Idén első alkalommal jelentett gondot a Bolyai Nyári Akadémia anyagi hátterének idejében való előteremtése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, a legnagyobb Kárpát-medencei pedagógus-továbbképzőről tartott sajtótájékoztatón. A Bolyai Nyári Akadémia főhetének 26 tanfolyamára július 18-tól kerül sor hat helyszínen: Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Szovátán és Orsován. A főhét tanfolyamaira 600 hallgatót várnak, többségüket Romániából, 130 résztvevő érkezik az anyaországból, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. A 137 előadó mintegy 60 százaléka magyarországi, a hazaiak a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Egyetem, valamint a Bukaresti Egyetem tanárai. A Bolyai Nyári Akadémia hallgatói oklevelet kapnak az RMPSZ-től, valamint egy román nyelvű tanúsítványt arról, hogy a minisztérium által elismert továbbképzőn vettek részt. Mivel azonban ez a továbbképző nem akkreditált, kreditpont nem jár érte. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./
2005. július 16.
Július 16-én ér véget a Kárpát-medence hét iskolája diákjainak tanulmányi tábora a Benedek-mezőn. A szabadkai, füleki, beregszászi, budaörsi, miskolci és hajdúnánási tanulók házigazdája a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, amely említett iskolákkal közösen indította 2000-ben a Kultúrák közötti kommunikáció a Kárpát-medencében elnevezésű programot. Az iskolák évente létrehoznak egy nemzetközi osztályt, amelynek X. osztályos tanulói tavasszal és ősszel együtt tanulnak néhány napot, nyáron pedig közösen táboroznak. Keresztes László programirányító szerint az eddigi találkozók azt bizonyítják, a részt vevő diákok a középiskola hátralévő két évében képesek önszervező módon ápolni a kialakult barátságokat, a közös tanév alatt sikerül felkelteni az érdeklődést egymás értékei, törekvései iránt. Az idei tábort a hagyományőrzés jegyében tartották. /(fekete): Egy osztályban öt ország diákjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./
2005. július 21.
A román, magyar és az EU-s külpolitika kölcsönhatásai címmel zajlott le a Bálványosi Szabadegyetem július 20-án az előadás. A felszólalók sorát Németh Zsolt kezdte, aki szerint az európai alkotmányról szóló népszavazások franciaországi és hollandiai negatív eredménye, a jelenlegi román kormányválság, valamint a december 5-i népszavazás után kialakult helyzet egyaránt nagy hatással van a térség országainak külpolitikájára. Mint mondotta, Magyarország felzárkózása az EU-s életszínvonalhoz, életképes biztonságpolitika és a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek együttműködésének javítása az EU segítségével az a hármas, amely jelenleg a magyar külpolitikát meghatározza. Ebben jut nagy szerep a román-magyar együttműködésnek. Németh szerint szükségszerűvé vált a magyar támogatáspolitika nagyságrendjének és jellegének az átgondolása, valamint arról is tájékoztatott, hogy a bevándorlás nélküli magyar állampolgárság megadása a Fidesz számára kiemelt fontossággal bír. Adrian Severin, Románia volt külügyminisztere szerint szükségszerű akár a szuverenitás, akár nemzeti érdek fogalmának átértelmezése, mert a jövőben csakis közös erővel, kormányközi vagy regionális együttműködések révén lehet eredményes fejlődést elérni. Véleménye szerint eme átértelmezendő fogalmak közé tartozik az autonómia fogalma is, mert ebben a helyzetben a kirekesztő, szeparatista vagy bezárkózó önrendelkezéseknek már nincs helye Európában. Anton Niculescu államtitkár kifejtette, hogy a magyar-román együttműködés terén az évek során jelentős előrelépések történtek. Smaranda Enache azt emelte ki, hogy Magyarország mint uniós tagország egyik legbiztosabb és legkiszámíthatóbb támogatója volt Románia csatlakozásának. Szilágyi Zsolt kiemelte, hogy az esélyegyenlőség terén még nagyon sok tennivaló van Romániában, mert még mindig vannak olyan területek, ahol magyar etnikumú román állampolgárok hátrányos helyzetből indulnak. Ilyen akár a diplomácia, a hadsereg vagy a titkosszolgálatokban való jelenlét. /Portik Vilmos László: Modernizálódásra és együttműködésre van szükség Európában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./
2005. július 21.
Harmadik esztendejébe lépett a két unitárius egyházközség testvérkapcsolata. A füzesgyarmati unitáriusok kopjafát kaptak az árkosiaktól, amelyet Tóth Gábor sepsiszentgyörgyi faragómester készített. A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére döntöttek úgy a füzesgyarmatiak, hogy emlékparkot létesítenek templomuk mellett. A terméskőből készült honfoglalási emlékmű mellé július 31-én helyezik el az árkosiak emlékkopjáját, amely nemcsak az erdélyi hívekkel való testvériséget hirdeti, hanem, Trianonra is emlékeztet, de a Kárpát-medencében élő népek testvériségét is szimbolizálni fogja. /Árkos és Füzesgyarmat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2005. július 22.
„Szeretet nélkül nagyon nehéz a csángókérdéshez viszonyulni” – hangoztatta Borbáth Erzsébet csíkszeredai nyugalmazott pedagógus Tusnádfürdőn tartott előadásán. Borbáth Erzsébet irányításával a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában 1990-ben indult be a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának programja, azóta pedig számos csángó értelmiségi nevelődött ki. Botbáth Erzsébettől Hegyeli Attila vette át a stafétabotot, megszervezve Moldvában a csángó gyerekek otthoni magyar nyelvű oktatását. Hegyeli Attila úgy fogalmazott: létezik közösségi igény a magyar nyelv oktatására, azonban a siker érdekében szükség van a Kárpát-medencei magyarság segítőkészségére, továbbá arra is, hogy ezt a kezdeményezést, ezt az igényt a román többség is elfogadja. A román nyelvű sajtó változatlanul ellenséges. /D. Balázs Ildikó: Megértéssel kell viszonyulni a csángókérdéshez. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./
2005. július 23.
„Identitás, nemzet és etnopolitika a XXI. században” témával kapcsolatos előadásokra érkezett egyetemisták és előadók népesítették be a torockói Tóbiás-házat július 5–10-e között. Eljöttek a budapesti Kommunikációs Főiskola hallgatói is, a rendezvény az I. Kárpát-medencei Kommunikációs Nyári Egyetem nevet viselte. A Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) is szervezett vitabemutatót, majd a Politeia (Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület) programsorozata kezdődött. Bodó Barna és Szász Zoltán vitája kapcsán az asszimiláció és multikulturalizmus fogalmát is bevonták a beszélgetésbe. /Enyedi Sarolta: IV. Torockói Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2005. július 25.
