A Hargita megyei önkormányzat vidékfejlesztési szakembereinek a közreműködésével székelyföldi termékeket is kiállítanak Egerben a szeptember 16–20-a között zajló, A Kárpát-medence kincsei elnevezésű kiállításon. A Hargita megyei önkormányzat, valamint a környékbeli vállalkozók, termelők összefogása révén hagyományos székelyföldi termékeket is kiállítanak a szeptember 16–20. között zajló, Kárpát-medence kincsei Egerben, hungarikumok, magyar termékek kiállítása és vására a Dobó téren elnevezésű nemzetközi rendezvényen. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta, a Székelyföld márkanév bejegyeztetése után a lehető legszélesebb körben szeretnék népszerűsíteni a székelyföldi termékeket. A Hargita megyeiek egyébként augusztusban a debreceni Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításon is részt vettek. /A Székelyföld kincsei Egerben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./
2009. szeptember 18.
Számos erdélyi iskolaigazgatót érint Ecaterina Andronescu tanügyminiszter rendelete, amely eltörli azt az előírást, hogy a főtanfelügyelők ideiglenesen iskolaigazgatókat nevezzenek ki. Az új rendelet szerint a tanfelügyelőségek javaslata nyomán, az oktatási tárca rendeletével nevezik ki a tanintézmények vezetőit. Ecaterina Andronescu saját hatáskörébe vonta az iskolaigazgatók kinevezését A minisztérium személyzete ellenőrizni fogja az igazgatók szakmai felkészültségét bizonyító dokumentumokat. Ha az illető személy felkészültsége nem megfelelő, a miniszter rendelettel új igazgatót nevez ki. Országszerte 16 ezer olyan iskolaigazgató és tanfelügyelő tevékenykedik, akit versenyvizsga nélkül neveztek ki az üresen maradt tisztségekbe. Bihar megyében például 94 iskolaigazgató és 21 tanfelügyelő szerepel az ideiglenesen kihelyezettek listáján. Nem foglalkozhatunk azzal, hogy leváltsunk 200 tanintézmény-vezetőt, nem akarunk változást – szögezte le Anda Elena Ianosi Hargita megyei főtanfelügyelő, hozzátéve, hogy ugyanazokat a személyeket fogja javasolni a tisztségek betöltésére, akiket a tanfelügyelőség korábban már kinevezett. Sorin Ionescu Temes megyei főtanfelügyelő kijelentette, nem kíván tudomást venni a minisztériumi rendeletről. Dorel Luca Bihar megyei főtanfelügyelő ugyanazokat a személyeket fogja javasolni, akik jelenleg is betöltik a tisztségeket. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter úgy nyilatkozott, éppen a politikai szempontból történő kinevezéseket szeretné kiküszöbölni a rendelettel. /Gyergyai Csaba: Lemondásra szólították fel az oktatási minisztert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2009. szeptember 18.
A PD-L egyik képviselője azzal vádolja Ecaterina Andronescut, az oktatási tárca vezetőjét, hogy „választási ügynököket” akar kinevezni az iskolák élére, ezért kérte a kormányfőtől, hogy mentse fel tisztségéből az oktatási minisztert. Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség személyzeti osztályvezetője megerősítette: kaptak egy minisztériumi rendeletet, amely előírja: az eddigi gyakorlattal ellentétben nem a főtanfelügyelő, hanem a minisztérium fogja kinevezni a versenyvizsgával nem rendelkező iskolaigazgatókat, aligazgatókat és tanfelügyelőket. Hargita megyében 125 személyről van szó, a főtanfelügyelő már kinevezte ezeket az igazgatókat és aligazgatókat. Most módosítás nélkül ezeket a kinevezéseket küldték el a minisztériumba. /Még nem dőlt el az iskolaigazgatók sorsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./
2009. szeptember 18.
Az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek vezetői megállapodtak abban, hogy közös Kovászna megyei RMDSZ-szervezetet alakítanak – jelentette be Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke. Albert Álmos kifejtette: jó példával szeretnének elöl járni a hozzájuk hasonlóan külön szervezetként tevékenykedő Hargita és Máramaros megyei RMDSZ előtt. Abban állapodtak meg, hogy a Kovászna megyei RMDSZ-en belül öt szervezetet hoznak létre – Sepsiszék, Orbaiszék, Kézdiszék, Erdővidék és Sepsiszentgyörgy, amelyek maximális autonómiával rendelkeznek majd. Tamás Sándor megyei tanácselnök, a felső-háromszéki RMDSZ szervezet korábbi elnöke kifejtette: a megyei szervezeten belül létrejövő széki szervezetek esetében is érvényesül az arányosság elve, vagyis tagjaik számarányának megfelelően vesznek részt a közös megyei vezetésben. Hargita megyében három – csíki, udvarhelyszéki és gyergyói –, Máramarosban pedig két-két területi szervezet működik. /Kovács Zsolt: Fúzionáltak a területi szervezetek. „Újraegyesülés” Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2009. szeptember 21.
