Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ), a rendezvényen a régió kiemelkedő személyiségeiről hangzottak el előadások. A szövetség elnöke a Budapesten élő Medvigy Endre, aki főként a kommunizmus idején mellőzött írók – Sinka István, Nyirő József, Wass Albert – munkásságát kutatja. Az irodalomtörténész nemcsak a munkája révén kötődik a Partiumhoz: szülei Nagyváradon születtek. Medvigy Endre a vele készült interjúban kifejtette, a szövetség elnevezése egy ernyőszervezetet takar, amely közel negyven tagszervezetet számlál a Kárpát-medence minden régiójában. Egyetemes magyarságban gondolkodó, határokat, politikai megosztottságot figyelmen kívül hagyó szervezetről van szó, amely a Kárpát-medence egy-egy szeletének értékeit igyekszik felmutatni a vándorgyűléseken. Korábban többek között Kassán, Gyulán, Gyergyószentmiklóson tartottak rendezvényeket. Sok előadás hangzott el a mostani vándorgyűlés három napja alatt, Partium neves személyiségeiről olyan szaktekintélyek értekeztek, mint Jankovics Marcell vagy Andor Csaba. Dsida-évforduló van, ezért hívták meg Lisztóczky László irodalomtörténészt, az egri Dsida Jenő Baráti Kör elnökét. Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet Nagyvádon hunyt el, Andor Csaba tartott előadást róla. Hlatky Endre főispánnak rendkívül fontos szerepe volt nemcsak a nagyváradi, de az egyetemes magyarság életében is. A magyar rádió igazgatójaként József Attilát szerepeltette, és 1944-ben ő olvastatta be Horthy Miklós fegyverszüneti proklamációját. Hlatky nevéhez főződik továbbá az Ady-emlékmúzeum létrehozása is, hiszen ő vásárolta fel 1940 után a múzeum törzsanyagának számító gyűjteményeket. Medvigy Endre Sinka Istvánról tartott előadást, akinek a munkásságával régóta foglalkozik. Sinka István költészete sokkal nagyobb értéket képvisel a magyar irodalomban, mint amennyire ma elismerik, hangsúlyozta. /Gergely Gizella: Repülőgépről a Partium. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./ Július 15-én ért véget Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének XVI. Vándorgyűlése. Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész Hollósy Simon festőművész és a nagybányai művésztelep címen beszélt Hollósy életéről, művészi hitvallásáról, Urbán László irodalomtörténész Nagyvárad egykori szerelmes trubadúrjáról, Nadányi Zoltánról. Bertha Zoltán irodalomtörténész Németh László partiumi gyökerei és nagyváradi beszéde című előadásában felidézte azokat gondolatokat, melyeket az író figyelmeztetésként szánt a magyar nemzetnek. Németh László nagyváradi beszédében fogalmazta meg: „Magyar az, aki az érdekei ellen is magyar akar maradni”. A Bihar megyei poéták közül Gellért Sándor költészetébe kalauzolta a jelenlévőket Gellért Gyula református esperes, a költő fia. Lipcsey Ildikó történész Páskándi Géza munkásságáról tartott előadást. Az előadásokat Bálint István János szerkesztő zárta Boldog Várad címmel. /Szőke Mária: Kis ízelítő szellemi kincseinkből. = Reggeli Újság (Nagyvárad), 2006. júl. 16./
2007. augusztus 11.
A kolozsvári román elektronikus és írott sajtónak lehetősége nyílott arra, hogy a helyszínen ismerkedjen meg a magyarországi kulturális autonómiával, ugyanis László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Gyulára és Méhkerékre látogatott el egy kolozsvári küldöttséggel. A politikus várhatóan Kreszta Trajánnal, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökével is találkozik, de Ioan Fodoreanu gyulai román főkonzullal is megbeszélést folytat. László Attila a gyulai román iskolának könyvadományt és sportfelszerelést vitt. Megállapította, hogy a romániai magyarok és a magyarországi románok kölcsönösen irigykedve néznek egymás helyzetére. Egyfelől Magyarországon működik a kisebbségi önkormányzat, amelynek maximális beleszólása van a kulturális intézmények működésébe, másfelől pedig a román kisebbségnek nincs parlamenti képviselete az Országgyűlésben. /B. T. : A magyarországi románokat kereste fel László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./
2007. augusztus 23.
