Soha nem volt akkora a különbség az országos bruttó átlagbér és a háromszéki jövedelmek között, mint decemberben: az országos bruttó átlagbért 2023 lej, a háromszéki átlag 1285 lej, azaz a két átlagjövedelem közötti különbség 738 lej. /Mózes László: Háromszéken üresek a zsebek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./
2009. február 11.
Sepsiszentgyörgyön a háromszéki megyeházára is kitűzték a székely zászlót, miután Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor a lobogó eltűnt az ülésteremből. A román megyei képviselők azonnal tiltakozásuknak adtak hangot, és követelték a lobogó azonnali eltávolítását. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök elmondta, a székely zászlót azért tűzték ki a megyeháza homlokzatára, hogy a közös ülésteremben ne zavarjon. Korábban ezt a megoldást javasolta a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete nevében Csinta Samu ügyvezető elnök is, aki emlékeztetett, hogy a lobogót a Székely Nemzeti Tanács állandó bizottságának nevében 2008 nyarán Tulit Attila adta át a tanácselnöknek azzal a kéréssel, hogy az önkormányzat használja a székelység szimbólumát. Codrin Munteanu újdonsült prefektus felszólította a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot, hogy távolítsa el a városházáról a székely zászlót. /Bíró Blanka: Székely zászló a megyénél. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./
2009. február 13.
Tisztújítást sürget a Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnökségének élén az MPP háromszéki szervezete – jelentette ki Gazda Zoltán, a szervezet háromszéki alelnöke. Mint mondta, a legtöbb Kovászna megyei településen már megtartották a március 14-ei, gyergyószentmiklósi kongresszust előkészítő gyűléseket, és az a javaslat született, hogy a háromszéki szervezet állítson elnökjelöltet. Hangsúlyozta: a jelöltállítás kapcsán Csinta Samu ügyvezető elnök neve merült fel, a jelölt személyéről azonban később döntenek. A háromszéki szervezet nem erejéhez mérten képviselteti magát a párt országos elnökségében. Az MPP-nek Erdély-szerte 6200 tagja van, ennek több mint egyharmada, 2322 személy háromszéki. /Bíró Blanka: Csinta lehet Szász kihívója? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2009. február 13.
Tárgyalást kezdeményez az RMDSZ helyi és megyei szervezeteivel a háromszéki MPP. Csinta Samu, a párt ügyvezető elnöke úgy értékelte, a vasárnapi tüntetésen megnyilvánult egység jó alapot teremtett a további együttműködésre. Kiindulópontként a tiltakozó nagygyűlés központi témáit ajánlják: arányos magyar képviselet az intézmények vezetésében, az autonómia kérdésének újabb dimenziói, illetve Traian Basescu autonómiaellenes nyilatkozatainak határozott elutasítása. Csinta egyébként az MPP nevében sikeresnek és folytatandónak értékelte a sepsiszentgyörgyi tüntetést. /Folytatni kell a tiltakozást (Egyeztetni hívja az RMDSZ-t a háromszéki MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./
2009. február 14.
Aggodalommal vette tudomásul az MPP háromszéki szervezete, hogy Tőkés László elfogadta az első helyet az RMDSZ EP-listáján. Állásfoglalásukban leszögezték: csatlakoznak a felek álláspontjához, az autonómia ügyének európai fórumokon való egységes képviselete közös érdek és prioritás, de úgy vélik, az ily módon körvonalazódó, ,,úgynevezett nemzeti lista semmivel sem több pártlistánál”. Tőkés tulajdonképpen ,,biankó csekket” írt alá, vállalva a kockázatot, hogy neve fedezetet nyújt olyan ,,mélyen erodálódott személyek szerepléséhez, mint Verestóy Attila vagy Frunda György”. Kifogásolják, hogy az RMDSZ-nek az erdélyi magyar jobboldalról csak Tőkés személyére volt szüksége, véleményük szerint a tágabb koalíciós szerződés megvédhette volna Tőkést ,,a csapdahelyzettől, amelybe ez az önmagában örvendetes, de lényegében hamis, csak a látszatra koncentráló összefogás kényszerítette”. /Kifogásolják a Tőkés–Markó egyezséget (Elégedetlen az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2009. február 14.
A Háromszék Táncegyüttes alapítása óta húzódó hányódásnak jövő évben vége szakad, székhelygondjuk a színház udvarán épülő előadóteremmel megoldódik. Az eddigi városi fenntartású intézményből megyeivé válik – a Sepsiszentgyörgy polgármestere és a Kovászna Megyei Tanács elnöke közötti egyezség szerint fenntartási költségeiket ezentúl a megye állja, a székhelyet pedig a város biztosítja. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes vezetője elmondta, egyelőre az együttesnek nincs költségvetése. A Háromszék Táncegyüttes 1990-ben úgy jött létre, hogy nem örökölt semmilyen régi struktúrát, mint más intézmények, a produkciók rovására megy az esetleges költségcsökkentés. Tavaly jó évet zárt a Háromszék Táncegyüttes, nyolc bemutató volt, a tánckarnak négy, az M Stúdiónak szintén. A múlt héten volt az idei első bemutató, a Mátyás király című gyerekelőadás, jövő héten lesz a következő bemutató, az M Stúdió Törékeny című előadása Goda Gábor rendezésében. /Váry O. Péter: Gazdát cserél a Háromszék Táncegyüttes. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2009. február 16.
