Megjelent Jakab László csíkszeredai tiszteletbeli kanonok A gyulafehérvári "Mailáth" főgimnázium elődjének a története című, szép kivitelezésű könyve. Jakab László már előzőleg is jelentkezett, két könyve: Ahogyan én ismertem meg Márton Áront. Püspök atyánk hétköznapjai (1998), A mosolygó egyház Erdélyben (2000). Mostani könyvéből kiderül, hogy nem a 450 éves iskola Erdély legrégibb tanítóintézete, hanem a Szent István királyunk idejéből származó káptalani iskola, amely a történelem viharait átvészelve, megszüntetve és újraéledve a Mailáth Főgimnáziumot eredményezte. A szerző az olvasót végigvezeti a Szent István-i időktől kezdve az 1948-as tanügyi reformig. /Kalmár Zoltán: A Mailáth, egy ősi alma mater. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2000. március 23.
Megjelent a Moldvai Magyarság idei 2. száma. Duma-István András autodidakta költő és a moldvai magyarság egyik leghatározottabb, naponként megalázott szószólója ebben a számban közölt versében olvasható: "Én országom Moldova / Ott nem tudok szólni (...) Szájam bé van dugva / Szemem el burkolva". A dioszéni (Gioseni) Füstös Gabriella életpályáját vázolta föl: a családban magyarul beszéltek, két testvérével együtt Erdélybe került, Csíkszeredába, majd a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőbe. Ezután sikeresen felvételizett, bejutott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógia szakára. 2000-ben összesen 103 csángó gyermek tanult Erdélyben anyanyelvén. A legtöbb gyermek (44) a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanulója, öt fiatal a bukaresti Ady Endre Líceum diákja, többen Gyulafehérváron tanulnak. Sylvester Lajos megjegyezte, hogy egyetlen háromszéki iskolában sem tanulnak csángók. Fekete Réka Moldvában tiltás, Erdélyben elfogadás címen beszámolt arról, hogy Sepsiszentgyörgyön Hajdu János plébános román nyelvű misét tart. Erdélyben más településeken is tartanak román nyelven misét a moldvai katolikusok számára. Moldvában viszont a csángók hiába kérik a magyar nyelvű misét. /Sylvester Lajos: Én országom Moldova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
2000. március 25.
A gyulafehérvári római katolikus székesegyház - amelynek helyén Szent István király építtetett egykor templomot -, napjainkig az egyik legépebben megmaradt középkori szakrális emlék Közép-Európában. A magyar-román államközi együttműködési program kiemelt fontosságot tulajdonít a gyulafehérvári székesegyháznak. Az idei munkálatok elkezdésének tiszteletére ünnepi megnyitót szervez az érsekség március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Ismertetik a helyreállítási tervet. Az ünnepségre meghívót kapott dr. Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke, Dan Nicolae, a Kulturális Minisztérium Műemlékvédelmi Osztályának igazgatója, továbbá a munkálatokat vezető csoport tagjai, Káldi Gyula építész, Sarkadi Márton építészmérnök, Mircea Hava, Gyulafehérvár polgármestere, valamint több más hazai és külföldi személyiség. A székesegyház helyreállítási munkálatai tíz éven keresztül, 1999 és 2009 között fognak tartani. /Ünnepi megnyitó Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2000. április 3.
A Fehér és Maros megyét magába foglaló gyulafehérvári Ortodox Püspökség területén 32 kolostor működik. Ezek közül 21-ben szerzetesek, 11-ben pedig apácák imádkoznak Istenhez. A 290-es összlétszámot 70 szerzetes és 220 apáca alkotja. Ami a tanulmányi végzettségüket illeti, 8 szerzetes és 10 apáca felsőfokú teológiai, 16 szerzetes és 18 apáca teológiai szemináriummal, 44 szerzetes és 18 apáca részleges iskolai végzettséggel rendelkezik. /Kolostorok, szerzetesek, apácák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2000. április 10.
