Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes megnyitása szept. 18-án volt, az épület megszentelése pedig nov. 17-én. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta az ünnepi szentmisét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1996. november 29.
Nov. 29-én közleményt adott ki Gheorghe Funar, az RNEP elnöke, amelyben felszólította az RMDSZ-t: dec. 1-jén Gyulafehérváron ismerje el az 1918-as egyesülést, esküdjön hűséget a román népnek, az államfőnek és határolja el magát egyes magyarországi pártoktól. /Magyar Nemzet, nov. 30./
1996. december 1.
Dec. 1-je, Románia és Erdély egyesülésének ünnepe 1990 óta Románia nemzeti napja. Emil Constantinescu elnök Gyulafehérvárra utazott, részt vett az ünnepélyes hálaadó istentiszteleten, melyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált, majd a hatalmas tömeg előtt fogadalmat tett választási programjának megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy minden erővel az euroatlanti integrációra kell törekedni. /Gyulafehérvári ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Constantinescu beszédében a nemzetről sok szó esett, a nemzeti kisebbségekről egy sem, állapította meg Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A szokásos dec. 1-jei ünnepségeken most először kerülték a nacionalista felhangokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rádiónyilatkozatában hangoztatta: reméli, hogy az új román hatalom végre valóra váltja a Iulius Maniu vezette erdélyi Román Nemzeti Párt 1918. dec. 1-jén tett ünnepi ígéreteit. Akkor ugyanis megígérte az erdélyi kisebbségeknek, hogy joguk lesz a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz, s a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is használhatják nyelvüket. Emil Constantinescu a Népszabadságnak nyilatkozott: államfőként gondoskodik róla, hogy "a kisebbségekre vonatkozó elvek a gyakorlatban is érvényesülhessenek". /Népszabadság, dec. 2./
1996. december 5.
Dec. 5-én a Vatikánban a Szentté avatási kongregációjának átadták azokat az előzetes vizsgálati anyagokat, amelyek alapján Márton Áron gyulafehérvári és Schleffler János szatmárnémeti püspökök boldoggá avatását kezdeményezik az érintett egyházmegyék. A dokumentumokat Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Reizer Pál szatmárnémeti, Tempfli József nagyváradi püspök, valamint Szőke János páter, a két ügy posztulátora adta át a vatikáni illetékeseknek. A Márton Áronról készült mintegy 1000, a Schleffler Jánosról készült mintegy 500 oldalas dokumentum tartalmazza a jelöltek életéről valló tanúk nyilatkozatait, kritikai életrajzukat és nyomtatásban megjelent műveik listáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8./
1996. december 8.
Az ötvenes évek elején Erdélyben szakadár, kommunistabarát csoport ragadta magához átmenetileg az egyházirányítást, akkor Dénes Anna Szeréna egyike volt azoknak, akik titkos összekötőként működtek az illegális püspök és az állami nyomásnak ellenálló, Rómához hű lelkipásztorok között. Éveken keresztül naponként tette kockára szabadságát azért, hogy állandó futárszolgálatával segítsen megakadályozni a fenyegető egyházszakadást. Az erdélyi papság az ő révén értesült a titokban felszentelt püspök rendelkezéseiről. 1954-ben Kolozsváron lakott - emlékezett meghurcolásáról -, illegális hitoktatást végzett, dec. 2-án éjjel érte jöttek, a Securitate börtönébe vitték, ahol nyolc hónapig egyedül tartották egy fűtetlen cellában. Arra akarták kényszeríteni, hogy másokra tegyen hamis vallomást. A vád tanújaként el akarták vinni egy bírósági tárgyalásra, de kijelentette: ha odaviszik, védeni fogja a vádlottat. Éhségsztrájkot kezdett, kijelentette: akkor hagyja abba, ha nem kényszerítik mások elleni hamis vallomástételre. Sokszor csukták jéghideg sötétzárkába. 1956. márc. 17-én a kolozsvári katonai törvényszék tíz évre ítélte, ebből hat évet börtönben, négyet pedig a baragani pusztaságban töltött, száműzetésben, egy vályogkunyhóban. A többi apácával és pappal együtt megjárták a nagyobb börtönöket. Kenyeret ritkán láttak, vizet kimérve kaptak, naponta 4-5 decit, ezt kellett beosztani tisztálkodásra és ivásra. Ősszel elvették a meleg ruhát és májusban visszaadták. A legkisebb fegyelmi vétségért, hangos beszédért azonnal bilincs, gúzsbakötés járt. Szabadulása után Kolozsváron ugyanott folytatta lélekmentő munkáját, ahol letartóztatásakor abbahagyta. - A diktatúra bukása után Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke kereste fel őt, hogy ünnepélyes keretek között átnyújtsa neki a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. /Hetényi Varga Károly: Dénes Anna Szeréna szociális testvér, Gyulafehérvár. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 8./ Hetényi Varga Károly Akiket üldöztek az igazságért címmel gyűjti és kötetekbe szerkesztve kiadja a katolikus egyház tagjainak a kommunista rendszerben történt meghurcolásának adatait.
