Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2235 találat lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 2221-2235
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. július 15.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) egyesült Kárpát-medence régiótanácsa megalkotta alapszabályát és működési szabályzatát és ezzel "a legitim testület legitim működése biztosított" , közölte júl. 13-án a testület tanácskozása szünetében Virágh Pál, a régiótanács társelnöke. Emlékeztetett rá, hogy az MVSZ küldöttgyűlése ez év áprilisában döntött a korábbi két régiós szervezet, az anyaországi és a kárpát-medencei egyesüléséről. Patrubány szavai szerint a régiótanács mély aggodalommal tekint a romániai népszámlálás adataira, amelyek azt mutatják, hogy az elmúlt tíz évben 200 ezerrel fogyott az erdélyi magyarság száma. Az MVSZ Kárpát-medencei régiótanácsa felhívja az RMDSZ-t, hogy végezzen saját maga népszámlálást az erdélyi magyar közösség pontos számának meghatározása érdekében. A testület foglalkozott azzal a közelmúltban Szlovákiában elfogadott törvénnyel is, amely ismét állami tulajdonba juttatná az egykor Benes-dekrétummal elvett, akkor magyar tulajdonban lévő földeket. /Megalakult az MVSZ Kárpát-medencei régiótanácsa. Patrubány Miklós ismét Trianont emlegeti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2002. július 16.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem között megállapodás született arról, hogy a Bolyai Nyári Akadémia idei tanfolyamainak hazai hallgatói a pedagógusok kötelező ötévenkénti továbbképző tanfolyamainak megfelelő tanúsítványt kapnak. A Bolyai Nyári Akadémia ünnepélyes megnyitóján Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára jelentette be a jó hírt. Lászlófy Pál elnök rövid visszatekintést tett az elmúlt tíz év küzdelmeire, eredményeire. Pomogáts Béla irodalomtörténész A magyar nyelv és irodalom az európai integrációban címmel tartott előadást. Az Anyanyelvi Konferencia elnöke elmondta, hogy bár Mátyás király idején a Kárpát-medence lakosságának 80 százaléka volt magyar, ez az arány mára 50 százalékra csökkent. Ennek ellenére a magyar nyelv helyzete a nagyvilágban sokkal előnyösebb. Egy tanulmány szerint, amely 6000 nyelvet rangsorolt a beszélők száma szerint, a magyart a 45. helyre tette. /Takács Éva: Hivatalos továbbképzőnek ismerik el a tanfolyamokat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./

2002. július 17.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Máért előtt. A kedvezménytörvény módosítását úgy kell elvégezni, hogy a lényegét ne érintse. A népesség csökkenése általános magyar jelenség a Kárpát-medencében, amelyet közösen kell elemezni, hangsúlyozta. Markó a kivándorlás gondját nevezte a legfájdalmasabb és legsürgetőbb problémának. Nem lehet tilalmakkal Magyarország szívóhatását sem megszüntetni. /Gózon István: Mi lesz a Kárpát-medencei magyarság fogyatkozásával? Markó Béla nyilatkozata a MÁÉRT előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2002. július 18.

Júl. 17-én tartotta a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) ülését Budapesten. Medgyessy Péter kormányfő beszédében hangsúlyozta, a kedvezménytörvényre vonatkoztatva, hogy a maximumot kell teljesíteni mások minimális provokálásával. - Örülnénk, ha jobban megismernének bennünket azok, akik sandán, néha gyanakvóan néznek ránk - tette hozzá a miniszterelnök. Kabinetje céljai között említette a hagyományok, a nyelv ápolását, a nemzeti identitás megőrzését, növelését az európai integráció keretei között, továbbá: azonos jogokkal csatlakozni az Európai Unióhoz. A lényeges elemek között említette a kormányfő a szülőföldön boldogulás elősegítését, a határon túli magyarság igényeinek megismerését, feltárását, a szomszédos államokkal, valamint a határon túli magyarok képviselőivel való folyamatos párbeszédet. Mint mondta, megmaradtak, bővülnek, de átláthatóbbá, igazságosabbá, arányosabbá válnak az anyaországból érkező támogatások. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy Budapesten hozzák létre a Magyar Nemzet Házát, rendezzék meg egy éven belül a tudós magyarok, valamint a gazdaságban sikeres magyarok találkozóját, illetve szervezzenek konferenciát arról, hogy az egyházak milyen szerepet töltöttek, tölthetnek be a magyar nemzet életében. A MÁÉRT-ot levélben köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök, fontosnak nevezte "a nemzet országhatárokon átívelő parlamentje" intézményesítésének továbbvitelét, célként említve például a határon túli magyarok "szomorú, de nem eleve elrendeltetett" létszámfogyásának megállítását. A határon túli magyarság támogatásához szükséges források döntő részét, a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében, az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben az új kormány - jelentette ki Kovács László a MÁÉRT ülésén. A támogatások elosztását az érintettek bevonásával, döntési joguk csorbítása nélkül kell végezni. Hangsúlyozta: minden, a határon túli magyarsággal kapcsolatos döntést csak az érintettek legitim szervezeteinek, vezetőinek véleményét kikérve és azt maximálisan figyelembe véve lehet meghozni. Kovács szerint bonyolult jogi helyzetet teremtett a Orbán-Nastase-megállapodás. Kovács László jelezte: a helyzet tisztázására megkezdték a szomszédos országok kormányaival való konzultációt. A külügyminiszter jelezte: a határokon átnyúló együttműködés elősegítésére Közép-európai Híd elnevezéssel alapítványt hoznának létre. Bővítenék a vállalkozás-fejlesztési irodák hálózatát, és az elképzelések között egy olyan kedvezmény bevezetése is szerepel, amely a magyar vállalkozókat a szomszédos országokban történő befektetésekre ösztönözné. A hazájukban tanuló magyar anyanyelvű középiskolások, egyetemisták támogatására egy Ady Endréről elnevezett ösztöndíjrendszert hozna létre a kormány, a szórványmagyarság anyanyelvi képzésére pedig szórványkollégiumokat létesítenének. A MÁÉRT következő ülésén tárgyalnak a kedvezménytörvény módosításának az alapelveket nem érintő javaslatáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint eredményesnek és rendkívül fontosnak nevezhető a tanácskozás, hiszen sok olyan alapelvet sikerült tisztázni, amelyben a felek között egyetértés van. Kiemelte: egyetértés van abban, hogy a támogatások esetében mindent a szülőföldön való boldogulásnak kell alárendelni abban az időszakban, amikor a Kárpát-medencei magyarság jó helyzetben van, hiszen dinamikusan fejlődő anyaországgal rendelkezik és jó pozíciót értek el hazájukban a határon túli magyar szervezetek is. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arról beszélt, megnyugtató biztosítékot kaptak arra, hogy a magyar-magyar és a jószomszédi kapcsolatok területén folyamatosság érvényesül, amely az euroatlanti integrációval párhuzamosan, összhangban valósul meg. /Eddigi legbékésebb MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2002. július 20.

