Aradon okt. 4-én "Arad a magyar Golgota" címmel rendezett szavalóversenyt általános és középiskolás diákok számára az RMDSZ aradi Reform Tömörülése, megemlékezve a tizenhárom mártírhalált halt tábornokról. A versenyre Arad, Hunyad, Fehér, Temes megyékből érkeztek a diákok, tanáraikkal és szüleikkel együtt. A Jelen Ház díszterme zsúfolásig megtelt. Ezzel a rendezvénnyel hagyományt szeretnének teremteni. A szavalóversenyen három korcsoportban indultak a résztvevők, külön az 5-6., 7-8., 9-12. osztályosok. Kikapcsolódásként a Nagyzerindi Rozmaring dalcsoport és Duffner Melinda népdalokkal és Kossuth-nótákkal szórakoztatták a közönséget. /Kiss Csaba: Szavalóverseny a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./
2002. október 18.
A Hunyad Megyei Hírmondó után a Kalotaszeg lett az a romániai magyar közéleti havilap, amelynek a Világhírnév jóvoltából elkészült az internetes változata. A havilapok a www.vilaghirnev.net címen érhetők el. Az ingyenes online-változat listán a nagyenyedi Bethlen Kollégium diáklapja, a Firkász is szerepel. /Sz. Cs.: Magyar havilapok interneten. Megszületett a Kalotaszeg on-line változata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2002. november 6.
A Vajdahunyadi 6-os számú iskola magyar tagozata egy színes televíziókészüléket és egy videót kapott oktatási célokra. Ugyanilyen támogatásban részesülnek a Lupényben magyarul tanuló diákok is, valamint a Hunyad Megyei RMDSZ, valamennyien a magyarországi Illyés Közalapítványhoz benyújtott pályázat alapján. A vajdahunyadi iskola magyar tagozatán jelenleg 115 gyermek tanul. A gyerekek, és újabban a tanárok ingázási költségeinek a felét a budapesti Apáczai Közalapítvány téríti meg. /(Chirmiciu): Újabb támogatás a vajdahunyadi magyar gyerekeknek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./
2002. november 8.
Nov. 7-én Magyarországról, Celldömölkről érkeztek Vajdahunyadra vendégszereplésre a Soltis Lajos Színház ifjú tagjai. Céljuk végigjárni Hunyad megye fontosabb magyar iskoláit, tagozatait, hogy a diákok részére egy irodalmi összeállítást adjanak elő. 1990-től kezdve járnak e tájakra, őket is a személyes ismeretség köti a vidékhez. Testvérvárosi kapcsolatokat létesített Szombathely Vajdahunyad, illetve Szigetvár Déva, sőt a két megye is kötött hasonló jellegű megállapodást. Felléptek Déván, Lupényban, Vulkányban, Petrozsényban és Petrillán is. /P. Gy. A.: Rendhagyó irodalomóra Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2002. november 14.
Önálló dévai magyar iskola létrehozása az elsődleges célja a nov. 13-án megalakult Geszthy Ferenc Társaságnak. Geszthy Ferenc várkapitány volt, a XVI. század elején halt meg és hagyatékában úgy rendelkezett, hogy vagyonából iskolát alapítsanak Déván. Az új civil szervezet felvállalja egész Hunyad megye területén a magyar oktatási szférában jelentkező gondok kezelését. A társaság megalapítását Hauer Erich, a helyi Traian Líceum aligazgatója kezdeményezte. Céljuk: magyar iskolák és óvodák létrehozása, a hátrányos helyzetű családból származó diákok támogatása, a kezdő vagy ingázó, továbbá a kisnyugdíjas pedagógusok segítése. Iskolaalapítványként óhajtják majdan működtetni a társaságot. Megszavazták a hét tagú igazgatótanács összetételét, Hauer Erich az elnök és Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója az alelnök. /P. Gy. A.: Geszthy Ferenc Társaság. A dévai önálló magyar iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./
2002. november 14.
Nov. 9-én Algyógyon 9 ifjúsági szervezet képviselője vett részt az I. Hunyad megyei Ifjúsági Műhelytáborban a Lupényi MADISZ, Hunyad megyei Magyar Ifjúsági Tanács /HUMMIT/ és az RMDSZ Hunyad megyei szervezete szervezésében. A meghívott előadók a szervezetek működéséről tartottak előadásokat a fiataloknak. /I. Hunyad megyei Ifjúsági Műhelytábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2002. november 16.