1996. december 12.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilvánosságra hozta az SZKT ülésén nov. 28-án elmondott beszédét Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? címmel. A püspök kifejtette: a kormányban való részvételről érdemben az SZKT-nak kellett volna döntenie, de nem ez történt. Nov. 27-i levelében Somai József joggal kifogásolta, hogy "megrendült a szövetség belső demokráciája", nem hívták össze az SZKT-t háromhavonta, ahogy az alapszabály előírja. Tonk Sándor szerint az SZKT összehívásával az RMDSZ vezetői elkéstek. - A szűkszavú sajtótájékoztató szerint Markó Béla "rövidesen eljuttatja ajánlatát a kormányzásban való részvételre", "tárgyalások folynak a konvencióval". Miben áll Markó Béla "ajánlata"? - Szó sem esik az RMDSZ tárgyalási feltételeiről. - Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSZ tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. - Az "RMDSZ-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba." Frunda György elnökjelöltként való indításával az SZKT szabad utat engedett a hatalombarát neptuni irányvonalnak. Frunda György megnyilatkozásiból látható "egy új és más RMDSZ-politika erőszakos arculata, mely minden bizonnyal mind Bukarestnek, mind a jelenlegi Budapestnek, mind Washingtonnak a leginkább kedvére van". - A neptuni irányvonal az önfeladás politikája. - A kormányba belépést ésszerű szerződéses alapokra kell helyezni. A következő elvárások és jogos igények támaszthatók a román demokratikus kormánnyal szemben: - az alkotmány és valamennyi olyan törvény felülvizsgálása, melyek kisebbségellenes kitételeket tartalmaznak, a kisebbségi és vallásügyi törvény elfogadása, a tanügyi törvény felülvizsgálata és az RMDSZ módosító indítványának megfelelő átalakítása, az RMDSZ személyi autonómiára vonatkozó törvénytervezetének törvényerőre emelése, a kisebbségi autonómiaformák és kollektív kisebbségi jogok elismertetésére vonatkozó tárgyalások elindítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a magyar nyelvű felsőoktatás és szakiskolai képzés helyreállítása, anyanyelvű oktatás a fogyatékos és kisegítő iskolákban, a felekezeti oktatás 1948 előtti állapotoknak megfelelő helyreállítása és állami támogatása, az egyházi szociális intézmények központi pénzügyi támogatása, anyanyelv használata a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a társadalmi közéletben, a helységnevek anyanyelvű használata, anyanyelvű és kétnyelvű feliratok alkalmazása, a Kisebbségi Tanács átalakítása kisebbségi kormányhivatallá, magyar prefektusok kinevezése a székely megyékbe /Hargita, Kovászna, Maros/, Cseresznyés Pál szabadon bocsátása. A felsorolt elvárások mellett az RMDSZ indítványozza: a Demokrata Konvenció előzetes kötelezettségvállalásának megfelelően ültessék életbe a Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az Európa Tanács 1993/176-os számú dokumentumába foglalt ajánlásokat, melyek teljesítésére a román állam kötelezettséget vállalt, az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától, hívják össze a román-romániai magyar kerekasztalt. - Meg kellene szabni a megvalósítások határidejét. /Tőkés László: Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11., Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
1996. december 18.
Dec. 18-án jelentették be a Vatikánban, hogy II. János Pál pápa a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki Tamás József teológiai tanárt, spirituálist /lelki vezetőt/. Tamás József /sz. Madéfalva, 1944. nov. 12./ 1978 óta spirituális Gyulafehérváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./
1998. január 11.
Gyulafehérváron a katolikus teológia udvarán felépült a kisszeminárium kápolnája, melyet 1997. december 13-án Jakubinyi György érsek áldott meg. Az épület még nincs kész, szeretnének tantermet kialakítani benne, de addig is a kápolnát már használhatják. /Vasárnap (Kolozsvár), jan. 11./
1998. február 4.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a következő felhívást adta közre a horvátországi Szentlászló újjáépítéséért: Január 15-én Horvátország keleti részeit, Dél-Baranyát és a Szerémséget elhagyták a békefenntartó csapatok. Az ENSZ-erők kivonulását követő napon Horvátország szuverenitása kiteljesedésének napján Szentlászlóra utaztunk. Szentlászló a balkáni háborús pusztítás gyász-szimbólumává vált: mind a 472 házát és valamennyi középületét lerombolták. Tragédiájának története jelenkori történelmünk alig ismert, kíméletlen kegyetlenségű szelete. A hét évvel ezelőtti rombolás túlélői ma építésre gyülekeznek. "Falunkat felépítjük - segítséggel vagy anélkül!" - mondták Szentlászlótól Kórógyig és Harasztiig. Én azt mondom, hogyha már tétlenül és szó nélkül kellett ezen árpádkori falvak pusztulását végignéznünk - akkor most, amikor eljött a szabadulásuk napja és megadatott újjáépítésük lehetősége - most nem hagyhatjuk őket újból magukra. Felhívással fordulok tehát elsősorban minden erdélyi magyar emberhez és köztestülethez: fogjunk össze és építsük fel közösen Szentlászlót! Elsődleges kötelességünk ez nekünk erdélyieknek, mert helytörténészek tanulmányai és a helybeli emberek neve egyaránt arról árulkodik, hogy gyepűvédő székelyek e falvak lakói. Másodsorban a világ magyarjaihoz fordulok ugyanazzal a felhívással: építsük fel Szentlászlót! Ehhez a felhíváshoz csatlakoztak az erdélyi egyházfők,a következő nyilatkozat kibocsátásával: Alulírottak, az erdélyi történelmi magyar keresztény egyházak elöljárói, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága felhívását követve elhatároztuk, hogy a balkáni háborúban elpusztult Árpád-kori település, Szentlászló felépítésében tevőlegesen részt veszünk. E falut négy napig tartó ostromgyűrűbe fogta és ellene nehéztüzérséget vetett be az agresszor. Ez a nemtelen támadás sem tudta elpusztítani a faluvédő férfiakat, akik kitörtek az ostromgyűrűből és megmenekültek. Ma, hét év múltán szeretnénk e települést újraépíteni. Vállaljuk, hogy híveink között gyűjtést szervezünk Szentlászló megsegítésére és felépítjük a háborúban szétlőtt templomot. Ugyanakkor felhívással fordulunk minden erdélyi magyar emberhez - bárhol éljen a világon, kövesse példánkat az adakozásban. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Gyulafehérvár, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Nagyvárad, Reizer Pál római katolikus püspök, Szatmárnémeti, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Kolozsvár, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Kolozsvár, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kolozsvár, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Kolozsvár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
1998. február 7.
