Tíz háromszéki középiskolás énekkar vett részt március 23-án Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban tartott megyei kórusolimpián, amelyet idén a Kodály-év jegyében szervezett a tanfelügyelőség. A három kategóriában megfelelő pontszámot kapott együttesek részt vehetnek az egy hét múlva Brassóban sorra kerülő megyeközi megmérettetésen. /Ferencz Csaba: Kórusolimpia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2007. március 24.
Az Európai Unió egyik alapítója, Jean Monnet (1888-1979) francia politikus, közgazdász nevét vette fel március 23-án ünnepélyes keretek között a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola uniós konferenciaterme. Az Európai Gazdasági Közösség létrehozását célzó római szerződés aláírásának ötvenedik évfordulója (március 25.) tiszteletére az ország ötven tanintézete kapott európai iskola megnevezést azáltal, hogy egy-egy EU-alapítóról nevezték el egy termét. A kormány stratégiai bizottsága azért választotta a Ravasz Erzsébet igazgatása alatt működő Puskás-iskolát Háromszékről, mert ez írta és nyerte a legtöbb pályázatot a megyéből, ami a műhelyektől az étkezdéig, a számítógépteremtől a különböző szaktermekig mindenütt meglátszik. /Fekete Réka: Háromszék első európai iskolája (Puskás Tivadar Szakközépiskola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2007. március 26.
Gazdaságokat árasztott el, földcsuszamlásokat okozott, településeket hagyott ivóvíz nélkül és háztetőket tépett le, az ország tíz megyéjében okozott károkat a hétvégi vihar. Az árvíz 38 települést érintett, mintegy százötven ház és 800 hektár termőföld került víz alá; 28 személyt kilakoltattak. Gyergyószentmiklóson beljebb ültették az ablak melletti padsorból a gyermekeket, mert félő volt, hogy az épület előtti fenyők kitöri az ablaküveget, mondta el Lakatos Mihály, a Salamon Ernő Gimnázium igazgatója. Ilyen körülmények között nem lehetett folytatni a tanítást, az iskola biztonságosabb, hátsó kijáratán vezették ki a diákokat az utcára. A városban húsz fát döntött ki a szél, a Csíky-kertben 300 köbméternyi 80–90 éves fenyő dőlt ki, a temetőben többtucatnyi síremlék szenvedett kárt a rájuk dőlő fák miatt, villanyvezetékek szakadtak le. A háromszéki Bodza-vidéken és Márkosréten mintegy 150 háztartás került víz alá, három iskolában szüntették be a tanítást. A háztartások nagy része Szitabodzán került víz alá. A Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdőn tizenöt gazdaság került víz alá, a Cserna völgyén további öt lakást rongált meg az ár. Máramaros megyében háztetőket tépett le, Beszterce-Naszód megyében több tízezer köbméter fát döntött ki a viharos szél. /Emberáldozatot követelt a tomboló vihar. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./
2007. március 26.
Az Európai Unió strukturális alapjaiból újíthatják fel Székelyudvarhely történelmi központját, a város részt vehet az Urbact II elnevezésű programban, és város-korszerűsítésre pályázhat 2007 és 2013 között. Székelyudvarhelyen a város főtere, a Kossuth, a Bethlen Gábor és a Szent Imre utca, valamint a Székely támadt vár és környéke teljes felújítására készül integrált fejlesztési terv. „A történelmi városközpont épületeiben fél évszázad alatt alig történt infrastrukturális fejlesztés, a legtöbbjét államosították, és olcsó bérlakásként használták” – magyarázta Puskás Emese, a polgármesteri hivatal fejlesztési osztályának munkatársa. A központi épületek helyreállítása igen költséges, nem beszélve a műemléknek nyilvánított Székely támadt várról, amelynek helyreállításával évtizedek óta birkózik a város. Székelyudvarhely költségvetéséből ilyen nagyságrendű beruházásra nem jutna pénz. A pályázatot az Urbact programra várhatóan szeptemberben írja ki az integrációs minisztérium. Székelyudvarhely egyetlen nem egyházi műemlékének, a központtól kétszáz méterre található Székely támadt várnak és környékének felújítási terve már tíz évvel ezelőtt elkészült. Tavaly januárban több köbméternyi kő omlott le az északi falból. A Székely támadt várat 1562-ben, János Zsigmond parancsára kezdték építeni Udvarhelyen, ikerpárját, a Székely bánja várat pedig a háromszéki Lécfalva határában a Várhegyen. Az erődítmények a születő erdélyi államiság, a fejedelmi hatalom erejének megerősítését szolgálták a szabadságjogaikért fegyverrel is harcoló székelyekkel szemben. A várakat a 16. század végi székely lázadások alkalmával lerombolták. /Kovács Csaba: Várjavítás uniós pénzből. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./
2007. március 26.