Épített örökségünk védelmében címmel tartottak szakmai tanácskozást Csíkszeredában szeptember 18-án. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke foglalta össze a megyei önkormányzat finanszírozta műemlékvédelmi programokat. Idén 150 ezer lejt irányoztak elő a megyében található műemlékek védelmére, a minden idők legnagyobb székelyföldi ásatására 25 ezer lejt, kiemelt helyen szerepel az egyháztámogatási program, amelyre idén a javasolt összeg 400 ezer lej, a székelykapu-program keretében pedig a tanács 20 ezer lejes tőkével lépett be a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesületbe. Fülöp Ottília megyei főépítész előadásában a helyi önkormányzatok műemlékvédelemben betöltött szerepéről értekezett. /Székely települések védelmében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2009. szeptember 21.
Hargita Megye Tanácsa idén is részt vesz partnerként a FolkdanceNet/NéptáncHáló programban, amely a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat kezdeményezte több megyét átfogó rendezvény. A nagyszabású nemzetközi programot idén szeptember 17–19. között rendezték meg immár Kreatív NéptáncHáló/FolkdanceNet elnevezéssel, ebben 11 külföldi partnerrégió néptánc- és hagyományőrző csoportja, valamint számos megyei település, intézmény és néptáncegyüttes vett részt. A Hargita megyei küldöttséget a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagjai és a megyei önkormányzat két munkatársa alkotja. /Testvérmegyék európai tánca. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21.
2009. szeptember 21.
Első ízben tekinthette meg a gyergyószentmiklósi közönség az 1990 óta Magyarországon élő csángó származású Petrás Mária iparművész és népdalénekes agyagba mintázott, a csángó hitvilág jellegzetes figuráit megörökítő domborműveit. A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében májustól kezdődően Petrás Mária alkotásait Gyergyócsomafalván, Zabolán, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen láthatta a közönség. Gyergyószentmiklós után a Mária erejével című kiállítás további állomása Bákó és Kolozsvár lesz. Petrás Mária a moldvai csángók gyökereiről, a közösség értékeiről, az emberi tartásról, az Isten és ember viszonyáról megfogalmazott gondolatait formázza és égeti agyagba. /Jánossy Alíz: Petrás Mária kiállítása Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2009. szeptember 24.
A román tanácstagok ellenszavazata ellenére elfogadta a Kovászna Megyei Tanács a Hegyeink Közösségfejlesztési Egyesület létrehozását. A tervezet értelmében Hargita és Kovászna megye önkormányzatai közösen hozzák létre az egyesületet, amelynek feladata többek között fejlesztési programok lebonyolítása, a közszolgáltatások minőségének javítása, pályázatokon való részvétel, közös kulturális rendezvények szervezése. A legvehemensebb Ioan Solomon volt, aki szerint törvényellenes az egyesület létrehozása. A megyemenedzser a belügyminisztérium által kiadott, a közösségfejlesztési egyesületek létrehozásáról szóló útmutatót idézve bizonyította a határozattervezet törvényességét. /Farcádi Botond: Együttműködő székely megyék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./
2009. szeptember 25.
Ioan Lacatusu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója, válaszként a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésekre, tízpontos dokumentumot küldött többek között az államelnöki hivatalnak, amelyben az elmagyarosított románok „újra-románosítását”, illetve egy jogszabály kidolgozását javasolta a székelyföldi románok identitásának megőrzése céljából. A Székely Hírmondónak elmondta, hogy ő nem magyarellenes, csupán a román kultúráért harcol. Szerinte a székelyek letelepülése utáni volt a békés elmagyarosítás. A második fázis már erőszakos elmagyarosításként is felfogható, és az 1848-as forradalom után, illetve a dualizmus korában (1867-1918) csúcsosodott ki. Lacatusu szerint a letelepedő székelyek itt román őslakosokat találtak. Arra a kérdésre, hogy akkor a mi a magyarázata annak, hogy az írott forrásokban Háromszéken csak a 18. században jelenik meg a román etnikum, és csak jóval azután épülnek az első ortodox templomok, kijelentette: főleg az 1848 utáni korszakban irányított elmagyarosítás történt. Az ortodox templomok azért jelentek meg olyan későn, mert az ortodox vallás Erdélyben nem volt elismert. Lacatusu nem akar románosítani. Idegenkedik a területi autonómiától, mondván, már most ennyire ellenséges a hangulat, akkor mi lesz az autonómia után? /Tinca Teddy: Aki visszarománosítaná a székelyeket Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 25.
