Ápr. 27-én Kolozsváron, a Szentegyház utca 6 szám alatti, a római katolikus egyház tulajdonában levő ingatlan udvarán ünnepség keretében szentelték fel Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és mintegy háromszáz meghívott jelenlétében a Szent Mihály egyházközség Nőszövetségének illetve a Filantróp Orvosi Szeretetszolgálat és Caritas szeretetszolgálatainak székhelyeit. Dr. Fábián András főorvos és Muzsi Jolán igazgató a Filantróp, illetve Caritas szeretetszolgálatok tevékenységeinek fontosságát taglalták. A felszólalók sorát Jakubinyi György gyulafehérvári érsek zárta. /Római katolikus intézményeket szenteltek fel Kolozsváron "Nőszövetség, Caritas, Filantróp - Szent Mihály egyháza rátok figyel!" = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2001. május 5.
Máj. 4-én Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megnyitották az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány szervezésében lebonyolítandó kétnapos konferenciát, az erdélyi magyar társadalmi szervezetek fórumát. A társszervezők: Gyulafehérvári Caritas, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Országos Magyar Diákszövetség, Pro Professione Alapítvány, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság. A tanácskozás mottója: A tudás mint társadalmi erőforrás. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke emlékeztetett a történelmi erdélyi sajátosságokra, melyeknek köszönhetően a magyar civil társadalomnak a tizenegy évvel ezelőtti ébredés pillanataiban már volt mire építkeznie. A magyar állami költségvetés közel hárommilliárd forintot bocsát rendelkezésre és az erdélyi civil szervezetek fogadókészek erre a felelős feladatra. Az anyaországin kívül jelentős anyagi források állnak rendelkezésre az Európai Unióban és az országban is. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője korunk erőteljes urbanizálódásáról beszélt. Kis közösségeket létrehozva nagyobb közösségek építhetők, melyekben jól érezhetik magukat az emberek. A III. Civil Fórum nyolc szekcióüléssel folytatódik. /Ördög I. Béla: III. Civil Fórum 2001 Kolozsváron "A tudás mint társadalmi erőforrás" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2001. május 9.
Már több mint 700-ra nőtt azon fiatal gazdák száma, akik Németországban és Svájcban ismerkedhettek az ottani gazdavilág szokásaival. A gyulafehérvári Caritasszervezet Gyergyószentmiklóson működő mezőgazdasági alegysége 2002-re újabb gyakorlatot szervez fiatal gazdák számára. /Bajna György: Gazdagyakorlat Svájcban és Németországban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./
2001. május 12.
A Romániai Püspökkari Konferencia tavaszi ülésszakára gyűltek össze a mindkét - római és görög - rítust képviselő katolikus püspökök máj. 7-9. között, a jászvásári egyházmegyéhez tartozó traiani Verbita Misszionárius Lelkigyakorlatos Házban. Megválasztották a konferencia új elnökét, Ioan Robu bukaresti metropolita személyében. További megválasztott tisztségviselők: Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári görög katolikus érsek, a konferencia alelnöke, valamint Alexandru Mesian lugosi görög katolikus püspök és Martin Roos temesvári római katolikus püspök, az Állandó Bizottság tagjai. /Páll Antal, általános titkár: Római és görög katolikus püspökkari konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12 Egyik erdélyi magyar egyházfőt sem választották be a Romániai Püspökkari Konferencia állandó bizottságába. A latin és görög katolikus rítusú egyházak képviselőit magában foglaló konferencia fennállását régóta bírálják. Potyó Ferenc, a gyulafehérvári római katolikus érsekség helynöke a Krónikának elmondta, a testületben a szavazatok 7-4 arányban oszlanak meg a román egyházak képviselői javára, így a magyar egyházfőknek semmi esélyük sincs bekerülni az állandó bizottságba. A konferencia azonban nem biztosít semmiféle joghatóságot, jelentősége csupán a nemzetközi fórumokon való megnyilvánulásokon mutatkozik meg - állapította meg Potyó Ferenc. /Rostás Szabolcs: "Kényszerházasság" a testületben. Tisztség nélkül a magyar egyházfők a Romániai Püspökkari Konferenciában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./
2001. május 12.
A PDSR Fehér megyei szervezetének kérésére a területi bíróság elhalasztotta a gyulafehérvári Batthyaneum ügyében zajló pert. Razvan Theodorescu miniszter ellenzi a könyvtár teljes visszaszolgáltatását. Bárhogyan dönt a bíróság, a gyulafehérvári Batthyaneumból egyetlen könyvet, a nagyváradi Körösvidéki Múzeumból pedig egyetlen alkotást sem szabad elköltöztetni - szögezte a két egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról Razvan Theodorescu. A Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium vezetője elmondta, a nagyváradi múzeum és a gyulafehérvári könyvtár egyaránt a "román nemzeti vagyon részeként" tekintendő, az egyházaknak pedig inkább anyagi kártérítést kellene kapniuk. /Theodorescu nem adná. Elnapolták a pert a Batthyaneum ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./
2001. május 15.
