A háromszéki zsidók deportálásának 65. évfordulóján emlékművet avattak május 15-én Sepsiszentgyörgyön az izraelita temetőben. A ravatalozóház belső falán csiszolt gránitlapokba vésték annak a 611 áldozatnak a nevét, akik náci haláltáborokban pusztultak el. Herman Rosner, a megyei zsidó közösség vezetője elmondta, az önkormányzat támogatásával létrejött emlékfal felavatásával együtt a temető emlékparkká változott. /Szekeres Attila: Holokauszt-emlékművet avattak Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./
2009. május 18.
Mindössze néhány percig tartó „kirakat”-versenyvizsgák után kihirdetett győztesekkel pótolják a kormánypártok Székelyföldön az intézmények éléről leváltott magyar igazgatókat – számoltak be a tisztséget ismét megpályázó menesztett igazgatók, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei politikusai. Korodi Attila képviselő elmondta: legutoljára ‘89 előtt történt ilyen mértékű személycsere a megyei intézmények élén. A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek, tiltakozó akciókra készülnek, amelyekkel Tischler Ferenc, az Ifjúsági Igazgatóság leváltott vezetője mellett foglalnak állást. Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke szerint célzott leváltások történtek. A vizsgák „mímeléséről” számoltak be Háromszéken is, ahol a múlt héten szintén elkezdődött a korábban megszüntetett igazgatói tisztségek betöltése. Miközben zajlik az eddigi magyar intézményvezetők lecserélése, a két kormánypárt háromszéki vezetői sajtótájékoztatójukon úgy nyilatkoztak, hogy a leváltások nem etnikai-, hanem szakmai és politikai alapon történnek. A két kormánypárt helyi vezetője úgy nyilatkozott, hogy megtartják tisztségében Keresztély Irma főtanfelügyelőt, Deme Juditot, az Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét, Sikó Barabási Sándor főállatorvost, Puskás Zoltánt, a konkurenciahivatal vezetőjét és Mild Zoltánt, az építkezési felügyelőség igazgatóját, mert ők szakmailag megfelelnek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Mímelt versenyvizsgák. Tüntetést szervez az RMDSZ Székelyföldön a magyar igazgatók leváltása ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2009. május 18.
Temetésének 39. évfordulóján a zaklatása ellen tűzhalállal tiltakozó Moyses Mártonra emlékeztek május 17-én Nagyajtán. A háromszéki községben koszorúkat helyeztek el az 1970 februárjában a brassói pártszékház előtt magát felgyújtó néhai egyetemi hallgató sírján, illetve a szülői ház falán álló emléktáblánál. Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkész beszélt Moyses Mártonról. Az 1960 novemberében letartóztatott és kétévi politikai börtönre ítélt elsőéves egyetemi hallgatót a lelkész ahhoz a budapesti Bauer Sándorhoz, illetve a cseh Jan Palachhoz hasonlította, akik 1969-ben az elnyomó kommunista diktatúra ellen tiltakozva életüket adták, felgyújtva önmagukat. A lelkész átadta Moyses Márton húgának, Moyses Évának a Sólyom László magyar köztársasági elnök által adományozott 1956-os ezüst emlékérmet, valamint a Baróti Szabó Dávid Középiskola Moyses-plakettjét. Az istentiszteletet követően az emlékezők Moyses Márton sírján, valamint a szülői ház falán álló emléktáblán helyeztek el virágokat. /Benkő Levente: Moyses Mártonra emlékeztek Nagyajtán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./
2009. május 19.
Háromszéken csak hat magyar intézményvezető marad tisztségben: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit, a Közegészségügyi, Sikó-Barabási Sándor, az Állategészségügyi, Bartók Botond, a Művelődési Igazgatóság, valamint Mild Zoltán építészeti főfelügyelő és Puskás Zoltán, a versenyhivatal területi igazgatója. Az igazgatói leváltások kapcsán Tamás Sándor megyei tanácselnök elmondta: „ilyen méretű tisztogatás még soha nem történt, gyakorlatilag oda jutottunk vissza, ahonnan húsz éve elindultunk”. /Kovács Zsolt: Háromszéken hatan élik túl a hivatalok „magyartalanítását”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2009. május 23.
Az Óriáspince-tetőre igazi szekértábor vonul ki, közel harminc háromszéki településről. Az Óriáspince-tetőn az előző évi kísérletekre és eredményekre alapozva hinni merem, a nemzeti önvédelemre alkalmas szekértábor áll össze, írta Sylvester Lajos. Elsősorban a rendes ráffal vasalt szekereket várnak. Más szóval az ősi hagyomány védelme és őrző élesztése a tét. Május 22-én a Rétyi Nyírben volt egy rendhagyó rendezvény is. A kommunista éra alatt majdnem teljes egészében tönkretett – lecsapolt, csatornázott – természeti értéket az országos érdeklődés körébe sikerült vonni. /Sylvester Lajos: Szekértábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2009. május 25.
