A Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta szentmisével kezdődött a Pünkösdváró Európa címmel rendezett Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó augusztus 30-án a szegedi dómban. A szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépés, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségeink melletti kiállás céljával megszervezett eseményen számos magyarországi és határon túli egyházi méltóság és közéleti személyiség is megjelent, többek között Schmitt Pál, az Európai Parlament néppárti alelnöke, Tőkés László és Surján László EP-képviselő, Magyar Anna (Fidesz), a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó végén zárónyilatkozatot fogadtak el – a szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépést, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségek melletti kiállást szorgalmazva. Huszonegy, magyar és külföldön élő közéleti személyiség tiltakozott nyilatkozatban a szlovák nyelvtörvény, a szlovákiai kisebbségek anyanyelvhasználatának súlyos korlátozása ellen. A diszkriminatív szlovák nyelvtörvényre hívta fel az amerikai kormányzat vezető külpolitikai tisztviselőinek figyelmét Frank Koszorús, az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) társelnöke Washingtonban. A magyar vezető azon a találkozón beszélt erről, amelyen a tizennyolc amerikai etnikai szervezetet képviselő Közép-Kelet-Európai Koalíció (CEEC) nevű csoport vezetői megbeszélést folytattak a múlt héten az Obama-kormány vezető külpolitikai tisztviselőivel. /Tiltakozáshullám a nyelvtörvény ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./
2009. augusztus 31.
Augusztus 30-án, vasárnap Szegeden a Fogadalmi Nagytemplomban (a Dómban) tartották meg Pünkösdváró Európa címmel a Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozót, amivel – egyebek mellett – a szlovákiai államnyelvtörvény ellen tiltakoztak a szervezők és a résztvevők. Tőkés László európai parlamenti képviselő a Nyugati Jelennek elmondta: „Oly mértékben provokálják a felvidéki magyarságot, hogy az már elképzelhetetlen. A szlovákiai államnyelvtörvény minden képzeletet felülmúl, és teljesen elképesztő, hogy húsz évvel a rendszerváltozás kezdete, és öt évvel Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozása után ugyanabban a szövetségi rendszerben ezt meg merik tenni. Úgy éreztük Kis Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökkel, hogy ez az a pont, amikor már nem maradhatunk veszteg, és nem ülhetünk csendben, ezért kezdeményeztük a Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozót, kifejezve azt az összetartozást, ami határoktól függetlenül összekapcsol bennünket. ” /Pataky Lehel Zsolt: Pünkösdváró Európa. Magyar összefogás a határok felett. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2009. szeptember 1.
A balliberális kormány bűnös tehetetlensége, az Európai Unió közömbös magatartása miatt a magyarság újra magára maradt az egyre feszültebb Duna menti hidegháborúban, és áldozata lehet a Kárpát-medencében zajló asszimilációs politikának, magyarellenes provokációknak, az alapvető emberi jogokat sértő rasszista törvényeknek – adta hírül a Nemzeti Fórum Diaszpóra Munkacsoportja, amelyet többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke, Bakos István tudományos kutató, a Magyarok Világszövetségének volt főtitkára és Bíró Zoltán irodalomtörténész, a lakiteleki MDF alapító elnöke jegyez.,,Érdemi, történelmi változást, a nemzetgyilkossági kísérlet megakadályozását, a kedvezőtlen hatások csillapítását, megszüntetését, térségünk kívánatos stabilitását csak a választások után megalakuló Országgyűléstől, az új kormány működésétől és a hatékony uniós képviselettől várhatjuk. A diaszpórában élő magyarok most is azzal segíthetik közös nemzetpolitikai törekvéseinket, hogy a történtekről hitelesen tájékoztatnak, és tiltakoznak. ” /Felhívás a világ magyarságához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./
2009. szeptember 1.
Augusztus 14–17. között a Maros megyei Dedrádszéplakon zajlott a Kárpát-medencei Széplakok XIV. találkozója. Fertőszéplak, Visnyeszéplak Magyarországról, valamint Berettyószéplak Bihar megyéből képviseltette magát. A kiránduláson megtekintették Marosvásárhely néhány nevezetességét és a Tordai-hasadék látványában gyönyörködhettek. Jövőre Fertőszéplak vállalta a házigazda szerepét. A kicsiny helybéli közösség nem kis erőfeszítés árán felejthetetlenné tette a találkozást. Sajnos a Maros megyei Küküllőszéplak 7 éve kimaradt ebből a találkozásból, Szamosszéplakon pedig nincs magyar közösség, nem feleltek a meghívásra. /Imre Márta és Rátoni Csaba lelkipásztor Széplakok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
2009. szeptember 3.
