A Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) interregionális fórumot szervezett Nagyváradon. Szabó József, az NMD elnöke elmondta, a fórum elsődleges célja az öt régióban - Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék, Magyarország és Erdély - működő magyar diákszervezetek külügyi kapcsolatainak összehangolása. "Haladásnak tartom, hogy sikerült elkészíteni egy 2001 augusztusáig szóló, közös programnaptárt. Jövő nyáron a Vajdaságban találkozunk. Ott Kárpát-medencei kultúrhetet szeretnénk rendezni, ezzel is megismertetve a régiók jellegzetességeit. Szeretnénk, ha ez a fórum vándorgyűléssé válna, ezért a következő alkalommal egy másik városban fogunk tanácskozni, előreláthatóan tanügyi kérdésekről″ - tájékoztatott az NMD elnöke. /Interregionális kezdeményezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2000. december 13.
Megjelent a Magyarok a világban, Kárpát-medence /CEBA Kiadó, Budapest/ című átfogó kiadvány, tulajdonképpen lexikon. A hamarosan véget érő millennium évének egyik meghatározó fontosságú terméke. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét, földrajzát, gazdasági életét, vallási és demográfia helyzetképét, kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. Ennyi értékes információt az anyaország határain túl élő magyarságról nemigen talál egyhelyen másutt az olvasó. A kötet Ajánlásában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemelte, hogy a különböző fejezeteket, alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértői állították össze. A Románia fejezet szerzői például: Benkő András, Dr. Csiha Kálmán, Csűry István, Dávid Gyula, Fischer Fülöp Ildikó, Dr. Kerekes Jenő, Mezei Géza, Mózes Árpád, Pozsonyi Ferenc, Szekernyés János, Tánczos Vilmos, Tonk Sándor, Dr. Vofkori László. Az erdélyi magyarság kulturális egyesületeit, intézményeit, sajtóját bemutató fejezet Dávid Gyula összeállítása. Bihari Zoltán főszerkesztő kifejtette, hogy hiteles kordokumentum összeállítására törekedtek. /Az államalapítás és a kereszténység felvétele 1000. évfordulója évében. Kézikönyv az anyaország határain kívül élő magyarságról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./
2000. december 15.
December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2000. december 15.
Megjelent a Találkozások /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című irodalmi szöveg- gyűjtemény, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör antológiája. A huszonkét szerző verseit, rövidprózáit tartalmazó kötetet Bajna György, Gál Éva Emese és Györffi Kálmán szerkesztette. A könyvben Kercsó Attila a gyergyószentmiklósi irodalom-népszerűsítő egyesületek történetét elevenítette fel. 1898-ban hozta létre Görög Joachim örmény katolikus lelkész-tanár az Úri Kört, amelynek célja az irodalom népszerűsítése volt, 1904-től pedig az Iparos Kör folytatta a megkezdett nemes munkát. A gyergyószentmiklósi irodalmi kör 1997-ben tagja lett a Kárpát-medencei irodalmi köröket felölelő Irodalmi Társaságok Szövetségének (a szövetség 1998. évi közgyűlését éppen Gyergyószentmiklóson tartotta a Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívására). /Gyergyói irodalmi antológia. = Hargita Népe, (Csíkszereda), 2000. dec. 15./
2000. december 19.
Orbán Viktor miniszterelnök a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában dec. 17-én, vasárnap este nyilatkozott. A határon túli magyaroknak el kell dönteniük, hogy szerintük milyen következményekkel járna a kettős állampolgárság megadása: kiürülnek-e a területek, ahol most még sok magyar van, vagy sem, akarjuk-e ezt, vagy sem - fejtette ki a kormányfő. Elmondta: a kettős állampolgárság megítélése a szomszédos, magyarlakta országokban más és más. Felidézte, hogy Romániában is bizonyos jogokat elveszít, aki magyar és román állampolgár egyidejűleg. A státustörvényről kijelentette: azt nem kedvezmény- törvénynek tekinti. - Nem arról szól ez a törvény, hogy adunk itt-ott valamifajta kedvezményt a magyaroknak, hanem meghatározzuk azt a státusukat, amely megkülönbözteti őket az egyébként más állampolgárságú, de nem magyar származású, magukat nem magyarnak valló külföldiektől. A magyar kormány mindig meg fogja adni a lehető legkedvezőbb utazási feltételeket a határon túli magyaroknak - mondotta. A határon túli családok támogatásáról szóló koncepció ellenzéki kritikájára úgy reagált: "vannak, akik meg akarják próbálni szembeállítani a határon belüli és a határon túli magyarokat, és minden esetben, amikor tenni akarunk valamit, az első kérdésük, illetve első támadásuk az, hogy na, és kinek a kontójára?