Első ízben zajlott vetélkedő jelleggel az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek találkozója Székelyudvarhelyen. Az idei soros házigazdaként az Udvarhely Táncműhely, illetve a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szervezésében lezajlott hatodik találkozó szakmai képzésnek is beillett. Komolyan vették feladatukat mind a résztvevők /Nagyvárad Táncegyüttes, Maros Művészegyüttes, Háromszék Táncegyüttes, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Udvarhely Táncműhely/, mind a zsűri tagjai. A zsűri értékelt, a Háromszék Táncegyüttesnek adta az előadásért járó díjat. A Nagyvárad Táncegyüttes női kara, illetve szólistái énekes teljesítményükért, a Hargita Együttes a férfitáncok előadásmódjáért kapott díjat. Külön jutalmazták a Hargita Együttes táncosát, Péter Lászlót. A Maros Művészegyüttes rockballadája a tánc és színház kifejezőeszközeinek ötvözéséért, az Udvarhely Táncműhely produkciója a különleges látványvilágért, annak alkotója, Orza Calin pedig koreográfusi munkájáért kapott díjat. /Antal Ildikó: Folklórműsor és táncszínház – mindkettő kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./
2009. október 27.
Meneszthetik azokat a Hargita megyei intézményvezetőket, akik a prefektúra rendelkezései helyett Borboly Csaba megyei tanácselnök utasításainak tesznek eleget – közölte Constantin Strujan Hargita megyei prefektus. Mint mondta, bizonyítékai vannak arra, hogy egyes igazgatók a megyei önkormányzatnak és tanácselnöknek engedelmeskednek, miközben az intézmények a prefektúra fennhatósága alá tartoznak. „Még Borboly Csaba tanácselnöknek is a prefektúrához kellene fordulnia, ha elégedetlen az igazgatóságok tevékenységével, ezzel szemben úgy viselkedik, mintha ő vezetné ezeket” – mondta Strujan. Borboly Csaba szerint a prefektusnak nincs igaza, a különböző közintézmények az egyes szakminisztériumokhoz tartoznak. /Pap Melinda: Vita a Hargita megyei intézményvezetőkről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./
2009. október 27.
Még várják a versenyvizsga hivatalos eredményeit az egyes Hargita megyei dekoncentrált intézmények igazgatói tisztségét megpályázó személyek, de a Hargita Népe úgy tudja, Barti Tihamér, Török Jenő, Sólyom Gizella, Máthé Emma, Vitos Zsuzsanna, Jaszenovics László és Bán Katalin sikeresen vizsgázott Bukarestben. „Gratuláltak már sokan, de én még nem tudok semmiről” – szabadkozik a Hargita Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetői székét múlt héten megpályázó Barti Tihamér. A HN információi szerint nem sikerült a vizsgája Karda Emesének, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának. A Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Hivatal élén Duka Zoltánt Máthé Emma váltja, a munkaügyi igazgatóságnál Laslo Adriant Barti Tihamér. Vitos Zsuzsanna a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője marad, és továbbra is Sólyom Gizella irányítja a Hargita Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatalt. Nem változik Jaszenovics Lászlónak, a talajtani és agrokémiai hivatal igazgatójának beosztása sem, ahogy a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár élén is marad Bán Katalin. A tavasszal leváltott magyar intézményvezetőknek egykori tisztségébe való visszahelyezéséért folyamatosan lobbizott az RMDSZ, több tiltakozó megmozdulást is szervezett. A jelenlegi megyei főtanfelügyelőt, Anda-Elena Ianosit nem sikerült magyar főtanfelügyelőre cserélni, de Borboly Csaba ezt továbbra is egyik fő célkitűzésének tartja. (Forró-Erős Gyöngyi): Magyar igazgatók a dekoncentrált intézmények élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ Tiltakozási kronológia 2008. december 22. Leteszi az esküt a Boc-kormány, ezt követően pedig elkezdődik a dekoncentrált intézmények addigi vezetőinek leváltása és politikai kritériumok alapján való helyettesítése. 2009. február 11. Lángoló lármafákkal tiltakoznak a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. április 22. A Boc-kormány elfogadja azt a rendelkezést, amely szerint a kormány hatáskörébe tartozó megyei és regionális intézmények vezetőit lecserélik. 