A baróti polgármester ellenkezése miatt elveszhet a Borvíz útja elnevezésű turizmusfejlesztési projektre szánt mintegy tízmillió euró, közölte Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Amennyiben a programban részt vevő nyolc Kovászna megyei és hat Hargita megyei önkormányzat, valamint a finanszírozó szaktárca november 15-éig nem írja alá a szerződést, akkor elveszhet a tervezetre előirányzott pénzösszeg. Nagy István baróti polgármester azt sérelmezte, hogy a megyei tanács vezetői minden egyeztetés nélkül kész tények elé állították a helyi önkormányzatot. A Borvíz útja projekt révén az ásványvízforrásokban gazdag székelyföldi településeket bevonnák a turisztikai körforgalomba. /Bíró Blanka: Veszélyben a Borvíz útja. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./
2008. július 25.
A Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi szervezete kettős belső koalíció megteremtését javasolja az RMDSZ és MPP képviselőinek marosvásárhelyi megbeszélésén, közölte Fazakas Tibor, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének alelnöke. Azt javasolják, hogy Kovászna és Hargita megye három-három egyéni képviselői körzetében, valamint Kovászna megye két, illetve Hargita megye egy szenátori egyéni körzetében a két politikai alakulat indítson közös listát MPP-s színekben. Az összes többi erdélyi, romániai egyéni választókerületben csak az RMDSZ indítson jelölteket, felvéve a listájára egy Maros megyei MPP-s jelöltet is. A Fazakas által ismertetett javaslat szerint a fenti listákon bejutott képviselők és szenátorok közös parlamenti frakciót alkotnának a parlamentben. /MPP-színeket javasolnak az RMDSZ-nek Sepsiszentgyörgyön. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./
2008. július 25.
Mintegy másfél millió lejes tartozást halmoztak fel a gyergyói közüzemek. Nem érkezett meg a kormánytól a támogatás, ezért a szolgáltató /a Go Rt. / fizetésképtelenné vált a Hargita Gáz Rt. felé. Három hőközpont gázcsapját július 25-től elzárja a Hargita Gáz Rt. A tartozás kifizetésének határideje már tavasszal lejárt, de eddig nem akarták elzárni a gázt, mert Gyergyószentmiklóson még márciusban is hideg van. Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester valószínűnek tartja, hogy őszig sikerül rendezni a távfűtés körüli gondokat. /Horváth István: Gáz nélkül marad Gyergyó. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
2008. július 26.
Július 25-én marosvásárhelyi Bernády Házban találkoztak egymással az RMDSZ és az MPP küldöttségei, az előzetes egyeztetések értelmében a szervezetek elnökei nélkül. Az RMDSZ-t Borbély László és Lakatos András ügyvezető alelnökök, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója képviselte. Az MPP részéről Árus Zsolt, Ráduly Levente, Orbán Mihály és Kulcsár Terza József vett részt. A megbeszélésen jelen volt még Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. A találkozót követően Szilágyi Zsolt elmondta: nem közeledtek látványosan az álláspontok, de nem reménytelen a jövő. Jelezte: azt kérte a felektől, hogy jövő héten még egyszer üljenek tárgyalóasztalhoz. A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy végleg meghiúsult az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetés közös parlamenti képviselet kialakítására. /Kudarccal zárultak az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2008. július 26.
A PNL és a PDL Hargita megyei szervezeteinek vezetősége azt javasolja a megye román pártjainak, hogy közös, egységes jelöltet támogassanak a megye északi részében levő egyéni választókerületben. /A PNL és a PDL etnikai szavazásra biztat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./
2008. július 29.
A bukaresti nettó átlagbérnek alig a felét keresik meg a Hargita megyei lakosok, 55 százalékuk pedig olyan háztartásokban él, ahol az egy főre eső kereset 600 lejnél kevesebb, jelentette be Lukács Erzsébet, a megyei munkaügyi és szociális igazgatóság (DMPS) vezetője. A téli hónapokban Hargita megye lakosságának 55 százaléka részesült fűtéspótlékban, ami csupán az igen alacsony jövedelműeket illeti meg. A sokak által „kis Szibériaként” emlegetett megyében novemberben már kénytelenek begyújtani a lakosok, és márciusban még mindig fűteniük kell. /Szegénység kis Szibériában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./
2008. július 29.
