Erdélyben egymást érik a magyar néptánctáborok. Válaszút, Kommandó, Szászcsávás, Kalotaszentkirály, Magyarlapád csak néhány a sorban. A Fehér megyei Magyarlapádon 1997-ben szerveztek először néptáncfesztivált, a sikeren felbuzdulva a következő évtől a rendezvény egyhetessé nőtte ki magát, hivatalos neve pedig Maros- és Küküllő-menti Népzene- és Néptánctábor lett. Az aug. 2-i gálaműsorral immár a hatodik zárja kapuit. Idén 75 vendég érkezett a táborba, az oktatókkal, kísérőkkel együtt mintegy 130 személy lakik házaknál, sátrakban. A résztvevők száma évről évre növekszik. Demeter Erika, a Háromszék Néptáncegyüttes ügyelője elmondta, hogy a gyerekeket két csoportra osztották: haladókra és kezdőkre. Mindennap más-más adatközlők érkeztek a táborba, így a résztvevők eredeti forrásból tanulhatták a magyarózdi, becei, sülei stb. magyar és román táncokat. Délelőttönként-délutánonként hangszeroktatás is folyt, a táborban még abszolút kezdő hangszeresekkel is foglalkoznak. Kukoricaháncs fonás, szövés mellett bútorfestést is tanítottak. /"A lapádi viola, ide érzik a szagja..." Véget ért a VI. Maros- és Küküllő-menti Népzene- és Néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
2003. augusztus 2.
Erdélyben egymást érik a magyar néptánctáborok. Válaszút, Kommandó, Szászcsávás, Kalotaszentkirály, Magyarlapád csak néhány a sorban. A Fehér megyei Magyarlapádon 1997-ben szerveztek először néptáncfesztivált, a sikeren felbuzdulva a következő évtől a rendezvény egyhetessé nőtte ki magát, hivatalos neve pedig Maros- és Küküllő-menti Népzene- és Néptánctábor lett. Az aug. 2-i gálaműsorral immár a hatodik zárja kapuit. Idén 75 vendég érkezett a táborba, az oktatókkal, kísérőkkel együtt mintegy 130 személy lakik házaknál, sátrakban. A résztvevők száma évről évre növekszik. Demeter Erika, a Háromszék Néptáncegyüttes ügyelője elmondta, hogy a gyerekeket két csoportra osztották: haladókra és kezdőkre. Mindennap más-más adatközlők érkeztek a táborba, így a résztvevők eredeti forrásból tanulhatták a magyarózdi, becei, sülei stb. magyar és román táncokat. Délelőttönként-délutánonként hangszeroktatás is folyt, a táborban még abszolút kezdő hangszeresekkel is foglalkoznak. Kukoricaháncs fonás, szövés mellett bútorfestést is tanítottak. /"A lapádi viola, ide érzik a szagja..." Véget ért a VI. Maros- és Küküllő-menti Népzene- és Néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
2003. augusztus 4.
Tizenhárom település, három ország, egy nemzet képviselői gyűltek össze aug. 1-jén Kalotaszentkirály-Zentelkén: a Kolozs megyei település első ízben adott otthont a Szentkirályok Szövetsége éves találkozójának, amelyre hetedszer kerül sor. Az ünnepségen a házigazda-polgármester, Póka András György beszélt a Kárpát-medencei évenkénti hagyományos rendezvénysorozatról. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, hogy a Kárpát-medencében valamikor több mint ötven település viselte valamilyen formában első szent királyunk nevét. Ezen helységek közül több már nem létezik, azonban ha egy képzeletbeli térképen "minden település helyén meggyújtanánk egy gyertyát, fénybe borulna az a lelki háló, amely összeköti a magyarságot, és amely nélkül nincs nemzet, nincs kultúra". Nem csak a magyar nemzet fiait fogja azonban össze a nagy király szellemisége, hiszen 2000 óta az ortodox egyház is saját szentjének ismeri el István királyt, aki így összekötő kapoccsá, Európa jelképévé is vált. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kiemelte: Szent István hazát épített Európában, csonkaságában ma is élő hazát, a magyarság pedig ezer éve ragaszkodik királyához. Szent István megismételhetetlen, de követhető: építő hitével ezt kell bebizonyítanunk - zárta ünnepi gondolatait Kónya-Hamar Sándor. Elsőként a magyarországi Kecskemét melletti falu, Szentkirály csoportja lépett színpadra. A települések képviselői a helyi zászlóra felkötözték az együttműködés szalagjait. Sorrendben Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szabadszentkirály, valamint a Gyöngyöshermán Szentkirályi Polgári Kör (Magyarország), Királyfiakarcsa és Vágkirályfa (Szlovákia), Csíkszentkirály, Marosszentkirály, Székelyszentistván és Kalotaszentkirály-Zentelke képviselői voltak aktív részesei a nagy pillanatnak. Dienes Attila szobrász Szent István mellszobrának átvételével folytatódott az ünneplés. /Sándor Boglárka Ágnes: Szent István megismételhetetlen, de követhető. Szentkirályok Szövetségének találkozója Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ Az összesen tizenhat - tíz magyarországi, négy erdélyi és két felvidéki - települést tömörítő Szentkirályok Szövetsége Szent István-mellszobrot adományozott Kalotaszentkirálynak. A szobor Dienes Attila marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő szobrász alkotása. A szobrot a jövőben állítják fel. A Szentkirályok Szövetsége 1997-ben alakult. Az egyesület közgyűlésének döntése értelmében a tíz anyaországi tag képviselői vállalták, hogy állják a találkozót megszervező határon túli tagok Szent István-szobrokkal való megajándékozásának költségeit. Új címerek a Kárpát-medencében címmel nyílt meg Pécsi L. Dániel címerkészítő kiállítása. /Salamon Márton László: Szent István-szobrot kapott Kalotaszentkirály. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2003. augusztus 4.
