Gödöllőn a Rákóczi Szövetség a Nyári Pázmány Napok keretében megszervezte az első Kárpát- medencei Ifjúsági Jogász Találkozót. A találkozón magyarországiak mellett felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, erdélyi joghallgató diákok vesznek részt. A jogásztalálkozó programjainak sorában szó lesz az EU-csatlakozás szakmai kérdéseiről, a kisebbségvédelemről, a délvidéki autonómia lehetőségeiről, valamint a kereszténydemokrácia értékeiről Magyarországon és Európában. /Kárpát-medencei Ifjúsági Jogász Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1999. augusztus 18.
Gödöllőn a Rákóczi Szövetség a Nyári Pázmány Napok keretében megszervezte az első Kárpát- medencei Ifjúsági Jogász Találkozót. A találkozón magyarországiak mellett felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, erdélyi joghallgató diákok vesznek részt. A jogásztalálkozó programjainak sorában szó lesz az EU-csatlakozás szakmai kérdéseiről, a kisebbségvédelemről, a délvidéki autonómia lehetőségeiről, valamint a kereszténydemokrácia értékeiről Magyarországon és Európában. /Kárpát-medencei Ifjúsági Jogász Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1999. augusztus 28.
A második világháború Úz-völgyi csatájára emlékezők ismét összegyűltek a hősi halottak temetőjében. Sylvester Lajos találóan írhatta, hogy vesztes csaták győzedelmes serege gyűlt össze. Győzedelmes, mert legyőzték a félelmet, hagyományt teremtettek: "a hősi halottak leszármazottai mellett az egész Kárpát-medencéből erre sereglenek az emberek minden évben, emlékművel, filmmel, könyvvel, könnyel, emelkedett hangú bibliás, zsoltáros ünnepi beszédekkel hódolt a szülőföld egykori védelmezői emlékének, s hadtudományi munkákkal a nemzetközi köztudatba is beépíti az úzi s az egész Kárpát-karéj háborús eseményeit." /Sylvester Lajos: Fénynyaláb a völgy fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./ Sylvester Lajos könyve állított emléket ennek az emlékezésnek, továbbá az Úz-völgyi csatának: Úz-völgyi hegyomlás /H-Press Kft, Sepsiszentgyörgy, 1996/
1999. szeptember 2.
Bertha Zoltán /Debrecen/ irodalomtörténész állapította meg: "egy történelmi, pozíciójában megrendült, identitásában és önbecsülésében sorvadó, eszmei tájékozottságában elbizonytalanodó nemzettársadalom - mint amilyen a Kárpát-medencei etnikai térvesztését, demográfiai fogyatkozását és elerőtlenedését folyamatosan átélő magyarság - sem csorbul attól, ha fenntartja az eszményállító írásművészet sorskifejező akaratába vetett bizalmát, vagyis ideálképző értéktudatának önmegtartó energiáit." Bertha Zoltán ennek alátámasztásául idézett határon túli magyar íróktól, Sütő Andrástól, a vajdasági Tari Istvántól, a kárpátaljai Füzesi Magdától, az erdélyi Szőcs Gézától, Kovács András Ferenctől, Demény Pétertől és Orbán János Dénestől. /Bertha Zoltán: Irodalom és nemzet. = A Hét (Bukarest), szept. 2./
1999. szeptember 3.
A Kárpát-medence sok-sok településének van Petőfi utcája, Sepsiszentgyörgynek még mindig nem lehet! A prefektúra mindenáron késlelteti a város lakói többségének akaratát szentesítő döntés érvényesítését. Nemcsak Petőfi, hanem még Gyertyánffy Ferenc is szálka egyesek szemében, akiről egy külvárosi szerény utcát neveztek el, ama csatamező közelében, ahol maroknyi századával szembeszállt a cári erőkkel, és bajtársaival együtt egy szálig elestek. /Kinek jó a halogatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1999. szeptember 4.