A kormány határozata értelmében az Európai Unió intervenciós tartalékaiból ősztől élelmiszertámogatásra számíthatnak a Romániában élő többszörösen hátrányos helyzetű személyek. A támogatásokat élelmiszercsomagok formájában juttatják el a jogosultaknak. A rendelkezés a mezőgazdasági nyugdíjasokat, a garantált minimális jövedelemre vonatkozó törvény hatálya alá eső személyeket, a szociális konyhákon nyilvántartott, illetve az állami gondozás alatt lévő személyeket érinti. Hargita megyében mintegy huszonegyezer személyt érint ez a támogatási program, országos szinten pedig mintegy másfél millió állampolgár részesülhet támogatásban. /Kerekes Melinda, ügyvezető igazgató, Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség: Élelmiszertámogatás. Hátrányos helyzetű személyeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./
2008. július 30.
Az árvízkárosult családokból származó személyek egyenként 300 lejt, az elhunytak családjai pedig 5000 lejt kapnak. Az árvízben négy ember meghalt, 99 ház tönkrement, s további 122 lakást az összeomlás fenyeget. Megrongálódott több mint 2000 ház. Összesen 145 helységben voltak árvízkárok. 8 300 kút vize ihatatlan, 1408 híd és palló tönkre ment. Hargita megyében, a Kis-Homoród völgyében az esőzés okozott károkat. /Hat megyében pusztított az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ Folytatódtak a kitelepítések az árvíz sújtotta moldvai vidékeken, 15 ezer fölé emelkedett a természeti katasztrófa miatt otthonukból távozni kényszerülők száma. Bákó megyében a Szeret vízszintje rekordmagasságot ért el, ennyire még sohasem emelkedett a folyó szintje. A Szeret több települést teljes egészében elöntött. Eddig öten haltak meg az áradásokban, 148 lakóépület megsemmisült, 123 bármikor összedőlhet, és összesen kétezer lakóházat rongáltak meg a megáradt folyók. A román hatóságok részben Ukrajnát teszik felelőssé az áradások okozta károkért. Cristian David belügyminiszter közleménye szerint rosszul működött az információcsere a két ország hatóságai között. /Balogh Levente: Újabb kitelepítések Moldvában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./
2008. július 31.
Ellenszavazattal, illetve tartózkodással az MPP képviselői több határozat meghozatalát is megakadályozták Hargita Megye Tanácsának július 30-án tartott ülésén. Borboly Csaba elnök szerint az MPP-frakció nem tudatosította, hogy 100 millió eurós nagyságrendű európai pénzektől esik el a megye, ha a testület nem dönt a társulás mellett. Árus Zsolt, aki Szász Jenő távollétében az MPP frakcióvezetői tisztségét töltötte be, elmondta: ennyi idő alatt a szakbizottságok véleményezhették volna a tervezeteket. Árus Zsolt szerint kevés információ állt az MPP rendelkezésére ahhoz, hogy felelősségteljesen szavazhasson. /Orbán Ferenc: Ellenzéki szerepben az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./
2008. augusztus 1.
Messziről is jöttek, ki titokban, ki nyíltan Zágonba, a templom portikusában levő kicsi Mikes-szobába, amelyet az akkori lelkipásztor a hatalom tiltása ellenére hozott létre. Sokszor Beder Tibor volt Hargita megyei tanfelügyelő hozott pionírokat, és a lelkipásztorral csukott ajtó mögött tanították történelmünket. Aztán jött 1990, Mikes halálának évfordulója – összeült az akkori alpolgármester, Kiss József Kozma Béla lelkipásztorral, jöttek megyei vezetők, és összeállították a műsort. Az ünnepségen híres külföldi és hazai személyiségek vettek részt, köztük néhai Czine Mihály, Jókai Anna írónő, Kányádi Sándor költő, néhai Domokos Géza és Ács Zoltán, a holland Mikes Társaság akkori elnöke is. Ács Zoltán javasolta, alakuljon egy egyesület, ez mentheti meg a kastélyt és a Mikes korabeli műemlék gabonást. Így indult a Mikes Kelemen Egyesület útjára. Később az imateremben gyűltek össze jó néhányan, összegyűlt a bejegyzéshez szükséges pénz, a jegyzőkönyvet Csoma Antal magyar szakos tanár vezette. Komoly vita volt a kastély befejezéséről, elhangzott, hogy kellene valaki, aki egyelőre fél normával átvenné a már érkező berendezéseket, és egyáltalán, felügyelné a dolgokat. Kozma Csilla javasolta Kocsis Tündét, aki Borosnyón tanított, és szeretett volna hazakerülni. Szépen indult minden, Orbán Árpád a konyhát is ellátta bútorral és edényekkel. Létrejött a Kiss Manyi-emlékszoba, azután a Csutak Vilmos-emlékszoba is. A sokat emlegetett kultúrmunka idegenvezetésből állt, amit Kocsis Tünde végzett, de egyéb megmozdulás nem volt. /Kozma Csilla, Zágon: A Mikes-múzeumról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./
2008. augusztus 1.
