Nemeskürty István budapesti író-történész, Léstyán Ferenc gyulafehérvári vikárius, Makovecz Imre budapesti műépítész, Kasza József szabadkai politikus, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Mézes Rudolf galántai népművelő és Perka Mihály szabófalvi történész-néprajzkutató tanár a Julianus-díj idei kitüntetettjei. A magyarságtudat fejlesztéséért és ápolásáért kifejtett tevékenységükért jutalmazta őket a magyarok őshazáját elsőként felkutató barát nevét viselő csíkszeredai alapítvány. A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért 1993 óta összesen hetvennégyen érdemelték ki az elismerést. Az idei díjátadási ünnepségre december 10-én a csíksomlyói kegytemplomban került sor. Bevezetőként az Árvácska együttes karácsonyi előadását tekinthették meg a jelenlévők. Ezt követően Boros Károly főesperes, csíktaplocai plébános és Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkész mondta el ünnepi gondolatait. Beder Tibor tanár, a Julianus Alapítvány elnöke szólt azokról a személyiségekről, akik az anyanyelv őrzéséért és megmaradásunkért többletmunkát vállalnak itthon, a történelmi Magyarország területén, a Kárpát-medencében, vagy éppen a nagyvilág távoli pontjain. „Valóságos mozgalommá nőtte ki magát a másság védelme. Ebben az esetben a magyar nyelv és kultúra védelme nem ismer határokat. Egyformán fontos ez az erdélyi és a belgiumi, a felvidéki és a délvidéki, a magyarországi és az amerikai magyarnak. A magyar nyelv és kultúra nemcsak magyar, hanem európai érték is egyben, mint minden más nyelv és kultúra Európában. Ennélfogva nincs semmi különös abban, hogy ennek védelmét egy román, egy holland vagy éppen egy török ember is feladatának tekinti” – mondotta ünnepi beszédében az alapítvány elnöke, majd hozzátette: „Közismert tény, hogy mind Magyarországon, mind a határainkon túl is tragikusan fogy a magyar nemzet lélekszáma. Mindehhez hozzájárult a történelmi Magyarország területének trianoni szétdarabolása, majd a kommunizmus közel fél évszázada alatt a magyar határokon kívül rekedt nemzetrészek ügyének elhallgatása. Ma is napirenden van a Trianon idején még több mint négymillió, ma már alig több mint két és fél millió magyar ember sokszor megalázó, évtizedek óta tartó hátrányos megkülönböztetése, kisebbségi jogainak csorbítása. Nem egymást kell szidnunk mi, magyarok, határon innen és túl, és nem egymást kell kiközösítenünk, hanem az olyan politikusokat, akik tétlenül nézik beolvasztásunkat és a magyart a magyar ellen uszítják. Magyar nép csak egy van, és a székely népből sincs kétféle. Csak politikusokból van többféle. A szülőföld, amit mi magyar nyelvnek nevezünk, ma végső menedéke minden magyarnak. Mert más nemzetekkel ellentétben a magyarság azonos anyanyelvével!” – hangsúlyozta Beder Tibor. Végül a szentegyházi 150 tagú Gyermekfilharmónia karácsonyi előadása köszöntötte a kitüntetetteket. /Csúcs Mária: A nemzet szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 25./
2005. december 30.
„A Batthyaneum esetében nem lehet szó olyan megállapodásról, mint amilyet a nagyszebeni Brukenthal Múzeum esetében kötött az evangélikus egyház és a román állam” – tájékoztatott Potyó Ferenc, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke. A katolikus egyházi elöljáró leszögezte: a Batthyaneum az egyházé, és semmi szín alatt nem fogadhatják el a közös, állami-egyházi felügyeletet, amelyet felajánlottak. Potyó felidézte a szeptember 29-én történt esetet, amikor Jakubinyi György érsek a Márton Áron-emlékünnepségre érkezett Erdő Péter bíboros-prímással és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel együtt kívánta meglátogatni a Batthyaneumot. „Az igazgatónő a könyvtár bejáratánál a Román Akadémia pontos névsort tartalmazó engedélyét kérte a főpapoktól, és csak annak felmutatása után engedte be őket az épületbe” – emlékezett a megalázó helyzetre a helynök, aki hozzátette: ezek után naivság lenne bízni bármilyen állami-egyházi közös felügyelet működőképességében. A Batthyaneum könyvtár ügye Strasbourgba került, miután a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítették. A katolikus egyház érdekeinek képviseletét a Nemzetközi Emberjogi Bíróságon Frunda György szenátor annak idején nem vállalta. Így az érsekség Monica Macoveit kérte fel a feladatra, aki elvállalta az ügyet, és miniszteri kinevezéséig képviselte az egyházat a strasbourgi bíróságon. Potyó Ferenc általános helynök elmondta, több ízben is kérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, segítsen a Batthyaneum visszaszolgáltatásában, erre mindannyiszor ígéretet is kapott. „Legközelebb jövő év elején, januárban kellene tárgyalnunk a kérdésről a szövetségi elnökkel, de az általunk elfogadhatónak tartott megoldás csakis a mielőbbi és teljes restitúció lehet, és nemcsak jogilag, hanem gyakorlatilag is” – szögezte le a helynök. /Batthyaneum-ügyben nincs alku. Nem kér az állammal közös felügyelet lehetőségéből a katolikus egyház. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./
2006. január 3.
Gyulafehérváron a II. Rákóczi Ferenc közösségi házban Gudor András tiszteletes gyűjtötte egybe a város és a környék magyar lakosait szilveszteri mulatságra. A 60 személyt befogadó terem megtelt. Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban meghirdetett szilveszter a jelentkezők kis száma miatt elmaradt. A városban inkább szűk körű, magán jellegű mulatságok voltak. A Svájci Házat a csombordi “rózsások” és a lőrincrévei “káposztások” bérelték ki, lőrincrévei zenészek húzták a talpalávalót. Marosújváron az RMDSZ székhelyén rendeztek szilvesztert. Torockón a kultúrotthon termében volt a mulatságo, de folyt a muri a Forrás mulatóban és a falu valamennyi télen üzemelő panziójában is. Magyarlapádon a “pirospántlikások” otthon ünnepeltek, nem szerződtek el sehova. Felvincen a református egyház gyülekezeti termét is az ifjak foglalták le. A házasok a falu két cukrászdájában rendezett mulatságokon vettek részt. /Évbúcsúztató Fehér megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./
2006. január 6.