Tizenhat háromszéki – hat egyházi és tíz világi – kórus vett részt március 23-24-én a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok tizenharmadik és a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek hetedik találkozóján, melyre Kézdivásárhelyen a kantai római katolikus műemlék templomban került sor. A szervezők – a kantai római katolikus plébánia, a helybeli Pro Cantus Egyesület és a Seprődi János Kórusszövetség – által szervezett találkozón négyszázötvenen vettek részt. /Iochom István: Kettős kórustalálkozó Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./
2007. március 27.
Katasztrofális Háromszék gazdasági helyzete, Románia öt éve fejlődési pályára állt, de a megyében ebből semmit nem tapasztalunk – hívta fel a figyelmet Fazakas Tibor vállalkozó, a Magyar Polgári Szövetség gazdasági szakértője. Az elmúlt tizenhét évben a megye és Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es vezetői rengeteg ötlettel álltak elő, de ezek megalapozatlanok voltak.,,Beszéltek sok egyéb mellett Székelyföldi Fejlesztési Régióról, önkormányzatok társulásáról, ipari parkról, és egyikből sem lett semmi. Egyre több román és magyar vállalkozó panaszkodik, hogy a megye és a város vezetői képtelenek beindítani a gazdasági progressziót. Országos utolsó helyen állunk a külföldi befektetések terén, a leosztott pénzeket nem a közérdek, az általános fejlődés el-segítésére próbálják elkölteni, hanem klientúraépítésre használják” – hangsúlyozta. Fazakas Tibor felidézte, hogy az RMDSZ-es vezetés végigasszisztálta az áldatlan magánosítást, emberek ezrei maradtak munka nélkül, és sikerült szinte teljesen felszámolni a megye iparát. Székelyföld és Háromszék ,,kirablásának” egyik példájaként említette a kőbányákat. Az át nem gondolt intézkedések sorába illeszthet-, hogy országúttá nyilvánították a Földvár-Sepsiszentgyörgy-Kovászna-Zágon-Bodzaforduló útszakaszt abban a reményben, hogy majd központi alapokból lesz pénz rendbetételére. Ez nem történt meg, de az út menti települések lakói most hatalmas árat fizetnek, minden traktor és pótkocsi után harmincmillió lejes útadót kell lepengetniük.,,Egyre jobban látszanak annak a következményei, hogy tizenhét éve ugyanaz a csoport irányítja a megyét” – hangsúlyozta Fazakas. /Farkas Réka: Háromszék nem fejlődik (Vádolják az RMDSZ-t). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./
2007. március 29.
Második alkalommal adott át Pro Cultura Hungarica-díjat háromszéki alkotónak a Magyar Kulturális Koordinációs Központ. A sepsiszentgyörgyi, 60 egyéni tárlatot, 15 országban 202 kiállításon részvételt magáénak mondható Kovács Géza szobrászművészt Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki. /Domokos Péter: Pro Cultura Hungarica Kovács Gézának. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2007. március 31.
Megnőtt a háromszéki ifjúsági szervezetek pályázó kedve: míg tavaly húszan fordultak a megyei ifjúsági igazgatósághoz különféle tevékenységek támogatásáért, és ebből csak kettő volt falusi, idén már huszonnégy egyesület állt elő terveivel, közülük öt faluról. Tischler Ferenc intézményvezető szerint ez annak a jele, hogy 2006 folyamán beépült a köztudatba az igazgatóság léte. Felújították a besenyői tábort és felvetették nemzetközi szállásrendszerbe. /Demeter J. Ildikó: Megmozdult a fiatalság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./
2007. március 31.