Tizenegyedik alkalommal hívta össze vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A háromnapos rendezvény júl. 19-én kezdődött Hódmezővásárhelyen. Turcsány Péter, a szövetség ügyvezető elnöke bejelentette, hogy a hazai és határon túli irodalmi egyesületek több mint félszáz képviselője érkezik az összejövetelre. /Irodalmi társaságok vándorgyűlése Hódmezővásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2002. július 22.

1910-ben Kolozsvár lakosságának 96%-a magyar ajkú volt, és a 2002-es népszámlálás adatai szerint ez az arány 18,86%-ra süllyedt! Emellett senki nem állhat tovább közömbösen, írta dr. Újvári Ferenc, hanem minden Kárpát-medencei állampolgár kiáltsa világgá: tűz van, égünk, pusztulunk, ha nem tesszük meg a szükséges intézkedéseket. "Az elmúlt 81 év alatt hány magyar ajkú román állampolgárt mészároltak le Szárazajtán, Egeresen stb.? Hányan haltak meg az óromániai börtönökben ártatlanul, például Zsilaván? Hány magyart hoztak olyan helyzetbe szélsőséges-nacionalista polgártársaink, hogy elhagyják hazájukat, szülőföldjüket? Hányat kényszerítettek teljes asszimilációba? Hány magyart sodortak öngyilkosságba? Az eltávozottak lakóházaiba milyen létszámú állampolgárokat telepítettek be Óromániából a Kárpát-medencébe, azokat is kényszerítve elhagyni saját otthonaikat és szülőföldjüket?" A cikkíró emlékeztetett az 1918. december 1-i Gyulafehérvári Határozatra. /Dr. Újvári Ferenc: "...E fiúkért valaki felelős..." = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2002. július 23.

A Kárpát-medencei magyar nagycsaládok találkozóját Pécsett tartották meg az idén. Az immár ötödik alkalommal megrendezett esemény főszervezője a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, mely kétévenként tartja meg ezeket a találkozókat. A megjelentek között akadt tizenhárom gyermekes család is. Erdélyt a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, bélafalvi, nyárádszeredai és nagyváradi nagycsaládosok képviselték. /Ferenczi Róbert: Nagycsaládosok találkozója. Egy tizenhárom gyerekes család is eljött. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2002. július 24.

Júl. 24-én zárja kapuját Illyefalván az ötödik Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és Kovászna Megye Tanácsa közösen szervezett. A táborozóknak Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója mutatta be az illyefalvi Séra-kúriában berendezett irodalmi kiállításokat. Kakas Zoltán néprajzkutató bemutatta a Beszélő kövek című CD-t, és a kövekhez kötődő mondák, legendák világába kalauzolta hallgatóságát, Kisgyörgy Zoltán helytörténész a háromszéki harangokról tartott előadást, dr. Péntek János egyetemi tanár az erdélyi nyelvjárásokról, Péter Sándor középiskolai tanár helynevekről értekezett, másnap a versértelmezésé volt a főszerep Egyed Emese egyetemi tanár irányításával. /(fekete): Kárpát-medencei anyanyelvi tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ A táborba a Felvidékről, a Vajdaságból, a magyarországi Veszprém megyéből, illetve Aradról és Nagybányáról érkeztek az anyanyelvi vetélkedőkön, műveltségi, művészeti versenyeken jeleskedő fiatalok. A főszervező, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) a pedagógusszövetségekkel vette fel a kapcsolatot, így verbuválták össze a jutalomtáborozásban részesülő 21 iskolást. /Farkas Réka: Tíz nap a magyar nyelvért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2002. július 24.