Az alkotmányt lobogtatva érkezett Háromszékre Traian Basescu államfő. Bár a székelyek korábban bocsánatkérésre szólították fel az államfőt, ő ráerősített: Romániában soha nem lesz területi autonómia. A Székelyföldet fellendítendő, még a héten elküldi a minisztereket a térségbe, akiknek előfutáraként tanácsosa, Eckstein-Kovács Péter elkezdi „információszerző” megbízatását. „Eldöntött tény, hogy Románia nemzetállam, a területén nem hozható létre területi autonómia” – szögezte le Traian Basescu. Az államfő közel öt órán át tárgyalt a Kovászna és Hargita megyei tanácselnökökkel, illetve a székelyföldi városok polgármestereivel. Basescu nem tartotta magát a zárt ajtók mögötti egyezséghez, hanem – amint a sajtó szeme elé került – egész pályás letámadást indított a magyar politikusok ellen. Az elnök megismételte korábbi tézisét, miszerint a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatoknál etnikai tisztogatás folyik a románokkal szemben. „Mutassanak nekem egyetlen román nemzetiségű igazgatót, osztály- vagy irodavezetőt a Hargita vagy Kovászna megyei tanácsnál vagy magyar vezetésű polgármesteri hivatalnál, és visszavonom, amit mondtam” – provokálta az elnök az RMDSZ-es vezetőket. A megszólított vezetők nem válaszoltak, az ÚMSZ viszont közölt példát: Marin Nicolae a Kovászna Megyei Tanácsnak alárendelt Útügyi Igazgatóságot vezeti. Tamás Sándor elmondta, a Kovászna megyében a román nemzetiségű igazgatók részaránya közel hatvan százalékos, ha a teljes intézményi hálózatot tekintjük, de javarészük a kormánynak alárendelt struktúrák élén áll. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint „Traian Basescu csapdát állít saját magának, amikor azt nyilatkozza, hogy Székelyföldön etnikai tisztogatás folyik a románok ellen”. Antal emlékeztetett: az államelnök azt hangoztatja, hogy Románia nemzeti állam. „De ha ebben az országban csak románok élnek, akkor ki tud etnikai tisztogatást végezni?” – tette fel a kérdést Antal, aki átadta Basescunak azt a petíciót, amelyet múlt vasárnap olvastak fel a magyar intézményvezetők leváltása ellen szervezett tüntetésen. Basescu azzal utasította vissza a dokumentumról való tárgyalást, hogy ő csak reális problémákról hajlandó beszélni. Az államfő a közel egy órás sajtótájékoztató idején többször felolvasott Románia alkotmányából. „A magyar politikusok, amikor az autonómiáról beszéltek, nem mondták el az embereknek, hogy Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam” – idézte az alkotmány első cikkelyét Basescu. Hozzátette: egyetért a „helyi autonómia” minél nagyobb kiszélesítésével. A székelyföldi önkormányzati vezetők Basescu érveire reagálva elmondták: a spanyol alkotmány első cikkelye is a nemzetállamiságot hangsúlyozza, azonban a második pontja kimondja a régiók autonómiáját, felsorolja ezek hatáskörét. Basescu a korábbiaknál is hevesebben támadta az RMDSZ-t, amelyet – amellett, hogy a térség elmaradottságáért tett felelőssé – nem lojális partnernek és „szavazatvadásznak” nevezett. A államfő kitért a Magyar Polgári Szövetséggel fenntartott korábbi kapcsolataira is, amelynek elnökét – Szász Jenőt – székelyudvarhelyi polgármesterként empátiából támogatta. „Ugyanaz történt vele, ami velem bukaresti főpolgármesterként: akadályozták munkájában” – fejtegette Basescu, az RMDSZ-re utalva ezzel. Nem létezik kormányprogram arról, hogy moldovai románokkal népesítsék be Kovászna és Hargita megyét, jelentette ki Basescu. Az államfőt Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök tájékoztatta arról, hogy tavaly ősszel levelet kapott a belügyminisztérium egyik illetékesétől, aki arra kérte, hogy teljesítse egy moldovai család Székelyföldre telepedési kérését. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Román Kommunista Párt archívumából megszerzett, 1985-ből származó átirattal bizonyította, hogy erőszakosan zajlott a románság Székelyföldre való betelepítése; abban ez áll: „(...) hogy Marosvásárhelyen a románok száma az összlakosságon belül elérje vagy meghaladja a következő két éven belül az 50 százalékot, az szükséges, hogy engedélyezzék ebben az időszakban 7600 román nemzetiségű alkalmazását a szocialista egységekben (...). ” A moldovai Vasile Botnaru kérésében egy olyan kormányprogramra hivatkozott, amely Kovászna és Hargita megye benépesítését érinti. Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu kisebbségügyi tanácsosa kifejtette: nem tehet arról, hogy Basescu mit nyilatkozik a magyar ügyekről. /Kovács Zsolt, Lokodi Imre, Isán István Csongor: Az asztalt verte Basescu. Nekiesett az RMDSZ-nek az újra a Székelyföldön „üdül” államelnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ Basescu elnök február 14-én először Kovászna és Hargita megyék rendőrfőnökeit, majd a prefektusokat fogadta, ezután ebédre látta vendégül a két megye tanácsának vezetőit és a háromszéki polgármestereket. Az államfő kifejtette, hogy a decentralizáció híve, majd bírálta az RMDSZ-t, hogy hosszú évekig volt kormányon és nem támogatta hatékonyan a két székely megyét. . /Bíró Blanka: Basescu a Székelyföldön: decentralizáció igen, autonómia nem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2009. február 16.
