A rendszerváltozás utáni viszonylag rövid idő alatt, 1994-ben, megjelent Budapesten a Magyar Színházművészeti Lexikon /Akadémiai Kiadó/. Mivel az előző évtizedekben nem folyhatott rendszeres kutatás az emigrációban élő színészekről, és a határon túli színészek nyomon követése is esetleges volt, ezért a lexikon születésének pillanatában nagyon sok színészről nem tudtak. Mindez szükségessé tette a kimaradt művészek adatainak az összegyűjtését. Enyedi Sándor színháztörténész Rivalda nélkül /Budapest/ 1999. decemberében megjelent kötete azt a célt szolgálta, hogy a létező hiányosságokat részben pótolja. A több mint kétszáz éves magyar színészet teljes feltárása még mindig várat magára. Feltételezhető, hogy a következő kötet is még mindig pótkötet lesz. Például a legutóbbi kötet megjelenése után derült ki, hogy Giulio Gari világhírű operaénekes, akit a külföldi lexikonok olasz származású, amerikai operaénekesnek tüntetnek fel, azonos Gari Gyulával, aki Medgyesen született 1912-ben, színpadi pályáját a kolozsvári színházban kezdte. 1937 szilveszterén egy vidám műsorban lépett fel, majd 1938-ban Szu-csong herceget énekelte A mosoly országában. Kiment Rómába szerencsét próbálni, rövidesen a római Királyi Opera tagja lett, és innen meg sem állt a New-York-i Metropolitan Operáig. - Enyedi munkája, a Rivalda nélkül 82 olyan Kárpát-medencei város adatait tartalmazza, amelynek egykor - némelyeknek ma is - élénk színészete volt, és amelyek egy részére már a feledés fátyla borult. /Nánó Csaba: ″Nagyon sok színészről nem volt tudomásunk″ Beszélgetés Enyedi Sándor színháztörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2001. január 23.
Hónapok (évek?) óta nem méltatta ennyi figyelemre a Kárpát-medencei média az Erdélyi Naplót, mint a napokban, állapította meg Dénes László. A Magyar Távirati Iroda az Erdélyi Napló 3. számában megjelent egyik írást - Fábián Tibor Magyarázom az... igazolványomat című jegyzetét - szinte teljes egészében idézve az ″Erdélyi Napló kommentárjaként″ továbbította, ezt beillesztették a másnapi hírcsomagba. Dénes megjegyezte: tudjuk, milyen irányultságú, beállítottságú, érdekeltségű a magyarországi sajtó zöme, ″tőlük jóindulatú odafigyelést aligha várhatunk.″ Abban a bizonyos lapszámban, ama vélemény mellett ott volt egy másik is, mégpedig a magyar külügyi államtitkáré, aki a fanyalgók figyelmét arra próbálta felhívni, hogy bármilyen kevés kedvezményt is ad a státustörvény, ez még mindig több, mint amit 1989-től errefelé bármelyik magyar kormány hajlandó és képes volt adni. /Dénes László: Egy véleményről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 23./
2001. január 24.
Jan. 22-én együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, valamint a Magyar Művelődési Intézet (Budapest) és a Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest). Örvendetes, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a kárpát-medencei magyar kulturális és közművelődési szervezetek vezetői, mert így szervezett keretek között járulhatnak hozzá a térségben élő magyarság politikai és kulturális együttéléséhez - összegezte véleményét Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, az eseményt követő budapesti sajtótájékoztatón. Ugyanakkor előrelépésként értékelte, hogy a jövőben valamennyi szomszédos országban élő magyar szervezet összehangolja munkáját. /Kárpát-medencei magyar kulturális szervezetek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2001. január 30.
Jan. 22-én, a magyar kultúra napján hagyományteremtőnek szánták a román-magyar határ két oldalán megszervezett idei, Nagyvárad-Berettyóújfalu kettős helyszínű ünnepséget. Délelőtt Berettyóújfaluban rendeztek fórumot a Kárpát-medencei magyarság műveltségi állapotáról, délután ugyanezen témában Nagyváradon, a Kőrösvidéki Múzeumban. Mindkét helyszínen kutatók, egyetemi tanárok, irodalomtörténészek, közösségi vezetők és más értelmiségiek fejtették ki gondolataikat. Reggel a Váradról Berettyóújfaluba utazó küldöttséget hosszasan ellenőrizték a román határrendőrök. /Délelőtt ott, délután. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./
2001. január 31.