Befejeződött az a másfél évig tartó rendezvénysorozat, amelyet Petőfi születésének 175. évfordulójakor kezdett el a kárpát-medencei magyarság és a költő halálának 150. évfordulójáig tartott. Szept. 4-én Erdődön emlékeztek Petőfire, azon a helyen, ahol feleségül vette Szendrey Júliát. Ezentúl minden év szeptemberének első szombatján a Koltói Õsz rendezvényeihez felzárkózik az erdődi Petőfi-nap is. Az idei rendezvényre sokan eljöttek. Dávid Gyula arról beszélt, hogy a Petőfi-ünnepségsorozat Erdődön vette kezdetét, másfél év alatt szobrokat és emléktáblákat avattak fel, és ugyanitt ér véget, úgy, hogy Petőfi továbbra is társunk marad. Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt folytatódott a megemlékezés. Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere köszöntötte a megjelenteket. /Elek György: Petőfi-nap Erdődön és Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./
1999. szeptember 4.
Szept. 10-11-én tartják meg a Kárpát-medencei magyar professzorok III. találkozóját, melyre a határon túli magyarlakta területekről, valamint itthonról mintegy 80-80 résztvevőt várnak. A kétnapos találkozón egyebek között a környezet- és természetvédelem oktatásával illetve kutatásával, a felsőfokú intézményekbe jelentkezők felkészültségével foglalkoznak. Vizsgálják azt is, hogyan lehet javítani az együttműködést a felsőoktatás és kutatás terén a Kárpát-medencében. A munkabizottsági üléseken a résztvevők megvitatják a felsőoktatás fejlesztésének időszerű kérdéseit. Tőkés László királyhágómelléki református püspök az erdélyi magyar felsőoktatás lehetőségeiről tart előadást. A konferencián szó lesz arról is, hogy az anyaország hogyan segítheti a határon túli magyar professzorok és diákok munkáját. /Kárpát-medencei magyar professzorok III. találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1999. szeptember 6.
Szőcs István író, irodalomkritikus 1979-ben megjelent Selyemsárhajó című könyve, voltaképpen művelődéstörténeti tanulmánygyűjteménye egy újabb, jelentősen kibővített résszel megjelent. /További kalandozások a selyemsárhajón. Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó, Kolozsvár, 1999/. A szerző elmondta, hogy azok a tanulmányok, amelyekkel most bővült a kötet, részben a Selyemsárhajóval egy időben keletkeztek, részben pár évvel ezelőtt. - Az előítéletek nagy része a népek között fennálló színvonalkülönbségekre vonatkozik, arra, hogy vannak kultúrateremtő, civilizációt létrehozó, uralomra termett népek, és vannak alkotóerő, szellemi eredetiség nélküli másodosztályú népek. Ami a magyarságot illeti, még ha manapság másképpen is nyilatkoznak egyes újabb történészek és nyelvészek, arra az előfeltevésre építenek, hogy őseink ezerszáz évvel ezelőtt "tiszta lappal", azaz négykézláb, a legelemibb művelődési értékek nélkül másztak be a Kárpát-medencébe. Nem csoda, ha ezeket nézeteket a környező országok barátságtalan beállítottságú, rosszhiszemű propagandistái felkapták és kialakították róluk a "vad mongol csorda" képzetét. - A hivatalos adatok szerint is Magyarország ezerszáz éves az ország - amely a szó eredeti értelmében államot is jelent. A magyar történelemnek számtalan megoldatlan kérdése van, amely az immár elenyészett huszadik század egész folyamán nem volt képes kivívni a hivatalos tudomány érdeklődését, hangsúlyozta Szőcs István. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence és részben környéke is, már ezer évvel a honfoglalás előtt, magyar földrajzi neveket hordozott. Felvetette a székely kérdést is: hogy lehet, hogy ez az ízig-vérig magyar népcsoport gyakorlatilag, azaz jogilag majdnem a XIX. század elejéig külön nemzetnek számított? Szőcs István szerint feltehető, hogy az ómagyarok használtak egy másféle írást is, amely különbözött a rovásírástól. /Kisgyörgy Réka: Kalandozások a selyemsárhajón. Exkluzív interjú Szőcs István íróval, irodalomkritikussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1999. szeptember 10.