Bollók Csaba filmje, az Iszka utazása – mely a dévai Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett gyermekotthon két lakójáról szól – fődíjat kapott a mexikói Monterray Nemzetközi Filmfesztiválon. A filmet hamarosan Szarajevóban és Kanadában is bemutatják. Kolozsváron, a Reményik Sándor pincegalériában nyitják meg augusztus 24-én a Margittai Helios Fotóklub tagjainak kiállítását. Augusztus 23-án nyílik meg Aradon Florin Horniu és Bagyinszki Zoltán aradi és gyulai fotóművészek tárlata. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Siménfalván rendezte meg a XXXI. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát augusztus 16-19-e között. A konferencián mintegy kétszáz fiatal vett részt az egyházközségi ifjúsági egyletek képviseletében. A konferencián többek között a béke értelmezési lehetőségeiről, a globalizációról valamint az emberek Istennel való kapcsolatáról volt szó. /Kultúra röviden. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./
2007. augusztus 28.
Arad újkori történelme, fejlődésének legeredményesebb időszaka nem az 1920 utáni évekkel, a román adminisztráció bevezetésével kezdődött, hanem jóval előbb. A város múltjával foglalkozó tudományos ülésszak nem is volt erre rá kíváncsi. A gyulai vendégeknek nem tették lehetővé a román nyelvű előadások szövegének megértését. Az aradi napok szervezői újból elfeledkeztek arról, hogy ebben a városban akadnak magyar kutatók is, akik, ellentétben egyik-másik előadóval, már letettek az asztalra egy-két ilyen jellegű tanulmányt. A legfájóbb az, hogy az ilyen “apróságok” jelentőségére mindig alapos fáziskéséssel döbbenünk rá, amikor már aligha lehet korrigálni a mulasztást. Meggyőző példa erre dr. Kovách Géza post mortem kiválósági díja. Amíg élt és alkotott, elkerülte az elismerés. A város részéről teljes közöny övezte utolsó éveit. Pedig az utóbbi fél évszázadban aligha volt Aradnak fajsúlyban hozzá mérhető történésze. Kedvező viszont, hogy kifüggesztették Arad polgármesterinek névsorát. /Puskel Péter: Egykori városatyák panteonja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./
2007. augusztus 30.
Két határon átívelő megállapodásról is tárgyaltak az elmúlt napokban magyarországi és romániai önkormányzatok képviselői. Békéscsabán a magyar–román közútfejlesztési tükörprojektek megvalósításáról tanácskoztak a határ menti települések önkormányzati vezetői, valamint a két ország útügyi szakemberei. Ismertették az Elek, Lőkösháza és Dombegyház határhoz vezető útszakaszainak tervdokumentációit. Ez a projekt összességében 70 kilométer út fejlesztését tartalmazza. Emellett az útügyi és önkormányzati szakemberek megvitatták a Gyula–Lőkösháza–Dombegyház–Battonya határ menti útszakasz fejlesztésének lehetőségét. /Magyar–román együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2007. szeptember 25.
Szeptember 25-én kezdődik a Biennálé – a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja Budapesten, Gyulán és Szegeden. A határokon túli magyar kulturális élet bemutatása céljából idén első ízben rendezik meg a Kortárs Művészeti Fesztivált, mely az augusztusban lezajlott háromnapos rendezvény – Biennálé, a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja – második része. A szeptember 25-e és október 13-a között a színház, a film, a tánc és a képzőművészet műfaját is bemutatja. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Felkarolt” határon túli művészek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2007. október 16.
Most ért véget a Biennálé, mely a határon túli magyar kultúrát igyekezett bemutatni a magyarországiaknak Budapesten és több vidéki városban, a szervezőkhöz már most érkeznek a megkeresések 2009-re. „Az előzetes elképzeléseinket is felülmúlta a Biennále – Külhoni Magyar Kortárs Művészeti Fesztivál sikere. Bevallom, féltünk egy kicsit attól, hogy mennyire és milyen hamar fogja befogadni a magyar közönség a rendezvényt, hiszen a határon túli színházakat bemutató sorozatnak négy-öt év kellett ahhoz, amire nekünk három hetünk volt” – nyilatkozta Goldschmied József, a programot szervező Égtájak Iroda igazgatója. Erdély a fesztiválon helyet kapó összes műfajban – képzőművészet, film, zene, színház, tánc, opera, irodalom – képviseltette magát, legnagyobb sikere pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának volt. „A Társulat Budapesten három helyszínen, három különböző műsort mutatott be, minden este más közönség előtt, de mindig telt házzal. A Biennále egyik vidéki helyszíne, Gyula is határozott érdeklődéssel fogadta a vásárhelyiek által előadott Alvajáró románcot. „Igény van erre a fesztiválra itthon és a határon túl egyaránt” – mondta tapasztalatait összegezve Goldschmied. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Magamutogatás, égtájalva. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2007. október 18.
Egymillió lejt utalt ki a román kabinet a harmadik együttes román–magyar kormányülésre, tájékoztatott Cseke Attila államtitkár, az előkészítő bizottság vezetője. Cseke Attila szerint a korábbi együttes ülések számos konkrét eredményt hoztak, mint például az egyszeri, közös határellenőrzés, a konzulátusok megnyitása Csíkszeredában és Gyulán, valamint a kulturális központok bővítése. /Költségvetés- kiegészítés a román–magyar kormányülés megszervezésére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./
2007. október 23.