A Kárpát-medencei összmagyarság szellemi integrációját szolgálja a Duna Televízió és a Magyar Rádió közös vállalkozásában működtetett kárpát-medencei regionális hírszolgálat - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke jan. 29-én Budapesten. Ezzel új kommunikációs híd keletkezik az anyaországi és a határon túli magyarság között, és megszűnik az egyirányú hírszolgáltatás. Szabó Tibor utalt arra, hogy a kialakulóban lévő kommunikációs rendszer integrálhatja a határon túli magyar, illetve az anyaországi televíziós, rádiós és újságírói műhelyek tevékenységét, és egész Európában vételezhető összmagyar elektronikus médiahálózatot teremthet meg. /Kárpát-medencei regionális hírszolgálat. A határon túli magyarok élete nem ″egzotikum″ = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2001. január 31.
Erdélyi körútra indult a Duna Televízió vezetősége. Udvarhely és Csíkszereda után Kolozsvárra látogatnak, majd Nagyváradra utazik a stáb. A küldöttség tagjai: Pekár István, a DTV elnöke, Meszleny László hírigazgató, dr. Csermák Zoltán marketing igazgató, Bayer Zsolt helyettes kulturális igazgató, Renge Csilla, a PR iroda vezetője, Lukács Bea műsorvezető. /Erdélyi körúton a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./ Székelyudvarhely volt az első állomása a Duna Televízió vezetőinek az erdélyi közönségtalálkozó-sorozatban. Jan. 30-án a városban Pekár István, az televíziós társaság új elnöke az előrelépést a többi állami magyar médiával közösen kiépíthető hírhálózatban jelölte meg. A Kárpát-medence magyarok lakta vidékeire tíz-tizenkét, élő műsor szerkesztésére is alkalmas stúdió telepítését tervezik. A stúdiókból közel öt Erdélyben, az egyik pedig valószínűleg Székelyudvarhelyen működik majd. A közel kétmilliárd forint befektetést igénylő hálózat lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok életéről szóló híradások sokkal árnyaltabbak és aktuálisabbak legyenek. A Duna Televízió vezetői - továbbutazásuk előtt - ünnepélyesen átadják a helyi Benedek Elek Tanítóképző könyvtárának szánt több ezer kötetnyi adományt. /Zilahi Imre: Mit hozott a cseppnyi változás? Stúdiókat létesítenek a Kárpát-medencében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2001. február 1.
A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2001. február 1.
Január 31-én ünnepélyesen beiktatták Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban Pap Gézát, az egyházkerület 45. püspökét és az új tisztségviselőket. Az ünnepségen részt vettek az erdélyi egyházkerület lelkészei mellett a romániai magyar történelmi egyházak főpapjai és elöljárói - Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Czirják Árpád pápai prelátus, Mózes Árpád evangélikus püspök, Andrássy György unitárius előadótanácsos, Bartolomeo Anania ortodox érsek, Grigore Gutiu görög katolikus érsek, valamint a kárpát-medencei magyar református és a nyugati református egyházak képviselői. A Magyar Köztársaság képviseletében jelen volt Íjgyártó István nagykövet és Alföldi László főkonzul. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, valamit Boros János alpolgármester képviselték. Igét hirdetett Tőkés László püspök és Csiha Kálmán leköszönő püspök, majd az új püspök, Pap Géza. Az igehirdetést követően Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolták, majd a testvéregyházak küldöttei és az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntötte az új püspököt. Végül az erdélyi és királyhágómelléki egyházkerületek püspökei közös nyilatkozatban a jövőbeli együttműködés mellett kötelezték el magukat. /"Én, Pap Géza esküszöm..." Beiktatták az Erdélyi Református Egyházkerület 45. püspökét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2001. február 1.
Jan. 31-én Orbán Viktor kormányfő fogadta az új kárpát-medencei hírszolgálat rádiós tudósítóit. Véleménye szerint minden bizonnyal átalakítja mind terjedelmében, mind pedig tartalmában a hírműsorok szerkezetét, ha a Magyar Rádió határon túli tudósítói a helyszínről szállítják majd a híreket. Emlékeztetett arra, hogy voltak olyan történelmi időszakok Magyarország életében, amikor a hírek többnyire Moszkvából vagy Amerikából érkeztek. De - miként fogalmazott - jelenleg felerősödött az a felismerés, hogy sorsunk a közeli térséghez kötődik. - A Magyar Rádió új kárpát-medencei tudósítói közelebb lesznek a valóságos helyzethez, ennek eredményeként a rádió hírműsorai is közelebb kerülnek a mostani valósághoz - tette hozzá a miniszterelnök. A találkozón Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy valamennyi parlamenti pártban lesznek olyan képviselők, akik pártállásra való tekintet nélkül megszavazzák a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt, és az Országgyűlésben a szavazás nem lesz pártkérdés. Orbán Viktor utalt arra, hogy a magyar társadalom gondolkodásában pozitív változás következett be a határon túli magyarok megítélésének kérdésében, s ahogy az ország kilábalt a nehéz helyzetből, kialakult az egészséges gondolkodásmód. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény előkészítése idején elkészült közvélemény-kutatás adatai szerint jelenleg a magyar társadalom mintegy 60 százaléka egyetért a jogszabály megszületésével. /Közelebb a valóságos helyzethez. Orbán Viktor fogadta a Magyar Rádió kárpát-medencei tudósítóit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2001. február 3.