A Kós Károly Alapítvány által a millennium éve tiszteletére szervezett tudományos ülésszak Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban zajlott. Az előadók, Kiss Elemér egyetemi tanár, a számtantudomány doktora, dr.Jung János egyetemi tanár, Kovács Levente rendező, egyetemi adjunktus, Török Gáspár, nemzetközi hírű fotóművész, Mészáros József irodalomtörténész, Fülöp Irén, makfalvi tanár, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, dr. Márton József egyháztörténész, egyetemi tanár Gyulafehérvárról, valamint Nagy László unitárius lelkész Marosvásárhely művelődési- kulturális, tudományos és oktatási, irodalmi és művészeti életének múltját térképezte fel, illetve különböző, egyháztörténettel és gyülekezeti élettel kapcsolatos előadásokat terjesztett elő. /Járay Fekete Katalin: Csak az a mienk, amiért megdolgoztunk... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./
2000. április 16.
Márc. 27-én Csíksomlyón tartotta alakuló ülését a gyulafehérvári főegyházmegye szociális bizottsága. Vezetője Szász János Caritas-igazgató, a főegyházmegyei papi szenátus szociális bizottságának kinevezett elnöke, aki a tavalyi Caritas-év elhatározásainak megvalósításáról számolt be. A résztvevők leszögezték, hogy a továbbiakban fokozott hangsúlyt kell fektetni az információcserére, együttműködésre és a találkozások rendszeresítésére. Az összes segélyező szervezetek nyilvántartása az átfedések elkerülése végett fontos, valamint a nagyobb horderejű problémák összefogással való megoldása miatt (pályázatírás, természeti csapások esetén a segítségnyújtás megszervezése stb.). A tanácskozáson elhangzott, hogy a szervezeteket kettősség jellemzi, egyrészt civil (nem kormányzati) szervezetek, alapítványok keretei között működnek, másrészt az egyház szerves részei (Máltai Segélyszolgálat, főegyházmegyei Caritas, Kolping családok, kamilliánusok, Szent Ferenc Alapítvány, Hit és Fény, vincés szövetségek, a marosvásárhelyi ferences rendház). Az egyházhoz való tartozást láthatóbbá, nyilvánvalóbbá kell tenni a szociális tevékenységet folytató minden szervezet esetén, s ezt az egységet a szociális bizottságnak mint csúcsfórumnak kell biztosítania. /Bányász József: Szociális kérdésekről. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 16./
2000. április 18.
Ápr. 15-én a kolozsvári Állami Magyar Opera termében zajlott le a magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója, melyet a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezett. Arany fokozattal minősítették a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Szkóláját, a kolozsvári Református Kollégium vegyes karát, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum vegyes karát, a gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium fiú kórusát és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző leánykarát. Ezüst fokozattal tüntették ki a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium vegyes karát, bronz fokozatot nyert a kolozsvári Apáczai Csere János Tanítóképző leány kara, a kolozsvári Unitárius Kollégium vegyes kara, a székelyudvarhelyi Református Kollégium "Collegium Musicum" vegyes kara, valamint a marosvásárhelyi Református Kollégium vegyes kara. /Kulcsár Gabriella: Magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2000. április 23.
Befejeződött a csíksomlyói ferences rendház szomszédságában az új és a gyulafehérvári főegyházmegyében elsőnek számító klarissza kolostor építése. A Csíksomlyó ágacskája nevet viselő klarissza rendházban fognak letelepedni a franciaországi klarissza nővérek. A rendházba visszatérnének azok az erdélyi szerzetesnők is, akik Magyarországon tanultak, majd a franciaországi Sion ágacskája nevet viselő klarissza rendház keretében tevékenykedtek. A csíksomlyói szemlélődő női kolostor felszentelését ez év augusztus 11-re tervezik. /Folyamatban van a szemlélődő nővérek letelepedése. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 23./
2000. május 6.
Ápr. 29-én Vajdahunyad és Déva környéke jubileumi zarándoklaton vett részt. Hat egyházközség papjai és hívei zarándokoltak Gyulafehérvárra, a főegyházmegye székesegyházába. Bekapcsolódtak Vajdahunyad, Csernakeresztúr, Pusztakalán, Hátszeg, Déva város, Déva-telep plébániái összesen 450 résztvevővel. /Bőjte Mihály: Jubileumi zarándoklat Gyulafehérvárra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2000. május 18.