Hódmezővásárhely, Arad testvérvárosa volt a házigazdája az Irodalmi Társaságok Szövetsége ez évi, XI. vándorgyűlésének. A Szövetség egész Kárpát-medencéből tömöríti az irodalmi köröket és társaságokat. Aradot Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke képviselte. Júl. 19-én, a megnyitón Turcsány Péter, az ITÁSZ ügyvezető elnöke és Medvigy Endre irodalomtörténész elnök köszöntötte az egybegyűlteket. A tisztújítás során Turcsány Pétert és Medvigy Endrét tisztségükben megerősítették, ugyanakkor egyik alelnökké választották az aradi Pávai Gyulát. Az ITÁSZ jövő évi vándorgyűlésének házigazdája Arad lesz. /Bereczki Károly: Jövőre Arad lesz a házigazda. ITÁSZ vándorgyűlés Hódmezővásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2002. augusztus 1.

A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség második alkalommal vállalta fel a karnagyképző tanfolyamot. Július 15-20. között, Marosvásárhelyen a Kárpát-medencei kórusvezetők tanfolyamára került sor. A felvidéki, kárpátaljai, anyaországi és erdélyi résztvevők a reneszánsz karirodalom stilisztikai kérdéseivel és hat reneszánsz kórusművel ismerkedhettek meg. A tanfolyam jelentősége, hogy magyar tanít magyart Erdélyben. Szükségesek a karnagyképző tanfolyamok, mert Erdélyben nincs magyar ének- zenetanárképzés. Az utolsó, Kolozsváron magyar tagozaton tanuló zenetanárok a 70-es években végeztek. /Orosz P. József: Kárpát-medencei karnagyok tanfolyama. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

2002. augusztus 5.

Harminc tánc- és zenei együttes látványos utcai felvonulásával megkezdődött aug. 2-án a Csángó fesztivál és szorosan hozzá tartozó európai régiók kisebbségi folklórtalálkozója Jászberényben. A három napon át zajló program célja az 1991-es kezdet óta változatlan: a Kárpát-medencében, így a határainkon túli magyarlakta területeken illetve az európai országokban élő kisebbségek kulturális hagyományainak, értékeinek közkinccsé tétele. A harminc résztvevő művészeti csoport Erdélyből, a Felvidékről valamint a Kárpátaljáról illetve Európa más részeiből érkezett. Aug. 3-án folklórmisén emlékeznek meg Hodorog Luca moldvai csángó énekesről, aki az 1991-es első fesztiválra betegen érkezett. Saját kérésére a Jászberényben helyezték örök nyugalomra. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

2002. augusztus 7.

A Háló, teljes nevén a Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben alakult meg Budapesten a katolikus közösségek közötti kapcsolat javítására, a kölcsönös tájékoztatás elősegítésére. 2001-re öt országban (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia) csaknem 800 magyar közösség talált egymásra a Háló szálain. A Háló egyesülete, a Háló Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület az önszerveződő kisközösségeket támogatja Magyarországon és a határokon túl, kisebbségi sorban élő magyarság körében. Szeretné a sokféle, sokszínű, általában 8-15 fős kisközösségeket összekapcsolni, egymással megismertetni. A Háló rendszeresen szervez találkozókat is, mégpedig helyi (regionális), országos és Kárpát-medencei szinteken. Jelenleg, aug. 5-11-e között 1500 fős Kárpát-medencei Nagytábort szerveznek Zánkán. A Háló szervez tematikus táborokat és tanfolyamokat is. Ilyenek a hagyományőrző táborok, az ifjúsági irodalmi tábor, vagy a pedagógus munkacsoport találkozói és lelkigyakorlatai. /Bemutatkozik a HÁLÓ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2002. augusztus 8.

Szalacs falut Zoloch néven már 1067-ben említik. A szalacsi falubejáratnál 1997. aug. 1-jén felállított lármafa évről évre minden augusztus elején lángra lobban, hogy jelezze: megfogyatkozott a magyar, de helyén marad és élni akar. A szalacsiak lármafájának szava a Székelyföldön is párra talált. Esztendők óta megszervezik a lármafa-találkozókat, amelyekre a szalacsiak is eljárnak. Június végén találkoztak a Kárpát-medencéből mindazok, akiknél kimutatható Szent László tudata, élő legendája, és esetleg freskója is megtalálható a településen. Idén Szalacs első díszpolgárait köszöntötték. Balaskó Nándor szobrászművészt posztumusz fogadta díszpolgárává a falu. A Szalacsi Falunapoknak elmaradhatatlan része a hagyományos római katolikus templombúcsú. /Balla Tünde: Szalacs község lármafája óva inti egész Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2002. augusztus 12.

