénylők keressék fel a polgármesteri hivatal mezőgazdasági irodáját /Gál Éva Emese: Visszakapott városi erdő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2004. szeptember 6.
Rendhagyó módon, egyetlen szónoki felszólalás nélkül zajlott a Figura Stúdió Színház alapításának 20. évét ünneplő rendezvénysorozat Gyergyószentmiklóson. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Romeo és Júliája családivá avatta az ünnepet. Bocsárdi László Figura-alapító rendezte a darabot. Szabó Tibor igazgató a Romeo és Júlia jubileumi előadását a társulat a Figura-színház névadójának és társalapítójának, a tavaly elhunyt Bocsárdi Angi Gabriella emlékének ajánlotta. A rendezvénysorozat színházi miniévadnak is teret adott. A fórumon felmerült a helyi közművelődési intézmények és a színház összevonásától való félelem. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín gyergyói származású igazgatója, Kötő József színháztörténész, Zsehránszky István színikritikus, és Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus a Figura önállóságának megőrzése mellett foglalt állást. A világhírű Bozsik Yvette Társulat is fellépett Gyergyószentmiklóson. /Gergely Edit: Huszadik születésnap sorsforduló előtt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./
2004. szeptember 6.
Háromszék jeles személyiségére, Czetz Jánosra emlékeztek szept. 4-én Gidófalván. A kiváló honvédtábornok a szabadságért vívott csatamezőkön tanúsított helytállását követően a tengerentúli függetlenségi harcokban is részt vett. Kató Béla református püspök-helyetes is megjelent, meghívták a gyergyószentmiklósi Puskás Attila örmény katolikus plébánost is. Czetz János halálának 100. évfordulóján dr. Kedves Gyula hadtörténész, Fancsali János író, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató és Petri János tartottak előadást. Megkoszorúzták Czetz János vártemplomi kopjafáját és emléktábláját, a nevét őrző iskola emléktábláját, majd leleplezték új mellszobrát, és immár emlékszoba is őrzi kiemelkedő személyiségének életútját, tetteit. /Czetz Jánosra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2004. szeptember 9.
Több mint egy évtizede minden évben, szept. 7-én a Gyergyószentmikóssal határos Gac oldalban álló emlékműnél emlékeznek az 1944-ben ezen a napon brutálisan legyilkolt 159 székesfehérvári kiskatonáról, valamint a felszegi városrész háborús pusztulásáról. Kontesveller József alpolgármester emlékeztetett, hogy az oroszok bejövetelének 10 civil áldozata is volt. Antal János háborús veterán a székely határőrség gyergyói II. zászlóaljának áldozatairól szólt, akik a görgényi és a gyergyói havasokban véreztek el, majd a polgármesteri hivatal, az RMDSZ, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékmű talapzatán. /Évfordulós megemlékezés a Gac oldalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2004. szeptember 13.
A Mária nevenapi búcsús ünneplés hagyomány a gyergyószentmiklósi Világosító Szent Gergely-templom híveinek. Szept. 12-én a szentmiseáldozatot örmény és magyar nyelven Puskás Attila plébános mutatta be, Jakubinyi György érsek, örmény katolikus kormányzó tartotta a szentbeszédet, majd elvágta el a szalagot a leendő örmény katolikus múzeum bejáratánál. A múzeumban az értékes, XII–XVI. századból származó örmény kódexek miniatúráinak másolatából nyílt kiállítás. /Bajna György: Mária-napi búcsús szentmise és múzeumalapítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./
2004. szeptember 14.
A Nap címmel magyar nyelvű regionális napilapot indított a Ziua országos újság, amely főleg a tényfeltáró írásokra, leleplező riportokra, a politikai ,,elfogulatlanságra” kívánja helyezni a hangsúlyt. Kállay László, A Nap főszerkesztője az MTI-nek elmondta: a lap központi szerkesztősége Csíkszeredában működik, de Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is van fiókszerkesztősége. Hivatalosan a Ziua regionális magyar nyelvű napilapjáról van szó, amely tulajdonképpen családi vállalkozás. A magyar lap tulajdonosa ugyanis a főszerkesztő felesége, Kállay Mariana. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./ Kállai annak ellenére reménykedik a piacon való megmaradásban, hogy 1998 és 2000 között ugyanilyen címmel már vezetett egy hetilapot e két megyében, de az éppen anyagi veszteségei miatt volt kénytelen megszűnni. /Újra magyar nyelvű lapot indított a bukaresti Ziua. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2004. szeptember 18.
Szept. 16-án sajtótájékoztatót tartott a területi RMDSZ Gyergyószentmiklóson. Dézsi Zoltán TESZ-elnök arról tájékoztatott, hogy a Gyergyószéki Székely Nemzeti Tanács elnökének levelére a székelyföldi területi autonómia érdekében kiírandó referendum ügyében a TKT igennel válaszolt, s az RMDSZ programjának megfelelően támogat minden autonómia-törekvést. A feltételek most értek be, hogy 2007-ig a székelyföldi regionális autonómia valósággá váljon. /(Gál Éva Emese): Dézsi Zoltán: igen a gyergyói SZNT levelére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2004. szeptember 20.
Idén második alkalommal szervezte meg szept. 17-19-e között Kolozsváron az Agnus Média Alapítvány és a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) az Iskolarádiósok és Diáklapszerkesztők Országos Találkozóját. A rendezvényen nyolc erdélyi város (Szováta, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Beszterce, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Temesvár és Kolozsvár) 18 középiskolás diákja vett részt, mindannyian különböző sulirádiók, diáklapok képviselőiként. Kiderült: a diáklapok általában ugyanazokkal a gondokkal szembesülnek: kevés a lelkes munkatárs, nincs pénz nyomdaköltségre, néha még a tanárok hozzáállása sem nevezhető túl pozitívnak. /Zakariás Regina: Összegyűltek az erdélyi diákújságírók. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2004. szeptember 23.