Idén is megrendezték Gyulán – október 19–20-án –, a Karácsony János Katolikus Gimnázium szervezésében, a Simonyi Imre Országos Szavalóversenyt. A szakmai zsűribe meghívták Szőcs Géza költőt, írót is. Az irodalmi Simonyi-díjat Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen tulajdonos-főszerkesztője alapította összmagyar díjként. A díjat Szőcs Géza nyerte el, aki a szavalóversenyen átvette a díjat a Simonyi Társaság elnökétől, dr. Hevesi Józseftől. Szőcs Géza Gyulán megtartott költői estje kiváló alkalomnak bizonyult az összmagyar irodalmi, művészeti, közéleti kérdések megvitatására. A díjazottat és munkásságát, Elek Tibor békéscsabai irodalomtörténész, az Irodalmi Jelen munkatársa értékelte, mondván, az idei irodalmi díj az életművet nyugtázta. /(HMJ): Könyvbemutató, díjátadás Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./
2007. november 9.
November 8-án a gyulai Városházán dr. Perjési Klára gyulai polgármester köszöntőjével megnyílt az Arad–Gyula közötti hagyományos Kézfogások rendezvénysorozata. November 9-én az aradi filharmonikusok koncerteznek Gyulán. /J. Gy. : A XIII. Kézfogások Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./
2007. november 17.
Idén tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Kézfogások rendezvénysorozatot. November 16-án Aradon, a városháza dísztermében aradi részről Gheorghe Falca polgármester és Bognár Levente alpolgármester, gyulai részről Szabó Árpád alpolgármester köszöntötte a jelen lévő tanácsosokat, a polgármesteri hivatalok különböző osztályainak képviselőit, meghívottakat. Szabó Árpád elmondta, a Kézfogások kifejezik a két város közötti jó kapcsolatot, ugyanakkor szeretnék ezt az együttműködést egyre inkább a civilszervezetekre bízni. /(irházi): Újabb kézfogás Arad és Gyula között. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./
2007. december 12.
Első alkalommal osztották ki a Budapesti Román Kulturális Intézet kulturális nívódíját és média-díját. A Duna Palotában december 11-én tartott rendezvényen a média-díjat Cselényi László, a Duna Televízió elnöke vehette át, az indoklás szerint a közszolgálati csatorna kulturális sokszínűsége érdekében kifejtett munkájáért. Az elismerés szól a Duna Televízió azon tevékenységének is, amely elősegíti a toleranciát. Szintén média-díjban részesült Simon Eva, a gyulai Foaia Noastra című folyóirat főszerkesztője. /Kitüntették Cselényit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./
2007. december 19.
December 18-án, a kisebbségek napján zárta a közép-, kelet- és dél-európai interetnikai kapcsolatok regionális központja (PER) a Sokféleség – esély a jövőért című rendezvénysorozatát Bukarestben, amelyet a kormánnyal közösen szerveztek a fiatalok kisebbségekkel kapcsolatos ismereteinek bővítése céljából. Ennek keretében képzőművészeti versenyt szerveztek líceumi diákok számára, sor került egy rádiós kampányra, Románia interkulturális térképének megrajzolására és egy újságírói versenyre is. Ez utóbbi fődíját a bukaresti Új Magyar Szó és a Cotidianul napilapok kapták. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2007. évi Kisebbségekért Díjat december 18-án adta át. A 16 kitüntetett között volt Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, kisebbségpolitikus, Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium igazgatója, továbbá a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány és Szegedi László kőhalmi református lelkész is. /K. Gy., P. K. : Díjazott kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2007. december 28.
Idén ősszel Aradon egykori helyére visszakerült Szentháromság-szobor. A magyar önazonosság megtartását szolgálták a városban a magyar iskoláknak, egyházakmak, civilszervezeteknek és közösségi rendezvényeknek juttatott támogatások. Kiemelendő a Csiky Gergely Iskolacsoport érdekében a római katolikus egyházzal 49 évre megkötött szerződést, melynek nyomán lehetővé vált az épület új szárnyának építésére vonatkozó tanulmányok és tervek elkészítése. A bentlakás fürdőszobáinak modernizálási munkálatai beindultak. Szintén helyi költségvetési keretből járultak hozzá történelmi magyar egyházak templomjavítási költségeihez, összegezte az eredményeket Bognár Levente, Arad alpolgármestere. Idén Arad épített öröksége címmel albumot adtak ki, amely műemlékeiket mutatja be. Az Aradi Magyar Majális megszervezése idén is sokaknak biztosította a közös szórakozást, az együttlét élményét. Az őszi hónapokban zajló sikeres magyar kamaraszínházi előadásokat is támogatták. A partner- és testvérvárosi kapcsolatok segítségével egy Interreg pályázat keretén belül a makói kórház regionális sürgősségi ellátási felkészítőjén 160 aradi egészségügyi alkalmazott részvételét biztosíthatták. Határ menti pályázat keretében folytatódott az Arad és Orosháza közötti kulturális cserekapcsolat. Péccsel kulturális és egyben szociális témájú közös pályázatban vettek részt. A jövő évtől kezdve Gyula és Hódmezővásárhely mellett Péccsel is testvérvárosi kapcsolatot fognak fenntartani. /Bognár Levente, Arad alpolgármestere: A magyar Arad 2007-ben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./
2008. január 4.
