Véget ért a köz- és felsőfokú oktatást érintő törvénytervezetek közvitája, a Kovászna megyei tanfelügyelőség átadta a minisztériumnak a háromszékiek összesített törvénymódosító javaslatcsomagját. A véleményezők a jogszabálytervezet minden fejezetben találnak kifogásolni valókat. Nem értenek egyet az oktatási törvény diszkriminatív jellegével, mely bizonyos jogoktól megfosztja a nemzeti kisebbségeket. Az új törvény nem adna szabad utat a felekezeti iskolák alapításához, valamint hátrányosan különböztetné meg a fogyatékkal élő diákokat. /Fekete Réka: Nem ilyen oktatást akarunk (Háromszékiek törvénymódosító javaslatai). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
2008. február 26.
Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzos több háromszéki településen bemutatott, Megtartó szülőföld című etnofotó-kiállítása nyílt meg február 23-án a bikfalvi Téglás-panzióban.,,Azt szerettem volna megmutatni, hogy valamiért érdemes itt, a Székelyföldön élni" – fogalmazott a fotós, hozzátéve, hogy negyven felvételén olyan, népszokásokat lehet látni, amelyek maholnap el is tűnhetnek. /Mózes László: Kakas Zoltán fotókiállítása Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./
2008. február 27.
Igyekezniük kellene az önállósodni óhajtó településeknek, mert egyre szigorúbbá válnak a szabályok, és csökken a politikai akarat – fejtette ki Tamás Sándor képviselő. Az elmúlt években hét új háromszéki község született, és bebizonyosodott, előnyös az önállósodás. Tamás Sándorhoz két jelzés érkezett: Kővár és Kézdiszárazpatak elválna Szentlélektől, és a Baróthoz tartozó öt település is önállósodna. Elsőként a helyieknek kell lépniük, meg kell szervezniük a népszavazást. /Farkas Réka: Lépni kell, ha önállósodni akarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
2008. február 29.
Udvarhelyszéki estet rendezett a Kriza János Néprajzi Társaság február 27-én Kolozsváron: megnyílt Róth András Lajos Illusztrált hónapok c. kiállítása, bemutatták a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont tevékenységét és kiadványait, valamint bemutatkozott a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum. Pozsony Ferenc elmondta: rendezvénysorozatról van szó, volt már bihari és háromszéki est is, a találkozók célja megismertetni különböző erdélyi térségek kulturális életét, egyesületeit és kiadványait a kolozsvári közönséggel, mert a kutatási programok eredményei, a különféle szakkiadványok gyakran el sem jutnak Kolozsvárra. Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója ismertette a múzeum történetét. A múzeum Erdély, sőt a Kárpát-medence egyik legrégebbi ilyen jellegű magyar intézménye, csak a nagyenyedi református kollégium gyűjteménye előzi meg. Az 1797-ből fennmaradt leltárkönyv pár darabja még ma is megtalálható a múzeum állományában. A gyűjtemények mellett közel 80 000 kötetes, számos könyvritkaságot őrző tudományos könyvtára van. A múzeum egyben tudományos műhely, az ott folyó kutatómunka eredményeit igyekeznek nyomtatásban is közreadni, évente megszervezik az erdélyi magyar restaurátorok továbbképző konferenciáját, az előadásanyag pedig az Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetekben jelenik meg. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontról Hermann Gusztáv Mihály tájékoztatott, elmondta: alig több mint egy éve kezdte tevékenységét a megyei hatósugarú intézmény. Kéthetente tartanak előadásokat. Kiadványaik: az Örökségünk c. folyóirat, az Areopolisz tudományos évkönyv. Együttműködnek az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoporttal, illetve az Udvarhelyszék Kulturális Egyesülettel. /Farkas Imola: Udvarhelyszék művelődési élete közelről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./
2008. március 4.