2009. április–május: „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyásztábla kerül a „lefejezett” dekoncentrált intézmények elé. 2009. május 4. 1247 darabba vágják össze a román kormány temetőjét ábrázoló bannert. Az óriásplakát szeletei közül 758 darab Brüsszel felé veszi az útját, 328 pedig a kormánykoalíciót alkotó pártok parlamenti képviselőinek az asztalán landol, 89-cel a megye magyar önkormányzati vezetőjét szólítják fel összefogásra a közös ügy érdekében. Emellett az Európai Unió 26 tagállamának romániai képviseletéhez is juttatnak egy-egy darab bannert és egy-egy petíciót, a maradék 19 darabot pedig a román kormány 18 minisztere és Emil Boc miniszterelnök kapja meg. 2009. május 18. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az ideiglenesen kinevezett Hargita megyei főtanfelügyelő, Anda-Elena Ianosi visszahívását és Bondor István leváltott vezető kinevezését kéri a tanügyminisztertől. 2009. május 22. Több ezren tüntetnek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. június 2. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete aláírásgyűjtésbe kezd, hogy nyomatékosítsa a tüntetésen elfogadott kiáltványt. 2009. június 3. Marosvásárhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ. 2009. július 10. Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár megígéri, hogy a kisebbségi vegyes bizottság is foglalkozik majd a leváltások ügyével. 2009. október 1. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormánykoalícióból, és ezzel elkezdődik a kormányválság. 2009. október 13. Megbukik a Boc-kormány. /Mihály László: Tiltakozási kronológia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./
2009. október 29.
Nem vagyok a sajtóban folytatott disputák híve – ezzel a kijelentéssel kezdte október 28-án a sajtótájékoztatóját Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa. Borboly Csabával adódott nézeteltérésére kívánt magyarázatot adni. A prefektus előzőleg tárgyalt Borboly Csabával, Hargita megye tanácselnökével. Borboly Csaba egy a prefektus által kifogásolt átiratot küldött a dekoncentrált intézmények vezetőinek. – Világos, hogy részben mindkettőnknek igazunk volt – mondta Strujan, aki szerint kommunikációs hiba volt. Sietett megjegyezni, hogy a prefektúra és a megyei tanács között jó az együttműködés. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy ha egyes dekoncentrált intézmények igazgatói inkább a megyei tanácselnöknek rendelik alá magukat, mint a prefektusnak, kezdeményezni fogja leváltásukat, mert a dekoncentrált intézmények vezetője a prefektus. /Forró-Erős Gyöngyi: Borbollyal tárgyalt Strujan. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./
2009. október 30.
Megtámadta a Hegyeink Közösségfejlesztési Egyesület létrehozásáról szóló határozattervezet Codrin Munteanu prefektus – derült ki Kovászna Megye Tanácsának ülésén. A testületnek most kellett volna jóváhagynia – a költségvetés-kiigazításról szóló határozattervezet révén –, hogy százezer lejjel hozzájárul a Hargita megyei önkormányzattal közösen létrehozott egyesület alaptőkéjéhez, de tárgytalan maradt a döntés. A prefektus ugyanis a törvényszéken támadta meg az egyesülethez való csatlakozásról szóló határozatot, így azt a bírósági döntésig felfüggesztették. Kovászna Megye Tanácsa szeptember végén döntött a Hargita megyével közösen létrehozott Hegyeink egyesülethez való csatlakozásról. A cél közös fejlesztési programok lebonyolítása, pályázatokon való részvétel, a közszolgáltatások minőségének javítása. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke értetlenségét fejezte ki az ügy kapcsán, hangsúlyozva: a rendszerváltás óta eddig minden prefektus próbált egyeztetni az önkormányzati vezetőkkel mielőtt a törvényszéken megtámadott volna egy-egy határozatot. /Farcádi Botond: Az önkormányzat jóváhagyta, a prefektus megtámadta (Hegyeink közösségfejlesztési egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./
2009. október 30.