Kölcsey Ferenc Sződemeteren született, 1790. aug. 8-án. E jeles dátum alkalmából aug. 9-én immár 13. alkalommal tartottak Kölcsey-ünnepséget a református templom kertjében. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület alelnöke emlékeztetett: "Tizenkét esztendeje minden év augusztusának elején nemzeti imánk írójára emlékezünk ezen a helyen, amely az 1994-es szoboravatást követően a környék és a Kárpát-medence magyarságának kimondatlanul is nemzeti emlékhelyévé vált." Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője szerint mintha figyelmeztetne: állj meg erdélyi és partiumi magyar ember, gondold meg, hova mész, miért imádkozol, miért dolgozol. Mielőtt elmennél, gondold meg, mi lesz veled, sorsoddal, családoddal, népeddel, nemzetednek azzal a részével, amely itt marad, itt reked. Beszédet mondott többek között a Beregszászról érkezett Gajdos István, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának alelnöke, képviselő, Erdei D. István, az RMDSZ parlamenti képviselője és Kötő József, az EMKE elnöke. /Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 12./

2002. augusztus 13.

Az Erdélyi Napló exkluzív interjút készítette Orbán Viktorral, aki tizenvalahányadik alkalommal volt vendége már a bálványosi tábornak. A "mögöttünk hagyott négy esztendőnek egy erőteljes nemzetpolitikai dimenziója is volt. Megpróbáltuk a magyar nemzet érzelmi, erkölcsi, gazdasági és politikai újraegyesítését végrehajtani, vagy legalábbis elindítani", jelentette ki a volt miniszterelnök. Azt, hogy a nemzet miniszterelnökeként szólítják meg, azt jóindulatú túlzásnak érzi, illetve egyfajta szeretet-megnyilvánulásnak. - A Fidesz fontos és jelentős szereplője a magyar politikai életnek. Alig néhány mandátummal van kevesebbje a parlamentben a polgári oldalnak, mint a kormánykoalíciót támogatónak. - - "A magyarországi választások Magyarországon dőltek el. Az igaz, hogy volt egy olyan szakasza a kampánynak idén januárban, amikor a magyarországi ellenzéki pártok alárendelték a nemzetpolitikai kérdéseket és a nemzet érdekét a saját kampánycéljaiknak azzal, hogy megvádolták az itt élő magyarokat, illetve a románokat azzal, hogy milliószámra özönlenek majd Magyarországra és elveszik a munkalehetőséget az ottaniak elől, de március környékén már világos volt minden magyar választópolgár előtt, hogy ez egy ócska blöff és kisstílű, szűk látókörű pártpolitikai húzás volt." - "...botorság lenne azt kérni a Kárpát-medencei magyaroktól, hogy ne figyeljenek az anyaországra. És ha már figyelnek, akkor van véleményük is. Ha van véleményük - miután szabad világban élünk -, akkor ezt el is mondják." "Én hiszek abban, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzet egyetemes és egységes, ezért nem lehetnek az anyaországnak olyan fontos ügyei, amelyeket nem éreznének sajátjuknak a vajdasági, a felvidéki, a kárpátaljai vagy éppen az erdélyi magyarok." Az erdélyi magyarság számíthat Orbán Viktorra. /Kristály Lehel: Az erdélyiek számíthatnak rám. Exkluzív interjú Orbán Viktorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./

2002. augusztus 14.

Aug. 10. és 15. között első ízben tartják Nagyváradon az I. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet, hagyományteremtő szándékkal szervezték meg a Temesvári Magyar Diákszervezet, a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete. A rendezvénysorozatra nemcsak Erdélyből és Magyarországról, hanem Felvidékről, Kárpátaljáról és Vajdaságból is érkeztek fiatalok, mintegy 150-en. Tudományos előadásokat tartanak különböző témakörökben, mint közgazdaság, politológia, történelem, szociológia, kultúrtörténet és egyéb témák. Tőkés László református püspök, a rendezvénysorozat fővédnöke szerint a magyar nyelvű magánegyetemi hálózatnak akkor van értelme, ha a provincializmust meghaladva a legmagasabb szintű egyetemi oktatáshoz fölzárkózik, és fontos megteremteni a határokon átívelő magyar felsőoktatási rendszert. /(Balla Tünde): Nagyváradon az első Kárpát- medencei nyári egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

2002. augusztus 14.

Aug. 10. és 15. között első ízben tartják Nagyváradon az I. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet, hagyományteremtő szándékkal szervezték meg a Temesvári Magyar Diákszervezet, a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete. A rendezvénysorozatra nemcsak Erdélyből és Magyarországról, hanem Felvidékről, Kárpátaljáról és Vajdaságból is érkeztek fiatalok, mintegy 150-en. Tudományos előadásokat tartanak különböző témakörökben, mint közgazdaság, politológia, történelem, szociológia, kultúrtörténet és egyéb témák. Tőkés László református püspök, a rendezvénysorozat fővédnöke szerint a magyar nyelvű magánegyetemi hálózatnak akkor van értelme, ha a provincializmust meghaladva a legmagasabb szintű egyetemi oktatáshoz fölzárkózik, és fontos megteremteni a határokon átívelő magyar felsőoktatási rendszert. /(Balla Tünde): Nagyváradon az első Kárpát- medencei nyári egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

2002. augusztus 15.