A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye Caritas szervezetének Gyergyószentmiklós székhelyű mezőgazdasági alegysége önsegélyezési lehetőséget ajánlott a Beszterce-Naszód megyei gazdaságoknak. Éltek is a lehetőséggel, megalakították a helyi gépkört, melynek menedzsere Rémán Domokos állattenyésztő mérnök. Kollektív alapító tagokként beiratkoztak a megyében működő gazdakörök, a magángazdák és a mezőgazdasági szakemberek. A Gyergyószentmiklós székhelyű Caritas sikerrel pályázott a PHARE-program keretében. További céljuk a gépköri mozgalom meghonosítása és elterjesztése Fehér, Hunyad, Szeben, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyékben. /Guther M. Ilona: Gépkör alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7-8./
1998. március 1.
Újra felelevenedett a régi szokás: Csárda, Csalános, Csomaköz, Mezőfény, Kaplony, Kálmánd, Mezőpetri, Szaniszló és Mezőterem hívei 40 tonna búzát adományoztak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának. A gyűjtést Kühn Pál kaplonyi plébános szervezte meg. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 1./
1998. március 6.
Márc. 6-7-én a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a négy erdélyi - már működő vagy épülőfélben levő - tanulmányi ház /a csíksomlyói, alvinci, gyergyószentmiklósi és marosvásárhelyi/ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban Új öntudat Romániában - Az egyház, a demokrácia és az oktatás viszonya címmel rendezett kétnapos konferenciát. A rendezvény megnyitásakor dr. Jakubinyi György római katolikus érsek celebrált szentmisét, majd Paul Card. Poupard, a Kultúra Pápai Tanácsa elnökének képviseletében dr. Kovács Gergely mondott üdvözletet és bevezetőt. Az előadások az állam és egyház viszonyát, valamint az oktatás kérdését állították központba. Markó Béla a konferencia első napján A demokratizálási folyamat jelenlegi állapota és kilátásai Romániában címmel tartott előadást. További előadásokat tartottak: prof. dr. Szegő Katalin, aki az önállóan gondolkodó pedagógus eszményét kérte számon a kortárs oktatási rendszertől (Új életszemlélet és új öntudat Romániában). dr. Kötő József, az RMDSZ oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnöke és dr. Bencsik István egyházjogász (Egyház és állam Romániában), prof. dr. Cs. Gyimesi Éva a Láthatatlan Kollégium példájára hivatkozva szorgalmazta a nevelőmunkát, és prof. dr. Vencser László (Egyház, oktatás, demokrácia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9., 1222. sz., Jakabffy Tamás: Másfél nap öntudat. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 24./
1998. március 17.
Gheorghe Tatu Kovászna megyei prefektus átiratban kérte fel a sepsiszentgyörgyi városi tanácsot, hogy vonja vissza a December 1. út egy részének Petőfi Sándor úttá való átkeresztelésére vonatkozó határozatát. Az útvonal átkeresztelésére, mint arról több román lap is kiemelten számolt be, a március 15-i ünnepségek keretében került sor Kovászna megye székhelyén. A prefektus nem helyénvalónak nevezte a tanácsi döntést, s azzal érvelt, hogy bár Sepsiszentgyörgy érdemes arra, hogy egyik utcája a nagy magyar költő nevét viselje, nem lehet úgy elismerni valakit érzelmileg és erkölcsileg, hogy ezzel törölnek egy másik érzelmi és erkölcsi elismerést. December 1, mint ismeretes, Románia nemzeti ünnepe, annak évfordulója, hogy a gyulafehérvári népgyűlés 1918-ban kimondta Erdély "nagy egyesülését" Romániával. Amennyiben a helyi tanács nem vonja vissza döntését, közölte a kormány megyei képviselője, a közigazgatási bíróságon fogja azt megtámadni. /MTI/
1998. május 5.