Szakértők szerint a gazdák hanyagsága miatt veszélyes burgonyabetegség ütötte fel a fejét Háromszéken. A romániai burgonyatermesztő megyék közül Kovászna az utolsó, ahol megjelent a kór. Idén Kézdivásárhely, Lemhény és Szentkatolna környékén rendeltek el karantént az év elejétől, a gazdáknak megtiltották az ott termesztett burgonya értékesítését, és azt, hogy a fertőzött földeken továbbra is krumplit ültessenek. A betegség elterjedését úgy próbálják megakadályozni, hogy a fertőzött földeken megtiltják a legeltetést. Háromszéken nincs olyan gazda, aki ne termesztene burgonyát, a terület viszont nagyon felaprózott. Kovászna megyében az elmúlt esztendőben 22 ezer hektáron több mint 13 ezer gazda termesztett krumplit, egy átlagos parcella mindössze 2,4 hektáros. /Kovács Zsolt: Beteg a háromszéki burgonya. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2008. március 6.
Március 5-i ülésén a kormány egymillió lej összértékű támogatást ítélt meg az erdélyi történelmi egyházak számára tizenkét templomépület és más egyházi intézmény építési, javítási, valamint rehabilitációs munkálataira. Az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek közbenjárására már az elmúlt év decemberében jóváhagyott összeget a kormány tartalékalapjából különítették el. A döntés értelmében Fehér és Bihar megye egy-egy, Kolozs négy, Kovászna, Hargita és Maros egy-egy, valamint Szilágy megye három intézménye részesül a pénzből, Háromszék megyéből a zágoni református lelkészi hivatal kap anyagi támogatást. /Egymillió lej a magyar egyházaknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./
2008. március 10.
A kézdivásárhelyi Pro Cantus Egyesület és a kantai római katolikus plébánia közös szervezésében a hét végén Kézdivásárhelyen a kantai templomban tartották meg a XIV. kórustalálkozót, melyen a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok, diákegyüttesek, valamint a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületei vettek részt. /Iochom István: A felső-háromszéki katolikus templomi kórusok XIV. találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2008. március 11.
Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-es képviselő Tőkés László és Sógor Csaba EP-képviselők támogatását kérte a terület visszaszolgáltatások ügyében, amikor a múlt héten Brüsszelben találkozott velük. Kifejtette, hogy Románia 1968-as területi-adminisztratív átszervezése nyomán a Háromszéken telekkönyvezett területek egy része – több ezer hektár erdő és legelő – Vrancea és Bacau megyékhez került. A Kovászna megyeiek az elmúlt években visszakapták a Bacau megye területére került földjeiket, azonban a Vrancea megyei hatóságok akadályozzák a visszaszolgáltatást. Vrancea megyében politikai határozat született arról, hogy semmit nem adnak vissza Kovászna megyének, azaz megfogalmazásukban, „a magyaroknak”. Ez nem korrekt, mivel az ozsdolai, gelencei, zabolai, berecki közbirtokosságoknak, egyházaknak és magánszemélyeknek tulajdonjogukat igazoló irataik vannak abból az időszakból, amelyeket benyújtottak a Vrancea megyei önkormányzati és megyei bizottságoknak, de elutasították ezeket. A háromszékiek minden pert elveszítettek Vrancea megyében. /Mindent vissza! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./
2008. március 11.
Katalónia területi autonómiáját mutatta be képviselőtársainak Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője annak a rendhagyó bemutatósorozatnak a keretében, mely az európai autonómia-modellekről szólt. Katalóniában az igazságszolgáltatástól kezdve a szimbólumrendszereken keresztül a munkaügyi kérdésekig, minden az autonóm régió törvényhozó és végrehajtó szerveire tartozik. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők év elején indították el a képviselőházban az autonómia-sorozatot. /A katalán autonómiát mutatta be Tamás Sándor a képviselőházban. = Transindex. ro, márc. 11./
2008. március 11.
Legalább húsz osztályra való háromszéki elemista ingázik naponta faluról városra vagy a községközpontba, holott minden településen működik I–IV. osztályos iskola. De nem csak a diákok utaznak, hanem a tanítók, tanárok is, ráadásul az sem ritka, hogy olyan faluba érkezik meg minden reggel egy városi pedagógus, ahonnan naponta jár be a városba tanítani a helyi oktató. Az I–IV. osztályosok utaztatása legalább ötven faluban befolyásolja vagy éppen veszélyezteti az elemi tagozat működését. Jelenleg háromszázhatvannyolc 6–10 év közötti gyermeket hordanak szüleik a községközpontba vagy a közeli városi iskolába, ami azzal egyenlő, mintha ötven faluból évfolyamonként két-két I–IV. osztályos tanulót vinnének el. S mivel sok kis településen alig van összesen húsz elemistakorú gyermek, ha onnan nyolc ingázik, az ott maradóknak egyetlen összevont osztályban kell tanulniuk. /Fekete Réka: Ingázási láz már elemiben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./
2008. március 11.
