A Szatmár Megyei Múzeum munkatársai is részt vesznek a kelet-magyarországi autópálya nyomvonalának régészeti feltárásában. Az egyik szakember közülük Szőcs Péter Levente, aki a múlt évben Nyíregyháza alatt, Oros határában különleges leletet talált. Egy eredeti, félköríves hun nyereg felhajtható oldallapjainak halpikkely-mintával díszített aranylemezeit ásta ki. Találtak már ilyet máshol is (világviszonylatban két tucatnyit tartanak számon), de ebben az övezetben ez az első. Újabb tárgyi bizonyíték a hunok kárpát-medencei jelenlétéről, vagy akár arról, hogy „közük” van a magyarokhoz. Néhány napja Szőcs Péter Levente a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója, 30 éves. A történész-régész 1997-ben végzett a Babes-Bolyai Egyetemen, s azóta a múzeumnál dolgozik. A régészeten belül szakterülete a középkori kerámia-edények Erdélyben, ebben a témakörben doktorál a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Aligazgatóként a múzeumban található gyűjtemények nyilvántartásáért, feldolgozásáért és a velük kapcsolatos publikálásáért felel a jövőben. /(Sike Lajos): Nyerő lett a régész-történész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2005. március 14.
Március 12-én Csíkszeredán, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában rendezték meg a Kittaibel Pálról elnevezett Kárpát-medencei biológia- és környezetvédelmi verseny romániai szakaszát. Hargita megye 1994-től kapcsolódott be résztvevőként és szervezőként. Az erős nemzetközi mezőnyben a helyi diákok évről évre jó eredményeket érnek el. Az országos szakaszra Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, valamint Hargita megyéből érkeztek résztvevők. A nemzetközi döntőt Mosonmagyaróváron rendezik. /Környezetvédő diákok versenye. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./
2005. március 16.
Március 14-én Jókai Anna írónő volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vendége Nagyváradon. Az írónő a nemzet és az emberiség alapvető értékeiről szólt. Jókai Anna beszélt Istenről, a kereszténység lényegéről, álmáról, egy szeretetben meggyökeresedő világegységről, melyben nem lesznek véráztatta forradalmak. Jókai Anna kifejtette, a térképek átrajzolhatók, de az ember szemlencséjén maradt tájat kiirtani sohasem lehet lelkéből. „Lesznek-e unokáink, áldottak lesznek-e sírjaink, ez múlik a magyar emberen, aki tudja, hogy útja, az Isten szolgálatába rendelt út” – fogalmazott a szónok. A XXI. században a szeretetközpontú világnak csak a körvonalai látszanak még, pedig a gyűlölet, a nyomorúság és fájdalom óceánjából mindenki kimerhet egy-egy cseppet, ahogyan Teréz anya gyámolító szeretetével. Jókai Anna szerint gyakorta unalmasnak tartják a konzervatívan gondolkodókat, holott a keresztények nem a világ új dolgai ellen szólnak, csupán a jóság és szeretet mércéjével mérik az eseményeket és az élet alapvető értékeit védik. A december 5-i magyarországi népszavazásról mint a nemzet nagykönyvének gyászos lapjáról beszélt. „Nem politikai ügy volt számomra. Azt sem értettem, hogy miért kell népszavazás tárgyává tenni az ilyesmit, de hogy nemmel felelhet valaki?! Nem az állampolgárságtól fosztottuk meg a Kárpát-medencében a magyarokat, hanem az összetartást vettük el tőlük. Ha az 56-os lyukas zászló, ami még nincs befoltozva, akkor most elmondhatjuk, hogy nem a zászló lyukadt ki, hanem az ország közepe, és ami összetartja, az kiköltözött a szélekre” – fogalmazott Jókai Anna. Az írónő nemrég lett tagja a FIDESZ által kezdeményezett nemzeti konzultatív testületnek, hangsúlyozta a házigazda Tőkés László püspök. Jókai Anna március 15-én részt vett az egyházkerület és a Magyar Polgári Szövetség szervezte március 15-i koszorúzásokon és ünnepi istentiszteleten. /Lakatos Balla Tünde: Értékeinket, az isteni terveket menteni. Jókai Anna írónő Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2005. március 16.
Március 12-én Tudományos Tanárköri Konferenciát szervezett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. A program a Szociológia szekcióban Kiss Dénes szociológus „A kisebbségi intézményrendszer sajátosságai” című dolgozatának bemutatásával kezdődött. Dr. Neményi Ágnes és Veress Enikő tudományos kutató Etnikai térfolyamatok, politika és társadalom Románia négy eltérő típusú kistérségében című kutatás eredményeit ismertették. Dr. Veres Valér adjunktus élettervezésről és jövőstratégiákról beszélt a Kárpát-medencei fiatalok körében, majd dr. Mezei Elemér adjunktus a romániai korösszetétel változását vizsgálta, Pásztor Gyöngyi gyakornok pedig a romániai urbanizációról beszélt. Péter László tanársegéd Hogyan termel a kirekesztettség új etnicitást? címen értekezett. A történelem szekcióban dr. Kolumbán Miklós a tizennyolcadik század liturgiatörténetéről beszélt, dr. Rüsz-Fogarasi Enikő docens a kolozsvári középkor szociális gondozásának problémáit boncolgatta, a Lupescu-házaspár a középkori Magyarország ünnepeinek szabályozásaira is kitértek. A filozófia szakosztályon dr. Gál László docens a kétnyelvűség logikai szempontból témája után dr. Ungvári-Zrínyi Imre adjunktus Az azonosság és másság reprezentációi az identitásképző narratívákban című művét mutatta be. A földrajz tagozaton Wanek Ferenc szólt Kolozsvár és környéke földtanáról. /Saci: Elmúlt a hét végi TTK. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2005. március 17.