Szept. 10-11-én rendezték meg Miskolcon a Kárpát-medencei magyar professzorok III. találkozóját, melyre otthonról és a határon túli magyarlakta területekről több mint 160 professzor jött el. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke hangsúlyozta: a magyarságnak tudásra és erkölcsiségre kell építenie, akkor európaiságunkkal, magyarságtudatunkkal együtt biztosítani tudjuk helyünket a sokszínű Európában. /Kárpát-medencei magyar professzorok tanácskozása. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 17-23./ Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora elmondta, hogy a tanácskozáson a megjelentek a magyar nyelvű felsőfokú oktatás mai kérdéseiről, gondjairól tájékozódhattak. Megbeszélték a kárpát-medencei magyarul oktató egyetemi tanárok szakmai tevékenységének és egymás közti kapcsolatainak lehetőségeit, formáit. A kolozsvári egyetem magyar oktatói, Kása Zoltán, Kolumbán József és Néda Árpád közösen elkészített előadásából a hallgatóság megismerhette a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás főbb vonatkozásait (múltját és jelenét), és betekinthetett a Szilágyi Pál rektor-helyettes (megbízott rektor) által irányított szellemi műhelyekbe. /Egyetemi professzorok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
1999. szeptember 16.
A Szent-Györgyi Albert Társaság, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Szatmárnémeti MADISZ, a Világszövetség Erdélyi Társasága október 23?24-én rendezi meg a IX. Hajnal akar lenni kárpát-medencei népdaléneklési versenyt. A rendezvény célja a magyar népdal népszerűsítése, eddig ismeretlen tehetséges emberek felfedezése. Részt vehet bárki, aki nem végzett ének szakot zeneművészeti akadémián vagy főiskolán, nem engedélyezett énekes, betöltötte 16. életévét. /Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./
1999. szeptember 20.
A Magyarok Világszövetségének elnöksége Zalaegerszegen tartotta szept. 17-én kezdődött, háromnapos elnökségi ülését. Az elnökség Tőkés Lászlónak, az MVSZ tiszteletbeli elnöke javaslatára felhívást fogadott el A hazatérés esztendeje 2000 néven. Ebben a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlése megszólítja az anyaországtól távol élő magyarokat, hogy Krisztus hitének felvétele és a magyar államalapítás ezredik évében nemzeti zarándoklat keretében látogassanak el az óhazába, illetve az utódállamokba. 2000 nyarán a Magyarok V. Világkongresszusa, a negyedik magyar református világtalálkozó és a magyar millennium rendezvényei együtt állítanak majd méltó közösségi emléket a kárpát-medencei államalapításnak. - A magyar kormány egyetért a magyarság ily módon történő megszólításával. - Az MVSZ elnöksége foglalkozott a vajdasági helyzettel, a szlovákiai nyelvtörvénnyel. Zárt ülésen vitatta meg a Postabank VIP-listáját. Olyan döntés született, hogy Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke a sajtóban hamarosan megjelenő cikkben foglalja össze, magyarázza meg a világszövetséget is érintő tételeket. /A Magyarok Világszövetségének felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1999. szeptember 29.
Szeptember 24-26 között a Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós plébánián tartották a kárpát- medencei keresztény médiatalálkozót. Jelen voltak a vajdasági, budapesti, szatmárnémeti, brassói, marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai, valamint a helybeli média képviselői, akik a tömegkommunikációs eszközök minden lehetőségét arra akarják felhasználni, hogy a keresztény, örök értékű kincseket átmenthessék a harmadik évezred számára. Előadást tartott többek között Juhász Judit, a Magyar Rádió Rt. alelnöke, és a négy évvel ezelőtt létrejött Hírvivő Alapítvány képviselője, Kosik Júlia. A kétnapos rendezvény mottója: "Hirdessétek az evangéliumot minden népnek". /Derzsy András: Szeptember 24-26 között a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébánia adott otthont a kárpát-medencei keresztény médiatalálkozónak. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./
1999. szeptember 29.
Szeptember 24-26 között a Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós plébánián tartották a kárpát- medencei keresztény médiatalálkozót. Jelen voltak a vajdasági, budapesti, szatmárnémeti, brassói, marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai, valamint a helybeli média képviselői, akik a tömegkommunikációs eszközök minden lehetőségét arra akarják felhasználni, hogy a keresztény, örök értékű kincseket átmenthessék a harmadik évezred számára. Előadást tartott többek között Juhász Judit, a Magyar Rádió Rt. alelnöke, és a négy évvel ezelőtt létrejött Hírvivő Alapítvány képviselője, Kosik Júlia. A kétnapos rendezvény mottója: "Hirdessétek az evangéliumot minden népnek". /Derzsy András: Szeptember 24-26 között a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébánia adott otthont a kárpát-medencei keresztény médiatalálkozónak. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./
1999. szeptember 30.
Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szept. 30-án kezdődik Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. Az Akadémiát az Alapítvány a társadalmi párbeszédért, Magyarország jövőjéért, a Kisebbségvédelmi Egyesület, és az Összefogás Egyesület hozta létre azzal a céllal, hogy meghatározott időközönként más-más helyszínen ifjúsági-szakmai táborokat rendezzen. Az első balatonszemesi táborba Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete kapott meghívást. Képviseltetik magukat a szlovákiai, kárpátaljai és délvidéki magyar ifjúsági szervezetek is. A politizáló fiatalok azzal a céllal jönnek össze, hogy együtt keressenek válaszokat a közép- és kelet-európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke; Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitja meg. Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőlevelet küldött a résztvevőknek. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./
1999. október 1.
Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szeptember 29-én nyitotta meg kapuit Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. A táborba négy szomszédos országból érkeztek küldöttek. Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, Szlovákiából a Diákhálózat és a Magyar Ifjúsági Közösség, Ukrajnából a Hallgatói Önkormányzat, Jugoszláviából pedig a Vajdasági Ifjúsági Fórum és a Vajdasági Magyar Diákszövetség vesz részt a rendezvényen. A politizáló fiatalok együtt keresnek válaszokat a Közép- és Kelet-Európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitotta meg. Az előadók között szerepel Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, Balogh András egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, dr. Tabajdi Csaba képviselő, Várady Tibor, a Közép-Európai Egyetem professzora, Bodor Pál, az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöke, Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkész, Komlós Attila református lelkész. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
1999. október 2.
A Partiumi Közlöny közölte Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédét, melyet a püspök a Magyar Professzorok Világtanácsa szervezésében zajló Kárpát-medencei Professzorok III. Találkozóján mondott el Miskolcon, szept. 10-én. A püspök Útkeresés és útkészítés az önálló erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása érdekében című előadásban összegezte a Sulyok István Református Főiskola megalakítását és Partiumi Egyetem helyzetét. 1990 májusában határozták el a főiskola megalapítását. Az erdélyi magyar egyházfők 1994. ápr. 26-án Nagyváradon létrehozták a Felekezetközi Iskolaalapítványt. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja), okt. 2. - 12. sz./ A Partiumi Közlöny közölte a főiskolával kapcsolatos dokumentumokat, köztük az egyházkerületnek a Sulyok István Református Főiskola megalakítására vonatkozó 1990. máj. 14-i határozatát. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja), okt. 2. - 12. sz./
1999. október 8.
Október 6-ra emlékezve történt a nagycsaládos ház alapkő-letétele a mezőségi Vicén. Patrubány Miklós kezdeményezésére Reményforrás néven a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) és a Házat-Hazát Alapítvány 13 + 1 háznak alapkőletételét, illetve felszentelését határozta el a Kárpát-medence területén. A 150 évvel ezelőtt kivégzett Batthyány Lajos gróf és a 13 aradi vértanú emlékére nagycsaládos házakat építenek. Az egyik ezredvégi nagycsaládos ház Vicén fog felépülni egy év alatt. Ugyanazon időben, szerte a Kárpát- medencében másik 12 ház alapkövét tették le. Ezek a következők: 1. Madéfalva, 2. Székelyudvarhely, 3. Nyárádszereda, 4. Vice, 5. Kőrösfő - Erdélyből; 6. Magyarkanizsa, 7. Zenta - Vajdaság; 8. Tiszaladány, 9. Petőfibánya, 10. Bükkösd, 11. Bakonya, 12. Zalaegerszeg - Magyarországon. - A 13. ház Aradon lesz felépítve, a 14. pedig a Pest megyei Verőcén. A vicei alapkőletétel ünnepi szónoka Gergely István csíksomlyói plébános, a VET országos tanácsának tagja, a Julianus Alapítvány tiszteletbeli elnöke és dr. Buzogány Dezső kolozsvári lelkész, teológiai tanár, a VET alelnöke volt. /Tóthpál Tamás: Ezredvégi nagycsaládos ház alapkőletétele Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1999. október 9.