Magyarországra, „testvérvárosi körútra“ viszi a Csíki Székely Múzeum Zsögödi Nagy Imre műveinek reprezentatív válogatását, jelezte Gyarmati Zsolt múzeumigazgató. A gyűjteményt először Csíkszereda testvérvárosába, Kaposvárra viszik, ezután következne a többi testvérváros, úgymint Gyula, Tiszaújváros és Cegléd. /Horváth István: Utazó zsögödi fények. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
2008. február 14.
Ismét összeült Aradon a két megye vegyes bizottsága, újabb lehetőségek nyíltak közös célok megvalósításához. Az egyik a Kecskemét-Békéscsaba-Gyula gyorsforgalmi út (M44) teljes korszerűsítésének terve, ezt ugyanis össze lehetne kötni az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi úttal, amelynek felújítása Romániában prioritás. Megegyeztek, hogy kérni fogják, az ügy kerüljön a hamarosan ismét megszervezendő magyar-román kormányülés napirendjére. Más, határon átnyúló tervek is napirendre kerültek. Az ülésen a két elnök mellett részt vett többek között Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, Felföldi Zoltán az M44-es felújításának biztosa, Hanó Miklós, Békéscsaba alpolgármestere és Búza Gábor az aradi tanács alelnöke is. /Irházi János: Arad-Békés Vegyes Bizottság. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./
2008. április 1.
Személyeskedő, kis híján a tettlegességig menő vita és veszekedés jellemezte a Magyarországi Román Országos Önkormányzat /MROÖ/ március 29-én Gyulán tartott közgyűlését. Tavaly novemberben ugyanez a testület elfogadta azt a határozatot, amely szerint a MROÖ átvenné a gyulai román általános iskola és gimnázium fenntartói jogát az önkormányzattól. Ez ellen a Gyulai Román Kisebbségi Önkormányzat, majd az iskola tanári kara és a szülői munkaközösség tiltakozott. Utóbb ezt a gyulai képviselő-testület is elutasította. /Bod Péter: Magyarországi románok országos közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./
2008. június 10.
Egy hónapon belül elvégzik a Sebes-Körös hajózhatóvá tételével kapcsolatos különféle tervek összehangolását, és elkészül a területfejlesztési koncepció – jelentette ki Kóthay László magyar vízügyi államtitkár egy nagyváradi tanácskozáson. A magyarországi és a romániai szakemberek holland kollégáik segítségével a nagyszabású tervhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányokat és kisebb terveket tárgyalták meg. A Nagyváradtól Gyuláig tartó turisztikai hajóút terve a 2006-os magyar–román együttes kormányülésen merült fel. /Fried Noémi Lujza: Tervezik a hajóutat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2008. június 11.