Fokozott érdeklődés övezte Orbán Viktor Fidesz-elnök július 23-i tusnádfürdői beszédét, több mint 4 ezren, mások szerint 2-3 ezren jöttek el. A volt magyar miniszterelnök a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján Magyarország jövője jövőre címen tartott előadást és a hallgatóság kérdésre válaszolt. Kifejtette: a kisebbségi jogoknak az Európai Unió jogrendszerének részévé kell lennie. Erre azért van szükség, mert egyre több kelet-európai országban találkozhatunk a magyar lakta vidékek feldarabolására tett kormányzati törekvéssel, illetve ezen régiók gazdasági ellehetetlenítésével. Orbán elmondta: gyökeres szemléletváltásra van szükség a Kárpát-medencei magyarság problémáival kapcsolatban. E közösség számára a határok által előidézett szétdaraboltság körülményei között is az európai integráció, a lebomló államhatárok, a szabad mozgás és a decentralizáció merőben új lehetőségeket kínál. Az anyaországnak sem úgy kell tekintenie a határon túli magyarságra, mint hátrányra, tehertételre, hanem úgy, mint befektetésre, közös gazdasági felemelkedést segítő tényezőre. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) munkálataira feltétlenül szükség van. – Megengedhetetlen, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök annyi idő óta nem hívta össze a testületet – jegyezte meg a politikus, aki szerint a MÁÉRT-nak a világra kiterjedő reprezentatív fórummá kell átalakulnia. Véleménye szerint Magyarország jövőjét nem a Magyarországon élő 10 milliós, hanem a 15 milliós nemzet egésze határozza meg. Kiemelte: tavaly, december 5-én a kettős állampolgárságról tartott népszavazáson „nem Magyarország lakossága, hanem az ország kormánya mondott nemet”. Szerinte erős nemzettudatra van szükség, ugyanis ez a magyarság alapvető érdeke. – Sajnálatos módon ezt a hazai magyarok nem ismerik fel – fogalmazott Orbán. A nemzettudat erősítésében a határon túli magyarok erőforrást jelentenek a „belmagyarok” számára – hangsúlyozta. A Kárpát-medencei magyarság érdeke a kettős állampolgárság, ugyanis Románia sokkal később fog csatlakozni a szabad utazást biztosító úgynevezett schengeni övezethez. Egyértelműbben: a magyar és a román útlevél még hosszú ideig nem ugyanazt jelenti majd a nyugat-európai hatóságok és határőrök szemében – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta a magyar igazolvány fontosságát is. – Ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb dokumentuma, ugyanis olyan jogok tapadnak ehhez az irathoz, amelyek nem lesznek elérhetők a kettős állampolgársággal rendelkezők számára. Tapsvihart eredményezett az is, amikor Orbán elmondta: a kettős állampolgárság kérdése megoldódik, mihelyt Magyarországon a polgári erők kétharmados többséget szereznek az Országgyűlésben. – Jelen pillanatban titkos tárgyalások zajlanak Budapesten arról, hogy a kettős állampolgárság milyen európai normákba ütközik, illetve milyen EU-s jogszabályoknak felel meg. – Ebben a kérdésben a magyar kormánynak mindenféleképpen egyeztetnie kell a Kárpát-medencei magyarság szervezeteivel – mondta. A polgári kormány támogatni fogja az autonómiát az erdélyi magyarok számára. Az autonómia kérdése volt a központi témája annak a találkozónak is, amely július 23-án zajlott Orbán Viktor, illetve Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke között. A résztvevők sajtóértekezleten elmondták: arról beszéltek, miként lehetne előmozdítani a párbeszédet a romániai magyarságot képviselő szervezetek között, közös asztalhoz ülni például a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is (RMDSZ) az autonómia kérdésének megoldására. Arra a kérdésre viszont, hogy személy szerint mit tehet a Tőkés–Markó kiegyezésre, Orbán csak annyit válaszolt: – Mi nem mondhatjuk meg egy püspöknek, hogy mit tegyen. Orbán ígéretet tett arra vonatkozóan is, hogy „amennyiben a jövő évi választásokat követően Magyarországot polgári kormány vezeti, Erdély számára is lesz Széchenyi terv”. Orbán emlékeztetett: a XX. században megjelent a modern baloldal Közép-Európában, aminek eredményeképpen Magyarország vonatkozásában egy új magatartás is kialakult. Ez pedig az, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. Így rontottak rá a sajátjaikra 1919-ben Kun Béláék, így rontottak rá a saját fajtájukra Rákosiék. Ugyanezt tették az ő modern kori kiadásukban 1956-ban azok, akik rárontottak a forradalomra. És nem ilyen harcias eszközökkel, de december 5. is egy kormányzati rárontás a saját nemzetünkre. Erre a baloldalra azonban szükség lesz a jövőben a nemzeti egység megteremtése szempontjából – hangsúlyozta a szónok, aki úgy vélte, hogy a magyarországi baloldalnak „nemzeti fordulatot” kell végrehajtania saját szemléletében. Orbán utóbbi kijelentésére reagált a Magyar Szocialista Párt. Nyakó István, az MSZP szóvivője kijelentette: Orbán Viktor nem méltó arra, hogy a nemzet érdekében szóljon. Érdemes emlékezni azokra a jobboldaliakra, akik Gömbös Gyula és Horthy Miklós kultuszát ápolják a mai magyar politikában. Ezek az erők rontottak rá december 5-ét megelőzően az erdélyi egységes magyar politikai érdekképviseletre. A magyar belpolitikát, jobboldali politikát exportálva, nemzeti tanácsok létrehozásával akarták megtörni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Ez a kísérletük azonban kudarcba fulladt, hála az erdélyi magyarság józanságának. /Kiss Olivér: Hangzatos Orbán kijelentések a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A volt magyar miniszterelnököt bírálja az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2005. július 25.