Az 1993-ban létrejött Közép-Európai Üzleti Szövetség (CEBA) célja a térség gazdasági kapcsolatainak erősítése. A szövetség kézikönyvszerkesztősége, a CEBA Kiadó 1996-tól kezdi megjelentetni a megyéket, városokat, kisebb régiókat bemutató település-monográfiákat, úgy, hogy abban földrajzi, töténelmi, szellemi-kulturális vonatkozású, valamint társadalom-szerkezeti ismertető mellett állami és civil szervezetek adattára, megyei közéleti személyiségek bemutatása, turisztikai kalauz, műemlék- és címtár is megtalálható. A CEBA Kiadó új sorozatot indít Magyarország kézikönyvei címmel, amely az ezredfordulóhoz közeledve reális helyzetképet ad az ország és a nemzet helyzetéről. A sorozatban két önálló kötet jelenik meg a határon túli magyarságról. Az első kötet a Kárpát-medence magyarságát mutatja be. A kiadók gyakorlatilag is hasznosítható kézikönyvet terveznek, tanulmányokkal és adatokkal egy-egy ország magyar kisebbségéről. Kiemelkedően fontos része az a gazdasági adattár, amely első ízben ad átfogó, széles körű információt a határon túli magyar vállalkozókról, vállalkozásokról. A kiadó jelenleg gyűjti az adatokat, ezért várja azok jelentkezését, akiknek szándékukban áll szerepelni a könyvben. /Határon túli magyar szervezetek és vállalkozók adattára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 9./
1999. október 11.
Okt. 8-án nem hivatalos látogatásra Marosvásárhelyre érkezett Harach Péter, Magyarország szociális és családügyi kérdésekkel foglalkozó minisztere. A Caritas-házi központban, valamint, a belvárosi római katolikus plébánia nagytermében találkozott az egyházi, valamint a helybeli szociális téren tevékenykedő nemkormányzati szervezetek képviselőivel, Marosvásárhely polgármesterével, illetve RMDSZ-politikusokkal. A résztvevők az árva gyerekek, idősek, munkanélküliek, nagycsaládok, testi és szellemi fogyatékosok helyzetét, illetve azokat a próbálkozásokat ismertették, miként vállalja fel a civil társadalom és az egyház helyi szinten azt, amit az állam nem. Lőrincz János református lelkész, az Add a kezed nevet viselő, fogyatékos gyerekek óvodájának létrehozója kifejtette: a gondok góliátiak, amelyekkel csak dávidi parittyával állnak szemben. Az állam levette a gondját a társadalom elesettjeiről. Kétségbeejtő helyzetben vagyunk - összegzett gróf Bethlen Anikó -, mert akárcsak a többi alapítvány, szervezet, a magánkapcsolatoknak köszönhető külföldi segélyekre támaszkodhatunk. "Beteg társadalmat örököltünk, s az ebből adódó bajok csak egyre fokozódnak" -, mondotta Kelemen Atilla, az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetője. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy csökkenőben a magyarok lélekszáma a Kárpát-medencében. A jelenlegi prognózisok szerint az anyaország lakossága 2020-ra 8 millióra csökken. Sajnos, hasonló a helyzet Erdélyben is, s az életszínvonal tartós romlása miatt egyre nagyobb számú kivándorlással kell szembenézni, mert Magyarország, amely jelentősen magasabb életszínvonalat biztosít, elszívja el a Kárpát-medence lakosságának jelentős részét. Csató Béla katolikus főesperes szerint a legnagyobb gond az, hogy az összmagyarság elbizonytalanodott, s a magyarok körében egyfajta inercia tapasztalható. Harach Péter miniszter röviden ismertette az anyaország politikáját e területen. A jelenlegi polgári kormány éppen ezért hozta létre az általa vezetett minisztériumot, hogy kezelje a szociális kérdéseket, így a fogyatékosok, az idősek, a hajléktalanok, a szenvedélybetegek, a munkanélküliek ügyét. /Mezey Sarolta: Parittyával Góliát ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
1999. október 11.
Okt. 9-én tartották Nagyváradon a Kárpát-medencei népfőiskolai vezetők találkozóját. Dr.Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára Hittel, lélekkel, felelősséggel, dr.Csapó I.József szenátor a Személyes szerepvállalás és felelősség kisebbségi léthelyzetben, dr. Kis Boáz lelkipásztor Szempontok a harmadik évezred református népfőiskolájához, Orbán Zoltán lelkipásztor A közösségépítés ezredvégi kérdései, míg Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő, a Partiumi Közlöny főszerkesztője az Értelmiségi létminták egy hiányos képletű társadalom címmel tartott előadást. Okt. 10-én Tőkés László hirdetett igét a nagyvárad-olaszi református templomban, majd megkoszorúzták Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony szobrát. Az Erdélyi Népfőiskolai Collégium által szervezett találkozó városnézéssel ért véget. /Kárpát-medencei népfőiskolai vezetők találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
1999. október 13.