Az Óriáspince-tetőn május 24-én megrendezett szekértábor mutatta: nem akármilyen értékekkel rendelkezik Háromszék. A rendezvényen kéttucatnyi háromszéki település egy-egy szekéren mutatta be jellegzetességeit, értékeit, odébb pedig a megye minden részéről érkező kézművesek árulták portékáikat. Minden település azzal rukkolt elő, ami leginkább jellemző rá. Voltak települések, amelyek borvizeiket kínálták, a vargyasiak festett bútoraikat, a bereckiek művelődési értékeiket, az ozsdolaiak a szőtteseket mutatták be, a mikóújfalusiak szekerére a hagyományos rakott ág is felkerült, az illyefalviak helyben előállított termékekkel, túrós puliszkával várták a vendégeket, de hatalmas érdeklődés kísérte a téglavetést, a kosárfonást, az Árkosról érkező kovács tevékenységét is. /Farcádi Botond: Értékeink bemutatója (Háromszéki Turisztikai Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
2009. május 26.
A bukaresti sajtó igyekezett agyonhallgatni a székelyföldi tiltakozássorozatot, alig esett szó tévékben, lapokban a csíkszeredai tüntetésről, és ahol említették, ott is mélyen alábecsülték a résztvevők számát. Horia Grama SZDP-s képviselő, a párt megyei elnöke szerint végre sikerült tiszta vizet önteniük a pohárba, nem kellett különböző trükkökhöz folyamodniuk, hogy kicseréljék az intézményvezetőket. Meglepőnek nevezte az RMDSZ heves tiltakozását, úgy értékelte, nem politikai, hanem etnikai alakulatként viselkedik, és ,,feledékenyek a magyar politikusok, hisz amikor ők voltak hatalmon, mindenkit kicseréltek”. Elena Udrea turisztikai miniszter a D-LP ügyvezető titkáraként pártja nőszervezetének politikai rendezvényére érkezett Háromszékre. Könnyedén kijelentette, tudomása szerint a D-LP sok magyar tisztségviselőt hagyott funkcióban. Céljuk nem a magyarok leváltása, hanem a kormányprogramot végrehajtó szakemberek kinevezése volt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere felvilágosította: a 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken a decentralizált intézmények vezetőinek alig 15 százaléka – szám szerint hat – maradt magyar. Replikaként Elena Udrea Traian Basescu korábbi kijelentésére hivatkozott: reméli, nem tájékoztatták félre akkor, amikor azt mondták neki, nincs román alkalmazott a sepsiszentgyörgyi városházán. Antal Árpád válasza rövid volt: tévesen értesült a miniszter asszony, és nem kívánja kirúgni a román alkalmazottakat csak azért, hogy a D-LP-nek legyen igaza. /Farkas Réka: Védekeznek a román politikusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./
2009. május 26.
A magyar intézményvezetők leváltása a megyei mezőgazdasági igazgatóságot is elérte. Barabás Géza négy év után távozik a posztról, helyét Dan Damian veszi át. A leváltott igazgató úgy látja, a tucatnyi támogatási programot lebonyolító, szakfelügyeletet ellátó intézmény vezetését csakis a szakmában ismert, tapasztalt szakemberre lehetne bízni, márpedig utódja nem erről ismert Háromszéken. /Ferencz Csaba: Főnökcsere a mezőgazdasági igazgatóságon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./
2009. május 26.
Kézdivásárhelyen a Maassluis Nyugdíjasklub szervezésében május 23-án hatodik alkalommal tartották meg a nyugdíjasok kórustalálkozóját, melyen hat háromszéki kórus közel kétszáz taggal volt jelen. A Romániai Magyar Dalosszövetséget a rendezvényen Major László karnagy képviselte. /(Iochom): Nyugdíjasok hatodik kórustalálkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./
2009. május 27.
„Átadtuk az európai uniós országok bukaresti nagyköveteinek a csíkszeredai nagygyűlésen elfogadott kiáltványt” – jelentette be május 26-án Bukarestben az RMDSZ elnöke. Kovászna megye 38 intézményéből alig hat esetében tartották meg a magyar vezetőket. A háromszéki igazgatóleváltások ellen május 28-ár újabb tiltakozási akciót szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Van eredménye annak a tárgyalássorozatnak, amelyet a Szatmár megyei RMDSZ folytatott a kormánypártok helyi képviselőivel néhány magyar igazgató megtartása érdekében. Weiszenbacher István, az országos mezőgazdasági és halászati kifizetési ügynökség megyei igazgatója posztján marad, Kovács Mátéból az ifjúsági igazgatóság vezetőjéből aligazgató lesz, míg Fodor István a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ aligazgatója tovább dolgozhat beosztásában. Csehi Árpád, a szatmári RMDSZ és a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy nemcsak a napokban leváltott Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes kerül vissza helyére, hanem még két-három elmozdított magyar vezető. A megyei ifjúsági igazgatóságoknál újabb tíz magyar politikust mentettek fel tisztségéből. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, az előző kormány ifjúsági államtitkáraként közvetlenül együtt dolgozott az intézmények vezetőivel, és tudja, milyen munkát végeztek, így kizártnak tartja, hogy a napokban lebonyolított versenyvizsgán figyelembe vették volna a szakmai tudást. A Szatmár, Hargita, Kovászna, Hunyad, Beszterce-Naszód és Maros megye ifjúsági igazgatóságainak vezetőjét, az Arad, Kolozs, és Szilágy megyei aligazgatót, illetve a marosvásárhelyi diákház aligazgatóját bocsátották el, Kovács Péter szerint magyar nemzetiségük és RMDSZ-támogatottságuk miatt. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Uniós nagyköveteknél a csíkszeredai kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2009. május 27.