Febr. 1-jén Kolozsváron a Duna Televízió vezetői beszélgettek a megjelentekkel az intézmény arculatváltoztatási kampányáról. Pekár István elnök bejelentette, hogy idén augusztus 20-tól a Duna tv adása az észak-amerikai földrészen is vehető lesz. Az általunk látott műsorból Amerika hatórás, angol nyelven feliratozott változatot lát majd, mert bár ott másfél milliónál többen vallják magyarnak magukat, a nyelvet legfeljebb kétszázezren beszélik. Erre idén 800, jövőre 400 millió forintot kapnak a magyar költségvetésből. Ezzel párhuzamosan a Duna tv-t a Kárpát-medence hírtelevíziójává kívánják változtatni. A Duna tv, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió ugyanakkor 3-400 millió forintos hozzájárulással kárpát-medencei hírügynökséget hoz létre. - Bayer Zsolt közművelődési igazgatóhelyettes arról szólt, hogy a fiatalok irányába kívánnak nyitni, de nem hajlandók a kereskedelmi tévék stílusát átvenni. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a Kalendáriumot unalmasnak tartja. Mózes Árpád evangélikus püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna Televíziónak nem csupán a nemzeti, de az erkölcsi nevelés is kötelessége. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Beszélgetés a Dunáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2001. február 6.
Székelykeresztúr tanácsa egyetértett a Keresztúr nevű települések szövetségének létrehozásával. A Kárpát-medencében körülbelül negyvenegy Keresztúr nevű település létezik, ezek közül Erdélyben tíz rokonnevű helység található. Ez év szeptember 8-10-e között a Budapest XVII. kerületében lévő Rákoskeresztúron tartják a következő találkozót. /Keresztúriak szövetsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./
2001. február 12.
A Géniusz (Kolozsvár) ifjúsági ismeretterjesztő szemle legújabb számában is helyet kapott a honismeret, helytörténet, vallástudomány és az irodalom is, jelezte Józsa István főszerkesztő. Ebben a számban - többek között - Dukrét Géza írt a Szent Jobbról és Szentjobb község történetéről, Bíró Gábor az Udvarhely környéki építészeti emlékekről, Kőhalmi Zoltán a romániai magyarságának kilátásairól, Józsa István Kempelen Farkasról írt, dr. Bartha Zoltán a tavaly nov. 15-19-én Szabadkán és Újvidéken lezajlott Kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok III. találkozójáról számolt be. /Ördög I. Béla: Formájában és tartalmában színes Géniusz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2001. február 17.
Háttérbeszélgetésre hívták össze jan. 16-ra a határon túli magyar sajtó képviselőit a Határon Túli Magyarok Hivatalába, Budapestre, a téma a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet volt. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a sajtó képviselőinek bemutatta a státustörvényként közismertté vált törvénytervezetet. Az Országgyűlés várhatóan még márciusban megvitatja, így várhatóan 2002. január 1-jétől lép életbe a törvény. A törvény célja a határon túli magyarok otthonmaradásának támogatása, "az 1000 éves kárpát-medencei status quo megőrzése". A jogszabály egy olyan kerettörvény, amely végrehajtási rendeletekké fog kiegészülni, ezeket majd a szaktárcák dolgozzák ki. Elképzelések szerint ajánló szervezetek fognak a határon túl működni. Az előzetes felmérések szerint 20-25 iroda fogja a közel 2 milliós igénylést összegyűjteni és a magyar állam felé továbbítani. Az ajánló szervezetek tagjait a reprezentatív határon túli magyar társadalmi szervezetek, egyházak által jelölt, köztiszteletben álló, kiemelkedő közéleti személyiségek lesznek. A magyar hatóságok által kiállított, fényképpel ellátott "magyar igazolványt" az igénylő legegyszerűbben úgy kapja meg, ha írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy ő magyar nemzetiségű, és az ajánló bizottság tagjai meggyőződnek arról, hogy tud magyarul. A vegyes házasságokban élők között az igazolvány miatt nem adódik majd konfliktus, hiszen ha az egyik házastárs már rendelkezik magyar igazolvánnyal, akkor férje/felesége is megkaphatja azt. A további figyelembe vehető kritériumok: szülei közül egyik magyar nemzetiségű, valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja, valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartják számon, magyar oktatási nyelvű közoktatási intézménybe járt legalább négy évet, vagy gyermekei magyar oktatási nyelvű intézményekben járnak. Nem minden kritériumnak kell teljesülnie kötelezően: például nem kell mindenki RMDSZ-tag legyen, elég, ha magyarnak vallja magát írásban, és tud magyarul beszélni, ugyanakkor a katolikus egyházhoz tartozó moldvai csángók is kérhetik a magyar igazolványt. /Vass Enikő: Budapesti vita a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2001. február 17.
