Szegeden, a Belvárosi Temetőben ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra került sor szept. 6-án a Székely Himnusz zeneszerzője halálának 80. évfordulója alkalmából. Az ünnepi megemlékezésen jelen volt Gyulai Endre csongrád-csanádi megyés püspök. A Székely Himnusz 1921-ben született. Szerzői Erdélyből Magyarországra települt és ott tanuló fiatalemberek: Csanády György és Mihalik Kálmán. Csanády György /Székelyudvarhely, 1895. febr. 23. - Budapest, 1952. máj. 3./ - 1920- 21-ben ötödmagával megalakította a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét. Mihalik Kálmán /Oravicabánya, 1896. febr. 21. - Szeged, 1922. szept. 6./ tífuszban halt meg. Sírja Szegeden van. /A Székely Himnusz zeneszerzőjére emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./
2002. szeptember 16.
Szept. 14-én Medgyessy Péter a CEFTA-tagországok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján több kétoldalú megbeszélést is folytatott, így találkozott román kollégájával is. Mint elmondta, Adrian Nastase kormányfő december első napjaiban Budapestre látogat, amikor "várhatóan a stratégiai partnerségről szóló megállapodást is aláírjuk és a kedvezménytörvényről is szót tudunk ejteni." Kettejük pozsonyi megbeszélésén a kedvezménytörvényről érintőlegesen, "annyiban esett csupán szó, hogy megegyeztünk a szakértők további tárgyalásaiban, s hogy négy alaptézist akarunk érvényesíteni." A négy alapelv: "a kedvezménytörvény módosítása a határon túli magyarság számára kedvező és jó kell legyen, továbbá a kedvezménytörvényt fenn akarjuk tartani, és azt akarjuk, hogy az európai uniós normáknak megfeleljen. Ezzel együtt azt szeretnénk, hogy módosítása a szomszédos országok kormányai számára is elfogadható legyen." A román kormányszóvivő ugyanerről a megbeszélésről azt közölte, hogy a két miniszterelnök megállapodott egy olyan szakértői bizottság létrehozásáról, amely a Gozsdu-örökség ügyével kapcsolatos jogi kérdéseket próbálja majd tisztázni. Szóba került a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságának előző napi, gyulai tanácskozása, s Medgyessy bizakodóan szólt arról, hogy hamarosan megoldható lesz a két ország között felmerült problémák többsége. /Magyar-román kormányfői megbeszélés Pozsonyban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ Minden vitás ügyben közvetlen egyeztetések alapján hoznak döntést a CEFTA-tagországok, határozták el szept. 14-én Pozsonyban Románia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország miniszterelnökei. A tagok által aláírt közös nyilatkozat segít abban, hogy elkerülhetővé váljanak a kereskedelmi kapcsolatok kapcsán kialakuló feszültségek. A miniszterelnökök megegyeztek, hogy megvizsgálják a létező kereskedelmi akadályok felszámolásához, valamint az ipari termékek teszteredményeinek és igazolványainak kölcsönös elismeréséhez szükséges intézkedéseket, az EU és a CEFTA-tagországok között aláírt megállapodás alapján. /Egyezményt írtak alá a CEFTA-tagországok kormányfői. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2002. szeptember 17.
Hét végén zárta kapuit a III. Gyulai Hematológiai Napok elnevezésű tudományos kongresszus, melyen mintegy 70 magyarországi és erdélyi (Marosvásárhely) hematológus vett részt. Az értekezletet eddig a határközeli Gyula városában tartották, ez alkalommal Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági Diakóniai Központ adott helyet a tanácskozásnak. Háromszék történelmi, irodalom- és építészettörténeti értékeit, érdekességeit-látnivalóit Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, valamint Kisgyörgy Zoltán ismertette a vendégekkel. /Kisgyörgy Zoltán: Magyar hematológusok Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./
2002. szeptember 20.
A magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottság Gyulán tartott kétnapos, ötödik ülésén a két országban élő magyar, illetve román nemzeti kisebbség kérdése is napirendre került. A román delegációnak az Oktatási Minisztérium részéről tagja volt Murvai László professzor is. Az RMDSZ küldöttje Márton Áron képviselő, a Magyarországi Románok Országos Kisebbségi Önkormányzatáé pedig Traian Cresta elnök volt. A magyar delegációban részt vett Stefan Fratean, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztályvezetője, aki a magyarországi románok és a kormány közötti koordinációért felel. A vegyes bizottsági tanácskozás résztvevői Méhkerékre is ellátogattak. Stefan Fratean elmondta: a bizottsági munka során döntés született arról, hogy a magyar kormány 2,5 millió forintot ad a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának az idei őszi kisebbségi önkormányzati választások során felmerülő többletköltségek fedezésére. Továbbá az intervenciós alapból a Gyulán székelő ortodox egyház püspökségének működési költségeihez 500 ezer forinttal járulnak hozzá, a Román Oktatási Centrum felszerelésének bővítéséhez 1,8 millióval, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége székháza felújítási költségeinek kiegészítéséhez pedig 1,5 millióval. Ugyancsak itt hangzott el, hogy a magyar kormány biztosítja a Magyarországi Románok Kutatóintézete működésének teljeskörű költségvetési fedezését. Igény van arra, hogy a magyarországi román pedagógusok az eddigiekhez képest nagyobb számban tudjanak részt venni román kurzusokon, továbbképzéseken. Újra napirendre került a román vendégtanárok kérdése. A vendégtanárok meghatározatlan időre jönnének, a román állam finanszírozná. A magyarországi román kisebbségi önkormányzat a kulturális autonómia keretében intézményeket akar átvenni. /Guther M. Ilona: A gyulai magyar-román kisebbségi vegyes bizottsági ülés után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
2002. szeptember 20.
A magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottság Gyulán tartott kétnapos, ötödik ülésén a két országban élő magyar, illetve román nemzeti kisebbség kérdése is napirendre került. A román delegációnak az Oktatási Minisztérium részéről tagja volt Murvai László professzor is. Az RMDSZ küldöttje Márton Áron képviselő, a Magyarországi Románok Országos Kisebbségi Önkormányzatáé pedig Traian Cresta elnök volt. A magyar delegációban részt vett Stefan Fratean, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztályvezetője, aki a magyarországi románok és a kormány közötti koordinációért felel. A vegyes bizottsági tanácskozás résztvevői Méhkerékre is ellátogattak. Stefan Fratean elmondta: a bizottsági munka során döntés született arról, hogy a magyar kormány 2,5 millió forintot ad a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának az idei őszi kisebbségi önkormányzati választások során felmerülő többletköltségek fedezésére. Továbbá az intervenciós alapból a Gyulán székelő ortodox egyház püspökségének működési költségeihez 500 ezer forinttal járulnak hozzá, a Román Oktatási Centrum felszerelésének bővítéséhez 1,8 millióval, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége székháza felújítási költségeinek kiegészítéséhez pedig 1,5 millióval. Ugyancsak itt hangzott el, hogy a magyar kormány biztosítja a Magyarországi Románok Kutatóintézete működésének teljeskörű költségvetési fedezését. Igény van arra, hogy a magyarországi román pedagógusok az eddigiekhez képest nagyobb számban tudjanak részt venni román kurzusokon, továbbképzéseken. Újra napirendre került a román vendégtanárok kérdése. A vendégtanárok meghatározatlan időre jönnének, a román állam finanszírozná. A magyarországi román kisebbségi önkormányzat a kulturális autonómia keretében intézményeket akar átvenni. /Guther M. Ilona: A gyulai magyar-román kisebbségi vegyes bizottsági ülés után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
2002. szeptember 21.
A Kolozsvári Magyar Opera megkezdte 211. évadját. Rossz a helyzetben vannak, jelezte Simon Gábor igazgató. A karból elmentek néhányan. Nyomasztó a Nagy-Románia Párt ellenségeskedése, az ellenőrző szervek befolyásolhatósága magánfeljelentések hatására, Magyarország elszívó hatása s végül a közönség közömbössége. Tompa Gábor, a színház igazgatója a közös termeket sorra kisajátítja, pedig az opera tagjainak létszáma a kétszerese a színházénak. A magyarországi sikeres pályázatok révén tudták bemutatni az idén Gyulán a Saroltát, s ebből fedezték a felújított Rigoletto díszleteit, a Hófehérke és a hét törpe című balettelőadás költségeit is ebből állták. Selmeczi György tíz évig elárasztotta ötletekkel a Magyar Operát, ajánlott címeket, énekeseket, vendégszerepléseket és ajánlotta saját magát karmesterként, majd rendezőként is. Aztán jött Selmeczi újságcikke. Azóta nem kezdeményez semmit. Sőt Selmeczi most operát rendez a Magyar Színházban. - Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem irodalom tanszékvezetőjének javaslatára szeretnék a Kolozsváron tanuló magyar egyetemistákkal megismertetni és megszerettetni az operát. /Hintós Diana: Gondokkal terhes évadkezdés a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"
2002. szeptember 30.
Aradi küldöttség járt Gyulán szept. 27-én, ez a gyulai önkormányzat küldöttségének egy héttel ezelőtti aradi látogatására volt válasz. A két város képviselői szakbizottságokra tagolódva tárgyaltak költségvetési kérdésekről, városgazdálkodásról, -rendezésről, és -fejlesztésről, kultúráról és oktatásról, szociális ellátásról és egészségügyről. Amíg 2000-ben a 200 ezres lakosságú Arad 800 milliárd lejes büdzsét kapott, addig a 30 ezres lakosságú Gyula 4,8 milliárd forintot (kb. 652 milliárd lejt). Magyarországon jól meghatározott kritériumokon alapuló, szigorú jogszabályok rendelkeznek az állami költségvetés megyéknek és városoknak történő elosztásáról. Ezzel ellentétben, Romániában a kormány saját hatáskörében dönt a költségvetés elosztásáról. A testvérvárosi kapcsolatban álló Gyula és Arad képviselői megegyeztek arról, hogy a közeljövőben létrehoznak az összes szakterületért felelős, közös állandó bizottságot, amelynek feladatai között lesz az európai finanszírozást megpályázó közös beruházási projektek elkészítése is. /Gujdár Gabriella: Aradi küldöttség Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./
2002. október 1.
Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./
2002. október 15.
Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke Mádl Ferenc köztársasági elnököt az elnöki delegáció tagjaként kísérte el nagyváradi programjára. Ebből az alkalomból exkluzív interjút készítettek Németh Zsolttal. Leszögezte, hogy az erdélyi magyarság körében a köztársasági elnök látogatása rendkívül pozitív visszhangot váltott ki. Mádl Ferenc útja egyértelművé tette, hogy van Magyarországon olyan gondolkodás - amit egyébként ő maga is megjelenít -, amely határozottan felvállalja a határon túli magyarságnak az ügyét. Ma Magyarországon nagyon sokan megpróbálják az Orbán-kormányt olyan színben feltüntetni, mintha külpolitikai hibákra külpolitikai hibákat halmozott volna, különösen a pártelnök-külügyminiszter Kovács Lászlónak a gondolkodásában érződik ez. Mádl Ferenc vághatta át az egyetem Arany János Kollégiuma új épületének szalagját, azért fontos, mert ő az a közjogi személyiség, aki átíveli a kormányzati ciklusokat, és ő meg tudta jeleníteni azt, hogy a polgári kormány által elkezdett beruházás eredményre vezetett. Az Orbán-kormány kétmilliárd forintot az erdélyi magyar egyetemre adott, addig az új kormány két és fél milliárd forintot Medgyessy Péter miniszterelnök Mudura nevű váradi haverjának épülő plázájára biztosítottak. A baloldali kormány a határon túli magyarság ügyét újból alá kívánja rendelni szomszédságpolitikai és állítólagos integrációs külpolitikai prioritásoknak. - A román kormányzat vállalta, hogy szept. 30-áig a elkobzott magyar egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról a végrehajtási rendeletet megalkotja és elfogadja, azonban ezt nem tette meg. A státustörvény nem lenne újra napirenden mint probléma, ha az új magyar kormányzat nem mutatott volna bizonytalanságot a törvény módosításával kapcsolatban. Emiatt "vetemedhetett a román diplomácia arra, hogy a gyulai kisebbségjogi bizottsági ülésen konkrét, tételes, az egész törvényre kiterjedő, paragrafusok szerinti módosító javaslatokat tett le az asztalra, mintha ez a magatartás nem sértené a nemzetközi kapcsolattartás alapvető normáit, hiszen végül is a magyar parlament által megalkotott törvényről van szó, és nem hiszem, hogy a román diplomáciának lenne feladata, hogy a magyar parlament számára bármely magyar törvény módosításának a megszövegezését elvégezze". Németh Zsolt megállapította, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát lefejezte a baloldali kormányzat. A komplett vezetést, beleértve a főosztályvezetőket is. Az Illyés Közalapítvány ellen gerillaháborút folytatott. A kedvezménytörvény végrehajtásában a 2002-es év második fele semmi előrelépést nem hozott, sőt a határon túli támogatások volumenében nagyon komoly megszorítások várhatók. Tovább menve: a Magyar Állandó Értekezletre nem legitim határon túli szervezeteket hívtak meg, és olyan személyiségeket, mint Tőkés László, aki az egész intézmény létrehozásában kiemelkedő szerepet játszott, nem. Németh Zsolt figyelmeztetett: elindult a lejtőn a magyar nemzetpolitika. Rosszindulat párosul a hozzá nem értéssel, az amatörizmussal, a jog és a kisebbségpolitika területein, a határon túli területeken való terepismeretnek az alapvető hiányával. /D. L.: Nem kell eltűrni a hintáztatást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./
2002. november 2.
A gyulai román ortodox püspökség idén egyetlen lejnyi támogatást sem kapott a román kormánytól, amely a pénzügyi szigorpolitikával gyakorlatilag megpróbálja felszámolni ezt a püspökséget - írta nov. 1-jei számában a Romania Libera című román napilap. Idén áprilisban a magyarországi románság képviselőit Bukarestben fogadta Adrian Nastase miniszterelnök, s ígéretet tett arra: a püspökség 2 milliárd lej támogatást kap a budapesti román ortodox kápolna felújítására. Az ígéretnek megfelelően napvilágot látott az erről szóló kormányhatározat is, ám a pénz mind a mai napig nem érkezett meg Magyarországra. A gyulai román ortodox püspökség - fennállása óta első alkalommal - egyetlen lejnyi támogatást sem kapott a román kormánytól, bár 27 milliárd lejt kitevő alap létezik a határon túli román ortodox egyházak számára. /Támogatás nélkül maradt a gyulai román ortodox püspökség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
2002. november 25.