Constantinescu elnök és a romániai egyházak vezetőinek máj. 1-jén megbeszélést tartottak. A felekezeti viták elsősorban abból adódnak, hogy a diktatúra idején államosított, elkobzott egyházi javak nagy része az ortodox egyház birtokába jutott. A megbeszélést követően Constantinescu elnök kijelentette a sajtónak, megígérte az egyházak vezetőinek, hogy ösztönözni fogja a parlamentet a törvényes keretek megteremtésére, főleg a nemzeti vagyonra vonatkozó törvény meghozatalára. Az államfő hangsúlyozta, jelenleg a román társadalomban a törékeny az egyensúly, a polgárok kemény árat fizetnek a gazdasági reformfolyamatért, és a felekezetközi vagy egyéb feszültségek felhalmozódása megtörheti ezt az egyensúlyt. Az egyházi javak fokozatos visszaszolgáltatását támogatja, kezdve azokkal, amelyeket már jelenleg is használnak a különböző egyházak, közöttük a zsidó, német és magyar közösségek, de a görög-katolikusok is . - Jakubinyi György gyulafehérvári római-katolikus érsek elmondta: Constantinescu fontosnak nevezte, hogy az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának megkezdésével Románia bizonyítsa a világ előtt, hogy európai úton jár, de szavaiból kitűnt, hogy nem fognak minden követelést teljesíteni, csak részmegoldást ígért. Az érsek szerint konkrétumokról akkor lesz szó, amikor Constantinescu ígéretének megfelelően külön fogadja majd a magyar történelmi egyházak képviselőit, ahogy azt a magyar egyházak kérték. Jakubinyi György tájékoztatott: a megbeszélésen az elnök kifejtette, a magyar egyházak vagyonának visszaadása külön sajátos problémát jelent, mivel nemcsak a kommunisták által elvett javakról van szó, hanem 1918-ig nyúlik vissza a probléma, amelyet a két világháború közötti kormány sem oldott meg. Csiha Kálmán az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a magyar egyházak külön hangsúlyozták az iskola és oktatás kérdését. A más hivataloknak otthont adó egykori egyházi javak kérdésében az államfő hangsúlyozta a további megbeszéléseket. Constantinescu szerint olyan megoldást kell keresni, hogy az egyházak birtokába jussanak vagyonuknak, de az ott működő intézmények a megoldásig ott maradhassanak, s erre meg kel teremteni a törvényes keretet. A magyar egyházak minden szinten, mindenfajta felekezeti iskola létesítésének lehetővé tételét sürgették, beleértve például az ipari iskolákat is, melyek állami támogatással működnének. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
1998. május 16.
Máj. 16-án dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felszenteli Sepsiszentgyörgyön az Állomás-negyedi Szent Benedek-plébánia új templomot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./
1998. június 19.
A hatalmas esőzések következtében több erdélyi folyó szinte teljes hosszában kilépett medréből. Kiöntött a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő, árvíz van a Körösök felső szakaszán, a Szamos, a Maros és az Olt is árad. Különösen veszélyes a Nyárád, a Maros és az Olt erdélyi szakasza. Vízakna az áradás miatt ivóvíz nélkül maradt, víz alatt áll az országút Nagyszeben, Medgyes és Segesvár között, járhatatlan a Hétúr és Segesvár közötti országút. Válságosra fordult a helyzet jún. 18-ra virradóan a Szilágyságban és Kolozs megyében is. Kolozsváron ivóvízszolgáltatási korlátozásokat kellett bevezetni. Gyulafehérvár, Balázsfalva és Marosújvár környékén is árvíz van. Észak-Moldvában is áradnak a folyók. /Országos helyzet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
1998. június 25.
A kormány június 25-i ülésén elfogadta a 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A 17 ingatlan közül 8 a magyar, 3 a német, 1-1 pedig a bolgár, lengyel, török, görög, szerb és örmény közösség tulajdonát képezte az állami birtokba vétel előtt. Ezen az ülésen ugyanakkor / a jún. 10-i koalíciós megállapodásnak megfelelően/ kormányhatározat született az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság paritásos alapon működik, magyar és román részről egyaránt 6-6 tagja van: egyetemi tanárok, kormányszakértők. A bizottság elnöke Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A kormányülésen beterjesztették a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia keretében működő magyar tannyelvű tagozat létrehozására vonatkozó törvénytervezet szövegét, amelynek megvitatására a kormány jövő heti ülésén kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ Az egyetemmel foglalkozó 12 tagú bizottságnak október 15-ig kell elkészítenie jelentését. A 17 kisebbségi ingatlan közül nyolc tartozott korábban magyar egyházak, közösségek tulajdonába. A két nagyváradi püspöki palota mellett az Erdélyi Múzeumi Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, a gyulafehérvári Batthyaneum épület és könyvtár, a Brassó mellett lévő szecselevárosi evangélikus oktatási épület és a kolozsvári Dávid Ferenc utcai unitárius nyugdíjpénztár szerepel a listán. Markó Attila, a kisebbségvédelmi hivatal jogi igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy elvi határozatról van szó, amelynek alapján az érdekelt nemzeti kisebbségek és intézmények részvételével külön-külön bizottságok tárgyalnak a szóbanforgó épületek jelenlegi használóival /az esetek többségében közintézményekről van szó/ azok jogi helyzetéről, az átadáshoz szükséges jogi eljárásokról, a jelenleg bennük működő intézmények elhelyezéséről. Határidőt nem tartalmaz a kormányhatározat. /MTI/
1998. július 14.
Tempfli József nagyváradi megyés püspök. a romániai római katolikus püspöki konferencia nemrég megválasztott elnöke azt tartotta volna normálisnak, hogy Radu Vasile miniszterelnök írásos meghívót vihetett volna magával a Vatikánba. A pápa romániai útját eddig is ahhoz kötötte, hogy a görög katolikusok kapják vissza az ortodoxoktól templomaikat, az állam pedig szolgálassa vissza az egyházi ingatlanokat. A kormányrendelet egyelőre csak 17 kisebbségi épületről rendelkezik, de ebből is csak nyolc magyar és csak kettők katolikus ingatlan. Ez egyelőre nagyon kevés és a rendelet végrehajtása is bizonytalan. Amennyiben ezt a kormányrendeletet nem hajtják végre, Tempfli püspök közben fog járni a Szentszéknél. - Amennyiben a pápa mégis eljönne Romániába, a püspök szerint Bukarestbe el kell mennie, ott székel Ioan Robu római katolikus érsek. Illene Gyulafehérvárat, a négy erdélyi egyházmegye központját is meglátogatnia. Programjában rendszerint egy Mária-kegyhely felkeresése is szerepel, itt Csíksomlyó vagy Máriaradna jönne számításba. A szokásos ökumenikus találkozónak pedig Nagyvárad lenne a legmegfelelőbb helyszíne. /Gazda Árpád: A pápalátogatás feltételei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./
1998. augusztus 1.