Karmelita női szerzetesrend Erdélybe telepítése már régi terve a gyulafehérvári főegyházmegyének. A karmelita szerzetesrend az imádságot tekinti életfeladatának. A kolostoralapítás feltétele, hogy legalább nyolc nővér, akik közül legalább hat örökfogadalmas, vállalják az erdélyi kármel megalapítását. Több erdélyi származású karmelita nővér él a nagyvilág különböző kolostoraiban, akiknek hazaköltözésével az eredeti tervekhez képest jóval hamarabb - akár idén is - megvalósulhat az erdélyi karmelita kolostor alapítása. Ha nem is látványos mértékben, de növekszik a hivatások száma. A gyulafehérvári főegyházmegye az egyházközségekhez fordult: ha van valahol egy használaton kívüli, néhány hektáros terület, ami felajánlható a kolostoralapítás céljaira, akkor ott elkezdődhetne a kolostor építése. /A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája: Karmelita kolostort terveznek Erdélybe Hazavárják az elszármazott nővéreket.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2001. május 15.
Május 11-én és 12-én Csíkszeredában Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumot tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Lakner Zoltán, a magyar Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára beszélt a magyar kormány családvédelmi intézkedéseiről: a családtámogató rendszerről, anyagi támogatásokról, nevelési ellátásokról, gyermekgondozási támogatásokról, a munkaviszonyban álló szülők felkarolásáról, szociális rászorultságról, a gyermekek utáni adókedvezményről stb. Hajdu Gábor exminiszter a román törvények család- és szociálpolitikai vonatkozásait vázolta. Bárányi Ferenc doktornak kételyei vannak afelől, hogy a státustörvény hatályba lépésével csökkenni fog-e a kivándorlás- Az exminiszter szerint ijesztő az ifjúság vallás iránti érdektelensége. Varga László, az RMKDM tiszteletbeli elnöke a család mai kríziséről szólt, a család felbomlásának folyamata egyre erősödik, megfordíthatatlan tendenciát mutat. Magyar fiatalok az ezredfordulón címmel dr. Pintér György magyarországi minisztériumi előadó, a Caritas, otthoni gondozási lehetőségek a családban címmel pedig dr. Márton András, a gyulafehérvári Caritas szociális- egészségügyi felelőse tartott előadást. /Családpolitikai fórum Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
2001. május 26.
Mihály Ferenc szülővárosában, Szovátán él, közel öt éve végzi különböző erdélyi templomok fából készült berendezéseinek felmérését, kutatását és restaurálását. Ez év őszén adják át az általa felújított gelencei római katolikus templom 1628-ból származó restaurált kazettás mennyezetét és oltárait. Konzerválás után tavaly a XVII. századi csíkszenttamási oltár, és a XV. századi csíkmenasági Mária-szobor került szovátai műhelyéből eredeti helyére. A restaurátor előadássorozatot indított az erdélyi oltárokról, templomi faberendezésekről, kazettás mennyezetekről, bútorokról és falképekről a szovátai Teleki Oktatási Központban. Egyik előadásában hangzott el, hogy Erdélyben jóval több középkori szárnyas oltár maradt meg, mint például Magyarországon. A katolikus templomok esetében négy kis úgynevezett szentföld maradt, ahol a katolikus vallás közel ezer éven át folytonos volt, így a templomok és a történelmi, művészettörténeti jelentőségű kegytárgyak is megmaradhattak. Ezek közül Csík és Gyergyó vidéke a nagyobbik terület, aztán Háromszéken Gelence és Kézdivásárhely környéke, a harmadik Székelyudvarhely és környéke, végül - a legkisebbik - a Nyárádmente, azaz Mikháza, Köszvényes, Nyárádremete vidéke, ahol találhatók középkori fából készült templomi berendezések. A másik rész, ahol ugyancsak sok hasonló kegytárgy van, az egykor protestáns szászok által lakott terület. Itt a kimondottan katolikus ikonográfiájú oltárokat nagyrészt eltávolították, de sok helyen megőrizték a maradékot. Sajnos lopások történtek, folyik a fekete műkereskedelem: jövedelmező üzletággá lett az elnéptelenedett települések templomait kirabolni. A restaurálás nagyon drága dolog. A restaurátorok kérhetnek a román műemlékvédő szakhivataloktól is pénzt, azonban a lényeges céltámogatások a mai napig anyaországi és más külföldi forrásokból érkeznek Erdélybe. - A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tervezi gyűjtemények kialakítását. Evangélikus részről már történt egy viszonylag eredményes műkincs-átcsoportosítás, a megszűnt gyülekezetek árván maradt templomaiból a műtárgyakat átszállíttatták védettebb, nagyobb templomokba: Szebenbe, Medgyesre, Segesvárra, Brassóba. /Zilahi Imre: Beszélgetés Mihály Ferenc szovátai restaurátorral. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2001. május 28.