Mostanáig a Romániában élő magyar nemzetiségűek valamivel több mint egyötöde igényelt magyar igazolványt, eddig 315 060 igénylést nyújtottak be. Az idei népszámlálás ideiglenes adatai szerint a romániai magyarok 21,96 százaléka kért magyar igazolványt. Több mint 31 százalékos volt az érdeklődés Szilágy megyében és a székelyföldi csíki területeken. Beszterce-Naszódban 28 százalék kért magyar igazolványt. Temes, Szeben, Krassó-Szörény, Arad és Hunyad megyékben az igénylők száma az itteni magyarok 11-13 százalékát tette ki. Diákigazolványra 23 549, pedagógus igazolványra 3412, oktatói kártyára pedig 213 kérelmet adtak be. /A magyarok egyötöde kért igazolványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
2002. december 14.
A Világhírnév új számában először jelentkezett önálló on-line változatban az erdélyi szórványmagyarság egyik legfontosabb kiadványa, a Hunyad megyei Hírmondó. Részletek a lapból: A dévai magyar iskoláért; Hunyadi János labdarúgó kupa; Misztrál koncert Déván; az Unitárius Kollégium dévai zarándoklata. Szegő József, a Világhírnevet (www.vilaghirnev.net) működtető web-design cég, a Polysoft igazgatója pozitív példaként említette meg a Hunyad megyei Hírmondót, internet segítségével az eddig belterjes jellegű kiadványnak egyszerre kontinentális színezete lett. /Sz. Cs.: Megjelent az új Világhírnév. Betört a Hunyad megyei Hírmondó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2002. december 20.
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2002. december 24.
Lozsád talán Hunyad megye legrégebbi magyar faluja. A Szászváros melletti, még a középkorból fennmaradt településen a románok közül is sokan jól beszélnek magyarul. A református Lozsád sokkal kisebb, mint a mélyen katolikus Csernakeresztúr, és sajnos, már kiöregedőfélben lévő falu. Lozsádon élnek még a hagyományok. A gyerekek verses előadást tartanak a templomban, karácsonykor szinte mindenki részt vesz az istentiszteleten, úrvacsorát vesznek és eléneklik nemzeti himnuszunkat. Mivel a fiatalok nagy része elköltözött a közeli Szászvárosra, vagy a megye más városaiba, az ünnepi rendezvények szegényesek. Már nincs "betlehemezés", kolindálás se nagyon van, de még a régebben hagyományos karácsonyi bált sem rendezik meg. A január hatodikától kezdődő farsangon jelmezekbe öltözött fiatalok házról házra járnak, jókívánságokat tolmácsolva. /Ch. A.: Téli ünnepek a megye legrégebbi magyar falujában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./
2002. december 30.
Böjte Csaba atya, illetve az általa vezetett dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiuma kapták az idén a Magyar Örökség díját. Elmondta, hogy idén átadták az 50 fős leánykollégiumot, a szakiskolás fiúk számára is indítottak kollégiumot. Szászvároson egy ingatlant vásároltak, s ezáltal bővítik a gyermekotthont. 72 gyermekkel többet gondoznak, mint tavaly, továbbá több szociális családot hoztak létre. A leérettségizett fiatalok 100%-os arányban tovább tanulnak egyetemen, főiskolán. Böjte Csaba kérte az olvasókat, ha valaki tud bajba jutott magyar családról, irányítsa hozzájuk, hogy segíthessenek. 2003 legyen a Hunyad megyei magyarok szolidaritásának éve. /C. A.: Sikeres volt 2002. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./
1997. július 19.
Júl. 16-án jelentkezett először a Román Televízió egyes adóján a Traim impreuna interkulturális műsor a temesvári stúdióból. A jövőben minden szerdán délelőtt 11-től három nyelvű műsor lesz: először román nyelvű hírek, majd német nyelvű adás és után 15 perces magyar nyelvű műsor következik Körkép a végeken címmel. Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője lesz a magyar tévéadásnak is a szerkesztője. Ebben az új műsorban Temes, Arad, Krassó és Hunyad megye területéről szeretnének képet adni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./
1997. szeptember 5.