Okt. 11-én kezdett kétnapos konferenciát a Román Akadémia, a hadsereg vezérkara és a határon túli románok hivatala szervezte "Civilizáció és geopolitika a Kárpát-medencében" címmel. A konferencián Teodor Melescanu volt külügyminiszter hangsúlyozta: Románia számára létfontosságú, hogy aktív szereplője legyen az európai geopolitikai átrendeződésnek, s ebben a folyamatban hatékonyan biztosítsa alapvető nemzeti érdekeit. Geopolitikai szempontból európai szinten új választóvonal jött létre: az ideológiák által megosztott Európa helyett az eltérő mértékben garantált biztonságú régiókra osztott Európa alakult ki. A jelenlegi határokon belül létező román állam közvetlen jövőjét veszély fenyegeti - jelentette ki, hozzátéve: "Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele a NATO-ba, illetve az egész jugoszláv terület feldarabolása annak a nyomvonalnak a megteremtését jelenti, amelyet Samuel Huntington írt le a Civilizációk ütközése című könyvében". Az amerikai történész szerint Európa nyugati és keleti fele között ott húzódik a határ, ahol véget ér a nyugati kereszténység és megkezdődik az ortodox kereszténység, illetve az iszlám. Nastase leszögezte, hogy Romániát azért nem vették fel a NATO-ba és azért halogatják felvételét, mert "az erdélyi probléma kirobbantásával" számolnak. (Samuel Huntington könyvében Erdélyt Európa nyugati feléhez sorolta.) "Az erdélyi probléma kirobbantása nem lehetséges egy NATO-tagállamon belül", s szerinte éppen ezért "Románia határai csak akkor lesznek sérthetetlenek, ha az ország a NATO tagja lesz." /"Civilizáció és geopolitika a Kárpát-medencében". Új választóvonal jött létre = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./
1999. október 16.
Wass Albert a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Hangadó szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében, részt vett több lap (Ahogy Lehet, Új Magyar Út, Magyar Könyvbarátok) szerkesztésében. Létrehozta és működtette az Amerikai Magyar Szépműves Céhet. Ceausescu "diplomatái" sokat zaklatták, egy alkalommal floridai kertjében rálőttek az íróra. A kilencvenéves korában, 1998-ban elhunyt erdélyi magyar író emlékét ápoló alapítvány Wass Albert szellemi és politikai hagyatéka a Kárpát-medencében címmel hirdetett pályázatot. A pályázatot 1998-ban írta ki, amelyre több százan jelentkeztek. Munkáikat a floridai székhelyű gróf Czegei Wass Albert Alapítvány bírálta el. A nyertesek Budapesten, a Magyarok Házában vehették át a díjakat. /Átadták a Wass Albert Alapítvány díjait. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./
1999. október 19.
Anyanyelv és olvasás témakörben tartottak konferenciát az elmúlt hét végén Csíkszeredában. A rendezvényen mintegy negyven iskolai és közművelődésügyi könyvtár szakembere nyolc előadását hallgathatták meg az érdekeltek. Az előadók Budapestről, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről érkeztek. Dr. Gereben Ferenc Identitástudat és olvasáskultúra Erdélyben, új felmérési adatok alapján című előadásában a Kárpát-medence 75 magyarlakta helységében az 1998-as évben végzett felmérés adatait ismertette. Eszerint Erdélyben növekvőben van a kultúr-nemzeti identitástudat, és az elmélyült olvasók száma is itt nagyobb. Az erdélyiek író-toplistáját Jókai Mór vezeti, míg a magyarországiak Lőrincz L. Lászlót (Leslie Lawrance) tartják kedvencüknek. A magyar nyelvterületen továbbra is Erdély marad az olvasás fellegvára. /Van olvasó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1999. október 22.
Október 13-24 között nyolcadik alkalommal tartják meg Pécsett a Határon Túli Magyarok Fesztiválját, a kárpát-medencei magyarság találkozóját. A Fesztivál szervezője már 1992 óta a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ és a pécsi székhelyű Határon Túli Magyarok Alapítványa. A rendezvény keretein belül az idén harmadik alkalommal tartották meg a Médiafórumot. Idén először megszervezték a kárpát-medencei magyar építészek találkozóját. /Pataki Zoltán: Határon Túli Magyarok VIII. Fesztiválja Pécsett: "Vannak olyan alkalmak, amikor meg lehet ismerni a másikat". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1999. október 23.