Máj. 17-én Kolozsváron tanácskozott a történelmi emlékművek védelmére kijelölt román-magyar vegyes bizottság. A tárgyalások célja a két ország kulturális miniszterei által 1999-ben aláírt műemlékvédelmi megállapodás felújítása volt. A bizottság megegyezett a megállapodás-tervezet szövegével kapcsolatban. A bizottság tagjai nem tudtak konkrét időpontot mondani a két kulturális minisztérium közötti együttműködési protokoll aláírását illetően, sem a két ország költségvetésében elkülönített összeggel kapcsolatban. A bizottság hét projektet állított össze, amelyek a műemlékek feltérképezési, leltározási, illetve dokumentálási folyamataira irányulnak, valamint 13 olyan tervet, amelyek a konkrét restaurálási vagy konzerválási munkákra vonatkoznak. Ez utóbbiak közül megemlítették a gyulafehérvári római katolikus katedrális, az Apor-kastély, valamint az Alba Carolina-vár harmadik kapujának restaurálását, a bonchidai Bánffy-kastély restaurálását, a kékesújfalui, kelencei, kilyéni templomok restaurálását, a baróti vashámor rendbetételét, a bánlaki kastély, az ákosi református templom, valamint a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítását. A bizottság javaslatot tett a magyarországi román műemlékek (templomok és más épületek) leltározására is. /Erdei Róbert: Magyar-román műemlékvédelmi megállapodás. Több mint ötvenmilliárd lejes román állami támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2000. május 19.
Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. A főegyházmegye területén Caritas-kirendeltségek a következő helységekben vannak: Gyulafehérváron (a központi iroda), Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Déva, Torda, Dés, Nagyenyed, Kolozsvár és Kapnikbánya. Csíkszeredában üzemel a Caritas központi raktára, Csíksomlyón van a Caritas információs iroda, valamint a Venczel József Vallásszociológiai Intézet. - A szegényekkel való találkozás a plébániai Caritas-csoportokon keresztül történik. - A képzésekre és továbbképzésekre a csíksomlyói, Jakab Antal Tanulmányi Ház nyújt lehetőséget. A gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Házat 1994. április 30-án szentelték fel. Számos színvonalas találkozónak, szimpóziumnak, német nyelvkurzusnak adott helyet. - A Caritas gyergyószentmiklósi mezőgazdasági részlege 1994-től működik, ahol tavaly 124 fiatal gazdát készítettek fel, ezek közül 74 gyakornok utazott Svájcba, 50 pedig Németországba. - A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes felavatását 1996. szeptember 18-án tartották, jelenleg 106 lakója van. - A kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthont 1995. szeptember 10-én szentelték fel. - A csíkzsögödi gyermeküdültető /Caritábor/ 1996. szeptember 17-én nyitotta meg kapuit. - Roma gyermekek számára épült fel Sepsiszentgyörgyön a Néri Szent Fülöp Pasztorációs Központ, ebbe a Caritas is besegített. A város 70 ezer lakosából körülbelül 5 ezer a roma. Márkus András plébános megkezdte integrálásukat. 1999. október 15. óta romaiskola működik a központban. - A Caritas házi betegápoló és szociális gondozó központjainak feladatai: házi szak- és segédápolás, háztartási és szociális vonatkozású adminisztratív segítségnyújtás, önkéntes segítők felkészítése és tevékenységük megszervezése. Nagyenyeden és Déván 1997-ben alakultak meg a szakápoló központok, Székelyudvarhelyen és Szecselevárosban 1998 decemberében, Marosvásárhelyen és Szászrégenben pedig 1999 decemberében. Az öt éve működő székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ keretében három alaptevékenység zajlik: szakrendelések, gyógyszerkiosztó központ és művégtag-gyártás és -javítás. - 1999-ben kilenc árvíz sújtotta területen 851 családnak nyújtottak segítséget. - A Caritas működését három forrás biztosítja: a külföldi támogatók, a gyulafehérvári főegyházmegye híveinek adományai és a Caritas tulajdonában lévő három gazdasági egység. A Caritas tulajdonában lévő gazdasági egységek: a Com-Carlia és a Csíksomlyó Tours korlátolt felelősségű társaságok Csíksomlyón, valamint a gyergyószentmiklósi Fraternitas Kft. /Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
2000. május 22.
