Hosszú ideje nem látott barátságtalan lépést tett Románia Magyarországgal szemben. A román légügyi hatóságok megtagadták, hogy Marosvásárhelyre leszálljon az a katonai repülőgép, amely Sólyom László magyar köztársasági elnököt szállította volna. A román fél előzőleg szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt. A román hatóságok szerint Sólyom a területi autonómia támogatásáról szóló üzenettel érkezett volna Erdélybe, és szerintük ez megosztotta volna a románokat és a magyarokat. A román hatóságok nem erősítették meg sem azt, hogy szóbeli jegyzéket küldtek Budapestre, sem azt, hogy visszavonták volna a repülő leszállási engedélyét, de tény, hogy Sólyomnak módosítania kellett eredeti programját, így március 14-én autóval utazik Székelyföldre. Sólyom László március 15-én utazott volna előbb Marosvásárhelyre, ahonnan helikopterrel folytatta volna útját Csíkszerdába. A székely város melletti Nyergestetőn elhelyezett kopjafa felavatásán, majd Hargita megye központjában esti fáklyás felvonuláson vett volna részt. Ehelyett március 14-én érkezik meg autóval, és csak a nyergestetői kopjafa-avatáson lesz jelen. Budapest értetlenül áll a román hatóságok azon döntése előtt, hogy a magyar államfő gépe nem kapott leszállási engedélyt Marosvásárhelyen. – Pillanatnyilag egy kicsit értetlenül szemléljük a történéseket. Nagyon reméljük, hogy itt valami félreértésről lehet szó – mondta Horváthné Fekszi Márta magyar külügyi államtitkár. Az MTI úgy tudja, hogy a bukaresti magyar nagykövettel korábban közölték: tartanak attól, hogy Sólyom László tervezett látogatása „nem olyan jelzést küld, amely megfelel a két ország közötti stratégiai partnerségi viszonynak”. A nagykövet azzal válaszolt, hogy éppen a látogatás román ellenzése küld a két ország stratégiai partnerségével ellentétes üzenetet. Traian Basescu államfő március 12-én nem kívánt nyilatkozni az RMDSZ korábbi közleményéről, amelyben a szövetség megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Sólyom Lászlót eltanácsolták. A román államfő csak annyit mondott arra, tud-e a román külügynek vagy az elnöki hivatalnak ilyen kezdeményezéséről, hogy „ez a román hatóságok dolga”. /Nem engedték leszállni a román hatóságok Sólyom László gépét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2009. március 16.
A román légügyi hatóságok az utolsó pillanatban visszavonták Sólyom László köztársasági elnök gépének leszállási engedélyét. Előzőleg a román külügyminisztérium szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt. Sólyom László ezután autóval indult Csíkszeredába. Március 14-én a határátkelés sem volt zökkenőmentes. Román oldalon az átléptetés csaknem negyed órán át tartott, s a román határrendészek a konvoj minden gépkocsiját külön-külön ellenőrizték, beleértve az elnöki autót is. A román hatóságok megakadályozták Sólyom Lászlót abban, hogy a tervezett időpontban, március 15-én érkezzen Nyergestetőre, így az ünnepséget a szervezők egy nappal előbbre hozták. Sólyom László – kényszerű programmódosítással – 14-én kopjafát avatott a székelyföldi Nyergestetőn az 1848-as hősök emlékére. „Azt nem diktálhatja nekünk senki, hogy meghívásunkra mikor, hova és hányszor jöjjön el a Magyar Köztársaság elnöke” – jelentette Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke arra utalt, hogy a nyergestetői március 15-i rendezvény legfontosabb résztvevője. A hideg, havas időjárás ellenére Sólyom László fogadtatására nagy tömeg sereglett össze a Csíkszeredától harminc kilométerre lévő hegytetőre. „De jó magyarnak lenni!” – mondta a mikrofonhoz lépve a magyar köztársasági elnök, idézve egy szlovákiai látogatása során hallott felkiáltást, amely egy idős embertől eredt. Sólyom László cáfolta azt az állítást, mely szerint a magyarok a vereségeiket ünneplik, mondván: ebben a pillanatban is arra emlékezik a nemzet, hogy vannak helyzetek, amikor már nem lehet tovább visszavonulni, amikor szembe kell fordulni az ellenséggel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében utalt az elnöki látogatás körüli huzavonára is, mondván: van egy olyan jog, amit nehéz nemzetközi törvénybe, vagy alkotmányba foglalni, és ez az együttléthez való jog. Egymás kultúrájának megismerését és tiszteletben tartását nevezte Tőkés László EMNT-elnök a két állam nagy vívmányának, amely veszélybe került az elnöki különgép leszállási engedélyének megvonásával. Az ünnepi beszédeket követően a köztársasági elnök az 1849 augusztusában hősi halált halt szabadságharcosok emlékhelyén felavatta a gyergyóditrói Petres Lajos fafaragó által készített kopjafát. A sajtótájékoztatón Sólyom László hangsúlyozta azon meggyőződését, hogy amikor egy államfő egy másik országban élő nemzeti kisebbség tagjaival együtt emlékezik meg egy nemzeti ünnepről, az hozzájárul a két ország kapcsolatának javulásához. Utazásának körülményeiről elmondta: „Furcsának tartom a történteket, de hát itt vagyok. Ezt majd a két külügyminisztérium tisztázza egymással”. Sólyom László nehezményezte, barátságtalan gesztusként értékelte, hogy a román hatóságok visszavonták leszállási engedélyét. Traian Basescu államfőt előzőleg az újságírók megkérdezték, tud-e olyan lépésről, mely szerint a román külügyminisztérium vagy az államelnöki hivatal Sólyom Lászlót eltanácsolta-e a március 15-re tervezett csíkszeredai látogatásától. A román államfő kijelentette, hogy „ez a román hatóságok dolga”. /Március 15. fagyponton. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja. A nemzeti ünnep olyan, mint minden nagy mű: akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel – fejtette ki március 14-én a székelyföldi Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében Sólyom László köztársasági elnök. Sólyom László megállapította: „A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át az egész világon megünneplik a magyarok. Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat” – mondta. Az ünneplés helyszínére utalva Sólyom László felidézte: az 1800-as évek végén a Csíkkászonból Bukarestbe elszármazottak késztetést éreztek, hogy szülőfalujuk mellett magas emlékkeresztet állíttassanak az elesett székely hősöknek. Örömmel állapította meg, hogy a Nyergestetőn 1897-ben állított keresztet nem bontották le. Azon a környéken az idők során egyre több keresztet és kopjafát állítottak, és mára olyan emlékhely jött létre, amely több mint egy egyszerű emlékmű egy csata helyén – mondta az államfő, aki most saját kopjafát állított Nyergestetőn az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban elesettek emlékére. Az ünnepségen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke is. Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői, a környező városok és falvak polgármesterei ugyancsak részt vettek az ünnepségen. Markó Béla elmondta: a székelység a magyar nemzettel közösen harcolt a szabadságért, de tudott önállóan, autonóm módon cselekedni még akkor is, amikor máshol már elhallgattak a fegyverek. – A székelység autonóm volt akkor is, és autonóm ma is, függetlenül attól, hogy nincs autonómiája, de meg vagyunk győződve, hogy lesz autonómiája! – hangsúlyozta, majd leszögezte: az erdélyi magyarságnak ma is össze kell fognia, el kell felednie a nézetkülönbségeket. Tőkés László beszédében szintén az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanakkor hozzátette: a posztkommunista országokban a szabadságküzdelmekre továbbra is szükség van az emberi jogok érvényesítése terén. Józanságra és tisztánlátásra van szükség küzdelmeinkhez – mondta Tőkés. Sólyom László a sajtó képviselői előtt kifejezte meggyőződését, hogy amikor egy államfő egy másik országban élő nemzeti kisebbség tagjaival együtt emlékezik meg egy nemzeti ünnepről, az hozzájárul a két ország kapcsolatának javulásához. Markó Bélát megdöbbentette a román hatóságok eljárása, amely szerinte két évtizedes visszalépést jelent az időben. Hozzátette: „Akkor, a kilencvenes évek elején sokszor megtörtént, hogy hosszú huzavona előzte meg egy-egy magyar politikus idelátogatását, sokszor meg akarták őket győzni, hogy csak Bukarestbe menjenek, Erdélybe ne látogassanak, és azt hittem, hogy ezen már rég túl vagyunk. De ami most történik, az azt is bizonyítja, hogy a történelem nem visszafordíthatatlan” – szögezte le. /Kopjafát állított a Nyergestetőn Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2009. március 17.
Eltűnik a térképről Hargita megye, legalábbis abban az esetben, ha Traian Basescu érvényt tud szerezni akaratának, emlékeztetett Korodi Attila. A parlamenti képviselő az elnök álláspontjára hivatkozva kérte fel a Hargita és Kovászna megyei tanácsokat, hogy kezdjék meg azt a szakmai felkészülést, amely majd lehetővé teszi, hogy érdemben vehessenek részt a régiók átrajzolásában. Korodi Attila felhívást juttatott el Hargita és Kovászna megye tanácselnökeihez, a dokumentumban olyan szakmai tanulmány elkészítésére kérte őket, amely elemzi az 1968-as megyésítés hatásait. Traian Basescu az év elején bejelentette, a hatékonyabb adminisztráció érdekében a jelenlegi 41 megye helyett 9-12 közigazgatási régiót kellene létrehozni. A Hargita megyei közbirtokosságok tulajdonában levő területek mintegy 30 százaléka más megyében van. Ez rengeteg adminisztrációs, illetve tulajdonjogi problémát okozott és okoz mind a mai napig – mutatott rá Korodi az 1968-as megyésítés egyik következményére. A Hargita megyei önkormányzat részéről Borboly Csaba elnök pozitívan reagált a megkeresésre. /Hompoth Loránd: Székelyföld mint közigazgatási egység? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./
2009. március 18.