Impozáns kötettel /Háromszéki olvasókönyv/ rukkoltak ki a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Charta Kiadó a háromszéki magyarok augusztusi világtalálkozójára. A tekintélyes kötet Kovászna megye leírásával indít (Kisgyörgy Zoltán), Hermann Gusztáv Mihály történész Székely történeti kis tükröt adott közre, szerepel még a kötetben Demeter Lajos Háromszék területi egységeit és népét székenként való bemutatása, Szellemi értékek címmel Háromszék népművészetéről, művészettörténetéről, iskoláiról, a Székely Nemzeti Múzeumról, a Kézdivásárhelyi Múzeumról, a csernátoni Haszmann Pál Múzeumról, a kézdivásárhelyi színjátszásról és Háromszék írott sajtójáról. A könyv legterjedelmesebb részét a Háromszéki írók, írók Háromszékről fejezet tölti ki. Alig ismert régi szerzők is szerepelnek. A Háromszéki olvasókönyv olyan emlékkönyv, amelyet az itthon élők s a nagyvilágba szétszóródottak örömmel olvashatnak. /Sylvester Lajos: Háromszéki olvasókönyv (Reprezentatív kiadvány a világtalálkozóra). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./
2007. április 3.
A nem hivatalos autonómia-népszavazás eredményeinek érvényesítésére hazai és nemzetközi szakemberekből álló bizottságot alakított a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), tájékoztatott Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. A szakbizottság megalakításáról az SZNT sepsiszentgyörgyi ülésén döntöttek. „Hamarosan személyesen is megkeresünk néhány szakembert, és felkérjük őket a közös munkára. Eva Maria Barki nemzetközi jogász és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor jelezte részvételét, de többek között számítunk Antal Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő, szociológus és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester segítségére is” – sorolta Ferencz Csaba. /Kovács Zsolt: Bizottság érvényesíti a referendum adatait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2007. április 4.
Az RMDSZ-es tanácstagok elsöprő többségének szavazatával a megyei közgyűlés elfogadta az önkormányzat részvételét a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesületben. A fejlesztési ügynökségként létrehozandó egyesületet tervek szerint a megyeházán kívül a sepsiszentgyörgyi és a kovásznai, továbbá 35 községi önkormányzat alakítja meg. Demeter János és Vajda Lajos, a megyei tanács elnöke, illetve alelnöke az egyesület hasznát ecsetelték. Elmondták, ez nem háromszéki találmány, máshol már jól bevált, például Temes megyében már 1999 óta. Kifejtették, 2000-ben egyetlen programban sem vettek részt önkormányzatok, ehhez képest idén 160 projekt fut. A községeknek nincs lehetőségük a pályázatok menedzselésére, a tervek elkészíttetésére, a közbeszerzések lebonyolítására, ezért szükséges az egyesület, mely uniós pénzek lehívásához nyújt segítséget. A csatlakozási határozatot még 37 helyi tanácsnak is el kell fogadnia, aztán megtarthatják az alakuló közgyűlést. /Szekeres Attila: Letették az alapkövét (megyei fejlesztési egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2007. április 11.