Az erdélyi magyar színházaknál az évadzáró előadás után sem nyári fesztiválok kötik le a színészek nyarának egy részét. A vadásztársaság volt az évadzáró előadás június 10-én Kolozsváron, folytatódnak a Tompa Gábor által rendezett III. Richárd próbái. A produkciót június 24-én á mutatják be Gyulán. A kolozsvári társulat esetében nincs szükség fiatalításra – közölte Tompa Gábor igazgató –, hiszen a társulat mintegy hetven százaléka 25–35 év közötti. Temesváron egy női és egy férfi színész állást töltöttek be, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznál egy férfi színészit, illetve a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színháznál négy férfi színészi és egy színésznői állást hirdettek meg. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál az évadzáró előadások között Roland Schimmelpfennig Nő a múltból, illetve Carlo Goldoni A legyező című produkciók láthatók. A Színházművészeti Egyetemen is sikeres évadot zárt: a Sok hűhó semmiért utolsó előadását a közönség tízperces tapssal jutalmazta. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház június 18-án zárja idei évadját, amikor a közönség szavazatai alapján átadják a legjobb színésznek és színésznőnek járó díjat. Másnap, 19-én indulnak a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiváljára, amelyen négy előadással vesznek részt. Dunkler Réka művészeti tanácsadó és dramaturg kifejtette, szakmailag a legsikeresebbnek mondható az Elektra, mely több hazai és külföldi meghívást kapott színházi fesztiválokra, és címszereplőjét, Jakab Orsolyát Uniter-díjra jelölték. A szatmári Harag György Társulat mögött szintén sikeres évad áll. Szállasi Katalin gazdasági referens arról tájékoztatott, hogy a gyermektagozattal együtt nyolc bemutató előadást tartottak, s a 28 bérletes ház önmagában is 28 350 nézőt jelent. A 21 tagú társulat négy most végző fiatal színésszel bővül. A nagyváradi Szigligeti Ede Társulat június 15-én zárja az évadot, a Shakespeare/B. A tévedések komédiája előadásával. Mivel a színháztermet restaurálják, a társulat a filharmónia és szakszervezeti művelődési házban játszott az elmúlt évadban. Meleg Vilmos igazgató szerint a mintegy 3500 bérlet és az, hogy minden előadáson megtelt a nézőtér, azt bizonyítja, hogy a váradiak nem pártoltak el a társulattól. Az évad legsikeresebb stúdió-előadásaival zárja az évadot a temesvári Csiky Gergely Színház. Június 15-én a dán L. Knutzon Közeleg az idő című abszurd drámáját, 16-án hétfőn B. Hrabal Sörgyári capriccio című kisregénye alapján Szilágyi Ágota egyéni előadását láthatja a közönség. Az évad utolsó előadása június 17- Csehov–Kiss Csaba De mi lett a nővel? című darabja. A bánsági színház több mint tízezer nézőt vonzott az elmúlt évadban. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban június 10-én mutatták be az Yvonne, burgundi hercegnő című színművet, román kritikusok meghívásával, román feliratozással. A társulat Kisvárdán mutatja be a George és Lennie-t június 24-én, valamint az Yvonne-t 26-án. A Tamási Áron Színház közel húszezer nézőt vonzott az elmúlt évadban. A már hagyománnyá vált évadzáró gálaműsoron szórakozhat a Csíki Játékszín közönsége június 20-án – közölte Parászka Miklós igazgató. Szokás szerint ekkor díjazzák a közönség ez évi kedvenc művészét, és ekkor adják át a Hunyadi László-emlékplakettet. A színház 55 ezres nézőszámmal büszkélkedhet. /Itt a nyár, az évad zár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2008. június 14.
Nagyzerind 75 ezer eurós pályázatot nyert a Románia–Magyarország Phare CBC, határon átnyúló program keretében. Ebből az összegből fog elkészülni a nagyzerindi és feketegyarmati községi utak rehabilitálásának műszaki dokumentációja. Körülbelül 7-8 hónapon belül készül el a műszaki dokumentációja annak a nagyzerindi 7,65 km hosszúságú útnak, mely egészen az országhatárig húzódik. Az országhatár túlsó oldalán lévő szakasz rehabilitálási költségeit a gyulai önkormányzat állja. Ha sikerül elvégezni a korszerűsítési munkákat, a Nagyzerind és Gyula közötti, jelenleg 40 km-es távolságot 15 km-re rövidítik. A műszaki dokumentáció elkészülte után újabb pénzeket kell majd megpályázni a kivitelezésére. /Sólya R. Emília: 15 kilométerre szűkülhet a Nagyzerind–Gyula útszakasz! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./
2008. július 9.
Telt házas előadással mutatkozott be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gyulán, a Shakespeare Fesztiválon. A Gyulai Várszínház és a kolozsváriak közös produkciója, a Tompa Gábor rendezte III. Richárd július 5-i bemutatóját még három másik előadás követte. „Az előadás még gyakorlatilag nincs kész, ez voltaképpen előbemutató, s majd az igazira Kolozsváron kerül sor novemberben” – jelezte Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, a fesztivál darabjait kiválasztó művészeti grémium tagja. A magyarországi színházi szakma tiltakozását váltotta ki Tompa Gábor nemrégiben megjelent interjúja a Népszabadságban. „Mára Magyarországon a színházi értékrend a feje tetejére van állítva. Noha többször jelen voltunk, sőt díjat is kaptunk a POSZT-on, a szakmai beszélgetéseken előadásainkról rendszerint irtózatos zagyvaságok hangzottak el” – nyilatkozta a neves rendező. Tompa nyilatkozataira reagálva Csáki Judit kritikus és Szűcs Katalin Ágnes művészeti tanácsadó tiltakozó állásfoglalással válaszolt. /Darvas Beáta, Kánya Gyöngyvér: Félkész darabbal kész siker. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
2008. augusztus 7.