Tőkés András, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke politikai nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az augusztus 30-án a Szegeden megrendezett kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozó példamutatást adott az összefogásra. Székelyföld területi autonómiájának kivívása lökésszerűen hatna a más autonómiaformák létrejöttének felgyorsulására. A közös cél nyilvánvaló, mégis, az ezt szolgáló önkormányzati nagygyűléseket az RMDSZ–EMNT szeptember 4-én Csíkszeredában, az SZNT szeptember 5-én Székelyudvarhelyen szervezi. Tőkés András bízik abban, hogy a magyar önkormányzati képviselők és polgármesterek mindkét rendezvényen részt vesznek. /Politikai nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
2009. szeptember 5.
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös rendezésében szeptember 4-én megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen mintegy ezer polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos, képviselő és szenátor vett részt. Markó Béla, az RMDSZ felhívta a figyelmet: nem elég kiáltványban megerősíteni az autonómia iránti szándékot, ahhoz következetes, folyamatos munkára lesz szükség a jövőben. Ez közös munka lesz, ennek szellemében hívták meg erre a gyűlésre az RMDSZ-en kívüli szervezetek – így a Magyar Polgári Párt (MPP) – választott önkormányzati képviselőit is. A romániai magyarság „résztulajdonosa” Romániának, Erdélynek, Székelyföldnek – hangsúlyozta Markó Béla -, Romániában 7, Erdély területén 25, Székelyföldön pedig 80 százalékban magyar a lakosság, tehát ilyen arányban „résztulajdonosa” az országnak, illetve annak a területnek, amelyben szeretné megőrizni identitását. Markó utalt a szlovákiai magyarság helyzetére: visszaveszik a magyaroktól a már megszerzett jogokat. Szerinte ez nem csupán két ország ügye, az Európai Uniónak nagyon is köze van ahhoz, hogy miként alakul a helyzet. Markó megállapította, hogy Romániában is igazán csak az autonómia eszközével veheti kezébe a magyar kisebbség a saját sorsát. Leszögezte: Székelyföldnek sajátos, etnikai identitása is van, ezért sajátos területi autonómiára is szüksége van. Tőkés László, az EMNT elnöke megállapította: Székelyföldnek országnyi területe van, mintegy 2000 négyzetkilométerrel meghaladja Koszovó területét. Az EMNT elnöke kifejtette: a Kárpát-medencében minden legitim politikai erőnek kötelessége az autonómia képviselete. Magyarországra is utalva szükségesnek nevezte a „nemzetpolitikai rendszerváltást”, amely nélkül nem lehet teljes a politikai rendszerváltozás. /Székelyföld számára az egyetlen tartós megoldás a területi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Székelyföld a miénk, nekünk itt a helyünk, egymásra mindig számíthatunk. Fontos, hogy gyerekeink, közösségeink lássák, nem félünk, bátrak vagyunk, van hitünk, erőnk céljaink megvalósítására – fogalmazta meg üdvözlő beszédében a nagygyűlés üzenetét Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. „Magunkra vagyunk utalva, de van bennünk erő ennek a kihívásnak eleget tenni” – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Tőkés László, az EMNT elnöke azt hangsúlyozta, már önmagában nagy eredmény, hogy ez a találkozó létrejöhetett, még akkor is, ha egymás után két helyen jött létre, mert lényegében mind a kettő azt üzeni a magyar közösségnek, hogy „egyet akarunk”. Ugyanakkor bírálta mind az RMDSZ „kizárólagos pártpolitikáját”, mind az SZNT-t, amely magáénak tekinti „az autonómia képviseletének kizárólagos jogát”. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje Szent István példáját állította a székelyföldi nagygyűlés résztvevői elé, arra biztatva őket, hogy tegyék azt, amit a magyar közösség rájuk bízott. A nagygyűlés elfogadott egy memorandumot Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért, illetve egy kiáltványt Székelyföldért, amelyben az Európa Tanács 176/1993-as számú ajánlásának, az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezménynek a betartását követelik, ugyanakkor követelik a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítását, valamint az 1918-as Gyulafehérvári Kiáltvány harmadik pontjának szellemében „a teljes nemzeti szabadságot az együtt lakó népek számára”. /Mózes Edith: „Egyetlen garantált megoldásnak a területi autonómiát tartjuk. ” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./ „Nehéz dolgunk van, hiszen ezerszer el kell magyaráznunk román barátainknak, hogy az, amit mi akarunk és kérünk, nem valakik ellen akarjuk, nem valakik ellen kérjük. ” „Nem akarunk elvenni senkitől semmit” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. /”Senkitől semmit nem akarunk elvenni” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2009. szeptember 7.