Megjelent Kristó Tibor új könyve. A könyvben a Hargita Népe hasábjain az utóbbi időszakban megjelent írások legjava olvasható. /Sarány István: Kristó Tibor új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
2008. augusztus 4.
Sepsiszentgyörgy bejáratainál „Egyetemi város” táblákat a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kirendeltsége vezetőinek kérésére helyezték el. Sepsiszentgyörgyön mintegy 3000 egyetemista tanul, többségük helybéli, de vannak Hargita, Brassó és Maros megyei hallgatók is. A városban tíz éve működik a BBTE kihelyezett tagozata, ahol a közgazdasági, közigazgatási és környezetmérnöki karon közel 1100 diák tanul, és a bukaresti Spiru Haret Tudományegyetem működtet még távoktatási központot mintegy 2000 diákkal. A fiatalok Sepsiszentgyörgyre vonzását szolgálná az épülő egyetemi campus, amelyben 8 tanterem, 24 szemináriumterem, hat laboratórium és három amfiteátrum kap majd helyet, a bentlakás és étkezde 1830 diák befogadására lesz alkalmas. /Bíró Blanka: Egyetemi város? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2008. augusztus 4.
Az együttműködés jegyében találkoztak augusztus 3-án Csíkszeredában a házigazda város, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely polgármesterei, illetve a Hargita és Kovászna Megyei Tanács képviselői. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, a találkozó kezdeményezője szerint a résztvevők abban állapodtak meg, hogy a találkozóra kéthavonta kerül sor, amikor a két megyét érintő konkrét gondokra keresnek megoldást. Hozzátette, tervezték, de nem jött létre a székely megyei jogú városok egyesülete, ehelyett egy intézményes tárgyalási keretet teremtettek, amely utólag bizonyos közös projektek lebonyolítása érdekében jogi személyiséget is nyerhet. „Együtt szeretnénk dolgozni, mivel tudatában vagyunk annak, hogy nagymértékben rajtunk múlik Székelyföld lakóinak a sorsa” – jelentette ki. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök. A rendezvényről hiányzott Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, akik a kolozsvári RMDSZ-ülésen vettek részt. /Pap Melinda: Székelyföldi polgármesterek találkoztak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2008. augusztus 5.
Az RMDSZ-nek saját jelöltjeivel szemben is alkalmaznia kell azt a javaslatot, miszerint nem lehetnek képviselő- vagy szenátor-jelöltek azok a személyek, akik az önkormányzati választásokon nem nyerték el a magyar közösség többségének támogatását – mondta Kovács Péter, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. Emlékeztetett, hogy Hargita megyében Szász Jenő nem nyerte el az ottani magyar közösség támogatásának a többségét, így ő nem indulhatott volna a választáson. Ellenpéldaként Borbély László minisztert említette, aki marosvásárhelyi polgármesterjelöltként ugyan veszített, de a voksok 44,87 százalékával elmondható, hogy megkapta az ottani magyarok támogatásának a többségét. Kovács szerint minden hasonló helyzetben lévő jelölt esetében meg kell majd vizsgálni, hogy az önkormányzati választásokon az illető közigazgatási egységben hány százalék a magyarság számaránya, ezt a számot pedig össze kell vetni a jelölt által kapott szavazataránnyal. E szerint számolva Máté András megkapta a magyarok szavazatának a többségét, mert megyei tanácselnökjelöltként 13,05 százalék szavazatot kapott, Kolozs megyében a magyarok számaránya pedig 17,4 százalék. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke viszont nem indulhatna a megmérettetésen e logika szerint, hiszen kolozsvári polgármesterjelöltként a voksoknak csupán a 7,85 százalékát kapta meg, holott a magyarság számaránya 18,9 százalék. /(borbély): MPP-mérce az RMDSZ-re is. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
2008. augusztus 5.