Tizenhárom település, három ország, egy nemzet képviselői gyűltek össze aug. 1-jén Kalotaszentkirály-Zentelkén: a Kolozs megyei település első ízben adott otthont a Szentkirályok Szövetsége éves találkozójának, amelyre hetedszer kerül sor. Az ünnepségen a házigazda-polgármester, Póka András György beszélt a Kárpát-medencei évenkénti hagyományos rendezvénysorozatról. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, hogy a Kárpát-medencében valamikor több mint ötven település viselte valamilyen formában első szent királyunk nevét. Ezen helységek közül több már nem létezik, azonban ha egy képzeletbeli térképen "minden település helyén meggyújtanánk egy gyertyát, fénybe borulna az a lelki háló, amely összeköti a magyarságot, és amely nélkül nincs nemzet, nincs kultúra". Nem csak a magyar nemzet fiait fogja azonban össze a nagy király szellemisége, hiszen 2000 óta az ortodox egyház is saját szentjének ismeri el István királyt, aki így összekötő kapoccsá, Európa jelképévé is vált. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kiemelte: Szent István hazát épített Európában, csonkaságában ma is élő hazát, a magyarság pedig ezer éve ragaszkodik királyához. Szent István megismételhetetlen, de követhető: építő hitével ezt kell bebizonyítanunk - zárta ünnepi gondolatait Kónya-Hamar Sándor. Elsőként a magyarországi Kecskemét melletti falu, Szentkirály csoportja lépett színpadra. A települések képviselői a helyi zászlóra felkötözték az együttműködés szalagjait. Sorrendben Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szabadszentkirály, valamint a Gyöngyöshermán Szentkirályi Polgári Kör (Magyarország), Királyfiakarcsa és Vágkirályfa (Szlovákia), Csíkszentkirály, Marosszentkirály, Székelyszentistván és Kalotaszentkirály-Zentelke képviselői voltak aktív részesei a nagy pillanatnak. Dienes Attila szobrász Szent István mellszobrának átvételével folytatódott az ünneplés. /Sándor Boglárka Ágnes: Szent István megismételhetetlen, de követhető. Szentkirályok Szövetségének találkozója Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ Az összesen tizenhat - tíz magyarországi, négy erdélyi és két felvidéki - települést tömörítő Szentkirályok Szövetsége Szent István-mellszobrot adományozott Kalotaszentkirálynak. A szobor Dienes Attila marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő szobrász alkotása. A szobrot a jövőben állítják fel. A Szentkirályok Szövetsége 1997-ben alakult. Az egyesület közgyűlésének döntése értelmében a tíz anyaországi tag képviselői vállalták, hogy állják a találkozót megszervező határon túli tagok Szent István-szobrokkal való megajándékozásának költségeit. Új címerek a Kárpát-medencében címmel nyílt meg Pécsi L. Dániel címerkészítő kiállítása. /Salamon Márton László: Szent István-szobrot kapott Kalotaszentkirály. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2003. augusztus 14.
Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2003. augusztus 14.
Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2003. augusztus 15.
Megkezdődött az immár hagyományos Szent István-napi Néptánc-találkozó Kolozsváron. Aug. 15-én a Heltai Alapítvány székhelyén 10-13 óra között Hagyomány és identitás címmel tartanak konferenciát. Délután Magyarfenesen folytatódik a rendezvénysorozat. Aug. 16-án, Kolozsvár környéki településeken rendeznek ünnepségeket, Mákófalván a jugoszláviai Cirkalom néptánc-együttes és a gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, Györgyfalván pedig a horvátországi Pélmonostor néptánc-együttes lép fel, Aranyosgerenden a szlovákiai Új Hajtás néptánc-együttes, Bánffyhunyadon pedig a jugoszláviai Maroknyi néptánc-együttes mutatja be műsorát. A vendég-együttesek fellépnek még Mérában és Kalotaszentkirályon is. Aug. 18-án, vasárnap Kolozsváron folytatódnak a rendezvények. Aug. 18-án, 19-én és 20-án Erdőcsinádon, Székelykeresztúron, illetve Székelyudvarhelyen lépnek fel a népi táncosok. /Megkezdődött az V. Szent István-napi Néptánc-találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2003. augusztus 15.
Megkezdődött az immár hagyományos Szent István-napi Néptánc-találkozó Kolozsváron. Aug. 15-én a Heltai Alapítvány székhelyén 10-13 óra között Hagyomány és identitás címmel tartanak konferenciát. Délután Magyarfenesen folytatódik a rendezvénysorozat. Aug. 16-án, Kolozsvár környéki településeken rendeznek ünnepségeket, Mákófalván a jugoszláviai Cirkalom néptánc-együttes és a gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, Györgyfalván pedig a horvátországi Pélmonostor néptánc-együttes lép fel, Aranyosgerenden a szlovákiai Új Hajtás néptánc-együttes, Bánffyhunyadon pedig a jugoszláviai Maroknyi néptánc-együttes mutatja be műsorát. A vendég-együttesek fellépnek még Mérában és Kalotaszentkirályon is. Aug. 18-án, vasárnap Kolozsváron folytatódnak a rendezvények. Aug. 18-án, 19-én és 20-án Erdőcsinádon, Székelykeresztúron, illetve Székelyudvarhelyen lépnek fel a népi táncosok. /Megkezdődött az V. Szent István-napi Néptánc-találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2003. augusztus 18.
Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével, valamint a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget aug. 17-én, vasárnap az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A táncoló ifjúság, a színes kavalkád sokakat megállított Kolozsvár főterén. Néhány perc erejéig a különböző tánccsoportok bemutatták táncaikat, majd tovább haladva bevonultak a főtéri Szent Mihály-templomba, ahol fél tizenkettőkor vette kezdetét az ünnepi szentmise, amelyet dr. Czirják Árpád érseki helynök celebrált. Czirják Árpád prédikációjában elmondta: A haza mi vagyunk, a haza addig él, amíg vannak bátor, elkötelezett katonái. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beszédében hangsúlyozta: Szent István király volt, és szent lett. Szent lett, mert nagy király volt, és nagy király, mert nagy ember, de olyan pogánynak született és kereszténnyé lett magyar is, ki kereszttel oszlatta el az ázsiai sorstalanságot, és adott európai sorsot a magyarságnak. A következő napokban a meghívott néptáncegyüttesek Maros és Hargita megyében vesznek részt az ottani Szent István-napi ünnepségeken. Az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó ünnepi nyitógálájának Magyarfenes kultúrháza adott otthont aug. 15-én. A gála előtt történt meg a népviseleti felvonulás: a falu Kolozsvár felőli végétől a központig vonultak fel a néptánctalálkozóra érkezett csoportok, melyet három népviseletbe öltözött lovas és egy régi falusi időket idéző fogat vezetett. A református templomban ökumenikus istentisztelet volt. A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, egyben a néptánctalálkozó társszervezője, kezdte meg a csoportok táncbemutatóját. Őket követte a nyolc vendégegyüttes: a magyarországi Vokányi Német Nemzetiségi Együttes, a vajdasági Cirkalom Néptáncegyüttes, a dél-bánáti Maroknyi Néptáncegyüttes, a felvidéki Új Hajtás Néptáncegyüttes, a Pélmonostor Néptáncegyüttes Horvátországból, a Gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, a Deer Hana Folk-Group Izraelből és a Hasder Folk Art Foundation Ciprusból. A nyitógálán résztvevő együttesek aug. 16-án különböző Kolozs megyei helységekben léptek fel. Helyet adott a néptánctalálkozói ünnepségnek Mákófalva, Györgyfalva, Bánffyhunyad, Méra, Kisbács, Kalotaszentkirály és Aranyosgerend. /Köllő Katalin, Szentes Szidónia, Valkai Krisztina: Ezer esztendőn át tündöklő csillag. Szent István-napi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2003. augusztus 18.
Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével, valamint a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget aug. 17-én, vasárnap az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A táncoló ifjúság, a színes kavalkád sokakat megállított Kolozsvár főterén. Néhány perc erejéig a különböző tánccsoportok bemutatták táncaikat, majd tovább haladva bevonultak a főtéri Szent Mihály-templomba, ahol fél tizenkettőkor vette kezdetét az ünnepi szentmise, amelyet dr. Czirják Árpád érseki helynök celebrált. Czirják Árpád prédikációjában elmondta: A haza mi vagyunk, a haza addig él, amíg vannak bátor, elkötelezett katonái. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beszédében hangsúlyozta: Szent István király volt, és szent lett. Szent lett, mert nagy király volt, és nagy király, mert nagy ember, de olyan pogánynak született és kereszténnyé lett magyar is, ki kereszttel oszlatta el az ázsiai sorstalanságot, és adott európai sorsot a magyarságnak. A következő napokban a meghívott néptáncegyüttesek Maros és Hargita megyében vesznek részt az ottani Szent István-napi ünnepségeken. Az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó ünnepi nyitógálájának Magyarfenes kultúrháza adott otthont aug. 15-én. A gála előtt történt meg a népviseleti felvonulás: a falu Kolozsvár felőli végétől a központig vonultak fel a néptánctalálkozóra érkezett csoportok, melyet három népviseletbe öltözött lovas és egy régi falusi időket idéző fogat vezetett. A református templomban ökumenikus istentisztelet volt. A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, egyben a néptánctalálkozó társszervezője, kezdte meg a csoportok táncbemutatóját. Őket követte a nyolc vendégegyüttes: a magyarországi Vokányi Német Nemzetiségi Együttes, a vajdasági Cirkalom Néptáncegyüttes, a dél-bánáti Maroknyi Néptáncegyüttes, a felvidéki Új Hajtás Néptáncegyüttes, a Pélmonostor Néptáncegyüttes Horvátországból, a Gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, a Deer Hana Folk-Group Izraelből és a Hasder Folk Art Foundation Ciprusból. A nyitógálán résztvevő együttesek aug. 16-án különböző Kolozs megyei helységekben léptek fel. Helyet adott a néptánctalálkozói ünnepségnek Mákófalva, Györgyfalva, Bánffyhunyad, Méra, Kisbács, Kalotaszentkirály és Aranyosgerend. /Köllő Katalin, Szentes Szidónia, Valkai Krisztina: Ezer esztendőn át tündöklő csillag. Szent István-napi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2003. szeptember 4.
