Magyarország a határon túli magyarok beleegyezése nélkül lehetőség szerint ne kössön olyan kétoldalú megállapodásokat, alapszerződéseket, amelyek alapvetően érintik a kisebbségben élő magyarság helyzetét. Ez a kormányprogramnak olyan célkitűzése, amely betartható - jelentette ki Szegeden Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyetemén tartott előadásában, hangoztatva, hogy az alapszerződéseket ellenőrző vegyes bizottságok révén a meglévő megállapodások hiányosságait is pótolni lehet. A kisebbségi jogokkal kapcsolatban leszögezte, hogy ezek biztosítását, érvényesítését szélesen kell értelmezni. A határon túli magyarok szülőföldön maradását kell szolgálnia az anyaországnak. Magyarország akkor cselekszik helyesen, ha mindent megtesz azért, hogy a kinti magyar közösségek megmaradjanak - mondta, hozzátéve, hogy e törekvések fontos része egyben az identitás megőrzésének egyik feltétele az anyanyelvi oktatásban. Véleménye szerint a határon túli magyaroknak meg kell tanulniuk pozitívan viszonyulni az anyaország integrációjához. Ha jól kezeljük az integrációs folyamatot, Magyarország erősödni fog, szerepe felértékelődik, s ez a más országokban kisebbségben élő magyarok javát is szolgálja - jelentette ki. /Kárpát-medencei fiatalok fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
1998. november 5.
Nov. 3-án rendezte meg a Szent László Akadémia Budapesten Magyarnak maradni a Kárpát-medencében című fórumát a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke közölte: A magyar kormány az eddiginél több száz millió forinttal többet szán jövőre a határon túli magyarság támogatására. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke kiemelte: nem szabad hagyniuk, hogy eluralkodjon a határon túli magyarokon a kilátástalanság, akkor ugyanis önként mondanának le jogaikról, hagynák el szülőföldjüket. Mint mondta, 1991 és 1996 között mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdaság területét. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. Megítélése szerint az a tény, hogy Magyarország eljutott az európai integráció kapujába, "nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető". Mindezért Németh Zsolt köszönetet mondott a határon túli magyar szervezetek megjelent képviselőinek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a magyarországi magyarokból hiányzik a nemzeti szolidaritás érzése: "A magyar társadalmat nem igazán érdekli, hogy állnak ügyeink. Nincs szolidaritás, érzékelhető társadalmi nyomás a kisebbségek ügyében." Hozzátette: Magyarország azért van, mert szomszédai azt hiszik, hogy még nemzetben is létezik. Míg a kárpátaljai magyarság állva, büszkén fog meghalni, aggódunk a magyarországiak sorsáért. Kovács Miklós szerint "ez a tény létében veszélyezteti a magyar nemzetet". Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy a politikai támogatás mellett szükség lenne azon intézmények anyagi alapjainak megteremtésére, amelyek "az együvé tartozás szellemiségét hordozzák". Szerinte ez hozzájárulna ahhoz, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon. Takács a magyar kisebbségnek juttatott pénzeszközöket sokallók figyelmébe ajánlotta, hogy egy magyar állampolgár zsebéből évi 23 forintot "húz ki" a határon túliaknak juttatott támogatás. Szabó Tibor úgy fogalmazott: 100 ezer forintnyi költségvetési összegből 50 forintot fordítottunk erre a célra. Takács Csaba hangsúlyozta: "A magyar állampolgárok nem fogalmazták meg politikájukat a határon túli magyarságot érintő kérdésekben." Kovács Miklós szavaira Csoóri Sándor reagált, nem fogadta el ezt az értékelést. Emlékeztetett az 1956 utáni megtorlásra, amely után elindulni nem volt egyszerű. /Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár: Magyarország integrációja nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Udvardy Zoltán: Tanácskozás határon túli kapcsolatainkról. Megmaradni a Kárpát-medencében. = Napi Magyarország, nov. 5./
1998. november 17.