Először fordul elő, hogy a tavaly április 25-én újra köztérre felállított aradi Szabadság-szobornál ünnepelje a magyarság március 15-ét. A közel ezer résztvevővel megtartott ünnepségen Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök ünnepi beszédében egyetértésre figyelmeztetett. A színházban több mint 120 oklevelet és érmet adtak át az RMDSZ 15. évfordulója kapcsán, a nagyváradi színház magyar társulata pedig Páskándi Géza A hazáért és a szabadságért című darabját mutatta be. Idén a Hagyományőrző Polgárok Egyesülete – az RMDSZ programjától eltérően – Sárközy Csaba, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei tagozata elnökének előadásával, a TransyMánia együttes koncertjével köszöntötte a nemzeti ünnepet. Megemlékezést tartottak a megye számos magyarlakta helységében, Nagyzerinden, Kisperegen, Ágyán is. /(Péterszabó Ilona): Aradon a Szabadság-szobornál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2005. március 19.
Tizedik alkalommal rendezte meg március 18-án az Erdélyi Múzeum–Egyesület (EME) a Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát Kolozsváron. Sok vendég előadótanár jelent meg Budapestről, Pécsről, Miskolcról, Szegedről, Kecskemétről, Gödöllőről, Pozsonyból, hogy ily módon is támogassa a műszaki tudományok kutatására és művelésére vállalkozó fiatal erdélyi magyarokat. Dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Dr. Gyenge Csaba EME-alelnök arról szólt, hogy az immár jubileumát ünneplő üléssorozat iránt évről évre nő az érdeklődés a Kárpát-medencében. A szervezők a tíz éve tartó rendezvénysorozat támogatásának elismeréseként oklevelet és emlékérmet nyújtottak át. /Ördög I. Béla: Fiatal műszakiak tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2005. március 22.
Színvonalas írásbeli dolgozatok, sok szép versmondás és versértelmezés, összegezte véleményét Kolozsváron az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny X. országos szakaszáról a magyarországi és erdélyi főiskolai, gimnáziumi tanárokból álló zsűri tagja. A hét végén befejeződött, három napos rendezvény a Kárpát-medencei, egyre bővülő anyanyelvi mozgalom része. A kolozsvári nyertesek közül többen vesznek majd részt áprilisban Győrben, a Kazinczy Ferenc vetélkedő döntőjén, magyarországi, délvidéki, kárpátaljai és felvidéki társaikkal. Az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati vetélkedőt a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diákja, Tusa Illyés Anna nyerte meg, a Szép magyar beszédben a kolozsvári, református kollégista Bessenyei Gedő István jeleskedett. A Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny IX.-X. osztályos kategóriájában Balogh Attila, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen líceum tanulója kapott első helyezést, a felsőbb osztályosok közül pedig Kelemen Csongor, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum diákja. A kolozsvári Georgius Aranka Társaság ebből az alkalomból tetszetős kiadvánnyal örvendeztette meg tagjait. /(Rostás-Péter Emese): Véget ért az Aranka György verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2005. március 26.
Megjelent az Üzenet /Kolozsvár/, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjában húsvéti száma. Somogyi Botond a kárpát-medencei református egyházi vezetők Berekfürdőn tartott tanácskozásáról számolt be. Makkay József a keresztény egyházak 20. századi üldöztetésének átfogó történetéről írt egy könyvbemutató kapcsán (Andrea Riccardi: A mártíromság százada. A 20. századi kereszténység). /Üzenet (március 15.). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./
2005. április 2.
Óriási diplomáciai sikert könyvelhet el a Székely Nemzeti Tanács – adta hírül néhány elektronikus forrás. ,,Brüsszelben március 30-án az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottsága a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő javaslatot fogadott el. Az unió a román csatlakozás feltételéül szabta az erdélyi magyar önkormányzat megteremtését” – jelentette Reiter Szilvia, a Magyar Demokrata munkatársa Brüsszelből. A dél-tiroli Michael Ebner és Ignaci Guardan katalán képviselő nyújtotta be azokat a javaslatokat, amelyekben az önkormányzatiság megteremtését szorgalmazták. A bizottság fideszes tagja, Gál Kinga saját javaslatával csatlakozott az előterjesztéshez. Tabajdi Csaba /MSZP/, a hírek szerint, az RMDSZ autonómiapótlékként az asztalra tett nemzetiségi törvénytervét elégségesnek tartja az önkormányzatiság helyett. Az SZDSZ-es Szent-Iványi István azt javasolta, hogy a Külügyi Bizottság a romániai romakérdéssel foglalkozzék. Gál Kinga EP-képviselő a Magyar Nemzet riporterének arra a kérdésére, hogy többféleképpen értelmezték a külügyi bizottság határozati javaslatát, a következőket válaszolta: Ami a konfúzióhoz vezethetett, talán az, hogy a francia nyelvben az önkormányzatiságot ,,autonómiának” fordítják. Ez így is maradt a francia szövegváltozatban, azzal a kijelentéssel, hogy hozzáteszik az angol self-governments szót. Óriási előrelépés történt, de nem mondhatnánk, hogy az önkormányzatiságot tűzték volna ki a román EU-csatlakozás feltételeként. Ez nagyon messzemenő következtetés lenne. – Michael Ebner dél-tiroli képviselőt és Ignaci Guardan katalán EU-parlamentert a kisebbségvédelem kiválóságának és magyar nemzet jeles képviselőinek kell tekintenünk, állapította meg Sylvester Lajos. Sylvester Lajos: Székelyföldi önkormányzat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./
2005. április 5.