Basescu államfő szerint Sólyom László gyakran látogat Romániába, és gyakran tesz olyan nyilatkozatot, amely nem tartja tiszteletben Románia alkotmányát. A magyar félnek tudnia kellett volna, hova jön, nem jöhetnek a Hargitai önkormányzathoz, de a megyei tanácshoz igen – mondta Traian Basescu március 17-én egy televíziós műsorban. A riporter közbevetésére, hogy a magyar fél közben kijavította a szöveget, az államfő kijelentette: túl későn tette, mivel a berepülési engedélyt addigra már visszavonták. Basescu emlékeztetett, ő többször leszögezte, hogy Románia nem tűrheti az alkotmányába ütköző álláspontokat. Erre pedig válaszként a Hargitai „önkormányzat” (autoguvernare) kifejezés érkezett – mondta Basescu. „Sajnos Budapesten nyilatkozatok láttak napvilágot, a román külügyminisztériumnak ezért kellett ma megfogalmaznia álláspontját” – mondta a román államfő. /Basescu kiosztotta magyar kollégáját. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./
2009. március 18.
Öt régió – Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Temes megye – képviseltette magát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat (RMKDT) március 14-én tartott közgyűlésén, amelyre Szászrégenben került sor. A tanácskozáson elhangzott, hogy mind több fiatal vallja magáénak a kereszténydemokrata eszméket. A közgyűlés elítélte Sólyom László magyar államfő beutazásának akadályoztatását. Az RMKDT ülését a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közgyűlése követte, ahol jelen volt Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Elhangzott, az, hogy az RMDSZ kiszorult a hatalomból, annak is tulajdonítható, hogy az elmúlt húsz évben nem szorgalmazta eléggé következetesen a kereszténydemokrata elveket. Kelemen Kálmán elnök hangsúlyozta, az elkövetkezendőkben fontos lesz, hogy az RMDSZ csúcsvezetése sokkal érzékenyebben és gyorsabban reagáljon helyi problémákra. /(mózes): Az RMKDM több érzékenységet vár az RMDSZ csúcsvezetésétől. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2009. március 18.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnöksége az utóbbi időben megismétlődő beiskolázási tervek körüli gondokkal, a tisztségviselők cseréjével kapcsolatban kiadott nyilatkozata felhívta a megyei tanfelügyelőségek és az Oktatási és Kutatási Minisztérium figyelmét arra, hogy a beiskolázási tervekben biztosítsák a továbbtanulás lehetőségét, az anyanyelvi oktatás megőrzését. Ragaszkodnak ahhoz, hogy Hargita és Kovászna megyékben a főtanfelügyelő magyar nemzetiségű legyen, a többi, magyarok lakta megyében pedig az egyik főtanfelügyelő-helyettes magyar nemzetiségű legyen. A tanfelügyelőség nemzetiségi összetétele tükrözze a magyar nyelvű oktatás arányát az illető megyében. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2009. március 18.
Állandósulni látszik az orvoshiány a Székelyföldön, miután csak két, illetve három személy jelentkezett a Hargita és Kovászna megyében meghirdetett szabad állásokra, holott 55 üres orvosi állást szerettek volna betölteni. Kovászna megyében hárman jelentkeztek a 67 meghirdetett állásra, míg Szilágy megyében hatan mutattak érdeklődést a 44 szabad állás iránt. Hargita megyében 215 szakorvosra lenne szükség, most 30 rezidensi és 25 szakorvosi állást hirdettek meg, két jelentkező volt. /Pap Melinda: Marad az orvoshiány a Székelyföldön? = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./
2009. március 18.
Állandósulni látszik az orvoshiány a Székelyföldön, miután csak két, illetve három személy jelentkezett a Hargita és Kovászna megyében meghirdetett szabad állásokra, holott 55 üres orvosi állást szerettek volna betölteni. Kovászna megyében hárman jelentkeztek a 67 meghirdetett állásra, míg Szilágy megyében hatan mutattak érdeklődést a 44 szabad állás iránt. Hargita megyében 215 szakorvosra lenne szükség, most 30 rezidensi és 25 szakorvosi állást hirdettek meg, két jelentkező volt. /Pap Melinda: Marad az orvoshiány a Székelyföldön? = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./
2009. március 20.