Nov. 23-án a 125 éve született Adyra neves meghívottak jelenlétében emlékeztek Érmindszenten, a hagyományos zarándoklaton. Tőkés László és Tempfli József püspökök tartottak ökumenikus istentiszteletet. Az Ady-emlékház udvarán Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a főszervező nyitotta meg az ünnepi megemlékezést. Pomogáts Béla irodalomtörténész, Szabó Vilmos államtitkár, Kósáné Kovács Magda, magyar országgyűlési képviselő, Bálint-Pataki József, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke beszélt, Dudás Károly (Szabadka) a délvidéki magyar írók üdvözletét hozta el. Érdekes színfoltja volt az ünnepségnek a magyar országgyűlés tagjaiból álló SZENÁ-TOROK nevű kórus fellépése. Tőkés László püspök szerint az elhangzott felszólalások, a jelenlévők pártállástól független együttállása azt tükrözi, hogy határokon átívelő kérdésekben a magyarság mégiscsak egyet tud érteni. Draveczky Károly tanácsos átnyújtotta a tanács és a megyei múzeum által erre az alkalomra kibocsátott Ady-emlékplakettet és díszoklevelet a következő személyiségeknek: Szabó Vilmos, Pomogáts Béla, Kósáné Kovács Magda, Bálint-Pataki József, Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Gyulai Ferencné, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke, Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Tőkés László, Tempfli József és másoknak. A zarándoklat végén letették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által építendő Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövét. /Fodor István: Ady próféciáinak időszerűségét hangsúlyozták. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 25./ A leendő Ady-központ a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdona lesz. Ady Endre évtizedek óta pusztuló szülőfaluját szeretné fellendíteni a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azzal a 40 személy befogadására alkalmas szállóval, illetve gyógyvízfürdővel, amelynek alapkövét most elhelyezték Érmindszenten. A beruházás körülbelül 520 millió forintba kerül, amelyből 320 milliót a Széchenyi-terv keretében már jóvá is hagytak. Az Ady-emlékév zárórendezvénye nov. 24-én Csucsán volt, ahol Sorskérdéseink: Ady szavával - az Ige tükrében címmel tartottak nemzetpolitikai fórumot. A ma Octavian Goga nevét viselő múzeum, a volt Boncza-kastély kapcsán Milan Kundera cseh írót idézve Tőkés László püspök kifejtette, nem szabad hagyni, hogy egy nemzettől elvegyék emlékeit. Ady Endre munkásságát Koncsol László, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, Szilágyi István író és Indig Ottó irodalomtörténész méltatta. - Tordán is megemlékeztek a költőről, Ady Endre - a humánumőrző költő üzenete című rendezvénnyel emlékeztek a költőre a tordai Mihai Viteazul Gimnáziumban. /Lepedus Péter, Simon Levente: Ady-központ épül Érmindszenten. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./
1997. szeptember 11.
A nemzeti tudat építéséhez nyújt segítséget Kozma Dezső könyve /Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok, Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1997/. A negyvennyolc bemutatott személy között van Gyulai Pál, Kemény Zsigmond, Mikó Imre és Brassai Károly. /Simon Attila: Honismeretünk bővítéséért. =Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./
2003. január 18.
Jan. 17-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban a Kereszténység és közélet tanulmányi napok keretében A közjó a keresztény társadalomtanítás alapján címmel szemináriumot rendezett a Keresztelő Szent János Plébánia. Az ülésszakon kifejtették a katolikus egyház társadalomtanításának alapjait. Ennek keretén belül pedig az erdélyi valóság gyakorlati kérdéseit is megvitatták az egyház képviselői és az RMDSZ politikusai. Hozzászóltak erdélyi magyar politikusok: Markó Béla, dr. Bárányi Ferenc, Szabó Károly, Makkai Gergely, Puskás Bálint, Pete István, Kelemen Kálmán, a szemináriumot befogadó egyház részéről Csató Béla főesperes-plébános, teológusok, papok, magas egyházi méltóságok. Magyarországról Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök, f dr. Goják János szociálteológus, a Pécsi Hittudományi Főiskola professzora és Soós Károly teológus, budapesti kisebbségi szakértő volt jelen. Közjó és a nemzetiségi önrendelkezés című előadásában Soós Károly teológus a klasszikus keresztény tanítás három fontos alapelvét érintette: a perszonalitás (személyesség), a szubszidiaritás (a kisegítés elve) és a szolidaritás elvéről beszélt. A nemzeti önrendelkezésről II. János Pál pápa 1989. január 1-jei, béke világnapi üzenetéről hangsúlyosan szó esett. Az az ország, amelyik üldözi a kisebbségeit, megszeg minden alapvető társadalmi törvényt. II. János Pál írja: "Lélekben közel vagyok a szenvedő kisebbségi népekhez." /Lokodi Imre: Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2003. január 24.