Sem az általános, sem a gimnáziumi tantervek nem foglalkoznak az ősi székely székek rendszerének kialakulásával, így a mai ifjúság igen keveset tud erről. A Nagyküküllő felső völgyében mintegy 130 falut számláló Udvarhelyszék a legfelsőbb, úgynevezett anyaszék szerepét töltötte be Itt székelt a székelyek ispánja, majd főkapitánya, főbírája, s a székely peres ügyek felső továbbviteli fóruma. A Maros és Nyárád mentén alakult ki Marosszék, a későbbi Marosvásárhely székkel. Háromszék, amint neve is jelzi, eredetileg három különálló székből állott. Ezek között Sepsiszék az Olt és Feketeügy közötti síkságra terjedt ki, a Kárpátok délkeleti láncának nyugati lejtői alatt. Orbaiszék a Feketeügy bal partján, míg Kézdiszék ettől keletre, a Feketeügy völgyének felső részén feküdt. Csíkszék az Olt és a Maros hegyek közé szorított völgykatlanban helyezkedik el. Eredetileg ez a hat szék tartozott az udvarhelyi ispán, majd főkapitány és főkirálybíró hatáskörébe. Ehhez az eredeti hat székhez sorolták hetedik székely székként Aranyosszéket. Később vált ki Csíkszékből Gyergyószék és Kászonszék. Sepsiszék mellett alakult ki már a XIV. század végén Mikóvárszék, s Udvarhelyszékből vált ki Székelykeresztúr székhellyel Keresztúrszék, délen, az úgynevezett Erdővidéken pedig Bardócszék. A XVI. század első felében említik először Marosszék fiúszékét, Szeredát, Nyárádszereda székhellyel. Mindezek tulajdonképpen az önkormányzatok első megalakulásai voltak, melyeknek legfőbb szerve a „nemzeti gyűlés” volt. A székely nemzeti gyűlések helye legtöbbször Székelyudvarhely volt, kétszer pedig a vele szomszédos Agyagfalva (1506, 1848). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: A székely székek kialakulása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2007. április 14.
Beczásy István, a háromszéki földbirtokosok egyik utolsó mohikánja is elment. Csendben, méltósággal, mielőtt a századik életévét betöltötte volna. Beczásy István a kitelepítés, üldöztetés után a kilencvenes években úgy lépett vissza a közéletbe, úgy indította újra a gazdálkodást, mintha fél évszázadig nem kényszerült volna kényszerlakhelyekre. Több mint egy évtizedes meghurcoltatása, kényszerlakhelye, majd állami szolgálata sem akadályozta meg abban, hogy dolgozzon. Legutóbb is arról beszélt: mit kellene tenni, hogy a székely nép ne váljék földönfutóvá. /Ferencz Csaba: A megmaradás öröksége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./ Megjelent az önéletírása: Beczásy István: Bekerített élet /Literator Kiadó, Nagyvárad, 1995/
2007. április 18.
A háromszéki önkormányzat évek óta próbál a dél-tiroli autonóm tartománnyal együttműködési kapcsolatot kialakítani, a nyitás első jele csak most érkezett: a Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulójához kötődő rendezvények keretében a dél-tiroli Trentóban nemzetközi konferenciát tartottak Európa határai és a régiók címmel, melyre a dél-tiroli kormány meghívta a megye tanácselnökét is. Demeter János előadásában Háromszéket, a székelyföldi regionális és autonómiatörekvéseket mutatta be. Dél-Tirolban tapasztalható, hogy tényleg jobb ott az élet, és láthatja a fantasztikus fejlődést. Demeter János javasolta a dél-tiroli elnöknek, hogy Romániából hívjanak meg fiatal politikusokat, közéleti embereket, magyarokat, románokat egyaránt, hogy megtapasztalhassák, miként működik egy autonómia, hátha így csökkenteni lehetne az üggyel szembeni idegenkedést. Különben a tartomány alelnöke tagja az Európai Régiók Bizottságának, tehát ott kollégája Demeter Jánosnak, s már tárgyaltak arról, a különböző autonóm területekről származó képviselőket hívják meg Háromszékre, a témában szervezendő szakmai konferenciára, hogy mondják el tapasztalataikat. /Szekeres Attila: Dél-Tirol nyit felénk (Székelyföldi Autonómia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
2007. április 21.
Megjelent a Sepsiszentgyörgyön kiadott Történelmi Magazin májusi száma is. A Bolyai Tudományegyetem tündöklésével és buk(tat)ásával ismertet meg a folyóiratban Vanek Ferenc. Kádár Gyula, a lap szerkesztője és kiadója tanulmányt közölt a székelyek és Vitéz Mihály kapcsolatáról. Folytatódik a Háromszék jeles személyiségei sorozat, ezúttal Benedek Eleket, Apor Pétert, Andrád Sámuelt és Cseh Imrét mutatja be a lap. /Korábban jelent meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./
2007. április 25.