Március 15-én avatják fel Sepsiillyefalván Gál Dániel (1811–1861) a háromszéki forradalmi párt vezetője, országgyűlési képviselő, kormánybiztos és címzetes honvédezredes szobrát. Vargha Mihály szobrászművész alkotása a Jókai, Mikszáth és Szabó Dezső emlékét őrző mellszobrok mellé sorakozik fel. Gál Dániel a helybeli temetőben nyugszik. Síremlékét díszes faragott fejfa jelöli, Tóth Gábor sepsiszentgyörgyi népi faragómester alkotása 1994-ből. /Kisgyörgy Zoltán: Szobrot állítanak Gál Dánielnek Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./
2008. március 12.
Március 11-én Gocz József bemutatta Háromszék második világháborús frontharcosai című könyvét Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. A kötetet Boér Hunor muzeológus méltatta, egyfajta emlékműnek nevezve a tanulmányt, mely összegzést nyújt 1541 fogságba esett honvédről, 750 frontszolgálatosról és 750 hadiözvegyről. /Albert Levente: Gocz József új könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./
2008. március 13.
Adósságtörlesztés a javából, amit évente elkészít a sepsiszentgyörgyi Demeter Lajos és a baróti Demeter László. A két Demeter negyvennyolcas kutatásának idei eredménye a sepsiszentgyörgyi szabadságharcosok névsorának összeállítása. A legteljesebb összeírást Mikár Zsigmond, az Országos Honvédegyletek Bizottságának főjegyzője (Honvéd Schematismus, 1868) készítette, ez kétszáztíz háromszéki tiszt és több mint négy és fél ezer altiszt és honvéd nevét tartalmazta, de a további név szerinti kutatás, pontos azonosítás még a századforduló előtt abbamaradt. Demeter Lajos és Demeter László kétszázhatvan sepsiszentgyörgyi negyvennyolcas azonosítását (anya, születési hely és rang szerint) végezte el az elmúlt esztendőben, levéltári iratok alapján követve életútjukat. Az összeállt anyagból kötet készül, és tervek szerint októberben lesz a bemutatója. A város férfilakosságának egyharmada vett részt Háromszék önvédelmi harcaiban, de azokról a tizenöt-tizenhat éves legényekről és idős apákról nincs kimutatás, akik Gál Sándor segélykérő hívására fegyvert fogtak a szabadságért. /Fekete Réka: Sepsiszentgyörgyi negyvennyolcasok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./
2008. március 17.
Együtt ünnepelték a magyar szabadságharc kitörésének 160. évfordulóját a sepsiszentgyörgyiek. Megkoszorúzták az Erzsébet-parkbeli ’48-as emlékművet, majd a nemzeti zászlókat és a Székely Nemzeti Tanács lobogóit lengető háromezer résztvevő előtt mondott ünnepi beszédet Albert Álmos polgármester. Chladek Tibor, a budapesti Pongrátz Gergely Polgári Kör elnöke kiemelte, hogy a ’48-as eszmék diadala a nemzeti egységnek volt köszönhető. Kézdivásárhelyen, a ’48-as emlékhelyeknél lezajlott koszorúzások után a Gábor Áron térre a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csapatai vonultak be, őket követte a felső-háromszéki települések ünneplőbe öltözött, zászlókat lengető, Kossuth-nótákat éneklő lovas, szekeres serege. Tamás Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselő ünnepi beszéde után a megemlékezések a Maksa melletti Óriáspince-tetőn zárult. A tavaly augusztusban felavatott Háromszéki Magyarok Emlékparkjában a Rétyi Kováts András fúvószenekar, a 15-ös Székely Határőr Gyalogezred, a gidófalvi hagyományőrző csoport, a dunántúli huszárok és a szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület kíséretében Háromszék magyar helységeiből több mint kétezren vonultak fel. /Kovács Zsolt: Háromszéken az összefogás mellett foglaltak állást. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./ Sepsiszentgyörgyön Chladek Tibor, a Pongrátz Gergely Polgári Kör elnöke a 12 pont követelései közül az utolsó jelentőségét emelte ki: mára megvalósult az anyaország uniója Erdéllyel az Európai Unión belül, a határok légiessé válásával. Mindezzel azonban még nem teljes az egyesülés, ez egy lehetőség, amelyet a magyarságnak kell tartalommal megtöltenie: ,,baráti kapcsolatokkal, egyesületek és városok közötti együttműködéssel lehet élettel megtölteni ezt a mostani Uniót”. Ő is az összefogás jelentőségére hívta fel a figyelmet. /Farkas Réka: A forradalom emlékét ünnepeltük Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./
2008. március 17.