Összetartozunk! – hangzott el a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A nemzetpolitikai fórummá terebélyesedett rendezvény idén tovább erősödött, s a Kárpát-medencei magyarság egyik fontos, a sorskérdések révén immár Brüsszelben is regisztrált helyszínévé nőtte ki magát. Hosszú idő óta egy asztalhoz ült és nyilvános vitán vett részt Markó Béla és Tőkés László. Új elem Orbán Viktor hosszas időzése a táborban és az egymással szemben álló felek – RMDSZ és MPSZ, EMNT, illetve SZNT – közelítési szándéka vélhetően az érintetteket bölcsebb belátásra bírja. Orbán Viktor, a volt magyar kormányfő kifejtette, a Kárpát-medencei magyarságnak nemzeti elkötelezettségű kormányra van szüksége. A Fidesz elnöke kiemelte, Magyarország jövőjét, erejét nem a tízmilliónyi ,,belmagyar” jelenti, hanem a tizenötmilliós nemzet – ,,vagy együtt fogunk felemelkedni, vagy sehogyan sem” – és a nemzetegyesítés. Orbán állást foglalt a kettős állampolgárság és az autonómia ügyében is. /Mózes László: Összetartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./
2005. július 25.
Az elmaradhatatlan Role-koncerttel véget ért a tizenhatodik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A bőség zavara volt, nagyon sok előadás hangzott el. A Kárpát-medencei magyar közösségek állapota került az előadások középpontjába. Az együvé tartozó közösségek önrendelkezési modellje, amely – Martonyi János gondolatára utalva – az uniós válság megoldásának magyar javaslata lehetne. Bálványos a megoldások keresésének színhelye. /Ferencz Csaba: Szomjas gondolatok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./
2005. július 26.
Markó Béla RMDSZ-elnök kemény bírálattal illette a magyar kormányt Tusványoson, amiért az szinte semmit nem váltott be a hangzatos Szülőföld-programból. Markó a Bálványosi Nyári Egyetemen arra utalt, hogy a december 5-i magyarországi népszavazás után a magyar kormány egy sor, jobbnál-jobbnak hangzó intézkedés kilátásba helyezésével igyekezett a Kárpát-medencei magyarokat vigasztalni. Fogadkozások röpködtek a levegőben, hogy a Szülőföld Alap minden eddiginél nagyobb anyagi támogatást nyújt. A korábbi kormányzat státustörvénye és Sapientia Egyeteme után a Medgyessy-kabinet megígérte az Erdélyi Magyar Televízió felállítását. Mind Medgyessy Péter, mind pedig Gyurcsány Ferenc kormánya azután elméletek egész sorával látta el a határon túliakat anyagi támogatás helyett, hogy miért kell a szülőföldön maradni. A jelenlegi magyar kormánnyal kitűnő kapcsolatokat ápoló, de a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséghez is a hidakat fel nem égető RMDSZ vezetőjének tusnádfürdői szerepvállalása, az, hogy évek után ismét leült nyilvánosan a tusványosi előadóasztalhoz Tőkés Lászlóval és természetesen Orbán Viktorral együtt, akár intés is lehet a magyar kormányhoz: velük is jóban tudunk lenni. /Balló Áron: Pénz követi-e a beintést? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2005. július 26.
A gyulafehérvári Caritas idén július 25-31-e. között szervezi meg önkéntesképző táborát Marosfőn. Az Együtt a szeretetszolgálatban című rendezvény száz plébániai önkéntes csoportnak és több magyar szociális-karitatív szervezet szociális jellegű népfőiskolai képzése. Az idei tábor különlegessége, hogy a Háló Egyesülettel közösen kerül megrendezésre, amelyen képviseltetik magukat a Kárpát-medencei katolikus közösségek. A képzés olyan önkénteseket céloz meg, akik szabadidejükben részt vállalnak a hátrányos szociális helyzetűek segítésében. A Caritas a katolikus egyház szociális-karitatív, államilag elismert, közhasznú szervezete, amely csupán Maros megyében ezer személyt részesít rendszeres segítségnyújtásban (zömében betegeket, időseket), nemzetiségre, felekezetre való tekintet nélkül. A meghívott előadók: Böjte Csaba ferences szerzetes, dr. Jakubinyi György érsek, Szász János Caritas-igazgató és dr. Egri László orvos. /Papp Izabella, Vajda Zsuzsánna: Együtt a szeretetszolgálatban. Önkéntesképző tábor a CARITAS szervezésében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./
2005. július 30.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyarországi Felszín Alatti Vizekért Alapítvány és a Hargita Megyei Tanács szervezésében az egyetem csíkszeredai campusában július 29-én megkezdődött a Kárpát-medence Ásványvizei II. Nemzetközi Tudományos Konferencia. A rangos rendezvényen mintegy 80 hazai és anyaországi kutató, egyetemi tanár, szakember vesz részt. A mostani konferencia folytatása a tavalyinak. A konferencia dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár, a konferencia társelnöke, majd Szilágyi Pál rektor, Ráduly Róbert polgármester köszöntötte a megjelenteket. Július 30-án a résztvevők dr. Vofkori László egyetemi docens vezetésével tanulmányi kirándulásra utaznak. /Hecser Zoltán: Az ásványvizekről – azok hazájában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./
2005. július 31.