Kisgyörgy Zoltán helytörténész, a lap munkatársa február 13-án Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban A háromszéki harangok és Gábor Áron címen előadást tartott. Mintegy háromszáz műkincs értékű harang szól ma a megye templomaiban, még azután is, hogy ágyúöntés céljából az 1848-as önvédelmi harc idején, de az első világháború alatt is megtizedelték a harangállományt. Gábor Áron kérő szavára 313 harangot gyűjtöttek be a székely székek, közülük legtöbbel Háromszék, szám szerint 125-tel járult hozzá a fegyverkezéshez. A megye legrégebbi harangja szotyori református templom tornyában ma is szól, igaz, csak ünnepekkor. Az 1426-ban öntött harangot az Olt vizébe süllyesztették az utolsó tatárbetöréskor, s véletlenül került felszínre, szintúgy, mint az 1531-ből származó maksai, melyet Rákiné kútjába rejtettek. Kisgyörgy Zoltán egykor minden toronyba felmászott. Elmondta, sok háromszéki harang hirdeti feliratában: A villámokat szétoszlatom, a felhőket szétszaggatom, az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom. /Szekeres Attila: Dörögtek a hídfőn a székely harangok… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./
2009. február 17.
A Hargita Megyei Tanács jogi osztályának vezetője román nemzetiségű, a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél pedig hét vezetői tisztségben van román ember, közölte a Hargita és a Kovászna megyei tanácselnök. Szinte kizárólag az RMDSZ-nek köszönhető a fejlődés Kovászna és Hargita megyében, állítja Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel közös sajtótájékoztatón számadatokkal támasztotta alá kijelentését. A székelyföldi önkormányzati vezetők nem értik, miért bírálta Traian Basescu államfő az RMDSZ-t. Ugyanakkor üdvözölték a Traian Basescuval való tárgyalási lehetőséget. Hargita és Kovászna megyében huszonöt évig minden vezetői tisztséget csak románok töltöttek be, és ez még egy ideig 1989 után is így működött. Hiába jelentkeztek magyar emberek, csak románokat alkalmaztak, jelentette ki Borboly Csaba. Valóban volt etnikai tisztogatás, amint azt Basescu megfogalmazta, csak fordítva – a magyarok ellen. Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök elmondta: a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél hét vezetői tisztségben van román ember, míg a megyei tanács 141 dolgozója román nemzetiségű. Tamás Sándor fenntartja, hogy magyar alprefektusa is lesz Kovászna megyének, és György Ervin volt kormánymegbízottat nevezte meg a tisztség várományosának. Mindezt annak ellenére, hogy a kormánypártok már megegyeztek: ahol az egyik párt jelöli a prefektust, ott a másik párt adja a két alprefektust. „Traian Basescu mostani konfliktusa az RMDSZ-szel abból fakad, hogy a szövetség ellent mert mondani az állam elnökének a székelyek területi autonómiájával kapcsolatban – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök február 16-án a szenátus plénumán. Markó közölte: az államelnök által jelzett súlyos infrastrukturális problémákat és a két megye szegénységét az RMDSZ éppen az autonómia révén kívánja orvosolni. /Kovács Zsolt: Székely cáfolat Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2009. február 17.
Február 15-én, vasárnap délelőtt hálaadó szentmisével fogadták a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király Templomban a múlt héten hazaszállított koncertorgonát. Háromszék legnagyobb hangszerét Svájcban gyártották, most Magyarországról szállították új helyére. A templomban Dávid György plébános azért mondott hálát, hogy a kétéves álom valóra vált, a több ezer darabra szedett hangszer a templom különböző termeiben vár összeszerelésre. A szállítmányt elkísérte Lukács Tamás magyarországi orgonaépítő mester, aki szerint, ha minden a tervek szerint halad, április végére nem csak az építés, hanem a behangolás is elkészülhet. Dávid György plébános a széles körű összefogás eredményének látja, hogy a 2007-ben alakult egyházközség ilyen hangszerrel bővülhet. Lőffi Gellért, a hangszer beszerzése és működtetése érdekében létrehozott Vox Celestis Orgonaegyesület elnöke az anyagi gondokról is szólt, az országos és helyi költségvetés elfogadásának késlekedése miatt ugyanis kölcsönhöz kellett folyamodniuk. /Ferencz Csaba: Hálaadó szentmisén fogadták a hangszerek királynőjét (Koncertorgona Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./
2009. február 19.