Az RMDSZ meghívására máj. 26-27-én látogatást tett Erdélyben az MKP négytagú küldöttsége: Bugár Béla pártelnök, a szlovák parlament alelnöke, Farkas Pál, az MKP országos tanácsának elnöke, Köteles László parlamenti képviselő, az MKP országos tanácsának tagja és Vörös Péter, a párt központi titkára. Megállapodtak abban, hogy az RMDSZ és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) a jövőben szorosabbra fűzik kapcsolataikat. A két szervezet közösen kezdeményezi a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását a státustörvény alkalmazásának és a támogatási rendszerek megvitatása végett. A vendégek máj. 26-án Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel és az ügyvezető elnökség más tagjaival tartottak megbeszélést Kolozsváron, majd találkoztak kolozsvári RMDSZ-vezetőkkel és közéleti személyiségekkel találkoztak. Máj. 27-én, vasárnap az MKP-küldöttség Gyulafehérvárra látogatott, ahol az érseki templomban misén vett részt, Nagyenyeden helyi RMDSZ-vezetőkkel tárgyalt, majd felkereste Torockót és Torockószentgyörgyöt. Markó Béla elmondta, hogy rendkívül hasznos az, ha a Kárpát-medencében, Magyarországon kívül élő magyar közösségek pártjai, szervezetei minél szorosabb kapcsolatot tartanak egymással. Sok szempontból hasonló tapasztalatokat éltek meg az elmúlt években. Az RMDSZ 1996. és 2000. között tagja volt a romániai kormánykoalíciónak. 1998-ban hasonló vállalkozásba fogott az MKP, s most, ebben az időszakban része a szlovák kormánynak. - A következő hónapokban a két szervezet parlamenti csoportja találkozik. Bugár Béla szerint mindkét párt mozgatórugója, motorja az adott országban zajló integrációs folyamatoknak. Bugár hozzátette: azért is döntöttek a kapcsolatok bővítése mellett, mert a két ország között sok a hasonlatosság, többek között a státustörvény kapcsán. /Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a Kárpát-medence magyar szervezetei között. Erdélybe látogatott a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2001. május 29.
Máj. 27-én 15 tagú küldöttséget látott vendégül a gyulafehérvári római katolikus érseki hivatal. A látogatók között jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A látogatók részt vettek a szentmisén, majd megtekintették a székesegyházat, tiszteletüket tették Márton Áron püspök sírjánál, végül meglátogatták az érseki palotát és a kápolnát. Ezután olyan időszerű kérdésekről tárgyaltak, mint az RMDSZ és az egyház viszonya, az egyházi ingatlanok visszajuttatásának helyzete, a jelenlegi kormánnyal való együttműködés esélyei, az egyházak részére biztosítandó szubvenciók, a státustörvény alkalmazása, az aktuálissá vált csángókérdés, ugyanakkor tisztázták az udvarhelyi papi otthon körül kialakult bonyodalmakat. Potyó Ferenc általános helynök, dr. Jakubinyi György érsek üzenetét tolmácsolva kifejtette, hogy a gyulafehérvári katolikus egyház a civil életben az egyházak ügyét is felvállaló RMDSZ-t tekinti hivatalos képviselőjének. /Erdélyi és szlovákiai magyar politikusok Fehér megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2001. május 29.
Az erdélyi római katolikus egyház Egyházmegyei Tanács (Státus) néven ismertté vált szervezete újjáalakult máj. 21-én a gyulafehérvári érseki palotában. A tanács gyökerei az erdélyi fejedelemség idejére vezethetők vissza, egyik legfontosabb tevékenysége az egyházi vagyon kezelése volt. 1991 óta ideiglenes bizottság vezette az Egyházmegyei Tanácsot, viszont mára szükségessé vált egy formailag bejegyzett szervezet létrehozása. Az újjáalakulási gyűlés legfontosabb feladatának tekintette a hivatalos bejegyzés intézését, valamennyi egyházi, illetve státusi vagyon mihamarabbi visszaigénylését és ennek érdekében megalakítottak egy 27 tagból álló ideiglenes igazgatótanácsot. Az Egyházmegyei Tanács székhelye Csíkszeredában lesz, ahol a bejegyzést is végzik. A jelenleg rendelkezésre álló javak kezelésére öttagú ügyintéző kuratóriumot hoztak létre. /Újjáalakult a Státus. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2001. május 30.