Nyolcéves munka után saját temploma van a csíkszeredai evangélikus-lutheránus gyülekezetnek. Az istenházát október 24-én szentelte fel Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. Hargita megye első evangélikus-lutheránus temploma a több mint hetvenfős evangélikus gyülekezetnek ad otthont. Az alapkőletétel 2001. október 27-én volt. Az építkezés elhúzódott, mindig csak az összegyűlt pénz függvényében tudtak haladni. A legtöbb anyagi támogatást a Lutheránus Világszövetség nyújtotta, de hozzájárult a templomépítéshez az Illyés Közalapítvány, mellettük osztrák és német gyülekezetek, a zuglói testvérgyülekezet és a román kormány is. A templomban 150 ülőhely van. A tervek szerint az új épület nemcsak istentiszteleteknek, hanem koncerteknek, előadásoknak is helyet ad majd. /Jánossy Alíz: Saját hajléka van a csíkszeredai evangélikus gyülekezetnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./
2009. november 3.
A székely szimbólumok felkutatására és népszerűsítésére különített el tizenkétezer lejt Hargita Megye Tanácsa (HMT). Már korábban megalakult a Székely címer-, pecsét- és zászlótörténeti munkacsoport a Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont munkatársa, Mihály János történész ötletére. Marosvásárhelyről Pál-Antal Sándor történész, Sepsiszentgyörgyről Nagy Balázs történész, és Szekeres Attila heraldikus, Székelyudvarhelyről Mihály János és Zepeczáner Jenő történészek vesznek részt a munkában. /A székely szimbólumok felkutatása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2009. november 3.
A székelyek eredetével számos tudományos munka és számtalan délibábos teória foglalkozik. Ez utóbbiak sokkal népszerűbbek az előzőeknél. Hasonló a helyzet a székelyek szimbólumaival, a településcímerekkel is: mindenféle jóakaratú, de hiányos heraldikai ismeretekkel rendelkező személy településcímert, címertervet készített. Az elmúlt 80 esztendő nem kedvezett a magyar – s ezen belül a székely – múlt kutatásának. Ezért üdvözlendőek a múlt feltárására irányuló erőfeszítések. Ezt a célt szolgálja a Hargita megyei önkormányzat építettörökség-védelmi programja, a székely kapuk megmentését célzó program, a régészeti ásatásokat finanszírozó program, és erre irányul a székely jelképek felkutatását támogató program is. /Sarány István: Délibábok helyett. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./
2009. november 5.
Ha nem sikerül megegyezni a Nemzetközi Valutaalappal, akkor Románia nem kapja meg a készenléti hitel újabb részletét. Ebben az esetben a munkáltatók attól tartanak, hogy jövőre nem lehet majd központi programokkal fellendíteni a befektetéseket, Azonban az IMF-fel nincs aki megegyezzen, és a pártok bizalmatlanok egymás iránt. Inkább nőjön a munkanélküliek száma egymillió fölé. Hargita megyében a legnagyobb alkalmazók közé tartoznak az állami intézmények, egy újabb elbocsátáshullám nagyon lecsökkentené az amúgy sem túlzottan magas életszínvonalat. /Isán István Csongor: Apokalipszis. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./
2009. november 9.
Az egységes Székelyföld feltétele az egységes jelképhasználat – ennek a gondolatnak a jegyében rendezett jelkép-konferenciát Kovászna és Hargita megye önkormányzata valamint a Székely Nemzeti Múzeum. A szakmai tanácskozáson részt vett Dr. Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltáros, Szekeres Attila sepsiszentgyörgyi heraldikus, Székelyudvarhelyről jelen voltak Zepeczaner Jenő és Mihály János történészek. Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke szerint Székelyföld korszerű régióvá tételének egyik legfontosabb eleme az önismeret. A konferencián bemutatták Cserey Zoltán Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18–19. században című könyvét. – A Kovászna megyei Nagyajta határában lévő Székelyföld tábla eltávolítását rendelte el a bíróság, így másfél év után le kell venni az egyetlen olyan táblát, amit eddig sikerült kihelyezni a megye bejáratához. A nagyajtai Székelyföld-tábla eltávolítását Codrin Munteanu prefektus kérte, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az építkezésre vonatkozó jogszabályokat annak kihelyezésekor. /Kovács Zsolt: Jelképekkel Székelyföldért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2009. november 13.