Hivatalból indított eljárást az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) amiatt, hogy Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa statisztikát készít a közintézmények alkalmazottainak etnikai hovatartozásáról. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke panaszt tesz. Codrin Munteanu azt nyilatkozta, hogy ezt az információt a Ioan Lacatusu által vezetett Hargita–Kovászna Európai Tanulmányi Központ kérte a prefektúrától; jómaga gyakorlatilag csak közvetített, amikor elküldte a körlevelet, és az intézményvezetők belátására bízta, válaszolnak-e rá. Nem igaz, hogy az intézményvezetőkre bízta a döntést, hiszen a körlevél felszólító módban volt, sőt táblázatot is mellékelt, amit ki kell tölteni – mondta Albert Álmos, aki arra kérte az igazgatókat, ne válaszoljanak a prefektusi levélre. Kifogásolható, hogy a kérdést feltevő csak magyarokra és románokra kíváncsi. A Hargita megyei prefektus, Constantin Strujan fürgébb volt Kovászna megyei kollégájánál: elismerte, hogy az említett román civil szervezet kérésére már begyűjtötte az adatokat, és továbbította is a kérelmezőnek. A prefektus hivatalában cáfolták a fenti információt. /Benedek Sándor, Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt: Ki a magyar hivatalnok? A prefektusok a közintézményi alkalmazottak nemzetiségére kíváncsiak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ Létezik egy pár éve alapított hatóság, amely a személyes adatok védelmét felügyeli. A Személyes Adatok Feldolgozását Felügyelő Országos Hatóság éppen márciusban hozta meg újabb határozatát, amely több kategória mellett épp a faji, etnikai, politikai, vallási, filozófiai meggyőződésre vonatkozó személyes adatok védelmét szolgálja. Az az intézmény, amely ilyen információkra kíváncsi, köteles ettől a hatóságtól engedélyt kérni. A prefektus – a törvényesség őre – az inkriminált körlevélben öt napot adott az intézményeknek, hogy szolgáltassák a személyes adatokat. A prefektus körlevele nemcsak diszkrimináció, hanem törvénytelen intézkedés. /Ferencz Csaba: Törvénytelen érdeklődés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./
2009. március 20.
Maros megyének is készülnie kell a régiók újrarajzolását érintő szakmai vitákra, és remélhetőleg neki is fog, Hargita és Kovászna megye jó példájából kiindulva – írta Korodi Attila parlamenti képviselő Izsák Balázs SZNT-elnökhöz címzett válaszában, leszögezve, hogy Marosszék szerinte is a Székelyföldhöz tartozik, és csak azért nem kérte fel a Maros megyei tanácselnököt is az együtt gondolkodásra, mert ő maga Tusnádfürdőn született, így természetesen Hargita és Kovászna megye vezetőihez fordult először. Izsák Balázs előzőleg levélben figyelmeztette Korodi Attilát arra, hogy Marosszéket nem szabad kihagyni a tervezett, autonóm Székelyföld-régióból. /Korodi válasza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./
2009. március 20.
Hivatalosan is átnyújtották a szakemberek azt a több száz oldalas dokumentumot, amelyben Hargita megye turizmusának fő fejlesztési irányvonalait dolgozták ki. Borboly Csaba Hargita megye tanácsának elnöke átvette ifj. Nagy Benedektől a stratégia több száz oldalas dokumentumát. Az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat mind a Hargita megyébe látogatók, mind pedig az értékesített vendégéjszakák száma. Constantin Strujan prefektus többek között azt kifogásolta, hogy a tanácskozáson csak kis számban vettek részt azon települések polgármesterei, mely települések turistacélpontnak számítanak. /Orbán Ferenc: Elkészült a megyei turisztikai stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./
2009. március 20.
Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő napirend előtti parlamenti felszólalásában az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve Kállai Ernő és Daróczi Gábor után megismételte, hogy Gábor Áron cigány származású volt. Ennek hatására Székelyföldön többen felháborodtak, ugyanis Kállai Ernő és Daróczi Gábor állítása után a múlt évben többen kimutatták, hogy ez nem igaz, de a hazugságok és hamisítások makacs természetűek. Kállai Ernő megfogalmazása szerint a ,,Gábor cigányközösséghez tartozó ágyúkészítő...” Gábor Áron. Néhai Incze László, a kézdivásárhelyi Céhmúzeum volt igazgatóját írta (Székely Hírmondó, 2006. február 22.): ,,Egyszerűen felháborítónak tartom Daróczi Gábor kijelentését, aki magas fokú tudatlanságáról, a történelem nem ismeréséről tett ezúttal is tanúbizonyságot. Ennek a politikusnak – aki ráadásul még oktatásügyi minisztériumban is dolgozik – fogalma sincs arról, hogy kik a székelyek, vagy hogy egyáltalán hol élnek a Gábor cigányok Erdélyben. Daróczi egyszer már felháborított egy nyilatkozatával, akkor sem hagytam válasz nélkül, és úgy gondolom, hogy ezt követően is levelet fogok írni neki.” Khell Ödön, a berecki Gábor Áron Alapítvány elnöke ugyanabban a lapszámban: ,,Nemrégiben elkészítettük Gábor Áron családfáját is, akinek ősei tulajdonképpen Lemhényből származnak. Gábor Áron egyébként köztudottan székely ezermester volt, aki leginkább asztalossággal foglalkozott, semmiképpen sem a cigányokra jellemző kézműves-mesterségekkel. Kíváncsi vagyok, hogy Daróczi úr mivel tudná alátámasztani kijelentéseit.” Néhai Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója: ,,Egyáltalán azt kellene megvizsgálni, hogy a XIX. században léteztek-e Gábor cigányok Felső-Háromszéken, mert tudomásom szerint Maros és Hargita megyében telepedtek meg annak idején. Olvastam már olyant is, hogy Gábor Áront egy román mesterember tanította meg ágyút önteni, úgyhogy én már semmin sem csodálkozom. Szólásszabadság van, mondani bármit lehet. Az MSZP-SZDSZ irányította (sokak szerint inkább elzüllesztett) magyar oktatásban az illetékes szerint az a legfontosabb cél, hogy Gábor Áron cigány volta ki ne maradjon a tankönyvekből. /Sylvester Lajos: Gábor (egyszer) elszáll, s a hazugság marad? (Újra elcsórták Áron nevét). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./
2009. március 23.