″ - Ezzel, persze, meg lehet szólítani sok emberben irigységet, rossz ösztönöket, rossz hajlamokat, és lehet erre politikát építeni, csak ez nem helyes, nem becsületes, nem emberséges és nem a XXI. századhoz méltó gondolkodásmód - fogalmazott Orbán Viktor. "A határon túli magyarokat nem úgy kell elgondolni, mint akik terhet jelentenek a nemzet számára, hanem úgy, hogy ők is a nemzet részei, időnként hűségesebbnek bizonyuló részei, mint a határon belüli magyarok egy tekintélyes része″ - hangsúlyozta. A kormányfő álláspontja szerint a határon túli magyar családok támogatását az is indokolja, hogy a Kárpát-medencében fogy a magyar népesség. - Csak akkor van értelme magyarságtörvényt alkotnunk, ha vannak magyarok. Úgy látja: Magyarország ma már képes úgy növelni erőit, hogy egyfajta nevelési támogatást ad a határon túli magyar gyermekek után is az ottani szülőknek, abban az esetben, ha magyarnak, magyar iskolában és magyarul nevelik a gyermekeiket. A miniszterelnök leszögezte: bízik abban, hogy a megalakuló új román kormánynál kedvező fogadtatásra találnak az ott élő magyarok igényei. Erre példaként említette a csíkszeredai konzulátus létrehozását, az autópályák magyarlakta területen való áthaladását, illetve azt, hogy a romániai költségvetésben a területfejlesztési források elosztásánál Erdély ne részesüljön hátrányos megkülönböztetésben. Orbán Viktor beszélt az erdélyi magyar egyetem ügyéről is, amelyre idén kétmilliárd forint támogatást szavazott meg a magyar országgyűlés. - Jövőre talán még ennél is többet kaphat. Van egy alap, amiből mindig az egyetemet finanszírozzuk, és van még néhány alapítvány, amelyekből - miután az oda utalt összeget jelentősen növeltük az idei esztendőhöz képest - még további források nyerhetők el szükség szerint - mutatott rá. /Nem kedvezményeket, hanem státust ad a magyar kormány. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Heti Hírmondóban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2000. december 20.
A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célra videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvű iskolák számára. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Rockenbauer Zoltán, az NKÖM minisztere és Pekár István, a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. Pekár István elmondta: a Duna Televízió nyolcéves működése alatt rengeteg értékes anyagot gyűjtött össze. A pedagógusok jelezték, hogy igény van az oktatási műsorok terjesztésére. A Duna Televízió videokazettákon adta ki ezen műsorok javát, az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint "Erdélyben olyan osztálytermeket is láttam, melyeket azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani, felszerelésük legalább 70-80 esztendős″. A miniszter elmondta: ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget, azokat is ki lehet elégíteni. Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképező csomagot - a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. Jelen voltak még a kárpátaljai, vajdasági, felvidéki, szlovéniai magyar pedagógusok képviselői. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból, a cél az oktatás hatékonyságának növelése, illetve azon hiányosságok pótlása, amelyek az anyaországtól való elszakítottság, a megfelelő oktatási segédeszközök hiánya miatt az anyanyelvápolás, magyar nyelv és irodalom, magyar történelem, művelődéstörténet terén a határon túli magyar oktatásban megfigyelhetők. A kazetták tartalmaznak nyelvművelő műsorokat (Nyelvédesanyánk, Hej, hej, helyesírás!, Betűvető, Zengő ÁBC stb.), a Hungaria Literatta irodalomtörténeti sorozatot, a Millenniumi Krónika című versösszeállítást, a Magyar Történelmi Arcképcsarnok a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. A kazetták között szerepel a Kincsesház, az Anziksz, a Rendhagyó történelemóra is, a Duna Televízió műsorai. Erdélybe 4577 kazetta, a Felvidékre 1960, a Vajdaságba 1724, Kárpátaljára 980 kazetta kerül. /Szondy Zoltán: Ajándék Budapestről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
2000. december 22.
A 150-nél is több együttest számláló erdélyi Seprődi János Kórusszövetség elnöke, Nagy Ferenc kifejtette, hogy a nemzeti egység gondolata mindig is munkált a kórusokban. A szétszakítottság miatt minden régióban más és más törvényszerűségek, szabályok voltak. Emiatt a régiók eltávolodtak egymástól. A 20-as években, amikor a Kodály-Bartók-féle új muzsika magyar eszméjét az anyaországi énekkarok jórészt felvállalták, a Romániai Magyar Dalosszövetség ezt megtiltotta. Emiatt történhetett, hogy Erdélyben sekélyes muzsikát, kórusműveket gyakoroltak. A rendszerváltásnak kellett jönnie ahhoz, hogy megvalósítsák az egységes magyar karéneklést. - Az évente megrendezett találkozókon több mint 400 kórus vett részt a teljes Kárpát-medencéből. /Járay Fekete Katalin: Erősödő kórusszövetség. Ügyvezető elnökség Erdélyben is. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
2000. december 28.
