Megdöbbenéssel vette tudomásul Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, hogy december 28-án hozott határozatával a szocialista kormány épületestől, telkestől, berendezésestől a Művelődési és Vallásügyi Minisztériumnak adta át a marosvásárhelyi Park Szállót, mely annak használati jogát a gyulafehérvári székhelyű, ortodox érsekségre ruházta. Andrei érsek székhelye lesz az épület, aki azt nyilatkozta, hogy hetente két napot tölt majd el az épületben, ahol így közvetlen kapcsolatba kerülhet a Maros megyei ortodox hívőkkel. Lokodi Edit szerint az értékes ingatlant más célokra kellene felhasználni, állami intézmények működhetnének benne, és a megyei tanács vendégszobáit is ott akarták berendezni. Azt szeretné elérni, hogy az új kabinet vonja vissza a korábbi kormány erre vonatkozó határozatát. A Maros Megyei Tanács volt elnöke, Virág György 1990 óta megpróbálta elérni, hogy a megyei tanács vendégházává váljon az épület. Az épülettel együtt – Marosvásárhely szívében – egy 2800 négyzetméteres telek is az ortodox egyház fennhatósága alá kerül. /(Máthé Éva): Derült égből villámcsapás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 25.
Január 21-én mutatták be Déván Reichenauer József nyugalmazott dévai tanár A vár szelleme című önéletrajzi könyvét. A szerző életét meghatározta a Vár, a gyulafehérvári fejedelmi vár, s benne a Székesegyház, a Batthyaneum, a katolikus főgimnázium. Itt nőtt fel, itt szerzett életre szóló tudást. Könyve visszaemlékezés, színes történetek felelevenítése a szerző gyermek- és ifjúkorából. /Gáspár-Barra Réka: Könyvbemutató Déván. A vár szelleme. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 25./
2005. január 26.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa integrációs tárca államtitkári tisztségére Csutak Istvánt, a Gyulafehérváron székelő Regionális Fejlesztési Ügynökség Hargita megyei munkatársát jelölte. Csutak az RMDSZ választási programjában tett ígéretek teljesítését tartaná szem előtt. „A legnagyobb feladat számomra a fejlesztési régiók átszervezése lesz, ez egyszerre szakmai és politikai feladat is.” – hangsúlyozta Csutak. Továbbá több információ eljuttatását tartja fontosnak a potenciális pályázókhoz. /Köllő Katalin: A régiók átszervezése a legnagyobb feladat. RMDSZ-es államtitkárjelölt az integrációs tárcánál. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2005. január 26.
Elmúlt ősszel Árkoson a Pro Vita Hominis Társaság ünnepélyes külsőségek között, külföldi vendégek és magyar katolikus főpapok jelenlétében felavatta az Irgalmasság Anyja Otthont, mely az áldott állapot idején s utána négy hónapig a teljesen támasz nélkül álló terhes nőket fogadja be. Dr. Kovács Zita gyermekorvos, a Pro Vita Hominis Társaság elnöke elmondta, Árkoson vásároltak egy házat, melyet át kellett alakítani. Sok-sok magánszemély, vállalkozó segített. A svájci adományozó egy kitűnő ácsmestert küldött. A gyulafehérvári érsekség is támogatta őket. Az otthonnak Isten irgalmasságát kell megjelenítenie a támasz nélkül maradt kismamák előtt. Legnagyobb gondjuk három olyan embert találni, akik ezt a házat vezetnék. A ház nyitott lesz, programjaikon részt vehetnek az árkosi fiatalok is. Céljuk, hogy ha csak egy mód van rá, a természetes család újra összeálljon. /Simó Erzsébet: Új fészek az életnek Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./
2005. február 2.