Gazda Árpád beszélgetett a Kölcsey-díjjal kitüntetett Kányádi Sándorral. A költő elmondta, hogy kapott már Kölcsey-emlékplakettet, amelyet évente adnak ki Szatmárcsekén a Himnusz születésének évfordulóján. Kányádi Kossuth-díjas, Herder-díjas, és más elismeréseket is kapott. Kányádi évente száznál is több találkozót tart, a Kárpát-medencében, Magyarországon és Felvidéken is sok helyen megfordult. - Az elmúlt rendszerben, amikor vendégei érkeztek, Kányádi figyelmeztetett a lehallgatóra. "Lehetséges, hogy most is lehallgatnak, de ez nem érdekel. Akkor sem érdekelt, csak annyiban, hogy mások ne kerüljenek bajba miattam". A költő megállapította: "mi, nemzetiségi magyarok, akár kormányon vagyunk, akár ellenzékben, mindig ellenzékiek leszünk a többség tudatában." Azelőtt a magyar írók, költők az élő lelkiismeret szerepét is betöltötték a nemzet történetében. Mára azonban ennek vége: profánul is el lehet mondani, ha rossz a világ. Az irodalom megszabadult a "közteherviseléstől". /Gazda Árpád: Közteherviseléstől szabadult irodalom. Beszélgetés a Kölcsey-díjjal kitüntetett Kányádi Sándorral. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2001. február 23.
A marosvásárhelyi Ezüstfenyő egy hónapos kanadai turné előtt áll. Az együttest Szabó Sándor hívta meg - egykor maga is Kolozsvárról származott oda -, aki nem csak szervezőjük, vendéglátójuk is. Neki köszönhetően hét különböző helység magyarsága előtt lép színpadra a Széllyes Sándor köré csoportosult együttes, hiszen ő maga szinte állandó vendége a kanadai magyarságnak. A kisegyüttes többi tagjai: Szélyes Ferenc színművész, Kovács Panna és Barabás Levente táncospár, valamint Kilyén Ilka színművész. A Kárpát- medence különböző magyar lakta településeiről származó varrottasok, szőttesek borítják majd a színfalakat, érzékeltetve, hogy a Kárpát-medencei magyarság üzenetét hozták egy másik kontinensre. /Kanadába készül az Ezüstfenyő. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2001. február 23.
A marosvásárhelyi Ezüstfenyő egy hónapos kanadai turné előtt áll. Az együttest Szabó Sándor hívta meg - egykor maga is Kolozsvárról származott oda -, aki nem csak szervezőjük, vendéglátójuk is. Neki köszönhetően hét különböző helység magyarsága előtt lép színpadra a Széllyes Sándor köré csoportosult együttes, hiszen ő maga szinte állandó vendége a kanadai magyarságnak. A kisegyüttes többi tagjai: Szélyes Ferenc színművész, Kovács Panna és Barabás Levente táncospár, valamint Kilyén Ilka színművész. A Kárpát- medence különböző magyar lakta településeiről származó varrottasok, szőttesek borítják majd a színfalakat, érzékeltetve, hogy a Kárpát-medencei magyarság üzenetét hozták egy másik kontinensre. /Kanadába készül az Ezüstfenyő. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2001. február 24.