Öt új névvel bővül a magyar alprefektusok nyolcas listája. A törvény januártól hatályos előírásai alapján lehetőség nyílik arra, hogy a prefektúrák eddigi főtitkárai, sikeres versenyvizsga esetén, alprefektusként folytassák munkájukat. Hargita megyének január 5-től két magyar alprefektusa van, Dézsi Zoltán mellett, az eddig főjegyzőként tevékenykedett Romfeld Mária Magdolna. Ő kilenc éve a prefektúra munkatársa. Január 5-től Fehér megyének is magyar alprefektusa van. A tisztséget betöltő 33 éves jogász, Ladányi Árpád prefektúrán kívüli ember. 2000–2004 között Nagyenyeden volt városi tanácsos, majd egy gyulafehérvári biztosító társaságnál dolgozott. Dézsi Attila, Hunyad megye új alprefektusa eddigi tevékenységét szeretné folytatni. Máramaros megyének nemcsak magyar prefektusa, de Gönczi István személyében új magyar alprefektusa is. Várhatóan Bihar megye élére is magyar alprefektus kerül, Tódor Albert, a kormánybiztosi hivatal eddigi főtitkára személyében. Előbb el kell végeznie a közigazgatási tanfolyamot, amire a hónap folyamán lehetőség is nyílik, utána kapja meg a hivatalos kinevezést. Tódor Albert, aki 2005 januárja óta tölti be a Bihar megyei prefektúra főtitkári tisztségét, 1992 és 2004 között Nagyszalonta város polgármestere volt. Az eddig is magyar alprefektusként tevékenykedő tisztségviselőket megerősítették pozíciójukban. Az újak mellett a régiek – Burkhardt Árpád (Maros), Dézsi Zoltán (Hargita), Horváth Levente (Arad), Marossy Zoltán (Temes), Riedl Rudolf (Szatmár), Seres Péter (Krassó-Szörény), Szakál András (Brassó) és Végh Sándor (Szilágy) immár közhivatalnokokként dolgoznak tovább. /Magyar alprefektusokat hozott 2006. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
2006. január 7.
Böcskei László általános helynök tartott beszámolót a temesvári római katolikus egyházmegye 2005-ös évéről december 31-én Temesváron, a székesegyházban. 2005-ben ünnepelte az egyházmegye megalapításának 975. évfordulóját, emlékezve az alapító Szent István királyra és Szent Gellért püspökre. A plébániákon vezetett anyakönyvek nem tükrözik a hívek valós számát: a 2002-es népszámlálás szerinti 141 000 hívővel szemben a plébániai adatokban 88 545 hívő szerepel (lélekszámuk 1369-cel kevesebb, mint 2004-ben). A plébániai nyilvántartás szerinti hívek megoszlása: 47 500 magyar, 13 594 román, 10 786 német, 6528 horvát, 4612 bolgár, 2358 cseh, 2020 szlovák, 1125 más nemzetiségű, amelyhez a mintegy 1000 lélekszámú olasz közösség csatlakozik. A 2005-ös esztendőben 969 keresztelést (-96), 2507 elhalálozást (-124), 517 házasságkötést (-31) jegyeztek be, ez utóbbiak közül 179 esetben mindkét fél római katolikus vallású volt (-6), 338 pedig vegyes (-25). Az elsőáldozók száma 780 (-339. Az egyházmegye 72 plébániája közül 65-ben van helyben lakó plébános. Az egyházmegye 95 lelkipásztora közül 79 a plébániákon, 2 a tanügyben, 3 az egyházmegyén kívül, 3 a Püspöki Hivatalban tevékenykedik, valamint a megyés püspök. Továbbá van 6 nyugalmazott és 1 szolgálaton kívül helyezett lelkipásztor. A 2005-ös esztendőben 4 diakónus- és 4 papszentelés volt. Az egyházmegyében jelenleg 11 rend működik, amely összesen 81 szerzetest és szerzetesnőt tömörít. Az egyházmegyének 16 teológiai hallgatója van, akik közül 14 a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán és 2 Fuldában tanul. A Gerhardinum Katolikus Líceumban magyar és román tannyelvű párhuzamos osztályokban 2005-ben is folytatódott a vallási oktatás. A 2005–2006-os tanév kezdetén a líceumnak összesen 138 növendéke volt (109 a román, 29 a magyar tannyelvű osztályban). 2005-ben a román tannyelvű osztályba 28 fiatal iratkozott. Magyar tannyelvű osztály nem indult. – Idén mintegy 70 templom és plébánia felújítására került sor. /Sipos Enikő sajtóreferens: A temesvári egyházmegye 2005. évi tevékenységének mérlege. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./
2006. január 10.
Több mint 150 gyermek tanul Petrozsényban a szeptemberben beindított magyar iskolában, jóllehet Böjte Csaba atya, az iskola létesítője még 50-nel is elégedett lett volna a nyáron. Idén az 1%-os személyi jövedelemadó elkülönítéséből befolyó összegből a zárdaépület alagsorának felújítását végzik el. Mindezeken mellett a dévai székhelyű Szent Ferenc Alapítvány Kisiratoson, Gyulafehérváron, Árkoson újabb gyermekotthonokat indított, Csíkszeredában pedig menedékházat nyitott, amely nemcsak súlyos szociális problémákkal küzdő gyerekeket, hanem anyákat is befogad. Marosillye pedig Bethlen Gábor felújított, s novemberben ünnepélyesen “felavatott” szülőházával büszkélkedhet, még akkor is, ha nincs még bebútorozva. “Ezért csak hálát tudok adni az Istennek”, szögezte le Böjte Csaba, hangsúlyozván, hogy 2005 elején álmodni sem mert volna ekkora megvalósításokról. /CH. A.: Várakozáson felül. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./
2006. január 10.