A moldvai szomszédokkal perlekednek területeikért a székely megyék. A háromszéki Zágon község közel 500 hektár erdővel gazdagodik ezen a héten. György Ervin prefektus elmondta, az állami erdészet szakembereivel azonosították azokat a parcellákat, amelyeket visszamérhetnek a községhez. A tulajdont igazoló dokumentumokból kiderítették, hogy a falu jogosan tart igényt közel 400 hektár legelőre, amely jelenleg a Buzau megyei Gura Teghii településhez tartozik. Az 1968-as megyésítéskor több ezer hektár területet Vrancea, Bákó és Buzau megyéhez csatoltak. A tulajdon-visszaszolgáltatáskor nehézségek merültek fel. A Kovászna megyei magánszemélyek, önkormányzatok, közbirtokosságok, egyházak próbálták visszaszerezni területeiket, igényük jogosságát telekkönyvi kivonatokkal igazolták. Bákó és Buzau megyékben a többéves eljárás eredménnyel zárult, a háromszéki tulajdonosoknak visszamérték az erdőket, legelőket. Viszont évek óta eredménytelenül harcolnak a Vrancea megyéhez csatolt területekért, pereskedés ellenére még egyetlen négyzetmétert sem mértek vissza a Kovászna megyeieknek. A megyehatár menti községek, az ozsdolai, gelencei, berecki és zabolai jogosultak hiába nyújtottak be több tucat visszaigénylést, mellékelve a tulajdont igazoló iratokat, Tulnici település és Vrancea megye földosztó bizottságai azokat sorozatosan visszautasították. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke korábban megfogalmazta, úgy tudja, Vrancea megyében hallgatólagos politikai egyezség született arról, hogy a „magyaroknak” ne adjanak vissza semmit. Újabb megyeközi vegyes bizottság létrehozását kezdeményezi Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Csíkszentmárton és Dormányfalva (Darmanesti) közötti határ megállapítására. A két település határa egyben Hargita és Bákó megye közötti határvonalat is jelenti. 2006-ban a tábor hovatartozása élesztette fel a megyék közötti területvitát. Borbély Károly távközlési miniszter ugyanis – aki akkor az Országos Ifjúsági Hatóságot vezette – rendeletileg a Hargita Megyei Ifjúsági Hatóságnak adta át a tábort. A határozatot azonban a Bákó megyei hatóságok megtámadták. A határvita megoldására 2006 őszén megyeközi vegyes bizottság alakult, a feleknek azonban nem sikerült megegyezésre jutniuk. /Bíró Blanka, Gazda Árpád: Újratermelt határviták. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./
2008. augusztus 5.
A Hargita Megye Tanácsa pályázatán elnyert támogatás jóvoltából két új számítógépet kap a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának (NYÖP) székelyudvarhelyi klubhelyisége. A nyugdíjas klub egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő tevékenysége évek óta a számítógép-kezelői tanfolyam. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Számítógépekkel gazdagodik a nyugdíjasklub. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./
2008. augusztus 8.
Egymást okolja a két magyar párt amiatt, hogy a Hargita megyei választókerületek kialakításakor Gyergyóditrót a zömében románok lakta Maroshévízhez csatolták. Sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem elégedett a Hargita megyei választókerületek felosztásával. Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta, a felosztás kedvezőtlen a magyarság számára, csökkenti az esélyeit a parlamenti választásokon. A politikus szerint az RMDSZ felelőssége, hogy megengedte ezt, ezáltal két körzetről mondva le: Gyergyóditróról és Orbaiszékről. „Ma két körzetet veszítünk el, holnap az egész Székelyföldet” – mondta. Szász remélik, hogy az RMDSZ meggondolja magát, és mégis sor kerülhet a két párt közötti koalícióra. Borboly Csaba RMDSZ-es tanácselnök sincs megelégedve a felosztással, ő viszont úgy látja, az RMDSZ megtette, amit tehetett, nem rajtuk múlott a döntés. /Székely Zita: Egymásra mutogatnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2008. augusztus 8.
