Üresen maradt a székelyudvarhelyi könyvtárigazgatói szék, miután dr. Hermann Gusztáv korábbi intézményvezető megpályázta és elnyerte az újonnan létrehozott Hargita Megyei Forrásközpont igazgatói állását. A távozó igazgatót eddigi munkásságáért polgármesteri oklevéllel tüntették ki. /-mlf-: Új könyvtárigazgató kerestetik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./
2006. december 22.
Alaptalannak nevezte az Szövetség a Székelyföldért Egyesület (SZSZE) elleni vádaskodásokat Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere. „Képtelenség azt állítani, hogy az egyesület kiszakítaná a Székelyföldet Romániából” – utalt a vádakra a polgármester. Albert amiatt is méltatlankodott, hogy „Hargita és Kovászna megyéket sokan úgy próbálják meg beállítani, mintha itt folyamatosam megszegnék a törvényeket”. /Albert: alaptalanul vádolják a SZSZE-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2006. december 27.
Szélesebb körű, autonómiáról szóló konzultációt kezdeményezett Brassóban is az RMDSZ Nemzeti Liberális platformja. A Cenk alatti város – Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely után – az utolsó állomása volt a közvetlenül karácsony előtt megszervezett Autonómia és liberalizmus című konferencia-körútnak. Az RMDSZ országos vezetőségét Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke képviselte a rendezvényen. A fórum brassói résztvevői szerint valamennyi autonómiaforma közül a kulturális a legmegfelelőbb a szórványközösségnek. „Lényegileg különböző igényeink és problémáink vannak, mint a tömbmagyarságnak” – vélte Gábor Imre városi tanácsos, aki azt is hangsúlyozta: a brassói magyar közösség kulturális önrendelkezésében a kisebbségi törvény elfogadása jelentette volna az első lépést. Székely Ákos, a Brassói Magyar Diákszövetség ügyvezető elnöke úgy vélte: az RMDSZ-nek elsősorban a magyar közösséget kellett volna tájékoztatnia az autonómia-törekvésről, s csupán ezt követően kellett volna a közös igényt a többségi társadalom előtt is megjeleníteni. /Bartha Réka: „Autonómiakonzultációt” tartottak Brassóban is. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2006. december 28.
Dézsi József Zoltánt (RMDSZ), Hargita megye volt prefektusát nevezték ki december 27-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök döntése alapján az Állami Tartalékok Országos Gondnoksága (ANRS) elnökének Sorin Vicol helyett, aki a Konzervatív Párt (PC) kormányból való kivonulásával benyújtotta lemondását. /Dézsi Zoltán az Állami Tartalékok Országos Gondnokságának vezetője. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./
2006. december 28.
Tanácskozást hívott össze Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke. A megye művelődési intézményeinek vezetői ismertették tevékenységüket, bővebben az elkövetkező esztendőkre tervezett elképzeléseiket. Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője beszámolt: egyre gyarapodik a folyóirat előfizetőinek tábora. Harmincnál több író-olvasó találkozót és más rendezvényt szerveztek 2006-ban. Apadnak a pályázati lehetőségek, de jó könyvek kiadásával is segítenek magukon. Péter Csaba, a Művészeti Népiskola igen változatos tevékenységét vázolta, amelyben jelenleg 750 diák vesz részt. Székhelygondokkal küszködnek Csíkszeredában. A Megyei Kulturális Központ vezetőjének, Karda Emesének szervezői tevékenységét országosan is példaértékűnek minősítette Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke, a kolozsvári Állami Magyar Opera aligazgatója. Kassay Péter a Szárhegyen működő Megyei Alkotóközpontról készített elemzést. Kopacz Katalin elmondta, könyvállományuk elöregedett. Nincs megfelelő épületük, nincs szakemberük kutatómunkára, a helytörténeti bibliográfia kiegészítésére. /Bajna György: Bárcsak minden területen így állnánk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./
2006. december 30.