A 2000-es évben az Új Kézfogás Közalapítványhoz (UKK) 288 gazdasági jellegű pályázati kérelem érkezett, amelyek összértéke elérte az 1 milliárd 300 millió forintot. A 2000-ben kihelyezett támogatások megoszlása országonként: Románia 61%, Ukrajna 24%, Jugoszlávia 10%, Szlovákia 4%, Magyarország 1%. A romániai magyar vállalkozók a következő támogatásokban részesültek: kamattámogatás, ISO minőségi támogatás (Romániából és Szlovákiából beérkezett 12 kérelem, ebből 6 a kolozsvári székhelyű Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége közvetítésével, nyertes 8 pályázat), mikrohitel, vissza nem térítendő támogatás, privatizációs - visszatérítendő támogatás. - Kolozsváron rendezték meg a Vállalkozásfejlesztési lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében című konferenciát, amely kiváló tapasztalatszerzési alkalmat biztosított a régió vállalkozásfejlesztési szakembereinek. Romániában és Szlovákiában 2001 nyarától beindul a SAPARD-programhoz kapcsolódó támogatás elindítása, amelyhez, például, felhasználják a bánffyhunyadi kistérség helyzetfeltárását szolgáló kérdőíves felmérésen alapuló esettanulmányt. A régió fejlesztési terveinek kidolgozása az ott élők javaslatainak figyelembevételével történik. /Fokozódott az Új Kézfogás Közalapítvány segítségnyújtása Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2000. december 30.
″Kétségtelen, hogy nehéz évet, sőt, nehéz évtizedet, évszázadot és évezredet zárunk most.″ - állapította meg Markó Béla év végi köszöntőjében. ″Lehet így is búcsúzni most az ezredfordulón, nehéz szívvel, kishitűen, tele sóhajjal és reménytelenséggel. De lehet búcsúzni egészen másképpen.″ Mert ″vannak magyarok, van összetartó közösség, van akivel nekivágni egy új esztendőnek. Lehet, hogy ez az évszázad nem volt a miénk. De ez az utolsó évtized a miénk volt. Talpra álltunk, ismét közösséggé kovácsolódtunk, az egész Kárpát-medence számára példát mutattunk egységből, erős politikai képviseletet és erős civil társadalmat hoztunk létre.″ A választás során ″megzavarodott a román társadalom politikai tájékozódó képessége is, addig mi ugyanazon az úton haladtunk, irányt nem váltottunk, utat nem tévesztettünk.″ ″A romániai magyarság politikailag is, erkölcsileg is győztesként készíti most a maga számvetését.″ Valamivel többen tanulhatnak magyarul az idén, mint a tavaly. Legyen jelszavunk, javasolta Markó Béla, ismét felemelt fejjel, ismét együtt, ismét Európában! /Markó Béla: Van, akivel nekivágni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. február 1.
A Szovátai Napok keretében jan. 30-án, a testvértelepülések - Szikszó, Csopak, Százhalombatta, Sümeg és Budapest XIII. kerülete, Brzesko - képviselői jelenlétében díszpolgári címeket adtak át. Idén két személyt tiszteltek meg a díszpolgári címmel: Bíró Istvánt post mortem és dr. Csortán Mártont. Bíró István volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára, a Teleki Oktatási Központ /TOK/ létrehozója, majd igazgatója. Országos szinten szervezte és működtette a Kárpát-medencei szintű Bolyai Nyári Akadémiát, beindította a helyi tanítóképzést, számos országos és nemzetközi jellegű konferenciánál bábáskodott, meghonosította a Téli Játékokat, kulturális találkozókat, gyermektáborokat, kiállításokat szervezett. Dr. Csortán Márton, a jogtudományok doktora zenekart, énekkart szervezett és irányított éveken át. Volt munkaszolgálatos, elhurcolták a feketehalmi internálótáborba, volt munkás is, 1970-ben visszaköltözött Szovátára. Kiváló pedagógus volt, újra zenekarokat alapított. A 87 éves Csortán Márton mindig tevékenyen működött. - Romániában Szováta az első város, amely lengyel településsel lép testvérvárosi kapcsolatba. Az ünnepélyen megjelent a lengyel főkonzul és Brzesko polgármestere. /Mezey Sarolta: Díszpolgárokat avattak, testvértelepülési szerződést írtak alá. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./
2000. február 3.
Jan. 27-28-án Egyház és magyarság címmel kétnapos szaktanácskozás színhelye volt Esztergom. Az egyház és magyarság kapcsolatát tárgyaló konferencián ezúttal nemcsak Kárpát-medencei magyar egyházi közösségek vezetői, de úgyszólván az egész földkerekséget behálózó magyar diaszpórák képviselői is részt vettek, akiket különös megbecsüléssel és szeretettel köszöntött házigazdaként Paskai László, Magyarország bíboros-érseke, majd őt követően Szabó Tibor, a HTMH elnöke. A tanácskozáson különféle tematikájú előadások hangzottak el, amelyeket egy-egy témakör lezárásával mindig a hozzászólások sokasága követett. A közös munka eredményessége szempontjából egészen újszerűnek és időmegtakarításnak bizonyult az a megoldás, hogy a szervezők az egyes témakörökben előadni vagy valamit hozzáfűzni szándékozóktól a közlendő anyagot írásban előre bekérték, és azt a résztvevők már megérkezésük pillanatában kinyomtatva kezükbe is vehették. A viták alapján megerősödött az a felismerés, hogy az egyház nélkül továbbra sincs - sem az anyahazában, sem a Kárpát-medence országaiban, sem a nagyvilági szétszórtságban - életerős magyarság! Diplomáciai elfoglaltsága és külföldi távolléte miatt Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte a konferenciát: "Mindenki a maga eszközeivel küzd, de biztos vagyok benne, hogy céljaink megegyeznek. Én Portugáliában és Davosban azért tárgyalok, hogy az Európai Unió bővítése ne jelentsen hátrányt az anyaországon kívüli magyar közösségeknek. Önök pedig azért tanácskoznak Esztergomban, hogy a hitbeli közösségben rejlő erő a magyarság megmaradása és erősödése érdekében kamatozhasson." Jakab Gábor meghívott egyházi résztvevőként arra a meggyőződésre jutott, hogy ebben az állam és egyház által egyaránt fölvállalt nemes és közös "küzdelemben" az egyház elsődleges feladata továbbra is az evangelizáció, annak nyomán pedig a tettekkel igazolt hiteles konfesszió, aminek egyetlen szóval történő összefoglalása - náció. Egyébként a konferencia alcíme is ez volt: confessio et natio. /Jakab Gábor: Egyház és magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2000. február 4.