Az MPP háromszéki szervezete támogatja elnökjelölt indítását a párt március 14-i kongresszusán – jelentette be Gazda Zoltán megyei alelnök. Jelöltjük neve még nem ismert, leggyakrabban Csinta Samu megyei ügyvezető elnök neve hangzott el – mondta el Gazda. Azt szeretnék elérni, hogy a fontos döntéseket meghozó elnökségben Háromszék súlyának és jelentőségének megfelelő arányban nyerjen képviseletet. /Farkas Réka: Csinta lesz az elnökjelölt? (Tisztújítást akar a háromszéki MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./
2009. február 20.
Az RMDSZ és az EMNT február 22-én írja alá a magyar összefogás listájának létrehozására vonatkozó megállapodást. „Amikor bejelentettük az egyezség létrejöttét, ismertettük azokat az elveket is, amelyekben megegyeztünk a korábbi tárgyalásokon. Azokhoz képest nem várható változás, a megállapodás szövege készen van, egy-két utolsó simítás kivételével” – mondta el Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Tőkés László az EMNT–RMDSZ-megállapodás előtt egy nappal találkozik az RMDSZ-en kívüli erdélyi magyar szervezetek képviselőivel, köztük Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. Szász sajtótájékoztatóján ismét kifejtette: nem ért egyet az EMNT és az RMDSZ közös választási listájával – szerinte a koalíció az egyetlen megoldás, amit el tud fogadni. A püspök döntése kényszerhelyzetbe sodorta az MPP-t, fejtette ki Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke. /Választási megállapodás előtt az RMDSZ és az EMNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2009. február 20.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ közötti megegyezés politikai játéktérhez juttatja az MPP-t, többek között erről akarja biztosítani a polgáriakat Tőkés László püspök. Elmondta, hogy örömmel üdvözölte a sepsiszentgyörgyi tiltakozó felvonuláson elfogadott petíciót, másrészt a tüntetés valamiképpen megelőlegezte azokat az együttműködési törekvéseket, amelyek az aláírandó megegyezésben öltenek testet. A püspök szeretné, ha országos szinten is úgy tudna együttműködni a politikum, a civil szféra és az egyházak, miként az Háromszéken sikerült. Tőkés Lászlót meglepte egyesek vehemens reagálása az előzetes megegyezésre, ugyanis két menetben is egyeztettek azokkal a szervezetekkel, amelyek 2007-ben támogatták jelöltségét. Akkor nem jutott kifejezésre az elutasító magatartás. Az MPP elnöke a legutóbbi ülésük után azt mondta, nem tudják elfogadni a megegyezést, kívül maradnak, de nem támadják Tőkés László jelöltetését. Mivel nem sikerült meggyőzni az RMDSZ-t arról, hogy koalícióra lépjen az MPP-vel, csak ez a lehetőség maradt. A püspök reméli, hogy február 21-i találkozójukon sikerül feloldani az ellentétet. /Farcádi Botond: A megegyezésnek több az előnye, mint a hátránya (Villáminterjú Tőkés Lászlóval). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./
2009. február 20.
Idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jótékonysági bálját a műemlékek javára. A hagyományoknak megfelelően a jegyekből, tombolákból és a szponzorok felajánlásaiból összejött bevételt minden évben a bálozók által megszavazott műemlék javára fordítják a szervezők. Idén Buda várában, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezték meg a nagyszabású eseményt. Idén először két háromszéki műemléket is jelöltek: az elpusztult zoltáni Czirjék-kúria még álló, barokk kapuzatát és a gidófalvi templomot, ahol nemrégiben középkori falképekre bukkantak. A zsűri döntésére mindkettő a bálozó közönség elé került. A zoltáni Czirjék-kapu egyetlen szavazatfölénnyel nyerte meg a bált, ennek köszönhetően a kapu megújulhat. /Várallyay Réka: Jótékonysági bál Budapesten (Összefogással műemlékeinkért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./
2009. február 21.
Az igazi decentralizációt az jelentené, ha az önkormányzatok maguk dönthetnének arról, milyen és mennyi óvodát, iskolát akarnak és tudnak működtetni – szögezte le Keresztély Irma főtanfelügyelő a háromszéki polgármesterekkel tartott találkozón. Idén főként azokra a beruházási munkálatokra kapnak pénzt az önkormányzatok, amelyekre tavaly és tavalyelőtt elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, illetve a tervezés. /Fekete Réka: Több beleszólást az önkormányzatoknak (Iskolahálózat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./
2009. február 24.