1990-hez viszonyítva az 1996/97-es tanévben Romániában 13,3 %-kal /666 452 fővel/ csökkent az óvodások és a tanulók száma, a magyar nyelven tanulóké /és óvodásoké/ nagyobb mértékben csökkent, 16,8 %-kal, 39754 tanulóval, vagyis 235 912 fővel szemben az elmúlt tanévben 196 158-an tanultak magyarul. Elsősorban a szórványvidéken jelentkezik a veszély: Krassó-Szörény megye magyar nyelvű oktatása mára gyakorlatilag megszűnt, de a Hunyad, Szeben, Beszterce-Naszód megyei oktatást talán még meg lehetne menteni. Fehér, Máramaros, Arad, Brassó vagy Temes megye magyar oktatására is ráférne a segítség, így az óvodai képzés kiszélesítése. Temesváron, Aradon, Brassóban, Besztercén, Szebenben, Nagybányán és mindenütt, ahol egyetlen líceum vagy tagozat működik magyar nyelven, a tanulók fele azért nem tanul anyanyelvén, mert a választott profilban nincs magyar nyelvű osztály. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére megyeközi-körzeti líceumokat vagy szakiskolákat kellene szervezni kollégiumszerűen, bentlakással, állami vagy felekezeti támogatással. A magasabb iskolai formát tekintve mind kevesebb az anyanyelven tanulók aránya: az 1996/97-es tanévben 42 816 magyar óvodás volt, az ország összes óvodásaink 6,5 %-át alkották, elemi oktatás /I-IV. osztály/: 67 116 magyar tanuló /országos szinten 4,8 %/, gimnáziumi oktatás /V-VIII. o./: 52 771 magyar tanuló /országos szinten 4,7 %/, líceumi oktatás: 29 604 magyar tanuló /országos arányuk: 3,7 %/, szakoktatás: 3 851 magyar tanuló /országos arányuk: 1,1 %/. /Murvai László: Iskolahálózat és beiskolázás 1996-1997. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
1998. november 18.
Nov. 14-én Kolozsváron, a kerekdombi református templomban adták át a Diaszpóra Alapítvány Czedler Márton- és Földes Károly-szórványdíjait. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke elmondotta: idén immár hatodik alkalommal kerül sor e díjak kiosztására. Idén elsősorban az otthonteremtőket, a kicsikre, a fiatalokra figyelőket jutalmazták. Azokat, akik bentlakást, tábort, közösségi keretet tudtak teremteni a szórványban élő magyar fiatalok számára. Jenei Tamás, az alapítvány alelnöke a díj jelentőségét méltatta. A Földes Károly-díjat a magyarköblösi gondnok, a 75 éves Terebesi László vehette át, aki 1945-től gyülekezetének kántora. Az előző rendszer legsötétebb éveiben is tartotta falutársaiban a lelket, heti rendszerességgel istentisztelet volt a faluban. A Czedler Mártonról elnevezett díjjal Dobai László székelyudvarhelyi lelkészt jutalmazták. Szórványlelkészként hosszú évekig a Hunyad megyei hátszegi egyházközség szétszóródott magyarságát gyűjtötte össze. Geréb Zsolt teológiai professzor laudációjából azt is megtudtuk: 1990-ben pályázat útján foglalta el lelkészi állását a székelyföldi városban, ahol lázas munkába kezdett a református diákotthon megteremtéséért. A 4 emeletes, 120 férőhelyes bentlakás ma már számos, szórványból érkezett magyar gyerek számára jelent biztos menedéket az anyanyelv megóvásához és a református hit megtartásához, elmélyítéséhez. Díszoklevelet az anyanyelvi szórványtáborok szervezői kaptak: Tatár Mihályné Péterffy Irén nagykendi és Kabai Ferencné Hegyi Gitta szamosújvári tiszteletes asszony, valamint Lukácsi Szilamér erdőcsinádi lelkész. Kolozsvári teológusok részvételével evangelizációs hét rendezéséért a petrozsényi gyülekezet kapott emléklapot. /Díjak a szórványmagyarság támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
1998. december 23.
Hunyad megyében a magyarság szórványban él. A megye nehézipara leépülőben van, sokan hazaköltöznek szülőföldjükre. A megyében az 1997/98-as tanévben 268 gyermek járt magyar óvodába, az 1998/99-es tanévben pedig 321. Új óvodai csoport indult Urikányban, ismertette az oktatási helyzetet Orbán Mária. Az 1997/98-as tanévben 437 tanuló járt magyar elemi osztályokba, az 1998/99-es tanévben már 460. A gimnáziumi osztályokban nagy a lemorzsolódás. Az 1997/98-as tanévben 344-en tanultak magyarul, az 1998/99-es tanévben 358-an. Déván nőtt a tanulók száma, Vajdahunyadon, Petrillán, Lupényban és Vulkánban megmaradt a létszám, Petrozsényban viszont a tavalyi 32-vel szemben idén már csak 20 tanuló végez anyanyelven. A Szent Ferenc Alapítvány segítségével hét csernakeresztúri tanulót felvettek a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Kollégiumba. A megye egyetlen magyar líceumának osztályaiba tavaly 56, idén 55 tanuló van. /Orbán Mária Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: A Hunyad megyei anyanyelvi oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2003. január 9.