Nagyváradon a Varadinum csúcspontját - hasonlóan a korábbi esztendőkhöz - a Bazilikában tartott ünnepi szentmise és a körmenet jelentette. Zsúfolásig megtelt a székesegyház. Tempfli József megyés püspök köszöntötte a vendégeket: Jean Claude Périsset érseket, a pápai nunciust, továbbá a római katolikus és a görög katolikus egyházi méltóságokat, a hazai és a határon túli világi elöljárókat. Utóbbiak közt volt Kövér László, a Fidesz elnöke is. A püspök bevezető szavaiban emlékeztetett a kereszténység kétezredik és a magyar államiság ezredik évfordulójára, majd felelevenítette Szent László alakját, értékelve szerepét mind az egyház, mind a nemzet történelmében. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar kormány ajándékaként átadta Tempfli József püspöknek a millenniumi zászlót, amely az ezeréves magyar államiságot jelképezi. Székely Dénes, a gyulafehérvári teológia rektora közel száz kispap kíséretében jött el a Szent László-napi körmenetre. A pápai, a magyar és a székely himnusz után elindult a körmenet a szokásos úton a Szent László ereklyéit tartalmazó hermával. Ezután a barokk-korból fennmaradt Szent László-kőszobor köré gyűltek, ahol Tempfli József röviden ismertette a Szent László téren 1738-ban felállított szobor viszontagságos történetét, majd felszentelte az újonnan felállított szobrot. Végül a meghívottak a Keresztény Ifjúsági Mozgalom újonnan épített székhelyének megnyitására és felszentelésére mentek. /A 2000. évi Varadinum csúcspontja: ünnepi szentmise és körmenet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./
2000. május 25.
A Caritas szeretetszolgálat május 20-án ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Erdei István, Csíkszereda alpolgármestere Pro Urbe díjjal tüntette ki a Caritas megalakulását kezdeményező dr. Vencser Lászlót, Szász Jánost, a segélyszervezet gyulafehérvári igazgatóját és Fridrich Meyrhofert, a linzi Caritas gazdasági igazgatóját. /Hátsekné Kovács Kinga: A jótékonyság díjazottjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2000. május 28.
Máj. 6-án zajlott le Gyulafehérváron a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium által szervezett jubileumi kórustalálkozó. Az iskola igazgatója, Baróti László elmondta, hogy a hagyományos ökumenikus kórustalálkozóra idén a következő évfordulók esztendejében került sor: a kereszténység fennállásának 2000. éve, a magyar államiság és a Szent István királyunk által alapított erdélyi egyházmegye 1000 éve, II. János Pál pápa születésének 80. évfordulója, gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök halálnak 60., Márton Áron püspök halálának 20. évfordulója, a kisszeminárium újraindulásának 10., dr. Jakubinyi György püspökké szentelésének 10. és a kisszeminárium fiúkórusa újjáalakulásának 5. évfordulója. A színhely ezúttal is az ősi székesegyház volt. Kilenc kórus mutatkozott be. Köztük volt a vendéglátó kórus Fodor László vezényletével, a négy éve alakult székelyudvarhelyi Jubilate kórus /vez. Székely István/, az 1997-ben alakult sepsiszentgyörgyi Laudate felnőtt kórus; a kolozsvári Unitárius Kollégium 1993-ban alakult vegyes kara /vez. Majó Julianna/, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Iskolaközpont 1991-ben alakult vegyes kara /vez. Szabó Mária/, a dévai kollégiumban 1998-ban megalakult Magyarok Nagyasszonya gyermekkórus /vez. Kolozsi István/. Ezúttal sem verseny, hanem találkozó volt. /Schuller Mária: Énekelni szépen, a helyhez illően. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./
2000. június 2.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke megállapította, hogy sikeres volt a szervezet választási kampánya. Marosvásárhelyen az RMDSZ vezetése kénytelen volt felfüggeszteni a megyei RMDSZ-elnököt tisztségéből. "Marosvásárhelynek azonban egészen sajátos, különös magyarsága van, amely minden pillanatban kész a szolidaritásra. A belső zavaroktól, konfliktusoktól nem kell félni, ha tudjuk azokat kezelni" - mondta. Erdély-szerte több olyan városban indított az RMDSZ polgármester-jelöltet, ahol nem magyar többségű a lakosság. Ez is növeli az RMDSZ ázsióját, hiszen nem az első forduló előtt, hanem reményeink szerint a két forduló között minden ilyen helyen eredményesen tudunk majd tárgyalni a szavazatok átadásáról, vagy át nem adásáról, állapította meg Markó. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az RMDSZ döntheti majd el, ki jut be másodikként az elnökválasztás második fordulójába, és adott esetben az RMDSZ szavazatai azt is eldönthetik, ki lesz Románia államfője. Markó elítélte azokat, akik független jelöltként, vagy a román pártok listáján indultak. Az egyházak támogatták az RMDSZ-t. "Nagyon szép körlevelet küldött híveinek a gyulafehérvári érsek, a szatmári, a nagyváradi katolikus püspök, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület is arra biztatja az embereket, hogy menjenek el szavazni és szavazzanak egységesen. Ugyanakkor az ő körlevelükben valóban szerepel ez az egészen különös, kissé megmosolyogtató kitétel. Nem hiszem, hogy bármely jelöltünk az egyház akarata ellenére lett volna azzá és az egyház érdekei ellen cselekedne. Az RMDSZ érdekei meggyőződésem szerint teljes egészében egybeesnek egyház érdekeivel" - hangsúlyozta Markó Béla. /Sikeres volt az RMDSZ kampánya - véli Markó Béla szövetségi elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2000. június 6.