Gyulán tartják február 2-án a magyarországi románok országos önkormányzatának választási ülését. Egyik nagy gondja a magyarországi románoknak, hogy helyi kisebbségi önkormányzataikban magas a nem román nemzetiségű képviselők aránya, és ezek zömmel romák, elsősorban Budapesten alkotva erős csoportosulást. (A többféle nemzetségbe tagolódó magyarországi cigány közösségek egyike, melynek tagjai több mint egy évszázada élnek Magyarországon, egyfajta archaikus román nyelvet beszélnek.) Újabban nézeteltérés alakult ki a valóban román nemzetiségű képviselők között is. Választási koalíciók alakultak: az egyiket a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát elmúlt négy évben elnöklő Kreszta Traján köré csoportosulók alkotják, a másikat a közelmúltban megalakult Román Alternatíva Tömörülés, melynek tagja többek között Petrusán György, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Román Nyelv-, és Irodalom Tanszékének vezetője, Muntyán György, Méhkerék polgármestere, Ruzsa György gyulai elektor és Berényi Mária, a budapesti székhelyű Román Kulturális Társaság elnöke. Kreszta Traján számít a győzelemre. Petrusán György szerint, ha ez a területi elven alapuló lista érvényesül, a választásokon többségbe kerülnek azok, akik nem képviselik az igazi magyarországi románság többségét, mert nem is románok. A népszámlálási adatok alapján a román kisebbség létszáma 10 év alatt 25%-kal csökkent. /(Guther M. Ilona): Egymásnak feszülő vélemények a magyarországi román kisebbség képviseletéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2003. február 28.
A gyulai önkormányzat képviseletében Aradon járt Gaál Áron költő, a két testvérváros kapcsolatainak civil szervezetek, kulturális intézmények szintjén történő erősítésének híve. Gaál Áron találkozott a Tóth Árpád Irodalmai Kör /Arad/ képviselőivel. A gyulaiak javasolják egy közös szerkesztésben napvilágot látó kétnyelvű irodalmi antológia kiadását, amely Arad és Gyula irodalmának, képzőművészeti alkotásainak nyújtana fórumot. A két szomszéd vár között 1990 óta időnként fellángoló, ám menet közben elhaló kapcsolatok most újból erősödnek. /Erősödő irodalmi kapcsolatok. Arad-Gyula kétnyelvű antológia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./
2003. április 14.
Arad az elsők között kezdeményezett testvérvárosi kapcsolatot a szomszédos Gyulával. Tíz évvel ezelőtt a Kézfogások rendezvénysorozattal kidolgoztak egy határon átnyúló kapcsolatrendszert. Ennek eredményeként közös régiós pályázatok születtek. Arad részvétele a Gyula Napokon is természetes. Április 4-én Gyula megismerkedhetett Arad megye népművészetével, most pedig aradi diákok a foci- és a kosárlabdapályán mérkőztek a gyulaiakkal. Az aradiak gyulai bemutatkozása sikeres volt. /Puskel Péter: Arad napja a testvérváros Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2003. június 13.
Növekvőben a romániai és magyarországi kisebbségek védelme iránti felelősség, hangoztatták a Román-Magyar Együttműködési Kormányközi Vegyesbizottság kisebbségi ügyekkel foglalkozó altestületének román és magyar delegációvezetői. Szabó Vilmos államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője elmondta, a megbeszélésen szó esett a nemzeti kisebbségek problémáiról, a Babes-Bolyai Tudományegyetem új magyar tannyelvű karainak létrehozásáról, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazásának gyorsításáról. Cristian Diaconescu külügyi államtitkár szerint a román fél által megfogalmazott ajánlások elsősorban a magyarországi román kisebbség kérései nyomán azonosított problémákkal - az önkormányzatisággal, a román nyelvű iskolákkal, a gyulai ortodox kápolnával, valamint az oktatók román nyelvű képzésével kapcsolatosak. Diaconescu szerint a budapesti kormány "aktívan viszonyul" e kérdésekhez. A román államtitkár szerint a Gozsdu Alapítvány kérdése is felmerült a tanácskozáson, "Együttműködésre bátorítjuk a budapesti vezetést e kérdésben, hiszen ez a magyar fél érdeke is", tette hozzá. "A csíkszeredai magyar konzulátus létrehozásának kérdése a kormányközi tárgyalások napirendjén van, ennek szellemében mi is kitértünk a problémára, és hangsúlyoztuk, hogy a két kormányfő folytatja a kérdés elemzését", mondta Szabó Vilmos. A HTMH vezetője szerint a felek 98 százalékos arányban egyetértenek a megvitatott kérdésekben. /Növekvőben a kisebbségek iránti felelősség. Román-magyar vegyes bizottsági tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2003. augusztus 23.
A Kolozsvári Magyar Operánál Incze Gergely Katalin egyszemélyben karmester, zeneszerző, tanár (a Kolozsvári Színművészeti Főiskolán) és korrepetitor. A korrepetitor az, aki betanítja vagy felfrissíti a szerepeket, darabokat. Incze Gergely Katalin Arany-, Petőfi-, Vörösmarty-, Gyulai Pál- és Ady-versekre komponált zenét. 1981 óta van az operánál, balett-korrepetitorként kezdett. A Kolozsvári Magyar Opera társulatánál elsősorban a szólistahiányt tartja aggasztónak, ezért nagyon nehézkes egy nagyopera bemutatása, illetve repertoáron tartása. Az operett-, illetve a kamaraestek színrevitele viszont jobban megfelel az intézmény jelenlegi erőforrásainak. Egyre kevesebb a magyar anyanyelvű énekes, a magyar nyelvű előadások száma egyre csökkenni fog, és ez szomorú következményekkel járna Kolozsvár fogyatkozó-öregedő-közömbösülő magyarajkú lakosaira nézve is. /Hintós Diana: Nyári terefere Incze Gergely Katalinnal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2003. szeptember 18.