Több mint száz fiatal vett részt az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) országos rendezvényén, a hét végén Sepsiszentgyörgyön megszervezett 12. Versmondó és népdaléneklő versenyen. A háromnapos találkozó a vetélkedő mellett számos kulturális programot is kínált. Az ünnepélyes megnyitó után beszélgetést tartottak, amelyen Rácz Norbert ifjúsági lelkész, az ODFIE elnöke színházról, kultúráról és hagyományokról kérdezte Bocsárdi László rendezőt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatóját, Deák Gyulát, a Háromszék Táncegyüttes igazgatóját és Nemes Levente színművészt. A Mikes Kelemen Elméleti Líceumban az Osonó Színházműhely Részletek a bolyongás meséiből című, több hazai és külföldi megmérettetésen sikerrel játszott előadását láthatták az érdeklődők, a produkciót Fazakas Misi állította színpadra. A verseny szünetében Márk Attila megzenésített versekkel lépett fel, majd István Ildikó népdalénekes állt közönség elé. /Bonczidai Éva: Kulturális vetélkedő és programkavalkád. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./
2009. február 26.
Kovászna megye új prefektusa románra cserélte a megyei névadó bizottság több magyar szakemberét. Kijelölte az utca-, illetve intézménynévadással foglalkozó megyei bizottság öt tagját: Bartók Botond művelődési főfelügyelőt, Vasile Stancu történelemtanárt, József Álmos tanárt, helytörténészt, Ioan Lacatusut, a levéltár igazgatóját és Valerii Kavrucot, a Keleti-Kárpátok Múzeumának igazgatóját. Az elmúlt négy évben József Álmos és Valerii Kavruc volt a bizottság tagja, mellettük Cserey Zoltán történész, Jancsó Árpád történelemtanár és Haszmann Pál muzeológus döntött az utcák, iskolák, közintézmények névadásáról. A jelenlegihez hasonló összetételű testület rosszindulata, helytörténeti és történelmi ismereteinek hiányossága akadályozhatja a közösségi akaratot. A 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken az elkövetkező esztendőkben három román, más tájakról ide érkezett „szakember” dönti el, milyen nevek megfelelőek intézményeinknek, utcáinknak, a két magyar tag bármilyen érvét lesöpörhetik, többségi szavazatukkal érvényesíthetik akaratukat. /Farkas Réka: Elrománosított névadó bizottság (Tisztogat a prefektus). = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./
2009. február 26.
A számítógépes vizsga bevezetése óta tovább csökkent Háromszéken a sikeres autóvezetői vizsgát tevők száma. Jelenleg a jogosítványra pályázók kevesebb mint egynegyedének sikerül az elméleti vizsga. Ezzel a mutatóval Kovászna megye országos szinten hátulról a negyedik. /Bíró Blanka: Háromszék: nehéz vizsga, gyengébb eredmények. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2009. február 27.
A nem magyar nemzetiségű közösségek tagjait hátrányos megkülönböztetésben részesítette a 2007 nyarán Háromszéki Magyar Világtalálkozót szervező Kovászna megyei önkormányzat. Így döntött az Országos Diszkriminációellenes Tanács, amely egy román civil szervezet panaszának helyt adott. Asztalos Csaba, a tanács elnöke értetlenségének adott hangot, és elmondta: nem volt jelen azon a tanácskozáson, amelyen meghozták a döntést. Rámutatott, hogy a testületben ketten különvéleményt fogalmaztak meg, jelezve: nem értenek egyet a határozattal. A diszkriminációellenes tanács nem fogalmazott meg semmilyen szankciót az önkormányzattal szemben. /Diszkrimináló világtalálkozó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2009. február 27.