A Gyulafehérvár-főegyházmegyei Caritas újabb intézménnyel gazdagodott: aug. 1-jén nyílt meg Nagyenyeden a Szociális Gondozó és Otthoni Betegápoló Központ, másodikként ennek az intézménytípusnak a sorában, hasonló működik Déván. A további készülő állomáshelyek: Szecseleváros, Szászrégen, Székelyudvarhely, tervezett központok: Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár. A központ feladata a betegápolás mellett az idősek, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok gyógyszerrel való ellátása, vérnyomás stb. mérése, tolókocsikkal való ellátás, számlák kifizetése. A nagyenyedi központ megnyitásán részt vett dr. Jakubinyi György érsek mellett a német Caritas Konföderáció elnöke, Helmuth Puschmann prelátus is. /Joó Kristóf: Veled lenni gondjaidban. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./
1998. augusztus 16.
A Fehér Megyei Prefektúra levelet intézett a kormány főtitkárságához, ebben tiltakozott a gyulafehérvári Battyaneumnak a magyar kisebbség tulajdonába való átadása ellen. Az értékes könyvtárat és múzeumot Batthány Ignác /a levél szerint Ignatius, Erdély püspöke, Batthyan gróf/ adományozta a katolikus egyháznak és Erdélynek. A prefektúra szerint a könyvtár a román állam tulajdona. Nagy értékekről van szó, 68 ezer XV-XIX. századbeli régi könyv és kézirat, 609 ősnyomtatvány /a legnagyobb ilyen nyomtatványgyűjtemény az országban/, ehhez jön még 11 ezer dokumentum, valamint értékes numizmatikai, archeológiai és ásványtani gyűjtemény. A prefektúra arra is figyelmeztetett levelében, hogy az átadás "precedenst idézhet elő, s más könyvtárakban és múzeumokban levő gyűjtemények integritását is megkérdőjelezné és veszélyeztetné". /A Fehér Megyei Prefektúra levele a kormány főtitkárságához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./
1998. augusztus 23.
Székelyszentistvánon aug. 23-án fölavatták Erdély első Szent István-szobrát /mellszobor/, Sántha Csaba alkotását. Az ünnepségre mintegy ezren jöttek el, megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Bálint-Pataki József, Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ főosztályvezetője, Tabajdi Csaba volt államtitkár. Ünnepi beszédében Markó Béla méltatta Szent István király életművét. Székelyszentistvánon - ez az államalapító király nevét viselő 16 Kárpát-medencei helység egyike - ökumenikus istentiszteletet tartottak dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla, az evangélikus egyház főjegyzője részvételével. A helységben már öt éve tartanak megemlékezést Szent Istvánról. Kutasi Zoltán polgármester és Kiss Dénes, a falu református lelkésze leleplezte a templomkertben álló szobrot. A helységet Hármasfalunak is hívják, amelynek része Székelyszentistván, Atosfalva és Csokfalva. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./
1999. január 14.
Jan. 14-én Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vezetésével szakemberekből álló küldöttség háromnapos erdélyi látogatásra indult. Első állomásuk Nagyvárad volt, ahol a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségével és tanácsosaival találkoztak. A delegáció a körút során Gyulafehérváron és Kolozsváron folytat megbeszélést a magyar történelmi egyházak, civil szervezetek és az RMDSZ vezetőivel. A körút része annak a január-februári programnak, melynek során végigjárják a Kárpát-medence - Erdély, Kárpátalja, Vajdaság és a Felvidék - magyarlakta területeit. Németh Zsolt államtitkár szerint a "generális vizitáció" célja új típusú gyakorlat kialakítása a magyar kormány illetékes intézményei és a kisebbségben élő magyarság szervezetei között. A vendégek biztosították az egyházkerület vezetőségét arról, hogy a tárgyalások homlokterében lesz a magyar egyetem kérdése, egyéb, a romániai magyarság érdekeit és jogait érintő problémákkal együtt. Jan. 14-én este a vendégek Kolozsvárra érkeztek, ahol Csiha Kálmán erdélyi református, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspökökkel találkoztak. A zárt ajtók mögött folytatott tanácskozás előtt Csiha Kálmán püspök elmondta, hogy a látogatás tulajdonképpen folytatása az adventi idő alatt Magyarországon elkezdett tárgyalásoknak, s most is főhelyen a jogtalanul elvett egyházi javak visszaszolgáltatásának problémája áll. Tárgyalnak a román kultusztörvény-tervezetről, illetve tanügyi kérdésekről is, amelyekben segítséget várnak a magyar kormánytól. Németh Zsolt Kolozsvárról Gyulafehérvárra indult, ahol tárgyalt Jakubinyi György római katolikus érsekkel, január 16-án pedig az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Magyar vendégek Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Németh Zsolt elmondta, hogy Magyarország hajlandó lenne anyagilag támogatni a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozását. /Németh Zsolt Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17./
1999. január 16.
Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár háromnapos erdélyi körútja előkészítése Radu Vasile miniszterelnök február eleji budapesti látogatásának. Kolozsvári sajtótájékoztatóján leszögezte: "A történelmi magyar egyházak vezetőit biztosítottuk arról, hogy minden igényüket a jogállamisággal összhangban lévőnek tartjuk. Fontosnak ítéljük meg, hogy az egyházak megerősödjenek a több évtizedes hátrányos helyzet után, és betöltsék azt a szerepet, amely a polgári társadalmakban rájuk hárul." Kijelentette: Mind Magyarországot, mind Romániát polgári, jobbközép koalíciók irányítják. Külpolitikai célkitűzéseink is hasonlóak: az euroatlanti integráció, új minőségű regionális együttműködés és elmélyülő kétoldalú kapcsolatrendszer, amelyben hangsúlyos szerepet kapnak a két ország területén élő nemzeti kisebbségek. Németh Zsolt elmondta, hogy a különböző alapítványokon keresztül a magyar kormány több mint kétmilliárd forinttal támogatja évente a határon túli magyarságot. - Azzal, hogy a magyar kormány vállalja a határon túl élő magyar nemzeti közösségek megmaradásának anyagi támogatását, lényegében a két ország közötti jó viszonyt biztosítja. Németh Zsolt külügyi államtitkár Gyulafehérváron Jakubinyi György római katolikus érsekkel tárgyalt, utána pedig Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus fogadta a diplomatát. A megbeszélés után az államtitkár elmondta: -Kolozsvár jelentős szerepet tölt be Erdélyben, kihatása van a térség fejlődésére. "A román gazdaságban való részvállalásunk csupán akkor lehet sikeres, ha léteznek a kellő infrastrukturális feltételek. Elképzelhetetlen ugyanis az, hogy egy 140 kilométeres határszakaszon ne legyen nemzetközi személy- és áruforgalom. Meggyőződésem, hogy komoly hangsúlyt kell fektetni új határátkelők létesítésére." A külügyi államtitkár kifejezte abbéli reményét is, hogy a kétnyelvű helységnévtáblákról szóló törvényi rendelkezések megvalósulnak. Kifejtette ugyanakkor: megérti az RMDSZ-nek a magyar egyetem létesítésére támasztott igényét és azt, hogy ez Kolozsvárhoz kapcsolódjon. - A marosvásárhelyi és a nagyszebeni helyszín mellett is sok érv szól - mondta. - Tudomásom szerint az RMDSZ-en belül sem mondta senki, hogy az egyetem valamennyi intézményének egy helyen kell működnie. /A magyar kormány kész közvetíteni a határon túli magyarok érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
1999. január 20.
A Vallásügyi Államtitkárság kimutatást közölt az 1998-ban Romániában működő közép- és felsőfokú egyházi intézményekről. A kimutatás az 1995 júliusában megszavazott, a kisebbségi és felekezeti oktatás számára diszkriminatív helyzetet tükrözi. A felsőfokú egyházi tanintézményeket a kimutatás két kategóriába sorolja: állami egyetemekbe betagozódott karok és ún. "magánintézmények". Tizennégy állami egyetem keretében működik hatvanegy egyházi jellegű kar, közülük hatot akkreditáltak, ötvenötnek pedig ideiglenes működési engedélye van. Magánintézményi státusban van tizenkét intézmény, többek között a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a Szebeni Protestáns Teológiai Intézet. Ezek közül három nyerte el a végleges akkreditációt, köztük a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. A helyzet szülte kényszerűség miatt egyes "magánintézmények" igyekeznek megőrizni önállóságukat, ugyanakkor egyes szakjaival betagozódnak az állami rendszerbe. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen például ortodox, római katolikus, görög katolikus, református fakultások egyaránt működnek, pedig mindegyik egyháznak önálló intézményei vannak. A kialakult felemás helyzetek az az oka, hogy az 1997-ben kiadott, mindmáig érvényes 36-os sürgősségi kormányrendelet előírásait az illetékesek nem veszik figyelembe. A rendelet 9. cikkelye ugyanis biztosítja, hogy az egyházi tanintézményeknek a jogát világi szakok indítására, és az állami támogatást is kilátásba helyezi. E támogatási rendszert azonban a mai napig sem dolgozták ki. - Az erdélyi történelmi magyar egyházak középfokú képzésének adatai: 11 római katolikus, 9 református, 1 evangélikus és 2 unitárius, összesen 23 iskola kb. 3200 tanulóval. Sok esetben egy-egy állami középiskola egy-egy egyházi osztályáról van szó, nem önálló középiskoláról. /Tolnay István tanügyi tanácsos: Egy sokatmondó kimutatás margójára. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), IX: évf. 1. sz. - jan. 20./
1999. február 11.
A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke, Kiss Kálmán arról tájékoztatott, hogy ők már elkezdik a felkészülést a következő parlamenti és helyhatósági választásokra. Megpróbáltak tárgyalni Markó Bélával és Tőkés Lászlóval. "Vakon hittünk bennünk, de csalódnunk kellett." A pártnak több megyében van erős szervezete, a közeljövőben megyei konferenciákat tartanak. Szervezeteik vannak Déván, Nagyenyeden, Kolozsváron, Gyulafehérváron, Argesben is. Maros megyében 5800 a taglétszámuk. Találkozni akarnak Markó Bélával és Eckstein-Kovács Péterrel, hogy eldöntsék, az RMDSZ-szel együtt haladnak a jövőben, vagy külön maradnak. Ez lesz az utolsó próbálkozásuk. Már "komoly politikai erők komolyan vesznek bennünket." - nyilatkozta Kiss Kálmán. /Mózes Edith: "Vakon hittek Markó Bélában és Tőkés Lászlóban, de csalódtak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./
1999. február 15.