Gazdasági, kulturális és oktatási gondjaik megoldására kértek támogatást Ion Iliescutól a Magyarországon élő románok. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a román kisebbség helyzetének javítását célzó dokumentumot nyújtott át Gyulán a román államelnöknek. Tájékoztatása szerint Iliescu támogatásáról biztosította a magyarországi románságot, ugyanakkor arra kérte a közösség vezetőit: fejtsenek ki hatékonyabb lobbit Budapesten. "Az államfő közbenjárását kértük, hogy a magyar hatóságok év végéig módosítsák a kisebbségi és választójogi törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése érdekében. Emellett szorgalmaztuk, hogy Bukarest a magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottságnál vesse fel, miszerint a magyarországi románság anyanyelvű oktatásának támogatása nem fedezi a költségeket" - nyilatkozta a Krónikának Kreszta Traján. Magyarországon, ahol az állam a tanulók száma alapján támogatja az iskolákat, 13 településen folyik román nyelvű oktatás, ám csak két iskola - a méhkeréki és a gyulai - rendelkezik száz fölötti gyereklétszámmal. A magyarországi románság szerint a kisebbségi tanintézetek nem részesülnek megfelelő finanszírozásban, emiatt azt szeretnék, ha ezeket az intézményeket 100 százalékban finanszírozná a magyar kormány. Az Iliescuval folytatott megbeszélésen a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata felvetette, hogy a két állam kölcsönösen ismerje el az egyetemi diplomákat, ugyanakkor felmerült, hogy a kisebbségi önkormányzat és az aradi Aurel Vlaicu Egyetem megállapodása alapján megvalósulhasson a magyarországi román pedagógusok és óvodapedagógusok továbbképzése. Román Információs és Dokumentációs Központot is létesítene (bejegyzése folyamatban van) a magyarországi románság, amelynek hatáskörébe etnográfiai múzeum, könyvtár is tartozna; első lépésként román tájházat rendeznének be Kétegyházán.. Ion Iliescu egyébként gyulai és kétegyházi látogatása során felkérte a magyarországi románokat, bátran vállalják nemzetiségüket, és tegyenek meg mindent identitásuk és nyelvük megőrzése érdekében. /Rostás Szabolcs: Keveslik a segélyt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2003. október 11.
Okt. 9-én rendezték meg Gyulán a két ország határa menti települések polgármestereinek találkozóját, amely közös zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be. A fő témakör az Arad és Békés megyei határ menti települések idegenforgalmi együttműködése volt. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke javasolta az egybegyűlteknek: közös állásfoglalásban kérjék a két ország kormányától, fejlesszék a Battonya-Tornya, Szalonta-Méhkerék, Csanád-Kiszombor határátkelőhelyeket, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb tengelysúlyú teherautók is áthaladhassanak ezeken. Ugyanakkor Kreszta hangsúlyozta, a kürtösi vasúti határátkelő mellett közúti átkelőt is nyitni kellene. /(Irházi): Határ menti települések találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2003. október 22.
Tapasztalatot cserélt Arad és Gyula városrendezési bizottsága. Az aradi Szabadság-szobor köztéren való elhelyezését tartják a legjobb megoldásnak a gyulai városrendezési bizottság szakemberei. A testvérváros küldöttsége és az aradi urbanisztikai szakértők okt. 21-én közös együttműködésük kiterjesztéséről tárgyaltak. /Gujdár Gabriella: Köztérre kívánják Zala alkotását. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./
2003. október 27.