A Kalotaszentkirályi Hagyományőrző Néptánccsoport az évek folyamán fél Európát bejárta. Péntek Ferenc oktató-koreográfus elmesélte, hogy az első csoport 1993-ban állt össze, és azóta folyamatosan működik, újabb és újabb tagokkal. A fiatalok heti 2 órás komoly oktatás folyamán csiszolhatják tudásukat. A helybeli iskolában az I-IV. osztályos tanulók a tanórák keretén belül is tanulhatnak kalotaszegi táncokat. Idén augusztusban megszervezték első edzőtáborukat Hegyközszentmiklóson. /Kismihály Hajnalka: Életkép a Felszeg világából. Tízéves a szentkirályi hagyományőrző tánccsoport. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2003. szeptember 4.
A Kalotaszentkirályi Hagyományőrző Néptánccsoport az évek folyamán fél Európát bejárta. Péntek Ferenc oktató-koreográfus elmesélte, hogy az első csoport 1993-ban állt össze, és azóta folyamatosan működik, újabb és újabb tagokkal. A fiatalok heti 2 órás komoly oktatás folyamán csiszolhatják tudásukat. A helybeli iskolában az I-IV. osztályos tanulók a tanórák keretén belül is tanulhatnak kalotaszegi táncokat. Idén augusztusban megszervezték első edzőtáborukat Hegyközszentmiklóson. /Kismihály Hajnalka: Életkép a Felszeg világából. Tízéves a szentkirályi hagyományőrző tánccsoport. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2003. szeptember 22.
A kalotaszentkirályi iskola idén ünnepli a település intézményesített oktatása első írásos említésének 350. évfordulóját. Szept. 21-26. között nagyszabású ünnepségsorozatra, ezen belül névadóünnepségre, jelképek avatására, emléktáblák leleplezésére, valamint az Iskola Krónikája nevű kiadvány megjelentetésére kerül sor. Szeptember elsejétől az intézmény hivatalos neve Ady Endre Iskola. A hivatalos névadási ceremóniára szept. 25-én kerül sor. Szept. 21-én kezdődött az ünnepségsorozat a helyi református templomban, Pap Géza püspök hirdetett igét. Felavatták a Pécsi L. Dániel által tervezett iskolacímert és iskolazászlót is. Három emléktáblát avattak Kalotaszentkirályon. Az iskola bejáratánál elhelyezett faragott táblát Vincze Kecskés István adományozta, ezen Seneca bölcsessége olvasható (Non scholae, sed vitae discimus - Nem az iskolának, az életnek tanulunk.) Az iskola folyosóján helyezett fehér márványtáblát Lakatos András iskolaigazgató adományozta, rajta az alábbi felirattal: Kalotaszentkirály-Zentelke, 1653-2003, állíttatott az iskolai oktatás első írásos említésének 350. évfordulóján. A vörös márványtábla Pécsi L. Dániel ajándéka, rajta olvasható: Az emléktáblát Ady Endre nevének felvétele és jelképei felavatásának emlékére állíttatták az iskola tanárai és diákjai. /Kismihály Hajnalka: Ady Endre Iskola Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
A kalotaszentkirályi iskola idén ünnepli a település intézményesített oktatása első írásos említésének 350. évfordulóját. Szept. 21-26. között nagyszabású ünnepségsorozatra, ezen belül névadóünnepségre, jelképek avatására, emléktáblák leleplezésére, valamint az Iskola Krónikája nevű kiadvány megjelentetésére kerül sor. Szeptember elsejétől az intézmény hivatalos neve Ady Endre Iskola. A hivatalos névadási ceremóniára szept. 25-én kerül sor. Szept. 21-én kezdődött az ünnepségsorozat a helyi református templomban, Pap Géza püspök hirdetett igét. Felavatták a Pécsi L. Dániel által tervezett iskolacímert és iskolazászlót is. Három emléktáblát avattak Kalotaszentkirályon. Az iskola bejáratánál elhelyezett faragott táblát Vincze Kecskés István adományozta, ezen Seneca bölcsessége olvasható (Non scholae, sed vitae discimus - Nem az iskolának, az életnek tanulunk.) Az iskola folyosóján helyezett fehér márványtáblát Lakatos András iskolaigazgató adományozta, rajta az alábbi felirattal: Kalotaszentkirály-Zentelke, 1653-2003, állíttatott az iskolai oktatás első írásos említésének 350. évfordulóján. A vörös márványtábla Pécsi L. Dániel ajándéka, rajta olvasható: Az emléktáblát Ady Endre nevének felvétele és jelképei felavatásának emlékére állíttatták az iskola tanárai és diákjai. /Kismihály Hajnalka: Ady Endre Iskola Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. október 1.