Ősi székely szimbólumok felkutatására vállalkoztak történészek. Egész Székelyföldet bejárják, templomokat, levéltárakat keresnek fel, hogy számba vegyék a középkortól máig használatos vagy már elfelejtett közigazgatási jelképeket: pecséteket, címereket, zászlókat. A Hargita és Kovászna megyék önkormányzatának közös programja Mihály János történész ötletére jött létre. A zászló az egyik legismertebb jelkép. Felbukkanása a háborúkhoz köthető, hiszen megkülönböztető jelzésként és a csapatok vezénylésére is használtak lobogókat. A mai napig kevés az információ a középkorban a székelyek által használt zászlókról. /Zajlik a székely jelképek felkutatása. = Erdély. Ma, nov. 13.
2009. november 14.
Látható civil kezdeményezések, mint a központi és észak-nyugati régiók vidéki közösségeinek hatékony fejlesztési lehetőségei témájú, Phare 2006-os támogatásból a Civitas Alapítvány 22 erdélyi vidéki civil sikertörténetéről készített kisfilmet. Táborszervezés, ifjúsági és kulturális programok, falugondnokság, közösségépítő programok, teleház, fenntartható falu modellje, vidéki turizmus, roma projektek, gyermekeket felkaroló projektek elevenednek meg e kisfilmeken Brassó, Bihar, Fehér, Hargita, Kolozs, Maros, Szatmár, Szeben, Szilágy megyékből. A kisfilmekből egy DVD készült. Ezt követően szerveződött az erdélyi civil karaván, amely keretében a Civitas Alapítvány 40 erdélyi vidéki közösségbe látogatott el, mutatta be és osztotta meg a helyi közösségek képviselőivel ezeket az információkat. A körút tanulsága: a vidéki civil szféra még fejletlen (főként a többségében román közösségek esetében), sok közösségben nincs még egy civil szervezet sem, a kapcsolattartás az önkormányzat és a helyi közösség között meglehetősen gyenge. /Csáki Rozália, projektvezető: Vidékek és civil kezdeményezések. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2009. november 17.
Sepsiszentgyörgyre toborozza tagjait és támogatóit december elsejére, a román nemzeti ünnepre az Új Jobboldal szélsőséges román nacionalista szervezet. Honlapjukon közzétett felhívásukban ez áll: ,,Ha eleged van a szeparatista magyarok nyomásgyakorlásából, ha nem közömbös számodra a Hargita és Kovászna megyei románok sorsa, akik idegenné váltak saját hazájukban, ha román vagy, és ez büszkévé tesz, gyere el felvonulásunkra december elsején Sepsiszentgyörgyre, Erdély szívébe, hogy bebizonyítsuk, az úgynevezett Székelyföld mindig is román föld volt, és az is lesz. ” Az Új Jobboldal a legionárius mozgalom utódjaként határozza meg magát, 2005-ben már elmentek Sepsiszentgyörgyre koszorúzni, akkor csak egy kisebb csapat jelent meg. 2007-ben Marosvásárhelyen és Brassóban osztogattak szórólapokat, 2008. március 15. környékén Sepsiszentgyörgyben is megjelent néhány, melyeken az állt, Székelyföld mindig román föld volt és lesz. Tavaly március 15-én felvonulást szerveztek Kolozsváron, és híveik megvertek egy magyar fiatalt, mert magyar zászló volt nála. Bukaresti és más városokban szervezett nagygyűléseik általában szélsőséges, nacionalista hangnemben zajlanak, erős magyarellenes retorikával. /Farkas Réka: Felvonulnak a román szélsőségesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./
2009. november 18.
Székely fotóművészek nyerték meg a romániai fotóklubokat egyesítő szervezet versenyének nagydíját. Kovács László Attila, a Camera Club Siculorum, a sepsiszentgyörgyi székhelyű klub elnöke elmondta: az Országos Fotóklubok Egyesülete nemrégiben alakult, és célja, hogy tömörítse a romániai szakmai szervezeteket. A Camera Club Siculorum fotóművészeti társulás tavaly márciusban alakult, Kovászna, Hargita és Brassó megyei aktív fotóművészek részvételével. /K. Zs. : Nyertek a székely fotósok . = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
2009. november 19.