A magyarországi CEBA Kiadó "Magyarország Kézikönyvtára" című sorozata két önálló kötetet szentel a határon túli magyarságnak "Magyarok a világban - A magyarság szervezeteinek, vállalkozásainak adattára a határokon túl" címmel. Az első kötet idén augusztusban jelenik meg, és a Kárpát-medence régióját mutatja be országonként önálló fejezetekkel, tanulmányok és adattárak segítségével. A tanulmányok áttekintik nemzetünk helyi kulturális értékeit, tudományos, művészeti életét; társadalmi, szociológiai összetételét, illetve gazdasági lehetőségeit, esélyeit a következő évekre. A tanulmányokat Erdélyben dr. Vofkori László, Tonk Sándor és Mezei Géza készítik. Ajánlásukkal a Magyarok Világszövetsége, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatják a kötetet. A kézikönyv nonprofit adattári része tartalmazni fogja a Kárpát-medence összes aktív, működő magyar intézményének, civil szervezeteinek, alapítványainak rövid leírását. Ugyanakkor a cégek, vállalkozások számára bemutatkozási lehetőséget kínál a gazdasági adattár, amelyben kb. 1000 cég adatai fognak megjelenni. /"Magyarok a világban" adattár. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 667. szám, febr. 4-10./
2000. február 4.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az Anyanyelvi Konferenciával közösen 1998 óta szervezi meg a Kárpát-medencei anyanyelvi tábort Erdélyben. 2000-ben a táborral az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az ezeréves magyar államiság és a kereszténység kétezredik évének megünneplését célzó programsorozatokhoz kíván csatlakozni. Fontosnak tartja ugyanakkor a 175 éve született Jókai Mórra való emlékezést, ezzel a rendezvény a Jókai-év egyik jelentős mozzanata is. A táborozók az erdélyi magyarság történelmének emlékhelyeit is felkeresik. A táborban való részvételre az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége pályázatot hirdet a Kárpát-medencében élő magyar középiskolás diákok számára. A következő témával lehet pályázni: A Kárpát-medence és hagyományai Jókai regényeiben. A táborozás július 17-27-e között lesz Illyefalván, a Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány Központjában. /Kárpát-medencei anyanyelvi tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 667. szám, febr. 4-10./
2000. február 10.
Másodszor rendezték meg január 20-22-e között Szombathelyen a Kárpát-medencei magyar énekmondók találkozóját. Az Egy ágyon, egy kenyéren című találkozón versmondók, verséneklők, regösök (lantosok) vettek részt Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, Erdélyből és Magyarországról. Fellépett a Credo együttes (Ungvár, Ukrajna), Prima Vista (Óbecse, Jugoszlávia), Márk Attila (Brassó, Románia), Kátai Zoltán és Buda Ádám (Magyarország), Kűrthy Lajos és barátai, Tobisz Tamás (Érsekújvár, Szlovákia) és az ünnepség "öreg zenésze", Dinnyés József daltulajdonos. A rendezvény része volt a hivatalos Millennium-programnak. /Egy ágyon, egy kenyéren. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./
2000. február 25.
A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 2000. július 14-16. között Gödöllőn tartja a Kárpát-medencei magyar családok millenniumi találkozóját. A találkozó ideje alatt előadások hangzanak el, művelődési és sporteseményekre kerül sor. A családtalálkozó alkalmából a gyerekeknek rajzpályázatot hirdettek híres magyar családok és magyar nagyasszonyok témakörben. - Az anyaország határain túl élők jelentkezését is március 31-ig várják. /Kárpát-medencei magyar családok millenniumi találkozója. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 670. szám, febr. 25./
2000. február 29.