2009. szeptember 26.
Mezőségi szórványturnéra indul jövő héten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Táncba fordulva című produkciójával. Az előadás létrehozói Szűcs Gábor, a Jászság Népi Együtes művészeti vezetője és Sz. Urbán Mária művészeti munkatárs. Désen, Vicén /a XIV. Hagyaték Népzene- és Néptánctalálkozón/, Magyardécsén és Besztercén lépnek fel. /Összetartozunk – mezőségi szórványturné. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2009. szeptember 28.
A Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont munkatársa, Mihály János történész ötletére és Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére a székely szimbólumok régebbi és újkori emlékeinek felkutatását, összegyűjtését céljául tűző székelyföldi szintű munkafolyamat vette kezdetét. Szeptember 24-én megalakult Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport olyan szakemberekkel, akik e területek valamelyikét már hosszú ideje kutatják. Marosvásárhelyről Pál-Antal Sándor történész, Sepsiszentgyörgyről Nagy Balázs történész, Kovászna Megye Tanácsának székelyföldi referense és Szekeres Attila heraldikus, Székelyudvarhelyről Mihály János és Zepeczaner Jenő történészek vesznek részt a munkában. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke a Székelyudvarhelyen tartott alakuló megbeszélésen a jelképek identitásmegőrző szerepét hangsúlyozta. /Túros Eszter: Székely szimbólumok leltára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2009. szeptember 29.
Lényeges előrelépés történt a Hargita megyei szeméttározó ügyében. A gyergyóremetei önkormányzat megszavazta a lerakó létesítését. Elhárult a helyszín hiánya miatti akadály, és a megyei önkormányzat továbbléphet a harmincmillió euró lehívása érdekében. /Hompoth Loránd: Gyergyóremetére kerül a hulladéktároló. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./
2009. szeptember 30.
Székelyudvarhelyen a Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpontban megtartotta alakuló ülését a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport. A Borboly Csaba Hargita megyeitanács-elnök kezdeményezésére létrejött testület feladata a székely jelképek népszerűsítése. Ennek érdekében jövő év március 15-ére régi és jelenlegi székely közigazgatási címerekből és pecsétképekből szerveznek tárlatot Csíkszeredában, a pünkösdi csíksomlyói búcsúra pedig székely történelmi zászlógyűjteményt hoznak össze. A vándorkiállításnak szánt anyagot Sepsiszentgyörgyön és a magyarországi testvérmegyékben is kiállítják. Ezt megelőzően az árkosi Európai Tanulmányi Központban novemberben konferenciát szerveznek a székely jelképekről. /(farcádi): Székely jelképbizottság alakult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./
2009. október 1.
Garzonokat vagy kétszobás lakásokat bérelne a saját otthonnal nem rendelkező rendőrök számára a Hargita megyei rendőrség, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Tusnádfürdőn, Balánbányán, Székelykeresztúron, Maroshévízen és Szentegyházán biztosítana szolgálati lakást a többnyire a Kárpátokon túli régiókból érkezett alkalmazottainak. Az intézmény saját honlapján és a helyi lapokban kért árajánlatot a bútorozott vagy bútorozatlan lakásokra. A nyár folyamán a Kovászna megyei csendőrség is bejelentette, szolgálati lakást biztosít a nem helybéli alkalmazottak számára. Felkérték Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, ajánljon megvásárolható lakást számukra, az elöljáró azonban azt tanácsolta, alkalmazzanak helybélieket csendőrnek. /Lakást bérelnek a rendőröknek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./
2009. október 1.