Febr. 17-én a világ minden tájáról éves tanácskozásra gyűlt össze az immár kilencven különféle szervezetet magába foglaló Duna Televízió Baráti Körök Társasága. Az eszmecserére a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában került sor. Dr. Szöllőssy Árpád, az alapítvány elnöke emlékeztetett, hogy az Alapítvány létrehozásának időpontjában komoly veszély fenyegette a Duna Televíziót. Az akkori kormánykoalícióban ténylegesen felmerült a Duna Televízió megszüntetésének gondolata és beolvasztása valamelyik állami televízióba. Az Alapítvány létrehozásával ezeknek a terveknek ellenszegülve jöttek létre a Baráti Körök, nem csak az utódállamokban és Magyarországon, hanem a világ minden részében. Pekár István, a Duna Televízió elnöke részletesen beszámolt az elmúlt hónapokban végbement változásokról. Elmondta, a kulturális értékek közvetítése mellett megtették a kezdeti lépéseket ahhoz, hogy a "Duna" a Kárpát-medence hírtelevíziójává váljon. A társaság készül az amerikai sugárzás bevezetésére, melynek kezdetét augusztus 20-ára időzítik. A napi 19 órás adás leglényegesebb elemeit 6 órában sűrítik majd, melyet a könnyebb érthetőség kedvéért angolul is feliratoznak. Aggodalmát fejezte ki az amerikai sugárzás rentabilitását illetően, mondván, ezt a lengyeleknek hat év elteltével sem sikerült elérniük. /Duna Televízió Baráti Körök V. találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 24./
2001. február 27.
Az Áprily Lajos Középiskola /Brassó/ igazgatója, Nedeczky László ismertette helyzetüket. Végre megkapták az ígért hárommilliárd lejes világbanki támogatást, s ezt az összeget a megegyezés szerint az önkormányzat kiegészítette harmincszázaléknyi hozzájárulással. A pénz két iskolát, az Andrei Saguna Kollégiumot és az Áprily Lajos Középiskolát illeti. Megkezdték a felújítást, így az iskola fűtőberendezésének a korszerűsítését. Remélik, tizennyolc hónapon belül új, korszerű köntöst kap a már omladozó épület. - Szinte minden tanáruk elismert szaktekintély a maga területén. Bálint Ferenc informatikatanár az iskola diákszínjátszó csoportjával, a határon túl is ismert Grimasszal is foglalkozik, Bencze Mihály matematikatanár a Kárpát-medencében egyedüliként jelentet meg angol nyelvű matematikai lapot, az Oktogont, de a tanítványaival közösen szerkeszt egy diákoknak szóló matematikai lapot is. A rendszerváltás utáni esztendőkben gyakran foglalkozott a magyar sajtó az Áprily Lajos Középiskola gondjaival, azonban a helyi RMDSZ megalkuvásának köszönhetően nincs változás: az épületbe befészkelte magát a 6-os számú román általános iskola, s bár lenne hová költöznie, még mindig ott működik. Több mint ezer diák tanul, két váltásban az iskolában. Nincs elég tanterem, laboratórium. Bentlakás hiányában sokan kénytelenek a román középiskolákat választani. "A hatalom így újból győz, miközben a mi elöljáróink hálásan tapsolnak a félmegoldásoknak." - állapította meg az igazgató. Az RMDSZ-vezetők nem merik napirenden tartani a szülők és diákok jogos követeléseit minden kül- és belföldi szervezetnél - az úgynevezett tolerancia jegyében. /Váradi Mária: Elkelne az elismerés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./
2001. február 28.
Már áll a felsőháromszéki nagyközség, Gelence központjában a díszes milleniumi emlékmű. A fából készült alkotás mesterien ötvözi a keresztet a Szent Korona elemeivel, s ez a helybeli faragóművész, Kelemen Dénes alkotása. Folyamatban van a híres műemléktemplom kazettás mennyezetének restaurálása, amely freskói révén az UNESCO nyilvántartásában is szerepel. Itt működik ugyancsak Kelemen Dénes és fia, Botond vezetésével a 15-ös székely határőr-gyalogezred ütege, mint hagyományőrző csoport. Most állítják fel Gábor Áron egykori ágyújának mintájának mását, melyet az anyaországi Mosonmagyaróváron öntöttek. Ugyancsak a millenneumot fogja köszönteni két nyári esemény is: a neves történészről, Jancsó Benedekről fogják elnevezni a helybeli iskolát, és ide is ellátogat az a küldöttség (emlékbizottság), amely a Kárpát-medencének azokat a helységeit járja be, ahol a Szent László királyt és a Szent László legendát ábrázoló freskót és falfestményt őriznek a templomok. Ez alkalommal megtekinti a híres gelencei falfestményt Dávid Ibolya igazságügyi miniszter is. /Millennium Gelencén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2001. március 3.