Két nagyszabású tömegrendezvényre került sor Székelyföldön: szeptember 4-én Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), 5-én, szombaton Székelyudvarhelyen pedig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezett nagygyűlést. Az elemzők szerint az autonómia közös célkitűzésének a jegyében, mégis az egyet nem értés szellemében hívták össze a két rendezvényt. A Székely Nemzeti Tanács vezetői úgy fogalmaztak, hogy ugyanannak az összejövetelnek két különböző napjáról van szó. A szeptember 5-i rendezvényen nem vettek részt az RMDSZ vezetői, viszont mindkét nagygyűlésen jelen volt Tőkés László, az EMNT elnöke. Az autonómiáért munkálkodó erdélyi magyar erők összefogását szorgalmazta Székelyudvarhelyen Tőkés László. Nagyon sokat jelenthet a Fidesz kormányra kerülése – mondta Tőkés László. „Olyan szövetségesre tehetünk szert, amely az egész Kárpát-medencei nemzetpolitika szempontjából új fejezetet nyit, és a politikai rendszerváltozást kiteljesíti a nemzetpolitikai rendszerváltozás irányában” – hangoztatta az EMNT elnöke. A székelyudvarhelyi gyűlésen Szász Jenő, az MPP elnöke megállapította: meg kell változtatni Románia alkotmányát, oly módon, hogy minden egyes történelmi régióban érvényesüljön a szubszidiaritás elve. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint nem mindegy, hogy Romániában milyen típusú közigazgatási reform megy majd végbe: olyan, amely közelít az áhított célhoz, a területi autonómiához, vagy olyan, amely eltávolít tőle. A nagygyűlés résztvevői a közigazgatási reformról szóló állásfoglalásukban leszögezték, hogy ennek az átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie. Határozatot hoztak Székelyföld jelképeiről is, valamint nyolc széki önkormányzati társulás létrehozásáról (a székek a történelmi hagyományú, régi székely közigazgatási egységek). /Az SZNT és az MPP is nagygyűlést tartott Székelyföld önrendelkezéséért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2009. szeptember 11.
Közös, 11 pontból álló nyilatkozatot írt alá Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 10-én szécsényi találkozóján. Ebben a többi között sajnálkozásukat fejezik ki Sólyom László államfő meghiúsult révkomáromi útjának körülményei miatt, valamint elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának minden ajánlását a szlovák nyelvtörvény ügyében. Megerősítették a két ország nemzetközi kötelezettségvállalását a Szlovákiában és Magyarországon élő nemzeti kisebbségek tagjai jogainak tiszteletben tartására és biztosítására. Megállapodtak abban, hogy határozott intézkedéseket tesznek a szélsőséges jelenségekkel és csoportokkal szemben. Bajnai Gordon a Robert Ficóval tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatón kijelentette: továbbra is vannak véleménykülönbségek. „A Szlovákiában élő kisebbségek – köztük a magyar kisebbség – helyzete megfelel az európai normáknak” – jelentette ki a szlovák kormányfő, hozzátéve, hogy „kisebbségi iskolák százai működnek Szlovákiában, a kisebbségek kulturális és politikai téren is támogatást kapnak”. Fico hazugságnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a szlovák nyelvtörvény korlátozza a magyar kisebbség nyelvhasználatát. Továbbra is szabadon használhatja anyanyelvét minden szlovákiai magyar – jelentette ki. „Az a tény, hogy együtt imádkoztunk, reményt ad arra, hogy megtaláljuk egymás felé a hangot” – mondta Beer Miklós váci püspök, a Bajnai-Fico találkozó idején tartott magyar–szlovák imaóra kezdeményezője. /Pozsony számon kérhető. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Fico szerint a nyelvtörvény nem ellentétes az európai normákkal, elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szlovákiai magyar honatyák részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szeptember 11-én tartott budapesti ülésén. Lubomír Vázny szlovák közlekedési és távközlési miniszter nyilvános bocsánatot kért azért, hogy a Szlovák Posta hibásan alkalmazta az államnyelvtörvényt: körlevélben utasította alkalmazottait a szlovák nyelv kötelező használatára, miközben nem vette figyelembe, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a hivatali érintkezésben a kisebbség nyelve is használható. /A magyar–szlovák ellentétekről tárgyalt Bajnai Gordon és Robert Fico. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2009. szeptember 11.
A Csemadok galántai szervezete és a Dunaszerdahelyi Művelődési Intézet szervezésében szeptember 16-a és 20-a között a felvidéki Galánta és a környező falvak házigazdái a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok idei rendezvénysorozatának. Az immár tizennegyedik alkalommal sorra kerülő művelődési találkozó a Csemadok, a szlovákiai magyarság 60 esztendeje megalakult művelődési szervezetének a Galántához közeli Pereden megtartandó ünnepi közgyűlését köszöntő rendezvényei fénypontja lesz. A Kulturális Napokon a Kárpát-medencei magyar művelődési szervezetek között népes küldöttséggel képviselteti magát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület is. A romániai magyarság kultúrájáról és közművelődési életéről színes ízelítőt nyújtanak majd a marosfelfalui Bíborka Táncegyüttes tagjai, a Sapientia Egyetem diákjai fotókiállításai és filmbemutatói, az EMKE tagszervezetei tevékenységét népszerűsítő montázsok, valamint Both Zsuzsanna nemezkiállítása és a kolozsvári Vincze László bábelőadása. /Hatvanéves a Csemadok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 11./
2009. szeptember 12.