Kalotaszentkirályon az ünnepség egyik díszvendége Pomogáts Béla volt, az Illyés Közalapítvány elnöke. Elmondta, hogy kapott egy fölkérést: Kántor Lajossal vállalják el a kalotaszentkirályi Ady Endre Egyesület tiszteletbeli elnökségét, ez 1992-ben vagy 1993-ban történt. Szinte minden évben elzarándokolt ide, megerősödött benne Kalotaszeg és a Kalotaszentkirály iránti hűsége. Most pedig átvehette Kalotaszentkirály-Zentelke tiszteletbeli díszpolgári címét. Ez az első ilyen címe. Erdélyben kisebbség, de Kalotaszentkirályon a magyarság többséget jelent. Ennek a közösségnek a jellegét, a karakterét az itteni magyarság határozza meg. Kós Károly szerint a bihari és a kolozsvári magyarság között Kalotaszeg, és ezen belül Kalotaszentkirály alkotja meg azt a hidat, amelyen lelki értelemben közlekedni lehet Nagyvárad és Kolozsvár között. Mikor még Kós Károly erről beszélt, a húszas évek végén, akkor még ez a két város döntő többségében magyar volt. A kalotaszegi magyarságnak olyan tudatban kell élnie, hogy ő fontos láncszemét alkotja annak a megtépett hálónak, amit a magyarság képez a Kárpát-medencében. /K. H.: Kalotaszeg, a mitikus táj. Első díszpolgári címét kapta Pomogáts Béla Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2003. október 1.
Kalotaszentkirályon az ünnepség egyik díszvendége Pomogáts Béla volt, az Illyés Közalapítvány elnöke. Elmondta, hogy kapott egy fölkérést: Kántor Lajossal vállalják el a kalotaszentkirályi Ady Endre Egyesület tiszteletbeli elnökségét, ez 1992-ben vagy 1993-ban történt. Szinte minden évben elzarándokolt ide, megerősödött benne Kalotaszeg és a Kalotaszentkirály iránti hűsége. Most pedig átvehette Kalotaszentkirály-Zentelke tiszteletbeli díszpolgári címét. Ez az első ilyen címe. Erdélyben kisebbség, de Kalotaszentkirályon a magyarság többséget jelent. Ennek a közösségnek a jellegét, a karakterét az itteni magyarság határozza meg. Kós Károly szerint a bihari és a kolozsvári magyarság között Kalotaszeg, és ezen belül Kalotaszentkirály alkotja meg azt a hidat, amelyen lelki értelemben közlekedni lehet Nagyvárad és Kolozsvár között. Mikor még Kós Károly erről beszélt, a húszas évek végén, akkor még ez a két város döntő többségében magyar volt. A kalotaszegi magyarságnak olyan tudatban kell élnie, hogy ő fontos láncszemét alkotja annak a megtépett hálónak, amit a magyarság képez a Kárpát-medencében. /K. H.: Kalotaszeg, a mitikus táj. Első díszpolgári címét kapta Pomogáts Béla Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2003. november 11.
Nov. 9-én ért véget Felszeg két neves iskolájának helyismereti vetélkedője, amelyet Kalotaszeg nagyasszonyáról, Gyarmathy Zsigáné született Hory Etelkáról neveztek el. A Gyarmathy Zsigáné honismereti vetélkedőt immáron negyedik alkalommal rendezték meg, két ízben a bánffyhunyadi V-VIII. osztályos diákok számára, és két alkalommal Kalotaszentkirályon, a helyi és a kőrösfői diáksereg számára. Az irodalmi vetélkedőt az ügyességi vetélkedők követték. A néprajzi vetélkedőn a versenyző csapatok egy, a vidékükre jellemző népszokást elevenítettek meg, eredeti viseletben. Magyarvalkón a csapatok akadályversenyen vettek részt. /Kismihály Hajnalka: Térképpel és tudással egymásért. Véget ért a IV. Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2003. november 11.
Nov. 9-én ért véget Felszeg két neves iskolájának helyismereti vetélkedője, amelyet Kalotaszeg nagyasszonyáról, Gyarmathy Zsigáné született Hory Etelkáról neveztek el. A Gyarmathy Zsigáné honismereti vetélkedőt immáron negyedik alkalommal rendezték meg, két ízben a bánffyhunyadi V-VIII. osztályos diákok számára, és két alkalommal Kalotaszentkirályon, a helyi és a kőrösfői diáksereg számára. Az irodalmi vetélkedőt az ügyességi vetélkedők követték. A néprajzi vetélkedőn a versenyző csapatok egy, a vidékükre jellemző népszokást elevenítettek meg, eredeti viseletben. Magyarvalkón a csapatok akadályversenyen vettek részt. /Kismihály Hajnalka: Térképpel és tudással egymásért. Véget ért a IV. Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1997. október 11.
A Mocsáry Lajos Alapítványt a magyarországi Népjóléti Minisztérium hozta létre Lakner Zoltán első kuratóriumi elnök kezdeményezésére, 1992-ben. Célja a határon túli magyarok egészségügyi, szociális támogatása. A kuratórium 1996-ban létrehozta a Mocsáry Lajos-díjat, melyet az Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről vagy Délvidékről kiválasztott egy-egy személy kapja, áldozatos munkájáért. A tavalyi kitüntetettek voltak: Gergely István csíksomlyói plébános, Vaszócsik Lászlóné /Munkács/, valamint Utasi Jenő plébános /Tóthfalu/. Okos Márton, az alapítvány irodavezetője elmondta, hogy az alapítvány jelentős pénzösszeggel hozzájárult Kalotaszentkirályon egy modern vágóhíd felépítéséhez, amely nyeresége egy részét szociális célokra fogja fordítani. A kuratórium tájékozódó látogatást tett az építkezésnél, majd okt. 11-én a helyszínen, Kalotaszentkirályon átadta az idei díjakat. A kitüntetettek a következők: Fikó Csaba /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének megalapítója, a délvidéki díjazott Kopácsi Kettős János református tiszteletes, aki életét a menekültek megsegítésének szenteli, a kárpátaljai régióból pedig Bilics Éva nyugdíjas tanárnő, aki Rahón segíti a rászorulókat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1997. október 11.