Miközben egyre több székelyföldi kisvárosban indul be saját tévéadás, Sepsiszentgyörgyön bő fél éve ismét megszűnt a már többször nulláról újraélesztett stúdió munkája. Pár héten belül a csíkszeredai Székely TV fennhatósága alatt kezdődik új fejezet a háromszéki képernyőkön. Van egy társaság, amely hat alapítványból áll ― ezek a Horizont, Kóréh Endre, Mikes Kelemen, Pro Georgio Sancto, Asimcov és Kereszténydemokrata Egyesület neveket viselő civil szervezetek ―, és amelynek volt sugárzási joga. Mivel a román törvények szerint tévét csak kereskedelmi társaság működtethet, létrehoztak egy részvénytársaságot egyenlő jogú tulajdonosokként, és ezt bérbe adták. Ez volt a Media 3 és az Aktív TV. Működött is évekig, de nem volt hozzá elég pénz, és végül csődbe ment ― vázolta a helyzetet Ördög Lajos, aki a megyei tanács által létrehozott Horizont Alapítvány képviselőjeként megpróbált embereket verbuválni az újrainduláshoz. Nem járt sikerrel, ezért a tágabb környéken keresett érdeklődőket. Így talált rá a Csíkszeredában működő Székely TV-re. Albert Álmos szenátor, volt polgármester is megerősítette, hogy több próbálkozásuk is volt az elmúlt esztendőkben. Az Aktív TV-nek Kereskényi Áron volt a vezetője. Elmondta, hogy a stúdió 2006 februárjától 2008 júniusáig működött, és pénzhiány miatt szűnt meg. Kézdivásárhelyen a kábeltévé tartja el a műsort, Székelyudvarhelyen is kemény vállalkozói háttér van. A kolozsvári román tévéproducer, Bogdan Eduard elmondta, hogyan lett belőle a Székely TV tulajdonosa. Megpályázott minden szabad frekvenciát. A kolozsvárit a polgármester embere nyerte, neki az üresen maradt csíkszeredai jutott. A székelyekről ugyan vajmi keveset tudott, de belevágott. A Székely TV. 2007 decemberében kezdett. Bogdan Eduard igazi székely tévét akar csinálni, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy mellé bevonja Gyergyószentmiklóst és Székelyudvarhelyt, már megegyezett velük. Mindezt Kolozsváron is lehet majd fogni, mert ott alig két magyar nyelvű tévécsatorna van. Napi 24 órára tervez, sok saját műsorral, az istentiszteletek közvetítésétől kezdve a helyi politikusokkal való beszélgetésekig. Van egyedi ütőkártyája: a kolozsvári Magyar Opera összes előadásáról van felvételük, 1990-től errefelé. /Demeter J. Ildikó: Külső kézbe kerül a sepsiszentgyörgyi tévézés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
2009. március 2.
Megváltozott az elmúlt időszakban a gyergyószéki MPP tagjainak véleménye: nemrég még azt szorgalmazták, hogy a polgári párt élén vezetőcserére van szükség, legutóbbi ülésükön azonban bizalmat szavaztak Szász Jenő jelenlegi pártelnöknek. A találkozót Szász Jenő kezdeményezte, mint mondta, Gyergyó mindig is nagyon fontos volt számára: itt szervezik az MPP kongresszusát. Az MPP gyergyószentmiklósi szervezetének legutóbbi közgyűlésén – amikor Árus Zsoltot és Szász Zoltánt küldöttnek jelölték a közelgő kongresszusra – a tagság hallgatólagos beleegyezését adta a változásra. Szász Jenő kifejtette, csak attól fogad el kritikát, aki bizonyíthatóan jobban végezte dolgát, mint ő. Éles hangon bírálta Gazda Zoltánt, a háromszéki szervezet elnökét, illetve Csinta Samu széki ügyvezető elnököt. „Mi az RMDSZ-en kívüli életnek vagyunk a megtestesítői, Csinta Samut – aki egyébként a napokban visszalépett – Toró Tibor biztatta, hogy induljon ellenem pártelnöknek. Itt azok az erők munkálkodnak, akik az MPP-t be akarják olvasztani az RMDSZ-be, és nem igaz, hogy ezt Árus Zsolt nem tudja” – hangoztatta Szász. Az ülés végén Szász Jenő bizalmi szavazást kért, amit egyedül Árus Zsolt kifogásolt. A jelen lévő kéttucatnyi MPP-tag nagy többsége kézfelemeléssel bizalmat szavazott a jelenlegi elnöknek. /Jánossy Alíz: MPP: pálfordulás Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./
2009. március 3.
„A Magyar Polgári Párt (MPP) március 14-i kongresszusa az utolsó lépés lehet a párt szétverésében, ha nem lesz legitim az országos elnöksége” – jelentette ki Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke, aki minden valóságalapot nélkülözőnek minősítette Szász Jenő pártelnöknek a Krónikában megjelent vádját, miszerint Gazda és Csinta Samu háromszéki ügyvezető elnök be akarná olvasztani az MPP-t az RMDSZ-be. Csinta Samu elmondta: lesújtó véleménye van a pártelnök nyilatkozatáról, de nem kommentálja, mert Szász Jenő saját magát minősíti vádaskodásával. Bizalmat szavazott az elmúlt hét végén Szász Jenőnek a gyergyószentmiklósi szervezet. Az egyetlen, aki nem szavazott bizalmat, Árus Zsolt MPP-s megyei tanácsos volt, aki korábban országos alelnöki tisztségéről is a Szász Jenővel szembeni elégedetlensége miatt mondott le. Árus Zsolt elmondta, a két ülésen nem ugyanazok a személyek vettek részt, ezért a bizalmi szavazás illegitim. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint Szász Jenő minden eszközt bevet annak érdekében, hogy megőrizze elnöki pozícióját, de „ehhez már nem elegendő, hogy minden bokorban RMDSZ-ügynököt vizionál”. Csép Sándor Kolozs megyei MPP-elnök szerint Szász Jenőnek vannak mulasztásai, viszont kérdéses, hogy kerülne-e jobb helyette, így még nem tudják biztosan, kit támogatnak. A pártelnöki tisztségről Szász úgy nyilatkozott, „jó volna, ha az a személy, aki bejegyeztette a pártot, továbbra is részt vehetne annak vezetésében, építésében”, így nem látja értelmét a változtatásnak. /Marakodnak a polgáriak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2009. március 4.