Saját zászlót szeretne Hargita megyének a megyei önkormányzat, az pedig nagyon hasonlítana a Székely Nemzeti Tanács számára kidolgozott és általa elfogadott Székelyföld-zászlóra. A kezdeményezés nyilatkozatháborúba torkollott Árus Zsolt megyei tanácsos és Borboly Csaba megyei tanácselnök között. A hasonlóság – de tulajdonképpen azonosság – miatt a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna és Hargita megyei képviselőcsoportjai közleményükben aggodalmukat fejezték ki, azt állítva, hogy a hasonlóság veszélyes lehet. Az MPP-s képviselők azt javasolják a Hargita megyei tanácselnöknek, vonja vissza az erre vonatkozó határozattervezetet. Borboly Csaba szintén közleményben reagált az őt ért vádakra, mondván, a legkevésbé azt várta, hogy a javaslat kapcsán az MPP tanácsosai személyeskedő támadást kezdenek. Borboly a javasolt zászló elfogadásával éppen a székely szimbólumok széles körű elterjedéséhez járulna hozzá. /Kinek áll a zászló? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./
2009. november 19.
Már alakulnak a szakcsoportok, melyek a székely márka termékeinek bejegyeztetését végeznék – mondta el Antal István képviselő, iparjogász. „A bejegyzett Székelyföld márkanév – melyet Hargita és Kovászna megye közösen kezdeményezett – már le van téve a szabadalmi hivatalnál. Jelenleg térségenként hozzák létre azokat a szakcsoportokat, melyek feltérképezik, hogy konkrétan melyik székelyföldi termék alkalmas a név viselésére” – tájékoztatott Antal István. A két megye szintjén lesz egy tanács, mely ezt követően elbírálja, hogy mely áruféléket érdemes levédeni, és intézkedik erről, valamint a márkanév használatáról. /Totka László: „Csomagolják” a székely terméket. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2009. november 19.
Egyhangúlag jóváhagyta a Hargita Megyei Tanács azt a határozattervezetet, amely Hargita és a magyarországi Hajdú-Bihar megye közti együttműködési szerződés aláírására vonatkozik. A szerződést november 20-án Balmazújvárosban írja alá Borboly Csaba, a Hargita és Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke. Az esemény a Hargita a Hajdúságban című rendezvénysorozat része. November 19-én Debrecenben a Székelyföldi Filharmónia vonósnégyese koncertezik, másnap a homoródszentmártoni művésztelep kiállítását nyitják meg Balmazújvárosban. Nádudvaron a korondi és dánfalvi fazekasságot bemutató tárlat nyílik, Nyíradonyban a gyergyószárhegyi művésztelep, Debrecenben a csíkszeredai Free Camp művésztelep kiállítása látható. Debrecenben bemutatják a csíkszeredai Székelyföld irodalmi folyóiratot, Hajdúböszörményben pedig a gyergyóalfalvi művésztelep munkáit. A rendezvénysorozat zárásaként Derecskén és Debrecenben fellép a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kapcsolatba lép Hargita és Hajdú-Bihar. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./
2009. november 23.
A legtöbben Románia déli részén mentek el voksolni, míg a legkevesebben Szatmár (41,65%), Kovászna (42,38%) és Hargita (44,18%) megyében. Az alacsony székelyföldi részvételről Markó Béla RMDSZ-elnök azt mondta, hogy idén először külön tartották a parlamenti választásokat és az elnökválasztásokat. „A magyarok közül sokan nem látják értelmét annak, hogy egy olyan jelöltre adják voksukat, akinek nincs esélye bejutni a második fordulóba. ” Az ország számos településéről visszaélésekről és választási csalásokról érkeztek hírek. /Székelyföld távol maradt az urnáktól. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 23./
2009. november 23.