Fehér megyében az RMDSZ-nek eddig két RMDSZ-es polgármestere volt, Torockóban és Magyarlapádon. Torockón most az első fordulóban Szőcs Ferenc nyert, a szavazatok 80 százalékával. A torockói helyi tanácsba ugyanakkor az eddigi hét helyett kilenc RMDSZ-tanácsos jutott be. Magyarlapádon Szabó László, Miriszlón Horváth Piroska egyaránt a Szövetség Romániáért Párt polgármester-jelöltjeivel méretkeznek meg a második fordulóban. Nagyenyeden az RMDSZ polgármester-jelöltje, Köble Csaba a negyedik helyre került. Nagyenyeden az RMDSZ négy tanácsosi helyet szerzett. Az RMDSZ-es tanácsosok száma a megye településein általában az eddigi szinten maradt, kivételt képez Buzásbocsárd, ahol egy helyett két tanácsos lesz, hasonlóképpen Marosújváron is. Viszont Gyulafehérváron és Tövisen a részeredmények alapján az eddigi egy-egy tanácsosát is elvesztette az RMDSZ. /Két tanácsost nyertek a nagyenyedi magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2000. június 7.
A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2000. június 9.
A Varadinum ünnepség idején Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspök Nagyváradon átvették a magyar kormány képviselőitől az ezeréves magyar állam szimbólumát, a milleniumi zászlót. A dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekségéhez tartozó katolikusoknak Torgyán József miniszter nyújtaná át a milleniumi zászlót. Jakubinyi kijelentette, hogy a búcsú nem alkalmas erre. Ő a gyulafehérvári székesegyházat javasolta helyszínnek. Az érsek leszögezte, hogy a csíksomlyói búcsú 1567 óta székely-magyar nemzeti fogadalmi katolikus búcsú. Nem lehet a magyar államalapítással kapcsolatba hozni. Ez a búcsú katolikus megnyilvánulás, amit nem lehet elpolitizálni. /Zilahi Imre: Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Gyulafehérváron venné át a milleneumi zászlót. Csíksomlyó nem politikai színtér. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2000. június 12.