Vagy kiszállunk a buszból, amely rossz irányba halad, vagy megváltoztatjuk a haladás irányát" - jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtónyilatkozatában annak kapcsán, hogy könnyen szakadáshoz vezethetnek az RMDSZ-en belül az utóbbi időben egyre fokozottabban jelentkező feszültségek. A Szabadság Tőkés László püspököt, a szövetség tiszteletbeli elnökét, Toró T. Tibor képviselőt, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnökét és Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, kérdezte: hogyan tovább, RMDSZ? Tőkés László szerint csak a szakadás veszélye körüli szenzációkeltő szándékok teszik rendkívülivé a kérdést. Amennyiben az RMDSZ hivatalos politikája hosszú távon nem szolgálja a magyarság érdekeit, akkor változtatni kell ezen a helyzeten. A püspök szerint rövid időn belül dűlőre kell vinni a kérdést, amelyre alkalmat szolgáltat a közelgő kongresszus. Egyházi emberként a püspök mindig a belső megoldások híve volt. A hivatalos RMDSZ vezetés kezében van a megoldás. Amennyiben bebetonozódnak az utódkommunista bukaresti és budapesti politikai erők mentén, akkor egyszerűen kikényszerítik a politikai szakadást. Amennyiben a szakadást támogatók kerekednének felül, az új struktúra magját nemcsak a Reform Tömörülés képezné, mert létrejött a Polgári Szárny, a Polgári Együttműködés Tanács, a Polgári Együttműködés Mozgalom, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/, továbbá egyes területi szervezetek. Tőkés László szerint a legjobb volna együtt maradni. - Elsősorban nem a szakadás forgatókönyve foglalkoztat minket, jelezte Toró T. Tibor. Igazából a Reform Tömörülés már régóta szorgalmazza a versenyhelyzet kialakulását az RMDSZ-ben, és a tiszta, átlátható és a játékszabályokat betartó független testületeket. A küszöbön álló kongresszus a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy a közösség gyakorlatilag a képviselőin keresztül döntsön arról, hogy milyen érdekvédelmi politikát kíván. Van alternatíva, folytatta Toró, amelyet Markó Béla és a hozzá közel álló kör folyamatosan megkérdőjelez. Ez a nemzeti és a modern keresztény értékrenden alapuló polgári alternatíva, ez a Polgári Együttműködés Tanácsa, illetve a most induló Polgári Együttműködés Mozgalom, amely átfogja a különböző RMDSZ, civil és ifjúsági szervezeteket. Toró szerint szükség van az általános, belső választásokra. Sajnos ez a kérdés már régóta nincs napirenden. Markó Béla leszögezte: Aki az egységet szétzúzza, a romániai magyarságot zúzza szét Az RMDSZ a legstabilabb romániai politikai szervezet, sőt, a Kárpát-medencei magyar szervezetek sorában is a legegységesebb. Ez nem egyszerűen tény, hanem érték. Ezt az értéket tönkre tenni nagy felelőtlenség lenne bárki részéről. Markó szerint ugyanazok az emberek immár egy évtizede, többek között a püspök úr és a Reform Tömörülés vezetői is, ugyanazokat a kifogásokat emelik az RMDSZ-szel szemben. Az RMDSZ most is ugyanazt a támogatottságot élvezi, mint korábban. Eddig is közös úton haladtak, ezután is ez szükséges. Markó hajlandó párbeszédet folytatni. /Papp Annamária: Legjobb volna együtt maradni. Hogyan tovább, RMDSZ? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2002. augusztus 15.

Negyedik alkalommal gyűlnek össze aug. 15. és 18. között a Kárpát-medence határokon kívül rekedt magyar közösségeinek és Európa más kisebbségeinek, népcsoportjainak, kis népeinek, regionális kultúráinak képviselői, hogy számot adjanak népük, régiójuk népzenei és néptánc hagyatékáról. Negyedik alkalommal készülnek lázas izgalommal öt Kolozs megyei település - Kolozsvár, Magyarfenes, Bánffyhunyad, Mákófalva és Bálványosváralja - magyarjai, hogy a fesztivál helyi rendezvényeit közösségi ünnep rangjára emeljék. Aug. 20-a táján, Szent István királyra nemzetközi néptáncfesztivál keretében emlékezik sok ezer Kolozs megyei magyar. Jelezheti, hogy nem vagyunk egyedül. Jelezheti, hogy ha már nem is vagyunk sokan, együtt azért még elegen vagyunk, írta Pillich László. Az elszármazottak számára legyen a hazalátogatás ünnepe, az otthonlévők pedig bár e néhány órára öltözzenek ünneplőbe, kérte. /Pillich László: "Ave beate Stephane"= Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2002. augusztus 26.