Szatmárnémetiben az 1956-os megemlékezésén Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke, a VET elnöke mondott beszédet. "Remélem, mielőbb eljött az idő, amikor az erdélyi települések is külön megünneplik az 56-os forradalmat, amelynek eseményei kihatással voltak az itteni lakosságra. Az általa keltett reményen túl úgy is, hogy azt követően ezreket hurcoltak el börtönökbe és munkatáborokba, rendre bezárták, elsorvasztották az erdélyi magyarság létfontosságú intézményeit" - mondta. Az ünnepségre a Hajnal akar lenni Kárpát medencei népdaléneklési verseny zárószakaszában került sor. /(Sike Lajos): 56-ra emlékeztek Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1999. október 23.
Okt. 23-án a határon túli magyar fiatalok számára szervezett konferencián Budapesten az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament és a Rákóczi Szövetség. A konferencián Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke kifejtette, hogy a kárpát-medencei magyar nyelvi közösség, mint virtuális nemzet, gazdasági szempontból is tényezővé válhat. Magyarországra eddig mintegy 20 milliárd dollár tőke érkezett, miközben a magyar vállalkozók mindössze pár száz millió dollárt fektettek be külföldön. Ennek is csak egyharmada működik a Kárpát-medencében - állapította meg. " Az erősödő gazdasági kapcsolatok nem csak az elszakadt magyaroknak, de a szomszédos országoknak is előnyére válhat. A magyarlakta részeken keresztül erős történelmi és infrastrukturális kapcsolat köti össze a szomszédos államokat - hangsúlyozta az előadó. - Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, valószínűsíthető, hogy még novemberben sor kerül a hivatal által koordinált Magyar Állandó Értekezlet megrendezésére. /Konferencia a határon túli magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1999. október 26.
Október 22-24-én a Rákóczi Szövetség által immár hetedik alkalommal szervezett budapesti 1956-os megemlékező ünnepségeken a Magyarországot övező országokban élő magyar fiatalok népes csoportja vett részt. Az ünnepségen többek között jelen volt Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter és Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A "Gloria Victis" elnevezésű négynapos rendezvénysorozat keretében kárpát-medencei ifjúsági találkozóra, történelmi vetélkedőre, előadásokra, filmvetítésre, fáklyásmenetre, koszorúzásra, koncertre, valamint konferenciára került sor. Az ünnepélyes megnyitót október 22-én a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában tartották. Ezen többek között jelen volt Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter és Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. Deutsch Tamás kifejtette, hogy az 1990-es generáció megvalósíthatta azokat az álmokat, amelyeket 1956-ban vérbe fojtottak. Ahogy felszólalásukban a határon túli fiatalok is elmondták, a magyar nemzet szabadsága nem csupán Magyarország szabadságát és demokráciáját, hanem a hazánkkal szomszédos országok szabadságát és demokráciáját kell jelentenie. Ez mindenféleképpen üzenete a magyar szabadságküzdelemnek. Halzl Józsefet, az Illyés Közalapítvány és a Rákóczi Szövetség elnöke hangsúlyozta, szeretnék, ha az 1956-os ünnepségeknek a Rákóczi Szövetség szervezte rendezvény lenne a magja. Egy kivételével a parlamenti pártok részt vesznek rendezvényükön. /Kiss Olivér: Kárpát-medencei fiatalok megemlékezése ?56-ról Exkluzív interjú Deutsch Tamással és Halzl Józseffel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
1999. október 28.