Az erdőkbe és patakmedrekbe hordja a szemetet sok háromszéki, amióta bezárták a vidéki szemétlerakókat, hívta fel a figyelmet Incze Réka környezetvédelmi szakember. /Kovács Zsolt: Mikor nő fű a háromszéki szeméttelepek helyén? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2009. május 28.
Két-három tisztségben maradt magyar intézményvezető is jelezte, hogy belépne a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L) állította sajtótájékoztatóján a párt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke. Dan Suciu kifejtette: több magyar igazgató jelezte, hogy belépne a pártba. Hozzátette: a párttagságot senki számára nem tették kötelezővé, így a 2-3 magyar igazgató önszántából jelentkezett. Háromszéken csak hat magyar intézményvezető maradt tisztségben: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit a Közegészségügyi, Sikó-Barabási Sándor, az Állat-egészségügyi, Bartók Botond, a Művelődési Igazgatóság vezetője, valamint Mild Zoltán építészeti főfelügyelő és Puskás Zoltán, a versenyhivatal területi igazgatója. /Pártot váltanak a tisztségben maradt magyar igazgatók? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2009. május 29.
Jövő héten, június 3-án a marosvásárhelyi sportcsarnok előtti téren újabb tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ és az EMNT, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a román kormány túlkapásaira a dekoncentrált intézmények magyar vezetőinek leváltása kapcsán. – „Szégyenteljes, hogy Bihar megyében, ahol magyar, szlovák, német diákok ezrei tanulnak, a tanfelügyelőségen senki sem képviseli őket. Romániában törvény ismeri el, sőt kötelezi a kisebbségek tanfelügyelőségi képviseletét. Ezért határozottan kérjük a jelenlegi kormányt a már említett törvényrendelet okozta helyzet újragondolására, kérjük továbbá, hogy minden megyében, ahol kisebbségi nyelvű oktatás zajlik, egy szaktanfelügyelő képviselje a kisebbség érdekeit” – áll abban a levélben, amelyet Pető Csilla intézett Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez. Kovászna megyében a helyettes főtanfelügyelői tisztségből eltávolították Farkas Csabát, és egy olyan személyt /Ligia Dalila Ghinea/ neveztek ki a helyébe, aki a magyar iskolák ellenőrzésével fenyegetőzött, mert a magyar diákok nem tanultak meg románul. A Kovászna megyébe érkező beruházási összegek 60 százaléka a románok által lakott Bodzafordulóra érkezik, a maradék 40 százalékon osztozik a megye többi része. Sepsiszentgyörgyön a román pártok által irányított intézmények összes alkalmazottját kirendelték a hősök napi megemlékezésekre – figyelmeztetett Tamás Sándor. A háromszéki megyei tanácselnök emlékeztetett arra, hogy Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor egy 1938-ban kiadott alkotmányjogi tankönyvből idézve azt mondta, hogy „meg kell erősíteni az állam hatalmát”. A 28 éves Grosu Ciprian a háromszéki ifjúsági igazgatóság új vezetője félmeztelen fotói és telefonszáma is szerepeltek egy román társkereső honlapon, de a sajtóban való megjelenésük után a hirdetés eltűnt az oldalról. A gyanúba keveredett háromszéki magyar intézményvezetők határozottan visszautasították, hogy be akarnak lépni a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L). Dan Suciu, a kormánypárt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke kifejtette: a tisztségben hagyott magyar igazgatók közül ketten-hárman is jelezték pártba lépési szándékukat. /Antal Erika, Kovács Zsolt, Totka László: Erdély-szerte tiltakoznak a leváltások ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2009. május 29.
Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus kijelentette, el fogják távolítani az RMDSZ által a magyar igazgatók leváltása elleni tiltakozásként a prefektusi hivatal előtt elhelyezett fekete táblácskát. „Egyik intézmény éléről sem a magyar vezetőket bocsátották el, hanem az RMDSZ vezetőit” – magyarázta a prefektus. A kormány területi képviselője nem kívánt megjegyzéseket fűzni az RMDSZ háromszéki vezetőinek tiltakozó akcióihoz. Az RMDSZ háromszéki szervezetének képviselői fekete táblácskákat helyeztek el a sepsiszentgyörgyi decentralizált intézményeknél és a prefektusi hivatalnál. A magyar nyelven feliratozott táblácskák a magyar igazgatók leváltása ellen tiltakoznak. Az első, „Ebben az intézményben leváltottak egy magyart” feliratú táblácskát május 28-án helyezték el a Kovászna megyei prefektusi hivatal előtt. /Eltávolítják a fekete táblácskákat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2009. május 29.