Változatlan marad a 2010-es költségvetésben a határon túli magyarok támogatása – nyilatkozta az MTI-nek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Az Országgyűlés elé került, a kormány által jóváhagyott jövő évi költségvetés-tervezetben, a határon túli magyarok támogatásában a kormány továbbra is kiemelten kezeli a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozását – hangsúlyozta Gémesi. Összesen mintegy 1,4 milliárd forintra számíthat a Sapientia 2010-ben. Ugyancsak változatlan maradt a 2010-es költségvetés tervezetében a szórványmagyarság támogatására szánt összeg. Az összességében mintegy 400 millió forintból lehetőség nyílik olyan célok megvalósítására, mint például a bákói csángó kulturális központ létrehozása és a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának folytatása. Más régiókban is támogatásra számíthatnak a szórványban élők számára fontos kollégiumok. /Nem változik a támogatás mértéke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./ A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) egy fontos lehetőség arra, hogy a határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok és a magyar kormány közösen kifejezhessék szolidaritásukat: fontosak az elvi állásfoglalások, a konkrét megoldások, de a leglényegesebb a szolidaritás, a közös fellépés, a közös véleménynyilvánítás mindazzal kapcsolatban, ami ma a magyarsággal történik a Kárpát-medencében – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Budapesten, a KMKF ülése előtt. Markó Béla az ülést megelőzően úgy nyilatkozott, Romániában nőtt a magyarellenesség, de még mindig nem lehet szlovákiai analógiáról beszélni. /Ülésezett a KMKF. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./
2009. szeptember 12.
Szili Katalin lehet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának elnöke szeptember 14-én távozik az Országgyűlés elnöki tisztségéből. A KMKF következő éves plenáris ülését 2010 szeptemberében fogják megtartani, arról pedig egyértelmű konszenzus alakult ki a parlamenti pártok között, hogy „a KMKF létezni fog, a jövőben is működni fog”. A KMKF jelenlegi, hatodik plenáris ülésén zárónyilatkozat elfogadására készülnek. „Minden együtt kidolgozott javaslatot konszenzussal fogadtunk el az eddigi hat ülésen, és reményeim szerint a mai zárónyilatkozatnak is ez lesz a sorsa” – jegyezte meg Szili. Az ülésén a határon túli magyarság szempontjából meghatározó jelentőségű szakmapolitikai koncepciókat tárgyaltak meg, a gazdaságfejlesztés, a mezőgazdaság, a közlekedési nagyprojektek, valamint az oktatás-nevelési „minimálstandard” fontos ügyét. A határ menti együttműködésekkel is foglalkozó kérdések megvitatása a szomszédos országok érdekét is szolgálja. Szili Katalin elismerte, hogy a résztvevők között „vannak eltérések” a Szécsényben lezajlott magyar-szlovák miniszterelnöki tanácskozás megítélésében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarság által is sérelmezett szlovákiai nyelvtörvény és Sólyom László augusztus 21-i Révkomáromba utazásának megtiltása tekintetében egységes álláspontot képvisel a fórum. „A nyelvtörvény esetében az alapvető konszenzus jelenleg is fennáll, rossz törvényt nem lehet jól végrehajtani” – jelentette ki Szili Katalin. Konszenzusos megítélésről beszélt Szili a KMKF működését ért szlovákiai bírálatok esetében is. Hangsúlyozta: Európában nem szokatlan, hogy nemzetpolitikai együttműködésre kerüljön sor, számos ilyen gyakorlat van. „Elhatároztuk, hogy összehasonlításokat készítünk a nemzeti kapcsolattartás európai gyakorlatairól” – tette hozzá. /Szili Katalint jelölik a KMKF ÁB elnökének. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
2009. szeptember 14.
A magyar-szlovák kormányfői találkozón a magyar fél konfliktuskerülésére, megegyezési szándékára Fico nem válaszolhatott agresszióval a végtelenségig, így elmondható, hogy végre európai politikusként viselkedett. Fico miniszterelnök mindent megtett, hogy megőrizze a magyarokkal szemben eddig is tanúsított határozottságát. Áttételesen hazugnak nevezte magyar kollégáját, amikor azokról beszélt, akik szerint a szlovák nyelvtörvény korlátozza a magyar kisebbség nyelvhasználatát. Ismételten kifogásolta, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői egy nappal a találkozó után, a szlovák törvényhozás napján részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésén, és hozzátette: szeretnék, ha Budapest átértékelné a fórummal kapcsolatos álláspontját. A magyar pártok közül csak az MSZP nyilatkozott pozitívan a találkozóról. Mesterházy Attila frakcióvezető úgy vélekedett, hogy a nyilatkozat „nemzetközi felügyelet alá helyezi” Szlovákiát. Az ellenzéki pártok közül a Fidesz és a KDNP kifejezetten eredménytelennek minősítette a találkozót. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke azt mondta, hogy a két miniszterelnök – „kissé kibúvót keresve” – az EBESZ kisebbségügyi főbiztosára próbálta áthárítani a felelőséget a nyelvtörvény okozta problémák miatt. Bugár Béla, a Híd-Most párt elnöke pozitívnak nevezte a találkozó eredményét. /Bajnai–Fico-találkozó: ki győzött? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
2009. szeptember 15.