Negyedszer szervez együttes ülést Románia és Magyarország kormánya 2008 őszén. A bizottság vezetője idén is Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, aki szerint a két ország közötti kapcsolatokban új fejezetet nyitottak az együttes kormányülések. Az elsőre 2005 októberében került sor, ennek kézzelfogható eredménye a magyar főkonzulátus megnyitása Csíkszeredában (2006 márciusában), majd a gyulai román főkonzulátus megnyitása (2006 novemberében). Ugyanabban az évben nyitotta meg kapuit a Bukaresti Magyar Kulturális Központ fiókintézete Sepsiszentgyörgyön, majd tavaly év végén a Budapesti Román Kulturális Központ fiókja Szegeden. Vannak olyan ügyek, amelyekhez több év kell. Ilyenek például az energetikai együttműködések: a gázhálózatok összekapcsolása Arad és Szeged között, a nagyfeszültségű távvezetékek kapcsolódása Nagyvárad és Békéscsaba között, vagy a határon átnyúló turizmus közös fejlesztése. Az első román–magyar kormányülést 2005. október 20-án tartották Bukarestben, a másodikat 2006. november 16-án Budapesten, a harmadiknak pedig Nagyszeben, Európa kulturális fővárosa adott otthont 2007. november 14-én. A negyedik együttes kormányülés házigazdája ismét Magyarország lesz. /Együtt tervezik a jövőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./
2008. szeptember 2.
Hevesi József (Hevesi Mónár József) 1948. május 5-én Aradon született. Körorvos, közíró, költő. Nincs olyan körösközi esemény, amiben keze ne lenne benne, de ő szerényen a háttérben marad. Hevesi József lokálpatrióta, „ágyai”. Ágyán született, mint Olosz Lajos az erdélyi magyar avantgárd képviselője vagy Ágyai Szabó Magda, ahogy azt Régimódi történetében megfogalmazta, továbbá Csép Sándor. Hevesi Mónár József interjúkötete (Magánúton) tavaly jelent meg. A könyv évekig íródott, alkalom szülte interjúk főszerkesztőkkel, képzőművészekkel, politikusokkal, a megmaradásért vívott küzdelem helyszínein. Hevesi fontosnak tartja Simonyi óbester és Simonyi Imre emlékét ápolni. Ő adta át az első Simonyi-díjat Szabó Magdának Debrecenben, Kósa Lajos és Tőkés László társaságában. A másodikat Beke Györgynek Simonyifalván, Böszörményi Zoltánnal. A harmadikat Bodor Pálnak Aradon. A tiltás ellenére átadta Gyulán a díjat Szőcs Gézának. Az idei Simonyi-díjas, közfelkiáltással, egy vérszerinti Simonyi, L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára, nemzetben gondolkodó író. /Nagyálmos Ildikó: Szimultán szerelmek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./
2008. szeptember 6.
Az anyaország szellemi életének meghatározó egyéniségei voltak azok, akik folyamatosan az utódállamok kisebbségi magyar kultúráját figyelték. Sokatmondó névsort lehetne összeállítani, Görömbei András nevét kiemelve. Mellette és vele együtt többeket is érdemes számon tartani Elek Tibort, akinek erdélyi magyar irodalmi tárgyú tanulmányait és kritikáit erdélyi kiadó jelentette meg /Elek Tibor: Magatartások és formák. Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2008/. Elek Tibor sokoldalú irodalmár, akit kritikusként és irodalomtörténészként csakúgy számon tartanak, mint szerkesztőként és rangos irodalmi-kulturális programok szervezőjeként. Nyíregyházán született 1962-ben, Gyulán él, és a Békéscsabán megjelenő Bárka című irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője. Elek Tibor új kötetét több mint húsz év terméséből válogatta, legkorábbi írása 1985-ből, legfrissebb 2008-ból származik. Több tanulmányban és kritikában foglalkozott Sütő András, Székely János, Bogdán László, Mózes Attila munkásságával, elemezte Ferenczes István, Markó Béla költészetét, bemutatta Kocsis István drámaírói pályáját, és figyelmet szentelt például Sigmond István, Király László, Szőcs Géza, Vida Gábor egy-egy kötetének. Terjedelmes életműinterjút készített az évek során Lászlóffy Aladárral, Szilágyi Istvánnal, Ferenczes Istvánnal, Bogdán Lászlóval, Mózes Attilával és Orbán János Dénessel. Elek Tibor azonos mércét alkalmaz alkotókra, illetve művekre, tartozzanak azok akár az anyaországi irodalomhoz, akár valamely kisebbségihez. /Borcsa János: A kritikus mércéje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./
2008. szeptember 17.