Kolozsváron 2004. októberében a római katolikus egyház keresetet nyújtott be a kolozsvári törvényszékhez, amelyben felszólította a polgármesteri hivatalt, hogy a Bolyai utca 7. szám alatti ingatlanok adásvételi szerződéseit nyilvánítsa semmisnek, mivel a hivatal a lakásokat jogtalanul adta el. Az említett ingatlanok államosítás előtt a római katolikus egyház tulajdonában voltak, és most a három emeletes, Kolozsvár központjában álló lakóházat az egyház tulajdonába akarja venni. A kolozsvári ingatlankezelési osztály nem hajlandó az általa eladott ingatlanokkal kapcsolatban információkkal szolgálni. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogi tanácsosa elmondta: nem kerül sor kilakoltatásra. /Köntös Kőpál Imola: Bolyai utcai ingatlanját pereli vissza az egyház. Senki nem tud bizonyosat mondani a lakók jövőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2005. február 7.
„Egyelőre nem tudjuk, miként lehetne visszajuttatni a Maros megyei tanácsnak a marosvásárhelyi Park Szállodát, de azon vagyunk, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldást” – nyilatkozta Markó Béla. Az államminiszter szerint a választások utáni és az új kormány megalakítása közötti időszakban az országot irányító ügyvezető kabinet visszaélt hatalmával, amikor az utolsó munkaülésén a gyulafehérvári ortodox püspökségnek utalta át az egykori pártszállót. Az intézkedés felháborodást keltett a helyszűkével küszködő megyei tanácsban. Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök egyelőre megtagadta az ingatlan február elejére tervezett átadását. /Szucher Ervin: Patthelyzet a Park Szálló körül. Marosvásárhely. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2005. február 12.
Böjte Csaba, a dévai gyermekotthon alapítója vehette át az Év embere díjat a Magyar Hírlaptól, a napilap február 10-én tartott ünnepségén. Budapesten, a Művészetek Palotájában tartották a sorrendben már nyolcadik rendezvényt. A díj birtokosa már Erős János, Somody Imre, Esterházy Péter, Gönczöl Katalin, Szabó István, Kertész Imre és Szuhaj Mihály. A 45 éves Böjte Csaba az év embere jelölést vegyes érzelmekkel fogadta, bevallása szerint ugyanis nem nagyon szereti a kitüntetéseket. Ám ha a jelölés – mint mondta – ráirányíthatja a figyelmet az elhagyott, illetve elkallódó gyerekek problémáira, akkor örül a kiválasztásnak, és reméli, nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is akadnak követői Böjte Csaba civil foglalkozásainak feladása után egy évig élt remeteként a Hargitán, miközben elszántsága, akaratereje próbájaként egy bányában dolgozott. 1982-ben titokban jelentkezett a ferences rendbe, majd gyulafehérvári és esztergomi teológiai tanulmányai végén 1989-ben szentelték pappá. 1992-ben Dévára került, ahol néhány, az utcáról befogadott árvával az oldalán beköltözött a város évtizedek óta üresen álló egykori ferences kolostorába. A saját erőből szobáról szobára felújított, időközben az egyház tulajdonába visszakerült kolostor ma már négyszáz gyermeket befogadó árvaházként működik, saját iskolával, óvodával és kiszolgáló épületekkel. A gyerekközpont fenntartása mellett a létesítményt működtető Szent Ferenc Alapítványhoz befolyó adományokból Böjte Csaba az elmúlt években tucatnyi új telket és ingatlant vásárolt, amelyekből újabb és újabb otthonok nyíltak vagy nyílnak hamarosan. A dévai mellett két évvel ezelőtt Szászvároson és Szovátán, az elmúlt évben Zsombolyán, Torockón, Gyergyószárhegyen és Nagyszalontán létesültek újabb árvaházak és otthonok, a kolozsvári egyetemre járó diákok szállásgondjainak megoldására pedig saját házat kaptak a városban. Néhány hónapon belül Petrozsényben is újabb intézet létesül. /Böjte Csaba atya az Év embere. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./
2005. február 13.
Január 30-án dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek együtt misézett Rómában dr. Erdő Péter bíboros-prímással, esztergom-budapesti érsekkel, akit II. János Pál pápa nemrég nevezett ki a Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció tagjává. /Jakubinyi György érsek és Schönberger Jenő püspök Rómában. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./
2005. február 14.