Az 1956-os forradalom leverése után az egész Kárpát-medencei magyarságot sújtotta a megtorlás. Lipcsey Ildikó az erdélyi magyarságot ért megtorlást foglalta össze, felsorolva a nagyobb pereket. Kolozsváron 1956 októberében új diákszövetséget alakítottak, erről tudomása volt a pártszervezetnek. Október 24-én azonban a diákszövetségi gyűlés természetszerűen átváltott a magyar forradalommal való szolidaritás gyűlésévé. Október 25-én letartóztatták a gyűlés három résztvevőjét, Balázs Imrét, Tirniván Arisztídet és Walter Frigyest. Az előző kettőre 7-7 évi fegyházra ítélték. November 17-én Várhegyi Istvánnal az élen letartóztatták a diákszövetség vezetőit, Kelemen Kálmánt, Koczka Györgyöt és Nagy Benedeket. Temesvárom 2500 diákot tartóztattak le, végül 30, többségében román diákot ítéltek 3 hónaptól 8 évig terjedő fegyházra. Bukarestben is megmozdultak a diákok. 1957 májusában Paul Goma írót a bukaresti diákok tervezett sztrájkja miatt elítélték. 1956-tal volt kapcsolatos a szász írók 1959-es brassói pere, Schönfeld aradi főrabbi pere, Piesch Miklós, Blumenthál Pál pere, Teodor Margineanu román katonatiszt pere, aki a magyarországihoz hasonló felkelést akart kirobbantani Romániában. A perek történetét csak részben tárták fel Romániában. Megközelítő adatok szerint a perek 35 ezer embert érintettek. 30 személyt kivégeztek. Kb. 40-50 ember a bántalmazásokban vesztette életét. 1957 a nagy letartóztatások időszaka volt, emiatt Szamosújváron, a 3000 férőhelyes börtönben 10 ezren raboskodtak. A politikai elítéltek 80 %-a magyar volt. Itt és Jilaván működtették a „megsemmisítő részleget”. A Bolyai Tudományegyetemen 20-30 ítélet született. Az egyházakat is támadták. Erdővidék és Homoród mente unitárius papságának fele került börtönbe, családtagjaikkal együtt „szervezkedés” és „ellenséges elemek támogatása” címen. A kolozsvári Protestáns Teológia unitárius karán 3 tanárt és 15 diákok ítéltek el. A Nyárád mentén szintén egyház emberek kerültek a vádlottak padjára. A Csíkszeredai Főgimnázium tanárát, Puskás Attilát és társait – tanárokat, diákokat, 11 főt – ítéltek el. Nagyváradon diákok megalakították a Szabadságra Vágó Ifjak Szövetségét /SZISZ/. Ebből nagy pert csináltak, 1981-ben folytak a letartóztatások. A 151 letartóztatottból 57 főt elítéltek. Sepsiszentgyörgyön diákok Székely Ifjak Társaság /SZIT/ néven alakítottak csoportot, őket 1958-ban tartóztatták le, 1959-ben az 50-60 elítéltet a hírhedt brailai nagyszigetre vitték. A kizárólag munkás fiatalok által alapított Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ perben 1500 személy volt érintve, 76 ítélet született. A temesvári diákok perében 32-en szerepeltek. Szilágysomlyón 5 főt börtönöztek be, Szászrégenből 24 ember ellen indult eljárás. Kolozsváron az Illegális Kommunista Ellenes Szövetség /IKES/ 35 fiatalkorú rendszerellenes szervezkedés volt. A Kis-Küküllő menti szervezkedésnek 6 vádlottja volt. 1958-ban Bencze György református lelkész be nem jelentett vadászpuskája miatt terrorcselekményre való késztetés vádjával 20 év nehézbörtönt kapott. 1958 júliusában letartóztatták Fülöp G. Dénes református lelkészt, 11 évre ítélték, 1958 augusztusában Cseterki János lelkészt tartóztatták le, ugyanebben a hónapban Harai Pál brassói káplánt az EMISZ perben fel nem jelentés címén 10 évre ítélték. Ebben az évben további egyházi személyeket ítéltek el. Három nagy pert emelt ki Lipcsey Ildikó: a Szoboszlay és társai ügyét 1958. április-május hónapban tárgyalták. A vádirat szerint 1950-ben Keresztény Munkapárt néven szervezetet hoztak létre, hogy fegyveres lázadást készítsenek elő. A Szoboszlay-féle szervezkedés a többpártrendszer és a szocialista rendszer eltörlésének igényét hordozta magában. Magyarországgal szoros szövetségi rendszert akartak kialakítani. Az erdélyi kérdés megoldását a két ország államszövetségében látták. A szervezkedésnek román tagjai is voltak. A Szoboszlay-perben 200 személyt tartóztattak le, köztük lelkészeket, szerzeteseket, 57 főt ítéltel el, köztük tíz főt halálra, a kiszabott börtönévek száma:1300 év. A másik nagy per az érmihályfalvi csoport ügye. Vezetőjüket, Sass Kálmán református lelkészt 1958. február 19-én tartóztatták le. Az érmihályfalvi csoport ügyében 31 főt ítéltek el, ebből kettő halálos ítélet volt, amit Sass Kálmán református lelkészen kívül dr. Hollós István egykori hadbíró századoson végrehajtottak. A harmadik nagy ügy a „kilencek”, vagyis az ENSZ-memorandum megfogalmazóinak és terjesztőinek ügye, akik 1956-ban az erdélyi kérdés megoldását vetették fel. Három álláspont volt: 1. Márton Áron római katolikus püspök és Dobri János református teológiai tanár Erdély Magyarországhoz csatolását tartotta helyesnek. 2. Jordáky Lajos és Pásztay Géza a független Erdély gondolatát támogatták. 3. Dobai István, a református egyház világi gondnoka Erdély kettéosztásában és lakosságcserében gondolkodott. Mindannyian úgy látták, méltányos megoldást. A Dobai István által elkészített memorandumot az akkori erdélyi magyar társadalom szinte valamennyi képviselője ismerte és véleményezte, de ismerte Németh László, Tamási Áron, Kodolányi János, Ravasz László, Illyés Gyula, Veres Péter és Sinka István is. A per során 16 személy ellen indult eljárás. 1957 márciusi letartóztatásuk után valamennyien fenntartották véleményüket. A per vádlottjaiból ketten a kínzásokba belehaltak, Dobait és Varga László tiszteletest életfogytiglanra, a többieket 25 és 5 év közötti börtönre ítélték. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol a 400 elítéltből csak 40 maradt életben az elszenvedett kínzások, az éhezés és orvoshiány miatt. A Magyarország elleni szovjet katonai intervencióban Románia és Csehszlovákia készségesen részt vett volna, de Hruscsov erre nem tartott igényt. Azonban szovjet katonai egyenruhába öltöztetett román katonaság részt vett a szovjet intervencióban. A román titkosszolgálat – román szakemberek szerint – bekapcsolódott a magyar eseményekbe. Cristina Troncota történész, a hadtudományok doktora a román titkosszolgálatok történetével foglalkozó monográfiájában külön fejezetet szentelt ennek a kérdésnek. Ő is és mások is ketté választják a kérdést: a román titkosszolgálat beavatkozása a forradalom előtt és a beavatkozás a forradalom után. 1956 nyarától kezdődően a Securitate hamis osztrák, nyugat-német, francia és olasz útlevéllel ügynököket küldött Magyarországra, magyarul jól beszélő személyeket, akik a gyűjtött információkat Bukarestbe továbbították, onnan pedig a szovjet titkosrendőrség rendelkezésére bocsátották. 1956 november végi látogatása alkalmával Bodnaras felajánlotta segítségét az ÁVH újraszervezésére. Többszáz magyarul tudó szekuritate-alkalmazott érkezett Magyarországra, irányítójuk Einhorn Wilhem /Vilmos/ volt, aki fedéssel tartózkodott Budapesten, mint a román nagykövetség tanácsosa. Troncota irányt mutatott a román és magyar történészeknek, érdemes lenne ebben az irányban kutatni. /Lipcsey Ildikó: A forradalom hatása és következményei Erdélyben. = Erdélyi Magyarság (Budapest). 2005. július-szeptember/
2005. augusztus 3.