Benkő Elek - egykori székelykeresztúri, ma budapesti régész, műtörténész - az erdélyi harangokról és keresztelőmedencékről szóló könyve 2001-ben jelent meg. Kányádi Sándor mesélte, hogy egy apró Hunyad megyei faluban a katolikusok harangja nem szólal meg déli 12-kor, hogy ne bántsa, borzolja az ott élő nem katolikusok (feltehetően nem magyarok) érzelmeit. /Sebestyén Mihály: A harangok némasága, avagy a vallási türelemről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
2003. január 14.
Hunyad megyében 2002-ben tovább fogyott a magyarság. A dévai telepi római katolikus egyházközségben tavaly 6 esküvőt, 16 keresztelőt és 44 temetést regisztráltak. A dévai Ferenc-rendi római katolikus egyházközségben 9 esküvőt (mind vegyes), 17 keresztelőt, valamint 32 temetést tartottak. A dévai református gyülekezet 22 hívét búcsúztatta, 5 fiatal pár kötött házasságot, keresztelőre azonban nem került sor. Vajdahunyadon a római katolikusoknál 2002-ben 12 esküvőt, 37 keresztelőt és 47 temetést jegyeztek fel. A vajdahunyadi reformátusoknál 11 esküvő (ebből 3 színmagyar) és 11 keresztelő mellett 30 temetés volt. A vajdahunyadi baptistáknál egyetlen egy gyermekbemutató, 2 menyegző és 3 temetés volt. Petrozsény római katolikus egyházközösségében 19 esküvőt, 34 keresztelőt és 68 temetést regisztráltak a tavalyi év során. A petrozsényi reformátusoknál 4 esküvő és 5 keresztelő mellett 34 temetést tartottak nyilván. A petrozsényi unitárius egyházközségben 1 esküvő és 2 keresztelő mellett 8 temetés volt. Vulkán római katolikus közösségében 8 esküvő (csak 2 vegyes), 31 keresztelő (nem mind magyar) és 16 temetés - közülük 2 HIV-fertőzött gyermek - volt. A vulkáni reformátusoknál 5 esküvőt, 3 keresztelést, 15 konfirmációt és 15 temetést tartanak nyilván 2002-ben. Lupény római katolikus egyházközösségében 8 esküvő, 17 keresztelő és 23 temetés történt tavaly. A lupényi református gyülekezetben 4 esküvőt (1 vegyes), 8 keresztelőt (közülük 1 Urikányban), 12 konfirmációt és 16 temetést regisztráltak. Az egyházközséghez 18 személy csatlakozott, a gyülekezet teljes létszáma 994 fő. Petrilla római katolikus egyházközségében 2 esküvő, 19 keresztelő (ebből 5 Lónyán) és 27 temetés (12 Lónyán) volt. Pusztakalán római katolikus egyházközségében 4 esküvő és 3 keresztelő mellett 20 temetés volt. Bácsi-pusztakalán református gyülekezetében 2 esküvőt, 1 keresztelőt, 3 konfirmációt és 2 temetést regisztráltak. Piskitelep református egyházközségében 2 keresztelőt és 11 temetést (ebből 4 Harón) tartanak nyilván. Esküvő nem volt. A csernakeresztúri-piskitelepi római katolikus egyházközségben 3 esküvőt és 2 keresztelőt regisztráltak. A temetések száma 22 volt, ebből 8 Piskitelepen. Szászvároson a reformátusoknál nem volt esküvő, volt viszont 2 keresztelő és 6 temetés. A szászvárosi római katolikus egyházközösségben sem volt esküvő. A 8 keresztelő mellett 2 temetés volt. A megyei adatokat összegezve, azt lehet mondani, hogy rohamosan csökken a magyarság. Minden keresztelőre nagyjából három temetés jut. Növekedés csak a vulkáni és szászvárosi katolikusoknál tapasztalható. Aránylag kiegyensúlyozott a helyzet a lupényi római katolikusoknál és a bácsi-pusztakaláni reformátusoknál. /(C. A.): Mégsem szabad feladni a reményt! Tovább fogy a Hunyad megyei magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./
2003. január 22.