A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének vezetősége felkéri Sepsiszentgyörgy lakosait, hogy június 4-én este vegyenek részt a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójának megemlékezésén, és viseljenek fekete gyászszalagot ez alkalommal. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke kijelentette, a magyar történelmi egyházak templomainak harangjai meg fognak szólalni a trianoni békeszerződés aláírásának pillanatában. Az idei esemény díszmeghívottja dr. Kiszely István, magyarországi professzor lesz. /Trianon. Gyászra szólít az MPP. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2009. június 2.
Civil szervezetek tüntettek június 1-jén Bukarestben a művelődési minisztérium épülete előtt, arra kérve Theodor Paleologu minisztert, hogy a megyei kulturális igazgatóságok vezető posztjaira kiírt versenyvizsgát ismételjék meg. Más intézményekkel ellentétben nem történt „etnikai tisztogatás” a két székely megye művelődési igazgatóságainak élén, továbbra is magyar nemzetiségűek maradtak az intézményvezetők. Háromszéken a kormánypártok megtartották tisztségében az eddigi magyar igazgatót, Bartók Botondot, aki eddig is inkább a román pártokkal ápolt szorosabb kapcsolatokat. A Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság élére négyen is pályáztak, közülük Bákai Magdolna, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatója került ki győztesen. /Horváth István, Kovács Zsolt, Szávuj Attila: A magyarok maradnak. Új vezetők kerültek a megyei kulturális igazgatóságok élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2009. június 4.
Az állami intézmények magyar tisztségviselőinek tömeges leváltása ellen tartottak tiltakozó felvonulást és gyűlést több ezer résztvevővel június 3-án Marosvásárhelyen. A megmozdulás az RMDSZ–EMNT európai parlamenti jelöltjeinek kampányzáró rendezvénye is egyben. A tüntetésen nagy számban képviseltette magát a két szomszédos székely megye, Hargita és Kovászna. „Erdélyt nem lehet visszaadni, ugyanis Erdély a románok és a magyarok közös tulajdona, tehát a magyaroknak is megvan benne a maguk része” – mondta beszédében Markó Béla szövetségi elnök. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke állást foglalt a „nacionálkommunizmussal” és a román asszimilációs politikával szemben. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság csatlakozik az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezéséhez a műemlékek román, magyar, német, angol és francia nyelvű, valamint a helységnévtáblák román, magyar és német nyelvű feliratozását illetően. /Tiltakozó felvonulás és kampányzáró. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Sokan vagyunk, Háromszék, Csíkszék, Kalotaszeg, Partium, Bánság, Máramaros, Arad, Kolozs, Maros, Dél-Erdély is itt van, de ez csak egy töredéke annak, ahányan vagyunk – mondta Markó Béla a tiltakozó nagygyűlésen. Népviseletbe öltözött csángók, fúvószenekarral érkező háromszékiek, sok-sok magasba emelt, román, magyar, angol és német nyelvű tiltakozó transzparens is volt. „Erdélyért évszázadok alatt megküzdöttünk, nem adhatjuk oda, ami minket illet. Nem adhatjuk a múltunkat, a nagyjainkat, költőinket, tudósainkat” – mondta Tőkés László. Június elsejétől Csíkszéken is elindult az aláírásgyűjtés a magyar intézményvezetők leváltása ellen. /Antal Erika: „Erdély jogos jussunk” Több ezren vettek részt az RMDSZ–EMNT vásárhelyi kampányzáróján. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az utóbbi hetek, hónapok etnikai tisztogatásával a román kormány a történelmet próbálja visszafordítani. Markó, akárcsak a többi szónok, a tizenkilenc évvel ezelőtt történtekkel vont párhuzamot, amikor a román politikumnak szintén a magyarok kisemmizése és ellehetetlenítése volt a célja. Akkor a nacionalizmustól fűtött tömeg azt skandálta, hogy Erdély földjéért kész meghalni, csak az ne legyen ismét a magyaroké. „Erdélyért élni kell, nem meghalni!” – jelentette ki Markó. Tőkés László a pánromán és pánortodox nacionalista hatalom magyarellenes megnyilvánulásait látta az intézményvezetők eltávolításában. A marosvásárhelyi tiltakozó nagygyűlésen elfogadott kiáltvány: Mi, Marosvásárhelyen összegyűlt erdélyi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk:1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát. 3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát. 4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze. 5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket. 6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben. 7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében. 8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket. Vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára, és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése. Isten minket úgy segéljen! Marosvásárhely, 2009. június 3./Szucher Ervin: Kampányzáró tüntetés Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2009. június 4.
A szórvány és Székelyföld közötti kapcsolatok felélénkítésével próbálkozik Winkler Gyula EP-képviselő, a Magyar Összefogás Lista második helyen szereplő jelöltje a háromszéki elöljárókkal. Winkler az alig 4,6 százalékban magyarok lakta Hunyad megyéből származik, az RMDSZ egyik legfontosabb megvalósításának tekinti a Déván létrehozott Téglás Gábor Iskolacsoportot, amely – hatvan év után – lehetővé teszi, hogy 650 gyermek óvodától érettségiig magyarul tanuljon. Ez az iskola több oktatási intézménynél, kulturális központ, melytől a szórványközösség megerősödését remélik. Elsőként a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Gazdasági Szakközépiskolával, később más sepsiszentgyörgyi iskolákkal tervezik a testvérkapcsolat kiépítését. A nyugdíjasoknál is körvonalazódik a kapcsolat, nemrég vajdahunyadi idősek csoportja látogatott a háromszéki megyeközpontba. /Farkas Réka: Szórvány–Székelyföld-kapcsolatépítés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
2009. június 4.
Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban a volt országzászló helyén a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete június 4-én, az MPP, az RMDSZ, az EMI és a HVIM szónokai, valamint Kiszely István professzor emlékeznek a trianoni diktátumra. Kovásznán a Magyar Polgári Párt helyi szervezete június 4-én a központi parkban levő ‘56-os emlékműnél néma, gyertyás megemlékezést tart a trianoni szerződés aláírásának évfordulója alkalmából. Kézdivásárhelyen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi szervezete június 4-én a kézdiszentkereszti Trianon-emlékműnél emlékezik a békediktátum aláírására. Az emlékezők Kézdivásárhelyről indulnak. Ozsdola határában, ahol a Láros közbirtokosság kezdeményezésére tavaly ősszel felújítottak egy első világháborús sírt és emlékkeresztet, az ozsdolai és kézdisárfalvi hagyományőrzők tartanak megemlékezést június 4-én. Baróton a Magyar Polgári Párt helyi szervezete a református templomban tart megemlékezést. /Megemlékezések Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
2009. június 5.
Az Európai Unió 27 tagországában megkezdődött az Európai Parlament új képviselőtestületének megválasztása a hollandiai és a nagy-britanniai szavazóhelyiségek megnyitásával. A választásokat június 4. és 7. között tartják. Tőkés László, a Magyar Összefogás Listájának vezetője június 4-én Kolozsváron tartotta kampányzáró sajtótájékoztatóját, amelyen felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy vegyenek részt a választásokon. A Magyar Összefogás Listájának három jelöltje, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a kampány során mintegy tíz erdélyi megyébe jutottak el és hatvan településen vettek részt különböző kampányrendezvényeken. Szinte mindenütt jelen voltak a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tőkés László Márton Áron példaértékű cselekedetét elevenítette fel, amikor az erdélyi püspök és elvbarátai 1946-ban memorandumban tárták Észak-Erdély ügyét a második világháborút lezáró párizsi békekonferencia elé. „Akárcsak Márton Áron, nekünk is Európa elé kell vinnünk az erdélyi magyarság ügyét” – szögezte le a püspök. Tőkés László elítélte a román és szlovák magyarellenes nacionalista megnyilvánulásokat. Az MPP több képviselője felhívást adott ki: „Félretéve pártpolitikai szempontjainkat, és bízva a magyar összefogás jövőbeli kiteljesedésében, úgy gondoljuk: most itt az ideje annak, hogy vasárnap, június 7-én mi is elmenjünk szavazni. Szabad akaratunkból, senki által nem kényszerítve, egyedül a nemzet érdekét tartva szem előtt. Amikor Sólyom László köztársasági elnököt szinte kitiltják Romániából nemzeti ünnepünkön, amikor Szlovákiából ki akarják tiltani Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét, amikor Ukrajnában nyelvtörvénnyel lehetetlenítik el kárpátaljai testvéreink oktatását, amikor Délvidéken Vajdaság autonómiájának lényegét lúgozzák ki a szerb nacionalisták, amikor Romániában pártállami időket idéző módon távolítják el a magyar szakembereket csak azért, mert magyarok, akkor nem ülhetünk tétlenül. Szlovák nacionalisták szerint nincs is olyan, hogy ‘Kárpát-medence’. Román eszmetársaik Székelyföld létét tagadják. Mutassuk meg, hogy igenis létezik Székelyföld, igenis élnek magyarok Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében. Ez a mi felelősségünk is. Nem négy pártpolitikust küldünk Európába, az Európai Parlamentbe, hanem négy magyart. Egy a nemzet!” Aláírók: Borbély Zsolt Attila, az MPP alapító tagja, Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az MPP alapító tagja, Keizer Róbert, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Lemák Rudolf, az MPP máramarosi szervezetének elnöke, Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke, Murvai Miklós, az MPP Arad megyei szervezetének alelnöke, Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke, Nagy Pál, az MPSZ alapító tagja, országos ügyvezető elnök, Orbán Mihály, az MPP országos szervezetének alapító alelnöke, Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, Simon Csaba, az MPP Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Tőkés: a választások eredményétől függ az összefogás jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2009. június 5.