A második világháború óta nem volt magyar nyelvű amatőr színtársulat Gyulafehérváron. A város 70 000 lakójából ma alig 2000-en vallják a magyart anyanyelvüknek. Néhány lelkes fiatal, több hónapos készülődés után, máj. 27-én a Diákművelődési Házban előadta Tamási Áron Vitéz lélek című háromfelvonásos népi játékát. Az előadás telt házat vonzott, remek közönség előtt debütálhatott a kis csapat. A szereplők nagy része Gyulafehérváron tanuló székelyföldi egyetemista, a diáktársaságot néhány katolikus intézménybeli alkalmazott egészítette ki. /(lj): Vitéz lelkek Fél évszázad után feltámadt az amatőr színjátszás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2001. június 4.
Jún. 2-án Csíksomlyón több százezer zarándok gyűlt össze a hagyományos pünkösdszombati búcsún. Az érkező zarándokokat a kegyhely őrzői, a helyi ferences szerzetesek üdvözölték. "Jogunk van ahhoz, hogy keresztény hitünket nemzeti színekben, anyanyelvünkön ünnepeljük meg" - hangsúlyozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a hagyományos csíksomlyói búcsúra érkezett több százezernyi zarándokot köszöntő beszédében. A Szent István által alapított erdélyi főegyházmegye érseke Krisztus példájára hivatkozott, aki anyanyelvén, nem a liturgia nyelvén imádkozta a zsoltárt. Mint mondta, ha valaki vállalja a kereszténységet, akkor a kereszténység beletestesül abba a népbe, nemzetbe és kultúrába, amelybe Isten teremtette. - Ezért mi büszkén valljuk magunkat egyszerre kereszténynek és magyarnak, s anyanyelven dicsőítjük Istent, adunk hálát a boldogságos Szűzanyának. Mindezt megtehetjük, mert ez keresztény szent hitünknek is a tanítása - mondta az érsek. - A kegytemplomhoz hajnaltól érkeztek a zarándokcsoportok, a "keresztaljak", majd az ünnepi szentmise helyszínére a két Somlyó hegye közötti Nyeregbe mentek. Az egyházi személyiségeket a körmenetben a szerzetesrendek, lovagrendek képviselői követték, majd a világi méltóságok. A körmenetet a gyergyóalfalui keresztalja vezette, annak emlékére, hogy 1567-ben a Csíkszereda melletti nagyerdei ütközetben a gyergyóalfalui katolikusok vonultak először harcba a térítő szándékkal érkező protestáns fejedelem csapatai ellen. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Bíró László kalocsai segédpüspök, a központi szeminárium rektora volt. Prédikációjában kiemelte: az igaz értékek iránti szüntelen vágy hozta a csíksomlyói kegyhelyre, a nyugati kereszténység legkeletibb búcsújáró helyére a zarándokokat. - Keressük a gyökereket, félünk, hogy asszimilálódik nyelvünk, felszívódik kultúránk, és kihűl a hitünk - mondta. Illyés Gyulát idézve hangsúlyozta: a szél kihívására a fa gyökereivel válaszol, a kegyhely pedig e gyökerekhez visz vissza. A jégeső, majd a hullámokban ismétlődő zivatar dacára a több százezernyi zarándok áhítattal követte végig az ünnepi szentmisét. A zarándokok között volt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke, Semlyén Zsolt vallásügyi államtitkár, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete, Habsburg Ottó családja kíséretében, valamint az erdélyi magyar közélet számos szereplője. Zarándokcsoportok érkeztek a Székelyföld minden részéről, de sokan voltak Erdély más vidékeiről, Magyarországról, az utódállamokból, Nyugat-Európából és a tengeren túlról. Délután a csángók számára csángómisét tartottak a somlyói plébániatemplomban, este pedig passiójátékot mutatott be a Csíksomlyói Passiójátékok Testülete. /Több százezer zarándok Csíksomlyón. Jégesőben is keresztények és magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ "Öröm látni azt, hogy e széttöredezett világban ennyien vállalkoztak arra, hogy a zarándokok fárasztó útján eljöjjenek a csíksomlyói segítő Szűz Máriához" - kezdte prédikációját Bíró László kalocsai-kecskeméti segédpüspök. "Mi vonzott minket ide? Keressük a forrást, keressük a gyökereket, keressük az igaz értékeket" - folytatta. A másság ténye önmagában még nem pozitívum: "Az anyagyilkos, a nemzetpusztító másságát is tisztelnem kell, csak azért mert más? - kérdezte. - "Érdemes elgondolkodnunk a kortárs elmélkedő szavain, aki azt mondja: a XVI. század hitt az Istenben, a XVII., XVIII. század hitt az Istenben és az emberben, a XIX. század hitt az emberben. A XX. század nem hitt sem Istenben, sem emberben. A XXI. század vagy nem hisz és elpusztul, vagy újra hisz Istenben, és akkor remélhet jövőt" - szólt a prédikáció legemlékezetesebb gondolata. /Rédai Attila: "...A fák gyökerükkel válaszolnak" = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2001. június 6.
A Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ igazgatósága, magyar tanári munkaközössége, az V-VIII. osztályosok diákönkormányzata jún. 1-2-án az EMKE égisze alatt Szórványszínjátszó Találkozót szervezett. A rendezvényen kb. 200 kisdiák vett részt Bethlenszentmiklósról, Becéből, Balázsfalváról, Gyulafehérvárról, Magyarlapádról, Felvincről, Torockóról és Nagyenyedről. Az ünnepélyes megnyitón Simon János igazgató és Demény Piroska szervező tanár köszöntötte a megjelenteket, majd megkezdődtek a színpadi előadások. Az előadások után a kisiskolások közös történelmi sétára indulhattak. A szórványszínjátszó találkozó célja a szórványban élő gyerekek anyanyelvi kultúrájának fejlesztése, önazonosságtudatuk erősítése. /Demény Piroska, szervező tanár: Tini-buli, táncház, kabaré és szalonnasütés. Szórványszínjátszó Találkozó a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2001. június 10.
Sikeres volt a Kolozsváron megrendezett Országos Katolikus Diáktalálkozó, melynek témája - Hogyan tovább egyetem után -sok temesvári, marosvásárhelyi, brassói, nagyváradi, szatmári és gyulafehérvári egyetemista érdeklődését felkeltette. Mintegy 300 fiatal gyűlt össze. A ferences fiatalok zenéltek és Nagy-György Attila prédikált. A gyergyószentmiklósi Pongrácz Róbert a közösségépítésről beszélt. Az előadások után 8-12 fős csoportokban tárgyalták az elhangzottakat. A beszélgetéseken az itthonmaradás-párti álláspontok voltak többségben. /Egyed-Zsigmond Enikő: Ilyen még nem volt. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 10./
2001. június 10.
A Romániai Magyar Cserkészszövetség Nagybánya központú cserkészkörzetében segédvezető-képző találkozó zajlott Nagy- és Kisbányán április 27-május 1. között. A találkozóra, temesvári, marosvásárhelyi, brassói, nagyváradi, szatmári és gyulafehérvár magyarországi cserkészvezetők is érkeztek. Arató László, a budapesti Márton Áron Könyvkiadó elnöke, vezetőképző-tiszt a cserkészpedagógiáról tartott előadást. /Kasza Tamás: Felkészítő lelki hétvége. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 10./
2001. június 13.
A Nagyváradi Katolikus Püspökséghez tartozó nagyszalontai plébánia a közösségek kölcsönös erősítése céljából hívott össze az elmúlt hétvégére egy kisebb méretű Kárpát-medencei Háló-találkozót. A 20 ezer lakosú Nagyszalonta magyar lakossága többségében református, így a kb. 1500 főnyi katolikus közösség számára nem kis feladat volt vendégül látni három napon keresztül a közel 100 résztvevőt, akik a Gyulafehérvári Főegyházmegyéből, Felvidékről és az anyaországból érkeztek. Jún. 9-én a szentmisén Tempfli József nagyváradi püspök volt a főcelebráns. Keresztesné Várhelyi Ilona debreceni irodalomtörténész A vallásos nevelés nehézségei a családban és az egyházban címen tartott előadást. Tempfli püspök a Nagyszalonta díszpolgára kitüntetést kapta meg, Szeles Pál, a Duna TV kereskedelmi igazgatója egy 500 példányból álló könyvadományt adott át, majd Nagyszalontán Kulin György világhírű csillagász szobrát leplezték le. /Hálós erősítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 13./
2001. június 16.