Szeptember 14-én utoljára elnökölt a magyar parlamentben Szili Katalin. A házelnök nyolcvannyolc hónap után leköszönt tisztéről. Szili Katalin közlése szerint politikai indítékok, személyes és lelkiismereti okok alapján döntött úgy, hogy lemond posztjáról. Jó érzéssel tölti el, hogy konszenzussal jött létre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. /Elköszönt Szili. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2009. szeptember 15.
Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy javasolni fogja, az októberi román–magyar közös kormányülést ne Bukarestben, hanem Balatonőszödön tartsák, mert van ott egy olyan gyűlésterem, ahol a politikusok valamitől vezérelve igazat mondanak... Emil Boc miniszterelnöknek pedig végre igazat kellene mondania, be kellene vallania, hogy „a kormány beiktatása óta hazudik reggel, délben és este. ” – fogalmazott a politikus. Lakatos kiemelte, Emil Boc felelősségvállalással elfogadandó törvénytervezeteiről tárgyaltak, az összesen 773 beérkező módosító javaslat közül 39-et fogadtak el. Ezek többsége 2015-re szól, illetve arra vonatkozik, hogy egyes bizottságok összetételét hogyan határozzák meg. „Így nehéz azt mondani, hogy a kormány hajlik a parlament észrevételeinek, javaslatainak az elfogadására” – mondta az RMDSZ-es képviselő. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) legutóbbi plenáris üléséről Lakatos Péter elmondta, öt év kellett ahhoz, hogy végre egy mini parlamentként működjön a KMKF, és hogy összeálljon a programja. /”Az igazságot el kell mondani…” = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 15./
2009. szeptember 15.
Határon túli magyar társulatok is részt vesznek a Kárpát-medence kincsei elnevezésű programsorozaton, amely szeptember 16-án kezdődik Egerben. A fesztiválon fellép a Háromszék Táncegyüttes, a szabadkai, a zombori és a komáromi színház is. A Kárpát-medencei kultúrák találkozója nyitóelőadásán a Csávási ballada című táncjátékot láthatja a közönség. Az erdélyi Sepsiszentgyörgy táncegyüttese a Jászság Népi Együttessel közösen mutatja be a szászcsávási zenészek történetét. A Zomborból érkező Népszínház Bulgakov Kutyaszív című darabját adja elő. A Szabadkai Népszínház Seress Rezső és Müller Péter Szomorú vasárnap című darabjával, a szlovákiai Komáromi Jókai Színház Tamási Áron Énekes madár című székely népi játékával lép fel. /”Határtalan” színházi esték Egerben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2009. szeptember 16.
„Fontos, hogy az Európai Unióban legyen egységes, minden tagállam számára kötelező kisebbségvédelmi törvény – jelentette ki Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szeptember 14-i, napirend előtti felszólalásában, az Európai Parlament plenáris ülésén. Rámutatott: „megtiltják egy uniós polgár beutazását egy másik tagállam területére, korlátozzák szabad mozgásában. Tizenöt állampolgárt lehazaárulóznak, megtiltják kiutazásukat az illető országból csak azért, mert tárgyalni szeretnének sorstársaikkal kisebbségi gondokról a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán. Pénzbírsággal illetik, ha valaki nem beszéli helyesen az állam nyelvét kórházban, rendőrségen, öregotthonban, szülészeten. Még a bevándorlókat sem büntetik így az Unió területén, nemhogy őshonos lakosokat, akik nem 17 éve, de több mint ezer éve élnek ott”. Ezért fontos, zárta felszólalását a képviselő, hogy az Unió területén legyen egységes, minden tagállam számára kötelező kisebbségvédelmi törvény. /Sógor Csaba az EU-ban kötelező kisebbségvédelmi törvényt kér. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2009. szeptember 16.
A Hargita megyei önkormányzat vidékfejlesztési szakembereinek a közreműködésével székelyföldi termékeket is kiállítanak Egerben a szeptember 16–20-a között zajló, A Kárpát-medence kincsei elnevezésű kiállításon. A Hargita megyei önkormányzat, valamint a környékbeli vállalkozók, termelők összefogása révén hagyományos székelyföldi termékeket is kiállítanak a szeptember 16–20. között zajló, Kárpát-medence kincsei Egerben, hungarikumok, magyar termékek kiállítása és vására a Dobó téren elnevezésű nemzetközi rendezvényen. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta, a Székelyföld márkanév bejegyeztetése után a lehető legszélesebb körben szeretnék népszerűsíteni a székelyföldi termékeket. A Hargita megyeiek egyébként augusztusban a debreceni Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításon is részt vettek. /A Székelyföld kincsei Egerben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./
2009. szeptember 17.