A sepsiszentgyörgyi prefektúra elől már négy ízben eltűnt az RMDSZ által készített „Ebben az intézményben magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyászkeretes tábla, a kezdeményezők június 4-én újra elhelyezték a pannót, ezúttal odaláncolták. „Ebben a hivatalban lopnak a románok, hiszen a prefektus úr ellopta több alkalommal ennek a táblának az elődjét” – fejtette ki Tamás Sándor megyei tanácselnök, miközben rátette a lakatot a láncra. Tamás Sándor figyelmeztetett: „az intézményekben, ahonnan eltávolították a magyar vezetőket, elkezdték fénymásolni a dokumentumokat, amelyeket a pártszékházakban elemeznek, hogy fogást találjanak a székelyföldi magyarokon”. A háromszéki RMDSZ vezetők prefektúra előtti sajtótájékoztatóján hirtelen megjelent Dan Suciu fiatal demokrata-liberális politikus és indulatosan kezdte fejtegetni, hogy a volt magyar prefektus, György Ervin törvénytelenségeket követett el. „Hazudik!”, szóltak be neki a jelenlevő magyar elöljárók. Suciu kifejtette: pártja a közhivatalnokok hatóságánál jelenti fel György Ervin volt kormánybiztost, és kérik leváltását az alprefektusi tisztségéből. Ezt követően kérdőre vonta Antal Árpádot és Tamás Sándort, amiért munkaidejükben minden reggel a prefektúra elé vonulnak tiltakozni, ahelyett, hogy utak építésével foglalkoznának. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy ő miért nincs munkahelyén. /Kovács Zsolt: Indulatok Székelyföldön. Utcai összeszólalkozás Háromszéken a PD-L- és RMDSZ-vezetők között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2009. június 6.
Nemzeti önérzetükben sértve érzik magukat a háromszéki románok a Trianon-megemlékezés, Sepsiszentgyörgy polgármesterének bizonyos kijelentése és egyebek miatt – fejtette ki Ioan Solomon a megyei tanács ülésén. A tanácselnök kivédte a vádakat, s hangsúlyozta, együttes erővel inkább a megye fejlesztésével kellene foglalkozniuk, mint átpolitizálni a közgyűlést. A Trianon kapcsán tartott megemlékezéssel kapcsolatban Solomon feltette a kérdést: hogyan lehet megkérdőjelezni egy nemzetközi békeszerződést? Tamás Sándor tanácselnök hangsúlyozta, az ülést ne politizálják át, foglalkozzanak a megye és a települések fejlesztésének kérdéseivel, s ezen együtt kell dolgozniuk. Amennyiben nemzetiségi problémákról kívánnak értekezni, arról is lehet, de külön pontban. Ami a vádakat illeti, visszautasítja azokat. A csíkszeredai tiltakozáson ő is részt vett, s ott semmi kitakarodásra utaló kijelentés nem hangzott el nyilvánosan. Amikor az RMDSZ hatalmon volt, nem tett különbséget a kistérségek között, mindegyikre egyformán figyelt, nem úgy, mint a mostani hatalom, amely például a tanügyi fejlesztésre a megyének szánt pénzt a románok lakta Bodza-vidékre irányítja. Tamás Sándor kifejtette, vegyék tudomásul, hogy Románia nem csak a románoké, hanem az összes állampolgáré, mint ahogyan a Székelyföld sem csak a székelyeké, hanem az összes itt élőé, s együtt kell fejlesztésén dolgozniuk. /Szekeres Attila: Sértve érzik magukat a háromszéki románok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./
2009. június 6.
Borcsa János kritikus, irodalomtörténész /sz. Kézdivásárhely, 1953/ 1976-ban szerzett tanári oklevelet a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, s ugyanitt doktorált 2000-ben. Szülővárosában él, „civilben” magyartanár Szentkatolnán. Kötetei: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben – létközelben (Marosvásárhely, 1994), Szöveg-szigettenger (Kolozsvár, 1997), Méliusz József. Monográfia (Bukarest–Kolozsvár, 2001), Irodalmi horizontok (Kolozsvár, 2005). Újabb könyve /Merítés. Kritikák, tanulmányok, jegyzetek, 2005–2008. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár 2009/ kisesszéinek zöme az Irodalmi Jelen című aradi irodalmi folyóiratban jelent meg, aztán a Háromszék és a Székelyföld mellett magyarországi kiadványokban, mint a Forrás vagy a Napút, az egyetlen hosszabb lélegzetű írás: Tendenciák a romániai magyar irodalomban, avagy a valóságirodalomtól a szövegirodalomig című tanulmányvázlat pedig a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (NYIRK) 2005/ 1–2. számában látott nyomdafestéket. /B. D. : Hűség és hozzáértés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./
2009. június 9.