Évről évre a legfontosabb politikai eseményeket összegzi, háttértanulmányokkal világít rá, dokumentálja a jelentős társadalmi, közéleti kérdéseket a Romániai Magyar Évkönyv, amelynek a napokban megjelent a hatodik, 2006-os kiadása. A szerkesztő, Bodó Barna április 24-én Sepsiszentgyörgyön is bemutatta eddigi munkájukat, és beszélt a kiadással járó gondokról is. Minden közösség megpróbálja létét dokumentálni, erre szolgálnak a politikai, társadalmi, statisztikai évkönyvek – ismertette szándékukat Bodó Barna. Az emlékezet elmossa a legfontosabb politikai történéseket, ezek a kiadványok azonban megőrzik, a jövő kutatói, illetve a mai folyamatok iránt érdeklődők számára nyújtanak segítséget. Az évkönyv rovatait neves szakértők, többnyire kolozsvári egyetemi tanárok szerkesztik. Külön fejezet elemzi a politikai eseményeket, adatokat, folyamatokat vesznek számba szociológiai, demográfiai szempontból, kulturális, oktatási kérdésekkel foglalkoznak, figyelnek a társadalmi kihívásokra, a szociális és egyházi ügyekre, illetve minden évben elkészül egy nagyon komoly eseménykronológia és dokumentumgyűjtemény. Bodó Barna kiemelt fontosnak ítélt írásokat, és bemutatta az egyik háromszéki szerzőt, Váry O. Pétert, a Háromszék munkatársát, aki negyedik alkalommal publikált az évkönyvben. Az Romániai Magyar Évkönyv további megjelenése bizonytalan. A magyarországi támogatási rendszer szétverése pályázati lehetőség nélkül hagyta a szerkesztőket. Tavaly 90 millió lejt nyertek a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Communitas Alapítványtól, a nyomdaköltségek azonban 96 millióra rúgtak. Idén már csak a hazai finanszírozásban reménykedhetnek. Ezért önkormányzati segítséget kértek. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, több évkönyv megvásárlását ígérte, és hasonlóan viszonyult a megkereséshez Csíkszereda, Nagyvárad, Szatmár városvezetője, illetve a Maros megyei önkormányzat. /Farkas Réka: Közéleti krónika, hatodszor (Romániai Magyar Évkönyv). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2007. április 27.
Az erdőtulajdonosok érdekeit csorbítaná a vadászati törvény RMDSZ-es kezdeményezésű módosítása. RMDSZ-es kezdeményezésre próbálja a parlament kivenni az erdőtulajdonosok zsebéből annak a pénznek a négyötödét, amelyet a tavaly elfogadott vadászati törvény adott oda, egyelőre csak elméletben. A törvénytervezetet Kelemen Atilla képviselő mellett valamennyi parlamenti frakció egy-egy képviselője aláírta. Benedek Barna háromszéki vadgazdálkodási mérnök felhívta az RMDSZ parlamenti frakcióinak a figyelmét arra, hogy a tervezett módosítás a szegény erdőtulajdonosi réteggel szemben a vadászatnak hódoló keveseknek kedvez. Kelemen Atilla és képviselőtársai arra hivatkoznak, hogy az erdőhasználati díjat Romániában is az európai országokban alkalmazott szinthez szeretnék igazítani. Kelemen Atilla szerint a vadásztársaságok mellett valamennyi tulajdonos is kedvezményezettje lesz a törvénymódosítási javaslatnak. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőnek a lap megemlítette, hogy vadászként és erdőtulajdonosként is érintett a törvényalkotásban. „Egy újságíróval sem tárgyalok, aki abból indul ki, hogy érintett vagyok egy törvényt illetően. A legkevésbé pedig a Krónika újságírójával” – mondta a frakcióvezető. /Gazda Árpád: Bakot lőttek? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
Csáberőt jelent a magyarországi vállalkozóknak a romániai szabadabb közlekedés, piaci közelség, valamint Erdélyben azonos nyelvi közeg, hangzott Sepsiszentgyörgyön, a Szent György Expón. Romániában évi több mint 15 százalékos fogyasztásnövekedés, valamint 30 százaléknál magasabb külkereskedelmi forgalom regisztrálható a magyarországi negatív gazdasági trendekkel szemben. Nem lehet számítani a továbbiakban termelőegységek megjelenésére Háromszéken a fő közlekedési utaktól való távolság, a nem épp olcsó munkaerő és a szakképzett humánerőforrás hiánya miatt. /Domokos Péter: Szent György Expó: csábít az erdélyi közeg. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2007. május 2.