A romániai Országos Magyar Diákszövetség nov. 26-29-e között Félixfürdőn összHANG címmel ifjúsági találkozót szervez a kárpát-medencei ifjúsági szervezetek részvételével. Elsősorban az egyetemi hallgatókat megcélzó rendezvényen különös hangsúlyt fektetnek a leendő összmagyar értelmiség lehetőségeire, problémáira. A találkozón kitérnek a határon túli magyar tudományosság utánpótlásának kérdésére. /Ifjúsági találkozó az összHANG-ért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1998. november 19.
Nov. 14-én tartotta közgyűlését a Magyar Írószövetség Budapesten, a Vigadóban, melynek jelenleg 1005 tagja van. Pomogáts Béla elnök beszámolójában kitért arra, hogy bár az utóbbi időben több, különböző csoportosulásokat tömörítő szövetség alakult, ez nem jelentett tömeges kilépést a Magyar Írószövetségből, így a szövetség maradt a Kárpát-medence írótársadalmának átfogó érdekszövetsége. A tagság megszavazta azt a határozatot, hogy kiáll a határon túli magyar kultúra megmaradása mellett, a szlovákiai magyar iskolák megerősítése és a kolozsvári állami magyar egyetem újraindítása, valamint az egyházi és egyéb magyar intézmények visszaadása mellett. Fölrótták a média egyoldalúságát, hogy csak bizonyos írócsoportot szerepeltet. Megválasztották a választmányt, a legtöbb szavazatot Pomogáts Béla kapta, őt Jókai Anna követte, a harmadik az erdélyi Lászlóffy Aladár. A 71 tagú választmányban további erdélyi vagy Erdélyből áttelepült írók: Csíki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György és Kocsis István. /Gál Éva Emese: A Magyar írószövetség közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1998. november 20.
A Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör és az EMKE nov. 20-án és 21-én kilencedik alkalommal rendezi meg az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei vetélkedőt és érmindszenti zarándoklatot. A rendezvényről Muzsnay Árpád számolt be a Szatmári Friss Újság hasábjain. A vetélkedőre eddig 17 csapat jelezte részvételi szándékát. Szatmárról a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Református Gimnázium és a Hám János Szemináriumi Líceum, valamint a Nagykárolyi Hepaj csapata vesz részt a vetélkedőn. Magyarországról a budapestiek, a debreceniek, a hajdúnánásiak, a nyíregyháziak és a sátoraljaújhelyiek, Jugoszláviából a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csapata, Erdélyből a kolozsváriak, a marosvásárhelyiek, a nagyváradiak, a nagybányaiak és a kézdivásárhelyiek mutatják be műsorukat. Bár készültek, az árvíz miatt mégsem vesznek részt a kárpátaljaiak. A zsűriben olyan személyiségek lesznek mint: Medvigy Endre, az Irodalmi Társaságok új elnöke, Indig Ottó, az Ady Társaság elnöke, Porkoláb Albert tanár, Kovács Ferenc rendező, Tóth-Páll Miklós színművész és Görbe István tanár. Nov. 21-én elzarándokolnak az érmindszenti Ady Múzeumhoz és szoborhoz. Az eseményt . Kányádi Sándor verseiből összeállított műsor zárja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1998. december 3.
A magyar kormány dec. 4-i ülésén döntött arról, hogy 30 millió forint alaptőkével létrejön a Határon Túli Magyarok Oktatásáért Közalapítvány, amely a Kárpát-medencében élő és szórványmagyarság anyanyelvi és kulturális identitásának megőrzését és fejlesztését lesz hivatott segíteni. A közalapítvány a jövő évben 500 millió forint támogatásban részesül a költségvetésből. /Alapítvány a Határon Túli Magyarok Oktatásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1998. december 8.