Aradon szervezte meg országos konferenciáját a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/. A tizedik alkalommal lezajlott Agrofórumon Sebestyén Csaba RMGE-elnök közös Kárpát-medencei agrárstratégia kidolgozását javasolta a konferencia résztvevőinek. Elengedhetetlen a szomszédos, hasonló sorsú és érdekű termelők összefogása, az eurorégiós keretek lehetővé teszik a közös fellépést, a közös programok megvalósítását, egymás céljainak kölcsönös segítését. /Egységes Kárpát-medencei agrárstratégiát javasol az RMGE. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./
2009. szeptember 17.
Közösen mutatták be termékeiket a három székely megye vállalkozói Magyarországon. A Kárpát-medence kincsei Egerben című rendezvényen a reklámanyagokra már felkerült a székelyföldi termék védjegy szimbóluma. Október 2-án szintén Magyarországon, Szegeden mutatják be együtt a székelyföldi termékeket. Azt követően Bukarestben, a Romexpo-kiállításon alakítanak ki közös standot a régió vállalkozói. Még ebben a hónapban Sepsiszentgyörgyön rendezik a 3 Invest befektetői rendezvényt. /Kovács Zsolt: Bevetették a székelyföldi márkát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2009. szeptember 17.
A kézdivásárhelyi színházas kezdeményezésre azt lehet mondani: őrültség. Ha a kolozsváriak nem gondoltak volna egy nagyot, és 1792-ben nem lépnek, később lehet, hogy mégis lett volna a kincses városban állandó játszó társulat, de ma biztosan nem büszkélkedhetnének azzal, hogy ők hozták létre a legrégebbi magyar hivatásos, ma a Kárpát-medence egyik legelismertebb társulatát. És akkor e logika mentén ma például Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen sem lenne társulat. Kézdivásárhely, a céhes város az 1989 utáni időszakban olyasmiket valósított meg, mint a Vigadó helyreállítása, a pazar sportcsarnok és a hamarosan befedendő műjégpálya felépítése – mindez tükrözi az egykor erőszakkal szürke gyárvárossá senyvesztett helységnek a visszapolgárosodási, sőt: mentalitásváltási törekvését. /Benkő Levente: Miért ne? = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./
2009. szeptember 19.
A magyar gazdaság ugródeszkája, nagy tartaléka lehetne a határon túl, a Kárpát-medencében élő magyarság, hangzott el szeptember 18-án az Egerben megrendezett kárpát-medencei közgazdászfórumon. Egy olyan országban, amelynek társadalma elöregedőben van és egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni, nagy szükség volna a fiatal, dinamikus utánpótlásra. Ezért hibának tartja Asztalos László a kettős állampolgárság elutasítását. A válságnak nincs vége, az a következendő 5-15 évben is érezteti majd hatását. /Nagy tartalék lehetne a határon túli magyarság. Kárpát-medencei közgazdászfórum. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2009. szeptember 19.
Az emberek jóléte Európában címmel konferenciát szerveztek Tordaszentlászlón az Ezeréves kötelék nevű projekten belül. A község 2008 decemberétől partnerként részt vesz egy kétéves lefutású, Ezeréves kötelék című nemzetközi projektben, amelynek keretén belül a magyarországi Hejce, a szlovákiai Debrőd, a horvátországi Dályhegy, valamint a szlovéniai Hodos települések tartanak egymással kapcsolatot. – Ismerkedni szeretnénk, tartalmasabb és hatékonyabb, stratégiailag strukturált együttműködést biztosítani e települések mikrorégiói között – mondta el Szabó Ferenc, a projektet menedzselő VITEA Alapítvány képviselője. Az Európai Unió finanszírozza a partnerségben lévő települések programjait. A két évig tartó projekt során az öt ország, öt települése különböző rendezvényeket tart majd az országokban: lakossági találkozókat, szakmai konferenciákat, megszervezi a helyi települések, térségek és országok kulturális, történelmi hagyományainak megismerését és az ezeréves kötelékek kutatását. Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul elmondta, hogy feladatának érzi a politikai háttér biztosítását. Magyarország minden téren segíti a Kárpát-medencei magyar településeket, jelentette ki. Tordaszentlászlót és környékét Boldizsár Zeyk Imre tanár mutatta be a jelenlévőknek, majd bemutatkoztak a környékbeli és külföldi települések is. /J. J. : Tordaszentlászló. Az Ezeréves Kötelék tagja a község. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2009. szeptember 22.