Közel húszezer látogatót vonzott a 16. Szent György Napok végén a vásár Sepsiszentgyörgyön. Több mint kétszáz rendezvénnyel zajlott le Háromszék fővárosának ünnepe, kulturális előadásokra került sor. Kórusművek, hangversenyek, színi előadások, táncház, néprajzi- és fényképkiállítás, néprajzi konferencia, CD-bemutató, nemzetközi termékkiállítás, rockopera, dzsessz-est között válogathattak az érdeklődők. Tűzijátékkal zárultak a városnapok. /Domokos Péter: Dúskált a lovag Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./
2007. május 8.
Háromszék után a Hargita Megyei Tanács is létrehozta saját fejlesztési intézményét. A hét évvel ezelőtti közös tervek helyett külön utakon hozott létre gazdasági fejlesztési intézményt Kovászna és Hargita megye önkormányzata: a Kovászna Megyei Gazdasági Fejlesztési Egyesület már működik, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség május 9-én nyitja meg kapuit. A tervek szerint 21 szakembert foglalkoztatnak majd, egyelőre azonban csak 11 alkalmazottal indul a tevékenység. – 2013-ig 60 milliárd eurós, fejlesztésre szánt pénzösszeg érkezik Romániába. Ennek megpályázását nem bízhatjuk másokra vagy a véletlenre. A megyei önkormányzatnak kell mindent megtennie, hogy minél több pénz érkezzen a régióba” – indokolta az intézményalapítást Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke elmondta: a Kovászna megyei ADETCOV és a Hargita Megyei Fejlesztési Egyesület együttműködik majd a térség fejlesztése érdekében. A két megye elöljárói közötti nézeteltérés egyébként nem új keletű. Az áprilisban létrehozott Kovászna Megyei Gazdasági Fejlesztési Egyesülethez 37 település szeretne csatlakozni. A Székelyföldi Fejlesztési Intézet gondolata először 2000 nyarán merült fel. Később a nevét Kelet-erdélyi Fejlesztési és Kutatóintézetre módosították. A Kelet-erdélyi Fejlesztési és Kutatóintézet létrehozásáról még nem mondtak le az érintettek. /Kovács Csaba, Kovács Zsolt: Külön utakon a székely megyék. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./
2007. május 9.
Tömegesen vállalnak külföldi munkát a pedagógusok. Elvándorolnak a háromszéki pedagógusok, tömegesen mondanak fel a tanítók, tanárok, jelezte Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. Sokan kérnek fizetetlen szabadságot is – a törvények szerint tízévente három év javadalmazás nélküli szabadságra jogosultak –, és külföldön próbálnak szerencsét. A többség nem is a szakmában vállal munkát. Keresztély Irma szerint a tanításban nem okoz fennakadást a pedagóguselvándorlás, mert mindig jelentkeznek megfelelően képzett szakemberek a megüresedett katedrákra. /Kovács Zsolt: Pályaelhagyás Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./
2007. május 10.
Vajdaságban, Adán találkoztak a Kárpát-medencei családszervezetek vezetői. Erdélyből saját költségén Boldizsár Béla, a háromszéki szervezet vezetője vett részt. Elsősorban a vezetők képzése volt a cél, a szervezetek egyeztetnek, hogy a körvonalazódó családgondozási programot minden országban sikeresen lehessen érvényesíteni. A Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége által szervezett adai találkozó immár a huszadik abban a sorozatban, amely révén egyre hangsúlyosabban lehet megjeleníteni és érvényesíteni a (nagy)családok igényeit. /(Fer-): Nagycsaládos vezetők Adán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./
2007. május 12.