Dec. 8-án Békéscsabán, a két ország szakembereinek részvételével a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Közhasznú Társaság szervezésében romániai befektetési és gazdasági fórumot tartottak. Románia exportjában Magyarország a 11-ről a 9., az importban a 9-ről az 5. helyre lépett előre. Romániában jelenleg több mint két és félezer magyar-román vegyes vállalat működik, s Magyarország már Románia tíz legfontosabb gazdasági partnereinek egyike. A két ország közti kereskedelmi forgalom az év első 9 hónapjában 535 millió dollár volt, amiből 106 százalékos emelkedéssel, 403 millió dollár a Magyarországról származó behozatal. Magyar befektetők eddig 85 millió amerikai dollárt fektettek be a szomszéd országban, s ezzel Magyarország a 20.-ról a 11. helyre lépett elő Románia külföldi beruházóinak listáján. Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megnyitó beszédében vázolta Magyarországnak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további erősítését célzó erőfeszítéseit. Programjának megfelelően a kormány támogatja a Kárpát-medence magyar közösségei lehetőségeinek javítására irányuló erőfeszítéseket, mert e térségek gazdasági fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy a magyarság a szülőföldjén maradjon - mondotta az államtitkár. /Határmenti fórum a magyar-román együttműködésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1998. december 17.
Az idén hatodszor osztották ki a Julianus-díjat, amelyet a csíkszeredai Julianus Alapítvány évente decemberben öt olyan személynek ítél oda, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarságot segítették. Dec. 17-én az alábbiak vehették át a díjat: Berki Anna, a magyar közoktatási minisztérium munkatársa a Kárpát-medence magyarsága oktatási rendszerének kiépítéséért, Tánczos Vilmos néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár a moldvai csángók kutatásában kifejtett eredményeiért, Harai Pál medgyesi római katolikus esperes az egyháza és népe szolgálatában kifejtett tevékenységéért, dr. György Antal csíkszeredai agrármérnök távoktatási munkájáért, Reiff István brassói nyugalmazott tanár a népi kultúra megőrzéséért. Kiosztották az idei Julianus-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2003. január 3.
A Neue Zürcher Zeitung című független svájci lap dec. 31-i száma tudósítója, Andreas Oplatka egész oldalas írását közölte Magyarországról és a határon túli magyarságról, jelezve, hogy e cikkel Oplatka befejezte kelet-közép-európai tudósítói tevékenységét. A szerző széles, a Habsburg-kor kezdetéig visszanyúló történelmi áttekintést adott. A kelet-európai gondolkodásmód a nyugat-európainál sokkal inkább történelemorientált. Az 1920-ban kötött, 1947-ben megerősített béke a vesztes megbüntetésére irányult, és nem volt alkalmas arra, hogy a térség megbékélésében érdekeltté tegye Magyarországot. Marosvásárhelyen erőszakos cselekmények voltak, a frontok azóta alig kevésbé merevek, mint akkor. A kétoldalú kapcsolatok korrektek, felszínesen barátságosak. Amikor Orbán Viktor kormánya hozzányúlt a kisebbségi kérdéshez, a szomszédos országokban felszakadtak a félelmek. . Jugoszlávia és Ukrajna - ahol szintén nagyobb magyar kisebbség él - nyugodtan vette tudomásul a kedvezménytörvényt, de Szlovákia kikérte magának a beavatkozást, Románia pedig felmorzsoló hadviselésbe kezdett, amelynek végén úgy tűnik, csak kevés marad a törvényből. Az elutasító magatartást bátorították a nyugati állásfoglalások, amelyek csekély megértéssel voltak a magyar elképzelések iránt. Magyarországon remélik, hogy az EU-tagság gyógyír lesz a magyar nemzet feldarabolására. Elképzelhető: a közös EU-tagság lassan majd megváltoztatja a gondolkodási mintákat. /Neue Zürcher Zeitung: Együttélés a Kárpát-medencében, azaz Oplatka búcsúzik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./
2003. január 8.
Veres János hozzászólt Szabó József Kiürülőben a Kárpát-medence című cikkéhez, melyet a Romániai Magyar Szó karácsonyi száma közölt /átvéve a Népszabadságból/. Egyetért azzal, hogy az elvándorlás elsősorban gazdasági eszközökkel akadályozható meg, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sokan azért hagyják el szülőföldjüket, mert veszélyeztetve érzik magyarságuk jövőjét. A létszámcsökkenés okai között fontos szerep jut a mai napig is létező irányított asszimilációnak, amely most már a tömbmagyarság helyzetét is veszélyezteti. Veres János hangsúlyozta, hogy Székelyföldnek területi autonómiára van szüksége. A területi autonómia kérdésével szinte minden utódállamban működő fontosabb magyar érdekképviselet foglalkozott, illetve foglalkozik. Az RMDSZ-ben Csapó József szenátor dolgozott ki egy tervezetet. Az RMDSZ jelenlegi vezető politikusai nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. /Veres János, Temesvár: Javaslat az utódállamokban élő magyarok létszáma folyamatos csökkenésének feltartóztatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2003. január 9.