A Hargita Megyei Tanács Összetartozunk közösségépítő programja keretében együttműködési szerződést írt alá a temesvári Magyar Házban Borboly Csaba, Hargita megyei elnök és Sütő Udvari Magda, a számos civil szervezetet és az egyházakat is magába foglaló temesvári Reconstructio 2005 Egyesület elnöke. Borboly Csaba kifejtette: az Összetartozunk közösségépítő programot a Beszterce megyei szórványmagyarsággal való partneri kapcsolat létesítésére találták ki. Az elképzelés szerint hármas partnerkapcsolatokba vonnák be a szórványmegyéket és településeket, amelyekben Hargita megye mellett a magyarországi testvérmegyék és települések is részt vennének, közös pályázatokban is gondolkodva. Idővel Maros és Kovászna megyéket is bevonnák a „szórványgondozásba”. A Hargita megyébe kihelyezett volt Temes megyei alprefektus, Marossy Zoltán közbenjárásának köszönhetően Temes megye is bekerült az Összetartozunk programba. A munkacsoport elnöke, Miklóssy Enikő programjavaslatokat is előterjesztett: október 23-án a Hargita Megyei Népiskola néptánccsoportja lép fel Temesváron, november 17-én a Hargita megyei szüreti bálra hívnak meg egy Temes megyei néptánccsoportot, decemberben pedig a Hargita megyei Civil Konferenciára hívják meg a Temes megyei ifjúsági szervezetek képviselőit. A Hargita Népe napilapban a besztercei és Temes megyei magyarság életét bemutató havi mellékletet jelentetnének meg, a Temes megyei médiákban pedig Székelyföldet mutatnák be. /Pataki Zoltán: Összetartozunk program. Híd a tömb- és a szórványmagyarság között. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./
2009. október 5.
Székelyföld és a Mezőség közötti kapcsolatépítés jegyében zajlott október 3-án a Beszterce-Naszód megyei Vicében a XIV. Hagyaték népzene- és néptánctalálkozó. A kis magyar falu példamutatóan szervezi meg évről évre a hagyományok őrzését célzó fesztiválját. Ugyanakkor együttműködési megállapodást írtak alá Beszterce-Naszód, Temes és Hargita megye között, számos közös pályázatot és programot terveznek ennek keretében. Először látogatott Vicébe Barabás János, kolozsvári magyar konzul, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Erdélyen belül a szórványvidékek és a Székelyföld kapcsolatokat igyekszik kialakítani egymással. Felléptek a különböző csoportok, köztük Lakitelek és Dés is elküldte énekeseit, táncosait, zenészeit a fesztiválra. /Sándor Boglárka Ágnes: Székelyföld–Mezőség együttműködés valósul meg évről évre Vicében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2009. október 6.
Ianosi Anda Elena megyei főtanfelügyelő és Karda Emese, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának leváltását kérte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Constantin Strujan prefektustól. Borboly szerint a két közintézmény-vezető nem végzi megfelelően munkáját, és felkészültségük, szakmai tapasztalatuk nem elégséges a feladataik elvégzéséhez. Ianosi bevezette az oktatási intézmények nyílt etnikai diszkriminálását, amire az utóbbi húsz évben nem volt példa, ráadásul betiltotta a gyerekek szabad iskolai kirándultatását, személyes engedélyezéséhez kötve azt. Karda Emese pedig az adott területen semmiféle szakmai előélettel, tapasztalattal nem rendelkezik. /Fejeket kér Strujantól Borboly. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./
2009. október 7.
Újabb magyar tisztségviselő kapott kinevezést. Radu Berceanu ideiglenes mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség élére kinevezte Kerekes Melindát, aki eddig az intézmény aligazgatói tisztjét töltötte be. Kerekes 2006-tól ügyvezető igazgatója volt az ügynökség Hargita megyei kirendeltségének, majd idén márciusban előléptették és bekerült az országos vezetőségbe. /Újabb magyart neveztek ki. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2009. október 8.
A válságból való kilábalásban is segítene a cégeknek a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége – fejtette ki Kurkó János György, az egyesület frissen megválasztott elnöke. A SZVESZ szorosabb kapcsolattartást, gördülékenyebb kommunikációt kíván ösztönözni. Az üzletembereket képviselő fórum a pályázatlebonyolító szerepre és a társadalmi felelősségvállalásra fekteti majd a hangsúlyt. A SZVESZ a régió három, már működő tekintélyes szervezetére épít: tagjai közt található a háromszéki kis- és közepes vállalatokat tömörítő ASIMCOV, a gyergyószéki ARBOR, valamint az udvarhelyi UKKSZ. Jelenleg Hargita–Kovászna megyére összpontosítanak, Maros megye a terjeszkedés következő állomása. /Szakács Zsuzsanna: Összefogás a pofonok után. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2009. október 9.