Az elmúlt hetekben a pápa „Ecclesiae Archiepiscopalis maior” rangra (főérsekség) emelte a balázsfalvi székhellyel rendelkező Fogaras-Gyulafehérvári Görög Katolikus Metropolitai Érsekséget. Az új főérsekség egyházjogi hatáskörének kiterjedése, a keleti egyházak törvénykönyvének értelmében ugyanaz, mint a pátriárkátusoké. A főérsek, Lucian Muresan metropolita egyenlő rangsorba került a romániai görögkeleti egyház pátriárkájával, Teoctist Arapasuval. Az új főérsekségi egyháztartományhoz tartoznak továbbra is a kolozsvár-szamosújvári, a lugosi, a nagyváradi és a máramarosi szuffragáneus egyházmegyék mind román, mind magyar nemzetiségű görög katolikus híveikkel s a pasztorációt bármilyen nyelven végző klérussal együtt. Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek-metropolita, akit a hazai görög katolikus egyház több mint 300 éves történelme során elsőként ruháztak fel főérseki méltósággal, 1931. május 23-án született a Máramaros megyei Fernezelyen. 1955-ben megkezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. Negyedéves volt, amikor az 1958–1959-es tanévben a hatóságok – négy görög katolikus társával együtt – az intézet elhagyására kötelezték. Muresan minden alkalmat felhasznál ma is arra, hogy felelevenítse Márton Áron püspök rendkívüliségét, emberi és főpapi nagyságát és életszentségét. „Márton Áron az én püspököm volt. Most is, naponta kérem a jó Istent, ha úgy akarja, mutassa meg az egész világnak, mutassa fel egyházának eme nagy főpap lelki szépségét, jellemszilárdságát és hősiességben megnyilvánuló erényeinek a ragyogását.” A teológiáról történt kizárása után Lucian Muresan csak kőbányában, szakképzetlen munkásként kereshette meg kenyerét, de hű maradt papi hivatásához. Titokban szentelték pappá 1965-ben. A rendszerváltás után Nagybányán szentelték püspökké 1990-ben. Előbb máramarosi megyéspüspök, 1994 augusztusától fogaras-gyulafehérvári érsek-metropolita. Jelenleg a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciájának soros elnöki tisztségét is betölti. /Fodor György: Főérsekségi rangra emelték a romániai görög katolikus egyháztartományt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2006. január 20.
A Kolping családok – a római katolikus egyház keretében működő szervezet – a családot célozza meg. Fő céljuk az ifjúság támogatása, a tehetségek felkutatása, pályakezdésük segítése, a lelkiek mellett anyagi támogatást is nyújtva. A Gyulafehérvári Egyházmegye a würzburgi szervezettel közösen épített egy Kolping foglalkoztatási centrumot, ahol a lányok varrnak, a fiúk asztalosműhelyekben tanulják a szakmát. Nagyenyeden a Kolping család 1994-ben alakult Papp László plébános vezetésével. A nagyenyedi római katolikus gyülekezet 300 lelket számlál, a Kolping alapító tagok 24-en voltak. 2000-ben újraszervezték a Kolping családokat. A plébánián találkozókat rendeznek. Szegény gyerekeket részesítettek Kolping-csomagokban. A Kolping családok Ivóba építettek egy házat, ahol folyamatosan szervezik a programokat, jó táborozási lehetőség is van. Működik Kolping ház Szászrégenben és Medgyesen is. /Takács Ildikó: Kolping családok Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./
2006. január 25.
Január 25-én jár le a magyar történelmi egyházak elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatását célzó dokumentumok leadási határideje. Hozzávetőlegesen 2000 ingatlant kértek vissza a magyar történelmi egyházak. Az Erdélyi Református Egyházkerület összesen 650 ingatlant kért vissza, ebből közel 140-et meg is kaptak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 49 kérést nyújtott be, jelezte Máthé Edit jogtanácsos. Ezek tárgyát földterületek, erdők, és jelentős számban ingatlanok képezik. “Mi mindent visszaigényeltünk, ami egykor a miénk volt; ha tudomásunkra jutott, hogy egy terület, vagy ingatlan valamikor a római katolikus egyház tulajdonát képezte, azonnal kértük azt” – nyilatkozta Fodor József általános helynök. Közlése szerint a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye eddig csupán 1000-1200 hektár termőföldet és erdőt kapott vissza, s most újabb 5-6 ezer hektárt kértek főleg Nagyváradon és környékén. Összesen 186 ingatlant igényelt vissza a szatmári római katolikus püspökség, ezekből a mai napig a hivatalos formaságok szerint 15 került vissza tulajdonába. Balog István, a püspökség jogtanácsosa szerint a bizonylatok beszerzése jelentette a legnagyobb gondot, mivel államosításkor széthordták a katolikus egyház irattárát, melyből fontos iratok vesztek el. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye 2003 óta összesen 146 volt egyházi ingatlant: iskolaépületeket, bérházakat és telkeket igényelt vissza, eddig mintegy harminc visszaszolgáltatási kérést hagytak jóvá. A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye 400 ingatlant kért vissza, közel 70-nek a visszaszolgáltatásáról határozat is van. Az Evangélikus Püspökség az eddig kért 25 ingatlanból 18-at visszakapott. Az Unitárius Püspökség igénye 84 ingatlan volt, ebből 28 van már a birtokukban van. A restitúciós bizottság adatai szerint a magyar egyházak eddigi benyújtott kérelmeinek egynegyedét hagyták jóvá. /Lejár a restitúciós határidő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2006. január 29.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 2005 augusztusában a kolozsvári Gloria nyomda és kiadóvállalat működtetését felvállaló társtulajdonost keresett. A kolozsvári Idea nyomdára esett a választás. Az együttműködési szerződés értelmében az Idea nyomda vállalja a Gloria Nyomda és Kiadóvállalat szakmai és pénzügyi menedzselését. Jakubinyi György érsek a Gloria nyomda új vezetőjének Nagy Pétert, az Idea nyomda igazgatóját és társtulajdonosát nevezte ki. A négy erdélyi római katolikus egyházmegye tulajdonát képező Gloria 1991-ben jött létre az Ostpriesterhilfe németországi segélyszervezet nagy beruházásának köszönhetően. Indulástól kezdve a Gloria célkitűzése elsősorban az egyházi kiadványok kiadása és nyomtatása. /Új vezetőség a Gloria nyomdánál. = Vasárnap (Kolozsvár), 2006. jan. 29./
2006. február 3.