Albert István lelkipásztort 30 évi szolgálat után esperesévé választotta a Hunyadi Református Egyházmegye. Albert Istvánt - 1973-ban, a teológia elvégzését követően kinevezték a Hunyad megyei Lozsádra. Megszerette a környezetet, az embereket. Később Piskire került, azóta is itt működik. Próbálkoztak a magyar oktatás újraindításával, de nem sikerült. A szülők már nem igazán értékelik az anyanyelvű oktatás előnyeit. 1990 után szeretett volna hittant tanítani a helyi iskolában a maroknyi református gyermeknek. Alacsony létszámuk miatt azonban az igazgatónő ezt nem engedélyezhette. A parókiára kevesen jönnek el vallásórára. A piski gyülekezet 138 lelket számlál. Tavaly júniustól a piski anyaegyház, a kéméndi és rápolti leányegyházakkal együtt, missziós egyházzá vált, ami azt jelenti, hogy együtt gazdálkodnak, de így is nehezen tengődnek. A lelkészek fizetése két forrásból tevődik össze. Egyrészt van az állami fizetés, ami rendkívül alacsony, és a helyi alapból kellene hozzápótolni, de azt Albert István már egy éve nem kapja. Jelenleg minden zsil-völgyi parókián van lelkész. Az elmúlt hetekben még Petrozsénybe is került lelkipásztor. Egész Erdélyre jellemző a lelkészhiány. Mindenki menekül a szegény Zsil völgyétől, annak ellenére, hogy valamennyi itteni település összetartó, nagy lélekszámú, templomba járó gyülekezettel rendelkezik. /Gáspár-Barra Réka: Harminc év a szórvány szolgálatában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./
2003. január 24.
Keserű, kiábrándult cikket írt Szabó Csaba. A szegény emberek titokban abban reménykednek, hogy ez a regionalizálódás valami jót hozhat a magyarság konyhájára. A román állam soha nem fog az erdélyi hagyományos belhatárokhoz igazodni. Az idő a román államnak dolgozik, hiszen a magyar elem kihalásával egyre kevesebb lesz az olyan térség, ahol belső határok húzásakor egyáltalán szóba jöhet az etnikai összetétel. Szomorú példákat hozott: Brassó megyében egyetlen olyan település sincs, ahol öt-tíz éven belül nem süllyed kuriózumszintre a magyar jelenlét. Halmágy élő halott, Fogarast már temetik, Kőhalom számlálja napjait. Hunyad megyében az egész Cserna völgye (kivéve Csernakeresztúrt) egy magyar múmia; Hátszeg sorsa megpecsételődött, Piski és Pusztakalán árnyéka önmagának. Elveszett Petrozsény magyar líceuma is (1996), Lupény pedig Urikánnyal hiába próbálkozik visszahozni a régi világot. Karánsebes, Nándorhegy - régen halott. "A magyarság számára itt nincs feltámadás még akkor sem, ha fehér lovon vonul ide be Orbán Viktor és Kovács László, és piros-fehér-zöldre festik a padokat mindenfelé. Ne reménykedjünk hát főleg mi, kolozsváriak semmiféle regionálási jelenségben. A szórványmagyarság olyannyira elvesztette védekező reflexeit, hogy még arra sem képes, hogy önszerveződő módon értesítse az alulinformált kisgyerekes magyar családokat, hogy a magyar állam által kiutalt nevelési ösztöndíj (egy magyar tagozaton tanuló gyerekért 22 500 forint jár ) kérelmezésének határideje december kellős közepén lejár, és ne reménykedjen senki abban, hogy a kérvények beadása folyamatosan történik." "Már csak az maradt hátra, hogy önmagunk régióját, családunkat, lakásunkat megvédjük. Harc az otthonrégióért, a túlélésért. Segítség viszont sehol. Az RMDSZ ellenszenves tömegklikk lett, a kisebbségi létért folytatott kollektív harc szánalmas udemerizmusba fúlt, az egyházak pedig ahelyett, hogy - na de ez más régióhoz tartozik." /Szabó Csaba: Harc az otthonrégióért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2003. január 29.
Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének Állandó Bizottsága kongresszus-előkészítő ülést tartott. A 2002-es év tevékenységét értékelték. A kedvezménytörvény alkalmazása zökkenőmentesen folyik. Az RMDSZ-SZDP protokollum hasznos volt a szövetség megyei és helyi szervezetei számára is. Ezért az RMDSZ Hunyad megyei szervezete támogatja egy újabb országos protokollum megkötését és ennek megyei szintre való lebontását. Az idei tervben kiemelt helyet foglal el a megyei magyar oktatás fenntartása, fejlesztése. A protokollumban el kell érni azt, hogy a magyar tagozatokat, osztályokat érintő döntések meghozatala előtt az illetékes szervek konzultáljanak az RMDSZ szakembereivel. Ezzel párhuzamosan, támogatni kell a magánoktatás megerősödését. Meg kell tenni az első lépéseket az önálló magyar oktatási központ beindítására Déván, illetve a zsil-völgyi oktatási stratégia kiépítésére. A Hunyad megyei szervezet szerint az RMDSZ-nek az egység jegyében kell folytatnia tevékenységét. A tiszteletbeli elnöki tisztséggel kacsolatban vita volt a megyei szervezetben, végül a többségi a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése mellett tette le a garast. /Gáspár-Barra Réka: Mérleg, tervek kongresszus előtt. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./
2003. január 29.
Kedves kis újsággal gazdagodott a Hunyad megyei magyar diáklapok sora. A Cimborát a dévai Eminescu-Petőfi Általános Iskola tizennyolc negyedikes diákja szerkeszti, tanító nénijük, Csatlós Erzsébet-Zsófia gondos irányításával. /GBR: Cimbora. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./
2003. február 6.
Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2003. február 8.
Szent István király 1009-ben alapította az Erdélyi Püspökséget, amelynek nevét román nyomásra 1932-ben Gyulafehérvári Püspökségre változtatták. A 9 megyét magába foglaló egyházmegye 1991-ben érsekségi rangot kapott, ami egyben azt is jelenti: nincs alárendelve Bukarestnek. Az egyházmegyei hitéletről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nyilatkozott. Az érsekség területén Maros, Hargita és Kovászna megye alkotja a klasszikus Székelyföldet, míg Beszterce-Naszód, Kolozs, Alsó-Fehér, Hunyad, Szeben és Brassó megyék képezik a szórványvidéket. Az 1992-es népszámlálás 491 ezer, a legutóbbi 441 ezer római katolikust talált az egyházmegyében. Természetesen Székelyföld alkotja a katolikus tömböt, ahol közel 350 ezer katolikus hívő él. Az egyházmegye székhelye, Gyulafehérvár is erősen szórványnak számít, a 70 ezer lakosból csupán 2300 magyar, s a fele katolikus. A gyulafehérvári székesegyház egyedüli a Szent István által alapított 10 egyházmegye székesegyházai közül, mert megmaradt a XI. század végi román stílusában, a tatárjárás utáni restaurálással, valamint a reneszánsz, illetve gótikus-reneszánsz bővítéssel. A magyar kormány felvállalta székesegyház restaurálásának a finanszírozását. A kommunista időkben az erdélyi katolikus templomokban tilos volt románul prédikálni, nehogy a hivatalosan ortodoxokká nyilvánított görög katolikusok továbbra is katolikus templomba járjanak. Moldvában fordítva volt, ott nemcsak az állam, hanem az egyház is tiltotta a magyar nyelvű prédikációt. Jelenleg négy katolikus és két református püspökség őrködik a magyar hívek fölött, de figyelembe kell venni a 90 ezer lelket számláló unitárius, valamint a 33 ezer fős magyar zsinatpresbiteri evangélikus egyházat is. Amikor Ceausescu rájött, mennyivel hatékonyabb lehetne az asszimiláció, ha román nyelvű liturgia folyna a katolikus templomokban, tömegesen kezdték a Zsil völgyébe telepíteni a moldvai katolikus csángókat, akik egymás között magyarul beszéltek, de amint papot látnak, románra fordítják a szót. A moldvai magyar csángók követelték ki mindenhol a román nyelvű szentmisét, ahova 1973 után a görög katolikusok is eljártak. Jelenleg részükre 22 plébánián tartanak román nyelvű szentmisét. Noha 50 évvel ezelőtt Erdélyben még ismeretlen fogalom volt a román római katolikus, csakhogy Trianon óta Dél-Erdélyben a vegyes házasságban született gyermekek közös nyelve a román lett, de megtartják a vallásukat. Ugyanakkor jelentős azoknak a görög katolikusoknak is a száma, akik a múlt rezsimben a magyar templomokba jártak, most nem hajlandók visszatérni az egyházukba, mert nem ismerik a rítust, elszoktak a bizánci szertartástól. Romániában van két román római katolikus püspökség, a bukaresti és a jászvásári, amelyek területén magyar nyelvű szentmise egyedül Bukarestben van a Varatia templomban, ahol a német nyelvű szentmisét is tartják. Az olaszok és franciák Bukarestben saját plébániával rendelkeznek, ellentétben a magyarokkal. Moldvában egyébként van német nyelvű mise a bukovinai osztrákok leszármazottai számára, illetve lengyel nyelvű is a cacicai templomban az osztrák érsek által lengyel bányászok számára létrehozott templomban, ahol a feliratok eredetiek ugyan, csakhogy lengyelül már csupán néhány idős ember ért. /Balta János: Ezer év Isten szolgálatában (I.) A Gyulafehérvári Érsekség jelene. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2003. február 14.