A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Bogáncs Néptáncegyüttese és a véndiákok Zurboló Táncegyüttese eseményekben, előadásokban és különböző vendégszereplésekben gazdag nyarat zárt az idén is. A nyári eseményeket a május 30-án megtartott XXXIX. Brassai Hét gálaműsora nyitotta, ahol fellépett a Bogáncs együttes valamennyi csoportja. Másnap, május 31-én a Bogáncs Torockón, a Brassais Véndiák Alapítvány Tóbiás Ifjúsági Szabadidőközpontjának 15. évfordulós ünnepségén, a Kisbogáncs és az Apróbogáncs pedig a kolozsvári Farkas utcában szervezett gyermeknapi rendezvényen táncolt. A Bogáncs fellépett június 7-én a Kolozsváron megrendezett IX. Erdélyi Ünnepek c. néptáncfesztiválon, június 28-án Magyarlónán és Gyaluban, július 13-án a magyarszarvaskendi református szórványtalálkozón, majd a különböző falunapokon való fellépések sorozata következett. A Bogáncs táncolt augusztus 17-én Kolozsváron a X. Szent István Napi Találkozó gálaműsorán, valamint a Kisbogánccsal közösen augusztus 30-án részt vett a VII. Bonchidai Kastély Napokon is. A Zurboló Táncegyüttes június 12-én ismét előadta Postakert című táncjátékát Kolozsváron, majd június 29-én a Kolozsvár Társaság által szervezett Hívó szó Kolozsvárra rendezvénysorozat keretében közreműködött a Tarisznyás zenekar koncertjén. Augusztus 17-én a Zurboló is fellépett a X. Szent István Napi Találkozó gálaműsorán, augusztus 23-án pedig Györgyfalván tartott előadást. /Bogáncsos és zurbolós nyár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2008. szeptember 29.
A magyarországi román kisebbség képviselői szerint visszafordíthatatlannak tűnik a közösséget sújtó asszimiláció, amellyel az egyház és az iskola is nehezen képes felvenni a küzdelmet. Közösségük lassú, de biztos beolvadására hívták fel a figyelmet a magyarországi románok képviselői a Project on Ethnic Relation (PER) amerikai civil szervezet által a Bánságban és Magyarországon élő kisebbségek helyzetét taglaló konferencián. A magyarországi román vezetők arra panaszkodtak, hogy a román nemzetiségű fiatalok többsége már a családon belül sem beszél anyanyelvén. A 2001-es népszámlálás szerint Magyarországon közel 11 ezren vallották magukat románnak, közülük viszont csak nyolcezren jelentették ki, hogy beszélik is anyanyelvüket. „Elősegítené a nyelvi identitás megőrzését, ha az Aradról, Temesvárról áttelepült román családok hozzánk íratnák gyermekeiket, többségük azonban továbbra is az anyaországban iskoláztatja csemetéjét” – nyilatkozta Iulia Olteanu, az 57 diák oktatását ellátó battonyai román iskola igazgatója. Magyarországon 12 településen működik vegyes tannyelvű, román tagozatokat is magában foglaló iskola, középiskolai szintű képzés kizárólag a gyulai Nicolae Balcescu Gimnáziumban folyik. Juhász Tibor, a Magyarországi Román Önkormányzat gyulai hivatalvezetője szerint a román oktatásra a tekintetben is veszély leselkedik, hogy a helyi önkormányzatok a diáklétszám alapján juttatott fejpénz formájában finanszírozzák a tanintézeteket, ha kevés a román tanuló, akkor a finanszírozáshoz szükséges különbséget a kisebbségi önkormányzatnak kell előteremtenie. A templomba járó hívek számának folyamatos apadására panaszkodik Siluan Manuila gyulai ortodox püspök is, aki szerint a 11 lelkész által lefedett 21 magyarországi görögkeleti egyházközségben az istentiszteletre legtöbb hatvan lélek jár. /Rostás Szabolcs: Otthon sem beszélnek románul. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2008. október 4.