A Magyar Polgári Párt Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Szilágy, Szatmár, Máramaros és Bihar megyei szervezeteinek elnökei felkérték az alakulat vezetőségét, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az MPP iránt elkötelezett jelöltjeik milyen módon – MPP-színekben vagy függetlenként – induljanak az őszi parlamenti választásokon. Az augusztus 7-én kiadott közleményben az MPP megyei szervezeteinek elnökei leszögezték: a döntés azért fontos, mert az RMDSZ vezetői végképp elzárkóztak az együttműködéstől.,,Mi fontosnak tartjuk a székelyföldi autonómiát, az erdélyi magyarok személyi elvű autonómiáját, az állami magyar egyetemet, valamint a polgári értékrend képviseletét Románia parlamentjében. Ezt várják el a Magyar Polgári Párttól az erdélyi magyar polgárok!" – áll a dokumentumban. /Farcádi Botond: Akár függetlenként, akár MPP-színekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./
2008. augusztus 12.
Hargita megyében ősztől több oktatási egység keretében is indul kétéves posztliceális képzés: a csíkszeredai Kós Károly Iskolaközpontban két szakon – műszaki rajzolói és topográfus technikusi szakokon, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Kollégiumban gazdasági (vagyonkezelési asszisztens) szakon, a csíkszeredai Kájoni János Iskolaközpontban kereskedelmi koordinátor technikusi képzés indul, a csíkszeredai Venczel József Iskolaközpontban faipari dizájnereket képeznek ki, a Kájoni János Iskolaközpontban turisztikai szakon, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceumban egészségügyi asszisztenseket képeznek. A felsoroltak magyar nyelvűek, nappali tagozaton, a szentegyházi Gábor Áron Iskolaközpontban esti számítógép-programozó szakon. A megyében indulnak román nyelvű képzések is. /Posztliceális iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./
2008. augusztus 14.
Csökkenteni kellene a burgonyatermesztést, ugyanakkor meg kell szervezni az értékesítést a Hargita megyei termelőknek – vélik a Hargita megyei szakemberek, akik szerint a gazdák egyelőre nem a piaci igényekhez igazodnak. Tavaly több gazda csekély áron értékesítette, vagy egyáltalán nem tudta eladni termését, Török Jenő, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint idén nyereséges lehet a burgonyatermesztés. Török, aki maga is termelő, az értékesítés szempontjából kedvezőtlen év után idén jobbra számít. „A 90-es évektől fokozatosan egyre kevesebb burgonyára van igény, míg ’90 előtt 100–120 kilogramm volt évente az egy főre eső burgonyafogyasztás, ma már körülbelül 70 kilogrammot fogyaszt egy személy. A megyében 15–20 százalékkal, országos szinten pedig 30 ezer hektárral kevesebb területen termelnek burgonyát, az EU-ban is csökkent mintegy 3 százalékkal a burgonyatermesztésre használt terület, azért is, mert ma már egyre nő a hektárhozam” – magyarázta Török Jenő, aki szerint a megyében még további 25 százalékkal kellene csökkenteni a termelést. Hargita megyében 12 600 hektáron termel burgonyát mintegy 12 ezer termelő, legtöbben 5–10, sokan 25–100 hektáron, csak kevesen termesztenek 100–200 hektárnál nagyobb területen. A gazdáknak össze kell fogniuk, egyesületet létrehozni, ahol közösen oldják meg a válogatást, mosást, csomagolást. Török évek óta hiába próbálja erről meggyőzni a gazdákat. /Székely Zita: Túl sok a krumpli? = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./
2008. augusztus 15.