Szász Enikő a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, az RMDSZ Temes megyei önkormányzati képviselője, civilben a temesvári Csíky Gergely Színház tagja, ahol játszik és rendez is, a temesvári magyar közélet egyik meghatározó személyisége. - Maroknyian vagyunk a Bánságban, és annak a kevés embernek nagyon kijut a munkából, jegyezte meg. 1989 után került közel a politikai szférához, előbb képviselői irodavezetőként, a legutóbbi választások óta pedig az RMDSZ megyei önkormányzati képviselőjeként. Kezdeményezésére alakult meg nyolc éve a Temesvári Magyar Nőszövetség. Nehéz helytállni, a szórványvidéken a csángósodás jelensége érzékelhető. A Nőszövetség célkitűzése szerint négy alapvető tevékenységet fejt ki: közművelődési, szociális, oktatási és karitatív. Legnagyobb rendezvényük az évenként, idén nyolcadik alkalommal megszervezett eurorégiós Bánsági Magyar Napok. Felvállalták Székely László, Temesvár XX. század eleji első főépítésze, a mai Temesvár megálmodója szellemi hagyatékának felkutatását, gondozását, népszerűsítését. Az életművét bemutató fotókiállítást Temesvárról elvitté szülővárosába, Nagyszalontára, majd Szegedre, Gyulára és Békéscsabára. A műépítész 125. születési évfordulójára tavaly színes fotóalbumot jelentettünk meg, Szekernyés János szövegével magyarul, románul, angolul. Most pedig okt. 24-26. között megszervezték a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magyar közművelődési civil szervezeteinek I. Fórumát, ahová Temes megyéből és a vele szomszédos területekről - beleértve Magyarországot és Szerbiát is - vártak résztvevőket. A hasonló tevékenységet folytató művelődési intézmények, szervezetek között nem alakult ki stabil viszonyrendszer. Nem tudják valójában, hány és milyen civil szervezet működik a régióban. Nehezen boldogultak volna, ha nincsenek segítőkész partnerszervezeteik: Csongrád megyéből a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a Szegedi Ifjúsági Ház, Vajdaságból pedig a Than Fivérek Értelmiségi Kör Óbecséről és a Vajdasági Magyar Folklórközpont Szabadkáról. Szász Enikőt leginkább a közösségépítés foglalkoztatja, a szórványsors és annak minden következménye. Jelenleg bábáskodik négy civil szerveződés létrehozásánál. Le kell győzni az "úgyis mindegy", az "úgy sincs semmi értelme" állapotot. Meg kellene tanulni az európai pályázatírásnak a fortélyait, partnereket találni a közös programok megszervezéséhez. /Guther M. Ilona: Nap mint nap újrakezdve... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2003. november 11.
Vekov Károly képviselő román nyelven megjelentetett monográfiáját / Károly Vekov, Locul de adeverire din Alba Iulia, Cluj-Napoca, 2003./ a román történetírás legelső olyan terméke, amely a középkori latin írásbeliség legfontosabb kérdését monografikusan tárgyalja. Könyvének magyar nyelvű címe "A gyulafehérvári hiteleshely (XII-XVI. század)". A hiteleshely a mai közjegyzőségnek felelne meg. A káptalanok, konventek hitelesítették, átmásolták, királyi vagy egyéb rendeletre kiadták a szükséges oklevelet. Erdélyben a legfontosabb hiteleshelyek a kolozsmonostori konvent, a gyulafehérvári, aradi és csanádi káptalanok. Működésük általában a XIII-XVI. századra esik. Magyar nyelvű irodalmuk bőséges. Legelőször (1855) Jernei János foglalkozott velük, majd a múlt században Eckhardt Ferenc, Juhász Kálmán, Beke Antal, Mezey László tanulmányozta általános jelleggel a kérdést. Pár évvel ezelőtt Jakó Zsigmond adta ki két hatalmas kötetben a kolozsmonostori konvent okleveleit. Az aradi káptalan fennmaradt okleveleinek lajstromát 1961-ben Juhász Kálmán jelentette meg a Gyulai Füzetekben. A hiteleshely a latin nyelvű magyar írásbeliség része, érthető, hogy román nyelven mindössze Francisc Pall és Kis András jelentetett meg a kérdésről egy-egy rövid lélegzetű tanulmányt. Vekov Károly 1971-ben fejezte be egyetemi tanulmányait Kolozsvárt román nyelven, de rendszeresen látogatta a magyar nyelvű kurzusokat is. Tanulmányainak befejezése után a bukaresti N. Iorga Intézet Demény Lajos vezette kérészéletű kisebbségi részlegének volt a munkatársa. Kutatási témája kezdettől fogva az erdélyi latin nyelvű írásbeliség volt, s ezen belül is a gyulafehérvári káptalan története. Ebből is doktorált, s most megjelent könyve valójában doktori tézisének kiteljesedett változata. Művének rendkívüli értékét nemcsak a gyulafehérvári káptalan története és ismert okleveleinek lajstroma képezi, hanem az a bevezető rész, melynek tárgyalta a korai latin írásbeliség és a hiteleshelyek kialakulásának feltételeit és fejlődését. Ezt követi a káptalan története, az oklevelek jegyzéke, végül a gyulafehérvári káptalan szerepe az egyetemes erdélyi műveltség fejlődésében. /Kovách Géza: Hézagpótló történelmi monográfia. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2003. november 20.
Több tucat Arad megyei gyerek hétfőn útra kel, pénteken pedig hazatér, mert a gyulai román iskolában tanul ingyen, hatvanezer lejnek megfelelő napi ellátással, tudósított az Adevarul./Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2003. december 13.
Dec. 12-én kettős kiállítás nyílt a sepsiszentgyörgyi Képtárban: a Gyulai Ferenc Fotóművész Egyesület éves összegző tárlatát és a III. Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Kiállítás anyagát együtt mutatták be. Az egyesület egyéves léte alatt tucatnál is több egyéni és csoportos kiállítást szervezettek. /(vop): Büszke számadás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./Két fiatal kerámiaművész munkái láthatók a sepsiszentgyörgyi Képtárban. Németh Katalin sepsiszentgyörgyi és Császár Csilla csíkszeredai főiskolai hallgatók mutatkoztak be. /Magyari Lajos: Agyag és tűz (Tárlat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./
2003. december 17.