A hét elején Gyulafehérváron zajlott le a római katolikus kántorok idei lelkigyakorlatos továbbképzője. Az Erdély minden tájékáról származó 80 kántornak Csiszér Albert brassói főesperes, valamint Farkas Áron szintén brassói főkántor tartott előadást. Megvitatták, hogy a széles körben elterjedt énekeskönyveket bővíteni kell. Elemezték a kántorok szerepét az egyházközségek és a társadalom életében. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kántortalálkozó Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2006. február 7.
Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején. Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi. A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./
2006. február 7.
A nagyszebeni és a tübingeni egyetem régészei közös kutatás során tárják fel Erdély egyik legfontosabb honfoglalás kori temetőjét Szászváros közelében. A temető a X. századra datálható, a feltárt sírok a második honfoglaló nemzedékre utalnak. A szászvárosi temető nem olyan gazdag: kengyel, nyíl, tegez vagy ezekhez hasonló tárgyak csupán egyes sírokból bukkannak elő. A honfoglalás első szakaszában nem hatoltak be a magyarok Erdély minden részébe, Dél-Erdélyben sokáig megmaradt a bolgár fennhatóság, ekkoriban Erdélyben tehát nem „latinos”, hanem majdnem bizonyosan szláv vagy esetleg még valamilyen bolgár-török kulturális hatások uralkodhattak. A magyar honfoglalás idején a Kárpát-medence keleti felében a magyarok bolgárokkal találták szemben magukat. Az eddig feltárt hatvankét sírban női, gyermek- és férfitetemekre bukkantak. Ez lesz az első teljesen feltárt honfoglalás kori magyar temető Erdélyben. Részben feltárt állapotú a gyulafehérvári temető, feltáratlan viszont a piski-telepi, a dévai és a vajdahunyadi temető. Déván az 1970-es években egy építkezésnél bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, de akkor a Securitate betiltott minden régészeti kutatást. (National Geographic Mo.) /D.B.S.: Honfoglalás kori temetők Dél-Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2006. február 10.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek február 13-án tölti be 60. évét. A vele készült beszélgetésben emlékezett, érettségi előtt másfél évvel döntötte el, hogy pap lesz. Lelkipásztornak készült és tanár lett. Márton Áron püspök továbbtanulásra küldte őt Rómába, hogy hazatérve tanár legyen a teológián, Gyulafehérváron. 1990-ben megindították a mai római katolikus szemináriumi líceumokat, amelyeknek az volt a céljuk, hogy átvegyék az 1948-ban bezárt katolikus gimnáziumok örökségét. 1996 óta a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen is van római katolikus hittanárképző kar, az állam tartja fenn, de a tanárok kinevezéséhez egyházi jóváhagyás szükséges. Egyesek a jövőt abban látják, hogy az egyház inkább bentlakásokat, azaz katolikus kollégiumokat működtessen, mert az igazi nevelés inkább ott folyik. A tanítást pedig az államra kellene hagyni. Egyelőre mindkét téren haladnak, iskola és kollégium is van. Egyház és politika viszonyáról az érsek kifejtette: minden keresztény a társadalomban betöltött szerepében is megvallja hitét szóban és cselekedetben. A mindennapi politika tehát nem a papok dolga, hanem a politikusoké – ilyen értelemben az egyházé is, mert a keresztény politikus a politikában is kell hogy hitéről tanúságot tegyen. A kivándorlás ellen keveset tudnak tenni. A katolikus Caritas-szervezet az egyház szociális tanítását igyekszik megvalósítani: öregotthonok, árvaházak, gyermeknyaraltatók, otthoni beteggondozás, földműves ifjak külföldi felkészítése a hazai munkára, és még lehetne sorolni. Szent István király tíz egyházmegyét alapított, 1009-ben alapította az erdélyi püspökséget. A tíz között ez az egyetlen, amelyet nem székhelyéről nevezett el, hanem a tartományról: Erdély. Az alapítás ezredik évfordulója jó alkalom arra, „hogy megújuljunk lelkileg: erősödjünk meg hitünkben és nemzeti érzésünkben”, nyilatkozta az érsek. Arra a hírre, hogy XVI. Benedek pápa 2007-ben talán Romániába látogat, az érsek elmondta, hogy a Szentszék még nem nyilatkozott. 2007-ben Nagyszebenben szervezik meg az Európai Ökumenikus Nagygyűlést, erre az eseményre hívták meg a pápát. Amennyiben a pápa eljön Nagyszebenbe, látogatása az Európai Ökumenikus Nagygyűlésnek szól, és nem Romániának, sem Csíksomlyónak. /Takács Éva: Erősödjünk meg hitben és nemzeti érzésben. Születésnapi beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./ Dr. Jakubinyi György /sz. Máramarossziget, 1946. feb. 13./ Rómában folytatott tanulmányai után a budapesti Pázmány Péter Katolikus Akadémián doktorált. 1974-től püspöki kinevezéséig a gyulafehérvári „Megtestesült Bölcsességről” nevezett Hittudományi Főiskolán a szentírástudomány, valamint a héber és a görög nyelv professzora volt. 1990. április 29-én szentelték gyulafehérvári segédpüspökké. A pápa 1994. április 8-án nevezte ki gyulafehérvári érsekké, székfoglalására ugyanazon év április 21-én volt. Több könyve és szaktanulmánya jelent meg, ő lektorálta a Magyar Katolikus Püspöki Kar felkérésére az átdolgozott Ó- és Újszövetségi Szentírást is. /Fodor György piarista confrater: 60 éves dr. Jakubinyi György érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2006. február 13.
Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kikelt a Demokrata Párt nacionalista nyilatkozatai ellen. Véleménye szerint Emil Boc elnök és elvbarátai az effajta retorikával akarják növelni befolyásukat Erdélyben. Ezután a párt vezetősége Sepsiszentgyörgyre utazott találkozni Hargita és Kovászna megye románságának képviselőivel. Sajtóértekezletén Mircea Geoana bejelentette, hogy pártja ezután szívén viseli sorsukat, ő maga is szenátori irodát nyit Sepsiszentgyörgyön, Ioan Rus pedig megbízást kapott, hogy készítse el a párt Erdély-stratégiáját. Az előzmények: National című lap, 2001. nov. 22.: Ioan Rus belügyminiszter után Ioan Stan PSD-képviselő, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/-bizottság elnöke sajtóértekezleten jelentette be a fenyegető veszélyt: a Székelyföld tervezett autonómiája révén Románia elveszti területének jelentős részét, a románok kénytelenek lesznek elhagyni szülőföldjüket. Hasonlóan Iliescu államelnökjelölt gyulafehérvári kortesbeszédében (Curierul National, 1996. nov. 11.), az (akkor még) elnök kijelentette: „Mindig elleneztem és ellenezni fogom az RMDSZ némely vezetőinek autonómia-követeléseit és ezzel a román állam egységének szétdarabolását. Nem feledhetjük el, hogy az RMDSZ választási programja kendőzetlenül beszél az etnikai alapú területi autonómiáról, ami egyet jelentene Románia föderalizációjával.” Adrian Nastase (az akkor ellenzéki PDSR alelnöke) ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe /Dimineata, 1997. okt. 27/, majd kijelentette: a románságot elmagyarosítják, nemzeti jelképeit, civilizációjának bizonyítékait eltüntetik, ilyen körülmények között állandó harcot kell folytatnia jogaiért. Ultima Ora, 1997. nov. 24.: Választási kampánya keretében a PDSR harcot indított az erdélyi szavazóbázis megnyeréséért. A párt vezetősége Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezeteinek képviselőivel, ez alkalomból elhatározták, hogy a nacionalizmus jegyében külön Erdély-programot indítanak be. Adevarul, 1998. jún. 22.: A PDSR vezetősége Nagyváradon közzétette Erdély-kiáltványát, hogy ellensúlyozza az RMDSZ egyre radikálisabb politikáját, amelynek célja az etnikai autonómia és általa az ország föderalizációja. Adevarul, 2000. márc. 20.: „A PDSR meg akarja hódítani Erdélyt. Célja, hogy a jobboldali erőket kiszorítsa onnan, és megmentse az országot az összeomlástól, amelybe a Demokrata Konvenció kormánya vitte.” A hódítás tovább folyik. /Barabás István: Erdélyi hódítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2006. február 13.
Kétnapos drámapedagógiai képzést tartottak február 8–9 között Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban. A helyi főszervező, dr. Demény Piroska alapító tagja az 1995-ben létrejött romániai Drámapedagógiai Társaságnak. Két igazgatótársa, Szőcs Ildikó és Kónya Mária voltak a segítségére. A rendezvényt a gyulafehérvári Tanítók Háza és a magyarországi Drámapedagógiai Társaság vezetője, Kaposi László támogatta. Két körülbelül 40 fős csoport alakult ki tanárokból, tanítókból, óvónőkből és főiskolásokból. /Bakó Botond: Drámapedagógiai képzés a kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2006. február 14.
1989 után megengedett lett a revizionista propaganda, bel- és külföldi erők pedig egyesülésellenes, autonomista vagy éppen elszakadáspárti irányzatokat támogatnak, holott a „Nagy Egyesülés” Isten akaratából történt – olvasható a Kulturális Minisztérium támogatásával a Román Tudományos Akadémia által kiadott könyvből. Az 1918. december 1. – A résztvevők vallomásai című román nyelvű kötetet bemutatták a Kolozsvári Írószövetségben Kolozsváron. A felszólalók régi adósság törlesztéséről beszéltek, a könyvben szereplő írásokat ugyanis huszonöt évvel a „Nagy Egyesülés” után, „a tragikus bécsi diktátum ideje alatt” gyűjtötte össze a résztvevők nagy részétől egy történész. A gyulafehérvári esemény résztvevőinek rövid önéletrajzait összesítő könyv előszavában Gelu Neamtu hangsúlyozta: ”December 1. a történelem logikájának beteljesülése volt, egyszersmind egy új fejlődés kezdete egy olyan országban újraegyesített nemzet számára, melynek alapját az új kor demokratikus elvei képezték”. A „Nagy Egyesülés” meghozta, hogy a magyarok barbár uralma után Erdély egész népe végre szabadon és egyenlőségben élhetett. Vannak, akik más színben látják az egyesülést. Akik ezt teszik, valójában elfogadják azt a revizionista propagandát, írta Neamtu. „Ezen dokumentumok közlése az egyesülésellenes, autonomista vagy éppen szecessziós irányzatok ellen hoz fel érveket, mely irányzatok – belföldi és külföldi erők támogatásával – aggasztó méreteket öltöttek az utóbbi években. Ezek azok az erők, melyek 1918-ban és később is az egyesülés ellen voltak”, áll a Kulturális Minisztérium által támogatott könyvben. Nematu helyreigazított: „Akárhogy alakulnának ma a dolgok, és akárhogy értelmeznénk őket, az igazi történetírás nem hagyhatja figyelmen kívül a tényt, hogy Magyarországban a nem magyar népeknek mind a vezető rétege, mind a közemberei a rendőrállamot és a népek börtönét látták.” A magyarok érzéseire is megvan a válasza: „Azt mondják, a Monarchia szétesése igazi nemzeti tragédia volt a magyarok számára. Valóban sokk volt az erdélyi magyarok számára, hogy kiváltságokkal rendelkező urakból egyszerű állampolgárokká váljanak, és mindenki mással egyenlő jogokat élvezzenek.” A könyv az egyesülést isteni indíttatásnak tulajdonítja, ezt több idézettel igazolta. Íme néhány: „Egy felzaklatott tenger volt, mely gátjai elsöprésére készült (…) Isten lelke lebegett felette” (Al. Ciura); „Az emberi ész akaratán és képességén felül létezik valami isteni, amit a gőgösök nem akarnak elismerni, és ez a valami irányítja az emberek tömegeinek és a népeknek a sorsát” (I. Bordea); „a nép hangja, tehát Isten hangja” (Vasile O. Osvada); „Egy szélvihar, egy orkán kitörése volt, amely mindent elsöpörhetett az útból. Milyen emberi erő mert volna ellenkezni ezzel az elhatározással, mely isteni szikraként pattant ki mindenki lelkéből?” (Al. Ciura) A közreadók jelezték, hogy hamarosan jön a második kötet. /Bagoly Zsolt: Egyesülés isteni parancsra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 14./
2006. február 15.