A pálinka megnevezés használatának a jogáról is tárgyaltak augusztus 14-én Sepsiszentgyörgyön, a romániai és a magyarországi szabadalmi hivatalok vezetői. A két ország közötti egyezmény keretén belül évente kormányszintű találkozókat is szerveznek. Idén Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke kérte, hogy Varga Gáborral, a Román Találmányi és Védjegyhivatal igazgatójával a Sepsiszentgyörgyön berendezkedett Kovászna és Hargita megyei szabadalmi központot is látogassák meg. A találkozón az európai uniós védjegyek helyzetéről tárgyaltak, elsősorban a pálinka megnevezés használati jogáról. Bálint Elemér Imre, a Hargita megyei Oroszfalu polgármestere kérte, tegyék lehetővé, hogy az erdélyi termelők is forgalmazhassák az eredeti gyümölcspárlatot pálinka néven. 2002 óta ugyanis a pálinka szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. Erdélyben lehet szilvapálinkát főzni, de ezt nem lehet pálinka néven forgalmazni az Unió területén. /Bíró Blanka: Óvatosan a pálinkával! = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./
2008. augusztus 15.
Környezetvédelmi engedély nélkül termel ki andezitet több vállalkozás a Hargita megyei Székelyszelterszen, a borvizes turistaparadicsomban. Az üdülőben tábla hirdeti ugyan, hogy tilos a kőfejtés, de az andezittel tömött kamionok a valamikor pisztrángot is látott patakon át szállítják a sziklát. Székelyszeltersz menedékházát a Szent Gellért Alapítvány működteti. Többen panaszt tettek a Környezetvédelmi Hivatalnál, a minisztériumnál, de eredmény nélkül. Egy idős házaspár kérte, ne említsék a nevünket. Megfenyegették őket: ha nem akarják, hogy leégessék a házunkat, akkor hagyják, hogy vigyék a követ. Az egyik cég, a Rapid Kft. tulajdonosa, Orbán Lőrinc azt állította, cége nagyon kevés követ termel ki, és nem a patakon át szállítja az anyagot. Fazakas András, az Andezit Kft. igazgatója ugyanezt mondja: nem az ő cége hordja a patakon át a követ, és ki van zárva minden környezetszennyezés. Egyed József, a Transland vezetője bevallotta, hogy a patakon át is szállítanak követ, de csak szekérrel. Lázár Zoltán lövétei polgármester is azon a véleményen van, hogy a lakók rosszindulatúak. Bernát Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség engedélyezési osztályának vezetője elmondta: a három cég közül csupán a Transland kapott engedélyt. /Barabás Márti: Szeltersz: kő kövön nem marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2008. augusztus 20.
A Szent István tiszteletére felszentelt templomokban, kápolnákban búcsús szentmisét mutatnak be. Hargita megyében Csíkszentkirályon, Borzonton, Ajnádon és Borszéken vasárnap lesz ünnepi szentmise. A Gyergyói főesperesi kerülethez tartozó Kicsibükkön augusztus 23-án mutatnak be búcsús szentmisét az 1938-ban Szent István király tiszteletére épült kápolnában, Gyergyóbékáson pedig a múlt héten tartották a búcsút. /Szent István búcsúk megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./
2008. augusztus 22.
Háromszéken az országos átlagnál jóval nagyobb a munkanélküliség, egyes szakmákban mégis komoly munkaerőhiány mutatkozik. A térség megyéi közül Háromszéken jegyezték a múlt hónapban a legmagasabb munkanélküliséget, 7,3 százalékot, szemben az országos 4 százalékkal, közben Hargita megyében 4,8 százalékos, Maros megyében 4,6 százalékos a hivatalosan nyilvántartott állástalanok aránya. A hivatalos nyilvántartással szemben a valóságban rosszabb a helyzet: a 92 ezer háromszéki munkaképes személyből alig 50 ezernek van munkakönyves állása. A maradék 40 ezer háromszéki vagy mezőgazdaságból él, vagy feketén dolgozik, esetleg külföldön vállal munkát. A munkanélküliként nyilvántartott háromszékiek 80 százaléka szakképzetlen. Bár az elmúlt időszakban emelkedtek a fizetések, a Kovászna megyei vállalkozók országos szinten a legrosszabbul fizetők közé tartoznak. Háromszéken a bruttó átlagfizetés 1000–1200 lej, míg országos szinten ez meghaladja az 1400–1500 lejt is. /Kovács Zsolt: Háromszéki bérviszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
2008. augusztus 27.