Bocskay Vince szobrászművészről írta pályatársa, Márton Árpád: „Évtizedeken át szellemi nagyjainkat egy rendszer megtagadta, tiltotta, elhallgatta. Most az idő, a korigény újra kiszólította a feledésből, és Bocskay Vince által kiléptek a terekre méltóságukban és a forma hiteles tisztaságában. ” Alkotóművészetét mérlegelve felezővonalat húzható a pálya közepén. Művészi ténykedése első felét a kisplasztikák uralják, a másodikat az emlékszobrászat, a térszobrok dominálják – írta az 1949. december 16-án Szovátán született, jelenleg is ott élő művészről monográfusa, Nagy Miklós Kund. /Nagy Miklós Kund: Bocskay Vince. Műterem sorozat. Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008/ Bocskay Vince Kolozsváron az akadémián szerzett oklevelet 1974-ben, majd hazatért szülővárosába. Rajztanárkodott, pedagógiai tevékenysége hasznosan egészíti ki szobrászatát. Szülővárosában ma már művésztelep működik; Kusztos Endre, Bocskay Vince, Kuti Dénes, Sánta Csaba, Siklódi Zsolt, Kuti Botond és t más alkotó együttműködése révén példásan valósult meg a különböző nemzedékek kézfogása. 1990 után közel húsz monumentális munkát fejezett be, volt év, amikor kettőt is avattak. Szovátán Nicolae Balcescu (1991) és Petőfi Sándor (1992) mellszobrát és a két világháború hősei emlékművét készítette el, a Petőfi-mellszobor párját a testvérvárosban, Százhalombattán is felállították. Első egész alakos munkája dr. Bernády György bronzszobra Marosvásárhelyen (1994). További köztéri alkotásai (2006-ig): a háborús hősök emlékműve Szovátán (1996), a politikai foglyok emlékműve Székelyudvarhelyen (1996), Mikes Kelemen mellszobra Zágonban (1997), Apor Vilmos püspök egész alakos szobra Gyulán (1998), gróf Mikó Imre egész alakos szobra Sepsiszentgyörgyön (1998), millenniumi emlékoszlop Nagyváradon (2000, közösen Gergely Istvánnal és Dóczy Andrással), Patachich Ádám érsek egész alakos szobra Kalocsán (2000), Bod Péter mellszobra Felsőcsernátonban (2001), az 1848-as forradalom és szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékműve Kézdivásárhelyen (2002), a Don-kanyarban elpusztult hősök emlékműve Marosvásárhelyen (2005), Márton Áron püspök egész alakos szobra (Budapesten várja, hogy elhozzák és felavatása után a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál fogadja a betérőket), az 1956-os elítéltek emlékműve a kolozsvári Református Teológián (2006). /B. D. : Bocskay Vince emberarcú szobrászata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 16.
Gyulán kap szobrot a magyarbarátnak nem nevezhető Andrei Saguna egykori, nagyszebeni ortodox püspök. Saguna azon román nemzetiségi vezetők közé tartozott, aki a függetlenségéért küzdő Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdítottak. Saguna 1849-ben a Román Nemzeti Bizottmány elnökeként még arra is kísérletet tett, hogy részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait a Habsburgok belső titkos tanácsosi ranggal honorálták. A szoborállítás – a nagyszebeni, román-magyar kormányülésen eldöntött – tényére dr. Perjési Klára gyulai polgármester hívta fel a sajtó figyelmét. A település vezetője a hét várható eseményei között megemlítette a szobor alapkőletételét, az ortodox püspök személyével kapcsolatban nem bocsátkozott semminemű értékelésre. Azt viszont elmondta, ő is csak meghívottként vesz részt az eseményen. Alt Norbert gyulai képviselő elmondta, nem szerencsés döntés Gyulán és sehol az országban szobrot állítani olyan történelmi személyeknek, akik tevékenységük során következetesen magyar érdekek ellen cselekedtek. „Ezt sehol máshol a világon nem meri megengedni magának egy kormány vagy egy felelős vezető, sajnos erre csak Magyarországon van példa, melyek rossz, régi vágású beidegződéseken alapulnak. Államalapító Szent István királyunkról sajnos még nincs szobor városunkban, de ezúton kezdeményezem annak felállítását, ha máshol hely nem lévén, akkor a körzetemben. ” – mondta Alt Norbert. (Magyar Nemzet) /Gyulán állítanak szobrot a magyarellenes román püspöknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./
2008. október 17.
Nyolc-tíz szándéknyilatkozat, egyezmény elfogadása várható a jövő héten Szegeden sorra kerülő magyar–román együttes kormányülésen. Ezek között van az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevétele, valamint az oktatási és kutatási oklevelek elismerése. Cseke Attila, a román kormány főtitkárhelyettese ismertette az együttes ülés napirendjét. Felidézte, hogy az eddigi együttműködés eredményei közé tartozik a gyulai román és a csíkszeredai magyar főkonzulátusok, valamint a sepsiszentgyörgyi magyar és a szegedi román kulturális központok megnyitása, továbbá az egymegállásos határátkelés. Szegeden szóba kerülnek majd a korábban megszületett megállapodások is, amelyek jelenleg még folyamatban vannak. Ezek közé tartozik az Arad–Békéscsaba villamosvezeték és az Arad–Szeged gázvezeték megépítése. A határ menti vidékeket érinti az a nyilatkozat, amely a 112-es sürgősségi hívószám együttes működtetésére vonatkozik. /(borbély): Konkrét tervek a román–magyar kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2008. október 18.
Nem tartják meg az 1848-ban a magyar szabadságharccal szembeforduló román ortodox püspök, Andrei Saguna szobrának ünnepélyes gyulai alapkőletételét. A szoborállításról a tavalyi nagyszebeni román–magyar közös kormányülésen született döntés. A szobor felállítása ellen a Magyarok Világszövetsége is közleményben tiltakozott. Végül megszületett a döntés az alapkőletétel elhalasztásáról. /Elmaradt a gyulai alapkőletétel. = Magyar Hírlap (Budapest), okt. 18./