Már úgy tűnt, hogy Hargita megye elveszítheti a hulladéktároló létrehozását célzó, az Európai Unió környezetvédelmi ágazati operatív programja keretében megpályázható támogatást, ezért a megye elöljárói újabb helyszínt találtak a létesítmény kialakítására Csíkszenttamáson. A község önkormányzata elfogadta a hulladéktározó létrehozását támogató tanácshatározatot. Korábban a létesítmény elhelyezésére több lehetséges helyszínt is megneveztek, azonban mindegyik elképzelés lakossági ellenállásba ütközött. Végül Csíkszenttamás kedvezően bírálta el a község területén létrehozandó megyei szintű hulladéktárolót. /Jánossy Alíz: Csíkszenttamáson építik a Hargita megyei hulladéktárolót. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 24.
Hargita és Kovászna megye tanácsa összehangolja fejlesztési stratégiáit – többek között erről döntött a hét végén a két megye tanácselnöke Borospatakon. A március 21-22-ei találkozón részt vett Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere, az egyeztetésekbe a Maros megyeieket is bevonják. Mindkét megyének van már elkészült fejlesztési stratégiája, ezeket kell összehangolni és közösen kidolgozni az ágazati stratégiákat – hangsúlyozta a két megyei tanácselnök. A fejlesztési stratégiák összehangolását a két megyemenedzser végzi el. Fel kell mérni Székelyföld épített örökségét – hangzott el Borospatakon. Megegyeztek abban, hogy „Székely kapu” programot indítanak. Évente 100 székely kapu rendbetételét és/vagy megfaragását támogatják. Hargita megyében ezt a programot már elkezdték. A „Barangolás Háromszéken” mintájára megjelentetnek egy „Barangolás Székelyföldön” című kiadványt, amely bemutatja a térség értékeit. Közös költségvállalással indítják el a „Székely termék” és a „Székelyföldi termék” minősítési folyamatát és a márka bevezetését. Felmerült, hogy a Hargita Háló nevet viselő teleházas programot Székelyföld Hálóvá alakítják, amelyhez Háromszék is csatlakozik. /Székely kapu program. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2009. március 24.
Lezárult az első és ötödik osztályokba való beiratkozás időszaka. A tanfelügyelőségen összesítették az adatokat. Hargita megyében 57 első és ugyanannyi ötödik osztály indul. Első osztályba 1270 gyereket írtak be, ötödikbe pedig 1324 gyereket. Első osztályban 25-re, ötödikben pedig 30-ra határozza meg az osztálylétszámot a minisztérium. Kis falvakban indul tíz gyerekkel is osztály, míg a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola két ötödik osztályba 71 gyerek jelentkezett. Bartolf Hedwig főtanfelügyelő helyettes szerint ebben az esetben a gyerekeket átirányítják a közelben levő két iskolába. /Takács Éva: Helyzetkép beiratkozás után. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./
2009. március 26.
Egyik alárendelt intézménye, a Hargita Népe Kiadó átszervezésére készül következő ülésén a Hargita Megyei Tanács, jelezte Borboly Csaba, a testület elnöke. A politikus az átszervezést azzal indokolta, hogy „rendbe kell rakni a dolgokat” a Hargita Népe napilap körül, ugyanis évek óta tisztázatlan a kiadó jogi és pénzügyi helyzete, működtetése. Szerinte ennek végeredményeként „visszaállna a lap közszolgálatisága”. Az átszervezés Karda Emese, a kiadó jelenlegi vezetőjének menesztésével kezdődhet el. A tanácselnök attól a jelentéstől tette függővé Karda leváltását, amelyet már tavaly szeptemberben kért a kiadó tevékenységéről. Karda Emese nem adta meg a gazdasági jellegű adatokat: a példányszámot, előfizetők számát, az alkalmazottak számát. Karda Emese azzal védekezett, hogy a kiadó eleget tett a háromhavonta kötelező mérlegbenyújtási kötelezettségének. Hozzátette: a megyei tanácstól soha egy lejt nem kaptak, a kiadó saját bevételekből tartja fenn magát. „Sok minden kell ahhoz, hogy törvényesen és megtámadhatatlanul engem eltávolítsanak” – jegyezte meg Karda. Kozán István, a Hargita Népe megbízott felelős szerkesztője hivatalosan nem tud átszervezésről, de hallott már arról, hogy a laphoz „valakik” máris új újságírókat toboroznak. /Cs. P. T.: Lakatcsere a Hargita Népén? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2009. március 27.