A székelyföldiek 99 százaléka támogatja a régió területi autonómiáját a nem hivatalos belső népszavazás végeredménye szerint – közölték a szervezők. A jogi következményekkel nem járó, nem hivatalos referendumot Kovászna és Hargita megyében szervezte meg a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) december 16–23. között. Hargita megyében összesen három településen nyilváníthattak véleményt a lakosok, a Kovászna megyei többi húsz településen is a lakosság körülbelül 99 százaléka támogatta Székelyföld területi autonómiáját. /Székelyföld 99 százaléka támogatja a területi autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
2007. január 4.
Január közepétől új székhelyen fogadja az érdeklődőket a Hargita Megyei Kulturális Központ keretében működő székelyudvarhelyi kulturális iroda. A kibővülő kulturális intézmény igazgatói tisztségébe Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész, a Városi Könyvtár igazgatójának jelentkezését fogadták el. A könyvtár megüresedett posztjára versenyvizsgát hirdettek. /Szász Emese: Székelyudvarhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./
2007. január 8.
„A történelem során megtanulhattuk, hogy nekünk, magyaroknak nincsenek barátaink, csak érdekszövetségeseink, akiket bármelyik pillanatban el is veszíthetünk” – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor parlamenti képviselő a január 7-én tartott madéfalvi megemlékezésen. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke párhuzamot vont a 18. században végbement vérengzés és a székelység mai helyzete között, mondván: annak idején ágyúval lövették a védtelen embereket, ma a boldogulás hiányával sújtják őket. A megemlékezésre a pusztinai Szent István Egyesület is küldöttséget menesztett, melynek tagjai a koszorúzás után énekükkel tették tiszteletüket az 1764-ben lemészárolt kétszáz székely vértanú emlékműve előtt. Az Siculicidium-emlékműnél tartott ünnepséget a madéfalvi egyházi kórus előadása zárta. /Horváth István: A vértanúkra emlékeztek Madéfalván. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ A 243 évvel ezelőtti mészárlás örökre gyásznap marad a helyiek tudatában – mondta Madéfalva székely ruhába öltözött alpolgármestere, Máthé Edit. Este a helyi kultúrotthonban bemutatták a Papp Kincses Emese írta és rendezte Székely Golgota című rockoperát, amely ezt a történelmi eseményt eleveníti fel. /Kozán István: Örökre gyásznap marad. A Siculicidium évfordulójára emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2007. január 9.
Új vízgazdálkodási stratégiát és alternatív szennyvíztisztítási módszereket kell kidolgozni, fejtette ki Makkai Gergely marosvásárhelyi meteorológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára. Az erdélyi medencében elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz csupán a hegyvidékeken és a hegyek lábánál, illetve a folyók völgyében található, az Erdély szívében fekvő Mezőség azonban súlyos vízgondokkal küzd. A víz nitrát-koncentrációja főként a Maros, Hargita, Fehér, Hunyad és Arad megyei településeken magas. /Antal Erika: Vízgondok a Mezőségen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2007. január 9.
Átszervezik Hargita megye kulturális életét. Székelyudvarhelyen már ki is nevezték az új kulturális központ, a Forrás igazgatóját. Gyergyószentmiklósról a központ irodája Gyergyószárhegyre kerülne. Kassay Péter, a szárhegyi székhellyel működő Megyei Művelődési és Művészeti Központ (MMMK) igazgatója elmondta, az elképzelés alapja, hogy ne távirányítással működjenek e központok, hanem helyben hozzák meg döntéseiket. Ezért a három tájegység, Csík-, Gyergyó- és Udvarhely-szék területén működő irodákat egy-egy központhoz. Farkas Zoltán megyei tanácsos, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet elnöke nem ért ezzel egyet, szerinte ezzel tovább folyik Gyergyószentmiklós gyengítése gazdasági és kulturális vonalon is. /Bajna György: Átszervezik az intézményrendszert. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2007. január 10.
Kétszer annyi fát vágtak ki törvénytelenül Hargita megyében tavaly, mint 2005-ben. Mintegy ötezer köbméter faanyag tűnt el az erdőkből, ebből 2000 köbméter az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal tulajdona volt. Az igazgató szerint elsősorban Szentegyháza és Gyergyószentmiklós környékén nőtt meg a falopások száma. /Jól viszik a hargitai fatolvajok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2007. január 11.