Az eddigi három – tulajdonképpen két – magyar államfőjelölt nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, eredményesen népszerűsítette az RMDSZ programját. Az RMDSZ első ízben 1996-ban próbálkozott saját elnökjelölt állítással. Frunda György szenátor több mint 141 ezer támogató szavazatot nyújtott be a Központi Választási Irodához. Kampánya igen sokrétű és átfogó volt, választási programját egyaránt bemutatta a magyar szavazóknak, a többi nemzeti kisebbség képviselőinek, de találkozott román értelmiségiekkel is. Az 1996. november 3-i első fordulóban a magyar jelölt 761 007 szavazatot szerzett, ami az összesen leadott voksok 6,02 százaléka volt. Ez a negyedik helyet jelentette számára. Ezt követően az RMDSZ Operatív Tanács felhívta a magyar választókat, hogy a második fordulóban szavazzanak a demokratikus ellenzék közös jelöltjére, Emil Constantinescura, aki a szavazatok 54,41 százalékát szerezte meg Ion Iliescu 45,59 százalékával szemben. A mintegy 10 százalékos előnyhöz nem kis mértékben járultak hozzá a magyar szavazók. Frunda György 2000-ben „ismételt”, ez alkalommal 12 ellenjelölttel kellett megbirkóznia. Frunda a jelölést támogató 321 ezer aláírást benyújtotta a Központi Választási Irodához. A 2000. november 26-i első fordulót Ion Iliescu nyerte meg a voksok 36,35 százalékával, alig több mint 8 százalékkal előzte meg a 28,34 százalékot összesítő Corneliu Vadim Tudort. A voksok 6,22 százalékát jelentő közel 670 ezer szavazattal Frunda az ötödik lett. A második fordulót Iliescu és Vadim Tudor vívta meg egymással: előbbire – a kisebbik rosszra – a szavazók 66,83 százaléka szavazott. 2004-ben maga az RMDSZ elnöke, Markó Béla volt az államfőjelölt, miután Frundát, visszautasította a jelölést. Az RMDSZ jelöltje, Markó 268 ezer támogató aláírást gyűjtött. Markó Béla választási programja az Együtt Európába – integráció, autonómia, jólét címet kapta. Markó 5,1 százalékot összesített, ami 533 446 szavazatot jelentett. Az első fordulóban Nastase a voksok 60,97, Traian Basescu 33,92, Corneliu Vadim Tudor pedig 12,57 százalékát nyerte el. A második fordulót Traian Basescu nyert meg, megszerezve a szavazatok 51,23 százalékát. A magyarlakta területeken, Maros, Kovászna, Hargita, Szilágy, Szatmár megyékben azonban Arian Nastase győzött. Az idei államfőválasztásokon negyedik alkalommal indult magyar jelölt, ezúttal Kelemen Hunor személyében. /B. T. : Magyar jelöltek az elnökválasztásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2009. november 23.
Gothárd Lajos Túl egyenesen álltál, Ödön! Egy menekülő élettörténete című regényét november 25-én mutatják be a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén, Székelyudvarhelyen. /Könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 23./
2009. november 24.
November 23-án Crin Antonescu liberális elnökjelölt leszögezte: kizárt dolog, hogy Traian Basescut támogassa a második fordulóban. A bejelentést Mircea Geoana is üdvözölte, aki jelezte, hogy hajlandó elfogadni Klaus Johannist miniszterelnöknek. Az elnökválasztás első fordulójából Basescu és Geoana jut tovább a december 6-i döntőbe. Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje ötödik helyen végzett, miután 371 451 szavazatot kapott, ami a voksok 4,03 százalékát jelenti. Kelemen Kovászna és Hargita megyében lett első. /Szociáldemokrata–liberális koalíció a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2009. november 24.
Hargita és Kovászna megyében végzett az első helyen Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnök-jelöltje az elnökválasztáson. A magyar jelölt szereplését jelentős mértékben befolyásolta, hogy az elmúlt két évben rendezett öt választás – két EP-választás, helyhatósági, parlamenti és a mostani elnökválasztás – közül a mostani megméretésen volt a legmagasabb (53,52 százalék) az országos részvételi arány, ami azt jelzi, hogy a románok számára nagy jelentőséggel bír az elnökválasztás. Kelemen 371 451 voksot kapott, ez mintegy 162 ezerrel kevesebb, mint amennyit Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje 2004-ben szerzett. /Kelemen Hunor Hargita és Kovászna megyében nyert. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2009. november 25.