A Hargita megyei önkormányzat képviselő-testülete március 28-án tárgyal a tulajdonában lévő Hargita Népe elnevezésű, Csíkszeredában megjelenő megyei napilapot érintő esetleges átalakításokról. Hajdú Gábor, a vizsgálóbizottság vezetője korábban úgy nyilatkozott, Karda Emese, a kiadó igazgatója nem kívánt együttműködni a vizsgálóbizottsággal. Karda Emese viszont rámutatott, folyamatosan együttműködött a vizsgálóbizottsággal, és nem találja helytállónak Hajdú Gábor kijelentéseit. „Azt sem értem, hogy az új munkatársak toborzásával megbízott személy milyen jogon végzi azt a munkát, ami amúgy az én feladatom lenne” – fogalmazott Karda. /Gyergyai Csaba: Döntésre várnak a napilap vezetői. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2009. március 27.
Egyértelművé vált, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke pártlappá kívánja „átszervezni” a Hargita Népét, amely eddig a sajtószabadság és a közszolgálatiság elvei alapján működött, olvasható a Hargita Népe szerkesztőbizottságának közleményében. A tevékenység fedőneve: Vizsgálóbizottság, amit ráadásul Hajdu Gábor, a csíkszeredai RMDSZ elnöke vezet. Az Új Magyar Szó országos, magyar nyelvű pártlap anyagi gondokkal küzd. A leépítések miatt Bukarestben felszabaduló udvari krónikások hada pedig „megbízhatóbban” szerkesztené a Hargita Népét, mint a jelenlegi szerkesztőgárda. /Állás, és annak foglalása. A Hargita Népe szerkesztőbizottságának közleménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./
2009. március 28.
Fel kell bontani a Hargita megyei tanáccsal és az ottani önkormányzatokkal az integrált hulladékgazdálkodási terv életbe léptetésére kötött társulási szerződést, és mielőbb létre kell hozni csupán a háromszéki közigazgatási egységek közötti egyesületet ― derült ki a polgármesterekkel, környezetvédelmi szakemberekkel tartott ülésen Sepsiszentgyörgyön, a megyeházán. Mivel Hargita megyében nem sikerült telephelyet találni az ökologikus hulladéktározónak, s Háromszéken ezt már tavaly megoldották, a környezetvédelmi minisztérium úgy döntött, hogy Kovászna megye egyedül valósítsa meg a tervet. /Szekeres Attila: Lehagytuk Hargita megyét (Hulladékgazdálkodás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./
2009. március 30.
A beharangozottaktól eltérően nem került napirendre a Hargita Megyei Tanács hét végi ülésén a Hargita Népe Kiadó átszervezése. Karda Emese felelős kiadó menesztését korábban Borboly Csaba megyei tanácselnök, illetve Hajdu Gábor tanácsos helyezték kilátásba. Az ülés után Borboly Csaba egyenesen cáfolta, hogy a megyei tanács átszervezné a kiadót, menesztetné a vezetőjét, leváltaná a főszerkesztőt, illetve bővítené a Hargita Népe napilap szerkesztőségét. „A hír annyiban igaz, hogy a Hargita Megyei Tanács áprilisban készül egy saját kiadvány megjelentetésére, amelyben nem a tanács tevékenységére kerülne a hangsúly, hanem a megye értékeit lenne hivatott felvonultatni” – mondta a tanácselnök. Az ÚMSZ úgy tudja, hogy Karda Emesét a tanácsülés előtt behívatták Borboly irodájába, s felkérték, távozzon önként a kiadó éléről. Borboly tájékoztatása szerint csupán annyi történt, hogy a felelős kiadót arra bíztatta: pályázza meg a már második alkalommal meghirdetett gazdasági igazgatói posztot a megyei tanácsban. Borboly cáfolta, hogy Karda Emesét valamilyen módon megfenyegették volna, ha nem mond le tisztségéről. A cáfolatsorozat ellenére az ÚMSZ úgy tudja: az elmúlt két hétben a megyei tanácshoz közel álló személyek több erdélyi lap munkatársát is megkeresték azzal az ajánlattal, álljon munkába a megújuló Hargita Népénél. /Horváth István: Nem nyúltak a Hargita Népéhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2009. március 30.