Az újraszerveződött Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Kör Déván február 12-én megtartotta első találkozóját. Lelkes magyar értelmiségiek ezzel felelevenítik a hajdani Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Társaság munkásságát. Az első találkozón Schreiber István megyei EMKE-elnök emlékezett dr. Torma Zsófia szászvárosi régésznő munkásságáról, a világviszonylatban is nagy jelentőséggel bíró tordosi és alsótatárlaki leletekre támaszkodó régészeti megállapításairól. Javaslatok is elhangzottak. Többek között a magyar történelmi egyházak temetőiben nyugvó neves emberek sírjainak a rendbetételét, rendszeres gondozását szorgalmazta Deák Piroska magyartanár. Hasznos ötlet volt a régi folyóiratok, esetleg könyvek, újságok begyűjtése, megőrzése. A régi polgári házak felszámolásakor rengeteg régi könyv, újság kerül a hulladékgyűjtőkbe. A régészeti kör felvállalta, hogy ezeket megpróbálja összegyűjteni, rendszerezni, megőrizni a következő nemzedékeknek. /Schreiber-Gáspár: Helytörténeti kör indult Déván. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./
2003. február 20.
Átfogó stratégia kidolgozása végett hívta össze Temesvárra a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés hármas számú munkacsoportjának ülését Bodó Barna, a testület tavaly novemberben kinevezett elnöke. A Temes megyei RMDSZ-es tanácsos, művelődési bizottsági elnök invitálásának a DKMT négy romániai megyéjének - Arad, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény - képviselői, a Vajdasági Autonóm Tartomány küldöttsége, Magyarországról pedig Csongrád Megye Közgyűlésének kulturális főtanácsosa tett eleget. Az Eurorégió című háromnyelvű, színes, Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Montenegróban egyaránt terjesztett folyóirat újbóli megjelentetésének szükségességét Bodó Barna vetette fel. A kiadvány 2002-ben nem jelent meg pénzhiány miatt. Az elhangzott javaslatokat a DKMT legfőbb döntéshozó testülete, az Elnökök Fóruma elé terjesztik a febr. 26-i szegedi tanácskozáson. /Pataky Lehel Zsolt: Bővítenék az együttműködést az eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./
2003. február 28.
Hunyad megye magyarsága két vidéken található, a Maros völgyében levő településeken. Ide tartoznak azok a helységek, ahol magyar nyelvű tanítás folyik: Déva, Vajdahunyad, Szászváros, Csernakeresztúr, Pusztakalán, Marosnémeti és Rákosd. A másik részt a Zsil völgyi települések magyar lakossága alkotja: Lupény, Vulkán, Petrozsény, Petrilla és Urikány. A megye magyarsága szegénységben él, elsősorban a munkanélküliség miatt. A gazdasági válság hatása a Zsil völgyében erősebb. A magyar oktatás szempontjából a két vidék között eltérő tendenciák figyelhetők meg. A Zsil völgyében leépülés történt. Megszűnt a petrozsényi líceum magyar tagozata, s ezzel a Zsil völgyi magyar nyelvű középiskolai oktatás. Erdélyszerte a szórványban megszűnnek a magyar tagozatok. Ezzel szemben Déván növekszik a magyarul tanuló diákok száma. Ez a növekedés a Déván működő Szent Ferenc Alapítvány keretén belül, a Böjte Csaba ferences szerzetes által működtetett Magyarok Nagyasszonya Kollégium és a szórványkollégium. A dévai magyar nyelvű oktatásban fontos szerepet játszik a Traian Elméleti Líceum /itt van Hunyad megye egyetlen magyar tagozata/. Az 1996/97-es tanévben 56 diákja volt a magyar tagozatnak, jelenleg pedig 154. Célszerű lenne önálló magyar középiskolát létrehozni Déván. Ezt a célt tűzte ki a helyi Geszthy Ferenc Társaság. /Kásler Izabella tanárnő: A magyar nyelvű oktatás helyzete Déván és Hunyad megyében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 28./
2003. március 10.