A Mocsáry Lajos Alapítványt a magyarországi Népjóléti Minisztérium hozta létre Lakner Zoltán első kuratóriumi elnök kezdeményezésére, 1992-ben. Célja a határon túli magyarok egészségügyi, szociális támogatása. A kuratórium 1996-ban létrehozta a Mocsáry Lajos-díjat, melyet az Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről vagy Délvidékről kiválasztott egy-egy személy kapja, áldozatos munkájáért. A tavalyi kitüntetettek voltak: Gergely István csíksomlyói plébános, Vaszócsik Lászlóné /Munkács/, valamint Utasi Jenő plébános /Tóthfalu/. Okos Márton, az alapítvány irodavezetője elmondta, hogy az alapítvány jelentős pénzösszeggel hozzájárult Kalotaszentkirályon egy modern vágóhíd felépítéséhez, amely nyeresége egy részét szociális célokra fogja fordítani. A kuratórium tájékozódó látogatást tett az építkezésnél, majd okt. 11-én a helyszínen, Kalotaszentkirályon átadta az idei díjakat. A kitüntetettek a következők: Fikó Csaba /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének megalapítója, a délvidéki díjazott Kopácsi Kettős János református tiszteletes, aki életét a menekültek megsegítésének szenteli, a kárpátaljai régióból pedig Bilics Éva nyugdíjas tanárnő, aki Rahón segíti a rászorulókat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1997. november 15.
A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület meghívására érkezett Budapestről Kőrösfőre Pécsi L. Dániel múzeumi szakértő, a Szent Koronáról tartott előadást. Előzőleg Bánffyhunyadon, Kalotaszentkirályon, Jegenyén és Zsobokon tartotta meg előadását. Az előadó elmondta, hogy eddig több mint kétszáz előadást tartott Felvidéken és az anyaországban. Erdélybe most hívták meg először, de jövő tavaszra meghívást kapott a Kolozs megyei RMDSZ-től és az EMKE vezetőségétől. Pécsi L. Dániel készítette el Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Jegenye, Kőrösfő és Zsobok címerét és zászlóját, melyet jövőre avatnak fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
1997. november 15.
A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület meghívására érkezett Budapestről Kőrösfőre Pécsi L. Dániel múzeumi szakértő, a Szent Koronáról tartott előadást. Előzőleg Bánffyhunyadon, Kalotaszentkirályon, Jegenyén és Zsobokon tartotta meg előadását. Az előadó elmondta, hogy eddig több mint kétszáz előadást tartott Felvidéken és az anyaországban. Erdélybe most hívták meg először, de jövő tavaszra meghívást kapott a Kolozs megyei RMDSZ-től és az EMKE vezetőségétől. Pécsi L. Dániel készítette el Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Jegenye, Kőrösfő és Zsobok címerét és zászlóját, melyet jövőre avatnak fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2002. február 14.
Március elején letelik a helyi közigazgatási törvény szabta kilencven napos határidő, amíg a polgármesteri hivataloknak ki kell függeszteniük a kétnyelvű helységnévtáblákat. A jogszabály végrehajtásáért az RMDSZ és a kormánypárt által megkötött legújabb együttműködési megállapodásban is garanciát vállaltak. Kolozs megyében 85-re tehető azon települések száma, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot. Ebből 11 település neve (Egeresgyártelep, Ajtony, Magyarkapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerű-szentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) még tisztázásra vár, ezért nem szerepelt a Hivatalos Közlönyben megjelent településnévjegyzéken. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint eddig csak Magyarszováton készült el a törvényszabta modellnek megfelelő kétnyelvű településjelző, amelynek kifüggesztését azonban néhány hónappal ezelőtt a rendőrség megakadályozta. Az elnök hangsúlyozta: a román-magyar nyelvű településjelzőket márciusig feltétlenül el kell helyezni, hiszen a közigazgatási törvény ellenkező esetben 25-től 50 millió lejig terjedő pénzbüntetést ró ki a polgármesterekre. A jogszabály szerint a közigazgatási miniszter és a prefektus által felhatalmazott személyek állapíthatják meg a büntetést. /Kicserélnek minden kétnyelvű helységnévtáblát. Márciusban lejár a határidő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2002. február 14.
Március elején letelik a helyi közigazgatási törvény szabta kilencven napos határidő, amíg a polgármesteri hivataloknak ki kell függeszteniük a kétnyelvű helységnévtáblákat. A jogszabály végrehajtásáért az RMDSZ és a kormánypárt által megkötött legújabb együttműködési megállapodásban is garanciát vállaltak. Kolozs megyében 85-re tehető azon települések száma, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot. Ebből 11 település neve (Egeresgyártelep, Ajtony, Magyarkapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerű-szentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) még tisztázásra vár, ezért nem szerepelt a Hivatalos Közlönyben megjelent településnévjegyzéken. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint eddig csak Magyarszováton készült el a törvényszabta modellnek megfelelő kétnyelvű településjelző, amelynek kifüggesztését azonban néhány hónappal ezelőtt a rendőrség megakadályozta. Az elnök hangsúlyozta: a román-magyar nyelvű településjelzőket márciusig feltétlenül el kell helyezni, hiszen a közigazgatási törvény ellenkező esetben 25-től 50 millió lejig terjedő pénzbüntetést ró ki a polgármesterekre. A jogszabály szerint a közigazgatási miniszter és a prefektus által felhatalmazott személyek állapíthatják meg a büntetést. /Kicserélnek minden kétnyelvű helységnévtáblát. Márciusban lejár a határidő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2002. március 4.