Az épített örökség megóvásával a magunk múltját és jövőjét is újragondolhatjuk, hiszen formanyelvében is él a nemzet – mondta el a Budapestről Háromszékre telepedett Várallyay Réka művészettörténész március 1-jén tárlattal egybekötött vetített képes előadásán, Bikfalva részben már megújult művelődési házában. A helyi építészeti értékek, az udvarházak egykori és mai arcát bemutató rendezvénnyel indult útjára a Varázslatos Bikfalva című sorozat, amelynek legfőbb célja a helybeliek bevonása a településen megkezdődött értékmegőrző programokba. /Demeter J. Ildikó: A megőrizhető varázs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./
2009. március 5.
A Magyar Polgári Párt (MPP) kongresszusa előtt tíz nappal még javában zajlik a vita arról, hogy legyen-e vezetőcsere a szervezet élén. Szász Jenő az elmúlt napokban több olyan vidéki szervezet ülésére is ellátogatott, ahonnan korábban az hírlett, hogy tisztújítást szeretnének a párt élén. Csinta Samu, a háromszéki MPP ügyvezetője – akinek neve többször is elhangzott, mint Szász Jenő potenciális kihívója – kitérő választ adott arra, hogy megméretkezik-e kongresszuson. Viták nélkül zajlott le március 3-án a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki küldöttgyűlése Sepsiszentgyörgyön. Az ülés előtt az előcsarnokban osztogatták a Székelyudvarhelyen megjelenő Polgári Élet hetilap számát, címoldalán ezzel a címmel: „Csinta: nem indulok”. Csinta Samu, a háromszéki MPP ügyvezetője azonban közölte: nem nyilatkozott a lapnak azzal kapcsolatban, hogy tisztújítás kiírása esetén indulna-e Szász Jenő ellenében a polgári párt elnöki tisztségéért. Az ülésen felszólaló Szász Jenő közölte: meglátása szerint a párt sorsa 2012-ben dől el, akkor a helyhatósági választásokon kell majd úgy teljesítenie a polgári pártnak, hogy megkerülhetetlenné váljon az RMDSZ számára. Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke fenntartja véleményét, hogy a polgári pártnak legitim elnökre és elnökségre van szüksége. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke megállapította, hogy Szász Jenő kortesbeszédet tartott, „amelynek lényege az volt, hogy mindazon kevesek, akik le akarják őt váltani, az RMDSZ vagy a Szekuritáté beépített emberei, és egyetlen céljuk a párt felszámolása.” /Kongresszus előtt – zűrzavaros állapotok az MPP-ben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2009. március 5.
Március közepén várható, hogy érdemben tárgyalnak a bíróságon a Kovászna megyei önkormányzat és az Országos Diszkriminációellenes Tanács közötti perről. A megyei önkormányzat azért indított pert, mert a tanács elmarasztalta és figyelmeztetésben részesítette a megyei tanácsot, amiért a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségéért kiírt versenyvizsga feltételeként szabták meg a magyar nyelv ismeretét. A diszkriminációs ügyekkel foglalkozó testület Dan Tanasa kérésére indított vizsgálatot, és december 16-i határozatában megállapította: hátrányos megkülönböztetés történt az igazgatói állásra kiírt versenyvizsga megszervezése során, ugyanis korlátozták valamely román állampolgár jogát ahhoz, hogy egy közintézményben munkát vállaljon. A döntést a testület öt tagja támogatta, ketten – Haller István és Dragos Nita – különvéleményt fogalmaztak meg. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke még akkor bejelentette: bíróságon támadják meg a határozatot, szerinte ugyanis jogos elvárás a megyei könyvtár igazgatójával szemben, hogy beszéljen magyarul, hiszen Háromszék lakosságának háromnegyede magyar. /Farcádi Botond: Beperelték a diszkrimináci ellenes tanácsot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./
2009. március 7.