Jún. 10-én több mint 200 ezer ember vett részt a csíksomlyói pünkösdi búcsún, a zarándoklaton és szabadtéri szentmisén. A két Somlyó-hegy közötti nyeregben Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek celebrált szentmisét, szentbeszédet Bosák Nándor, az újonnan felállított Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye püspöke mondott. A zarándoklaton részt vett a magyar kormány több tagja, Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az FKGP elnöke, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, az MDF elnöke, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára. Jakubinyi érsek felidézte azt az üdvözletet, amellyel tavaly bukaresti látogatása során II. János Pál pápa köszöntötte az erdélyi magyar híveket: "Maradjatok hűek hitetekhez, ápoljátok kultúrátokat, anyanyelveteket, ragaszkodjatok szülőföldetekhez". Csíksomlyó, amely valaha csak a katolikus székelyek és csángók regionális vallásos központja volt, az elmúlt évtizedben magyar nemzeti búcsújáró kegyhellyé vált. A pünkösd szombati búcsúra évek óta rendre több mint százezer ember érkezik főként Romániából, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de jönnek a magyarok a világ minden tájáról. Az idei búcsú jellegét a kettős jubileumi év adja meg: 2000 év telt el Krisztus születése óta és 1000 éve koronázták meg az első magyar királyt, Szent Istvánt. A körmenetet a hagyományoknak megfelelően a gyergyóalfalusi csoport vezette. A körmenetet az 1567-ben vívott nagyerdői csata emlékére tartják, a székely katolikusok győzelmével végződött csatában a gyergyóalfalusiak harcoltak a protestánsok ellen. A szentmise után passiójátékot, csángó misét mutattak be, este pedig a Hármashalom oltárnál a Szent Kinga gyűrűje című zenés misztériumjátékot adták elő. /Negyedmillió zarándok Csíksomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
2000. június 16.
Vargyas katolikus gyülekezetének 1999 óta van saját temploma. A templomot 1999. okt. 24-én szentelte fel dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Az alig félszáz lelkes gyülekezet rendszeresen látogatja templomát. /Élő egyház Vargyason. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./
2000. július 3.
Júl. 1-jén dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek felszentelte a Gyergyószentmiklóson létesült Caritas Agro-Centrumot és a Szent Benedek Tanulmányi Ház új épületszárnyát. A Caritas Mezőgazdasági Alegysége 1993 óta hatékonyan munkálkodik Erdély mezőgazdaságának fellendítésén, segítséget nyújt a kis és közepes gazdaságoknak, a gépköröknek, elméleti, illetve gyakorlati képzést biztosít fiatal gazdáknak Németországban és Svájcban, de a mezőgazdasághoz kapcsolódó egyéb területeken is érezteti jelenlétét. /(A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája): Új épületszárnyat avatott a Caritas Mezőgazdasági Részlege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./
2000. július 16.
Gyulafehérváron tizenegy ezüstmisés pap létrehozta a Studia Alapítványt, amelynek célja az elkövetkező évek tanári folyóiratának kiadási költségeit fedezni és részben a teológiai könyvállományt gyarapítani. Megjelent a Studia teológiai folyóirat első száma, költségeit elsősorban dr. Jakubinyi György érsek fedezte. /Studia. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./
2000. július 20.
Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban gyűltek 10. alkalommal is össze az RMPSZ és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség által támogatott, a marosvásárhelyi Eranus Családsegítő Pszichológiai Szolgálat és Képességfejlesztő Központ által szervezett továbbképzésre azok, akik A család mint erőforrás és konfliktusveszély témakörben óhajtották mélyíteni ismereteiket. Az előadók magyarországi és honi szakemberek voltak. /Bajna György: Bolyai Nyári Akadémia. X. Lélektantábor - Gyergyószentmiklós. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./
2000. július 23.
Az utóbbi években egyre kevesebb fiatal választja a papi hivatást. Ennek ellenpéldája volt a júl. 1-jei szatmári szentelési ünnep, ahol Reizer Pál megyéspüspök Szatmárnémetiben, a székesegyházban öt kispapot szentelt diakónussá. Közülük négyen a budapesti Központi Papnevelő Intézet hallgatói, az ötödik a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végzi tanulmányait. /Knecht Tamás: Rendhagyó diakónusszentelés Szatmáron. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 23./
2000. augusztus 1.
Nemzedéki találkozót szerveznek aug. 28-án, Márton Áron születésnapján a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a gyulafehérvári Majláth főgimnázium volt tanárai és növendékei számára. /Nemzedéki találkozó Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
2000. augusztus 3.