A Magyar Távirati Iroda (MTI) műholdas hírszolgáltatására vonatkozó szerződést írtak alá március 1-jén Budapesten a Kárpát-medencei magyar lapok képviselői, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének vezetői a nemzeti hírügynökséggel. Ezt ellátták kézjegyükkel az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának reprezentánsai is. Az elmúlt évhez hasonlóan, az idén is tíz határon túli magyar szerkesztőség - köztük a Bihari Napló - részesül hírszolgáltatásban. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) budapesti székházában rendezett szerződés-aláírást sajtótájékoztató követte. Vas Éva, az MTI gazdasági elnökhelyettese kiemelte a határon túl élő magyarság hiteles tájékoztatásának fontosságát. Hozzáfűzte, hogy ezt az együttműködést a jövőben is folytatni kell. Bátai Tibor, a HTMH Dokumentáció, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy az MTI műholdas hírszolgáltatása jól beépült a Kárpát-medence meghatározó magyar lapjaiba, segíti a lapszerkesztők operatív, kiegyensúlyozott tájékozódását és az olvasók sokrétű tájékoztatását. 1997-ig a HTMH kötötte meg a hírszolgáltatási szerződést, amelyet a rendelkezésére álló sajtótámogatási alapból finanszírozott, 1995-től az Illyés Közalapítványnál megpályázott összeg terhére. 1997-ben felmerült a közvetlen szerződéskötés lehetősége a szerkesztőségek és az MTI között, így lehetővé vált az áruforgalmi adó megtakarítása. Először 1993-ban kötöttek hírszolgáltatási megállapodást öt újsággal, ma már tíz határon túli magyar lap veheti igénybe ezt. A Bihari Napló 1999 óta kapja az MTI híreit. Bátai Tibor elmondta: az MTI hírszolgáltatás jelentős hozadéka, hogy továbbra is egységes marad a magyar nyelv. A magyarországi közszolgálati elektronikus sajtó egy átfogó Kárpát-medencei magyar médiaháló kiépítésén dolgozik. Az idén 37 millió forintot szántak arra, hogy az MTI híreit felhasználhassák a határon túli magyar lapok. Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke kifejtette: néhány héten belül megkezdi működését az erdélyi magyar hírügynökség, amely részese kíván lenni az alakuló egységes magyar médiahálónak. /Rais W. István: Ünnepélyes szerződéskötés Budapesten. Hírszolgáltatás Kárpát-medencei magyar lapoknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 3./
2001. március 6.
Márc. 3-án este a Kossuth Rádióban utoljára hangzott fel a Miska bácsi levelesládája határok nélkül c. műsora. Félévszázad után megszűnik a magyarországi és a környező országok magyar gyermekeinek szóló kiváló műsor. Aki majdnem ötven évig szerkesztette, Miska bácsi - Padisák Mihály - nyolcvan évesen, megfáradtan, visszavonul az állandó, rendszeres munkától. A félévszázad során érkezett mintegy félmillió levél - amelyekre a régóta valóságos intézménynek számító Miska bácsi munkatársaival együtt rendszeresen, a műsorban vagy levélben válaszolt. Ezzel a magyarországi, Kárpát-medencei, sőt belgiumi vagy svédországi gyermekek mindennapjait, örömeit, gondjait tárta a rádión keresztül a világ elé. A Levelesláda kapocs volt, az összetartozás tudatosítója akkor, amikor ezt még nem lehetett nyíltan kimondani. Padisák Mihály műsorával olyan művet alkotott, amelyről lehetetlen nem a legnagyobb elismeréssel beszélni. Ezentúl szombaton 20.40-kor a Miska bácsi levelesládája helyett A fiatalok hullámhosszán c. műsor jelentkezik. Alkotói remélhetőleg folytatják elődük nagyszerű munkáját. /J. Gy. [Jámbor Gyula]: "Csendes zugot százezrek szívében" Bezárult Miska bácsi levelesládája. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2001. március 8.
Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2001. március 14.
A Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) műegyetemi hallgatóinak csoportja ismét megszervezi - immár harmadszorra - a Kárpát-medencei magyar egyetemisták vagy hivatalos nevén a Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciáját, amelyet idén március 23-25. között tartanak a Temesvári Műegyetem Villamosmérnöki Karán. Az idei összejövetelről Balla Réka és Bakk Jutas szervezők tájékoztattak. Elmondták, hogy a szervezéssel járó költségeket megpályázták különböző alapítványoknál. Segítséget kaptak az Erdélyi Tudományos Egyesülettől, a temesvári Techné vezetőségétől dr. Delesega Gyula elnök személyében és nem utolsósorban az alma materüktől. A rendezvény két patrónusa - Pokorni Zoltán magyar tanügyminiszter és dr. Nicolae Robu rektor-helyettes - támogatása sokat jelent. Hatvanon felül van azoknak a száma, akik már biztosan eljönnek. - A szakosztályon belül mindenki tetszés szerinti témát választhat, de tartania kell magát a szabályzathoz, mely szerint egy-egy előadás nem tarthat tovább hét percnél, és a dolgozat megvédése további három és fél percnél. Szerkesztenek egy katalógust, amiben kivonatosan minden dolgozat benne lesz, több száz példányban kinyomtatják, és valamennyi résztvevőnek adnak belőle. /Sipos János: Kárpát-medencei magyar műszaki hallgatók találkozója Temesváron. Tudományos diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./
2001. március 15.