Aug. 24-én Széken a falu ünneplőbe öltözötten fogadta a hatalmas vendégsereget, amely Bertalan napján ünnepelni jött a Mezőség legnagyobb magyar közösségébe. Emlékezni a 285 évvel ezelőtti tatárjárás pusztításaira, de mindenekelőtt ünnepelni Szék ezeréves múltját. A szervezők szeretnék egyféle református zarándokhelynek megtenni Széket. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megbotránkozott a Reformátusok Világszövetségének Nagyváradon tartott tanácskozásán elhangzottakon. A nyugati liberális értékrendet valló református vezetők szerint az erdélyi reformátusoknak le kellene mondaniuk egyházi ingatlanjaik visszaszerzéséről, meg kellene alkudniuk sorsukkal. A kilencvenes években az egyház újból elkezdett építkezni, és kisajátított épületei helyett újabb kétszázötven épületet emelt - mondta a püspök. A vendégsereg Szék bejáratához vonult, ahol a Nagyváradról érkező Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt üdvözölték. A magyar politikussal együtt érkezett Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. - Mi halt ki belőlünk, hogy tömegestől hagyjuk el Erdélyt? - kérdezte a püspök. Ennek az együttlétnek a szoboravatáson túl eredménye, hozadéka kell hogy legyen, hogy e negatív folyamatokat megállítani tudják. A püspök a Reformátusok Világszövetségének egyhetes nagyváradi történéseit ismertetve megdöbbenésének adott hangot, hogy a résztvevők nem voltak hajlandók közös nyilatkozatban elítélni a kommunizmus szörnyűségeit. A nyugatiak arra hivatkoztak, hogy a témát még tanulmányozniuk kell. Vajon mennyi időre van szükség ahhoz, hogy az emberiség megértse, a kommunizmus százmilliónyi áldozata a világ egyik legnagyobb szörnyűségét jelenti? Az RMDSZ-ről szólva, Tőkés László többek között elmondta: az érdekvédelmi szervezetnek vissza kell térnie a kilencvenes évek eleji hőskorszakába, ahhoz az eskühöz, amelyet 1992-ben a Szent Mihály-plébániatemplomban tettek le szenátoraink és képviselőink. A térre több ezres hallgatóság gyűlt össze, Orbán Viktort és feleségét, Lendvay Anikót, percekig tartó vastaps fogadta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke beszédében az ötvenkét országban élő magyarok üdvözletét tolmácsolta az egybegyűlteknek, majd világszövetségi zászlót adományozott a széki közösségnek. Szék Kolozs megye gyöngyszeme, amire mi mindannyian büszkék kell hogy legyünk - mondotta Vekov Károly parlamenti képviselő. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Szent István olyan nemzetet hagyott az utókor számára, amely állami keretekkel vagy anélkül, de mindig meg tudott maradni. Szék történelme ugyanaz, mint a magyar nemzet történelme. A község polgármestere, Sallai János a helyi tanács döntése nyomán átadta Orbán Viktornak Szék díszpolgári címét. A volt magyar miniszterelnök a kitüntetés átvétele után a hallgatóság hosszan tartó tapsa közepette beszédet mondott az ünnepségen résztvevők előtt. Miután visszaemlékezett azokra az évekre, amikor sok magyarországi népzenét, néptáncot kedvelő fiatal számára Szék búcsújáró hellyé vált, a széki népviselet egyedi szépségét és jelentőségét méltatta, amely sokfelé a legjobb munkahelyi ajánlásnak bizonyult. Orbán emlékeztetett rá: talán egyetlen nemzet sincs a világtörténelemben, amelynek ennyiszer kellett volna újrakezdenie, a semmiből új világot építenie. Azonban nem csak a kisebbségi sorban élőknek van szükségük a reménykedésre, hanem azoknak is, akik autópályán járnak, és sokkal jobban élnek, mint a mezőségiek. A múltra való emlékezés és közös reménység nélkül ők sem élhetnek. Orbán a keresztény értékrendet a Szent István-i államalapítás ránk testált legértékesebb hagyatékának nevezte. Mint fogalmazott, István király nem úgy akarta kibékíteni a szemben álló feleket, a nemzetet, hogy olcsó kompromisszumokat keresett. A magyar nemzet életét a keresztényi értékrend elvárásaihoz igyekezett igazítani. A Kárpát-medencében független és erős Magyarországot kell építenünk, amely a nemzethez tartozó minden magyar számára jó reményeket biztosít a jövőben. Olyan Magyarországra van szükségünk, amelyre a határoktól függetlenül minden magyar ember számíthat. Mindenkire szükségünk van, és ezt mindenkinek éreznie kell a Székelyföldtől Kolozsvárig, fogalmazott Orbán Viktor. A romokon azonban együtt, közös összefogással kell építkeznünk! Példaként a bonchidai Bánffy-kastélyt említette, ahol a "magyar kormány támogatásával és a román kormány beleegyezésével" történik az újjáépítés. Lassan megyünk előre, de megtettük az első lépéseket: van magyar igazolvány, van magyar egyetem, van már magyar tőke is ezen a vidéken - mondotta. A többször is hosszas tapssal megszakított beszédet Orbán Viktor a szokásos felkiáltással fejezte be: Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! Végül leleplezték a két világháború hősi halottaira és a Bertalan-napi tatárjárásra emlékeztető emlékművet. /Makkay József: Az ezeréves Szék ünnepe. Díszpolgárrá avatták Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2002. augusztus 27.

Augusztus utolsó és szeptember első napján a kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság megrendezi A román nemzet kialakulása és a mai magyar és román közgondolkodás elnevezésű konferenciát. A házigazda szerepét Bejczi László, a kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság elnöke tölti be. Előadást tart többek között magyar részről dr. Bona Gábor, román részről dr. Alexandru Porteanu történész. Arad megyét Dimitrie Stoi és Berecz Gábor képviseli, előadásuk címe: A középkori nemzetek kialakulásának néhány aspektusa a Kárpát-medencében. /Magyar-román történésztalálkozó Kaposvárott. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 27./

2002. szeptember 2.