A gyergyószentmiklósi Gépgyártóipari Iskolaközpont két XII. osztályos diákja, Gál Csongor és Gyulai Arthúr I. díjat nyertek Tekerőpatak monográfiája című, közösen írt dolgozatukkal Nagyenyeden, a nov. 21-23-a között rendezett II. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián. Eredményüknek köszönhetően 2004 március végén, április elején a diákok Szegeden, egy Kárpát-medence szintű tudományos diákköri versenyen fogják képviselni iskolájukat. A két diák tagja az Unicornis Diákkörnek, amelyet az idén januárban alakítottak meg András Szabolcs tanár vezetésével. A kör tagjai havonta jönnek össze. Jelenlegi témájuk Gyergyó története a második világháború idején, különös tekintettel arra az időszakra, amikor Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, és magyar volt az adminisztráció. /Gál Éva Emese: Díjazott gyergyói diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2003. december 22.
Harmincharmadik alkalommal osztották ki a Magyar Örökség-díjakat dec. 20-án Budapesten, a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri épületének dísztermében. A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága - évente négy alkalommal - állampolgári javaslatok alapján hozza meg döntését. A testület a Magyar Örökség részévé nyilvánította Maczkó Mária "magyar lélekből fakadó énekművészetét." A közelmúltban 70. életévét betöltött, a Károli Gáspár Egyetemen tanító Pozsgay Imre "példamutató politikai szerepvállalásáért" részesült elismerésben. Gyulai István újságíró, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára sportdiplomáciai tevékenységéért vehette át a díjat tanúsító oklevelet. Az erdélyi Haáz-család és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia szintén díjat kapott, nevüket bevezették az Aranykönyvbe. Díjjal ismerték el Magyary Zoltán (1888-1945) jogászprofesszor "közigazgatási és tudománypolitikai munkásságát" is. Magyar Örökség lett Medgyessy Ferenc (1881-1958) szobrász művészete. Kerényi Károly (1897-1973) klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, szerkesztő "nemzet-közi klasszika filológiát gazdagító életművét" szintén Magyar Örökség-díjjal ismerték el. /Magyar Örökség-díjas a Haáz család. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
1997. november 7.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívására november 4-7-e között hattagú román parlamenti küldöttség látogatott Budapestre. A delegációt Victor Bostinaru /DP/, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke vezette, tagjai között volt Szilágyi Zsolt (RMDSZ) képviselő is. - A háromnapos látogatás során a román parlamenti delegáció megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárával, a Kárpátok Eurorégió képviselőivel, az Országgyűlés honvédelmi bizottságával, valamint a gyulai románok képviselőivel. Megállapodás született arról, hogy a külügyi bizottságok találkozzanak évente kétszer - Budapesten, illetve Bukarestben. Az RMDSZ képviselője szorgalmazta a Bukarest-Budapest autópálya tervének mihamarabbi véglegesítését a szakminisztériumok tárcavezetői által, továbbá az erdélyi magyar felsőoktatás kérdéseinek megtárgyalását a két ország tanügy- és külügyminisztereinek szintjén. Kérte ugyanakkor a magyar országgyűlési képviselőket, hogy segítsék Románia integrációs törekvéseit, hogy 1999-ben országunk is a NATO tagjává válhasson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./
1997. november 7.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívására november 4-7-e között hattagú román parlamenti küldöttség látogatott Budapestre. A delegációt Victor Bostinaru /DP/, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke vezette, tagjai között volt Szilágyi Zsolt (RMDSZ) képviselő is. - A háromnapos látogatás során a román parlamenti delegáció megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárával, a Kárpátok Eurorégió képviselőivel, az Országgyűlés honvédelmi bizottságával, valamint a gyulai románok képviselőivel. Megállapodás született arról, hogy a külügyi bizottságok találkozzanak évente kétszer - Budapesten, illetve Bukarestben. Az RMDSZ képviselője szorgalmazta a Bukarest-Budapest autópálya tervének mihamarabbi véglegesítését a szakminisztériumok tárcavezetői által, továbbá az erdélyi magyar felsőoktatás kérdéseinek megtárgyalását a két ország tanügy- és külügyminisztereinek szintjén. Kérte ugyanakkor a magyar országgyűlési képviselőket, hogy segítsék Románia integrációs törekvéseit, hogy 1999-ben országunk is a NATO tagjává válhasson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./
2002. február 1.
Arad és Gyula testvérvárosok. Az Aradon és Gyulán évek óta megrendezett Kézfogások rendezvény idei témája: Önkormányzatok az Európa Uniós integrációs folyamatban. A mindkét városban sorra kerülő találkozón műemlékvédelem, építkezési, tájrendezési, környezetesztétikai témákról lesz szó.A szegedi színházzal már megbeszéltek egy aradi vendégjátékot. Eurorégiós szinten az önkormányzatok együttműködése szükséges. Ezért a három testvérváros, Gyula, Nagybecskerek és Arad közös pályázatot nyújtott be A civil szféra bevonása a döntéshozatalba címmel. /(Németh): Működő Arad—testvérvárosok kapcsolat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./