Székelyudvarhely: Még nem talált pártot a polgári oldal. Úgy tűnik, sem a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), sem a Népi Akciópárt (AP) színeiben nem indulhat a polgári oldal a február 4-i székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választáson. Korábban kijelentették, többé nem indulnak román párt színeiben. Hajdó Csaba nyolcadmagával vállalkozott arra, hogy a DA listáján induljon. Székelyudvarhelyen azért tartanak időközi választást, mert Hargita megye prefektusa, Constantin Strujan feloszlatta a helyi tanácsot. „Az udvarhelyi helyhatósági választás alighanem lefutott ügy” – értékelte az előállt helyzetet Gazda Zoltán. /Benkő Levente, Kovács Csaba: Jelöltek vannak, párt nincs. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./
2007. január 12.
Több mint félmilliót embert vonz a sóra épülő gyógyturizmus. A sómennyiség jelentős részét a hazai bányák az európai piacon értékesíti – Magyarország jelenlegi sószükségletének 90 százalékát a romániai bányák biztosítják. „Sóügyben” – a ráépülő faluturizmus által is – Parajd messze földön ismert település. A Hargita megyei községben szinte nincs olyan család, amely valamilyen módon ne húzna hasznot a vendéglátásból. Évről évre nő a turisták és a gyógyulni vágyók száma. Míg 2005-ben 270 ezren voltak, a tavaly 330 ezren látogattak meg – sorolta az adatokat Seprődi Zoltán, a bánya igazgatója. /Szucher Ervin: Aranyat érő sóbányák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 16.
Megalapozatlanként elutasította január 15-én a székelyudvarhelyi bíróság a Hargita megyei RMDSZ beadványát, amely a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választási jelének elutasítására vonatkozik. A hét végén az RMDSZ a körzeti választási irodánál is megpróbálta elérni a választási jel iktatásának visszavonását, azonban eredménytelenül. A bírósági tárgyaláson Bíró Enikő, az RMDSZ-t képviselő ügyvéd azzal érvelt, hogy a 2004-es helyhatósági választások alkalmával az Országos Választási Bizottság már kimondta, hogy az MPSZ nem indulhat a választáson. „Székelyudvarhelyen nem az RMDSZ az egyetlen politikai szervezet, és nem is azt kérjük tőlük, hogy ne induljanak a választáson, hanem azt, hogy hagyjon másokat, minket is indulni. ” – fejtette ki Szász Jenő, a szövetség elnöke. /Kovács Csaba: Két pert nyert az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./
2007. január 16.
Egyre több orgona nyeri vissza rendeltetését és kapja vissza az adott korszakra jellemző eredeti stílusjegyeit. Hargita megyében tudatos orgonaépítési munkálat során veszik tervbe a hangszerek feljavítását, de építenek új orgonákat is. Az erdélyi orgonaépítők kis létszámú közössége már 1996-tól működik, 2001 óta pedig a Romániai Orgona Egyesület keretében javítják, restaurálják az elnémult és szakszerűtlenül átépített értékes orgonákat. Bartis Szabolcs és Sándor Péter orgonaépítők jelenleg az 1900-as évek elejéről való gyergyótölgyesi orgonát javítják műhelyeikben, és terv szerint a gyimesfelsőloki Komjáton épült templomot új orgonával látják el. A csíkszeredai Bakos Károly a csíkmindszenti templom 1873-as orgonáján dolgozik. A székelyudvarhelyi orgonaépítő műhelyben jelenleg az 1793-ból való nagygalambfalvi orgonán dolgoznak. Homolya Dávid és Hermann Binder orgonaművészek javaslatára az orgonaépítészet stílusjegyeinek és az orgonarestaurálás koncepcióinak szakszerű elsajátítására továbbképzőt is elindítottak. /Antal Ildikó: Orgonák új reneszánsza. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./
2007. január 17.