A Krónika napilap megszüntette saját terjesztői hálózatát, a terjesztést az UH Kiadó Kft. -re bízta szeptember elsejétől, jelezte Deák Attila, a Krónika Kiadó Rt. vezérigazgatója. Eszerint a székelyudvarhelyi cég Hargita, Maros és Kovászna megyében terjeszti majd nemcsak a Krónikát, hanem néhány magyarországi lapot is. Deák Attila tájékoztatása szerint gazdasági okokból saját terjesztőjüket, a Mapress Kft. -t kénytelenek voltak felszámolni, közel kétszáz alkalmazottját szélnek ereszteni. Köllő Bálint, az UH Kiadó Kft. ügyvezetője közölte, jól működő terjesztői hálózatuk van Hargita és Maros megyében, ez Háromszékkel és Gyergyószékkel fog bővülni. /Bágyi Bencze Jakab: Teret nyert az UH Kiadó. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
2008. szeptember 1.
A Hargita megyei prefektúra a székely zászló levételére szólította fel a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalt, az SZNT viszont a jelkép kitűzésére kérte fel a székelyföldi elöljárókat. Szeptember 10-ét jelölte meg határidőként Gyergyószentmiklós önkormányzata számára Constantin Strujan Hargita megyei prefektus, hogy levegye a székely zászlót a városházáról, bírságot helyezve kilátásba. A helyi tanács úgy döntött, hogy a székely zászló a helyén marad, akár bírság árán is. /Jánossy Alíz, Pap Melinda: Marad a székely zászló. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2008. szeptember 1.
Kozán István újságíró váltja szeptember 1-jétől – egyelőre ideiglenesen – Sarány István megbízott felelős szerkesztőt a csíkszeredai Hargita Népe napilapnál. A kiadó döntésével kapcsolatban Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke sms-ben jelezte az ÚMSZ-nek elégedetlenségét, amiért a felelős kiadó, Karda Emese minderről nem egyeztetett felettesével, vagyis vele. Karda Emese nem kívánta kommentálni a döntést. Annyit elmondott, Borboly Csabával azért nem egyeztetett, mert a megyei tanácselnök szabadságát töltötte. Sarány István sem kívánt semmit hozzáfűzni leváltásához. /Horváth István: Botrányszagú főszerk-váltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2008. szeptember 2.
Fontos szempont lehet Tőkés András véleménye a következőkben, hiszen nem fogadhatjuk el, hogy az RMDSZ önkényes akarata érvényesüljön a parlamenti választások jelöléseit illetően – mondta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arra reagálva, hogy Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezete jelölteket indítana Markó Béla és Kelemen Atilla jelöltek ellenében. Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke szerint viszont nem tekintik befejezettnek az RMDSZ-szel való egyeztetési kísérleteket. Csép Sándor, a Kolozs megyei MPP elnöke hangsúlyozta: legfőbb stratégiai partnerük az RMDSZ. Az a különbség, hogy az MPP határozottan akarja az autonómiát és a Bolyai Egyetemet, nem ímmel-ámmal. Egyetért Maros megyei kollégáinak javaslatával Kulcsár-Terza József, a háromszéki MPP vezetője. Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök nem tartja kizártnak Bihar megyében sem az ellenjelölt-állítást. /Bágyi Bencze Jakab, Benedek Sándor, Varga Réka: További ellenjelölt-állítást fontolgatnak az MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
2008. szeptember 2.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szeptember 15-éig az összes Maros, Kovászna és Hargita megyei önkormányzatnak eljuttatja az autonómiareferendum megszervezésére vonatkozó felhívását, közölte Izsák Balázs SZNT-elnök. Az SZNT azt szeretné, ha a Székelyföld önrendelkezéséről szóló referendumot november 30-án, a parlamenti választásokkal egyidejűleg tartanák. György Ervin Kovászna megyei prefektus úgy vélte, minimális az esély arra, hogy november 30-án meg lehessen rendezni az SZNT által kért népszavazást, mivel túl rövid az idő. /Pap Melinda: Megkésett autonómiareferendum? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./
2008. szeptember 2.
Több magyarok lakta megye is rosszul szerepelt az idei pótérettségin a közzétett országos statisztikák szerintA három székelyföldi megye közül Kovászna teljesített a legrosszabbul (64,14 százalék), Maros (70,64 százalék) és Hargita (73,57 százalék) megye az országos ranglista közepén helyezkedik el. /O. M. : A diákok fele ment át a pótérettségin. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