November elsejétől felmentik tisztségéből a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ (GYMK) vezetőjét, Borzási Máriát – határozta el a helyi önkormányzat. A felmentés indoka: a vezető nem megfelelően szervezte meg az önkormányzat által létrehozott intézmény működését. A GYMK nem tudott megegyezni a Figura Stúdió Színházzal, amely az eddig felkínált formában nem kívánt átköltözni a művelődési házba. /Gergely Edit: Megszűnik a „kétfejűség”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./
2004. szeptember 25.
Rokaly József gyergyószentmiklósi történész a Timpul – 7 Zile in Romania si in Lume román hetilapban közlő Zeno Millea sorozatos magyargyalázó többéves tevékenységére reagált az Erdélyi Napló aug. 10-i számában. Erre jött a fenyegető válasz: „ünnepélyesen megígérem: megmutatom, hogy meg fogja bánni még a pillanatot is, amelyben elhatározta, hogy golyóstollat vesz a kezébe!” /Timpul…, szept. 4. / írta Zeno Millea. A Gyergyói Székely Tanács állásfoglalásában felháborodva reagál a sajtóban közzétett fenyegetésre: „Íme, Szerbia és Montenegró után, ahol a vajdasági magyarok sorozatos etnikai támadásoknak, atrocitásoknak vannak kitéve, most (…) Romániában fenyegetnek meg létében és intellektuális mivoltában egy olyan magyart, aki szóvá merte tenni a magyarok és történelmük sorozatos gyalázását. – Így készül Románia integrálódni az Európai Unióba?" /Bajna György: Megfenyegették! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Előzmény: Rokaly József: Dilettáns magyarfaló. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10.
2004. szeptember 27.
Az elmúlt hét végén tartották Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Ifjúsági Napokat. Közgazdászok adtak tanácsokat a pénzügyi lehetőségekről az érdeklődőknek. Figyelemre méltó volt a fotókiállítás, valamint a helyi születésű képzőművészek tárlata. /Bajna György: Gyergyói Ifjúsági Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./
2004. szeptember 27.
A múlt hét végén volt Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában Borsos Gábor gyergyószentmiklósi képzőművész kiállításának megnyitója, egyben a frissen megjelent albumának bemutatója Az album a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának 13. köteteként jelent meg, Márton Árpád előszavával és értékelésével. /A Borsos Gábor életműve a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 28.
Szept. 23-26-a között a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ immár XII. alkalommal szervezte meg a műkedvelő színjátszók /MŰSZIT/ találkozóját. A helyi a Figura Stúdió Színház nyitott, a fellépők között volt a mákói Bokréta Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Diákszínpada, a Dicsőszentmártoni Népszínház és a bukaresti Petőfi Színkör. /A XII. MŰSZIT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2004. szeptember 30.
Szept. 28-án sajtótájékoztatót tartott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklóson, ismertette 1997-től kezdődő korrupcióellenes tevékenységét. A kivizsgálások során bebizonyosodott, hogy az állami erdészet egy szűk csoportjának közreműködésével zajlik Gyergyó térségében az erdőirtás, ami olyan kaotikus állapotok kialakulásához vezetett, hogy a falopások megfékezhetetlenné váltak. Ugyanezeket a törvénytelenségeket tapasztalta a pénzügyőrség és az erdőügynökség, ezért az állami erdőügynökség Ion Micu, Laczkó Terézia és Melles Előd erdészeti vezetők leváltásáról hozott határozatot. A megyei rendőrség Ion Negrusa rendőrparancsnok idején akadályozta a törvénytelenségek kivizsgálását, leváltása után az új rendőrparancsnok teljesítette kötelességét. Az esetek súlyosságát igazolja, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti ügyészség foglalkozik a bűnügyi dossziékkal, amelyekben a fővádlott Melles Előd. gyergyószentmiklósi Új Kelet hetilap tavaly november óta kampánysorozatot indított Garda ellen. Hasonlóképpen járt el a helyi Fény Televízió is: őt rágalmazva próbálták menteni, tisztázni Melles Elődöt. Dr. Garda Dezső megtudta, hogy Péter Csabát, az Új Kelet főszerkesztőjét először a gyergyószentmiklósi bíróság ítélte hét hónap börtönbüntetésre minősített lopás miatt, a büntetés letöltése alól elnöki amnesztia mentette fel. Bartalis Máriát, a Fény Televízió főszerkesztőjét a Budapesti Fővárosi Bíróság 2001-ben jogerősen három év börtönre ítélte lopás, csalás, üzletszerű titkos kéjelgés elősegítése, közokirat- és magánokirat-hamisítás büntette miatt. /Gál Éva Emese: Akik besározzák a képviselőt, mert a törvényességért küzd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2004. október 1.
A Salamon Ernő Gimnázium /Gyergyószentmiklós/ diáktanácsa okt. 1-jén ünnepli a 11. születésnapját. A rendezvényt a diáktanács és a tavaly alakult Salamon Ernő Véndiák Szövetség szervezi. /(Gál Éva Emese): Ünnepel a diáktanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2004. október 2.
Okt. 1-jén tartották Gyergyószentmiklóson a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának kihelyezett főiskoláján az immár hetedik ünnepélyes tanévnyitót. Dr. Garda Dezső képviselő, majd Dézsi Zoltán alprefektus a főiskola tanáraiként szóltak a hallgatókhoz. Dr. Dombay István, a főiskola igazgatója megnyitóbeszédében kitért az idén már 313 diákkal működő, intézmény jelenére és jövőjére. /Évnyitó a Csiky-kertben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./