A Kelengye Egyesület kezdeményezésére május 28-án ünnepélyes keretek között, kézdivásárhelyi iskolák képviselőinek jelenlétében nyolc nagyméretű kopjafát avatnak fel a Nyergestetőn a háromszéki hősök emlékére, akik 1849. július 31-én és augusztus elsején Tuzson János őrnagy vezetése alatt megállították a számbeli fölényben lévő egyesült osztrák-orosz sereget. A csoportos emlékmű a tömegsír közelében áll majd, és a nyolc kopja egy-egy kézdivásárhelyi iskolát képvisel. A tanintézetek felkarolták István Sándor fafaragómester kezdeményezését, négy iskola tanulói pedig a kopjafák elkészítésében is segédkeznek. /Iochom István: Kopjafák a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2007. május 14.
A következő tanévben 30 háromszéki pedagógus marad munkahely nélkül, mivel felszámolják a vidéki iskolákban működő összevont osztályok egy részét. A Tanügyminisztérium nemrég jóváhagyta a következő tanévre vonatkozó pedagógusi állások számát, eszerint Háromszéken 4492 tanári vagy tanítói állás marad, vagyis a jelenleginél harminccal kevesebb. Az állás nélkül maradó pedagógusok azokban a vidéki iskolákban tanítanak, ahol összevont osztályok működnek. /Harminc oktató marad munka nélkül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2007. május 15.
Antal Ágota pszichológus, a háromszéki SOS telefonos lelki segélyszolgálat (TLS) képviselője szerint a szolgálatot igénybe vevők 20 százaléka visszatérő hívó. Az ünnepek előtt gyakoribbak az igénybevételek, utána már csökken a hívások száma. A TLS-t tárcsázók fele fiatal, serdülőkori, drogfogyasztással kapcsolatos kérdésekkel, a szülők válásából származó dilemmákkal-problémákkal keresik fel a szolgálatot, s nemritkán az öngyilkosság gondolatát fejükben forgatók is. Az idős embereket az elmagányosodás készteti arra, hogy tárcsázzák vonalat. Huszonnégy önkéntes fogadja este 7 óra és éjfél között a beérkező hívásokat. /Domokos Péter: SOS: akik figyelnek és hallgatnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2007. május 16.
A 2007-es nemzeti évfordulók között szerepel Batthyány Lajos gróf születésének bicentenáriuma és Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója. A Batthyány-emlékév háromszéki ünnepségsorozatának kezdete május 17-én lesz Sepsiszentgyörgyön, kiállítás nyílik, Kónya Ádám előadás tart első felelős miniszterelnökünkről: tíz évnyi közszerepléséről, fél évnyi miniszterelnökségéről, ezt követő kilenc hónapnyi fogságáról, s mártírhalálról. A kiállítás Magyarország Kulturális Koordinációs Központjának jóvoltából jöhet létre. Szeretnék, ha a tárlatanyag sepsiszentgyörgyi bemutatóját követően minél több helyre eljuthatna Háromszéken. /Váry O. Péter: Batthyány-emlékév Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./
2007. május 17.
“Milyen irányba halad az erdélyi magyar népművészet?” – fogalmazódott meg újra a kérdés az Erdélyi Magyar Népművészeti Szövetség (EMNSZ) csíkszeredai konferenciáján. Képviseltette magát Csík, Székelyudvarhely és környéke, Háromszék, Maros és Beszterce megye, Szék és Torockó. “Szükség van a jó szóra, és hinnünk kell, hogy tenni lehet a népművészetért, tárgyi anyanyelvünkért” – fogalmazott Szatmári Ferenc, az EMNSZ elnöke. Dr. Papp Kincses Emese, a Sapientia Tudományegyetem oktatója kijelentette: “A népművészet halott. Értéktelen limlomok lepik el a világot. Rikító színű kerti törpék vigyorognak ránk a kirakatokból. Ez a giccs legalacsonyabb foka. Nem lenne szabad beengedni a tájidegen kacatokat a népművészet világába. ” Elhangzott, hogy létre kellene hozni a népművészeti munkákat minősítő egyesületeket. Hon- és népismereti lap kellene. /Balogh Szabolcs: Merre, erdélyi magyar népművészet? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./
2007. május 18.