Az idei március 15-i rendezvényekből kiemelkedő a Sepsiszentgyörgyön felújított Lábas Ház, melyet a város lakói birtokba vettek. Az itt élők két évszázad múltán először tudhatják magukénak azt az építményt. Röviddel 1848 után a Huszárezred Parancsnoki Székháza Siralomházzá nyomorodott, Bartalis Ferenc és Váradi József ennek az épületnek a börtönpincéiben töltötte utolsó éjszakáját. Ez az érzelmi kötődés az alapja annak a féltésnek is, amely az épületet övezte. A Lábas Ház 2000-ben a város tulajdonába került, és elkezdődött az a nyolc évig tartó, akadályokat hárító munka. Az épület felújítása Háromszéktől Bukarestig és Kiskunhalason át Budapestig terjedő rendkívüli szakmai, anyagi és politikai összefogást feltételezett. Így lehetett Siralomházból a szellemi építkezés, a Jóreménység Házává. /Sylvester Lajos: A Jóreménység Háza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./
2008. március 21.
Török József, a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezetének elnöke március 15-én furcsa kalandokba keveredett Sepsiszentgyörgyön, az Óriáspince-tetőn és Eresztevényen. Március 15-én Sepsiszentgyörgyön egyik régi ismerőse a kezébe nyomott egy röpcédulát azzal, hogy ,,nézd meg, az éjszaka mit találtam, tele volt a város ezekkel”. A papír a Noua Dreapta magyarellenes uszítását tartalmazta. Mivel a röpcédula tulajdonosa a saját példányát meg akarta őrizni, Török kölcsönkérte a papírt, majd fénymásolással készített néhány példányt, és visszament a március 15-i központi ünnepségre. Két fiatalember melléje lépett, és egyikük azt mondta: Va rog sa ne dati si noua din hartia aia (Kérjük, adjon nekünk is abból a papírból). Török József adott egy példányt az ismeretlen március 15-i ünneplőknek egyet. Török József ezt követően végignézte az ünnepséget, s azt vette észre, hogy ismeretlenek fényképezik. Este hazafelé ment, amikor egy terepruhás férfi melléje lépett, mondván, ő a Román Hírszerző Szolgálat tagja, s olyan utasítást kapott, hogy egy alacsony termetű, bajuszos és szemüveges férfi hangoskodott, ezért igazoltatnia kell. – Ki telefonált ilyesmit? – kérdezte Török. – Nem mondhatom meg – válaszolta a terepruhás. Nem volt nála semmi irat, ezért bemondta a személyi adatait. Miközben a terepruhás őt igazoltatta, négy csendőregyenruhás férfi is ott termett. Török József kikérte magának ezt az útszéli molesztálást, a terepruhás elnézést kért, és azt mondta: ő csak parancsot hajtott végre. Török József egykori politikai üldözöttként úgy érezte, hogy visszatért a Szekuritáté. Mindenki örült, hogy a háromszéki ünnepségek provokáció nélkül zajlottak le, holott a röpcédulázás, főleg annak vasgárdista-fasiszta tartalma a legsúlyosabb jogsértések közé tartozik. /Sylvester Lajos: Újra Törököt fogtak (Határhelyzetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
2008. március 22.
Háromszék településeinek egyharmadában gondoznak idős betegeket, nappali felügyeletet és munkaterápiás központot működtetnek hátrányos helyzetű fiatalok számára. Tervezik a beteggondozói hálózat bővítését, szociális mosodák beindítását, az öt éve működő Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi fiókja még idén megnyitja a negyven-ötven fogyatékos személy foglalkoztatására alkalmas műhelykomplexumot. Nagy segítséget jelent a Diakónia Keresztyén Alapítvány otthoni betegápolói szolgálata. /Fekete Réka: Szerteágazó diakóniai szolgálat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./
2008. március 28.