Diadalt kiáltott az RMDSZ országos vezetősége, de ők is tudják: csúfosan leszerepelt az államelnök-választásokon Kelemen Hunor, a szövetség jelöltje. Hargita megye független polgármesterei hivatkoztak egy október 21-én kiadott kormányhatározatra, mely országos szinten is port kavart, ugyanis a helyi önkormányzatok költségvetésének „kiegyensúlyozására” kiutalt pénzek mögött politikai számlafizetések, illetve választási munícióbiztosítás bújt meg. Az RMDSZ hangoztatta, hogy Kelemen Hunor nemcsak egy párt, hanem valamennyi erdélyi jelöltje, ezért azt lehetett gondolni, hogy nem tesznek különbséget magyar és magyar önkormányzat között. A Hargita megyei településeknek leosztott pénzt felsoroló lista azonban rácáfolt erre. Az nem meglepő, hogy a listán szereplő helységek közül Balánbánya kapta a legtöbbet (300 ezer lejt), hiszen a többségében románok lakta várost mindig is elkényeztették. Ezután a legnagyobb összegeket, egyenként 80 ezer lejt Gyergyóholló, Máréfalva és Varság kapta. Volt egy állandó szám, a 15 ezer. Ezek az aprócska összegek érdekes módon a független magyar polgármesterek vezette településekre jutottak, köztük van a megye legnépesebb községe, Csíkszentdomokos. A Magyar Polgári Párt polgármesterei vezette helységek esete: ketten kaptak 15 ezer lejt, a többiek pedig (köztük két város: Gyergyószentmiklós és Tusnádfürdő) lemaradtak a listáról, semmit sem kaptak. Állítólag Verestóy Attila szenátor végezte a pénzosztást. Az a hatalmi kör, mely beszél a magyar összefogásról, magyar egységről, tetteivel diszkriminálja azon színmagyar településeket, melyek lakói nem RMDSZ-es jelöltre szavaztak. /Szondy Zoltán: Egy kudarc magyarázata. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./
2009. november 26.
Káoszt és veszteséget okoz a közalkalmazotti szférában elrendelt nyolcnapos kényszerpihenő. A pedagógusok éppen abban az időszakban lesznek fizetés nélküli szabadságon, amikor a végzős diákoknak a jövő évi érettségire kell beiratkozniuk. A közalkalmazottakat kényszerszabadságra küldő törvény egyik következményeként három napra bezárják a Hargita Megyei Tanács főbejáratát. /Horváth István, Antal Erika: Lakat alatt a közszféra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2009. november 27.
A Hargita megyei önkormányzat döntése révén a székely zászló lett a megye hivatalos lobogója. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint a zászló elfogadásával a tanács a székely szimbólumok széles körű elterjedéséhez, a székely identitás erősítéséhez is hozzá tud járulni. A kék és aranyszínű, napot és félholdat tartalmazó megyezászló hasonlít ahhoz a lobogóhoz, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett székelyudvarhelyi székely nagygyűlésen fogadtak el. A tervezet ellen szavazott a román képviselőkön kívül a Magyar Polgári Pártot képviselő Árus Zsolt is, hét polgári párti tanácsos tartózkodott. Farkas Csaba, Ferencz Csaba és Árus Zsolt – a házbizottság tagjai – közölték: nem értenek egyet azzal, hogy Hargita megye kisajátítsa a Székelyföld lobogóját. „A székely zászlót és a címert a Székely Nemzeti Tanács saját jelképeiként fogadta el. /Gyergyai Csaba: A székely zászló a hivatalos lobogó Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2009. november 30.