Késik a Szövetség a Székelyföldért bejegyzése, legjobb esetben február végén, március elején kezdődhet meg a Szövetség a Székelyföldért Egyesület hivatalos bejegyzése, rosszabb esetben azonban hónapokig, évekig is eltarthat a folyamat. Az érintett prefektúrák újabb határozatok elfogadására szólították fel az önkormányzatokat. Kiderült, a székelyföldi önkormányzatok a tervezetet nem függesztették ki közszemlére. Előbb a Maros megyei prefektus emelt kifogásokat, az ottani önkormányzatok képviselői a december eleji ünnepélyes alakuló ülésen nem is csatlakozhattak az egyesülethez. Ezután a Hargita megyei kormánybiztos jelezte kifogásait. Kényszerhelyzetbe került György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, neki is lépnie kell, jogászai 16 önkormányzatot szólítottak fel, hogy kezdjék újra a bejegyeztetést. Hargita megyében 30 nap elteltével egy újabb tanácsülésen ismét szavaznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozásról. /Farkas Réka: Új határozatok kellenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./
2007. január 18.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvénysorozat január 18-án a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont (HMHF) székházavatójával kezdődik. Az intézmény igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály, 2000 óta állt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár élén. Az intézmény új székhelyre költözött. Hermann Gusztáv folytatni tudta történészi munkáját, tanulmányai jelentek meg, illetve 2003-ban első terjedelmesebb önálló munkája, a Náció és nemzet című kötet. Úgy vállalta el az új intézmény igazgatói tisztét, hogy abba beleférjen egy kutatócsoport működtetése is. A közművelődési tevékenység mellett külön iroda foglalkozik a hagyományos értékek kutatásával, a kutatási eredmények népszerűsítésével. Ez az államilag finanszírozott kutató tevékenység hasznos lesz a székely múlt, a székely népélet, néphagyomány alaposabb megismerésében. Hermann a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont vezetőjével elosztotta a kultúrával kapcsolatos feladatokat: a HMKK kiemelten a „magas kultúrával”, a felnőttképzéssel, a kultúra gazdaságalapú kutatásával foglalkozik, az udvarhelyi központ a hagyományőrzéssel, a székely múlt kutatásával, a hagyományos értékek érvényre juttatásával, míg a szárhegyi központ a kortárs művészet művelésének, kritikai-elméleti értékelésének támogatásával. /Antal Ildikó: A művelődésszervezés légköréből érkezve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./
2007. január 19.
Arra a kérdésre, hogy miért próbálta perrel elérni a Magyar Polgári Szövetség választási jelének visszavonását a Hargita megyei RMDSZ, Ványolós István székelyudvarhelyi RMDSZ-elnök kifejtette, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Szerinte szerint nem volt őszinte a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által javasolt, közös RMDSZ-MPSZ listaállítás. /Kovács Csaba: Visszaadni a tanácsosi tisztség méltóságát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./
2007. január 23.
Hatéves múltra tekint vissza a székelyföldi fürdőépítő kalákák története. Jánosi Csaba, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület elnöke emlékezett, először Lázárfalván a Nyírfürdőt hozták rendbe. A következő években több mint hat fürdőt újítottak fel kalákában, összefogással. A lázárfalvi után következett a tusnádi Nádasfürdő, a csíkkozmási Sószékfürdő, majd a kászoni Sóskútfürdő, a csíkszentkirályi Borsárosfürdő, a csobotfalvi Kerekeger, a homoródkarácsonyfalvi Dungófürdő, végül pedig a csíksomlyói Barátok feredője. Jánosi Csaba jelenleg Hargita megye borvízkataszterének elkészítésén dolgozik, ugyanakkor a Székelyföld ásványvizei című könyv megírásában is részt vesz. A kataszteren dolgozva eddig 493 ismert forrást jegyeztek fel. /Kozán István: A kalákamozgalmat folytatni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2007. január 23.
A Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, a gyulafehérvári Caritas Csíkszeredai Kirendeltsége és Csík Terület Ifjúsági Tanácsa szervezésében sikeresen életre keltett Őrangyal-program Farsangi mulatság címmel folytatódik. Az újabb találkozó helyszíne ezúttal a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Az Őrangyal-program megyeszerte több helyszínre is kiterjed. A barátságkötést, egymás megajándékozását és megörvendeztetését szorgalmazó programba egészséges és fogyatékkal élő, sérült gyermekek, illetve fiatalok népes csapata kapcsolódott be. A havonta egy alkalommal tartott találkozón ápolják a már megkötött barátságokat, nyáron pedig közös táborban vehetnek részt az egészséges és speciális gondozást igénylő fiatalok. /Antal Ildikó: Farsangoló őrangyalok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2007. január 25.
Teljes a káosz Székelyudvarhelyen a február 4-én esedékes időközi helyhatósági választások előtt, az érintett szervezetek óvások egész sorozatát nyújtották be a városi bíróságon. A helyi választási bizottság nem fogadta el a Magyar Polgári Szövetség jelöltlistáját. Az MPSZ után bizonytalan a Német Demokrata Fórum (NDF) listáján szereplők indulása is, miután ez ellen óvást nyújtott be az NDF országos vezetősége. Klaus Johannis elnök szerint ugyanis az NDF-nek nincs Hargita megyei szervezete, ezért kérte a választási lista visszavonását. /Óvások özöne (Székelyudvarhelyi választások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./
2007. január 26.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) jelentette fel Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a székelyföldi román közösség nevében fellépő Hargita és Kovászna megyei románok civil fóruma (FCRHC). A szervezet azt kifogásolja, hogy a városháza által megjelentetett időszakos kiadvány kizárólag magyar nyelven tájékoztatja Háromszék fővárosának lakóit, s így csorbul a létszámban kisebbségi román lakosság információhoz való joga. Alkotmánysértést, valamint az európai szabványok lábbal tiprását említi a fórum, amely szerint a CNCD-nek azonosítania és számon kell kérnie a súlyos megkülönböztetés elkövetőit. „A románokat tudatosan mellőzik és lenézik, ami nyílt és elfogadhatatlan diszkrimináció” – állítja a fórum. Albert Álmos elmondta, természetesnek tartja, hogy a román nyelvű tolmácsolás mellett magyarul is publikálják a képviselőtestületi ülések határozatait. Hozzátette: a román nyelvű szövegek is megvannak, a magyarhoz hasonlóan elérhetők. Elismerte, hogy a kiadvány fedelén találhatók magyar nyelvű információk, de mindezek közérdekűek. „Ha valaki vállalkozik románra lefordítani az anyagokat, ezek helyet kapnak a laptestben” – ígérte. /Diszkriminációval vádolják Albert Álmost. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2007. január 26.
Amikor, 1975-ben a Kriterion Könyvkiadónál Beke György „barangoló-köteteinek” első könyve megjelent, talán még a szerző sem sejtette, hogy az itthon megjelent öt könyv csak kezdet. Magyarországi újra megjelentetésük és a folytatás tíz kötetre tervezett, irodalmunkban egyedülálló teljesítményként számon tartott írói vállalkozássá bővül, az életmű legszámottevőbb része lesz. A 2006-os budapesti karácsonyi könyvvásáron bemutatott nyolcadik könyv /Barangolások Erdélyben 8. Székelyföld. Gyilkos-tó, Szent Anna tava Felsőmagyarországi Kiadó, 2006./, a Székelyföldet bemutató 3. kötet Hargita megyébe kalauzolja az olvasót. Legendák földje, de a legendák mögül reális világ bontakozik ki, évszázadok keservektől, csapásoktól sújtott, a megmaradásért vívott véres küzdelme. A könyvben jelen van a felelősség és aggódás érzése. A XX. század a nemzet szétdarabolásával, nemzettesteknek az anyaországtól való elszakításával, a kisebbségbe jutottak teljes kiszolgáltatásával „a nyelv, a kultúra, az öntudat került veszélybe, settenkedő ellenségtől, amely épp olyan kíméletlenül pusztít, mint a tatárok hajdanában. ” Seregnyi azoknak a száma, akik a belső építkezés, az ellenállás nyílt vagy titkos útját járták, szolgálták népüket. Elég a kötetben felidézett szárhegyi példára, Zöld Lajos küzdelmére, Garda Dezső történelemóráira, Dani Gergely, Berszán Lajos, Gergely István, Tőzsér József, Beder Tibor… áldásos munkásságára gondolni, vagy az előttük járókra: a gyergyóalfalvi István papra, Kájoni Jánosra, Zöld Péterre, Domokos Pál Péterre… E sorból kimagaslik Márton Áron püspök alakja. 