Szászrégenben a mindkét rítusú katolikus főpásztorok köszöntötték Todea Alexandru bíboros-érseket tízéves bíborosi jubileuma és születésnapja alkalmából. Todea bíboros 1912. jún. 5-én született a Fehér megyei Telek községben. Rómában szentelték pappá 1939-ben, ugyanott egy év múlva doktorátust szerzett. Josef Schubert római katolikus bukaresti püspök szentelte titokban püspökké 1950. nov. 19-én. 1952-ben a kommunista hatóságok életfogytiglani kényszermunkára ítélték a püspököt. Megjárta a politikai börtönök poklát, ahonnan 1965-ben, közkegyelemben részesülve szabadult. 1986 márciusában titokban megválasztották a Romániai Görög Katolikus Egyház metropolitájának. Ünnepélyes metropolita-érseki székfoglalására csak a rendszerváltás után, 1990. okt. 7-én kerülhetett sor Balázsfalván. II. János Pál pápa kreálta bíborossá Rómában, 1991. dec. 8-án. Todea 1994-től, egészségi okok miatt, nyugállományban van. Köszöntőjében Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta a bíboros és boldogemlékű Márton Áron püspök közötti barátságot és sorsközösséget, beleértve a máramarosi börtönben töltött éveket. /Fodor György: Főpásztorok tisztelgése Todea bíboros előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
2001. június 17.
Jelentkezett a Mégis, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola diáklapja. Kicsi István főszerkesztő-helyettes köszöntötte az olvasót. Az előző diáklap, a SIS (Seminarium Incarnatae Sapientiae) részbeni átmentését jelentette az öt évvel ezelőtt megszületett Mégis. Pálfy Szilárd a Mégis nevében dr. Székely Dénes tanárt a gyulafehérvári 1 Decembrie 1918 Egyetemen tanuló magyar diákokkal való rendszeres foglalkozásról kérdezte. Mintegy ötven magyar egyetemista tanul ebben az intézményben, s átlag 20-25-en gyűlnek össze közülük szerda esténként a teológia egyik termébe - nem csak katolikusok. A Batthyaneum tőszomszédságában értékes, külön könyvtára van a teológiának, mondta el Walter Ilona könyvtáros. /Kispapok folyóirata. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 17./
2001. június 22.
A magyar állam 1999 óta különít el folyamatosan anyagi keretet a Kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség megóvására és dokumentálására. A megítélt összeg két évvel ezelőtt 130 millió, tavaly 136 millió, míg az idén 220 millió forintra rúg. A keretösszegből idén a magyar kormány legalább 110 millió forintot különít el az erdélyi magyar műemlékek felújítására. A kulturális tárca - amely nemrég mintegy 57 erdélyi műemlék épület idei felújítását célzó program számára szavazott meg költségkeretet - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Teleki László Alapítvány és más szervezetek szakembereinek bevonásával gondoskodik a támogatásból elvégzett munkálatok szakmai ellenőrzéséről, elszámoltatásáról. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője elmondta, gyakran támogatnak olyan Kárpát-medencei műemlékeket, amelyeket a pusztulástól próbálnak megmenteni, különben az épület elpusztulna. A támogatás kiterjed a kiemelt jelentőségű emlékekre, mint a borsi Rákóczi-várkastély (Felvidék), az alsólendvai (Muravidék) Bánfi-Esterházy-várkastély, a munkácsi vár, a gyulafehérvári székesegyház, de a kisebb települések, például a gelencei, hadadi, nagyajtai, sepsikilyéni emlékekre is. - Erdélyben biztosítottak a legnagyobb számban azok az előkészítési, személyi feltételek, melyek lehetővé teszik a szakszerű beavatkozást. A gyulafehérvári székesegyház őrizte meg a Szent István alapította püspöki székhelyek közül legjobban eredeti formáját. Gyulafehérvár számára kiemelten magas támogatást nyújt a magyar kormány. Nagyon fontos, hogy Kolozsváron műemlékvédelem-szakmérnöki képzés működik. /Anyagi támogatás műemlék-felújításra. A magyar kormány az idén legalább 110 millió forinttal segíti az erdélyi épített örökség megóvását. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2001. június 24.
Megjelent a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola teológiai folyóiratának /Studia Theologica Transsylvaniensia/ második száma. Az erdélyi katolikus tudományosság e fóruma a gyulafehérvári teológiai műhely újdonságaival jelentkezett. Székely Dénes aktuális kérdésekre keresett teológiai választ Az egyház az ezredfordulón című tanulmányában. Marton József folytatta Márton Áron beszédeinek elemzését, ezúttal a nagy püspöknek a kultúra szolgálatában elmondott beszédei kerültek sorra. /Vasárnap (Kolozsvár, jún. 24./
2001. június 24.