Múzeumok határok nélkül – természettudományos muzeológiai kapcsolatok a Kárpát-medencében címmel kezdődött meg augusztus 3-án Sepsiszentgyörgyön a természettudományos muzeológusok huszonharmadik, közel egyhetes találkozója. A Székely Nemzeti Múzeumban félszáznál több Kárpát-medencei magyar szakember gyűlt össze. – A rendezvény célja a közös kutatómunka újraindítása, mert már a XIX. század első felétől egészen az első világháborúig alapvető kutatás folyt Erdélyben, a Magyar Természettudományos Múzeum munkatársai és az erdélyi muzeológusok együttműködtek, magyarázta Kocs Irén sepsiszentgyörgyi muzeológus, a találkozó főszervezője. A Kárpát-medence-szerte pusztuló adatok megmentése érdekében fontos a közös pályázatokban való gondolkodás. El kellene készíteni a Kárpát-medencében található múzeumokról egy gyűjteményes kiadványt. /Mózes László: Székelyföldön mostohagyermek a természettudomány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2005. augusztus 3.
Beke György augusztus 3-án a 79. életévébe lép. Ebből az alkalomból közölték az író szülőföldhöz szóló üzenetét, mely a Felső-magyarországi Szépírás Kiadó gondozásában megjelent könyvben, Somos Béla Beke György pályaképe című összeállításában olvasható. Számára mindig Uzon, a szülőfalu volt az erkölcsi mérce, vallja. Uzon bizalma arra kötelezi, hogy befejezze erdélyi barangoló könyveinek sorozatát. Mostani földrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy egyszerre figyeljen valamennyi kisebbségi régióra a Kárpát-medencében. A sokféle magyar sors tanulságait nem ismerjük eléggé. – Meggyőződése, hogy a jövő egyetlen útja az önrendelkezés. /Sylvester Lajos: Szabad rendelkezés önmagunkkal (Születésnapi üzenet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2005. augusztus 3.
Huszonegy kisiskolás részvételével kezdődött el Gyergyószárhegyen a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor. A Gyergyócsomafalvi székhelyű Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány idén tizenkettedik alkalommal szervezi meg a gyermek-művésztábort. A jelentkezők immár hagyományos módon több régióból – Felvidékről, Magyarországról – érkeztek, Székelyföldet a székelyudvarhelyi, valamint a Gyergyói-medence településeiről jött gyermekek képviselik. /Gergely Imre: Gyermek alkotók Gyergyószárhegyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./
2005. augusztus 6.
Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) július 30-31-e között Marosvásárhelyen szervezte meg soron levő küldöttgyűlését, melyen részt vettek a Bukaresti Magyar Diákszövetség (BMDSZ), a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD), a Jászvásári Magyar Diákszövetség (JMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ), a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD), a Szatmári Magyar Diákszövetség (SZMDSZ), illetve a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD) képviselői. A tisztújítás során Pósa Tibort választották meg az OMDSZ új elnökének. Két új alelnököt is választottak: Rab Rékát a Brassói Magyar Diákszövetségtől, illetve Erőss Attilát a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségtől. A tanácskozáson szó esett az OMDSZ által elindított www.oktatas.ro című honlapról is. Bemutatták az OMDSZ három új stratégiai projektjét: vezetőképző tréning egyetemi hallgatók számára, önkéntes csereprogram a Kárpát-medencei magyar hallgatói szervezetek számára, javaslatok kidolgozása az érvényben lévő felsőoktatási törvény kiegészítéséhez. /(mr): Tisztújítás az OMDSZ berkeiben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./
2005. augusztus 9.
Sólyom László új magyar köztársasági elnök beiktatása után a román diplomácia ahelyett, hogy köszöntötte volna a szomszédos ország államfőjét, azonnal támadásba kezdett, mondván, hogy Sólyom Lászlónak a kettős állampolgárság jogosultságáról tett kijelentése ellentmond az összes nemzetközi jogi normának. Több mint nyolcvan éve folyik ez a hazudozás. Ha a magyarság a Kárpát-medencében bármit megkísérel nemzeti egysége legalább virtuális helyreállítására, Bukarestben, Pozsonyban és Belgrádban rögtön meghúzzák a vészharangot, állapította meg cikkében Magyari Lajos. Most éppen Teodor Melescanu volt külügyminiszter tiltakozott. Melescanuék szerint a magyarnak nem járhat kettős állampolgárság, közben ő és a minisztériuma annak idején tíz- és százezrével osztogatta a román állampolgárságot a moldovai köztársasági atyafiaknak. Sepsiszentgyörgyöt is megtöltötték román állami ösztöndíjjal tanuló moldovai fiatalokkal, s a stipendiumon kívül állampolgárságot is szemhunyorítás nélkül ajándékoztak nekik. Ezenközben a nyugatabbról hazajövőktől, (elsősorban magyarokról van szó!) ezrével kobozták el úti okmányaikat, állítván, hogy csak ily szigorral juthat be Románia az Európai Unióba. Valójában ezt senki nem kérte Romániától. /Magyari Lajos: Amit szabad a… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2005. augusztus 11.
A Kárpát-medencében élő fiataloknak az új korszak, a modernizáció hajtóerejévé kell válniuk – mondta Nagyváradon Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter, aki megbeszélést folytatott az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőivel, Borboly Csabával, a MIÉRT elnökével, Szabó Ödönnel, az RMDSZ Bihar megyei tanácsosával és Bíró Rozáliával, Nagyvárad alpolgármesterével. A tárcavezető meglátogatta az eMagyarország ifjúsági tábort. Ebben az évben 3200 határon túli és anyaországi fiatal nyaralt magyarországi táborokban, köztük több mint hétszáz erdélyi fiatal – mondta. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003 nyarán indította útjára az eMagyarország Ifjúsági Programot. /Fiatalok a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
2005. augusztus 12.
Az Ika-vár lábánál lévő táborban augusztus 8–13. között nyolcvan tanuló és húsz felnőtt tanyázik, a Háló-tábor keretében. A Háló-táborokra lehetőleg több helyről érkező fiatalokat toboroznak, az egész Kárpát-medencére kiterjedő mozgalom célja, hogy utat és hidat építsen katolikus közösségek között. /Iochom István: Háló-gyermektábor – negyedszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./
2005. augusztus 16.
A magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szentistvánon találkoztak a hét végén a Szent Király Szövetség tagjai. Szent István király nevét több település viseli Kárpát-medence-szerte, szövetségük 1996-ban alakult Csíkszentkirályon, jelenleg tizennyolc tagja van. Jövőre, a szövetség megalakulásának 10. évfordulóján ismét Csíkszentkirályon találkoznak a települések képviselői – tájékoztatott Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere. A hét végén tartják a csíkszentkirályi római katolikus templom búcsúját, ugyanakkor háromnapos ünnepségsorozatot szerveznek a falunapok alkalmával. /Sarány István: Ülésezett a Szent Király Szövetség. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./
2005. augusztus 16.
Érdekes volt tapasztalni azt a fordulatot, ami az EMI (Erdélyi Magyar Fiatalok)-táborozók hangulatában következett be vasárnap az ökumenikus istentisztelet után – mondták a szervezők. (Ősz Előd református tiszteletes és Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes hirdetett igét, illetve tartott szentbeszédet.) Pósa Zsolt (Délvidékről) értékelte a gazdag, színes, színvonalas rendezvényeket. Sós Sándor, az EMI elnöke kifejtette, vasárnap este már túllépte az ezret a résztvevők száma. Az előadók, köztük a műsorlapon nem szereplő Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke és Radics Géza amerikai történész, illetve a beszélgetésekbe bekapcsolódók színvonalas hozzáállása több volt mint biztató a jövő augusztusi – szintén Gyergyószentmiklósra tervezett – II. EMI- táborozásra, jelezte. Megjegyezte, hogy a hatalom képviselői, akik túlbuzgón próbáltak félelmet kelteni, megértették: az EMI-táborban nem provokációra készülők csapatai edzenek. Pozitív értelmű nemzettudat, a tenni akarás, a jó dolgok előnyben részesítésének az óhaja hozta össze a tábor lakóit, köztük Toró Tibor és dr. Garda Dezső képviselőket. Bagoly Zsolt alelnök is elégedett volt. /Bajna György: Elégedett szervezők, hálás résztvevők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ A nemzetben, a nemzeti értékek, hagyományok ápolásában gondolkodó magyar fiatalok négynapos találkozóhelye volt a Gyergyószentmiklós melletti kemping, itt rendezte meg első nyári táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. Több mint ezer látogatót fogadott I. EMI-tábor. A román rendőrség, a csendőrség és a titkosszolgálat (SRI) emberei gyakorlatilag állandó megfigyelés és zaklatás alatt tartották a tábort: a fiatalokat többször is igazoltatták, a titkosszolgálat megbízottjai több előadásról videofelvételt készítettek. A rendőrök több ízben megfenyegették a szervezőket, hogy ha a magyar zászlók nem tűnnek el a tábor területéről, tízmillió lejes büntetést rónak ki rájuk. A nemzettörténet főbb állomásairól szóló előadások, viták a trianoni trauma utáni magyar történelem taglalásában csúcsosodtak ki. Az erdélyi, illetve a kárpát-medencei magyarság önrendelkezési törekvéseinek a lehetőségeiről is szóltak előadások. Nagy érdeklődést váltott ki Raffay Ernő, Vekov Károly és Sántha Attila előadása Wass Albertről. Magyarországon a balliberális irodalomszemlélet, a hivatalos magyar irodalomkritika továbbra is száműzi a jeles erdélyi magyar írót a magyar irodalomkönyvekből. Koltay Gábor filmrendező a Trianon-film erdélyi vetítésének történetét ismertette. Mint mondta, nemzeti tudattal rendelkező népek számára nehezen érthető vagy éppenséggel érthetetlen a hivatalos magyar magatartás a magyar nemzet történelméről szóló műalkotások, filmek iránt. Úgy látja, teljességgel hiányzik az a nemzeti, magyar háttér, amely az ilyen alkotást megóvhatná a környező utódállamoktól már sokszor megtapasztalt, hisztériás kirohanások ellen. Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Sántha Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila előadásai bemutatták az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek fontos stációit, amelyeket az RMDSZ rendre feladott. Borbély Zsolt Attila kifejtette: a romániai magyarság számára az volna a legjobb, ha az RMDSZ négy évre kibukna a törvényhozásból, hogy helyébe új alapokon nyugvó érdekvédelmet lehessen tető alá hozni. Szilágyi Zsolt fölvetette, el kéne dönteni, hogy az erdélyi magyaroknak mi a fontosabb: az, hogy a székelyudvarhelyi szenátor /Verestóy Attila/ rendezze a faexportját érdekvédelem címén a román kormánnyal, vagy az, hogy autonómiát kérjenek. Ennyire elkötelezett sajtóorgánumokra ugyanis aligha van igény Erdélyben. /Makkay József: I. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 16./
2005. augusztus 16.
Az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon, meg az elcsatolt területeken. 2003 augusztusában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította ezt a kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpát-medencében, Kazahsztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janeiróig, a Föld minden magyarok által lakott részén fellángoltak a tábortüzek vagy gyertyácskák. Idén is tervezik, hogy a láng mindenhol a helyi időszámítás szerint, augusztus 20-án este 21.00 órakor lobbanjon fel. Valószínűleg, nincs olyan időzónája a Földnek, ahol ne élnének magyar cserkészek és más magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás. A cserkészvezetők kérik a magyar szervezeteket, itthon és az egész világon, csatlakozzanak ehhez. A világot átölelő testvéri összetartozás kifejezése váljon hagyománnyá és legyen a magyar identitástudat egyik pillére. /Lendvai Imre cscst, Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke Magyaródy Szabolcs cscst, Hunyadi Öcs. Mk. KNCSSZ: A Magyar Szolidaritás Tüze. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./
2005. augusztus 17.