A Háló - Katolikus Közösségek Hálózata azzal a céllal jött létre a '80-as évek végén, hogy a magyar katolikus közösségek között élõ kapcsolatot teremtsen. A kezdeményezés hamar átlépte az országhatárokat, és így az egész Kárpát-medencében egyre több magyar keresztény közösséget vont be az együttmûködésbe. Tevékenységét jelenleg a teljes Kárpát-medencei régióban fejti ki. A Hálóhoz tartozó közösségek száma 800. Ezek megoszlása a következõ: Erdélyben 500, Magyarországon 140, Kárpátalján 60, Vajdaságban 60, Felvidéken 40. A Háló által felkínált szolgáltatások igen sokszínûek: a gyakorlati segítség mellett szellemi és erkölcsi támogatást nyújt a vele kapcsolatban álló közösségeknek. Elõadások, lelkigyakorlatok tartása, vitafórumok szervezése, vagy éppen az árvízkárosultak számára történõ gyûjtés megrendezése egyaránt tevékenységei közé tartozik. A Háló eddig 12 Kárpát-medencei szintû, valamint közel 200 régiótalálkozót tartott. Idén augusztusban a Hargitán, Homoródfürdõn a nagytáborban 650-en vettek részt a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta régiójából, sõt, sokan jöttek a csángók közül is. /A Háló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1999. november 1.
A Magyar Nemzet május 15-i számában Hankiss Elemér cikket közölt Merre, Magyarország? címmel. Erre szeptember 22-ig mintegy huszonöt hozzászólás jelent meg a lap hasábjain. A nemzet mai nagy sorskérdései sorában három szerző vetette fel a magyarok népességcsökkenésének fenyegető rémét. - Az 1997. október 13-i száma beszámolt a Tusnádon véget ért, Népbetegségek a Kárpát-medencében elnevezésű nemzetközi orvoskongresszusról. Megrendítő volt Burány Béla újvidéki orvosprofesszor jelzése: a vajdasági magyarság az 1961. évi 442 561 főről 1991-re 340 946-ra csökkent. Burány professzor elmondta, hogy az anyaország lakossága évente 30-40 ezer fővel csökken. Három évtized mérései alapján kimutatható, hogy a Kárpát-medencében naponta 100-200 fővel csökken a magyarság lélekszáma. "Demográfiai szemléletváltozásunk egy új honfoglalással érne fel" - zárta előadását Burány Béla professzor. - Romániában az 1992. január 7-i népszámlálás 1 625 ezer magyar lakost mutatott ki, a lélekszám 1995. január 1-re 1 586 ezerre csökkent. Hargita megyében az 1990. évi 361 856 lakosból 1996-ra 344 898 maradt, miközben 3000 fővel nőtt a 60 éven felüliek száma. A temesvári református egyházmegyében 1996-ban 151 kereszteléssel szemben 571 temetés volt. /Barabás István: Ne ilyen "tisztaságot"! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
1999. november 3.
Alföldi László kolozsvári főkonzul a vele készült interjúban kifejtette, hogy Kolozsváron, Erdély szellemi központjában hagyománya van annak, hogy különböző európai országok külképviseletet vagy legalábbis útlevélhivatalt, irodát tartanak fönn. A világban 12 magyar főkonzulátus van Ausztráliától Kanadáig. A Kárpát- medencei magyarsághoz fűződő sokrétű politikai, kulturális, gazdasági érdek miatt a kolozsvári főkonzulátus az egyik legfontosabb az összes közül. - A román vezetés végül is fölvállalt egy új szomszédságpolitikát, egy új regionális, integrációs politikát. A jelenlegi romániai helyzetre jellemző, állapíthatta meg, hogy születnek kormányhatározatok, születnek pozitív döntések, ugyanakkor ezeket visszavonják, ezek csak papíron léteznek. A magyar külképviseleteken Bukarestben, Kolozsvárt és sok más helyen 90 óta töretlen gyakorlat, hogy a külképviseletek a címeres zászlót használják. Ahol jelentős számú kisebbség él, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban a magyar nemzet szimbólumát használják. A külképviselet vezetőjének joga van, hogy a külképviseleten kívül saját gépkocsiján, illetve rezidenciáján is a bécsi egyezmény szerint, de a magyar-román konzuli kapcsolatokról szóló egyezmény szerint is használja a fogadó ország sajátosságainak figyelembe vételével. - Ismeretes Kolozsvár polgármesterének hosszú évek óta tartó folyamatos, tudatosan gyűlöletkeltő, magyarellenes magatartása. Sajnos nincs olyan politikai légkör Kolozsváron, ami normális, elvárható lenne. - Egy polgármesternek nincs jogosítványa arra, hogy önálló külpolitikát folytasson. - Alföldi László bízik abban, hogy rövid időn belül létre fog jönni a bukaresti Magyar Kultúrház itteni fiókja. /Csomafáy Ferenc: Főkonzulátus és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