A Szabadság interjút készített Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. A beszélgetés során szóba került a romániai pápalátogatás kérdésköre is. Az egyes országok katolikus püspöki konferenciájának tagjai minden ötödik évben kötelesek együttesen elmenni Rómába. Ilyenkor meglátogatják a pápát, és a pápa minisztériumait, amelyek kongregációk és pápai tanácsok. "Először 1991 márciusában voltunk Rómában testületileg, 1937 óta első alkalommal Romániából. 1996 decemberében, a második látogatásunkkor is átadtuk a romániai katolikus püspöki kar meghívását. Ezt követően minden levélben, amit hozzá intéztünk, az utolsó passzus a meghívás megismétlése volt. Ezt a pápa elfogadta, azzal a kitétellel, hogy látogatására csak akkor kerülhet sor, ha az illető ország többségi vallásának vezetői, illetve az állami hivatalosságok részéről visszajelzést kap arra, hogy látogatása ellen legalább nem tiltakoznak." A legutóbbi napokig azonban még mindig hiányzott az ortodox egyház meghívása. "A román ortodox egyház ugyanis nem merte bevallani, hogy az orosz ortodox egyház nyomása alatt áll. Az oroszok szerint ugyanis a pápa azért látogatna a többségében ortodoxok lakta országokba, hogy visszahódítsa a 4 millió ukrán, és a két millió román görög katolikus hívét, akit kényszerítő körülmények között ortodoxxá változtattak. Hogy ezt valamiként kimagyarázza, II. Teoctist pátriárka még tavalyelőtt kijelentette: alapjában véve nincs ellene a pápa romániai látogatásának, de az ortodox illemszabályok szerint nem illik, hogy elsőként egy újkori, mindössze 1925-ben alapított pátriárkátust látogasson meg, mielőtt az ősi, apostoli korú pátriárkátusoknál tenné tiszteletét: Alexandriában, Jeruzsálemben, Antiochiában, vagy a XVI. század óta pátriárkátusi címet hordozó Moszkvában." "Tavaly annyiban változott az ortodox egyház vezetőségének álláspontja, hogy kijelentette: a pápa jöhetne, hiszen az ortodoxoknak a római katolikusokkal jó kapcsolataik vannak, de az igazi baj a görög katolikusokkal van, mert őket az ortodoxok hittagadóknak és nemzetárulóknak tartják. Amíg az 1948-ban elvett 1800 templomukról, mindennemű követeléseikről és abbeli szándékukról nem mondanak le, hogy az 1948-ban ortodox hitre áttért 2 millió hívőjüket visszatérítsék, addig pápa ide nem jöhet! Mindezek után számomra is igen meglepő volt a múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott ortodox szinódusi döntés, amely szerint a Szentatyát feltétel nélkül meghívják Romániába. Ennek a hátterében az áll, hogy a Szentszék kérésére a görög katolikus egyház lemondott kezdeti, 1990-es álláspontjáról, amelyet az akkor még fungens Alexandru Todea bíboros így fogalmazott meg: restitutio in integrum! ... A román ortodox egyház úgy hirdeti, hogy az 1690-es unió a Habsburgok részéről állami kényszer volt: a románoknak ravasz ígéreteket tettek, ha áttérnek a katolikus vallásra. Hogy visszatérhessenek az ortodox egyházba, ehhez teljes szabadságra volt szükség, és ez csak 1948-ban következett be. A hivatalos ortodox verziót a lakosság elhiszi, pedig az 1800 görög katolikus lelkész kétharmada kényszer alatt, kínzások közepette tért át, egyharmadát pedig hosszú börtönbüntetésre ítélték, miközben az egyház püspökeit kivétel nélkül bezárták. Gyulafehérvárra a titkosügynökök révén összehívott lelkészi nagygyűlés színjáték volt. A román ortodox egyház nem ismeri el testvérének a görög katolikust. Meglátása szerint igazi román csak ortodox lehet! A Szentszék ilyen előzmények után azt kérte, hogy valamilyen tárgyalás kezdődjék el. Az első találkozó Bukarestben volt, a másodikra pedig két hete, Balázsfalván került sor, a harmadik pedig március 6-án lesz a torockóremetei kolostorban." "Meggyőződésem, hogy a görög katolikus egyház részéről ez óriási áldozatokat követel. Annyi eredményt mégis hoztak, hogy az ortodoxok lemondanak azokról a templomokról, amelyeket a görög katolikusok valamilyen formában visszaszereztek: összesen 100 ilyen templom van. A görög katolikus egyház viszont arra kötelezte magát, hogy a további templomai visszaszerzésére indított pereit leállítja, illetve visszavonja. A közös tárgyalás harmadik pontjaként arra született egyezség, hogy vegyes bizottság száll ki minden faluba, ahol vitatott templom van. Ezek további, vegyes használatáról tárgyalnak. Persze kérdés, hogy ebbe beleegyezik-e minden görög katolikus püspök. Számomra mégis meglepő, hogy a további tárgyalások kimenetelétől függetlenül az ortodox szinódus felhatalmazta a pátriárkát, hogy hívja meg Romániába a pápát. Nyilván emögött politikai szándék, érdek is van. Románia azt szeretné bebizonyítani, hogy európai ország, hogy fogadja a pápát." "Elképzelések szerint egy napra érkezne Bukarestbe. Látogatást tenne Emil Constantinescu államfőnél, a pátriárkánál, ezt követően pedig a román fővárosban misézne, mert elvégre minket, a híveit jön meglátogatni. Valószínűleg valamelyik stadiont bérelnék ki, ott lenne a szentmise, amelyre az egész országból várják a katolikus zarándokokat. A hír hallatára mi, erdélyi püspökök azonnal beadtunk a Szentszékhez egy kérelmet (amibe természetesen nem írhattuk be a Székelyföld hangulatát, mely szerint, ha a pápa csak Bukarestbe jönne, inkább ne jöjjön, olyan nagy volna a kiábrándulás, mert a székely ember nem megy el Bukarestbe). Elképzelhető, hogy az eredeti tervektől eltérően nem májusban kerülne sor a látogatásra, hanem a beütemezett lengyelországi látogatás előtt vagy ezt követően jönne Romániába, így Erdélyt is útba ejthetné..." "Püspöki karunkat a mai napig nem értesítette a Szentszék arról, hogy a pápa jön, és kéri javaslatainkat. Az idő rövidsége és a rendkívülinek minősíthető romániai látogatás kapcsán könnyen megtörténhet, hogy a Szentszék egy szép napon közli a végleges döntését az egynapos bukaresti látogatásáról, ami megváltoztathatatlan lesz..." "A pápa, ha eljön, ha nem, minden politikai alakulat érvként vagy ellenérvként használja fel ezt. Ezt nem lehet elkerülni! A görög katolikusok már eleve félnek attól, hogy ha a pápa eljön Romániába, az eddigi tárgyalásaik az ortodoxokkal vakvágányra kerülnek, mert a többségi egyház képviselői azzal fognak érvelni, hogy lám, a pápa legitimizálta az ők álláspontjukat." /Makkay József: Beszélgetés Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15., részletesen idézte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
1999. február 19.