Napvilágot látott a Szikra, a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium /Gyulafehérvár/ diáklapjának legfrissebb, májusi száma. A Szikrát az iskola tanulói írják-szerkesztik-tördelik tanáraik segítségével. Baróti László iskolaigazgató ebben a számban a zene atyjának számító Arezzói Guidóról írt. Beszámoló található a diáklapban az iskola kórusának székesfehérvári látogatásáról. /(sch): Kisszeminaristák szócsöve. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 24./
2001. június 27.
Jún. 26-án Caritas Médiairodát szenteltek fel Kolozsváron. A rendezvényt Szász János, a gyulafehérvári Caritas igazgatója, a szervezet romániai elnöke vezette. A Caritas Románia egyik legnagyobb civil szervezete, amelynek Szatmáron, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Temesváron, Bukarestben és Jászvásáron vannak római katolikus székhelyei. A kolozsvári médiairodát az első négy fiókszervezet hozta létre, osztrák segítséggel. A Caritas Médiairoda célja a négy erdélyi szervezet közönség-tájékoztató munkájának az egybehangolása, a nyilvánosság rendszeres informálása. /Irodaszentelés a Caritasnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2001. június 28.
Jún. 27-én Budapesten tanácskoztak a határon túli magyar vezetők. A határon túli magyar szervezetek vezető politikusai egyöntetűen üdvözölték, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt a magyar Országgyűlés 92 százalékos többséggel fogadta el. Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte, a résztvevők közös álláspontja szerint a törvény lefékezheti a nyolcvan év óta tartó hol erőszakos, hol pedig spontán beolvadást a többségi nemzetbe. - Az erdélyi magyar szervezeteknek maguknak kell megállapodniuk arról, hogy kiket vonnak be a magyar igazolványokhoz szükséges ajánlások kibocsátásába - jelentette ki a Krónika kérdésére Tőkés László püspök a határon túli magyar vezetők budapesti tanácskozása konklúziójaként. A tanácskozáson Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár vázolta fel a kritériumokat. Ezek szerint a lehető legszélesebb képviseleti alapon nyugvó önálló jogi személyként bejegyzett ajánlószervezetek létrehozását tartja kívánatosnak, amelyben a magyarság politikai szervezetei mellett az egyházak és a civil szervezetek is szerepet kapnak. Németh arról is beszélt, hogy az ajánlószervezetnek mindenképpen politikamentesnek kell lennie. "Örömmel nyugtáztam, hogy tulajdonképpen arról van szó, amit az egyházfők a múlt év augusztusában célul tűztek ki" - nyilatkozta Tőkés László. - A tanácskozáson az RMDSZ-t képviselő Nagy Zsolt ügyvezető alelnök a Szövetségi Egyeztető Tanácsot (SZET) ajánlotta erre a szerepre. Tőkés László viszont felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a SZET által nem lenne biztosított a politikamentesség, hiszen a testületet Kelemen Hunor parlamenti képviselő vezeti. A püspök azt is kifogásolta, hogy ebből a testületből hiányzik például Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. Tőkés hangsúlyozta: "Ebben a kérdésben nincs helye rivalizálásnak, a közösség egészét képviselő reprezentatív képviseletet kell létrehozni. Ebben meg kell egyeznünk az elkövetkezőkben." - A határon túli magyar politikusok közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben arra is utalnak, hogy a státustörvényből fakadó félreértések csökkentését, megszüntetését kétoldalú kapcsolatok keretében célszerű rendezni, a már létező érdemi párbeszéd intézményesített formáinak igénybevételével. Hangsúlyozták, hogy a törvény szándékaival és kedvezményeivel hozzájárul az egész térség integrációs esélyeinek növeléséhez. - "A magyar státustörvény nem ellentétes az Európai Unió jogrendjével, és ezt a tényt európai uniós tisztviselők is megerősítették" - fejtette ki jún. 27-én a Kossuth Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A státustörvény külföldi fogadtatása kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy nagyon nehéz egy európai mércével mérve nyugodt és kiegyensúlyozott országban, mint Magyarország, pontosan megérteni azokat a hihetetlen heves és durva nacionalista hangokat is tartalmazó vitákat, amelyek elöntötték a román sajtót. Hangsúlyozta, a státustörvénnyel adni és segíteni akarnak azoknak, akik a magyar nemzethez tartozónak gondolják magukat, hogy a nemzeti identitásukat fenn tudják tartani. "Amit Magyarország csinál, az európai dolog. A Kárpát-medencében még nem mindenhol terjedt el ez a gondolkodás, nem mindenhol vált általánossá, de nekünk emiatt nem érdemes idegeskednünk" - fogalmazott a kormányfő. /Itthon kell megállapodni az ajánlásokról. Günter Verheugen nyilatkozata lecsitította a kedélyeket státusügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Jún. 30-án öt fiatalt szentel pappá Reizer Pál püspök, közülük négyen a budapesti Központi Papnevelő Intézet végzősei, az ötödik a gyulafehérvári teológián végzett. A következő napokban lesz az öt Szatmár megyei kispap primíciája. /(m.j.): Pap- és diakónusszentelés a székesegyházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./
2001. június 29.