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati képviselői tiltakoznak a tanácselnök és az RMDSZ frakció megkülönböztető eljárásai ellen. 1. Csillag Péter mandátumigazolását hónapokig halogatta az elnök. Az MPP bírósági úton kénytelen a törvénytelen, megalázó és jogtalan eljárás orvoslására. 2. Borboly Csaba tanácselnöknek kötelessége tájékoztatni a képviselőtestületet a megye pénzügyi helyzetéről, ennek ellenére a tisztázást ismételten kérő MPP-és tanácsost minősíthetetlen hangon kiutasította a teremből. 3. A rendes tanácsülések megtartását törvény szabályozza. Az elnök nem tartja be a kötelező határidőket, számtalan esetben az ülés előtti éjszaka vagy a teremben értesülnek az MPP képviselői az újabb határozattervezetekről, amelyeket megszavaztat az RMDSZ többséggel. 4. Borboly Csaba külföldi utakkal jutalmazza – kizárólag- az RMDSZ-es tanácsosokat. 5. A községeknek járó közpénzek leosztásánál Borboly Csaba „bünteti” azokat a községeket, amelyeket a Magyar Polgári Párt irányít. 6. A Magyar Polgári Párt Székelyföld autonómiájának kivívása céljából jött létre, ezért tartózkodott a Hargita megye ún. „megye zászlójának” szavazásakor. A székely zászló a székelység egészének szimbóluma, Székelyföld jelképe. /MPP- tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./
2009. december 2.
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezete közleményben utasította el Klaus Johannis támogatását.,,A nagyszebeni polgármester a háttérben megbúvó posztkommunista erők trójai falova – áll a közleményben –, aki 2004-ben az RMDSZ-szel, Verestóy Attilával és a Nastase–Hrebenciuc vezette szociáldemokratákkal közösen akadályozta meg a Magyar Polgári Szövetség indulását a helyhatósági választásokon. ” Az MPP emlékeztetett, hogy az akkor Német Fórum színeiben induló polgáriak ellen Klaus Johannis törvényszéki eljárást kezdeményezett. Azért sem lehet szavazni a Johannist támogató szövetségre, mert a szebeni polgármester elutasítja az autonómiát – szögezte le az MPP közleménye. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./
2009. december 2.
Hatalmas turisztikai potenciál rejlik a Székelyföldben, csak meg kell tanulni kihasználni a lehetőségeket – mondta el Nagy Benedek egyetemi adjunktus a Hargita megyei szállásadók hétvégi tanácskozásán. Kolumbán Gábor közgazdász előadásában a vendéglátók együttműködésének fontosságát emelte ki. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a helyi potenciált a helyieknek kell kiaknázniuk, csakis ebben az esetben marad a haszon a Székelyföldön. A találkozón az internetes népszerűsítés fontosságáról is szó esett. Fazakas Szabolcs egy olyan interaktív honlapot mutatott be, amelyet a panziókat, természeti, történelmi látványosságokat bemutató kisfilmek tesznek különlegessé. A több mint száz kisfilmet tartalmazó turisztikai honlap angolul is böngészhető, és a www.iranytu.ro, illetve a www.arrival.ro címek alatt néhány napon belül böngészhető is lesz. /Csáki Emese: A székelyföldi vendéglátás jövőjéről értekeztek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./
2009. december 3.
Hargita és Kovászna megyékben pusztították ki tarvágással a legtöbb erdőt, nem törődve a talaj és a víz minőségével. Az idén létrehozott Székelyföldi Fejlesztési Intézet, illetve annak Sikeres Székelyföld elnevezésű konferenciasorozata kéthavonta rendez szakmai fórumokat felváltva Kovászna és Hargita megyében. A nyár közepén az első téma a szakmai tudás és különösképpen a helyi egyetemeken végzett fiatal szakemberek tudásának a felhasználási lehetőségeit járta körül. A második szakmai fórum a turizmussal, illetve az a települési arculatépítéssel foglalkozott. A harmadik témakör környezettudatosság volt, melyet a két megye vezetői, parlamenti képviselői, egyetemi tanárai, egész sor civil szervezet jelenlétében vizsgáltak. /Székedi Ferenc: Jelképeken innen és túl. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2009. december 3.
Tizenötezer lejjel támogatja a Hargita Megyei Tanács a Bákó megyei csángó gyerekek magyar nyelven való oktatását, az összegből 80 diák csíkszeredai taníttatását, illetve felzárkóztató programok finanszírozását biztosítják. Az erre vonatkozó szerződést december 2-én írta alá Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Adrian Solomon, a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke. /Csáki Emese: Székely–csángó összefogás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