A hivatalos végeredmény szerint a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt választási szövetsége (PSD-PC) nyerte a romániai európai parlamenti választásokat, 31,07 százalékos eredménnyel. Az RMDSZ égisze alatt futó „Magyar Összefogás listája” 8,92 százaléknyi szavazatot kapott, így három képviselőt küldhet a brüsszeli törvényhozásba: Tőkés Lászlót, Winkler Gyulát és Sógor Csabát, ugyanazokat, akik az erdélyi magyarságot az EP-ben eddig is képviselték. A választásokon a több mint 18 millió román állampolgárságú választónak csupán a 27,67 százaléka jelent meg az urnáknál. Az erdélyi magyarság az országos átlagnál magasabb, mintegy másfélszeres arányban szavazott. Az eredmény: PSD–PC – 31,07%, Demokrata-Liberális Párt (PD–L) – 29,71%, Nemzeti Liberális Párt (PNL) – 14,52%, RMDSZ – 8,92%, Nagy-Románia Párt–Új Generáció Pártja választási szövetség (PRM–PNG) – 8,65%, Elena Basescu független jelölt – 4,22%, Kereszténydemokrata Nemztei Parasztpárt (PNTCD) – 1,45%, Pavel Abraham független jelölt – 1,03%, Polgári Erő (FC) – 0,40%. Elena Basescu újra belépett a PD–L-be, ezért a PSD-PC és a PD-L egyenlő eredményt tudhat magáénak, 11–11 mandátummal. A PNL 5, az RMDSZ és a PRM–PNG 3–3 mandátumot szerzett. Hargita és Kovászna megyében hatalmas előnnyel győzött a magyar összefogás listája. Hargita megyében a magyar listára szavazott az urnák előtt megjelent választók 89,4 százaléka. Az RMDSZ nyerte el a szavazatok 89,4%-át. Kovászna megyében 82,41 százalékos eredményt ért el az összefogás listája. A magyar lista Háromszéken 1196-al több szavazatot gyűjtött, mint 2007-ben az EP-választáson. Maros megye: az RMDSZ neve alatt futó összefogás listája győzött: 49,3 százalékot /74 516 fő/ kaptak az EMNT és az RMDSZ jelöltjei. Szatmár megye: a magyar lista nyert, a leadott voksok 39,72 százalékát szerezte meg. Biharban is az RMDSZ–EMNT nyert /27,77 %/, Nagyváradon: 37 %. Szilágy megyében is magyar győzelem született: 29,55 %m /22 116 fő/. Beszterce-Naszódban az RMDSZ 6,30%-ot ért el Kolozs megyében: PD-L (46 182 szavazat; 31,01%), RMDSZ (33 525; 22,51%). Kolozs megyében az RMDSZ a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás óta a legjobb megyei eredményt érte el. Az RMDSZ országos vezetősége nevében Markó Béla mondott köszönetet a magyar listára szavazó 431 739 választónak. Markó az EMTE-nek is megköszönte hozzájárulását az összefogás megteremtéséhez. /Egyenlőség a koalíciós partnerek között a hazai EP-választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ A szavazatok 8,9 százalékával megőrizte európai parlamenti mandátumát a választások után a Magyar Összefogás listájának első három jelöltje: Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula. Tőkés László EMNT-elnök örömét fejezte ki, hogy nem okozott csalódást az összefogással járó kockázatvállalás. Románia negyedik legnagyobb alakulata továbbra is az RMDSZ maradt, az ismét feltámadt a Nagy-Románia Párt (PRM) 8,65 százalékkal az ötödik a rangsorban. Európai szinten a kereszténydemokrata-konzervatív Európai Néppártnak várhatóan 267, a szocialistáknak 159 képviselője lesz az Európai Parlamentben. Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, az RMDSZ választási hadiszállásán június 8-án a jelenlévők pezsgőt bontottak és hangosan ünnepeltek. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ–EMNT-együttműködés következő lépése az autonómia-munkacsoport megalakulása és autonómiatervezetek kidolgozása lesz. A Magyar Összefogás listája hat erdélyi megyében – szavazatarány szerinti csökkenő sorrendben: Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar – nyerte meg az európai parlamenti választásokat. Szilágy megyében a 30 százalékos eredményhez 22 116 szavazatra volt szüksége az RMDSZ-listának. Biharban a 35 311 szavazat „csak” 27,41 százalékhoz volt elég, ezzel is az RMDSZ–EMNT közös listája kapta a legtöbb szavazatot. „Itt az ideje, hogy megkezdje működését az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum” – emlékeztetett Tőkés László. /Brüsszeli triumvirátus. Közel 9 százalékot ért el a Magyar Összefogás listája az EP-választáson. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2009. június 11.
A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek (HÁRIT) tiltakozó akciójához június 10-én a román ifjak is csatlakoztak, és együttesen kérik a sztriptízes ifjúsági vezető lemondását. A magyar ifjak kifogásolták, hogy Dan Suciu Kovászna megyei demokrata-liberális politikus megelőlegezte: egyetlen tiltakozó magyar ifjúsági szervezet sem kaphat támogatást az Ifjúsági Igazgatóságtól. /Kovács Zsolt: Román–magyar sztriptízellenesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2009. június 11.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a 160 éves a háromszéki magyar sajtó című kiállítás. Háromszéken 1849 júniusában Kézdivásárhelyen megjelent a Székely Hírmondó, a térség első hírlapja. Amint hozzájutottak a nyomdagéphez, megjelentették az újságot, és kiadták a Háromszék legrégibb könyvének számító Ábéczét, a forradalom viszontagságai ellenére. A múzeum munkatársainak sikerült újra működőképessé tenni Bem tábori nyomdáját, ezen tartott bemutatót Kisgyörgy Tamás, a Charta Kiadó és Nyomda tulajdonosa. Kiállították az 1980-as évekbeli háromszéki szamizdat nyomdatermékeket is. Boér Hunor szerint most, amikor kétségbe vonják, hogy a református egyház lenne a Székely Mikó Kollégium jogos tulajdonosa, a 150 éves iskola korszakaira is fény derül a korabeli sajtótermékekből. /Bíró Blanka: Pisztolypárbaj a Székely Nemzeti Múzeum kertjében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./
2009. június 13.