Négy erdélyi magyar püspök és öt város polgármestere nyílt levélben kérte a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. Az aláírók között van Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, aki általában tartózkodni szokott az ilyen közéleti megnyilvánulásoktól. A levelet kézjegyével ellátta Albert Álmos Sepsiszentgyörgy, Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Pap József Gyergyószentmiklós, Szász Jenő Székelyudvarhely és Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere is. Ők mind tagjai a felsőoktatási intézmény bővített szenátusának. A levél szerzői leszögezték: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Meglepődéssel tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. Minden döntési jogosítvány a román vezetés kezében összpontosul, bizonyítékául annak, hogy a magyar kollégák iránt nincs meg a kellő bizalom. A levél aláírói arra szólították fel az egyetem vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében. Kovács Lehel, a BKB alelnöke szerint az egyetem vezetősége ezt a nyílt levelet nem engedte, hogy felolvassák sem a bővített szenátus január 27-i, sem a rendes szenátus január 31-i ülésén. Kovács Lehel beszámolt arról a február eleji megbeszélésről, amelyen az egyetem magyar és román vezetőin kívül a dékánok is részt vettek. Itt megvitatták a 149 magyar oktató aláírásával beterjesztett, a magyar karok létrehozására vonatkozó tervezetet. Kovács szerint az egyetem vezetői arrogánsan és paternalista módon viszonyultak a kérdéshez. /B. T.: Magyar konszenzus, román ellenállás a karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2006. február 18.
Február 13-án töltötte 60. életévét a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye főpásztora, dr. Jakubinyi György érsek. Általában tartózkodik a közéleti szerepvállalástól, mégis, az által, amit képvisel, ő egyike Erdély legjelentősebb közéleti személyiségeinek, írta a lap munkatársa, Ercsey-Ravasz Ferenc, aki interjút készített az érsekkel. A főpap elmondta, hogy szülővárosában, Máramarosszigeten, jó katolikus papok működtek, volt kire felnézni, akkor döntötte el, hogy pap lesz. Három nyelven prédikál, mert az egyházmegyéjében 251 plébánia van, félmillió hívővel, 95 százalékban magyarok. A bevándorló katolikus csángók és a vegyes családokból román anyanyelven született katolikus hívek részére 22 plébánián van román nyelvű lelkipásztori szolgálat, emellett a négy német plébánia létezik. Közismert az érsek nagy nyelvtudása. Megtanult németül, latinul, görögül, héberül, olaszul és franciául. A kommunista diktatúra idején időnként őt is vallatásra fogták. Soha nem írt le neveket, továbbá tagadta azt, amivel vádolták. A jelenlegi helyzetről kifejtette: posztkommunista társadalomban élnek, ezt átérzik naponta. Amikor az egyházi vagyont visszakérik, nem meggazdagodni akarnak, hanem azt, hogy anyaszentegyház karitatív működéséhez alapot biztosítsanak. A testvér-egyházakkal a kapcsolat nagyon jó, ökumenikus, testvéries. 1990-ben Tőkés László püspök üzent a négy magyar történelmi egyház nyolc püspökének, és Kolozsváron találkozót kért, hogy az új helyzetben beszéljék meg közös feladatainkat. Ennek lett a neve az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Vezetőinek Állandó Értekezlete. Évente többször is összejönnek és közös ügyekben közösen lépnek fel. – Jakubinyi György elmondta, hogy a jó Isten eddig a tenyerén hordozta. /Ercsey-Ravasz Ferenc: „A jó Isten eddig is a tenyerén hordott” Beszélgetés Jakubinyi György érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2006. február 22.
Gyulafehérváron, Fehér megye központjában egymásután két farsangi rendezvény volt a hét végén. Elsőként a helyi RMDSZ szervezetének farsangi mulatságán vehettek részt az érdeklődők az RMDSZ székházában. A Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium igazgatója, Baróti László-Sándor szerint 1990 után is hűséges maradtak ahhoz a hagyományhoz, hogy a végzős diákok farsangi műsort mutassanak be. Jövő hét végén a gyulafehérvári diákok farsangi előadásukkal messzebbre készülnek: diáktoborzó körút keretében Gyergyóremetén és Gyergyóújfaluban lépnek fel, majd Gyergyószentmiklóson. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. Winnetou, a királykisasszony és a boroshordó. Diákszínjátszás és hagyományos RMDSZ farsang. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2006. február 25.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség ez évi első körlevelében Jakubinyi György érsek – csatlakozva a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szándékához – imaévet hirdetett meg főegyházmegyéjében a nemzet lelki megújulásáért. Mellékelten közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelének szövegét, hogy tanulmányozzák át és a benne foglalt felhívásokat tegyék magukévá. A vasárnapi szentmisék egyetemes könyörgéseibe – saját fogalmazásunkban – belefoglalhatják a körlevélben megfogalmazott szándékokat. Majnek Antal munkácsi megyés püspök is levélben értesítette Erdő Péter bíborost Kárpátalja római katolikus híveinek csatlakozásáról a magyar nemzet lelki megújulásáért meghirdetett nemzeti imaévhez. /A Gyulafehérvári Egyházmegye is csatlakozott a nemzeti imaévhez. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./
2006. február 25.