Háromszorosan érdemes befektetni a megyében, hiszen hamarosan a közelben lesz autópálya és repülőtér, a háromszékiek befogadóak és jó szakemberek, jelentette ki Demeter János Kovászna megyei tanácselnök a 3Invest elnevezésű, kétnapos sepsiszentgyörgyi befektetői konferencián. /Kovács Zsolt: Megéri beruházni. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./
2008. március 29.
Az RMDSZ pár nap múlva befejezi a jelöltállítást a helyhatósági választásokra. A két nappal ezelőtti kolozsvári TEKT-ülésen is csak részben tárgyaltak a jelöltállításról, inkább a kampányról, az RMDSZ által megfogalmazandó üzenetről esett több szó, nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta, hogy kijelölték az országos kampánystábot: elnök Kelemen Hunor, helyettesek: Cseke Attila és Kovács Péter. Markó a március 15-i kolozsvári magyarverés kapcsán felhívta a figyelmet az ultranacionalizmus feléledésére, az utóbb megjelent antiszemita és magyarellenes feliratok erre a tendenciára utalnak. Markó kézhez kapta az Adrian Paunescu-Hajdu Győző páros által kiadott háromnyelvű brosúrát. A címe: „A semmirekellő politikus, Markó Béla újra támadja Romániát”. Arra a kérdésre: hogy mi az RMDSZ hivatalos álláspontja, mert Háromszéktől Nagyváradig hallani, hogy hol az RMDSZ tárgyal a Magyar Polgári Párttal, hol fordítva, Markó Béla azt válaszolta, hogy az RMDSZ széles körű szabadságot biztosít a helyi és a megyei szervezeteknek. Ezeknek van döntő szavuk a jelöltállítások módszerének tekintetében. Az Országos Állandó Tanács csak akkor szól bele, ha koalíciókról van szó. /Mózes Edith: Az RMDSZ pár nap múlva befejezi a jelöltállítást. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./ Markó Béla bemutatott egy könyvecskét, amely postán érkezett az RMDSZ székhelyére, és amelyet Adrian Paunescu és Hajdu Győző írt. Markó, a politikai tekergő ismét támadja Romániát című háromnyelvű ― román, magyar és angol ― könyvet az Együtt Kulturális Egyesület adta ki, és ingyen osztogatják. Markón kívül Frunda György szenátort és Sógor Csaba EP-képviselőt is támadja a kiadvány. Markó szerint elgondolkodtató, hogy Adrain Paunescu szenátornak szava van az SZDP kulturális terveiben. Fennáll a veszélye az ultranacionalizmus újbóli előretörésének. /Markó a szélsőséges nacionalizmusról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./
2008. március 29.
A hatvanas-hetvenes években a gyors iparosítással megváltoztatták Sepsiszentgyörgyön az etnikai arányt, ez megismétlődhetett volna, mondotta Albert Álmos, visszatekintve polgármesteri pályafutását végigkísérő dilemmájára. 1962-ben a város lakossága 21 000–22 000 volt, 1990-ben pedig 68 000, ezt a román betelepítés eredménye. Albert Álmos szerint 1990 után nagy ipari létesítmények létrehozatala vagy lakóparkok jóváhagyása hasonló következményekkel járhatott volna. A polgármester szerint Háromszéken a turizmust és a szolgáltatásokat kell erősíteni, hogy megmaradjon a térség etnikai összetétele. /Farkas Réka: Városfejlesztési dilemmák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./
2008. április 2.