Aug. 31-én a Kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek immár harmadik találkozója keretében Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt került sor ünnepi műsorra és koszorúzásra. A helyi református IKE és a Camerata Cantorum kórus fellépése után Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek főszervezője elmondta: Az idei ünnepség aug. 30-án kezdődött. Szelestyehután azt az üveggyárat nézték meg, amelyet Petőfi annak idején ugyanolyannak látott, amilyen ma is. Utána Szamoskrassón álltak meg, a Bem emlékeket és a néprajzi múzeumot megtekintetni. Dávid Gyula és Kalla Zsuzsa vezetésével a Petőfi-emlékekről, a Petőfi-kutatásról, a Petőfi-kultuszról folyt kerekasztal-beszélgetés. Szatmárnémetiben megkoszorúzták a szatmári Petőfi-emléktáblát. Erdődön egyebek között Dávid Gyula és Pomogáts Béla mondott beszédet. Az idei találkozón dévaiak, kolozsváriak, désiek, magyardécseiek, szatmáriak, nagypeleskeiek, erdődiek, szatmárhegyiek, debreceniek, kazincbarcikaiak, budapestiek, bukarestiek, nagykárolyiak vettek részt. /Boros Ernő: Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Az 1668-as évszám olvasható Torockó egyik kis faházán. A torockói kis ház ugyanis a Kárpát-medence legrégebbi datált magyar parasztháza, mondotta Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, aki a ház helyreállításáról tájékoztatott. A munkálatokat anyagilag a Transylvania Trust Alapítvány idei főszponzora, a Getty Alapítvány is segítette, a támogatók között van az Apáczai Közalapítvány is. A helyreállított ház ünnepélyes átadása aug. 31-én zajlott. /(i): Helyreállítják a Kárpát-medence legrégebbi parasztházát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2002. szeptember 3.

Aug. 31-én "Ismerjétek meg, amit teszek" jelszóval került sor a 26. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra, több mint 1300 résztvevő jelenlétével. A rendezvényre idén az egész Kárpát-medencéből érkeztek fiatalok és fiatalosan gondolkodók. Mindannyiukat az együttimádkozás, az együtténeklés és a barátkozás öröme vitte Csíksomlyóra. A három nap alatt a résztvevők kiscsoportos beszélgetéseken a liturgiáról elmélkedtek, ifjúsági énekeket tanultak, ismerkedtek és barátkoztak. Dr. György Attila, gyulafehérvári főegyházmegyei ifjúsági lelkész hangsúlyozta, hogy a résztvevők ma már komoly szándékkal és nem pusztán turistaként érkeznek a CSIT-re. Gergely István csobotfalvi plébános, a találkozó kezdeményezője és főszervezője elmondta, hogy ez a rendezvény még az elmúlt rendszerben egy 20-30 személyes lelkigyakorlattal indult, időközben nagy létszámú találkozóvá nőtte ki magát. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Liturgiáról beszélgettek a fiatalok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./

2002. szeptember 6.

Szept. 6-8-a között Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem a házigazdája a Magyar Professzorok III. Világtalálkozójának. A rangos rendezvényt Tőkés László és Tempfli József püspökök nyitják meg. A meghívott előadók között van a kárpát-medencei és a nyugati magyar tudományos élet több jeles képviselője. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, a Temesvári Műszaki Egyetem professzora, a Világtalálkozó főszervezője elmondta, hogy a szervezetnek januárban 605 tagja volt - 342 anyaországi és 263 külföldön élő professzor. A programban öt témakör megvitatása szerepel: Anyanyelv, Tudományos továbbképzés, Nemzetközi kapcsolatok, A Partiumi Keresztény Egyetem, Az MPV tudományos szekciói. A munkabizottsági ülések során egy hatodik témakörben is lesznek előadások, ez a "visiting" professzori rendszer, amelynek célja éppen az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat megerősítése, ha kell, akár nyugati professzorokkal is. A plenáris üléseken 59 előadó mutatja be dolgozatát, ami nagyon nagy szám. Kovács Béla előadásának címe Magyar Egyetem Partiumban - története és eredményei. A Partiumi Keresztény Egyetemen idén 11 szakra hirdettek felvételit, tavaly 670 hallgatójuk és 125 tanárunk volt, jövőre az új szakokkal együtt 880 hallgatóra számítanak. A magyar államtól kapott pénzből mini campust hoztak létre, felújították az Arany János Kollégium régi szárnyát és az ősszel avatják fel az új, a XXI. századi követelményeknek megfelelő kollégiumot. /(Pataki Zoltán): Magyar Professzorok III. Világtalálkozója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2002. szeptember 7.