Áttörésként értékelte a határon túli magyarság számára a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvényt Markó Béla, az RMDSZ és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Budapesten, október 12-én tartott műhelybeszélgetésén. A Kárpát-medence
2009. október 10.
Az idei Csíkszeredai Városnapok kiemelkedő eseménye volt a Márton Ferenc képzőművész születésének 125. évfordulója alkalmából július 31-én megnyílt, emlékkiállítás. Az 1884. december 15-én Csíkszentgyörgyön született és 1940. június 8-án Budapesten elhunyt Márton Ferenc képviselte Magyarországon a szecessziós-szimbolista és népies jellegű – székely – plasztikai kifejezésmódot. A tárlat több mint 120 alkotása: főiskolai tanulmányrajzok, vászonra készült olajképek, portrék (politikusok, országgyűlési képviselők, katonai és tiszti portrék), faliképek, bélyegek, plakáttervek, rajzok, pasztellek. A kiállítást Szabó András művészettörténész és Turcza László festőművész rendezték és válogatták, a Csíki Székely Múzeum és magánszemélyek tulajdonában lévő alkotásokból. A látogatók a képzőművészt bemutató dokumentumfilmet is megtekinthették (rendező: Becze Zoltán). Az emléknapon vittek közönség elé két olyan munkát is, amelyek szerzői a Márton Ferenc- életmű feltárásán fáradoznak: Murádin Jenő–Sümegi György–Zombori István: Márton Ferenc című könyvét, és Szabó Andrásnak A maszk. Márton Ferenc grafikus, festő és szobrászművész /Tipographia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009/ című kismonográfiáját. Utóbbi dolgozat lektora, Banner Zoltán művészettörténész számára külön öröm, hogy az első jelentős lépést a Hargita megyei, pontosabban a csíki művészeti múlt emlékeinek, gyűjteményének a kurátora, Szabó András teszi meg. Szabó András Zsögödi Nagy Imre életművének az őrzésében, leltározásában és kutatásában máris nagy érdemeket szerzett. /Damján B. Sándor: Csíki könyv egy csíki művészről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
2009. október 12.
A térség fejlesztésének lehetséges stratégiáit mutatták be Sepsiszentgyörgyön a „Sikeres Székelyföld. Település-arculat – turizmus” nevű konferencián, amelyet a két székely megye önkormányzata és a Székelyföld Fejlesztési Intézet szervezett. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a jelen legnagyobb vállalkozása, hogy szakmai fórumokon megalkotják Székelyföld jövőképét. Olosz Szabolcs, a Székelyföld Fejlesztési Intézet ügyvezető igazgatója kifejtette: a fórumsorozat olyan témákkal foglalkozik, mint a településarculat, a tudáshasznosítás, a környezettudatosság, a felnőttképzés és a vízhasználati kultúra. Az ez irányú tanulmányokat kötetben kiadó Biró A. Zoltán csíkszeredai egyetemi tanár szerint Székelyföldön létezik sok sikeres egyéni vagy helyi kezdeményezés, és ezeket kellene egy működő rendszerbe kapcsolni. Olosz Szabolcs rámutatott: a gyógyturizmus sikere nagymértékben függ az adott település arculatától. A székelyföldi gyógyturizmus fejlesztéséhez tett javaslatot Lőrincz Zsigmond Kovászna város polgármestere is, aki egy balneo-turisztikai hálózat létrehozását kezdeményezte. /Kovács Zsolt: Székelyföldi sikerstratégiák. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2009. október 14.
Első alkalommal mutatkozik be Székelyföld a ROMEXPO elnevezésű országos turisztikai vásáron. A Hargita és Kovászna megye közös jelenlétével zajló, 22. alkalommal megszervezett vásár október 15-18. között várja a látogatókat. A székelyföldi hagyományokat kézművesek mutatják be a vásár helyszínén. /Először mutatkozik be Székelyföld az országos turisztikai vásáron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./
2009. október 15.
Rendkívüli hideg köszöntött be országszerte, a közlekedést heves szélfúvások és hóviharok nehezítették. Hargita megyében olyan nagy mennyiségű hó hullott, hogy a helyi útfelügyelet csak több órás munka után tudta eltakarítani az utakról. /Csikorgó tél október közepén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2009. október 16.