Hat vitás megyehatára van jelen pillanatban is Hargita megyének, közölte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, hangsúlyozva: ez sokkal inkább az érintett községek határvitája. A legismertebb határvita az Úz-völgyi, ahol a két település közötti határ, Csíkszentmárton és Dormánfalva (Darmanesti), illetve Bákó és Hargita megye határai képezik a vita tárgyát. Egy másik cifra helyzetű település Gyimesközéplok, ahol közel ötszáz ember közigazgatási hovatartozása felemás. A szóban forgó félezer embernek a személyi igazolványa Középlokra szól ugyan, de az adót már a Neamt megyei Danuc községbe fizetik. A Gyilkostó üdülőteleptől a Békási-szoros irányában fekvő terület tulajdonjoga mai napig kérdéses a gyergyószentmiklósi önkormányzat számára. Garda Dezső RMDSZ-es parlamenti képviselő több éve igyekszik tisztázni a helyzetet. A hivatalos román térképek szerint az egész Békási-sziklaszoros Neamt megyéhez tartozik. A gyergyószentmiklósi önkormányzat egy korábbi katonai térképpel tudja bizonyítani, hogy a terület megyésítés előtt a mai Hargita megye területéhez tartozott – ezt a kataszteri hivatal viszont nem fogadja el bizonyítéknak. A Gyilkostó-övezet mellett Hargita megyében a Gyimesek vidékén Csíkszék, Keresztúr mellett Háromszék folytat határvitákat. Tamás Sándor parlamenti képviselő nemrégiben jelezte, több ezer ozsdolai, gelencei, berecki, zabolai közbirtokosság, magánszemély, egyház, önkormányzat károsult az 1968-as megyésítések során. A Vrancea megyéhez csatolt területek visszaszerzésére irányuló követeléseket Tulnici település földosztó bizottsága eddig folyamatosan visszadobta. Az ozsdolai közbirtokosság ügye már Strasbourgba került jogorvoslásra. /Gergely Edit, Horváth István, Illyés Judit: Forró megyehatárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2008. április 4.
Háromszéken és Csíkszéken tart még a Magyar Polgári Párt jelöltjeinek kiválasztása. Nem indít jelöltet az MPP csíkszeredai szervezete az RMDSZ által szervezett előválasztáson – jelentette be Bíró Dénes, a nemrégiben megalakult helyi szervezet elnöke. „Az MPP jelöltjei részt fognak venni az önkormányzati választáson, de nem az RMDSZ által szervezett komédián” – hangoztatta Bíró, aki az előválasztások formáját bírálta, mivel az nem adja meg a lehetőséget a lakosságnak, hogy megyei tanácselnököt, alelnököt, polgármestert és alpolgármestert válasszon, csupán a tanácsosi listán szereplők helyezéseiről dönthetnek. Hasonlóképpen nyilatkozott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Gazda Zoltán, az MSZP sepsiszéki elnöke is. Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki területi szervezetének elnöke közleményben cáfolta az elhangzottakat. Hangsúlyozta, valamennyi polgár számára megadatott a lehetőség, hogy jelöltesse magát települése polgármesteri tisztségére, illetve megyei tanácselnök- vagy alelnökjelöltnek is. /Támadásba lendült az MPP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./
2008. április 4.
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium Háromszék egyik legrangosabb iskolája. A gimnázium az 1990–1991-es tanévtől költözött jelenlegi helyére. Az intézmény oktatói-nevelői munkáját is anyagi támogatásban részesítő Mikes Kelemen Alapítvány finanszírozásában készült el 1993-ban a névadó Zágoni Mikes Kelemen szobra. A 136 férőhelyes kollégium a város más iskoláiban tanuló lányoknak is otthont nyújt, vakációban pedig turisztikai központként működik. A gimnáziumban ebben a tanévben 1300 diák tanul, elemi szinten 16 osztály, az 5–8-as ciklusban 18, gimnáziumi szinten pedig 16 osztályban zajlik a tevékenység. Kiemelt hangsúlyt fektetnek a nyelvtanulásra. Az iskola valamennyi nyolcadik osztályt végzett tanulója tovább tanul. Osonó nevű diákszínjátszó körük már több országos első díjat szerzett, az erdélyi magyar színjátszás egyik legfontosabb utánpótlás-bázisaként emlegetik. Több mint 50 ezer kötettel rendelkező könyvtárukra is büszkék. Élénk nemzetközi kapcsolatrendszert is ápolnak, az iskola 34 hazai és külföldi testvériskolával tart kapcsolatot. Az iskola 1874-ben nyitotta meg kapuit, első igazgatója Málik József, a kor jeles pedagógusa, pedagógiai szakírója, lapszerkesztője volt. Az iskola az első világháború után felekezeti tulajdonba került, az 1948-as államosításig a református egyházhoz tartozott. Az államosítás után ismét állami elméleti líceum lett, majd 1983-tól ipari líceum. Az 1990–1991-es tanév végén a színmagyar gimnázium létrehozása érdekében zajló helyi tárgyalások eredményeként az iskola helyszínt változtatott, a régi székhely ma a román nyelvű Mihai Viteazul Főgimnáziumnak ad otthont. A Mikes Kelemen Gimnázium jelenlegi igazgatója Jancsó Árpád tanár. /Kovács Zsolt: A „vándorló” iskola. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./
2008. április 5.