Kétnapos szakmai tanácskozást tart a csíkszeredai Sapientia EMTE. A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban című tanácskozáson az anyaországi tudományos élet képviselői mellett a kisebbségben élő magyar kutatók, felsőoktatási szakemberek vesznek részt. A tanácskozáson jelen van Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke is. A tanácskozás megnyitója előtt dr. Berényi Dénes akadémikus, Tóth Pál Péter és Egyed Albert hároméves kutatás alapján ismertették megállapításaikat. A kutatás a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken végzett kutatás az 1990-2000 közötti időszakban a magyar felsőoktatásra és a kutatásra szánt támogatások hatékonyságát mérte fel. A felmérés eredménye: a Magyarországról érkező támogatások fő jellemzője a koordinálatlanság volt. Tizenkét év alatt közel 12 milliárd forint érkezett az említett célra, ami a magyarországi támogatások 15 százalékának felel meg. Berényi Dénes akadémikus szerint a támogatások megítélése legtöbb esetben pályáztatással történik. Pályázat kiírása intézmények, kutatói csoportok működési költségeire nem megfelelő, ezekben az esetekben normatív támogatásokra lenne szükség. A kutatás másik fontos következtetése, hogy a határon túli tudományos munkát integrálni kellene a magyar tudományos életbe. Tóth Pál Péter szerint Magyarországon nem dolgoztak ki nemzetpolitikai koncepciót, ezért a választások is kihatással vannak a felsőoktatási intézmények, valamint a kutatások finanszírozására. /(Daczó Dénes): A támogatáspolitika jellemzői: koordinálatlanság, politikai függőség, koncepcióhiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Egységes magyar felsőoktatási tér megteremtésére van szükség – hangzott el „A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban” című konferencián. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kifejtette, hogy míg 1992-ben 305 millió forinttal támogatta a magyar állami költségvetés a határon túli magyarságot, idénre 13,7 milliárdot terveznek e célra fordítani. Hangsúlyozta, hogy prioritás a Kárpát-medencei magyar oktatási stratégia kialakítása. /Sarány István: Magyar felsőoktatási tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2005. április 5.
Kolozsváron tartották március 30–31-én a Romániai Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ) kétévente megrendezett ülését. Az értekezlet fő napirendi pontjai közé tartozott dr. Pap Géza és Tőkés László püspök beszámolója, valamint a tisztújítás. Az Erdélyi és a Királyhágó-melléki Egyházkerület mintegy nyolcszáz lelkésze közül kétszázhetvenen jelentek meg. Székely József kolozsvár-alsóvárosi lelkipásztor, a RORLÉSZ elnöke beszámolt az elmúlt két év eseményeiről. Beszélt a közösségépítés szükségességéről, a RORLÉSZ külföldi kapcsolatairól, a lelkészértekezlet szakmai-tudományos téren végzett munkájáról (szórványlelkészi, börtönpasztorációs, kórházlelkészi munkacsoport, házasságterápiás tanfolyam stb.), szociális programjáról, valamint különféle szakcsoportok létrejöttéről. A tisztújítás során újraválasztották Székely József elnököt. Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: nagyon nehéz túltenni magunkat a december 5-i népszavazáson. Vannak olyan erők, amelyek nem nézik jó szemmel nemzeti egységre való törekvést. Április első két vasárnapján számos magyarországi lelkész viszonozza a határon túli lelkészek adventi szolgálatát. Bejelentette: a Generális Konvent (a kárpát-medencei református egyházak vezetőségét tömörítő szervezet) ülésén javaslat született, mely szerint minden református személy a református egyház tagja kell hogy legyen, bármelyik országban él. A püspök tájékoztatott a marosvásárhelyi kollégium ügyéről is: a visszaszolgáltatott ingatlan miatt Dorin Florea polgármester pert indított, és első fokon meg is nyerte, ezért a püspök felkérte a marosvásárhelyi református egyházközségeket, hogy április 17-én tiltakozásul néma tüntetést szervezzenek. Pap Géza püspök tájékoztatott arról is, hogy a protestáns egyházfők március 29-i ülésükön a kisebbségi és a kultusztörvény tervezetével szemben számos kifogást emeltek. Az RMDSZ már beterjesztette a törvénytervezetet, figyelmen kívül hagyva az erdélyi történelmi egyházak javaslatait. Tőkés László püspök örvendetes tényként említette, hogy a Királyhágó-melléki Egyházkerületben végre megszűnt a lelkészhiány. Átfogó egyházkerületi programról (missziói, áldás-népesség program) beszélt. Mindenhol vissza kell állítani az egyházi iskolákat, ahol van rá lehetőség és gyermek, hangsúlyozta. Tőkés László az EMNT elnökeként kérte a lelkészértekezlet jelenlevő tagjait, hogy támogassák az autonómia megvalósítását. A püspök idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki szerint a kulturális autonómia már megvan (hiszen vannak iskolák, színházak stb.), de Traian Basescu államelnököt is, aki azt állította, hogy a kulturális autonómiát el sem vették, hiszen a csárdást soha nem szüntették be Romániában. A püspök kitért az ügynökkérdésre is. Érdekes dolog – vetette föl –, hogy sokkal több román ügynököt lepleznek le, mint magyart. Fennáll az eshetőség, hogy a román államhatalom megtartja szolgálatban a magyar ügynököket, és felhasználja őket különböző céljai elérésére. /Somogyi Botond: Lelkészértekezlet Kolozsváron Akadozik az egyházi restitúció. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./
2005. április 6.
A Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány elnök-igazgatója Földes István. Az ebbe a kategóriába tartozó alapítványok számára ajánlhatják fel a vállalatok, cégek adóalapjuk két százalékát. Földes István mostani háromszéki útja során azt készíti elő, hogy az általa vezetett alapítványnak Sepsiszentgyörgy székhellyel lehessen egy erdélyi bázisa is. Ez a magyarországi alapítvány regionális központjaként működne. Ha létrejön az erdélyi központ, akkor megoldható lenne a raktározás, tárolás, hatékonyabb lenne a romániai logisztikai tevékenység. A megyei tanács elnöke, dr. Demeter János és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester részéről megvan a fogadókészség. A kiemelten közhasznú státust viszont a parlamentnek kell jóváhagynia. A dokumentáció hitelesített román nyelvű anyagát már elkészítették. Földes Istvánt Háromszéken, mint ahogyan egész Erdélyben, sokan ismerik. Sára Sándor tévéelnök idejében hozták létre a Duna Televízió tevékenységéhez kötődő kiemelten közhasznú alapítványt. A Duna Televízió szárnyai alatt gyűjtik össze és juttatjuk el az adományokat rendeltetési helyükre. A Duna Tévé fő szerepe az, hogy a határon túli magyarok szellemi gyarapodását, kultúráját támogassa. Amennyiben erre van mód, az alapítvány segít anyagiakkal: könyvekkel, informatikai eszközökkel, élelemmel, ruházattal, gyógyszerekkel, honismereti rendezvények szervezésével, táborozásokkal, tévéstovábbképzéssel és ehhez hasonlókkal. Az alapítvány évente általában 300–400 millió forint értékben támogatja a Kárpát-medencei magyarságot. Ez nem pénz, hanem anyag, eszköz, tárgy, lehet televízió, számítógép is. Nemcsak magyarok részesülnek az adományból. Legközelebbi program: május 28-án Bölönben átadják a községnek Erzsébet királyné szobrát. Az alapítvány támogatja a bölönieket abban, hogy megvásárolják Bölöni Farkas Sándor szülőházát. Az Apáczai Könyvkiadó évente több százmillió forint értékű szerződést köt az alapítvánnyal, tankönyveket adnak, teljesen ingyen. Erdélybe akkora mennyiségű könyvet hoztak, hogy 24 tonnás kocsira volt szükség. /Sylvester Lajos: Az együvé tartozás alapítványa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./
2005. április 7.
Április 6-án versenyfilmek vetítésével kezdődött meg a második román–magyar dokumentumfilm-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. A Film.dok keretében mintegy félszáz alkotást bírál el a zsűri, a rendezvény alkalmával pedig kiállításokat, vitafórumokat is szerveznek. A zsűrit Gulyás Gyula filmrendező vezeti, Beke Mihály András, a rendezvényt szervező bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója kiemelte: bátorította a tavalyi szentgyörgyi lelkesedés. A napokban lesz még kerekasztal-megbeszélés a Kárpát-medencei televíziózás kérdéseiről. /(Mózes): Valóságfeltáró képkockák (Dokumentum-filmfesztivál Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2005. április 8.