Fehér megyében Vajasdra a magyarokat Bethlen Gábor telepítette le 1617-ben, Lippa várából, a török foglalás után. A református templom 1618-ban épült. Sipos Szabolcs református lelkész 33 éve pásztora a gyülekezetnek. – Lélekben apadunk, anyagiakban gyarapodunk, legalábbis a kommunizmus éveihez viszonyítva. 1973-ban, amikor idejöttem, 600 lelkes volt a gyülekezet. A tavalyi évet 492 taggal zártuk – mondta. A 33 év alatt 259 hívét temette el és 195 gyereket keresztelt. Nem költöztek el sokan a faluból. A sokgyerekes, nagy családok hiányoznak. A fiatalok nagy része városban dolgozik. Gyulafehérvár ipara szippantja el őket, meg a tövisi vasút. Sok a vegyes házasság. Még működik az iskolában a magyar tagozat, de kevés gyereket iratnak magyar iskolába. Kedvező változás van azóta, amióta az Iskola Alapítvány folyósítja a tanulmányi segélyt. A faluban 60% volt a magyarság aránya, de amióta a Verespatakkal kapcsolatos bányavállalat vásárolja a házakat, legalább 12 család költözött be Verespatakról. /Takács Ildikó: A harang hirdeti, hogy itt vagyunk. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./
2006. március 3.
Nagyenyed Irodalmi Kávéházában mutatta be a tordai születésű, Torockón nevelkedett Kun Kriza Ilona óvónő Őszi kikerics című első verseskönyvét Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója. A Déván élő költőnő férjével, Kun Árpád tiszteletessel együtt részt vesz a Hunyad megyei szórványmagyarság megmentésében, táborokat, közösségfejlesztő tevékenységeket szerveznek. /Tamás András: Kikerics-tükör nagyenyedi óvónőtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ / Kun Kriza Ilona óvónő első verseskötetét a dévai Corvin Kiadó jelentette meg 2005-ben. A kötet nyolcvanhét verséből tíz román fordításban is szerepel. P. Szathmáry Károlyról (1831–1891), a Bethlen Gábor Kollégium tudós tanáról Győrfi Dénes főkönyvtáros-házigazda tartott előadást. Szathmáry pályafutása alatt 55 könyvet írt, főként történelmi regényeket, és rengeteg cikket, tanulmányt közölt. Kitűnő munkája A Gyulafehérvári–Nagyenyedi Bethlen Főtanoda története. Szathmáry Károly 1869-től Budapesten folytatta tevékenységét. Az 1878-ban kiadott Emlékeim című munkájában felidézte enyedi éveit. Győrfi Dénes végül dokumentumgyűjteményt mutatott be, amelynek nagy részét P. Szathmáry gyűjtötte össze, bemutatva a kollégium múltját. /Bakó Botond: Kötetbemutató és emlékező előadás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2006. március 7.
Közös nyilatkozatban ítélték el az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a 34 éves Kiss László tordai lelkész halálához közvetlenül hozzájáruló, etnikai alapú személyeskedést és a Nagy-Románia Párt tordai tanácsosainak viselkedését. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, Dr. Jakubinyi György, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Pap Géza, valamint az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke, dr. Szabó Árpád az általuk képviselt magyar történelmi egyházak nevében mélységes felháborodásukat fejezték ki a február 28-i tordai tanácsülésen történtekkel kapcsolatban. A történelmi egyházak vezetői a tordai önkormányzati ülésen történteket annál súlyosabbnak tartják, hogy 1568-ban a világon elsőként éppen Tordán foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. A nyilatkozat alulírói felkérik az országos és helyi politikai erőket és a román polgárokat, hogy tegyenek meg mindent a gyűlölet felszámolásáért, a tordai közigazgatást pedig felkérik, hogy támogassák a tordai magyarság közösségi jogainak érvényesülését, beleértve az önálló magyar iskola létrehozását és működtetését. Hivatalos állásfoglalásban fejezte ki felháborodását a tordai RMDSZ is, elítélve egyben, hogy az NRP-s Ioan Gaina tanácsos az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkre vonatkozóan a „díszpéldány” jelzőt használta. /Megengedhetetlen az etnikai alapú politizálás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2006. március 16.
A Székely Nagygyűlés Kiáltványa Mi, a 2006. március 15-i székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés résztvevői, gyermekeinkkel és unokáinkkal szembeni történelmi felelősségünk tudatában fordulunk a Román Államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz, az ENSZ-hez, a világ népeihez. Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói megállapítjuk: – Az 1919-es Párizsi Kisebbségi Szerződésben Románia és a Szövetséges és Társult Hatalmak autonómiajogot garantáltak a székelységnek – az alkotmányra hivatkozva ma még népszuverenitásunk gyakorlásától, a helyi népszavazástól is eltiltanak! – Az Egyesült Nemzetek 1993-ban szervezett Konferenciájának Bécsi Deklarációja szerint az önrendelkezés minden népnek joga – így a székelységnek is! – Az Európai Parlament az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek megfelelő védelmi intézkedéseket ír elő az erdélyi magyarság, a székelység számára, de a romániai hatóságok ennek figyelembevételére sem hajlandók! Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói kijelentjük: – Nem akarunk továbbra is kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni! – A történelmi hagyományok alapján területi önkormányzásunk ősi jussunk, enélkül szülőföldünkön meg nem maradhatunk, és erről soha le nem mondunk! – Alapvető emberi közösségi jogainkért a demokrácia eszközeivel küzdünk, és erre azonnali, demokratikus megoldásokat várunk! Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói követeljük: – Autonómiát Székelyföldnek – szabadságot a székelységnek! – 1918. december 1-jén a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatában teljes nemzeti szabadságot hirdettek az összes együtt élő nép számára – tartsák tehát be ígéretüket! – Románia parlamentje és kormánya tartsa be a vállalt nemzetközi kötelezettségeket, és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes és tényleges egyenlőséget! – Románia parlamentje hagyja jóvá Székelyföld autonómia-statútumát! – Az Európa Tanács 2003/1334. számú határozata szerint az alkotmányba foglalt nemzetállami minősítés túlhaladott értelmezés, ezért nem lehet akadálya a területi autonómiának – az illetékes hatóságok mégis a nemzetállami tételre hivatkozva utasítják vissza Székelyföld újralétesítését és autonómiáját! Ebben az esetben töröljék az alkotmányból a ,,nemzetállam” kifejezést! – Az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezelőtt elkövetett jogfosztást, és tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását! – Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett! Székelyudvarhely, 2006. március 15. /A Székely Nagygyűlés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./
2006. március 18.