,,...kiöregedve és elhagyatva, a székelység ittlétének, múltjának és jelenének élő bizonyítéka a falu” ― ez volt volt Hlavathy Károly fotóművész beszédének alapmotívuma a KépVIDÉK Alkotócsoport Háromszéki képek ― 2007 című kiállítása megnyitóján. A KépVIDÉKesek 2001 óta járják Háromszék településeit, megörökítve barázdás arcokat és ráncos tenyereket, düledező kúriákat, hogy létrehozzanak egy Háromszék falvait bemutató fotóarchívumot. /Váry O. Péter: Kiöregedve és elhagyatva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./
2008. április 7.
Április 6-án ülésezett az RMDSZ Kovászna megyei egyeztetőtanácsa, dönteni kellett: Demeter János vagy Tamás Sándor legyen-e a szövetség megyeitanácselnök-jelöltje. A 21 leadott szavazatból 19 volt érvényes, 11-en Tamás Sándort, 8-an Demetert támogatták. Az RMDSZ Állandó Tanácsa nevesíti majd a háromszéki elnökjelöltet. /Tamás Sándor több szavazatot kapott (Függőben az RMDSZ tanácselnökjelöltje). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2008. április 10.
Tisztségéről való leköszönése küszöbén osztotta meg egyik legfőbb gondját Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a nyilvánossággal. Négy mandátumán végighúzódó célja volt, hogy a fejlesztés elfogadható útjait kutassa fel szülővárosa számára. El kellett kerülni az erőszakos betelepítés folytatását, ez megváltoztatta a település arculatát a hetvenes és nyolcvanas években. Az integráció jelenleg előrehaladott, sok háromszéki kis- és közepes vállalkozó kimondottan a brassói piacra, megrendelésre termel. A választott helyhatóságnak nem kell a kezdeményező szerepkörtől idegenkednie, állapította meg a cikkíró. Egyetemet végzett fiataloknak kellene munkahelyet teremteni itthon. /B. Kovács András: Ne titkolózzunk, ha nem muszáj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./
2008. április 12.
Kőszegen 59 éves korában, súlyos betegségben elhunyt Tornay Endre András zetelaki születésű, Ferenczy-díjas, Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek emlékét több, Háromszéken elhelyezett alkotása, köztük a köpeci 1848–49-es emlékmű és a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok elé nemrég visszahelyezett térplasztikai alkotás (fotó) őrzi. /Sylvester Lajos: Tornay Endre szobrászművész halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2008. április 16.
Zsuffa Levente jelenleg független polgármester indul Kovásznán az MPP színeiben újabb mandátum megszerzéséért, jelentették be a párt megyei szervezetének alakuló ülésén. A háromszéki falvak egy részében sikerült véglegesíteniük a jelöltállítást. /Farkas Réka: Megnevezték az MPP polgármesterjelöltjeit. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./
2008. április 17.
Háromszéken a meghirdetett harmincegy iskolaigazgatói tisztségre tizenöten, míg a huszonegy aligazgatóira csupán hárman jelentkeztek. /(fekete): Nem vonzó az igazgatói szék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./
2008. április 18.
Értékes templomi orgonát kap adományként Sepsiszentgyörgy. A helyi Vox Humana kamarakórus karnagya, Szilágyi Zsolt kapcsolatai révén sikerült megszereznie a németországi Steyer város katolikus templomának szétszedés előtt álló orgonáját. Az alig 30 éves elektromos templomi orgona értéke 1,5 millió euró, de Szilágyi Zsolt karnagy közbenjárására sikerült elérni, hogy a németországi település önkormányzata Sepsiszentgyörgynek adományozza a hangszert. Albert Álmos polgármester elmondta: az egyezség szerint a háromszéki megyeszékhelynek 100 ezer euróért számolják el az orgonát, az 1,4 millió eurós különbözetet adománynak szánják. Az orgonát a sepsiszentgyörgyi Gyár utcai katolikus templomban szerelik fel. /Kovács Zsolt: Orgona Sepsiszentgyörgynek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./