Nem fogadta el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által augusztus 20-a alkalmából neki adományozott Csángó-díjat Kallós Zoltán, Kossuth- és Corvin-láncdíjas néprajztudós. A Bozóki András miniszterhez címzett levelében a neves tudós megköszönte, hogy a Csángó-díjra őt találták méltónak, de hozzáfűzte: „csalódottan tapasztalom, hogy az utóbbi időben, az általam legfontosabbnak gondolt szórványmagyar közösségek művelődési-oktatási rendszerének támogatására nincs megfelelő akarat, ezért a szülőföldön magyarként való boldogulás esélye nagyon leszűkült.” Kallós nem akarja, hogy politikai ügy legyen ebből. Trianon után a magyar kormány részéről született egy törvénytervezet, amely szerint az egész évi jövedelem egy százalékát a határon túli magyarok kulturális tevékenységére fordítják. Ebből az egy százalékból mára 0,14 százalék jut a támogatásra. Ez nagyon kevés. A szórványvidékeken kollégiumokat kellene létesíteni, iskolákat építeni. Csángóföldön a magyar nyelv oktatását nem csupán fakultatív módon kellene végezni. Hivatalosan be kellene vezetni az első osztálytól a magyar nyelvet. /Köllő Katalin: Visszautasította az NKÖM Csángó-díját Kallós Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ „Borzasztóan kevés az Erdélynek, és azon belül a csángóságnak szánt támogatás, ezért volna szükség új támogatási stratégiára” – magyarázta Kallós a Krónikának. Lakatos András, az NKÖM Nemzeti és Etnikai kisebbségek főosztályának vezetője nem kívánt reagálni a Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató levelére, mivel azt Kallós személyesen Bozóki András miniszternek címezte. Kallós Zoltán levelére a tárcavezető sem óhajt reagálni. A Csángó Kultúráért Díjat a csángó magyarok ügyében kifejtett kiemelkedő jelentőségű tevékenységért adományozzák, eddig ketten vehették át a szaktárca kitüntetését. 2003-ban a finn Tytti Isohookana-Asunmaa, a csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért, tavaly pedig Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Utóbbi javasolta kitüntetésre Kallós Zoltánt is. /Lázár Lehel: Gazdátlan állami kitüntetés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./ A magyar kormány igyekszik minél kevesebb szót ejteni arról, mi is a véleménye a Kárpát-medencében kialakult dacszövetségről. Kallós Zoltán visszautasítását válasz nélkül hagyta Bozóki András kultuszminiszter, elődje, Hiller István megfutamodott tavaly novemberben, a határon túli magyarságot megalázó negatív kampány megkezdése után. A felelősséget vállalni kellene. A kormány azonban ehelyett látványosan kerüli a határon túli magyarokkal való párbeszédet: nemcsak Erdélyben, Budapesten is. A Magyar Állandó Értekezlet összehívásának folyamatos halogatása, szerepének lenullázása csak az egyik ilyen jel. A jelenlegi budapesti vezetés a szülőföldön való boldogulás fokozott segítségét ígérte, amikor december 5. előtt a kolduló határon túliak százezreinek sáskajárásával ijesztgette honfitársait, írta Kiss Csaba. Jót lenne, ha a kormány végre nyíltan és őszintén tisztázná, hogyan képzeli el a viszonyát a határon túliakkal. /Kiss Csaba: Dac és hallgatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./
2005. augusztus 19.
Borbély Imre politikai szakértő, a Magyarok Világszövetsége stratégiai bizottságának elnöke a vele készült interjúban elmondta, Temesváron német iskolába járt. Régi temesvári hagyomány volt a polgári körökben a német fiúkat magyar iskolába, a magyarokat pedig németbe járatták, hogy a két közösség jól beszélje egymás nyelvét. Elmélyítette benne a magyar öntudatot a német környezet. 1990 tavaszán a Temesvár Társaságban Borbély Imre kezdeményezte, hogy az egykori politikai rendőrség és a kommunista párt vezetői tíz évig ne vehessenek részt a politikai életben. Ez lett később a híres Temesvári Kiáltvány nyolcas pontja. Ugyancsak ő javasolta az erdélyi magyarság társnemzeti státusát, majd a külhoni magyar állampolgárságot.– Politológiai tanulmányait csak azután kezdte el, hogy a politikából kikerült. Benne a határon túli magyar közösségek belső választások útján megélt belső demokráciája, autonóm szerveződése, a magyar állampolgárság kiterjesztése és az erre a két oszlopra épülő szubszidiáris nemzetstruktúra kerek egészként él. Szerinte a magyar nemzeti közösségben súlyos társadalomlélektani traumák élnek, amelyek meggátolják a nagy nemzeti tervek megvalósulását. Úgy látja, hogy a népszavazás nélkül ma nem forogna közszájon a határon túli magyarok állampolgárságának ügye. Az egész magyarság a népszavazás által döbbent rá arra, hogy ilyesmi egyáltalán létezhet. A december 5-i népszavazás során a magyarországi posztkommunista és neoliberális baloldal az elutasítás ellen volt. Borbély leszögezte: „Ez a politikai irányzat a nemzetárulásban visszaeső bűnös. Ha ők 1918-ban nem árulják el a nemzet ügyét, akkor ma nem kéne az állampolgárság kiterjesztésén gondolkodnunk. Ha ők nem fosztják ki az országot évtizedeken át, a magyar nép ma jobban élne. Az újabb kor magyar történelmi tragédiáinak belső oka az, hogy – Orbán Viktor szavaival élve – a magyar baloldal periodikusan ráront saját népére.” Borbély Imre Temesváron született 1948. szeptember 22-én. A Nicolaus Lenau Gimnáziumban érettségizett, majd a temesvári Műszaki Egyetem Ipari Kémia fakultásán szerzett mérnöki diplomát. 1992-ben Hargita megyei képviselővé választották. 1998–2000 között kidolgozta, magyarországi és külföldi fórumok előtt kifejtette a Külhoni Magyar Állampolgárság Intézményének koncepcióját. 2000-ben a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnökévé választották. 2004-től a Magyarok Világszövetsége Nemzetstratégiai Bizottságának elnöke. /Cél nélkül törvényszerű a szétporladás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./
2005. augusztus 26.
Hatodik esztendeje vesznek részt a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/ tanulói Mesztegnyőn a Kárpát-medencei ifjúsági találkozón. Mesztegnyő Somogy megyei település. Kárpátaljáról, Horvátországból, a Vajdaságból és Erdélyből érkeztek táborozók. A meghívott történészek előadásai érdekesek voltak. A Somogyvár Történelmi Emlékhelyen láthatták Szent László király sírhelyét és az általa 1091-ben alapított, romjaiban is lenyűgöző bencés apátságot. /Olasz Angéla vezető tanár: Csikys diákok Mesztegnyőn. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./
2005. augusztus 30.