Február 12-én Vajdahunyadon a római katolikus templomban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek pappá szentelte Benkő Attilát, a város szülöttjét, aki ferences szerzetes lesz. Márton Áront pontosan 66 esztendővel azelőtt, 1939. február 12-én szentelték püspökké, és Vajdahunyadon a mostani előtti utolsó római katolikus papszentelést is Márton Áron végezte 1941-ben, amikor 5 papot szentelt fel. /Chirmiciu András: Papszentelés Vajdahunyadon 64 év után. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./
2005. február 15.
Erdélyben az első cserkészcsapat 1911-ben alakult meg Székelyudvarhelyen, a Református Kollégiumban. A világháború szétzilálta a kezdeményezéseket. A csapatok újjászervezésére csak 1922–23-ban került sor, a főhatalom megváltozása után. Az 1922–23-as tanévben a gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv Római Katolikus Főgimnáziumban indult újra az erdélyi magyar cserkészet. 1929 a teljes megújulás éve, megtartják a háború utáni első országos kongresszust, sor kerül Bukarestben a második országos nagytáborra. 1940–44 között az észak-erdélyi cserkészet a Magyar Cserkészszövetség keretei között tevékenykedett, de erdélyi sajátosságait megőrizte. A második világháború befejezése után a megszilárduló egyeduralmi rendszer mindenütt leszámolt a cserkészettel. Cserkészvezetők tízei és százai járták meg a börtönöket, munkatáborokat, kényszermunkatelepeket. 1990 februárjában két nap eltéréssel Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron alakult magyar cserkészcsapat, létrejönnek a mai Budvár, illetve Apáczai Csere János cserkészcsapatok próbaőrsei. Csíkszeredában országos szervezet létrehozását határozta el a lelkes csoport. Gyergyószárhegyen 1990. május 15–24. között tartották a Romániai Magyar Cserkészszövetség alapító közgyűlését, megfogalmazták a működési szabályzatot, megválasztották a RMCSSZ első országos elnökségét, majd megtartották első vezetőképzőjüket. 1992-ben Kommandón, később Sepsibesenyőn szervezte meg a szövetség saját vezetőképző táborait. 1995 tavaszán Gyergyószárhegyen több mint ezer cserkész vett részt a jubileumi ünnepségen, az RMCSSZ megalakulásának 5 éves évfordulóján. Ebből az alkalomból kerül sor a szárhegyi parkban egy kopjafa felállítására. Ekkor a szövetség 4000 cserkészből, öregcserkészből, roverből, kiscserkészből és csaknem 200 felnőtt vezetőből és segédvezetőből állt. Egymás után alakultak meg a csapatok Erdély különböző részeiben. Több cserkész-rendezvényből hagyományt teremtettek, ilyenek például a szamosújvári rovásírásverseny, illetve a nagybányai regős napok. 2002 februárjától a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagszervezetét alkotják a cserkészek. A 2004-es év folyamán alapító tagjai lettek a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének. /Salló Emőke cserkészvezető, az RMCSSZ külügyi bizottságának médiareferense: 15 év az ifjúság nevelésében. A Romániai Magyar Cserkészszövetség rövid története. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./
2005. február 19.