A szórványmagyarság lélekszámának apadása észlelhető Krassó-Szörény megyében. A mintegy tízezer magyar lelket számláló megye az idei választáson elvesztette egyetlen magyar megyei tanácsosát is. Híre-hamva sincs magyar óvodáknak. Hunyad megyében sem jobb a helyzet, az idei választáson elesett Hátszeg, a hunyadi magyarság egyik legerősebb bástyája: Kásler Pál RMDSZ-es tanácstagjelöltre olyan kevesen szavaztak, hogy magyar tanácsos nélkül maradt a kisváros. Ugyanígy elesett Vulkán és Lupény is, ahol eddig volt RMDSZ-tanácsos. Fehér megyében elesett Gyulafehérvár és Tövis. Nagyenyed híres kollégiuma gyermekhiánnyal küszködik: idén felére csökkent az első osztályba iratkozó magyar gyermekek száma, így csak egy osztály indul. Idén félezerrel kevesebb szavazatot kapott Nagyenyeden az RMDSZ, mint négy évvel ezelőtt. Mindezek miatt Szabó Csaba cikkében kiemelte: ″Együtt kell mentenünk, ami még menthető, párttól, frakciótól, választásoktól és politikai múlttól függetlenül.″ /Szabó Csaba: A fekete vonal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2000. augusztus 13.
Aug. 12-én tartják a millenniumi ünnepséget Szászrégenben. Az ünneplésnek része a szoborleleplezés és több plébániai és szociális célt szolgáló létesítmény megáldása. ″Célom az, hogy a széteső közösséget felrázzuk″ - vallja Pakó Benedek plébános. Fontosnak tartja a nyelvi, nemzeti szempontból szórványban élő magyarság ügyét képviselni, emellett fizikai szükségeikben is a segítséget adni. Szászrégenben korábban jelen volt a nemzetiségi villongás korábban, de 1992 óta jó a hangulat. 1992 óta ugyanis gyógyszertára van a helyi katolikus egyháznak. ″A betegnek nincs nemzetisége″ - jelentette ki Pakó plébános. 1991-92-ben felépítettek egy négyszintes, 500 négyzetméteres épületet a kialakítandó bentlakás pedagógusainak és az ide letelepedő szerzetesrend nővéreinek. 1993-ban elkészült a lánybentlakás, a fiúbentlakás a Kolping-házban kapott helyet, amely 1995-ben készült el. A környék szórványfalvaiból származó gyermekek, fiatalok laknak ezekben a bentlakásokban, s mindig van 5-6 moldvai csángó gyermek is, olyanok, akiket a gyulafehérvári kántoriskolába, papi hivatásra készítenek fel. 1999 óta a plébánia közvetlen szomszédságában álló épületet gyermekotthonná alakították. És készül egy újabb, amelynek emeletén kisebb színháztermet, kápolnát, klubtermeket terveznek. Az aug. 12-i ünnepségen a plébánia udvarán kialakított barokk parkban felállított, Szent Istvánt és Boldog Gizellát ábrázoló szobrot, a helyi Jorga Ferenc alkotását is leleplezik. /A leleményes szeretet látható jelei. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./
2000. augusztus 19.
Aug. 20-ra meghívást kapott a székelyszentistváni rendezvényre, tájékoztatott Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet a vele készült interjúban. Az új nagykövet elmondta, hogy néhány nagyon fontos programon már sikerült jelen lennie. Az egyik a tusnádfürdői volt, ahol Orbán Viktor miniszterelnököt és Martonyi János külügyminisztert kísérhette. Marosvásárhelyen találkozott többek között Sütő Andrással, akit íróként is, politikusként is igen nagyra tart, egyúttal néhány Maros megyei vezetővel is sikerült informálisan beszélgetnie. Ellátogatott Gyulafehérvárra, mert szándéka az erdélyi magyar egyházak vezetőinél bemutatkozó látogatásokat tenni. Jakubinyi György érsekkel találkozott. Részt vett az unitáriusok szejkefürdői világtalálkozóján. - A készülő státustörvényről kifejtette: azok az emberek, akik munkát vállalnak Magyarországon, nem elvisznek valamint, hanem hozzáadnak a magyarországi teljesítményekhez. A viták kapcsán leszögezte: nincs értelme olyan törvény létrehozásának, mely bármiben is csökkentené és nem bővítené a kialakult, meglévő lehetőségeket. A törvény közös munka gyümölcse lesz, melyért a felelősség is közös. /Ferencz L. Imre: Beszélgetés ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN-nal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
2000. augusztus 22.