A CNSAS /Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács/ informátornak tekinti Vetési Lászlót. „Kezünkbe került egy értesítés kópiája, melyben a CNSAS tudatja a kérelmezővel, hogy sikerült azonosítania a Szekuritate két ügynökét, a többi fedőnévnél folytatják az azonosítást. A kérelmező Beke Mihály András újságíró, Beke György író fia, aki miután fellapozta az édesapjáról készült dossziékat, arra volt kíváncsi, kik lapuknak a fedőnevek között. ” Az egyik „Lazarescu”, Bustya Endre irodalomtörténész, többször volt börtönben. A másik „Schuszter” – Vetési László lelkész, a Kárpát Medencei Képviselők Fóruma által létrehozott szórvány munkacsoport elnöke. A Polgári Élet munkatársa felhívta telefonon. Vetési cáfolta, hogy köze lenne hozzá. /Fedőnevek: szekustörténetek vég nélkül. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), szept. 22./
2009. szeptember 25.
A szélsőséges román Új Jobboldal tagjai Gyergyószentmiklóson erődemonstrációt tartottak. Tették ezt egy európai uniós tagországban. A jelenleg is 95%-ban magyarok lakta Gyergyószentmiklóson és általában a Székelyföldön még a legsötétebb diktatúra idején sem történt hasonló „megemlékezés”. A felbőszült ifjú románok azért vonultak végig a székely városon, hogy úgymond, „emlékeztessenek” arra az 58 románra, akiket állítólag a horthysták gyilkoltak le 1940 szeptemberében. (Kérdés, hogy akkoriban volt-e egyáltalán 58 román Gyergyószentmiklóson?) A tüntetők kevés román szót hallottak a településén. Erre is volt megoldásuk, mint mondták, „irtani kellene a magyarokat”. Gyergyószentmiklós polgármestere felkérte a helyi rendőrség képviselőit, hogy az elkövetkezendőkben „kitalált eseményekre emlékezve” ne zavarhassa meg senki az emberek nyugalmát. A Kárpát-medencében vannak utcai verekedések, magyarverések, van szlovák nyelvtörvény. /Mózes Edith: Agresszív „megemlékezés” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2009. szeptember 25.
Markó Béla esszéjét az Élet és Irodalomból átvette az ÚMSZ. Az elmúlt két évtizedben politikai nagygyűlésen többször elhangzott az LGT-szám: „Miénk itt a tér”! Ezt mondták a hódítók, de a leigázottak is. Amíg ezt dúdolja magyar, román, szlovák, szerb, ukrán a Kárpát-medencében, addig nem tudunk a bűvös körből kitörni, állapította meg Markó. Legfőképpen a magyarok, hiszen Trianon alólunk húzta ki a „teret”. Az RMDSZ megtalálta a szakkifejezést: „belső önrendelkezés” szükséges. Kilencven éve félünk a kisantanttól, és ők kilencven éve félnek tőlünk. A kié itt a tér? Kérdésre új választ kell találni. A kilencvenes évek elejének legradikálisabb romániai magyar politikusai voltak a legközelebb a megoldáshoz, amikor a „társnemzet” gondolatát felvetették. Erdélyben közel egy évszázada folyik a harc a tér birtoklásáért. A közös térről, a Kárpát-medencei vagyonközösségről mindig a vesztesek álmodoztak. Egy lehetséges együttélési modellt kell kidolgozni. Ennek a modellnek a „vagyonközösség” gondolatán kell alapulnia, de a külön – személyi és közigazgatási – autonómiákat is magában kell foglalnia. Székelyföldön van egy érdekes, tulajdonforma: a közbirtokossági erdő. Egész Erdélyről mint egy magyar–román–szász–sváb-roma stb. szellemi-kulturális közbirtokosságról kellene előbb-utóbb készíteni egy „megvalósíthatósági tanulmányt”. Sokak számára csupán szimbolikus jelentőségűnek tűnhet az az RMDSZ-követelés is, hogy Romániában ismerjék el „államalkotó tényezőnek” a történelmi kisebbségeket. Az államot ma Kelet-Közép-Európában nemzetek alkotják: egy-egy nemzet egy-egy államot. Ezeket a nemzetállamokat kellene felcserélni a régiók, nemzetek, nemzeti-etnikai közösségek államaira, amelyekben mindannyian társtulajdonosok vagyunk. Ki kellene alakítani a „különlétek” együttlétét, és társtulajdonosként igazgatni ezeket a közös államokat. /Markó Béla: Kié itt a tér? Gondolatok egy Kárpát-medencei „vagyonközösségről” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Markó Béla politikai esszéje először az Élet és Irodalom szeptember 18-i számában jelent meg.
2009. szeptember 25.
A Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok a magyar közművelődési élet egyik legjelentősebb seregszemléje. Idén szeptember 16–20-a között XIV. alkalommal került sor erre a rendezvényre a felvidéki Galántán, valamint a környékbeli, többségében magyarok lakta településeken. Azért is esett a választás a Felvidékre, mivel a CSEMADOK Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az összejövetel társszervezői a Kárpát-medence különböző történelmi régióiban tevékenykedő közművelődési ernyőszervezetek voltak: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendva (Muravidék), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, az anyaország képviseletében pedig a Veszprém-megyei Művelődési Központ. A megnyitó ünnepség a galántai Szent István király római katolikus templomban volt. Megnyitó beszédet mondott Hrubik Béla, a CSEMADOK elnöke, valamint a határon túlról érkezett közművelődési ernyőszervezetek nevében Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke. A megnyitó ünnepi hangulatát emelte a galántai Kodály Zoltán Daloskör előadása. Az erdélyiek gazdag programmal érkeztek. Sikert aratott a Kovács Hajnal vezette marosfelfalusi Bíborka Táncegyüttes, valamint Vincze László kolozsvári bábművész. Bemutatták a Sapientia EMTE Fotó-, Film- és Média-szakos hallgatói által készült rövidfilmeket. A CSEMADOK megalapításának 60. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi ülést a peredi művelődési házban tartották, s ebből az alkalomból a résztvevő szervezetek és kulturális intézmények közös zárónyilatkozatot fogadtak el. /Dáné Tibor Kálmán: Művelődési seregszemle: idén Galántán ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2009. szeptember 25.
Idén harminc programmal, mintegy húsz baranyai és horvátországi helyszínen várják az érdeklődőket szeptember 27-én, vasárnap kezdődő Határon Túli Magyarok XVIII. Fesztiválján; mely október 18-áig tart. Az esemény nyitóprogramja a marosvásárhelyi Zakusca koncertje lesz a pécsi Sétatéren – mondta Bokor Béla, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az október 2-án a horvátországi Pélmonostoron tartandó Égtájak Művészeti Találkozón Kárpát-medencei néptáncegyüttesek lépnek fel. Bodolya a IX. Horvátországi Magyar Gyermek-néptáncfesztiválnak ad otthont. Bokor Béla hangsúlyozta: több száz kisebbségben élő magyar alkotó és előadóművész készül arra, hogy bemutatkozzon a fesztiválon. /A kulturális összetartozás ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./
2009. szeptember 26.
Szeptember 25-én Sepsiszentgyörgyön Tamás Sándor megyei tanácselnök megnyitóbeszédével kezdődött az ötnapos háromszéki Benedek Elek-emlékünnepség-folyam. A gyermekirodalomnak a Kárpát-medence egészéből Háromszékre sereglett szakemberek Gyermek a képzelet és valóság határán – a mese, az olvasás és a tanulás kapcsolódási pontjai napjainkban konferenciával indítottak. /Sylvester Lajos: Elkezdődött a Benedek Elek-emlékünnepség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./
2009. szeptember 28.
Kántor Lajos nagy elismeréssel fogadta Markó Béla RMDSZ-elnöknek a budapesti Élet és Irodalomban (majd az Új Magyar Szóban) Kié itt a tér? címmel megjelent írását: nagyon időszerű, meggyőzően fölvezetett gondolatok. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. szeptember (4). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Előzmény: Markó Béla: Kié itt a tér? Gondolatok egy Kárpát-medencei „vagyonközösségről” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25. – először az Élet és Irodalom szeptember 18-i számában jelent meg.
2009. szeptember 28.
Százötven éve született, és nyolcvan éve hunyt el a nagy székely meseíró, lapszerkesztő és irodalomszervező, Benedek Elek, a szülőfalujában, Kisbaconban működő emlékház pedig negyven esztendővel ezelőtt létesült. E hármas évforduló alkalmából Háromszéken ezt az évet Benedek Elek-emlékévnek nyilvánították, melynek keretében szeptember 25–30. között Benedek Elek-emlékünnepség-sorozat zajlik. A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott megnyitón Tamás Sándor elmondta: 15 millió magyar ismeri Benedek Elek meséit, generációk nőttek fel ezeken a meséken. Gyermek a képzelet és valóság határán, a mese, az olvasás és a tanulás kapcsolódási pontjai napjainkban címen szakmai konferenciát tartottak. Adventre kiadják a Benedek Elek-emlékkönyvet is. Győri Lajos, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének elnöke Mint a mesékben címmel fotókiállítást nyitott meg Sepsiszentgyörgyön, majd a gyermekfolyóiratok szerkesztőinek Kárpát-medencei szakmai találkozója zajlott, ahol a Kolozsváron megjelenő Napsugár és Szivárvány, a vajdasági Jó Pajtás, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, a pozsonyi Kincskereső és Tücsök, az eszéki Barkóca, a kárpátaljai Irka folyóiratok szerkesztői mutatták be kiadványaikat. /Bíró Blanka: Harminckét rendezvény Háromszéken Benedek Elek emlékére. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