Nagy veszteség lenne, ha magyar liturgikus könyveket használva magyar nyelven miséznének a csángó közösségekben, mert elveszne a csángó dialektus – nyilatkozta sajtófelelőse révén Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek. Robu a hét elején egy budapesti egyházfői találkozót követően arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, néhány moldvai faluban magyarul misézhet, aki azt igényli. A négy nap eltéréssel adott, két különböző tartalmú választ Francisc Ungureanu sajtófelelős úgy kommentálta, az érsek budapesti nyilatkozatát tévesen értelmezte a hírt közlő MTI. A Kelet- és Közép-Európa bíborosai és katolikus püspöki karai elnökeinek budapesti találkozójáról tájékoztatva az MTI írta: ,,Ioan Robu bukaresti érsek, a román püspöki kar elnöke (...) rámutatott arra, keresik a megoldást a csángók kérésére. Az egyik iránynak nevezte a csángó, a másiknak a magyar nyelv használatát a hitéletben, megjegyezve, hogy pillanatnyilag nincs liturgikus könyv csángó nyelven. Szólt ugyanakkor arról, hogy – biztosan nem végleges megoldásként – néhány moldovai faluban magyarul misézhet, aki ezt igényli.” A moldvai csángómagyarok 1990 óta folyamatosan kérik a magyar mise bevezetését falvaikban. Nyisztor Tinka kezdeményezésére és vezetésével a pusztinaiak több rendben jártak Petru Ghergheli jászvásári római katolikus püspöknél és Jean-Claude Perisset bukaresti pápai nunciusnál; 1991-ben Budapesten a magyar misére vonatkozó kérést nyújtottak át II. János Pál pápának; kérvényt juttattak el dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez; a vonatkozó dokumentációt átadták Gabriel Andreescunak, 1999 nyarán pedig a Budapesten adták át Göncz Árpád köztársasági elnöknek; 2001-ben Pusztinán vette át a kérelmezett magyar mise iratcsomóját Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő, a moldvai csángók anyanyelvű misézéséért az Európa Tanács is fellépett a 2001/15021-es ajánlásában. 2004 decemberében szintén a pusztinaiak vitték az egyházmegyei zsinat elé ebbéli kérésüket. /(fekete): Csángó mise igen, magyar mise nem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./
2005. február 19.
Mostoha sorsa van a tordatúri katolikus templomnak: a hívek száma megfogyatkozott, hosszú idő óta nem sikerült javítani az épületet. Kormányalapból 200 millió lejt utaltak ki a javítására, ezzel szemben csak a tetőszerkezet javítása 452 millió lejbe kerülne. Több pályázatot benyújtottak a hiányzó összegek pótlására, válasz még nem érkezett. A katolikus templom rendkívüli értéke a XIV. század elejéről származó Madonna, amelyet többen Erdély legrégibb Madonnájaként tartanak számon, 1999-től a gyulafehérvári székesegyház őrzi. /Farkas Imola: Tordatúr. Felújításra szorul a katolikus templom. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2005. február 20.
Február 12-én dr. Jakubinyi György pappá szentelte Benkő Attila ferences szerzetest. Páll Leó ferences tartományfőnök elmondta, hogy Erdélyben a ferenceseknek 1260-ban már négy kolostoruk volt. 1949-ig Vajdahunyadon működött a ferencesek teológiai főiskolája. Az erdélyi Szent István ferences provinciának jelenleg 55 tagja van. Tizenkét kolostorban 26 ferences pap és 20 laikus testvér fejti ki munkáját. Erdélyből 4 novícius és egy segédmagiszter van Szécsényben. A 2004/2005-ös tanévtől a provincia 5 ferences kispapja a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán tanul. /Papszentelés Vajdahunyadon 64 év múltán. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 20./
2005. március 1.
A Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége a Hargita Megyei Mozgássérült Szövetséggel együtt 1997-ben hozta létre azt a foglalkoztató műhelyt, amelyben mozgássérültek és értelmi fogyatékosok számára teremtenek munkalehetőséget. Időközben a varrodában dolgozó 26 személy munkaképessége nőtt, termékeiket értékesíteni tudják. Egy sikeres pályázat segítségével nemrég felújították és kibővítették a foglalkoztató műhelyt. Február 28-án bemutatták a Caritas, valamint a Hargita Megyei Mozgássérült Szövetség képviselői a felújított műhelyt. Fikó Csaba, a Handicap Kft. vezetője elmondta, hogy olyan személyeket foglalkoztatnak itt, akik máshol nem tudnának dolgozni. A törvénykezés nem teszi lehetővé, hogy munkakönyvvel alkalmazzák őket, akkor ugyanis elveszítenék az 1,4 millió lejes segélyüket. Ezért fizetést nem biztosíthatnak számukra, kereset helyett zsebpénzt tudnak nyújtani az itt dolgozóknak. A tervek között szerepel a csíkszeredaihoz hasonló foglalkoztató műhelyek létrehozása a megye többi városában is, hogy legalább körzetenként meg tudják oldani a fogyatékosok munkaterápiás foglalkoztatását. /Takács Éva: Nem kéregetnek. Dolgoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./
2005. március 3.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nem csak a Bolyai Farkas Líceum, hanem az Unirea és a Művészeti Líceum visszaszolgáltatását is megfellebbezte. Míg a két első esetében nyert, a Művészeti Líceum visszaszolgáltatását jogosnak találta a bíróság. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség jogtanácsosa elmondta, hogy a Restitúciós Bizottság tavaly szeptember 20-i határozatában juttatta vissza az Unirea Líceumot a püspökségnek, ezt a határozatot is megtámadta Florea. A Táblabíróság február 18-án döntött úgy, hogy a Restitúciós Bizottság határozata jogtalan volt. A Restitúciós Bizottság megfellebbezte a marosvásárhelyi táblabíróság döntését – tájékoztatott Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, ugyanúgy a püspökség is. /(antalfi): Vajon még mi minden fog kiderülni? Az Unirea Líceumot is visszapereli a polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./
2005. március 5.