Várható volt, hogy a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt, amely a helyhatósági választásokon elérte, hogy Marosvásárhelynek román polgármestere legyen, ismét előrukkol diverzióval, jegyezte meg Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Most faxot küldtek "Levél a romániai magyarokhoz″ címen. Ez a párt, élén Kiss Kálmánnal tíz éve dörgölőzik a Ion Iliescu vezette párthoz, most meg azt vetették az RMDSZ szemére, hogy "az elmúlt évtizedben egyszer sem mertek kellő objektivitással szólni Trianonról, az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Határozat minket érintő kitétjeiről. Mert, akik csak ímmel-ámmal foglalják politikai programjukba az autonómiatörekvéseket, hogy aztán fiókba zárják, azok kormánypártként egészen más kisebbségmodelleket követnek″. Ez a párt, az RMSZDP most váratlanul kiállt az etnikai autonómia mellett. Nos, ez a levél egyszerűen plágium. Az aláírók - Kiss Kálmán elnök, Molnár István főtitkár és Kálmán Lajos régió-elnök - a Reform Tömörülés érveit gyűjtötték csokorba. Célként kitűzték "egy olyan kisebbségi törvény kiharcolását, mely közvetlen részvételt biztosít nemzetközösségünk ügyeinek intézésében, - vétójogot gyakorolhatva a minket közvetlenül érintő döntéshozatalokban″. Kiss Kálmánék szerint az embereknek ott kell hagyniuk az RMDSZ-t, és bizalmat kellene szavazniuk az igazi nemzeti erőknek. /Gyarmath János: Bagoly mondja...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
2000. augusztus 28.
Aug. 26-27-én Kolozsváron emlékeztek Reményik Sándor költőre, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a millennium jegyében gyűlt össze számos erdélyi és magyarországi közéleti személyiség. ″Egy lángot adok, ápold, add tovább...″ címmel tartották meg a hétvégi rendezvényeket. Dávid Gyula, a tudományos ülésszak házigazdájaként mondta el bevezetőjét. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke értékelte a költő életművét. Reményik Sándor ″elutasította az igazságtalan trianoni rendezést, s egyszerűen nem tudta elfogadni, hogy szülőföldje, szeretett városa, Kolozsvár és a közel kétmillió erdélyi magyar egy közönyös nagyhatalmi döntés következtében egyik napról a másikra idegen és vele szemben ellenségesen viselkedő, erőszakos elnemzetietlenítésére és beolvasztására törekvő kormányzat uralma alá kerül.″ Ezért még idézni sem volt szabad a két kis kötetre rúgó Végvári-verseket. Hamarosan változott a költő hangneme, és a Végvári-versek harciassága helyett a ″vallásos hitben, az evangéliumi testvériség gondolatában keresi a jóvátételt″. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára szintén Reményik vallásos verseiről tartott előadást. Kántor Lajos Malomkövek közt - álmok szőnyegén című előadásában Reményiket, a szerelmes embert mutatta be, aki két asszony iránti érzelmeivel vívódott haláláig. Ferencz Árpád fiatal lelkipásztor előadása Teológiai széljegyzetek Reményik kereszténységének margójára lelkészi megközelítését adta a Reményik-lírának. Az előadásokkal párhuzamosan tartották meg a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány által szervezett versmondó versenyt hazai és magyarországi résztvevőkkel, majd megnyílt a Reményik Sándor Galériában a gyermekrajz-kiállítás, a rajzok eredeti megközelítését nyújtották a Reményik-verseknek. Hantz Lám Irén a költő életéről készült fényképkiállításon vezetette végig a közönséget. Másnap kezdődtek a Reményik-ünnepség egyházi rendezvényei a főtéri evangélikus templomban, ahol Jancsó Adrienne bensőséges hangulatú Reményik-versműsora hangzott el, majd Dávid Gyula Reményik Sándor-emlékdíjakat adott át. Díjat kapott a Szegeden letelepedett Sövényházi Sándor Judit, akinek induló költői pályáját annak idején Reményik igazgatta, Jancsó Adrienne előadóművész, és a Reményik-emlékplakett megalkotója, Gergely István. Ezután ünnepélyes leleplezték az evangélikus templom udvarán Vágó Gábor Reményik-mellszobrát, amelyen részt vett többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Kolozs megyei parlamenti képviselők és számos más közéleti személyiség. A résztvevők megkoszorúzták Reményik síremlékét a Házsongárdi temetőben. A délutáni egyházi ünnepség dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek igehirdetésével kezdődött. /Makkay József: 110 éve született Reményik Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