Szilágyi Ferenc, a szilágysámsoni nótafa, fafaragó és bortermelő 75 éves. Sokan ismerik, mert alig van jelentősebb népdaléneklési verseny a Kárpát-medencében, amelyen ne vett volna részt. Szerepelt a román televízió magyar adásában, a Duna TV-ben, az MTV-ben, a budapesti, bukaresti, kolozsvári és a marosvásárhelyi rádióban. Szinte mindenütt világának, a Szilágyságnak és a Tövishátnak népdalait énekelte. Szilágyi Ferenc fájlalja, hogy Szilágysámsonban megszűnt a nagy múltú dalárda, eltűnt a dalárda egész kotta- és irattára is. /Sike Lajos: Menjenek e sorok Szilágysámsonba, de ne csak Szilágyi Ferihez! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./
2000. március 1.
Február 24-28-a között a magyarországi Dobogókőn rendezett nemzetközi konferenciát az Európa Akadémia /Budapest/, az Európa Centrum Egyesület, az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME) és a Konrad Adenauer Alapítvány. Témaként szociálpolitikai, gazdasági és szociális kohéziós kérdések, az Európai Szociális Charta és az eurorégiós együttműködés érdekében jelentkezett kárpát-medencei feladatok szerepeltek. Őry Csaba, a Magyar Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, azokat a jogharmonizáció szempontjából integrációs feltételként ismert EU-s elvárásokat sorolta, amelyeket Magyarország már bőven túlteljesített: a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a biztonságos és egészséges munkához való jog, szervezetek alakításához való jog, a dolgozó nők védelméhez való jog, az egészségvédelemhez való jog, a szociális és egészségügyi ellátáshoz való jog, a szociális jólléti szolgáltatásokhoz való jog, az anyák és gyermekek védelméhez való jog. Éliás István, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság igazgatója és Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója szintén az anyaország határain túl élő magyarsággal való együttműködés szorosabbá tételét szorgalmazták. A konferencián Erdélyből hatvanan, közülük tízen a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége szervezésében vettek részt. Az utóbbi elnöke, Farkas Mária, előadásában azt feszegette: miért nem vállalkoznak képességeikkel és lakossági létszámukkal arányos mértékben a romániai magyarok. A statisztikai adatok elgondolkodtatóak: 1000 lakosra Erdélyben 32,6, egész Romániában 33,2 vállalkozás jut, 1000 aktív lakosra számítva pedig 72,6 Erdélyre és 72,5 Romániára. A többségükben magyar lakosú megyék lemaradnak az átlagtól: Hargitában 1000 lakosra 24,2 vállalkozás jut, Kovásznában 29,6, Marosban 28,2; az aktív lakosságot nézve pedig 1000 emberre 56,6 vállalkozás esik Hargitában, 68,9 Kovásznában, 64,5 Marosban. Az országos toplistát a következő megyék vezetik: 1. Kolozs (1000 lakosra 96,1 vállalkozás), 2. Máramaros (88,8), 3. Arad (84,2), Brassó (81,2). Kolozs megyében az összvállalkozók száma megközelíti a 30 ezret, de ebben aránytalanul kevés a magyarok száma. Az okok között említhető az elöregedés, a kivándorlás, de a vállalkozói készség hiánya is. A cél nem a valamiféle elszigetelődés, a "magyar vállalkozói elgettósodás", hanem egy egészséges kisvállalkozói szellem meghonosítása. /Ördög I. Béla : Romániában aránytalanul kevés a magyar vállalkozók száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2000. március 4.
A Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek együttműködésének kialakítására az elmúlt év(ek)ben több kísérlet is napvilágot látott, de igazából kevés eredményt sikerült felmutatni, állapíthatta meg Vulkán Nimród, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke. A Hargitafürdőn megnyílt "HO"-HÓ" tábor jó alkalom a kapcsolatteremtésre, kapcsolatépítésre, mert a táborban részt vesznek magyarországi, romániai, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági ifjúsági szervezetek. Márc. 3-án a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselői tartottak rövid előadást a magyarországi egyetemista szervezetek jogi státusáról. /Orbán Ferenc: "HO"-HÓ tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./
2000. március 10.
Márc. 7-én Csíkszeredán telt házas bemutatót tartott a Hargita Állami Székely Népi Együttes. A Múltunk-jelenünk-jövőnk című produkció nemcsak az erdélyi táncokból adott ízelítőt, hanem a Kárpát-medencében élő magyarok gazdag tánckincséből is. A produkció rendezője-koreográfusa Timár Sándor Állami- és Erkel-díjas érdemes művész, akit munkájában felesége, Böske és fia, Mihály segített. Ha nem vigyázunk a múltunkra - figyelmeztetett Timár Sándor -, és hagyományainkat nem adjuk át az egymást követő nemzedékeknek, akkor nem lesz jövőnk. - Talán a leglátványosabb műsorszám az Öt legény tánca volt, a kalotaszegi legényes motívumaira épülő tánc. /Szatmári László: Múltunk-jelenünk-jövőnk. A Hargita Állami Székely Népi Együttes bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./
2000. március 15.
Márc. 15-én a Duna Televízió közvetítette versmondó vetélkedőt, résztvevői a Kárpát-medence magyar iskoláinak legjobb diákjaiból kerülnek ki. Ez része volt része a Haza a magasban elnevezésű versenysorozatnak. Sepsiszentgyörgy Mikes Kelemen Líceumának diákjai lettek az elsők. Rajtuk kívül a vetélkedőn Somorja, Szentes, Zenta és Budapest. /(fekete): Diáksiker. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./
2000. március 16.