Az elmúlt hétvégén Nagy József gyulafehérvári teológiai tanár Petrozsényban tartott előadást. Nagy József a Katolikus Magyar Bibliatársulat előadójaként hónapról hónapra felkeresi a nyolc főesperesi központ valamelyikét, hogy a Biblia mai aktualitását tárja fel az érdeklődők számára. A Katolikus Magyar Bibliatársulat 1994-ben alakult azzal a céllal, hogy rávilágítson a Szentírás tanulmányozásának fontosságára. /(GBR): A Katolikus Magyar Bibliatársulat előadása Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./
2005. március 9.
Dr. Újvári Ferenc közölte, mi az, amit nem mondhatott el dr. Eörsi Mátyásnak. Újvári emlékeztetett olyan történelmi személyiségekre, akiknek jövőképük volt Erdélyről, és azt bátran közölték a nyilvánossággal is. Márton Áron, gyulafehérvári római katolikus püspök, Fodor Pál, csíkszeredai mérnök, Lakatos István, az Erdély című lap főszerkesztője, Kertész Gábor, zilahi ügyvéd, akit a román börtönökben halálra kínoztak. Márton Áron püspök a bukaresti katonai törvényszéken közölte vészbíróival: „Ami a második vádpontot illeti – mely szerint indítványoztam a magyar–román határ rendezését is (ha már annyi ország határait újrarendezték) – az megfelel a valóságnak, és ezért vállalom a felelősséget. Ugyanis egy közös tulajdont nem lehet úgy megosztani, hogy odaadom az egészet az egyik társtulajdonosnak. 1910-ben a románok 43%-ban voltak jelen Erdélyben. Ennyi jár nekik és nem az egész Erdély két millió magyarral, akiket a franciák, mint juhnyájat, odaajándékoztak Romániának csak azért, mert átpártolt hozzájuk. – Emlékiratomban valóban indítványoztam, hogy egész Erdély csatoltassék vissza a Szent Korona közjogi fennhatósága alá, minden nemzetiségi kisebbségnek teljes autonómia biztosításával. Ha ezt sem akarják, akkor osszuk ketté, és az Észak-Erdélyi románok cseréljenek helyet a Dél-Erdélyi magyarokkal.” 2. Meg van írva a Szentírásban: „A jó pásztor életét adja a juhaiért. Ha csak egy is elkóborog, elmegy, megkeresi és visszahozza juhai közé.” Dr. Újvári Ferenc leszögezte, nem igaz, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia rossz pásztor volt, ezért 1920. június 4-én egy „jobb pásztorra” bízták a Kárpát-medencei népeket. Románia akkor bizonyult volna „jobb pásztornak”, ha az erdélyi szászok, zsidók létszáma megduplázódik, ha a szászvárosi Református Árvaház mellé még egy másikat is építettek volna, vagy a szászvárosi Református Kollégium – ahol dr. Petru Groza is érettségizett és ahol a véndiák-találkozóit rendezte – magyar főiskolai rangra emelkedik, s ha a kolozsvári Hunyadi-téri Magyar Színház, a Farkas utcai Egyetem, a Mikó utcai Klinikák épületei stb. stb. mind a birtokunkban maradhattak volna. „Erdélyben nyolcvanöt éve vagyunk háborúban földi fegyverek nélkül, de az Úristenbe vetett hit kardjával védjük és megtartjuk 1100 éven át jogelődeinktől reánk hagyott javainkat” – írta Újvári. /Dr. Újvári Ferenc: Amit nem mondhattam el dr. Eörsi Mátyásnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 11.