Március 9-én 18 kolozsvári református teológiai hallgató indult szórványmisszióba Temes és Hunyad megye gyülekezeteibe. Egy négytagú csapat a Szászváros melletti Lozsádra érkezett, egy másik négytagú pedig Vajdahunyadra és a mellette fekvő Hosdátra. A másik csoport a Bega menti falvakban szállt meg és Igazfalván, Bodófalván és Szapáryfalván, valamint Lugoson szolgáltak. A harmadik csapat Zsombolya missziói egyházközségben és a hozzá tartozó településeken végzett ünnepi szolgálatot. A misszió vezetője Vetési László kolozsvári szórványügyi előadó az ősz óta lelkész nélküli Végváron, valamint a vele szomszédos Ötvösdön látta el szolgálatot. /Kolozsvári teológusok Temes és Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2003. március 11.
A dévai Szent Ferenc Alapítvány második alkalommal nyerte el az Apáczai Közalapítvány pályázatát a szórványvidéki anyanyelvű oktatás fenntartására, fejlesztésére. A Hunyad megyei magyar iskolahálózat ötmillió forintos támogatásban részesül e pályázat nyomán - számolt be Nagy Kata, a Szent Ferenc Alapítvány titkára. A Szent Ferenc Alapítvány támogatásával és közösségi összefogással Déván az óvodától a középiskoláig sikerült megerősíteni az anyanyelvű oktatást. Az Apáczai Közalapítvány két részletben utalja át a pályázat nyertesének. Az első részletet pedagógustámogatásra és a diákok ingázási költségeinek fedezésére fordították. A támogatás második részletét a napokban osztják ki. Böjte Csaba ferences atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke az elmúlt héten nyújtotta át a Zsil völgyében a helyi tagozatoknak a támogatást, tanfelszereléssel, játékokkal kiegészítve. /Gáspár-Barra Réka: Ötmillió forint a szórványoktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./
2003. március 15.
Márc. 14-én Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégium emlékünnepélyén a diákok dallal, verssel hajtottak főt a szabadság eszméje, hősei előtt. Hunyad megyében az emlékezések sorát a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében tartott helytörténeti kör nyitotta meg, melyen Schreiber István megyei EMKE-elnök tartott előadást az 1848-49-es szabadságharc helyi eseményeiről.Március 13-án a dévai Traian Elméleti Líceum diákjai zenés-irodalmi műsorral emlékeztek a márciusi ifjakra. Különleges dolog a szabadság - mondta köszöntő beszédében Hauer Erich aligazgató. /Gáspár-Barra Réka: Emlékünnepségek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2003. március 20.
Megérett az idő az önálló magyar iskola létrehozására Déván, hangzott el a dévai Geszthy Ferenc Társaság legutóbbi közgyűlésén. A Geszthy Ferenc Alapítvány tavaly alakult meg azzal a céllal, hogy társadalmi és anyagi hátteret biztosítson elsősorban a dévai, majd a Hunyad megyei magyar oktatás fejlődésének. A társaság márc. 18-án megtartott közgyűlésen Hauer Erich elnök röviden vázolta a Hunyad megyei, illetve külön a dévai magyar oktatás helyzetét. Jelenleg összesen 948 diák tanul magyar nyelven Hunyad megyében, ebből 445-en a dévai állami, illetve magán tanintézményben. A 445 magyar diák a város négy különböző (egymástól távol eső) pontján működő tanintézményben tanul. A Geszthy Ferenc Társaság az itt-ott működő tagozatokat kívánja egységes oktatási központba vonni. Első lépésként a dévai magyar óvodát kívánják sürgősen, megerősíteni. Minden valószínűség szerint már az ősztől beindul egy napközis csoport. /Gáspár-Barra Réka: Az önálló magyar iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./