Első alkalommal mutatkozott be közös standdal október 15-én a Romexpo országos turisztikai vásárán Kovászna és Hargita megye tanácsa Bukarestben. A közel száz négyzetméteres standon helyet kapott mindaz, amit Székelyföld képviselete fontosnak tartott. A standok között Elena Udrea turisztikai miniszter is megjelent. „A székelyeket nagyon takarékos és találékony embereknek találom, gyakran fordulnak hozzánk a helyi turisztikát fejlesztő ötletekkel, s ezeket mindig megpróbáljuk támogatni” – nyilatkozta Udrea. /Fleischer Hilda: Hódítanak a székelyek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2009. október 19.
„Mindenkit biztosíthatok arról, hogy november elsejétől lesz fűtés és meleg víz” – szögezte le Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester. Kevésbé optimista Pál Árpád Hargita megyei képviselő, aki elítélte a helyi tanács azon határozatát, amelyben a testület kinyilvánította: a közüzemek képtelen a fűtésszolgáltatás zavartalan működtetésére. /Jánossy Alíz: Gyergyószentmiklós: Fűtés helyett nyilatkozatok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2009. október 20.
Tisztogat Székelyföldön a már megbukott „Boc II” kormány. Hargita megyében a dekoncentrált intézmények élére az év első felében kinevezett valamennyi PSD-s igazgatót menesztették az elmúlt napokban, kettő kivételével. A mostani tisztogatás nem jelenti a korábbi igazságtalanság jóvátételét: az időközben ellenzékbe került PSD-s igazgatók helyére román személyeket neveznek ki. „Tárgyalunk a Hargita megyei Demokrata Párttal, és próbálunk odahatni, hogy az eredetileg leváltott, RMDSZ-es igazgatók kerüljenek vissza helyükre, legalábbis azok, akik ezt óhajtják még. A PD-L-nek nincsenek a Székelyföldön olyan szakemberei, hogy betölthessék ezeket a helyeket” – magyarázta Borboly Csaba. Az egyelőre még tisztségben levő Hargita megyei PSD-s közegészségügyi igazgató, Emilia Braic széke veszélyben forog: Tar Gyöngyi korábbi intézményvezető ugyanis a közigazgatási bíróságon első fokon megnyerte a pert, amelyet leváltása miatt az Egészségügyi Minisztérium ellen indított. /Salamon Márton László: Székelyföldön tisztogat a már megbukott Boc-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2009. október 22.
Az országos útügytől a környezetvédelmi minisztériumig és Elena Udrea miniszterig ért a híre a Hargita és Neamt megyék közti határvitának. Borboly Csaba megyei tanácselnök, Egyed Árpád főjegyző és Fülöp Otília főépítész Elena Udrea minisztert és a Hargita megyei prefektúrát értesítették, hogy a Neamt megyeiek által jogtalanul emelt építmények lebontására, a törvényes állapot visszaállítására nem került sor. /Balázs Katalin: Minisztériumig jutott a Hargita–Neamt-ügy. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./
2009. október 22.
Újraindult a Vándormozi program a székelyudvarhelyi Transikon Egyesület és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében, amelynek során udvarhelyi fiatal alkotók dokumentumfilmjeit mutatják be. Október 26-án vetítik a Nők a hinta körül című dokumentumfilmet, melynek rendezője Fecső Zoltán, operatőre Bálint Arthur, vágó Simó Csaba. Október 27-én tekinthető meg Bálint Arthur rendező, operatőr Poros öltöny című alkotása, amely 2008-ban a csíkszeredai Film.doc filmfesztivál fődíját kapta. /Dokumentumfilmek vándormozija. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./
2009. október 25.
A Hargita Megyei Önkormányzat népes küldöttsége jelenlétében avatták fel október 23-án a temesvári Geml József Magyar Központot, egyben megszervezték a hargitaiak Összetartozunk című szórványgondozási programja első bánsági eseményét. Házavató beszédében Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke kiemelte: a bánsági magyarok adományaiból épített belvárosi Magyar Ház és a hat évvel ezelőtt felavatott Kós Károly Közösségi Központ után az egykori temesvári polgármester, Geml József nevét viselő székház immár a harmadik magyar központ Temesváron. A belvárosi Magyar Ház tulajdonjogát a mai napig nem sikerült visszaszerezni, de a másik két ingatlan szerencsére magyar tulajdonban van. Az 1956-os magyar forradalom eseményeit a temesvári Vicze Károly történész idézte fel. /Felavatták a harmadik Magyar Központot. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 26./