Megtartotta első ülését újjáalakulása után az Országos Restitúciós Bizottság. Elvi döntés született – többek között – 3 gyulafehérvári római katolikus, 3 temesvári római katolikus és 3 erdélyi református egyház által visszaigényelt épület esetében, továbbá végleges határozatot bocsátottak ki két szatmári római katolikus és egy erdélyi református egyház által visszaigényelt ingatlanra vonatkozóan. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./
2005. április 2.
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyében a 2004. év végén 368 016 hívet tartottak nyilván. A 15 főesperesi kerület közül egyetlen egyben sem gyarapodott a hívek száma. 2004-ben a gyulafehérvári főegyházmegyében 4018 csecsemőt (illetve 1 vagy 7 évesnél idősebb gyermeket, felnőttet) kereszteltek – az újszülöttek száma tehát valójában az ismertetett adatnál kisebb – ugyanakkor 5434 embert temettek, a veszteség tehát bő másfélezer ember. Gyulafehérváron majdnem kétszerese az elhalálozottak száma a születőkének, Hunyadban jó egyharmaddal több az elhunyt a megkereszteltnél. /A fogyás szomorú statisztikája. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./
2005. április 9.
A pápáért szóltak a harangok a római katolikus templomokban, szentmiséken méltatták április 8-án II. János Pál pápa életét Romániában is. Gyulafehérváron, az érseki katedrálisban, Erdély mintegy háromszáz római katolikus templomában, a görög katolikus templomokban és a bukaresti Szent József római katolikus katedrálisban is szentmisékkel tisztelegtek a pápa emléke előtt. Az erdélyi római katolikus híveket Jakubinyi György érsek képviselte a vatikáni temetésen, de Rómába utaztak katolikus hívők Erdély több városából is. Teoctist román ortodox pátriárka, aki betegsége miatt nem tudott elutazni Rómába, gyászüzenetében méltatta II. János Pál pápa életét és munkásságát. Romániát a vatikáni temetésen Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök mellett I. Mihály, valamint Emil Constantinescu és Ion Iliescu volt államelnökök képviselték. /Gyásznappal, harangzúgással, szentmisékkel tisztelegtek a pápa emléke előtt Erdélyben is. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2005. április 9.
Tom Lantos rámutatott, hogy az eddigi erőfeszítések az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszerzésére nem sok eredményt hoztak. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa (HHRF) április 8-i tájékoztató közleményében rámutatott: a mostani nem az első eset, hogy az amerikai törvényhozás figyelmet szentel a kérdésnek. Tom Tancredo képviselő az előző ciklusban is kezdeményezett határozati javaslatot a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Tom Lantos már a NATO bővítését megelőző, 2002. októberi kongresszusi vitában is bírálta Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának lassúsága miatt. 360 fölé emelkedett az elvi döntések és 280-at is meghaladja a végleges határozatok száma az egyházi ingatlanok restitúciójának ügyében, tájékoztatott Markó Attila, a restitúciós bizottság elnöke, a legutóbbi gyűlésen nyolc egyházi ingatlan dossziéját tárgyalták meg. A bizottság emellett húsz végleges határozatot fogadott el, amelyekből tíz a magyar történelmi egyházakra (három a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökségre, hét pedig az Erdélyi Református Püspökségre) vonatkozik. Az egyházak gyakorlatilag csak a végleges döntés után, a telekkönyv elkészítése után jutnak egykori ingatlanjuk birtokába. A végleges határozatok értelmében visszaszolgáltatandó ingatlanok között olyan jelentős épületek vannak, mint például a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába tartozó nagyszebeni Andrei Saguna Kollégium, a szászmedgyesi Városi Múzeum, az EREK tulajdonába pedig visszakerült a nagyenyedi Bethlen Gábor utca 6. és 8. száma alatti két ingatlan, amelyek a tavaly visszaszolgáltatott Bethlen Gábor Kollégium épületegyüttesének részét képezték. Szintén az EREK tulajdonába került vissza a tordai iskola. /Tom Lantos restitucio in integrumot kér. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2005. április 12.