Annak ellenére, hogy Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke az utóbbi héten több ízben is utalt arra, hogy napirendre tűzik a Hargita Népe megyei napilap kiadóigazgatójának cseréjét, a mostani ülésen nem szerepelt a téma. Hajdú Gábor úgy nyilatkozott, rövidesen elkészül a lap háztáján tett vizsgálódásaikról szóló beszámoló, s Borboly szerint csakis ezt követően kerülhet napirendre a téma. Azonban kiderült, hogy Karda Emesének állásajánlatot tettek a megyei elöljárók az önkormányzat gazdasági igazgatói tisztségére, a jelenleginél jóval nagyobb fizetésért. Karda Emese kijelentette: „Borbolynak nem áll jogában sem állást ajánlani, sem leváltani engem”. Mint mondta, a gazdasági igazgatói tisztség köztisztviselői státus, így versenyvizsga alapján lehet megszerezni, nem felajánlással. Borboly cáfolta, hogy az Új Magyar Szó egykori munkatársa, Isán István Csongor új munkatársakat toborozna a Hargita Népéhez. Isán ezzel szemben a Krónika munkatársai közül is próbált újságírót toborozni, és határozottan a Hargita Népét jelölte meg célpontként. Az újság munkatársai közleményükben úgy vélik, egyértelmű, hogy „pártlappá kívánják átszervezni” a Hargita Népét, az RMDSZ-es megyei tanácsvezetés pártellenőrzés alá akarja vonni a napilapot. /Jánossy Alíz: Hargita Népe: teljes bizonytalanság. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2009. március 31.
Nem indít bűntető eljárást Radu Sandu Moldovan, Hargita megyei rendőrparancsnok ellen a marosvásárhelyi ügyészség. A rendőr főbiztos ellen korábban többen is panaszt tettek, azzal vádolva, hogy nyolcvanas évek végén Csíkszeredában milicista tisztként rendszeresen és kegyetlen módon bántalmazta a fiatalokat. A panaszok kapcsán a kommunizmus alatt elkövetett bűnöket vizsgáló intézmény (IICCR) bűnvádi eljárást kért a rendőr ellen. Az a három személy, aki írásban is panaszt tett kínzás, visszaélés, hivatalos visszaélés miatt, időközben visszavonta feljelentését. /Nem indítanak eljárást a rendőrparancsnok ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./
2009. március 31.
Az önkormányzat illetékese lezártnak tekinti az ügyet mindaddig, amíg a lapkiadó auditálását a megyei tanács napirendre nem tűzi és döntést nem hoz – olvasható Hajdu Gábor, a Hargita Megyei Tanács gazdasági szakbizottságának elnöke közleményében, a Hargita Népe napilappal kapcsolatban. Borboly Csaba tanácselnök – a Transindex hírportálnak adott korábbi interjújával ellentétben – már egyenesen cáfolta, hogy a megyei tanács átszervezné a kiadót, menesztené a vezetőjét, leváltaná a főszerkesztőt, illetve bővítené a szerkesztőséget. Közben a szükséges döntések meghozatala előtt elkezdték a toborzást az erdélyi sajtósok körében – így a Krónikánál és az Új Magyar Szónál is. Karda Emese felelős kiadó menesztését korábban Borboly Csaba és Hajdu Gábor helyezték kilátásba. /Meghiúsult „puccs” a Hargita Népe kiadójánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2009. április 2.
A helyi és megyei önkormányzatok egyelőre semmilyen értesítést nem kaptak arra vonatkozóan, hogy a Boc-kormány hogyan is képzelte el az egészségügyi decentralizációt, illetve ez milyen pénzből valósulna meg. Dan Nica miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter március 18-án jelentette be: két héten belül az önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek a kórházak. „Jónak találom a kormány intézkedését, mert a decentralizációt és ezáltal a helyi autonómiát szolgálja, viszont a rendelet a jelenlegi formájában nem jó” – fejtette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A kormánynak ugyanis a finanszírozási kerettel együtt kellene átadnia az egészségügyi intézményeket. Borboly szerint a csíkszeredai sürgősségi kórház, illetve ennek Szentegyházára és Gyimesközéplokra kihelyezett alegységei, valamint a gyergyótölgyesi pszichiátriai intézet kerülne a Hargita Megyei Tanács fennhatósága alá. Gyergyószentmiklóson a városi kórház kerülne önkormányzati hatáskörbe. Egy-két hónapon belül feléleszthetné kórház-egyesítési projektjét a nagyváradi önkormányzat, ha a város kórházai teljes egészében a fennhatóságuk alá kerülnek – közölte Biró Rozália alpolgármester. A városvezetés négy kórházat vonna össze. /Csak ígéret a decentralizáció? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2009. április 3.
Április 2-én a székely városok képviselőivel tanácskozott Budapesten Sólyom László köztársasági elnök. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a találkozó után elmondta: ez az első alkalom, hogy a köztársasági elnök székelyföldi megyei tanácselnökökkel, önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel tanácskozott. Az államfőnek vázolták a székelyföldi fejlesztési programokat. Hozzátette: a megbeszélésen Székelyföld politikai helyzete, a területi autonómia kérdése is felmerült. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta: megköszönték az államfőnek, hogy március 14-én elment Székelyföldre, ünnepelni a határon túli magyarokkal. Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: tájékoztatták az államfőt arról is, hogy a romániai parlamenti választások után mennyiben változott a helyzet Székelyföldön. Az új kormány megpróbálta a magyar tisztségviselőket leváltani a tisztségükből, ezért megmozdulások voltak – mondta. Kiemelte: Székelyföldön az aszimmetrikus autonómia elvét támogatják, ami azt jelenti, hogy minden régiónak akkora legyen az autonómiája, amekkorát az a régió szeretne. A Székely Városok Szövetségének tagjai hangsúlyozták, a megbeszélésen szó volt konkrét székelyföldi fejlesztési tervekről is, mint például a Szent Anna-tó felé vezető út rehabilitálása, valamint magának a tónak a rendbetétele. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közleménye beszámolt arról, Sólyom László támogatását kérték európai uniós pályázataik előkészítésének magyarországi szakmai segítéséhez, a testvérvárosi kapcsolatok európai kiépítéséhez, továbbá egy Székelyföld monográfia elkészítéséhez és kiadásához, illetve a Magyar Tudományos Akadémia fokozottabb szerepvállalásához a térségben. /Székely városok képviselői Sólyom Lászlónál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2009. április 3.