A kárpát-medencei magyar fiatalok közösségeit tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tagjai márc. 15-17. között háromnapos ünnepi konferenciát tartanak a szlovéniai Lendván. Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az eseményen a többi közt részt vesznek az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a történelmi egyházak ifjúsági közösségeinek, valamint a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek képviselői. A konferencián ott lesznek a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai, továbbá több minisztérium vezetői, illetve munkatársai, így például Deutsch Tamás, az ifjúsági tárca vezetője és Szabó László helyettes államtitkár is. A közel másfél éve alakult, a magyar fiatalok szervezeteit összefogó MIK elsősorban közösségteremtő feladatokat kíván szolgálni, célja, hogy élő kapcsolat alakulhasson ki a Kárpátalján, az Erdélyben, a Délvidéken, Szlovéniában, Burgenlandban, Szlovákiában és az anyaországban élő ifjúsági közösségek és azok tagjai között. A MIK mostani ülésének napirendjén szerepel a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló, státustörvényként ismertté vált törvénytervezet megvitatása is. Szó esik majd az ősszel kezdődő, a határon túli magyar fiatalok közösségeit, illetve azok életlehetőségeit és helyzetét feltérképező kutatási programról is. A trianoni döntés óta most első alkalommal készül majd generációs körkép a Kárpát-medencében élő magyar fiatalok helyzetéről. Hozzátette: a kutatás első, összesített adatait várhatóan decemberben hozzák majd nyilvánosságra. /Magyar Ifjúsági Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./
2001. március 16.
Orbán Viktor miniszterelnök márc. 15-e alkalmából üdvözletett küldött a kárpát-medencei magyaroknak, melyet az ünnepségeken felolvastak: Még csak tegnapelőtt volt, hogy az Oszmán Birodalom zászlaja lengett Buda várán. S hol vam már az a birodalom? Szinte csak tegnap volt, hogy az osztrák császár az orosz cár segítségével vérbe fojtotta szabadságharcunkat. S hová lettek azóta a cárok? Csak néhány perce, hogy a világtörténelem utolsó kolosszusa végigcsörömpölt lánctalpaival fővárosunk utcáin. S hol van már az az ország, amely ezt megtette velünk? A víz szalad, a kő marad. A történelmi csapások soha nem roppantották meg a magyarság gerincét: végig ugyanaz a szabadságvágyó és alkotó nemzet maradt. Bár a szörnyűségek megviselték derűlátásunkat, nem csonkították meg életkedvünket, jövőbe vetett reményünket, hajóröptető hitünket. Az új évezred első márciusának idusán megadatott, hogy azzal a jó hírrel forduljak a nemzethez, hogy a rajtunk ejtett sebek begyógyulóban vannak. Mátyás király óta nem álltak ilyen biztatóan a csillagok. Rövidesen egy széles európai haza keretein belül egyesülnek az egymást elveszített nemzetrészek. Isten segedelmével az új évezrednek emelt fővel, tiszta lappal és nyitott lélekkel indulhatunk neki. /Üdvözlet a kárpát-medencei magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2001. március 16.
Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2001. március 16.
Kárpáti Krónika címmel márc. 19-től új hírműsor indul a Magyar Televízión, az M2-n. Mátay László főszerkesztő-helyettes elmondta, az új televíziós műsor a határon túli magyarság életéről kíván friss és hiteles képet nyújtani a nézőknek. Az adásban a tudósítások, hírek és a Kárpát-medencei időjárás-jelentés mellett lapszemlével is szolgálnak majd. Jelezte: a műsor alapelve, hogy a határon túli tudósítók maguk számoljanak be saját életükről, ezért a szerkesztők a munkában elsősorban állandó munkatársaira számítanak. A Kárpáti Krónika hétfőtől péntekig a Ma reggel című műsor keretében fél hétkor kezdődik és az adást 8 órakor megismétlik. /Hétfőtől Kárpáti Krónika. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./
2001. március 20.