Centenáriumi gyűjteményes kiállítás nyílt Székelyudvarhelyen Gy. Szabó Béla grafikus munkáiból. Gy. Szabó Béla 1905-ben született Gyulafehérváron, a budapesti műegyetem gépészmérnöki szakán végzett. 1932-ben az erdélyi magyar művészek Kós Károly rendezte kolozsvári kiállításán jelentkezett először. 1985-ben 80 éves korában hunyt el. /Fekete B. Zoltán: Gy. Szabó Béla százéves lenne. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./
2005. április 16.
A Mindszenty József Alapítvány, a Lakiteleki Népfőiskola és a Keresztény Élet budapesti hetilap Mindszenty bíboros halálának 30. évfordulója alkalmából, április 8-án, Kárpát-medence szintű vetélkedőt szervezett a térség középiskolái számára. A Mindszenty életéről és koráról szóló vetélkedőn 70 iskolából mintegy 300 középiskolás diák és azok felkészítő tanárai vettek részt. A legjobb 12 csapat vetélkedője a lakiteleki Népfőiskola Kölcsey házában zajlott, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium (Gyulafehérvár) csapata érte el az első helyezést. A nyertes csapat 2005. pünkösd ünnepén Máriazellbe (Ausztria) zarándokolhat Lezsák Sándor képviselő kíséretében, ahová Mindszentyt először eltemették. (1991. május 4-én azután földi maradványait hazavitték Magyarországra és Esztergomban temették újra.) /A Majláth csapat első helyezést ért el. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2005. április 20.
„Ratzinger bíborost mindig eszményképemnek éreztem. Könyvei nagy hatással voltak rám” – jelentette ki a Krónikának Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke. Elmondta, a bíborossal többször találkozott, valamennyi alkalommal hivatalos ügyben. „Nála voltam négyszemközti kihallgatáson a szőkefalvi állítólagos Mária-jelenésekkel kapcsolatban, hiszen ez a kérdés a Hittudományi Kongregációhoz tartozott, melynek ő volt a vezetője. Valamennyi alkalommal nagyon kedves volt” – idézte fel emlékeit az érsek. Jakubinyi elmondta, hogy Ratzinger a hetvenes évek elején professzorkorában szenzációs felnőttkatekizmust írt Bevezetés a kereszténységbe címen. Ez a könyv annyira tetszett Márton Áron püspöknek, hogy gyulafehérvári kényszerlakhelyén lefordította magyarra. Sajnos, nem lehetett kiadni a fordítást, mert a német kiadó korábban már másnak ítélte a magyar nyelvű kiadás jogát. /G. Á.: Jakubinyi: eszményképem volt Ratzinger. = Krónika (Kolozsvár), 2005. ápr. 20./ Ápr. 3-án meghalt II. János Pál pápa. Április 19-én megválasztották az új pápát: a 78 éves Joseph Ratzinger bíborost, aki a XVI. Benedek nevet választotta.
2005. április 22.
A gyulafehérvári római katolikus érsekség keretében működő Caritas Fehér megyében a többségiekhez tartozó fiatalok társadalmi beilleszkedését is igyekszik nem kis anyagi áldozatok árán megoldani. Több faluban – így Enyedszentkirályon és Csombordon is – házat vásárolt számukra, azokat felújíttatta, földet, jószágot vásárolt az árvaházakból kikerült, szellemileg kisebb-nagyobb mértékben károsult fiatalok számára, akiket élelemmel is segít, akárcsak a Máltai Szeretetszolgálat. Az állam ezeket a hátrányos helyzetű fiatalok nem segít, pedig zömük képtelen az önálló életre. Az államnak intézményesített formában kell foglakoznia velük. /Ferencz L. Imre: „Követelőző” kivetettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2005. április 27.