Moldvában mintegy kilencezer gyermek ma is beszéli anyanyelvét, a magyart, a mintegy hatvan településen. Bákó megyében egyetlen magyar nyelvű középiskola sincs, mert a települések csángó-magyarsága szétszórtan él, egyik sem „bírna meg” egy magyar tanintézményt, a fennálló törvények szerint. Tizenhárom településen sikerült beindítani a magán magyarórákat, s ebből az írni-olvasni tanító képzésből mintegy kilencszáz moldvai gyermek veszi ki a részét. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes és Hegyeli Attila tanár kezdeményezésére alapítványi pénzekből vásároltak tizenhat hektárnyi területet, azon áll majd a kilencezer négyzetméternyi csángóföldi campus (étkezdével, diák- és tanári bentlakással, I-XII. osztállyal). Az intézmény felépítéséhez azonban újabb pénzekre van szükség. Kapcsolatkiépítéssel, rokoni szálak igénybe vételével, a világban élő magyarok megszólításával-segítségével hiszik, hogy sikerül tető alá hozni mindezt. Böjte atya felhívása: „Hogy az iskola minden egyes osztálytermének, hálójának arca legyen, arra szeretném felszólítani a Kárpát-medencei és a tengerentúli magyarságot, hogy minden egyes közösség, amelyik magában életerőt érez, vállaljon föl egy-egy osztálytermet, egy-egy hálót. És akkor nemcsak az lenne kiírva az osztály fölé, hogy IX.B., hanem az is, hogy mondjuk a marosvásárhelyi magyarok támogatásából épült, és ott lenne a közösség címere; és akkor az a moldvai osztály tudná, egész évben tudná, hogy né, vásárhelyi testvéreink jóvoltából tanulhatunk itt, ebben az osztályban...” Az évek során Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Nagyvárad és megannyi anyaországi település fel tudta karolni s csángómagyarok ügyét, csángóesteket, csángónapokat szervezve, Marosvásárhely se maradjon ki a sorból? /Bölöni Domokos: Lesz csángó campus is. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./
2005. április 8.
Új tagokkal gazdagodott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A nemrégiben megtartott közgyűlés döntése szerint az akadémia ötven határon túli magyar művészt vett fel soraiba. Az MMA, amelynek elnöke Makovecz Imre, 15 éve alakult, ma már csaknem száz tagja van, közöttük írók, költők, képzőművészek, zeneművészek, építészek. Az intézmény adományokból tartja fenn magát, jelenleg nem fogad el kormánytámogatást. A mostani döntést Makovecz Imre a tavaly december 5-i népszavazás végeredményével magyarázta, mint mondta, ezzel a lépéssel a Magyar Művészeti Akadémia a Kárpát-medence magyar művészeti akadémiájává válik. Az Akadémiának eddig is voltak határon túli tagjai, mint például Sütő András író, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár költők és Terényi Ede zeneszerző. Gyurkovics Tibor, az akadémia alelnöke úgy fogalmazott, hogy a mostani bővítés jelképes gesztus az „elmaradt ölelés miatt”. A határozat szerint az MMA tagjai sorába felveszik az irodalom berkeiből, többek között, Farkas Árpádot, Ferenczes Istvánt, Király Lászlót, Lászlóffy Csabát és Sigmond Istvánt, valamint Kallós Zoltán néprajzkutatót, Murádin Jenő művészettörténészt, Jakobovits Márta keramikust, Páll Lajos festőművészt, költőt és Zakariás Attila építészt. Az oklevelek ünnepélyes átadására április 10-én lesz. /A Magyar Művészeti Akadémia új tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
2005. április 8.
A vers emlékmű szerzője: Kányádi Sándor. Címe: Nyergestető. Nyergestetőn az 1897-ben felavatott emlékmű áll, ez a hely egyik leglátogatottabb Kárpát-mendencei zarándokhellyé vált. A kőobeliszkkel szemben sírkert létesült. Ez a kegyhely az év minden szakában, de különösen március idusán és augusztus elsején – a nyergestetői csata évfordulóján – tovább építi magát, mondhatni spontán ösztönösséggel. A kegyeleti hely folyamatosan új elemekkel gyarapodik. Az ideérkezők tízével helyezik el a faragott fejfákat, kopjákat, emlékkereszteket, és ezekre rögzítik az emléktáblákat, plaketteket és egyéb szimbolikus jeleket. A kegyhelyet a Kárpát-medence egészének magyarsága a magáénak tartja, sőt, a nyugati szórványban élő magyarok is elhelyezik a kegyelet kopjáit, keresztfáit. A nyergestetői közösségi alkotásnak párja is van: a Muhi csata keresztekkel teletűzdelt emlékdombja a csonka országban. Ez egy statikus alkotás, amely köré a folytonosan frissülő virágok és az egymást váltó látogatók visznek mozgást. A Kányádi-vers szerint ,,Végre csellel, árulással / délre körülvették őket, / meg nem adta magát székely, / mint a szálfák, kettétörtek”. A Kányádi-verset négy évtizede mondják, szavalják, értelmezik, a vers emlékmű a nemzeti azonosulás és önazonosság mementójaként épült a köztudatba, a közemlékezetbe. Az ehhez a közösséghez tartozók úgy látták, hogy ,,Nem csak szép, de híres hely is, / fönn a tetőn, a nyeregben / ott zöldellnek a fenyőfák / egész Csíkban a legszebben, / ott eresztik legmélyebbre / gyökerüket a vén törzsek, / nem mozdulnak a viharban, / inkább szálig kettétörnek.” Ha nincs ez a vers, akkor a helybéliek kegyeleti helye maradt volna továbbra is a Nyergestető. /Sylvester Lajos: Vers emlékmű a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./
2005. április 9.