Márc. 15-én mintegy 200-250 résztvevő jelenlétében igen visszafogott hangulatban zajlott a vesztőhelyi koszorúzás Aradon. A rendszerváltás óta először rögzítették videószalagra hivatalosan és feltűnően a csendőrség egyenruhás operatőrei az egész ceremóniát. A megemlékezés a román és a magyar himnuszok meghallgatásával kezdődött, a szervezők végig igyekeztek biztosítani a kétnyelvűséget, csak a Tokay György képviselő által mondott rövidített román beszéd miatt húzták fel kissé az orrukat a román újságíró kollégák s nemtetszésüknek természetesen hangot is adtak a másnapi lapokban. Florin Remetan aradi alprefektus felolvasta Adrian Nastase román miniszterelnök üzenetét, Sipos Ilona kolozsvári konzul pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kárpát-medencei magyarsághoz intézett gondolatait tolmácsolta. Tokay György RMDSZ-es képviselő beszélt, Dinnyés József magyarországi előadóművész rövid fellépése után elhangzott a Miatyánk magyarul és románul, majd következett a koszorúzás. A vesztőhelyi ünnepség után a részvevők zöme a Minorita-rendház udvarán felállított Szabadság-szoborhoz zarándokolt, ahol Bognár Levente alpogármester mondott rövid beszédet. Este a Minorita palota nagytermében zenés-irodalmi összeállítással zárult az aradi megemlékezés. /(Péterszabó Ilona): Vesztőhelyi koszorúzás - visszafogott hangulatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2001. március 20.
Márc. 17-én Aradon, a minorita rendházban találkoztak a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózatának romániai közösségei. Megnyitó beszédében Molnár Melinda, romániai fő szervező rendkívüli fontosságot tulajdonított annak, hogy a HÁLÓ segítségével a Kárpát-medence közel 700 magyar közössége talált egymásra. /Aradon először. HÁLÓ-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./ Molnár Melinda /Székelyudvarhely/ katolikus újságíró a Háló Egyesület alelnökeke, Kárpát-medencei összekötője elmondta, hogy a Háló a katolikus magyar lelkiségi csoportokat, szervezeteket fogja össze. Évente egy alkalommal Kárpát-medencei találkozót szerveznek, mindig más országban. Legutóbb Magyarországon, Pannonhalmán találkoztak, a következő összejövetel október 26-29-én Székelyudvarhelyen lesz, ahova főként a Háló-szervezőket várják. A táborhoz szükséges anyagiakat a magyarországi Háló Egyesület pályázta össze. A Háló Magyarországon indult el, a nyolcvanas években. Erdélyben az áttörés 1996 októberében történt Csíksomlyón, a Kárpát-medencei találkozó megszervezésével. "Mindez azt bizonyítja: ha a Mester fogja a Hálót, közelebb jutunk a parthoz, a táplálékhoz, egymáshoz. Ez a legfontosabb" - állapította meg Molnár Melinda. /Ha a Mester fogja a Hálót... = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./
2001. március 21.
A Gyergyószárhegyen levő alkotóközpont két sikeres pályázatának első tételei már megérkeztek - tájékoztatott Kassay Péter, az alkotóközpont ügyvezető igazgatója -, a csaknem 1 milliárd lejből befejeződnek a kastély állagóvási munkálatai. A régészeti kutatások 90-95%-ban befejeződtek, a további kutatásokat egy sikeres pályázat nyomán az Entz Géza Alapítvány támogatja, a régészek májusban és szeptemberben fognak dolgozni a kastélynál. Az Asszonyok Házának statikai szakvéleményezése folyamatban van. Kastélyrestauráló konferenciára májusban fognak összegyűlnie a szakemberek. Az alkotóközpont képzőművészeti gyűjteményéből már útnak indította a vándorkiállítást Csíkszeredába, folytatva a sort Bukaresttel, Marosvásárhellyel és Budapesttel. Bukarestbe a Magyar Köztársaság Kulturális Központja hívta meg, Budapesten a Károlyi-palotában lesz a Figura Stúdiószínházzal a közös bemutatkozása. Május-júniusban újra összegyűlnek a kolostorban az alfalvi képzőművészek, júliusban a Borsos Miklós Alapítvány gyermekképzőművész-táborának, ad otthont, július-augusztusban a hagyományos nemzetközi alkotótábornak, novemberben az "Idős képzőművészek táborának". Augusztus-szeptemberben az idén sem marad el a népművészeti hagyományokat ápoló Szépteremtő Kaláka, s júliusban - első alkalommal - magyar művészettörténészek is találkozni fognak a ferences kolostorban. Október Filmkép címmel összehívják a filmrendezők táborát. A filmeket itt fogják elkészíteni. Újdonság, hogy csereművésztábort szerveznek a budapesti V. kerülettel, amely Rozsnyón működtet egy alkotótábort, onnan ők fognak 5-6 képzőművészt ide küldeni. Folyik az adatbázis kiépítése: nyilvántartásba veszik a Kárpát-medence képzőművészeit és képzőművészettel foglalkozó intézményeit. /Filmrendező tábor is lesz Szárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