Hivatali visszaélés vádjával állítja bíróság elé Korrupció-ellenes Ügyészség /DNA/ Zöld Jánost, a Hargita megyei csendőrség logisztikai osztályának egykori vezetőjét. Az ügyészek szerint Zöld János a csendőrkatonákkal építtette a házát. /Vádemelés egy csendőrtiszt ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./
2009. április 4.
Több mint 200 beteg nevét vette le a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár egyik csíkszeredai családorvos jegyzékéről, egyik hónapról a másikra. A jegyzékről lekerült személyek elveszítik minden, a biztosított minőségből eredő jogukat. Akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással, azok után a családorvos nem kap finanszírozást, az érintett személyeket pedig nem vizsgálhatják meg ingyen, nem írhatnak számukra ártámogatott receptet. A családorvosok állítása szerint nemcsak azok neve kerül le a jegyzékekről, akik valóban nem rendelkeznek egészségbiztosítással, hanem olyanoké is, akik a törvények értelmében biztosítottnak számítanak. Dr. Szabó Sóos Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke azt mondja, hogy mindez azért van, mert a pénztárnak nincs pontos adatbázisa. Az orvosok fontolgatják, hogy beperelik az egészségbiztosítót. /Forró-Erős Gyöngyi: Apad a létszám a családorvosok beteglistáin. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./
2009. április 7.
Gáti István RMDSZ-es alprefektust is menesztette tisztségéből a kormány, így 12 év után először fordul elő, hogy Szatmár megye magyar kormánybiztosi képviselet nélkül marad. A menesztett alprefektus kormányzati felügyelőként dolgozhat tovább. Tavaly még Beszterce-Naszód, Kovászna és Máramaros megyében magyar prefektusok dolgoztak, a kormányváltás óta azonban egyik sem maradt meg tisztségében. Míg tavaly tizenkét megyében (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes) összesen tizenhárom magyar alprefektus tevékenykedett, mára csak György Ervin maradt, Kovászna megye egykori magyar prefektusa, aki jelenleg alprefektusi tisztséget tölt be /Végh Balázs: Szatmár: Gátinak is mennie kellett. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./
2009. április 7.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a hétvégén Kolozsváron tartotta éves közgyűlését, amelyen három évre megválasztották a szervezet vezetőségét, és új tagok felvételéről is döntöttek. A kolozsvári Bulgakov kávéházban könyvbemutató volt: a liga új tagja, Jancsó Noémi, a tavalyi Méhes György- debütdíjas szerző Emotikon című kötetét Szőcs Géza méltatta. Elnöki beszámolójában Orbán János Dénes az utóbbi három év pozitívumai közé sorolta, hogy az E-MIL több mint száz rendezvényt szervezett, elindította az Irodalmat a vidéknek projektet. Az elnök hiányosságként könyvelte el, hogy nem jegyezték még be a Hargita–Kovászna–Maros megyei fiókszervezeteket, amelyek révén a Liga hangsúlyosabban jelen lehetne e megyékben. Orbán János Dénest újraválasztották az E-MIL elnökévé. A régi választmányi tagok is megőrizték pozíciójukat, kivéve a funkciót vállalni nem kívánó Márkus Barbarossa Jánost, akinek helyét Ármos Lóránd tölti be. Király Zoltán maradt az ügyvezető elnök, Böszörményi Zoltán az uniós kapcsolatokért felel és az Európai Írókongresszusban (European Writers’ Congress) képviseli az E-MIL-t, László Noémi Bukarestben, Ármos Lóránd pedig Budapesten tevékenykedik a szervezet érdekében. Négy új taggal bővült az E-MIL: Aniszi Kálmán, Egyed Péter, Jancsó Noémi és Szenkovics Enikő nyert felvételt. /Tervek a kortárs irodalom népszerűsítésére. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./
2009. április 8.
Nem fogadta el az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága azt a korábbi javaslatot, hogy vonják egybe a területi szervezeteket. Jelenleg Kovászna megyében kettő, Hargita megyében három, Máramaros megyében két területi szervezet tevékenykedik. Ezek az adott megyék történelmi régiói szerint alakultak meg. /RMDSZ: nem lesz összevonás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