Kétnapos konferenciát rendezett Kolozsváron a budapesti Napi Gazdaság üzleti és pénzügyi hírlap, valamint a kolozsvári Krónika napilap, melynek témaköre a magyar tőkebefektetések közeljövőben várható romániai megerősödése volt. Péter Pálnak, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökének a konferálásával lezajlott eszmecserén több figyelemre méltó előadás hangzott el. Benke Ákos, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója bemutatta a Kárpátok Régió Tőkeprogramot, amely az anyaországon kívüli céltársaságokba fektet be, esetenként maximum 100 millió forintig. Tavaly Magyarországról 350 millió USD-nyi befektetés érkezett, főleg Erdélybe, azonban szerintük a valós érték ennek a kétszerese. A Corvinus jelenleg hat erdélyi projektet vizsgál és várhatóan tavasszal elfogadja azokat. 2004-ben a két ország közötti külkereskedelem megkétszereződött, és elérte a 2,143 milliárd eurós rekordot (amiből a magyar fél kivitele 1,413 milliárd eurót tett ki). Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója a Kárpát-medencében működő vállalkozásfejlesztési központok (közülük 16 Erdélyben fejt ki tevékenységet) munkájára hívta fel a figyelmet. Az utóbbi két évben 1600 beérkezett pályázatot bíráltak el, a támogatások révén 1300 új munkahely létesült, és további 15 000 munkahely maradhatott meg. Sajnálatos, hogy a magyar állami költségvetésnek csekély része kerül a határon túli magyar vállalkozók támogatására: 2003-ban 560, 2004-ben 426, 2005-ben 451 millió forint. /Ördög I. Béla: Román–magyar üzleti konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2005. április 11.
Dr. Csiha Kálmán 2000. januárjában nyugalomba vonult református püspök több önéletrajzi és egyházi tárgyú kötet szerzője. Nyugalomba vonulása óta rója a Kárpát-medence útjait, és a nagyvilág más térségeiben is evangelizációs körutakat tesz. Tavaly például Kijevben járt, ahol szintén él egy magyar református közösség. Idén többek között a Krim-félszigetet is felkereste, ott is él 200 magyar. Kijevben nincs templom, de létezik az úgynevezett Magyar Ház, amit egy 24 emeletes toronyépület 24. emeletén rendeztek be. Általában a Kárpátaljáról kerültek magyarok Kijevbe. Kijevben létezik egy Magyar-hegy... Azért nevezik Magyar-hegynek, mert 800-ban a honfoglaló magyarok nyolc hónapig ott táboroztak. És ez 1200 éven át ez megmaradt a tudatukban. Utazásai mellett Csiha Kálmán írja a könyveit, most jelent meg a tizennyolcadik. Visszaemlékezéseket is közölt. Először a Fény a rácsokon című börtönnaplóját adták ki. Most jelent meg a Börtöntől a püspökségig című kötete. Most írja a harmadik visszaemlékezés-kötetet, gyerekkoráról. – Magyarországon egymillió azoknak a száma, akik reformátusnak vallották magukat, de nem szerepelnek az egyházi nyilvántartásokban. Erdélyben a magyarországihoz képest sokkal jobb a helyzet. Erdélyben vezetik az úgynevezett családkönyvet, ahová a család minden tagja be van írva. Követni tudják, hogy a családtagokat mikor keresztelték, konfirmálták-ésatöbbi. Magyarországon nem működik ilyen rendszer. Erdélyben kötelező szolgálati naplót vezetni, s számon kell tartani, hogy hányan járnak templomba. – Evangelizációs újain az a célja, hogy rádöbbentse a magyarországi lakosságot saját helyzetére. Magyarországon ötször több az abortusz, mint Nyugaton. Lelkileg is halálos helyzetben van a nemzet. Ha a nemzet elveszti lelkületét, lakossággá válik, és széthull. Magyarországon a nemzetben gondolkodók kisebbségben vannak. – Csiha Kálmán nemrég több társával együtt egy egyesületet is létrehozott. Neve Templom és Iskola. A gyülekezeteket és a református iskolákat szeretnék segíteni. /Máthé Éva: „A nemzet, mely elveszti a lelkét, lakossággá válik”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2005. április 12.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ aggódva figyeli a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum helyzetét, az ortodox egyház tulajdonába került épület rendeltetése a jövőben esetleg megváltozhat. Az intézmény szimbolikus jelleggel bír a Kárpát-medencei magyarság körében, rendezvényei az elmúlt évtizedekben mindig a híd szerepét töltötték be a román és a magyar nemzet között. A múzeum az Ady-kultusz legismertebb centrumává vált a Kárpát-medencében. Az EMKE felkéri mindazokat, akik s befolyással bírnak az Ady Múzeum körül kialakult áldatlan állapotok megoldására, segítsenek, hogy ez a nemzetközi hírű magyar kulturális központ a jövőben is betölthesse küldetését. /EMKE Országos Elnöksége: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2005. április 12.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és a Salamon Ernő Gimnázium közös szervezésében április 9-én, Gyergyószentmiklóson tartották meg a Kárpát-medence szintű Öveges József–Vermes Miklós Fizikaverseny erdélyi döntőjét. A fizikaversenyt 1990 óta minden évben megszervezik, az erdélyi döntőt pedig sorra más-más iskola vállalja. A Kárpát-medencei döntő minden évben Sopronban van, ahol a Salamon Ernő Gimnázium diákjai többször értek el helyezést. /Öveges-Vermes Fizikaverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2005. április 16.