Megalakulása után a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) márc. 16-án tartja első rendes ülését Székelyudvarhelyen. A Kárpát-medencei, országos jellegű magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő MIK-ben Erdély képviseletét a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) látja el. A MIK operatív vezetésével megbízott Állandó Bizottság márc. 15-én kezdte meg munkáját Székelyudvarhelyen. A bizottsági üléseken sok javaslat felmerült, amelyeket a plénumon fognak megvitatni. Köztük a legfontosabbak közé tartozik a szervezet működését szabályzó működési rend elfogadása. A Magyar Ifjúsági Konferencia a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek egyeztető jellegű testülete, melyben vajdasági, muravidéki, erdélyi, magyarországi, felvidéki, kárpátaljai és a Nyugat régiói ifjúsági szervezetei mellett a Magyar Ifjúsági és Sportminisztérium képviselteti magát. /Magyar Ifjúsági Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./
2000. március 17.
A Kárpát-medencei Magyar Családok Millenniumi Találkozóját július 14-16-a között rendezik meg Gödöllőn. A résztvevőknek részvételi díjat kell fizetniük, ami, többek között, a szervezési, elszállásolási, étkeztetési költségeket tartalmazza. A szervezők a határon túli jelentkezőktől - amennyiben jelentkezésük március 31-ig megérkezik - a helyszínen is kedvezményes díjat fogadnak el. /Magyar családok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2000. március 20.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökhelyettese márc. 14-én Budapesten, a Pilvax kávéház Sajtótermében bejelentette, hogy elkészült és interneten megtalálható a Kárpát-medence digitális településhálózata a https://www.mvsz.hu/vet/kiut címen. A topográfiai adatok tömegét a VET által szervezett, főleg csoport dolgozta fel, tette alkalmassá internetes távközlésre. Az útvonalakat ki lehet nagyítani, részletezni és listázni. A szolgáltatás a megjelölt települések közötti távolságokat, mind az utak minőségét is közli. /Interneten a Kárpát-medence digitális településhálózata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2000. március 21.
Az Országgyűlés különbizottsága elkészítette a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. A dokumentumban foglaltakat márc. 20-án vitatta meg a Tisztelt Ház. A vitanapon jelen voltak a határon túli magyar szervezetek vezetői, képviselői is. A jelentést Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára terjesztette elő. A dokumentum megállapította, hogy jelenleg mintegy 3-3,5 millió magyar él kisebbségi sorban a Kárpát-medencében. Számuk a XX. század folyamán stagnált, ám az elmúlt tíz évben erősödtek a beolvadásukat és a kivándorlásukat okozó tendenciák. Ennek ellenére "ma már reális lehetőség a határon túl élő magyarok számára, hogy megőrizzék identitásukat, s szellemileg és anyagilag egyaránt boldoguljanak szülőföldjükön". Németh Zsolt elmondta: készül a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényjavaslat. Úgy vélte, hogy az úgynevezett státustörvény kedvező fogadtatásra számíthat az euroatlanti közösségben. Az államtitkár kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) intézményének létrehozása lehetővé teszi egyfajta nemzeti integráció megvalósítását, egyúttal segít a határon túli magyaroknak integrálódni azokba az államokba is, amelyekben élnek. A magyar kormány feladatának tekinti a határon túli magyarok anyagi támogatását, közölte Németh Zsolt, s hozzátette, hogy az anyanyelvű oktatás finanszírozásában számít a magyarországi társadalom közvetlen hozzájárulására. Az előterjesztő után a pártok vezérszónokai kaptak szót. A Fidesz-MPP részéről Pósán László kiemelte, hogy pártja kormányzása alatt egymást erősítve és kölcsönösen feltételezve került összhangba a magyarországi nemzetpolitika, a szomszédsági és az integrációs politika. Az ellenzéki Magyar Szocialista Párt képviseletében Tabajdi Csaba, aki korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalát ellenőrizte a miniszterelnök államtitkáraként, elmondta, hogy a maga nemében első ilyen jelentés nem ad átfogó képet a témáról. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi állapotra vonatkozó alkotmányos, törvényi garanciák továbbra is hiányoznak. Tabajdi a jövő fő dilemmájának a Magyarország EU-csatlakozása utáni helyzetet nevezte. Szerinte számos részletkérdésben "repedezik" a konszenzus a magyarországi pártok között. A politikus kifogásolta, hogy a MÁÉRT úgymond nem töltődött meg tartalommal, továbbá hogy a kormány - szerinte - nem érvényesíti az egyenlő távolságtartás elvét: megosztja a határon túli magyarságot, és elfogult például az egyik RMDSZ-platform iránt. Az MSZP-s képviselő átláthatatlannak nevezte a pénzügyi támogatási rendszert. Hasonlóan kritikus álláspontra helyezkedett a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának vezérszónoka is. Szent-Iványi István szerint a jelentés homályban tapogatózik a határon túli magyarok definiálásában. Hozzáfűzte: a kettős állampolgárság kérdése számos határon túli szervezet szerint sem vethető fel. A SZDSZ-es honatya kijelentette, pártja nem fogadja el a jelentést. Az MDF-es felszólaló a MÁÉRT-bizottságok munkájának gyorsítását szorgalmazta, az ugyancsak kormányon levő Független Kisgazdapárt egyik honatyája pedig a külügyi tárca konkrét elképzeléseit hiányolta a jelentésből. A Magyar Igazság és Élet Pártja elfogadhatónak tartotta a jelentést, ennek ellenére több képviselője "területi változtatásokat" szorgalmazott a kisebbségi kérdés egyetlen megnyugtató megoldási módjaként. /M. Zs.: Magyar parlament. Vita a határon túliakról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./ A kormánypártok védték a jelentést, az ellenzék bírálta a kormányt. Konszenzusról nemigen érkeztek hírek. Az egykori konszenzus egyik legaktívabb szorgalmazója /Tabajdi Csaba/ kijelentette, a magyarországi pártok között ez ügyben a nemzeti konszenzus "számos részletkérdésében repedezik". Tibori Szabó Zoltán kifejtette, hogy a "ma Magyarországon kormányon lévők hatalomra kerülésük előtt kettős állampolgárságot ígértek nekünk. Aztán retiráltak: csak különleges státust tudnak adni." Szerinte további módosítás történt: munkavállalás csak "fejkvóta" alapján lesz. - A budapesti parlamenti ülésen többször esett szó Trianon igazságtalanságáról, revíziójának szükségességéről, területek "visszacsatolásának" követeléséről. "Bár szégyelljük, mégsem az a legnagyobb bajunk, hogy a magyar országgyűlésben efféle hülyeségek is elhangozhatnak." - írta. Inkább az a gond, hogy "a kormány megosztja a határon túli magyarságot, és elfogult például az egyik RMDSZ-platform iránt". Súlyos vád. Tibori hozzátette: Markó Béla RMDSZ-elnök egyenlő távolságtartásra kérte a magyar kormányt. Szerinte a magyar kormány a jelenlegi román kormány és Markóék bukására kalkulál. /!/ Ez a taktikázás a "határon túli magyarság" számára akár végzetes is lehet. Tibori továbbá úgy látta, hogy a magyar kormánynak el kellene határolódnia a Trianonozástól, az irredenta és a sovén izgatástól. /Tibori Szabó Zoltán: Minimum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság tudósítója nem mond igazat, a Fidesz nem ígért kettős állampolgárságot!
2000. március 21.
Márc. 15-én Dévai Nagy Kamilla budapesti művésznő megbetegedése miatt az általa alapított Krónikás Ének Zeneiskola hat növendéke mutatta be Aradon a Magyarok fénye című műsort. Az iskola menedzser-igazgatója, Szakács Dénesné elmondta, Dévai Nagy Kamilla Közép-Európa első énekes-gitáros előadóművész-képzőjét hozta létre, 1996-os súlyos autóbalesete után. Elsősorban határon túli fiatal magyar igricek, lantosok, énekmondók képzésével foglalkoznak. Erdélyből most vagy tíz tanulójuk van. Tizenegy tanár foglalkozik a közel félszáz növendékkel, akiknek életkora váltakozó. Beszédművészetet, hangképzést, verselemzést, zeneszerzést tanulnak. - Dévai Nagy Kamilla rengeteget turnézik, fellépései során szerzett tudomást tehetséges fiatalokról. A növendékek egy része különböző versenyek során nyerte el azt a jogot, hogy ebben az iskolában képezhesse magát. Nemcsak a Kárpát-medencéből vannak tanítványaink, hanem Amerikából és Brazíliából is. - A Krónikás Ének Zeneiskolának két zenekara van. A húsztagú Mistral jelenleg éppen az Amerikai Egyesült Államokban vendégszerepel. A Forus hangszeres modern zenét játszik és saját szerzeményeit adja elő. /Puskel Péter: Énekmondók a Kárpát régióból. Közép-Európa első énekes, gitáros előadóművész-képzője. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2000. március 24.
Március 31.- április 1. között kerül sor a Kárpát-medencei Oktatási Fórum munkálataira, amelyen megpróbálnak megoldásokat keresni az anyaországban tanuló Kárpát-medencei tanulókat és egyetemi hallgatókat foglalkoztató problémák megoldására. Közel ötezer romániai magyar fiatal tanul Magyarországon /3300 középiskolás és mintegy 1600 egyetemi hallgató/, ez a szám aggasztóan nagy, figyelembe véve, hogy a végzős diákok közül sokan az anyaországban maradnak. A tanácskozás előkészítéseképpen márc. 21-én megbeszélést tartottak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatási szakemberei Kolozsváron a magyarországi Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjével, Ríz Ádámmal. Szóba került, többek között, azok a hallgatók, akik nem élvezik a Határon Túli Magyarok Ösztöndíjtanácsának támogatását, képzési költséget fizetnek (a képzés függvényében 100-800 ezer forintot évenként!). /Kárpát-medencei Oktatási Fórum előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2000. március 25.