Nagy szükség van a sepsiszentgyörgyi magyar kulturális intézetre, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjára. Magyarország és az elszakított részek között szükség van közvetítőre. Hadnagy Miklós, a központ vezetője elmondta, a gazdasági válság miatt 2009-es év rosszabb év lesz, mint az előző. A Magyarországról érkező nem hivatalos hírek szerint a 2008-as pénzügyi keretekhez képest húsz százalékkal lesz kevesebb a pénz. Tavaly körülbelül hatmillió forint állt rendelkezésre programok szervezésére, ehhez más forrásokat is meg tudtak mozgatni az erdélyi partnerhálózaton keresztül. A 2008. év végi kimutatás szerint körülbelül 18 millió forint ,,értékben” tudtak programokat felvonultatni Erdélyben. Kevés nagyobb rendezvény lesz. Az egyik a Zsolnay-kiállítás, amely február végéig volt Sepsiszentgyörgyön, a másik a Brassai-kiállítás lesz, száz éve született Brassóban Halász Gyula néven a világhírűvé vált fotóművész, akinek szeptemberben nyílik emlékkiállítása Brassóban. Mindkét kiállítás Bukarestben folytatja útját. Sepsiszentgyörgyön folytatják a Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen szervezett Háromszéki TÉT Estek sorozatot, ígéretük van Stumpf István politológustól, az Orbán-kormány kancellárminiszterétől egy erdélyi előadókörútra, Csányi Vilmos etológussal is tárgyalnak, szeptemberre pedig Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot várják. Kiállítások lebonyolításában is segítenek, Vinczeffy László Munkácsy-díjas festőművész kiállítása nyílik Szentendrén május elején, a képek szállítását a központ fizeti. Plugor Sándor halálának tizedik évfordulójára emlékkiállítás lesz Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen, ennek létrejöttéhez nyújtanak segítséget. A Bács Lajos zeneszerző által színpadra állított Márton Áron-mise hanganyagának cd-n való kiadásához is hozzájárulnak. 2007-ben és 2008-ban Erdély 17 településére jutottak el, és évente több mint száz programot szerveztek, Hadnagy Miklós ezt 2009-re nem meri megígérni. /Váry O. Péter: Fél perc optimizmus (Interjú Hadnagy Miklóssal, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának vezetőjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 7.
A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség arany érdemkeresztjét adományozták Gocz Józsefnek, ,,a magyar hon védelmében és a magyar katonai hagyományok ápolásában nyújtott kimagasló érdemeiért”. Gocz József /sz. Sepsiszentgyörgy, 1921/ 1940 decemberében vonult be önkéntesként a 27. tábori tüzérosztályhoz. Marosvásárhelyen elvégezte a tartalékos tiszti tanfolyam első évfolyamát. Több hadszíntéren harcolt, míg 1945 májusában amerikai fogságba esett, szabadulása után a szovjetek elhurcolták, s 1948 júliusában került haza. Gocz József a rendszerváltás óta kutatta a volt orosz hadifoglyok és a második világégésben a magyar hadseregben szolgált veteránok adatait, s tavaly megjelentette 1541, fogságba került háromszéki honvéd, 750 frontszolgálatos és ugyanannyi hadiözvegy adatait tartalmazó könyvét. Megromlott egészségi állapota miatt az ünnepélyes díjátadásra nem utazhatott ki Budapestre. /Szekeres Attila: Arany érdemkereszt Gocz Józsefnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 7.
A sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt Hlavathy Károly fotóművész Találkozások című kiállítása. A félszáz portréfotóról háromszéki közéleti személyiségek köszönnek vissza. Hlavathy Károly – akit többnyire műemléképület-, illetve aktfotósként ismernek, ezenkívül folyamatosan mutatja be a székely települések világát – újabb vállalkozásba kezdett: két éve fényképezi azokat a közismert embereket, akik meghatározzák e térség szellemi erővonalait. (mózes): Találkozások a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 11.
Két nyílt levelet is közzétettek március 11-én a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről: az egyik Csinta Samut, a háromszéki szervezet ügyvezető elnökét arra buzdítja, hogy induljon Szász Jenő pártelnök ellen a március 14-i gyergyószentmiklósi kongresszuson, a másik viszont Szász mellett foglal állást. Az elsőt az MPP 19 vezető politikusa írta alá, akik Csintát akarják a párt élére, a másik nyílt levelet az MPP 35 tagja írta alá, nagy többségében polgármester és alpolgármester. Csinta Samu a kongresszus előtt időben nyilvánosságra hozza döntését. Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei alelnöke elmondta: Csinta Samu megválasztása megreformálná a pártot. A másik nyílt levelet az MPP 35 tagja írta alá: „...közölni szeretnénk mindazokkal, akik az MPP-t kívülről vagy belülről támadják, hogy bomlasztó ténykedéseiktől megvédjük a Magyar Polgári Pártot.” A jövőépítő munkát „az alapítókkal és Szász Jenő elnökkel közösen” kívánják végezni. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Kongresszus előtti fejetlenség a Magyar Polgári Pártban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2009. március 11.
Négy nappal az Országos Tanácsnak nevezett első kongresszus előtt teljes fejetlenség uralkodik a Magyar Polgári Pártban. A háromszéki szervezet egyelőre sem hivatalos meghívót, sem a napirendekről szóló közleményt nem kapott – közölte Gazda Zoltán megyei alelnök. A legutóbbi nyilatkozatok szerint Szász Jenő mégis választást tervez a kongresszusra, de bejelentette, ő lesz az egyedüli jelölt. A megyei szervezetek egyelőre semmit nem tudnak a kongresszus részleteiről. Nem írtak ki pályázatot a megválasztandó tisztségekre, nem határoztak meg feltételrendszert, nem tudni, meddig és ki jelentkezhet – mondta el Gazda Zoltán. /Farkas Réka: Törvénytelen lehet a kongresszus (Fejetlenség és lázongás az MPP-ben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./