Éljen és alkosson bárhol is az ember, jó esetben összeköt a kulturális örökség. Jelen esetben a háromszéki származású tudós és nyelvzseni, Szentkatolnai Bálint Gábor öröksége teszi ezt, Borcsa János a tudós emlékének ébren tartásában vállalt szerepet, míg Háromszék vendége, Marácz László nyelvészprofesszor Bálint Gábor tudományos munkásságának befogadtatásában és újraértékelésében jár az élen. A tudományos életből hosszú időszakokra kirekesztett tudós eredményei ugyanis felértékelődtek az utóbbi időben. Marácz László professzor 1956-os szülők nyugati emigrációban született gyermeke (Utrecht, 1960), nagynevű nyugati egyetemek végzettje, majd maga is kutató és oktató (Groningen, Boston, Amszterdam), amerikai és kanadai egyetemek meghívott előadója, aki anyaországától, az összmagyarság gondjaitól soha nem távolodott el. Holland nyelven, majd angolul jelentette meg például Magyar megújulás című könyvét (1995, illetve 1996), amelyhez Tőkés László írt előszót. Sokirányú munkássága elismerése az 1996-ban neki ítélt Bocskai-díj, 2001-ben a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, 2005-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. /Borcsa János: Vendégünk Marácz László professzor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
2007. május 22.
A sepsiszentgyörgyi Rara Avis Természetvédelmi Egyesület meghívására a háromszéki Oltszemen járt Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, öt helybéli portán elhelyezte a „madárbarát kert” táblát. Kelemen László a Rara Avis egyesület elnöke elmondta: az országos viszonylatban egyedi programot 2005-ben a madárinfluenza járvány elterjedése miatt indították, hogy eloszlassák a vész miatt kialakult rémképzeteket. Akkor az egyesület önkéntesei 24 háromszéki településre látogattak el, hogy a madárvédelemről tájékoztassák a lakókat. Szigorú pontrendszer alapján bírálták el a települések elöljáróinak és lakóinak hozzáállását, ez alapján Oltszemnek ítélték oda a madárbarát falu címet. A Rara Avis egyesület arra törekszik, hogy a madárturizmus teret nyerjen. /Kovács Zsolt: Oltszem, a madárbarát falu. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2007. május 22.
Hatalmas, tizenegy évig tartó kutatómunka eredményeként született meg Gocz József könyve, amelyet május 21-én mutattak be Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. A Háromszék második világháborús frontharcosai, hadifoglyai és hadiözvegyei című kiadvány hiánypótló munka, amely méltó emléket kíván állítani az áldozatoknak. A Magyar Hadtörténeti Intézet pontos dokumentumai alapján készült, hangsúlyozta a szerző. Gocz József nyilvántartásaiban 1541 hadifogoly szerepel összesen 3601 év fogsággal, 750 frontszolgálatos és ugyanennyi hadiözvegy. Helyi kiadó nem vállalta a könyv megjelentetését, a Székelylégió és a Karpatia Műhely közös gondozásában láthatott napvilágot. Nyomdai hiba miatt a könyvből kimaradt a hadifoglyok jegyzéke. Teljes összefoglaló helyett csak a frontharcosok és hadiözvegyek névsora jelenhetett most meg székekre, falvakra lebontva, de ígéret szerint hamarosan napvilágot lát a hiányzó, hadifoglyokról szóló rész is. A könyv előszavát dr. Szabó József János hadtörténész írta. Gocz József az eddig összesített anyagot, a teljes dokumentációt a Székely Nemzeti Múzeumban helyzete letétbe. /Farkas Réka: Könyv a múltról a jelennek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./; Gocz József (sz. Sepsiszentgyörgy, 1921. április 30.) iparos család gyermekeként nevelkedett. Iskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte a Református Székely Mikó Kollégiumban 1940-ben. 1940. december 13-án bevonult katonának a Magyar Királyi 27-es Székely Honvéd Tábori Tüzér Osztályhoz Marosvásárhelyen mint karpaszományos.