Márc. 18-án Budakeszin, az ÖTKOSZ (Önkéntes Tartalékos Katonák Országos Szövetsége) és az MNG (Magyar Nemzeti Gárda) Béri Balogh Ádám kuruc brigadérosról elnevezett díjat adományozott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének, a Kárpát-medence régiója képviseletében. A kettős millennium alkalmából első ízben adták ki e díjat - mint a díszoklevelében olvasható: "a kisebbségi sorban élő magyarság erkölcsi, szellemi honvédelmében kifejtett önzetlen szolgálatért". Az anyaországi díjazott Szollár János volt, aki megjárta a II. világháborút, a Don-kanyart, majd a szovjet munkatáborokat. A nyugati régióból vitéz Szabó Ferenc volt a kitüntetett, aki 1956-ban a Jászai Mari téri felkelők parancsnoka volt. Nyugatra kényszerült menekülni. Angliában telepedett le, ahol fáradhatatlan szervezője volt a helyi magyarok kulturális tevékenységének. Patrubány Miklós helyett Borbély Imre, az MVSZ Stratégiai Bizottsága koordinátora vette át a kitüntetést, mert Patrubány jelenleg közszolgálatban, az 1848-49-es honvéd tábornokot, Czetz Jánost is megjelenítő Monumento a Hungaria emlékműről tárgyal Buenos Airesben a metropolis vezetőivel. /Béri Balogh Ádám-díjas Patrubány Miklós. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2000. március 28.
Gaál András /Csíkszereda/ festőművész télen sem szakad el Gyergyószárhegytől. A több mint ezer alkotást tartalmazó szárhegyi képzőművészeti anyag ugyanis állandó felügyeletet igényel. Az elmúlt télen már leszedték a képeket a falakról, a szoborpark fából, illetve fába készített alkotásait ősszel lefestették, a többit befóliázták. Gaál András azt szeretné, hogy helyi hozzáértő restaurátor vegye át tőle ezt a munkát. Három esztendő sem elég a jelenlegi állomány szakszerű restaurálásához. A szárhegyi festményekből idén már rendeztek tárlatot Csíkszeredában. A szárhegyi tárlatlátogatások április hónap derekán kezdődnek. Május 12-én és 13-án itt tartják a Magyarok Világszövetsége képzőművészeti szakosztályának kihelyezett ülését, melyre az egész Kárpát-medencéből várnak alkotókat. /Bajna György: Szárhegyi készülődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./
2000. április 3.
Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2000. április 3.
A Magyarok Világszövetsége berkein belül többször voltak ellentétek. Több MTI-tudósítás is foglalkozott az utóbbi hetek, napok fejleményeivel. Az MVSZ Erdélyi Társasága közleménye szerint Dobos László (a Kárpát-medencei Régió felvidéki elnöke) és további tíz elnökségi tag még január 29-én beadványban fordult az MVSZ Elnökségéhez, amelyben Patrubány Miklóst, a világszövetség alelnökét azzal vádolta, hogy tisztségével visszaélve "az MVSZ költségvetésének felelőseként Erdély vonatkozásában részrehajló módon, több esetben beavatkozott a Kárpát-medencei Régió önálló gazdálkodásába, illetéktelenül és jogtalanul utalványozott". Patrubány Miklós cáfolta a vádakat, a világszövetség Felügyelő Bizottsága pedig megállapította, hogy "visszaélés gyanúja nem merül fel". - Beder Tibor és néhány társa kezdeményezésére létrehozták a Patrubány Miklós vezette Erdélyi Társaságtól független Székelyföldi Társaságot. Beder nyilatkozata szerint a kezdeményezés "nem irányul senki ellen, csupán a Székelyföld felértékelését jelentené az MVSZ keretében". A kezdeményezők "több beleszólást" szeretnének a világszövetség dolgaiba, és "közvetlenül szeretnének kapcsolódni" a budapesti központhoz. A kezdeményező csoport tagjaiként feltüntetettek közül hárman cáfolták, hogy közük lenne e szervezkedéshez. Patrubány Miklós közönséges hazugságnak, Tőkés László püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke okirat-hamisításnak minősítette a székelyföldi kezdeményezést közlő aláíratlan levelet. Az MVSZ Etikai Bizottsága elmarasztalta Duray Miklóst, mert nemrégiben egy szűkebb körű tanácskozáson "a stratégiai bizottság elnökéhez méltatlanul és elfogadhatatlanul viselkedett Csörgits Józseffel, a horvátországi magyarok egyik vezetőjével" szemben. Az MVSZ elnöksége felülbírálta a Tempfli József megyés püspök vezette Etikai Bizottság döntését. Tempfli József püspök kilátásba helyezte lemondását az vezette Etikai Bizottság éléről. Végül Duray nyilvánosan megkövette Csörgitset, az MVSZ elnöksége pedig Tempfli püspököt, és kérte, hogy a továbbiakban is maradjon a bizottság élén. /Világszövetségi huzavonák. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./