1946-ban Csíksomlyón tízezrek előtt szólt arról, hogy „a világ sorsát újrarendező nagyhatalmak hallgassák meg az erdélyi magyarság hangját, ne döntsenek nélküle, ne ítélkezzenek könnyelműen fölötte, ne ismételjék meg a trianoni vétséget”. A másik utat a baloldal kínálta az erdélyi magyarság számára. Azonban a Kurkó Gyárfás nevével fémjelzett Magyar Népi Szövetségnek a trójai faló szerepét szánták. Mi maradt? A belső önépítkezés, az egyéni és kisközösségi ellenállás. A csángóság megmentésében Székelyföldnek felelőssége van. Domokos Pál Péter apostolkodásának követői a tanulást, a képzést helyezték előtérbe. Ősz Erős Péter, Nyisztor Tinka, Ferenczes István, Beder Tibor kitartó munkája nyomán vezetett el az út a magyar anyanyelvű oktatás lehetőségének kiharcolásáig, napjainkban pedig Böjte Csaba kezdeményezéséhez, Rekecsinben saját anyanyelvi oktatási központ létrehozásának gondolatáig. A Julianus Alapítvány pedig Erdély szórványmagyarságát kívánja felkarolni. A sorozat további részét az író váratlan halála félbeszakította. /Máriás József: Beke György Barangoló-könyvei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./ Beke György Barangoló-könyvei: Romániai kiadványok: Szilágysági hepehupa – Riportkönyv – Kriterion Könyvkiadó, 1975 Nyomjelző rokonság – Barangolások nagyapámmal Fehér megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1978 Búvópatakok – Barangolások Beszterce-Naszód megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1980 Boltívek teherbírása – Barangolások Máramaros és Szatmár megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1983 „Itt egymásra találnak az emberek” – Barangolások Bihar megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1984 A barangoló-kötetek tíz kötetre tervezett magyarországi újrakiadása és kiteljesítése: Szigetlakók – Barangolások Erdélyben 1. kötet: Szilágysági hepehupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok – Pomogáts Béla bevezetőjével. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 1996. Boltívek teherbírása – Barangolások Erdélyben 2. kötet: Máramarosban, Szatmárban Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 1998. Az Értől Kölesérig – Barangolások Erdélyben 3. kötet. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 2000. Bartók szülőföldjén – Barangolások Erdélyben 4. kötet. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 2002. Déva vára alatt, Barangolások Erdélyben 5. kötet: Hunyad, Szeben megyék töredékmagyarsága és a Brassó megyei csángók. Felsőmagyarország Kiadó, 2003. Székelyföld I. – Barangolások Erdélyben 6. kötet: Maros, Nyárád, Kisküküllő. Felsőmagyarország Kiadó, 2004. Székelyföld II. – Barangolások Erdélyben 7. kötet: Nagyküküllő, Fehér-Nyikó. Felsőmagyarország Kiadó, 2005. Székelyföld III. – Barangolások Erdélyben 8. kötet: Gyilkos-tó, Szent Anna tava, Felsőmagyarország Kiadó, 2006 Tervezett kötetek: Székelyföld IV. – Az Olt és a Feketeügy. Maradék, Kolozsvár.
2007. január 27.
A Középrégió tanácselnökei január 22-én részt vettek az Európai Régiók Gyűlése által Brüsszelben szervezett tanácskozáson, Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosának meghívására. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bunta Levente a valós megyei szintű pénzügyi autonómia létrehozásáról kérdezte Danuta Hübner biztost, illetve azokról az irányelvekről, amelyek a döntéshozatali kompetencia szintjét állapítják meg. /Megyevezetők Brüsszelben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./
2007. január 27.
Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke leszögezte, nem igaz, hogy az Európai Unióba való belépés után megszűnhet a gazdák támogatása. Valójában 2006-hoz képest ötször akkora mezőgazdasági támogatáshoz jut Hargita. /Kozán István: Százezer kérésre számítanak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./
2007. január 27.
Az Országépítő Kós Károly Egyesülés műépítészei felvállalják a falu- és városkép retusálását, újrarajzolását. A Pogányhavas kistérség falvaira és Csíkszereda különböző városrészeinek átalakítására készített vázlattervek már csak elfogadásra és megvalósításra várnak. A magyar sajátosságot tudatosan felvállaló Kós Károly-i szellemiséget korunk követelményeivel kiegészítve viszi tovább az a magyarországi Kós Károly Egyesülés (KKE), amelynek építészeti mesterképzést biztosító Vándoriskolájában több Hargita megyei műépítész is elsajátította az organikus építészet ismérveit. Az 1989-ben életre keltett magyarországi KKE ernyője alatt 2005. október elején jött létre az erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés fiókszervezet, amelynek szükségességét elsőként Makovecz Imre műépítész, a KKE alapító tagja fogalmazta meg. Csíkszereda városképének kialakításához két évvel ezelőtt kérték fel Makovecz Imrét, hogy a városrehabilitációval kapcsolatban készítsen néhány vázlattervet. Az általa és erdélyi tanítványai által készített tervek bemutatójára lakossági fórumon a márciusban sorra kerülő konferencia keretében kerül sor. A Pogányhavas kistérség településeire is együttműködési megállapodást kötöttek a KKE-vel. Tövissi Zsolt műépítész Csíksomlyó és Pálfalva térségét vállalta. Köllő Miklós, Gyergyószentmiklós volt főépítésze Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk térségén fog munkálkodni. Bogos Ernő műépítész pedig Csíkszépvíz és Csíkszentmihály falvak arculatát fogja átrendezni. /Antal Ildikó: Arculatváltás értékteremtő építészekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./
2007. január 27.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) nemrég szervezte meg első alkalommal Kolozsváron a Megyei Konzultatív Tanácsok (MKT) gyűlését. A kétnapos rendezvény nyolc megye (Beszterce-Naszód, Bihar, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Temes és Szeben), képviselőit gyűjtötte össze, mindemellett jelen volt a MAKOSZ elnökség 5 tagja is. A MAKOSZ elnöksége felajánlotta segítségét, és helyet is biztosít majd a www.makosz. ro weboldalon. /Diáktanácsok találkoztak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2007. január 31.
Január 30-i ülésén a Hargita megyei törvényszék elfogadta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által emelt alkotmányossági kifogást. Ezáltal a bíróság felfüggesztette azt a pert, amelyben eldől, hogy az MPSZ indulhat-e a székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választásokon. Az MPSZ képviselői a választási törvény hetedik paragrafusa ellen emeltek kifogást, amely szerint egy politikai szervezetnek huszonötezer szavazatot kell összegyűjtenie, hogy indulhasson a helyhatósági választásokon. /K. GY. CS. : Elhalasztják a választásokat? = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2007. február 2.
Ladányi László Zoltánt nevezte ki Hargita megye, Bárczi Győző Istvánt pedig Maros megye alprefektusává legutóbbi ülésén a kormány. A két köztisztviselő versenyvizsga alapján nyerte el a tisztséget. /Belföldi hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2007. február 2.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) találkozót kért Sólyom Lászlótól, a Magyar Köztársaság elnökétől, aki februárban látogatást tesz Romániában. Ferencz Csaba SZNT-alelnök jelezte, a szervezet levélben fordult a magyar államfőhöz, akivel azért szeretnének találkozni, hogy tájékoztassák a Székelyföld területi autonómiája érdekében tett lépésekről, többek között a nem hivatalos, úgynevezett belső népszavazásról. Ezt februárban tartják Kovászna, Hargita és Maros megyében. /Sólyom Lászlóval találkozna az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