Nyolc személyt diakónussá, négyet pedig pappá szentelt az elmúlt napokban a gyulafehérvári székesegyházban dr. Jakubinyi György érsek. /Diakónus- és papszentelés a székesegyházban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
2001. július 1.
A kárpátaljai Caritas-szervezet levélben köszönte meg a gyulafehérvári Caritas-szervezetnek a számukra küldött 20000 euro támogatást, amit a gyulafehérvári egyházmegye területén tartott gyűjtés nyomán juttattak el az árvízkárosultak megsegítésére. /Jól fogott a kárpátaljaiaknak a segély. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./
2001. július 4.
A kulturális minisztérium az idén mintegy 220 millió forintot fordít a határon túli magyar vonatkozású műemlékek felújítására, amelyből 150 millió forintot már oda is ítéltek - olvasható a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közleményben. A támogatásokból erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muraközi és horvátországi épített örökség restaurálását és az azokhoz köthető szakmai programokat segítik anyagilag. Erdélyben a gyulafehérvári székesegyház és a hadadi templom felújítását finanszírozza jelentősebb összeggel a minisztérium. A tárca álláspontja szerint a határon túli műemlékek fenntartása nem a magyar állam feladata, ezért azokat a támogatási formákat részesíti előnyben, amelyekben szerepet vállal az érintett szomszédos ország is. /Magyarországi támogatás a határon túli műemlékekre. Erdély: Gyulafehérvári székesegyház és a hadadi templom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2001. július 6.
Júl. 6-10-e között tartják Kolozsváron a Dél-Kelet-Közép-Európai Református-Evangélikus Teológiai Fakultások II. Kongresszusát, a bécsi, prágai, pozsonyi, komáromi, budapesti, debreceni, sárospataki, pápai, kolozsvári és nagyszebeni teológiai tanárok részvételével. A kongresszus témája Biblia-Lelkiség-Társadalom. A résztvevő teológiai tanárok a Biblia és az exegézis jelentőségét vitatják meg a mai átalakuló társadalom kihívásai és a lelkiség-kegyesség összefüggésében. Előadást tart többek között dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor. A kongresszus német nyelven folyik. /A Dél-Kelet-Közép-Európai Református-Evangélikus Teológiai Fakultások II. Kongresszusa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2001. július 8.
Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológia dékánja elmondta, hogy a 42 végzős hallgató közül 32-en jelentkeztek ebben a vizsgaidőszakban licenciátusi vizsgára, s mind a 32 sikerrel vizsgázott. A diákok elsősorban a gyulafehérvári egyházmegyéből és Szatmárról származnak, Temesvár és Nagyvárad alig képviselteti magát. A teológián a hallgatók két szakot tanulnak, ez megkönnyíti majdani elhelyezkedésüket. A végzettek tanári diplomát szereznek, amellyel nem csak hitoktatóként, hanem más szakos tanárként is elhelyezkedhetnek. A bentlakás jó körülményeket biztosít annak a 22 lányhallgatónak, aki kiérdemelte tanulmányi eredményeivel, hogy itt lakhasson. A gyulafehérvári egyházmegye tervezi egy 100 férőhelyes diákkollégium létrehozását, a másik nagy terv a kantin létrehozása, ahol a diákok elérhető áron tisztességes körülmények között étkezhetnének. Időközben a könyvtár-rész is elkészült, már csak a könyveket kell szakszerűen elrendezni, ez lesz a nyári munkájuk, mert könyvtár nélkül képtelenség tudományos munkát végezni és elvárni. - A tavalyiak közül többen magiszteri képzésen vesznek részt a karon, többen tanítanak, néhányan közülük hittant is. - Évente rendeznek teológiai napokat, idén kettőt is volt. Az októberben rendezendőnek a témája a katolicizmus az erdélyi fejedelemség idején, ezt a konferenciát a magyar tanszékkel közösen szervezik. - A karnak az egyetem keretein belül kiadott önálló szakfolyóirata van, ennek első száma az első teológiai napok előadásait tartalmazza, a második a tavalyi családkonferencia anyagát fogja egybe, s már előkészítés alatt van. /Teológiai képzés, személyi érettség a cél. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./