A Konzervatív Párt (KP) március 19-én Gyulafehérvárott ellentüntetést szervez, mintegy válaszképpen a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlésre. Legalább ezer résztvevőt várnak. A székelyudvarhelyi eseményekről Petru Calian képviselő úgy vélekedett, hogy az RMDSZ jól megszervezett stratégiát dolgozott ki erre vonatkozólag, mivel „bombaüzeneteivel” Erdély vonzásközpontjaira összpontosított. – Azt az „RMDSZ-beli bandát”, aki ilyenképpen zavarja az embereket, teljesen el kell hallgattatni, mivel megengedhetetlen állapotot idéztek elő. Nem fogadjuk el, hogy egy RMDSZ-vezető kioktasson bennünket és követelje, hogy a románok tanuljanak meg magyarul, mivel Romániában a román a hivatalos nyelv – folytatta Calian. A gyulafehérvári tüntetésnek az a célja, hogy figyelmeztesse az „RMDSZ-beli bandát” – zárta beszédét a KP képviselője. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára azt nyilatkozta: az NRP törvénytervezetet kezdeményez, amely betiltaná az olyan nyilvános rendezvényeket, amelyek célja az etnikai alapon biztosított területi autonómia eszméinek hirdetése. – Március 15. a világ magyarságának állítólagos ünnepe, különben nincs tudomásom arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, ahol több mint két millió magyar él, Kanadában, vagy Franciaországban ünnepségeket rendeztek volna e nap tiszteletére. Nem szabad engedélyezni egy székely nagygyűlés megtartását, ahol a székelyek kifejezik autonómiaigényüket, mondta Funar. /Székely-ellentüntetést szervez a „Konzervatív-Nagy-Románia Párt”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2006. március 20.
A Konzervatív Párt (KP) szervezésében mintegy 700 személy vett részt március 19-én, vasárnap Gyulafehérváron azon a tüntetésen, amelyet a szervezők a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlés ellenrendezvényének szántak. A konzervatívok erdélyi szervezeteinek tagjai és országos vezetőik, írók, költők, papok és román népviseletbe öltözött gyerekek „A román nyelvről nem egyezkedünk”, „Harcolunk, harcolunk, a román nyelvet megvédjük” típusú jelszavakkal fejezték ki ellenérzésüket a magyar autonómiakövetelésekkel és Markó Béla kormányfő-helyettes múlt heti székelyföldi kijelentéseivel szemben. Mircea Chelaru tábornok, a KP alelnöke kijelentette: „a mélyen polgári jellegű rendezvény” világosan jelezte, hogy „a románok nem alszanak, a nemzeti értékek fölött éberen őrködnek”. Szerinte ilyen „szent érték” a román nyelv, a területi nemzeti egység és a román nemzeti öntudat, amelyekből tapodtat sem engednek. A tüntetés fő konklúziója Chelaru szerint az volt, hogy az egységes román nemzetállamon belül a román nyelv ismerete minden állampolgár számára kötelező kell hogy legyen. A gyűlésen határozatot fogadtak el – közölte Nicolae Popa KP-alelnök, képviselő –, amelyben azt követelik, hogy Markó Béla kérjen bocsánatot a román néptől az elmúlt napokban tett kijelentéseiért. Ugyanakkor felszólították a központi bűnüldözési intézményeket, hogy vizsgálják ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőinek nemzeti gyűlöletre, területi szeparatizmusra és megkülönböztetésre irányuló, utóbbi héten végrehajtott felbujtásait. Felszólították az RMDSZ-t, hogy „nyíltan, világosan és egyértelműen jelentse ki lojalitását az egységes román nemzetállammal és Románia alkotmányával szemben”, és azt követelték, hogy ha „továbbra is gyalázza Románia történelmét, az alkotmányt és az ország törvényeit”, az SZNT-t helyezzék törvényen kívül – tudatta Nicolae Popa. /Magyarellenes tüntetés Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2006. március 21.
Templomot építenének Szatmárnémeti történelmi központjában az ortodoxok, miként ezt Kolozsvárt, Gyulafehérvárt, Aradon és máshol tették. Nem tűrhető tovább, hogy a várost továbbra is a magyar történelmi egyházak templomai uralják. Ráadásul olyan patinás műemléképületekkel, mint a klasszicista székesegyház, a neogótikus Kálvária templom, a neobarokk Láncos, vagy az eklektikus Zárda templom. Az ortodoxok rengeteg huzavona után az elmúlt hetekben bírósági végrehajtóval visszaadták a görög katolikusoknak a régi rendszerben tőlük elvett Mihály és Gábor arkangyalok templomát. S bár alig 50 méterre innen van egy ortodox templom, a „kiszorultak” mégsem azt választották, hanem egy közeli udvart. Annak ellenére, hogy Szatmárnémetiben jelenleg hat új ortodox templom épül, ők játsszák az áldozatot, a kitaszítottat. Most őket kell kárpótolni, méghozzá úgy, hogy a közelben, vagyis a főtéri parkban építhessenek templomot. A korábban elfogadott városrendezési terv szerint a történelmi városközpont műemlékjellege miatt védett, ahová semmiféle indokkal nem emelhetnek új épületeket. Másfél év múlva helyhatósági választás lesz, mindent elkövetnek majd, hogy a magyar polgármestert és a magyar többségű tanácsot leváltsák Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Elkezdődött. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2006. március 22.
Nincs összhangban az 1918-ban Gyulafehérvárott kinyilatkoztatott kisebbségi jogokkal a Konzervatív Párt (KP) hétvégi rendezvénye – áll az RMDSZ Fehér megyei szervezetének közleményében. A dokumentum szerint Markó Béla március 15-i beszédének félremagyarázásával a KP a magyarságot támadta. /Tiltakozás a magyarellenes tüntetés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2006. március 27.
A baróti református egyház Bardoc-Miklósvárszék Székely Széki Tanácsa csatlakozott a gyulafehérvári római katolikus érsekség által meghirdetett imaközösséghez, és a család és a hit megújulásának érdekében hálaadó istentiszteletet tartott. Az eseményen felszólalt az SZNT széki elnöke, Szabó Miklós és a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnöke, Hoffmann István is. Krizbai Imre református lelkész Istentől erőt kért a hitében és bizodalmában megroppant magyarság megerősítéséhez. /(hecser): A család és a hit megújulásáért imádkoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./