A Gyulafehérvári Római Katolikus érsekség továbbra is ragaszkodik a csíksomlyói búcsú imádságos-zarándoklat jellegéhez és semmilyen más ezzel ellenkező rendezvényt nem támogat – áll a Jakubinyi György érsek által aláírt közleményben. Az érsekség sajtóosztályán nem sikerült kideríteni, milyen konkrét rendezvényt szerveznének a búcsú napján Csíksomlyón. /Ragaszkodnak a csíksomlyói búcsú zarándoklat jellegéhez. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2005. április 27.
Május 3-tól Arad, Déva, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Segesvár, Székelyudvarhely, és Nagyszalonta vendége lesz Gróf László térképtörténész, a Királyi Földrajzi Társaság (Anglia) tagja, előadást tart Erdély térképei és térképészei címmel. A szombathelyi születésű tudós katonaéveit a honvéd térképészet kötelékében töltötte, egyetemi diplomáját Oxfordban szerezte. Angliában kezdte gyűjteni a történelmi Magyarország régi térképeit, megalapítva a Carta Hungarica térképgyűjteményt. Erdélyt immár tíz esztendeje járja Feiszt György szombathelyi történész barátjával, kutatják a térség történelmi múltját és néprajzát. /Gróf László előadó körútja régiónkban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2005. április 28.
23 új taggal gyarapodott áprilisban a Magyar Cserkészszövetség a dévai 55. Kőműves Kelemen Cserkészcsapat és a gyulafehérvári 96-os számú Szent Pongrácz István Cserkészcsapat közösen szervezett dévai fogadalomtételén. Ünnepi mise keretében 3 dévai és 20 gyulafehérvári jelölt tett fogadalmat, a jelenlévő cserkészek pedig megújították fogadalmukat – számolt be Daradics János cserkésztiszt. /Cserkészek fogadalomtétele. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./
2005. április 29.
Nagyszabású politikai rendezvényt tervezett a csíksomlyói búcsú idején a magát Székelyföldi Nemzeti Bizottmánynak nevező szervezet, de a gyulafehérvári katolikus egyházmegye hivatalos nyilatkozatát követően visszaléptek. A búcsú időpontjára tervezett székely nemzetgyűlés célja lett volna kikiáltani a székelyföldi autonómiát és felállítani a székely kormányt, az akcióról azonban szinte senki nem tudott érdemben nyilatkozni. A hírek szerint a Székelyföldi Nemzeti Bizottmány létrehozását magyarországiak kezdeményezték, az erdélyi nevek közül a Süket Leventéé, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai főtitkáráé ismert, ő próbálta megszervezni a reprezentatív székelyföldi jelenlétet. Nyilatkozata szerint próbáltak valamit szervezni, de időhiány és szervezési gondok miatt letettek róla. A Székely Nemzeti Bizottmányról egyébként nem lehet hallani. A hírek szerint földalatti mozgalomszerűen szervezkedtek, titokban kerestek fel embereket. Többen egyértelmű diverziónak tekintik kezdeményezésüket, amelynek az a veszélye, hogy lejáratja a székelyföldi autonómia eszméjét. /(-kas): Politikamentes marad a csíksomlyói búcsú. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2005. május 4.
A második világháború lezárása óta most kellene elfogadtatni a második nemzetiségi törvényt Romániában. Az első 1945-ben még I. Mihály király jegyezte ellen, nem is volt rossz törvény, bár messze elmaradt tartalmában a sokszor emlegetett gyulafehérvári ünnepélyes ígéretektől. A törvény pozitív előírásából semmi nem teljesült. Az RMDSZ ,,reálpolitikusai” előkészítették a második nemzetiségi-kisebbségügyi törvényt, s azt az új kormány asztalára tették. A kormány húzza-halasztja érdemi megvitatását és elfogadását. Ebből az a tanulság, hogy a maximumot kell követelni, s akkor talán mégis lesz valami szerény előrelépés, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Itt állunk – ,,törvénytelenül”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./