Immár harmadik alkalommal találkoznak a Kárpát-medencei Keresztúr nevű települések képviselői. A magyarországi és erdélyi /Apátkeresztúr, Csernakeresztúr, Pókakeresztúr/ települések küldöttségeinek 360 vendégét fogadta a találkozó szervező Székelykeresztúr városa. Szept. 6-án a kisváros főterén a mindegyik település elültette a maga emlékfáját. Ezt követően a város polgármestere megnyitotta a míves embere sokadalmát, majd a református templomban ünnepi istentiszteleten vettek részt. A főtéren a vendéglátó küldöttségek kulturális csoportjai, valamint a vendéglátók adtak ízelítőt sajátos néptánc- és folklórhagyományaikból. Szept. 7-én a vendégek a környék nevezetességeit keresik fel, este tűzijátékkal és utcabállal zárul a találkozó. /Kristó Tibor: A Keresztúr nevű települések 3. találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

2002. szeptember 12.

Szept. 11-én Kolozsváron találkozott a Magyar Ifjúsági Tanács és a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetősége. A magyarországi Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium által előkészített egyeztetés célja a Magyar Ifjúsági Konferencián való részvétel kérdéseinek megbeszélése volt. A MIÉRT-et Kovács Péter elnök, Porcsalmi Bálint titkár és Borboly Csaba vezetőségi tag képviselte, a MIT részéről pedig részt vett Jakab István elnök, Nagy Pál, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének elnöke és Somogyi Attila, aki a MIK állandó bizottságának is tagja. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke kifejtette: a Kárpát-medence ifjúsági szervezeteit tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencián az erdélyi régió nincs kellőképpen képviselve, hiszen mind a tíz küldöttet a MIT nevesíti. Ezért tárgyaltak. Nem jutottak végeredményre a képviseleti kérdésben, de előrelépés történt. A MIT és a MIÉRT egyetértett abban, hogy a Konferencia nem tölti be azt a feladatát, amiért létrejött, tehát nem igazán egyeztető fóruma a régió ifjúsági szervezeteinek, túlságosan elpolitizált. Jakab István, a MIT elnöke leszögezte: MIÉRT kifejezte igényét, hogy tagja legyen a Konferenciának. Egyezség született, hogy a minisztérium javaslatát, amelyeket egyeztet a régiókkal, mindannyian elfogják. /Balázsi-Pál Előd: MIT-MIÉRT egyeztetés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2002. szeptember 14.

Romániában az idén közel harminc százalékkal kevesebb első osztályos kisdiák kezdi el az iskolát a magyar tannyelvű oktatásban, mint egy évvel korábban. A lakosság csökkenő számának megfelelően egész Romániában kevesebb diák ül majd a padokba a hétfői becsengetéskor. Nagy F. István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség oktatásért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, hogy tavaly a romániai általános és középiskolákban összesen 186 ezer diák tanult magyar nyelven, az idei létszámról pontos adatokat csak az iskola megkezdése után lehet kapni. Az iskoláskorú magyar népesség közel 35 százaléka - mintegy 70 ezer gyermek - vagy román nyelven tanul, vagy egyáltalán nem jár iskolába, másrészt továbbra is erőteljes - főként a középfokú oktatásban - a magyarországi tanintézetek elszívó hatása. Növekvő tendenciát mutat a román tannyelvű iskolát választó magyar tanulók száma. Becslés szerint az általános iskolások mintegy 25 százaléka, a középiskolásoknak viszont 55-60 százaléka román tannyelvű iskolába jár. Az elmúlt négy évben jelentősen nőtt a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás támogatása, s a magyarigazolványhoz kapcsolva új, jelentős formát jelent a pályázati úton elnyerhető, gyermekenként évi 20 ezer forint oktatási támogatás. Eddig 19 ezer pályázat érkezett a szovátai központba és ebből 15 ezer adatlapot már feldolgoztak. A gyermeküket magyar iskolába járató szülők ugyancsak pályázat formájában 2950 forint támogatást kaphatnak taneszközök vásárlására. Az Apáczai Közalapítvány tavaly - hasonló értékben - ajándék tanszercsomagot küldött a magyar nyelvű oktatást választó valamennyi elsőosztályosnak. Tavaly 14 ezer magyar elsőosztályosnak osztottak tanszercsomagot, az idén csak 10-11 ezer ajándékcsomagra lesz szükség. /Tanévkezdés. Magyar nyelvű oktatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

2002. szeptember 16.

Szatmárra látogatott a magát Kárpát-medencei szervezetként definiáló Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetősége a múlt hét végén. A mozgalom vezetői Krakkó Rudolf, szatmári koordinátor szervezésében számos közéleti személyiséggel találkoztak. A mozgalom vezetői Lázáriban elmondták, hogy a lázári lakosság pozitív népszaporulatának okairól tanulmányt fognak készíteni, amelyet példaként kívánnak állítani az egész Kárpát-medencei magyarság elé. Toroczkai László, a mozgalom elnöke jelezte, hogy csíkszeredai tagjaikat - minden ok nélkül - rendőri atrocitás érte, melynek során csíki vezetőjüket, Tankó Györgyöt súlyosan bántalmazták. A HVIM vezetői az esetről tájékoztatni fogják a romániai magyarság képviselőit, a magyarországi kormányt és a közvéleményt, valamint a nemzetközi emberi jogi szervezeteket. /A "hatvannégyesek" Szatmáron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./


lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 2221-2235




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998