A Magyar Műveltség Szolgálat augusztus végi közgyűlésén Budapesten a régiót több helyi magyar civil szervezet elnöke képviselte, köztük Farkas Éva, az EMKE lupényi szervezetének elnöke, aki elmondta: a küldöttgyűlésen az egyik legtöbbet vitatott probléma a Kossuth Rádió vételének ellehetetlenítése volt. A solti adó belépésével nagyságrendi mértékkel lecsökkent a besugárzott területeken a vétel lehetősége. Amennyiben a közeljövőben digitális rendszerű adásra térnek át, a középhullámon való vétel lehetetlenné válik, s több mint valószínű, hogy az adás határon túl nem lesz elérhető. A Magyar Műveltség Szolgálat közgyűlése elfogadott nyilatkozatában hangsúlyozta, a Kossuth Rádió a határon túliaknak az összetartozást jelenti. A kommunizmus időszakában a Kárpát-medence legtávolabbi falvaiban is jól vehető volt a Kossuth Rádió adása középhullámon, addig jelenleg nagy területeken nem fogható a nemzeti közrádió adása. Intézkedést kérnek, hogy a Kossuth Rádió az egész Kárpát-medencében megfelelő jó minőségben újra fogható legyen. /Aggódunk a Kossuth Rádióért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Szeptember 7-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tart előadást Mario Alinei világhírű nyelvészprofesszor Az uráli, indo-európai és altáji kontinuitás-elmélettől az etruszk–magyar nyelvrokonság tételéig címen. Mario Alinei nemzetközi tekintélyű nyelvész, az utrechti egyetem emeritus professzora, számos nemzetközi nyelvésztársaság tagja, jövőben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Számos alapműnek számító könyv szerzője, emellett több mint harminc nyelvi lexikon és szótár kidolgozásában vett részt. Publikációinak száma meghaladja a kétszázat. Nagy érdeklődést és számos reakciót kiváltó munkája az Orgini delle lingue d’Europa. La teoria della continuita. Continuita dal Mesolitico all’eta del Ferro nelle principali aree etnolinguistiche (Európa nyelveinek eredete, a kontinuitás-elmélet. A fő etnolingvisztikai területek kontinuitása a mezolitikumtól a vaskorszakig) eredeti módon magyarázza az európai nyelvek eredetét. A közelmúltban írt Ősi kapocs című könyve kifejti: az etruszkok (a latinok és a szabinok mellett Itália őslakosainak egyik fő csoportja) nyelve feltűnően hasonlít a magyarra, ezért egyfajta archaikus magyarnak tekinthető. Ha ez igaz, akkor a magyarok már jóval a honfoglalás általánosan ismert dátuma előtt jelen voltak Európában, mi több, az etruszkok ősei is innen, a Kárpát-medence térségéből származnak. Az elmélet nagy érdeklődést és még nagyobb vitát váltott ki a szakmai körökben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Előadás az etruszk–magyar nyelvrokonságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2005. augusztus 31.
Több mint egy évtizedes munka után az Európában lehetséges legmagasabb szintű szakmai elismerésben részesültek a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhely építészei. Az Európai Unió és az Europa Nostra műemlékvédő civil szervezet 2004-es nagydíját a segesvári Hegyitemplom helyreállításáért adományozta, a rangos elismerést Benczédi Sándor építész vette át június elején a norvégiai Bergenben. Egy tekintélyes nemzetközi csapat, három nemzet képviselői dolgoztak példás együttműködéssel, jó hangulatban; a restaurálás érdekében erdélyi román, magyar és szász szakemberek fogtak össze. Benczédi Sándor építész elmondta, hogy 1992 őszén a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhelyt bízták meg a segesvári Hegyitemplom helyreállításával. A Hegyitemplom fontos az erdélyi építészetben, hisz a Parler-iskolának a legkeletibb példája (Peter Parler kölni építész, a közép-európai gótika kiemelkedő mestere volt). A Hegyitemplom a segesvári vár legmagasabb pontján áll, 181 falépcsőn kell felmászni oda, az időközben elöregedett segesvári szász közösség tagjainak komoly nehézséget jelent a megközelítése. A munkát eleinte a müncheni Messerschmitt Alapítvány fizette, aztán következett a román művelődési minisztérium társfinanszírozása; egy idő után már teljesen ők állták a költségeket. Helyreállították az értékes, XIV–XV. századi falképeket is. 1486 az utolsó írott dátum, amikor már az utolsó falképek is elkészültek, tehát befejezettnek tekinthető a gótikus periódus. A templom felújítása is mutatja, létezik egy olyan, minden érdek fölötti nemzeti összefogás a világ bármely részén élő német és az anyaországi német között, aminek példaként kellene lebegnie a Kárpát-medencei magyarság előtt. Hihetetlenül leromlott a háromszéki műemlékállomány, zavaros a jogi helyzet, alacsony a társadalmi igény, nincs gazdasági potenciál. Jobban kellene odafigyelni a tárgyi örökségre, ezek bizonyítékai annak, hogy itt a magyarság kultúrát, országot teremtett. Benczédi Sándor fontosabbnak látja bármelyik bikfalvi kúria megmentését, mint a kolbászfesztivált. Gróf Kálnoky Tibor nem itt nőtt fel, de hazajött, itt alapított családot, és próbálja ápolni és újrateremteni a családi értékeket. Említésre méltó a torjai Apor báró is. A 83 évesnél idősebb agrármérnök báró hosszú éveken keresztül perelte vissza jogos tulajdonát, és most azon fáradozik, hogy lakhatóvá tegye szétszórt családjának az ősi fészket. Szinte ajándék, hogy a torjai Apor-kastély helyreállítása közben olyan értékes, ritka és szép falképek, építészeti részletek, faragott kövek kerültek elő, melyek a XVI–XVII. század erdélyi reneszánsz építészének kimagasló példái. /Mózes László: Beszélgetés Benczédi Sándor építésszel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./
2005. szeptember 5.
Nemzeti összefogásra hívta a Magyarok Világszövetsége a világ magyar közösségeit. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke sajtótájékoztatóján arra hívta a Kárpát-medence magyar településeit, hogy fogjanak össze, és minden tíz falu építsen fel egy házat a magyarok által lakott, árvíz sújtotta településeken. A költségvetési támogatásától öt éve megfosztott Magyarok Világszövetsége jó példával jár elől és 1 millió forintot ajánl fel e célra. Az MVSZ felhívása a városokat ugyancsak egy-egy, a megyeszékhelyeket és a megyei jogú városokat két-két, Budapest fővárost pedig tíz ház felépítésére bíztatja. A felhívás nemcsak magyarországi településekhez szól, hanem minden Kárpát-medencei, magyarok lakta településnek, amelyet elkerült a csapás. /Minden tíz falu építsen fel egy házat! Az MVSZ nemzeti összefogásra hív az árvízkárok enyhítésére. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