Márc. 2-án a Kallós Alapítvány válaszúti székházában került sor a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei szervezetének négy évenként megrendezésre kerülő tisztújító közgyűlésére. A gazdaegyesület a tisztújítást összekötötte a Válaszúton immár több hete folyó hétvégi gazdaképző tanfolyam zárórendezvényével. A közgyűlésen részt vett az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba is. Farkas Zoltán, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszámolójában a leépülési folyamatot vette számba, amelynek során a kilencvenes évek elején létrehozott 60 gazdakörből mára 4–5 maradt. Az elnöki beszámoló szerint ma a két kolozsvári, a kajántói és az újjáéledt bálványosváraljai gazdakör működik, a többiek közül néhány egy–egy gazdarendezvény erejéig gyűjti össze a falu embereit. Azokban a falvakban maradt meg a gazdakör, ahol erre igény és szükség volt, ezt felülről nem lehet a gazdákra rákényszeríteni. Az elmúlt években az RMGE több ízben is sikeres gazdarendezvényt tartott Magyarkapuson, állatkiállítást Kalotaszentkirályon, borversenyt Aranyosegerbegyen és több hóstáti terménykiállítást Kolozsváron. Farkas a szaktanácsadás fontosságát hangsúlyozta. Víg Ferenc, a kerekdombi gazdakör részéről elmondta: az Illyés Alapítvány támogatásával szalmásgabonavetőgépet vásároltak, tehát a gazdakörök is pályázzanak. Molnár Sándor mezőgépészmérnök szerinte a nyugati példák fele kellene nyitni, ahol a gazdák önszerveződése modern értékesítési szövetkezetek, illetve gépkörök szintjén valósul meg. A gond az, hogy nincs tőke az induláshoz, a szülők többsége ezt nem tudja támogatni, így a fiatalok zöme városon vagy Magyarországon kell megélhetés után nézzen. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta: az RMGE Kolozsváron alakult meg, itt van a székháza, de Erdély viszonylatában szinte itt működik a leggyengébben. Példaként a bánsági, csíki, illetve az udvarhelyszéki gazdakörök munkáját említette, amelyek már szervesen beépültek a gazdák életébe. A kormányrendelet szerint az egyesületnek mezőgazdasági szakembert kell alkalmaznia: ennek az RMGE megyei szervezetei mindenhol megfelelnek, a falusi gazdakörök pedig a megyei egyesület jogi személyiségű alegységei lehetnek. A mezőgazdasági minisztérium elismeri a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének gazdaképző tanfolyamait, a gazdák pedig hivatalos oklevelet fognak kapni. A tisztújítás során héttagú igazgatótanácsot (elnökséget) választottak Farkas Zoltán, Makkay József, Debreczeni József, Barazsuly Emil, Réti Sándor, Vincze Albert és Vígh Ferenc személyében. Az új igazgatótanács Farkas Zoltánt elnökké, Makkay Józsefet és Debreczeni Józsefet alelnökké, Barazsuly Emilt titkárnak, Víg Ferencet pedig pénztárosnak választotta. /Kisréti Zsombor: Gazdakörök is igényelhetik az állami támogatást. Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 4.
Márc. 2-án a Kallós Alapítvány válaszúti székházában került sor a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei szervezetének négy évenként megrendezésre kerülő tisztújító közgyűlésére. A gazdaegyesület a tisztújítást összekötötte a Válaszúton immár több hete folyó hétvégi gazdaképző tanfolyam zárórendezvényével. A közgyűlésen részt vett az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba is. Farkas Zoltán, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszámolójában a leépülési folyamatot vette számba, amelynek során a kilencvenes évek elején létrehozott 60 gazdakörből mára 4–5 maradt. Az elnöki beszámoló szerint ma a két kolozsvári, a kajántói és az újjáéledt bálványosváraljai gazdakör működik, a többiek közül néhány egy–egy gazdarendezvény erejéig gyűjti össze a falu embereit. Azokban a falvakban maradt meg a gazdakör, ahol erre igény és szükség volt, ezt felülről nem lehet a gazdákra rákényszeríteni. Az elmúlt években az RMGE több ízben is sikeres gazdarendezvényt tartott Magyarkapuson, állatkiállítást Kalotaszentkirályon, borversenyt Aranyosegerbegyen és több hóstáti terménykiállítást Kolozsváron. Farkas a szaktanácsadás fontosságát hangsúlyozta. Víg Ferenc, a kerekdombi gazdakör részéről elmondta: az Illyés Alapítvány támogatásával szalmásgabonavetőgépet vásároltak, tehát a gazdakörök is pályázzanak. Molnár Sándor mezőgépészmérnök szerinte a nyugati példák fele kellene nyitni, ahol a gazdák önszerveződése modern értékesítési szövetkezetek, illetve gépkörök szintjén valósul meg. A gond az, hogy nincs tőke az induláshoz, a szülők többsége ezt nem tudja támogatni, így a fiatalok zöme városon vagy Magyarországon kell megélhetés után nézzen. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta: az RMGE Kolozsváron alakult meg, itt van a székháza, de Erdély viszonylatában szinte itt működik a leggyengébben. Példaként a bánsági, csíki, illetve az udvarhelyszéki gazdakörök munkáját említette, amelyek már szervesen beépültek a gazdák életébe. A kormányrendelet szerint az egyesületnek mezőgazdasági szakembert kell alkalmaznia: ennek az RMGE megyei szervezetei mindenhol megfelelnek, a falusi gazdakörök pedig a megyei egyesület jogi személyiségű alegységei lehetnek. A mezőgazdasági minisztérium elismeri a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének gazdaképző tanfolyamait, a gazdák pedig hivatalos oklevelet fognak kapni. A tisztújítás során héttagú igazgatótanácsot (elnökséget) választottak Farkas Zoltán, Makkay József, Debreczeni József, Barazsuly Emil, Réti Sándor, Vincze Albert és Vígh Ferenc személyében. Az új igazgatótanács Farkas Zoltánt elnökké, Makkay Józsefet és Debreczeni Józsefet alelnökké, Barazsuly Emilt titkárnak, Víg Ferencet pedig pénztárosnak választotta. /Kisréti Zsombor: Gazdakörök is igényelhetik az állami támogatást. Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. április 16.