A Mindszenty József Alapítvány, a Lakiteleki Népfőiskola és a Keresztény Élet budapesti hetilap Mindszenty bíboros halálának 30. évfordulója alkalmából, április 8-án, Kárpát-medence szintű vetélkedőt szervezett a térség középiskolái számára. A Mindszenty életéről és koráról szóló vetélkedőn 70 iskolából mintegy 300 középiskolás diák és azok felkészítő tanárai vettek részt. A legjobb 12 csapat vetélkedője a lakiteleki Népfőiskola Kölcsey házában zajlott, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium (Gyulafehérvár) csapata érte el az első helyezést. A nyertes csapat 2005. pünkösd ünnepén Máriazellbe (Ausztria) zarándokolhat Lezsák Sándor képviselő kíséretében, ahová Mindszentyt először eltemették. (1991. május 4-én azután földi maradványait hazavitték Magyarországra és Esztergomban temették újra.) /A Majláth csapat első helyezést ért el. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2005. április 18.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alapvető célja az anyanyelvű nevelés és oktatás megóvása, továbbfejlesztése, az óvodai neveléstől a felsőfokú képzésig – jelentette ki Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke április 16-án, a szovátai Teleki Oktatási Központban tartott XIV. küldöttgyűlésen. Az RMPSZ elnöke beszámolt az infrastrukturális fejlesztésekről, valamint a diákok számára szervezett tanulmányi versenyekről, diáktáborokról és a Mákvirág-díjról. Székely Győző az Erdélyi Tankönyvtanács munkájáról beszélt. A Moldvai Csángó Oktatási Programról szóló beszámolójában Hegyeli Attila elmondta, hogy a programban részt vevő diákok és tanárok száma az elmúlt öt év alatt megsokszorozódott. Jelenleg 12 településen folyik magyar nyelvoktatás, ezek mellett legalább 25 faluban lehetne valamilyen szintű oktatást szervezni. /Takács Éva: Az RMPSZ XIV. Küldöttgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./ Mintegy kétmillió forinttal csökkent idén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) tizenkét éven át rendszeresen folyósított alaptámogatása – jelentette ki Lászlófy Pál elnök. Lászlófy reményei szerint a Sulinet-program és a szórványóvoda-program csak ideiglenesen szünetel. Az elmúlt években 30 erdélyi magyar középiskola kapott korszerű számítógép-hálózatot és internet-előfizetést a Sulinet-program keretében, illetve 30, a szórványvidéken működő óvodát sikerült korszerűen felszerelni, az óvodáskorú gyermekek szülei számára vonzóvá tenni az intézményeket. Lászlófy Pál beszámolt arról, hogy az erdélyi magyar pedagógusok továbbképzését szolgáló Bolyai Nyári Akadémia tavalyi 31 tanfolyamán 930 hallgató vett részt, ebből 835 Erdélyből, 95 a Kárpát-medence magyarlakta területeiről. /RMPSZ-küldöttgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./
2005. április 18.
A múlt év óta az Identitás Alapítvány /Szatmárnémeti/, melynek elnöke Varga Attila, parlamenti képviselő, külön díjjal jutalmazza azokat, akik kiemelkedő szerepet vállalnak a magyarság értékeinek és hagyományainak ápolásában, az azonosságtudat megőrzésében. Először dr. Bura László tanár, nyelvész, közíró, mintegy 30 könyv szerzője részesült az elismerésben. Idén április 15-én átadták a díjat Csirák Csabának, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnökének és Muzsnay Árpádnak, a Kölcsey Kör elnökének, az EMKE partiumi alelnökének. Laudációjában Varga Attila kiemelte, hogy Muzsnay Árpád sokat tett a régió magyarsága történelmi emlékezetének, s a magyarság kulturális életének ébrentartásáért. Kitartó tevékenysége nyomán emeltek szobrot többek között Kölcsey Ferencnek (kettőt is), Dsida Jenőnek, Szilágyi Domokosnak és Páskándi Gézának. Csirák Csaba kezdeményezte a Gellért Sándor kárpát-medencei versmondó versenyt, a Szentlélek templomban beindult Mindentudás egyeteme sorozatot, az Otthonom Szatmár megye helytörténeti és önismereti könyvsorozat kiadását, ami meghaladta a 20. kötetet, továbbá a szatmári Színházbarátok Körének megalakítását. /(Sike Lajos): Muzsnay Árpád és Csirák Csaba kapta az Identitás-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2005. április 19.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Égtájak Irodája április 22–24-e között rendezi meg az idei esztendő első Égtájak Fesztiválját Vendégségben Sepsiszentgyörgyön címmel – tájékoztatott Goldschmied József, az Égtájak – Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda programigazgatója. Az Égtájak Iroda tíz éve dolgozik az anyaországi és határon túli régiók, valamint az egyes régiók kulturális kapcsolattartásának elősegítésén. Öt évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott Mezőbándon, Balánbányán, Gyergyószárhegyen, Szamosújvárt (Erdély), Dályhegyen (Horvátország), Eszenyben (Kárpátalja), Zselízen (Felvidék) és Zentán, Péterrévén (Vajdaság). 1996 óta pedig kétévente megrendezik a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozóját. /Guther M. Ilona: Égtájak Fesztivál. Vendégségben Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2005. április 20.