A miklósvári Kálnoky-kastély nagy része nem lakható, de így, megkopottan is ideális otthont nyújt kiállítások számára. Ezt hangsúlyozta Demeter János megyei tanácsi alelnök is a hat képzőművész – Baász Orsolya, Éltes Barna, Kristó Róbert, Péter Alpár, Sipos Gaudi Tünde, Vetró Bodoni Zsuzsa – munkáiból álló, Háromszéki útirajzok című kiállítás megnyitóján, illetve a tárlat anyagát tartalmazó könyv bemutatóján. A közel száz fehér-fekete rajzon a megye ismert templomai, kastélyai, udvarházai mellett helyet kaptak szomorúbb külsejű, de a magyar szemnek és észnek sokat mondó, történelmi korszakról mesélő portái, sőt, rég az elhunytak emlékét őrző temetők is. /(Hecser): Útirajzok a Kálnoky-kastélyban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
2009. június 15.
Márton Áron, a neves erdélyi római katolikus püspök szobrát avatták fel június 14-én Kovásznán, a szintén háromszéki Szentkatolnán Bálint Gábor orientalista büsztjét leplezték le június 13-án. Kovásznán Márton Áron 2,2 méter magas, egész alakos szobrát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását a római katolikus templom előtt állították fel. Szentkatolnán a helyi Bálint Gábor Egyesület kezdeményezte a település szülöttjének, a 17 nyelven beszélő Bálint Gábor nyelvtudós szobrának felállítását. A mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész munkája. Az avatóünnepségen Bakk Pál nyugalmazott tanító, helytörténész és Jakab Jolán tanárnő elevenítette fel az orientalista életútjának legfontosabb állomásait. Bálint Gábor fontos munkái: A honfoglalás revíziója vagyis a hun, székely, magyar, besenyő, kun kérdés tisztázása (1901), továbbá a Lexikon cabardico–hungarico–latinum (1904). /Bíró Blanka, Bartos Lóránt: Nagy emberek szobrai Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./ Június 13-án szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola leleplezték le a névadó mellszobrát, Vetró András alkotását. Szőcs Kölcze Ervin iskolaigazgató, a Bálint Gábor Egyesület elnöke szólt az egybegyűltekhez, majd a nagy nyelvtudós munkásságának legavatottabb ismerője, Bakk Pál ny. tanító, helytörténész mutatta be a település leghíresebb szülöttjét. A tudományos konferencia keretében dr. Obrusánszky Borbála budapesti történész-orientalista Bálint Gábor és a Székely Nemzeti Múzeum kapcsolatáról szóló előadását dr. Borcsa János olvasta fel. Ezt követően a Bálint-emlékkiállítást tekintették meg az érdeklődők. /Iochom István: A nyelvtudós hazatért szülőfalujába (Szoboravatás Szentkatolnán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./
2009. június 15.
Kettős esemény helyszíne volt a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom június 13-án: megszólalt Háromszék legnagyobb koncertorgonája, és megáldották a templom új oltárképét. Martine Reymond svájci orgonista megszólaltatta a Krisztus király-templom Ziegler-koncertorgonáját. Tavaly érkezett meg az orgona. A hálaadó szentmise után Szilágyi Zsolt magánénekes és Tamás Sándor megyei tanácselnök méltatta az eseményt, majd a Harmónia énekegyüttes után megszólalt a hangszerek királynője, Lukács Tamás orgonaépítő több hónapos munkája után. A svájci Martine Reymond a montreuxi Szent Vince templom, vagyis az orgona származási helyének orgonistájaként a hangszer jó ismerője. . Az ünnepi szentmise keretében az alkotó, Hervai Katalin grafikusművész jelenlétében áldották meg a Krisztus Királyt ábrázoló új oltárképet. A nagyméretű feszületet a tervek szerint tizenegy, a magyar szenteket ábrázoló táblakép követi majd. /Ferencz Csaba: Megszólalt a hangszerek királynője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./
2009. június 16.
A területi szervezeti elnökök és önkormányzati vezetők túlnyomó többsége támogatja, hogy az RMDSZ indítson jelöltet az elnökválasztásokon – derül ki az ÚMSZ rögtönzött „közvélemény-kutatásból”. Markó Béla szövetségi elnök szerint a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) június 27-i ülésén dől el, indít-e jelöltet a szövetség. „Hadd mutassuk meg a többségieknek, hogy vannak olyan embereink, akik kisebbségiként is érdemesek erre az államfői posztra, jegyezte meg Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök. Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester (SZKT-elnök), illetve Kelemen Atilla Maros megyei elnök szerint stratégiailag is fontos lenne a jelöltállítás Kelemen Atilla és László Attila Markó Bélát javasolják a tisztségre. Antal Árpád szerint a szövetség fiatal korosztályának politikusai közül kellene kiválasztani az államelnök-jelöltet. A román nyelvű sajtó – RMDSZ-es forrásokra hivatkozva – június elején felröppentette: Kelemen Hunor ügyvezető elnök, sőt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is esélyes a jelölt szerepére. „Nem tudom, honnan indult el az a híresztelés” – hárította el a kérdést Tőkés László. Markó Béla csak akkor vállalná a jelölést, ha muszáj. /Államfőjelölt-állítási dilemmában az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