Ápr. 12-én sikeres volt Bánffyhunyadon a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület, valamint a január 15-én újjáalakult diáktanács által a költészet napja alkalmával szervezett zenés irodalmi est. Az est második felében A költő visszatér című rockoperát nézhették meg a jelenlevők, videofelvételről. Szrága Zoltán, a Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke elmondta, a jövőben szeretnék rendszeressé tenni a videovetítéseket. Ápr. 13-án előadásra került sor Kalotaszentkirályon, a kultúrotthonban, az immár második alkalommal megrendezett felszegi mulatságra. Fellépett a nagyváradi Kármentő Együttes, a bánffyhunyadi Varga István "Kiscsipás" és zenekara, a magyarlónai táncegyüttes, a kalotaszentkirályi hagyományőrző tánccsoport a Múlt és jelen a fonóban című előadással. Kürtőskaláccsal fogadták ápr. 13-án Kőrösfő reformátusai a tiszavasvári református testvéregyházközség közel negyven tagú csoportját. A két egyházközség tavaly határozta el a testvérkapcsolat létrehozását. /Péntek László: Vers, néptánc, testvérszerződés Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2002. április 16.
Ápr. 12-én sikeres volt Bánffyhunyadon a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület, valamint a január 15-én újjáalakult diáktanács által a költészet napja alkalmával szervezett zenés irodalmi est. Az est második felében A költő visszatér című rockoperát nézhették meg a jelenlevők, videofelvételről. Szrága Zoltán, a Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke elmondta, a jövőben szeretnék rendszeressé tenni a videovetítéseket. Ápr. 13-án előadásra került sor Kalotaszentkirályon, a kultúrotthonban, az immár második alkalommal megrendezett felszegi mulatságra. Fellépett a nagyváradi Kármentő Együttes, a bánffyhunyadi Varga István "Kiscsipás" és zenekara, a magyarlónai táncegyüttes, a kalotaszentkirályi hagyományőrző tánccsoport a Múlt és jelen a fonóban című előadással. Kürtőskaláccsal fogadták ápr. 13-án Kőrösfő reformátusai a tiszavasvári református testvéregyházközség közel negyven tagú csoportját. A két egyházközség tavaly határozta el a testvérkapcsolat létrehozását. /Péntek László: Vers, néptánc, testvérszerződés Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2002. április 24.
Tavaly szervezték meg először a Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedősorozatot, ahol a bánffyhunyadi V?VIII. osztályos diákok mérték össze tudásukat Kalotaszeg néprajzából, irodalmából, történelméből és földrajzából. Idén immár az egész Felszegre kiterjedően, a versenyt négynaposra bővítve, a Kós Károly Kulturális Egyesület égisze alatt szervezték meg a vetélkedősorozatot. Ápr. 5?6-án a Kalotaszentkirályban zajlott a verseny első fordulója, a kőrösfői és kalotaszentkirályi diákok részvételével. Ezt követően bánffyhunyadi diákok "mérkőztek" a helyi kultúrotthonban. Összesen 16, teljes létszámú magyar osztály több mint 250 tanulója csillogtatta tehetségét és tudását. /Péntek László: Felöleli a Felszeget a Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedő. Tetemes támogatást nyújtottak a felszegi vállalkozók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2002. április 24.
Tavaly szervezték meg először a Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedősorozatot, ahol a bánffyhunyadi V?VIII. osztályos diákok mérték össze tudásukat Kalotaszeg néprajzából, irodalmából, történelméből és földrajzából. Idén immár az egész Felszegre kiterjedően, a versenyt négynaposra bővítve, a Kós Károly Kulturális Egyesület égisze alatt szervezték meg a vetélkedősorozatot. Ápr. 5?6-án a Kalotaszentkirályban zajlott a verseny első fordulója, a kőrösfői és kalotaszentkirályi diákok részvételével. Ezt követően bánffyhunyadi diákok "mérkőztek" a helyi kultúrotthonban. Összesen 16, teljes létszámú magyar osztály több mint 250 tanulója csillogtatta tehetségét és tudását. /Péntek László: Felöleli a Felszeget a Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedő. Tetemes támogatást nyújtottak a felszegi vállalkozók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