A tíz éves Budapesti Magyar-Román Baráti Társaság a Kárpát-medencében élő népek közötti együttműködés, a jószomszédi viszony támogatását tűzte ki célul, hangsúlyozta Tóth János, a társaság elnöke. Együttműködési megállapodást kötöttek a Budapesti Román Egyesülettel, a csíkszeredai, temesvári és aradi Román–Magyar Baráti Társasággal, eredményes kapcsolat alakult ki a temesvári Geml József Társaskörrel, továbbá a kaposvári és békéscsabai Magyar–Román Baráti Társasággal, illetve több más Magyarországon és Romániában működő hasonló társasággal. Az Aradi Román–Magyar Baráti Társasággal eddig három alkalommal rendeztek közös fórumot, történelmi témákban, illetve Budapesten tavaly bemutatták – a szerző részvételével – Péterszabó Ilona újságíró 1956-57-es temesvári perekről szóló könyvét. /’56 után 57-en … a temesvári perben(Arad, 2002)/ Részt vettek 1997-ben a Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy vasútvonal megépítésének századik évfordulóján rendezett ünnepségen. Idén többek között kerekasztal beszélgetést szerveznek Budapesten Eftimie Murgu születésének 200 éves évfordulója tiszteletére. Részt vesznek továbbá azon a minden évben sorra kerülő szegedi rendezvényen, amelyen Kossuth és Balcescu 1849. július 4-i találkozójára emlékeznek. /Guther M. Ilona: A Budapesti Magyar–Román Baráti Társaságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2005. április 20.
Kizárólag a Csángóföldre vonatkozó támogatási programról döntött az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma. Németh Attila igazgató a Krónika kolozsvári üzleti konferenciáján jelentette be a moldvai és gyimesi magyar vállalkozók felkarolását célzó projekt beindítását. Lassan tíz éve működik a magyar kormány által létrehozott Új Kézfogás Közalapítvány, amely felvállalta a környező országokban élő magyarság egzisztenciateremtésének és szülőföldön való boldogulásának támogatását. Az elmúlt évben nagymértékben csökkent a támogatásokra szánt pénzalap. A kiutalt közel egymilliárd forint mintegy 15 ezer új munkahely létrehozását, illetve megtartását generálta az egész Kárpát-medencében. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után a brüsszeliek elfogadták az ÚKK rendszerét. Az ÚKK népszerű támogatási formája volt a kamattámogatás. Tavaly novemberben indult a fiatal vállalkozókat támogató program, összesen 105 pályázat érkezett be, amelyből 85-86 felelt meg, ebből több mint 70 erdélyi vállalkozóké. Beindult a moldvai, valamint a gyimesi magyar vállalkozók támogatása is, erre a célra elkülönítettek 10 millió forintos keretet. Elsősorban a kisvállalkozókat támogató kölcsönt akarják ezekre a vidékekre is kiterjeszteni. /Bálint B. Eszter: Új Kézfogás csángó üzletemberekkel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./
2005. április 23.
Április 23-24-én tartják Aradon, a minorita plébánián a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata (Háló) találkozóját. A Háló célja a különböző csoportok közötti kapcsolat, a tájékozódás elősegítése. Magyarországon kívül Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság összesen 800 magyar közössége talált és talál egymásra a Háló által felkínált szálakon. Dr. Kartal Ernő OFM atya (Miskolc) a Kisközösségek és lelkiségi mozgalmak lehetőségei Európa újraevangelizálásában címmel tart előadást. /(b): HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./
2005. április 25.
Április 23-24-én Aradon, az arad-belvárosi minorita plébánia adott otthont a Kárpát-medence több mint 800 magyar katolikus közösségét összekötő Háló-találkozónak, amelyen ezúttal közel százan vettek részt. Nagy részük Aradról és környékéről érkezett, de volt köztük nagyszalontai, temesvári és miskolci is. Puchardt Zoltán, a Háló társelnöke sikeresnek mondta a találkozót. Egy hét múlva indul a partiumi portya, melynek során a hálósok faluról falura járva keresik fel a magyar közösségeket. Május végén Szentjobbon, a nyáron 400 fővel Marosfőn Háló-tábor, Esztergomban Kárpát-medencei 400 fős találkozó lesz. /(balta): Találkozás szentsége Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
2005. április 26.
Európai kihívás: értékek és érdekek az Európai Unióban téma köré szervezik meg az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Az esemény főszervezője az idén is az Erdélyi Gondolat Egyesület (Ergo), amely az elmúlt hét végén a Madarasi Hargitán rendezett táborában – az Ifjúsági Együttműködés a Kárpát-medencében program keretében – megvitatta a szabadegyetem műsortervét is, tájékoztatott Simon Károly, az Ergo elnöke. A táborban olyan ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt, mint a Fidelitas, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) és Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KOMPOT). /Péter Attila: Tusványos előszele: Tavasz a Hargitán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2005. április 27.
Tusnádfürdőn második alkalommal került sor (az elsőt tavaly Magyarországon, Szarvason tartották) a magyar–román természetvédelmi szakértői csoport tanácskozására. Haraszthy László, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a két ország szaktárcái között megkötött szerződés értelmében következetesen együttműködnek a Kárpát-medence élővilágának megőrzéséért. Adriana Baz, a román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakigazgatója elmondta, hogy együttműködési programot dolgoznak ki, mely többek között tartalmazza a Natura 2000 hálózatba javasolt természetvédelmi területek kijelölését. /Kristó Tibor: Környezetvédelmi tanácskozás Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