Febr. 19-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a kisebbségügyi minisztérium kezdeményezésére tanácskozást tartottak, amelyen részt vett Eckstein-Kovács Péter miniszter, Tőkés Elek vallásügyi államtitkársági igazgató, illetve a magyar történelmi egyházak képviseletében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Czirják Árpád érseki helynök /Kolozsvár/, Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök, Csiha Kálmán református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök, Tőkés László püspököt Szilágyi Aladár főgondnok képviselte. Eckstein-Kovács Péter ismertette az egyházi javak visszaszolgáltatásának és a vallásügyi tervezetnek a helyzetét: mindkettő késik. Eckstein-Kovács Péter kifejtette: elvárná, hogy a magyar történelmi egyházak újabb listát állítsanak össze a visszaigényelt épületekről, amelyekről újabb sürgősségi kormányrendeletet lehetne készíteni. A megbeszélésen megemlítették, hogy a kormány által az előző napon elfogadott rendelet 22 milliárd lejt nyújt templomok építésére, illetve restaurálására. Azonban a magyar történelmi egyházak egyetlen temploma sem szerepel ezen a kedvezményezett listán. A magyar egyházi vezetők szóvá tették a megkülönböztetést. Tempfli József emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évi sürgősségi kormányrendelet 17 épület visszajuttatásáról intézkedett, azonban a végrehajtása nem történt meg. Csiha Kálmán elmondta: a magyar történelmi egyházak a jövőben is tiltakozni fognak mindezek ellen. A román kormány azonban nem is válaszolt tiltakozásaikra, ezért a nemzetközi fórumokhoz fognak fordulni. /Csomafáy Ferenc: Uram, add meg nekünk, ami a miénk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1999. március 21.
Dr. Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánja elmondta, hogy a kar 1996 óta működik. Összesen 100 növendékük van. Az 1999-2000. tanévre 60-as létszámot hagyott jóvá a minisztérium, ebből 15 hely a történelem mellékszakosoké, 25 pedig a filológusoké. Ezek az állami költségvetésből fizetett helyek. Ezen létszámon felül felvehetnek mindkét mellékszakra 5-5, a kart második egyetemként választó hallgatót és 5-5 főt, akik maguk fizetik tanulmányaik költségét. A filológia mellékszak nyelvtanárnak képez, a végzettek magyar, angol, német és francia nyelvet taníthatnak a hittan mellett. - Dr. Marton József ismertette az 1990 utáni levelező teológiai tagozati képzést, amelyet a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola keretén belül valósítottak meg. Akkor még a gyulafehérvári főiskola nem volt akkreditálva. 1997-ben minősítették akkreditáltnak a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolát. Akik az előző években Gyulafehérváron végeztek, azoknak meg kell szerezni az egyetemi fokú diplomát a most már a Babes-Bolyai Tudományegyetemen működő teológiai fakultáson. A gyulafehérvári egyházmegyéből közülük már 87-en sikeresen megszerezték az egyetemi diplomát. A végzettek olyan helységekben is lehetnek tanárok, ahol jelenleg nincsenek egyetemet végzett pedagógusok. /Csúcs Mária: Célok és lehetőségek. Interjú dr. Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánjával. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 21./
1999. április 11.
Öt éve iktatták be hivatalában Jakubinyi György gyulafehérvári érseket. Ebből az alkalomból nyilatkozott a katolikus hetilapnak, visszatekintett papi életútjára. Rómában végezte tanulmányait, 1974 és 1992 között Gyulafehérváron, a Hittudományi Főiskolán volt a szentírástudomány tanára. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 11./
1999. április 24.
A gyulafehérvári főegyházmegye papi szenátusa, élén dr. Jakubinyi György érsekkel, II. János Pál pápa romániai látogatásának alkalmából memorandumot intézett Románia elnökéhez, kormányához, az Európai Nemzetek Parlamentjéhez és a Szentszékhez, amelyben megismételte, hogy "visszaigényli a román kommunista hatalom által jogtalanul elvett javait": középületeket, iskolahálózatot, szolgálati lakásokat, kórházakat, árvaházakat, szerzetesi javakat, könyvtárakat, erdőket, földbirtokokat, okmányokat, műkincseket stb., amelyekről soha nem mond le." /Memorandum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./