Böndi Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kolozsvári tagszervezete elnökének nem hivatalos lemondása megdöbbentette a szervezet tagjait. Böndi az állambiztonsági szervek zaklatása miatt határozott így. Böndi még nem adta be a lemondását, a sajtónak azért nyilatkozott, hogy a román állambiztonsági szervek (a rendőrség, a katonaság és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ alakulatai) ne kövessék többet. Juhász Attila, a HVIM kolozsvári tagszervezetének aktív tagja szerint Böndi Szabolcs lemondása is hozzájárult ahhoz, hogy a január 11-re Kolozsvárra tervezett erdélyi kongresszust meghatározatlan időre elhalasszák. - Február végén a Kárpát-medencei régió vezetői Budapesten találkoznak. - A Kolozsvárra tervezett kongresszust mindenképp ez előtt kell megtartanunk, hogy tiszta lappal mehessünk Budapestre - nyilatkozta a Szabadságnak Juhász Attila. /K. O.: Kolozsváron tartaná erdélyi kongresszusát a HVIM. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2003. január 9.
Csapó Endre, az ausztráliai magyarság prominens képviselője a budapesti kiadású Magyar Élet vezércikkében megállapította, hogy amíg a 20. század első háborúja szétdarabolta a történelmi Magyarországot, addig a második világháborút követő időszak a magyarság lelkét célozta meg az orosz megszállással és a nemzetközi bolsevista tervek végrehajtásával. ,,A század végére a Szovjetunió szétesett, de a nemzetközi bolsevista tervek hazai végrehajtói megmaradtak, a megtervezett rendszerváltoztatás eredményeképpen az ország gazdasági és politikai elitjévé váltak, a 45 éves szovjet uralom alatt megszerzett pozícióikat megtartották, ma uralják a hírközlést, a könyvkiadás, a művészetek, az oktatás és a tudomány intézményeit." Magyarország most elutasítja a határokon kívüli magyarság segítő szándékát, mondván, hogy Magyarország nem hozhat olyan törvényt, ami a másik állam szuverenitását sérti, állampolgárai között diszkriminációt tesz. A státustörvény ellen indított szomszéd országbéli össztüzeket a most uralmon lévő politikai pártok gerjesztették, és felháborító csúsztatásokkal az általuk okozott kalamajkát is az előző kormány nyakába akarják varrni. Csapó Endre szerint a faji üldözés a Kárpát-medencében még mindig jelen van. ,,Vannak védelmezett népfajok, a magyarok soha nem számítottak ezek közé. ... A 83 éven át gyakorolt kisantant-szellemiség akkor sem változna, ha ezt Brüsszel megkövetelné, de hiszen nem is követeli meg. Magyarországtól követeli meg, hogy nemzete egy részének sorvasztását szó nélkül tűrje." A határokon kívüliek nyolcvan éven át úgy tekintettek Magyarországra, mint anyaországra. Ha Magyarország az anyaország szerepétől tüntetően elhatárolódik, és ebben a határokon kívüli magyarság jelenlegi képviseleteiben partnerekre talál, a zuhanásszerű sorvadás elkerülhetetlen. Csapó Endre gondolatmenetét az autonómia felkarolása mellett egy konkrét nemzetegyesítő lépéssel kell kiegészíteni: kettős állampolgársággal, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Vízkereszti hideg zuhany. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
2003. január 14.
Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe és különös alcíme kiegészítik és magyarázzák is egymást (Kapu Könyvek, Budapest, 2002). Beke György Kárpát-medencei kisebbségi körútja őrjáratnak is mondható. Az író megérti a kárpátaljai ruszin, a Leningrád-Szentpétervár környéki inkeri vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, de az elűzött németek honvágyát is. Beke átfogó kisebbségelmélet alapjainak a lerakásához járul hozzá, miközben az egyetemes magyar kisebbségnek is írói szószólója. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori francia köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, a század összes békeszerződése, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben". A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. (A román sajtó nagy része s a hivatalos politika meg egyenesen meg is haragudott a szocialista Mitterrand-ra.) Az RMDSZ -nek nincs külpolitikája. Korábban volt valami. Utoljára Bodó Barna volt megbízva ilyesmivel. - Minden államosított közösségi vagy egyházi épület visszaszolgáltatása Erdélyben - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is eltarthat. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, ámbár már törvény van a visszaszolgáltatásokra. Az RMDSZ nem ideológiai párt, azonban egyetlen, totális pártként működik. Ez a román politika érdeke. Ugyancsak érdeke, hogy Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszoruljon a vezetésből. Tokay György Viszont újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. (Lásd Szőcs Gézának az 1993. évi brassói kongresszuson közzétett röpiratait.) Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc egykori telefonlehallgatós szekustiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. S valóban - ugyancsak Péter vallomásából tudjuk, hogy -, egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló, 1998. december 1., 8. és 15-ei szám.) - A Magyar Népi Szövetség sorsát írta meg Beke György még 1995-ben, de már Budapesten. A Zrínyi Miklós költő és hadvezér egyik munkájára emlékeztető, igen jellemző című Magyar áfiumban. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 14./
2003. január 20.
Alig két héttel az RMDSZ VII. kongresszusa előtt jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Markó Béla elnök az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között létrejött 2002-es együttműködési megállapodás eredményeit értékelte, majd a 2003-ra szóló újabb protokollum megkötésének esélyeit mérlegelte. A protokollumba foglalt kérések megvalósítása Markó szerint nyolcvan-kilencven százalékban jónak mondhatók, ezzel szemben a két szervezet együttműködése helyi szinten igen változó. Markó Béla az eredmények közé sorolta többek között a föld- és erdőtulajdonok visszaszolgáltatását, az egyházi restitúciós törvény elfogadását, a zászló- és himnuszhasználattal kapcsolatban elért eredményeket, Románia meghívását a NATO-ba stb. Markó úgy értékelte, hogy az együttműködés megfelelő az RMDSZ programja és a romániai magyar közösség szempontjából. 2003-ban be kell fejezni a föld- és erdőtulajdonok teljes visszaszolgáltatását, el kell kezdeni az egyházi restitúciós törvény alkalmazását. Tovább nem halasztható az önálló magyar karok létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), illetve az oktatás bővítése és működtetése a szórványvidékeken. Markó szerint van esély arra, hogy státustörvény fennmaradjon. Az elnök bírálta azokat, akik szerint a szervezetben súlyos belső viszályok vannak.Takács Csaba ügyvezető elnök közölte: közel 35 ezer pályázatot nyújtottak be Erdélyben az oktatási-nevelési támogatásra. Ebből az Illyés Közalapítvány eddig csak mintegy 1700 pályázatot bírált el, s ezekre átutalták a támogatási összeget. Több mint 1,4 milliárd forintra lenne szükség a tavalyi romániai pályázatok kifizetéséhez. Az RMDSZ már többször kérte a magyar kormány illetékeseitől a kérdés rendezését. Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke heves támadást intézett az RMDSZ vezetősége ellen, leszögezve, hogy az általa vezetett platform nem kíván segítséget nyújtani az egypártrendszer és a diktatúra intézményesítéséhez. A politikus a helyzet megoldásának kulcsát a belső választásokban látja. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök emlékeztetett: május 31-ig le kell bonyolítani a belső választásokat. A vitát követően Nagy Zsolt ügyvezető alelnök számolt be a kongresszus előkészítéséről. /Papp Annamária: Diktatórikus szervezet az RMDSZ?! Kongresszus előtti utolsó SZKT - találkozás két hét múlva Szatmárnémetiben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ Puskás Bálint véleménye: "Ha nemzeti közösségünk tagjai felé azt az üzenetet továbbítjuk, hogy valami nagy baj van, s az embereken a reménytelenség, az elkeseredés lesz úrrá, ezért mi - akik a politikával ez kívánjuk üzenni - vagyunk a hibásak." Lakatos Péter: "Egyesek bedobnak a köztudatba, hol kettős állampolgárságot, hol azt, hogy Szatmárnémetiben gyülekezet lesz, még a nevét is szégyellik kiejteni, hogy kongresszus." Katona Ádám: "A neptuni útról térjen rá az RMDSZ az önrendelkezés útjára, mert az önrendelkezés és a belső anyaország megteremtése a megmaradásunk feltétele. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés csak bizonyos feltételek mellett vesz részt a kongresszuson. Ezek közül az első az autonómia, majd az, hogy a romániai magyar nemzeti közösség minden tagja legyen választható." Szilágyi Zsolt szerint a Kárpát-medencében élő magyarok és az anyaország viszonyának rendezéséhez abból kell kiindulni, hogy miként oldotta meg hasonló gondját Románia: közel egymillió állampolgárságot adományozva a Prtuton túlra. Verestóy Attila úgy látta, szakadásveszély van, "mert egy rendszer, mely ez idáig túlságosan is eredményesen működött, most önpusztítóvá kezd válni." /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., folyt.: jan. 21./
2003. január 21.
Kolozsváron a röpcédulázással kapcsolatban a titkosszolgálat komoly nyomozásba kezdett, tetteseknek nem akadt a nyomára. Suttogópropagandával terelték a gyanút a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomra. Böndi Szabolcs, a HVIM Kolozs megyei elnöke lemondott a román hatóságok folytonos zaklatása miatt. Erről lehetett olvasni a sajtóban. A röpcédula-osztogatás valószínűleg olcsó provokáció volt. A román és magyar nyelvű röplapok helyesírási hibákat tartalmaztak. Bizonyíték nincs, de ez jó alkalom megmutatni, mennyire nem szeretik a román hatalmi szervek az olyan mozgalmat, amelynek célja a fejekben lévő határok eltörlése és a magyarság múltjának ismertetése, hagyományainak őrzése. Böndi Szabolcsot, a Kolozs megyei elnököt állandó megfigyelés alá vonták, zaklatták. A mozgalom nyilatkozata szerint: "A kolozsvári elnökünkkel történteket a magyarellenes román állami terrorizmus újabb példájának tekintjük. Szomorúan tapasztaltuk, hogy a Román Hírszerző Szolgálat ilyen rövid időn belül munkát adott a december 15-én Torontóban több mint száz prominens kanadai állampolgár részvételével megalakult - a HVIM aktivistáinak emberi jogait felügyelő - Magyar Jogvédő Hálózatnak (Defence Network for Hungarian Rights)". Újabb fejlemény: a január 11-ére tervezett HVIM-régiógyűlést február második felében megtartják, amelyen minden Kárpát-medencei szervezet képviselteti magát. Döntenek majd az erdélyi szervezet esetleges leválásáról, leválás esetén új nevéről. Ezt követi a budapesti konferencia. /Bagoly Zsolt: Röpcédulás hírek között és mögött. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 21./
2003. január 25.
Jan. 24-én tartotta első kongresszust tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) Marosvásárhelyen. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke szerint a az RMKDM a továbbiakban minden olyan sértő intézkedés ellen fel fog lépni, amely a demokrácia létét veszélyezteti. Bárányi Ferenc politikai alelnök rámutatott: "Az RMDSZ-szel felhőtlen a viszony. Elfogadjuk a Reform Tömörülést is, de tiltakozunk minden egységbontó kísérlete ellen." Darvas Kozma László csíkszeredai alelnök kifejtette, a kereszténydemokraták nem hisznek a liberális demokráciában. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok a megmaradás és a gyarapodás lelki, szellemi, erkölcsi és anyagi feltételeiről beszélt. Kelemen Kálmán elnök azt javasolta, egy hónapon belül tartsák meg Budapesten az első magyar-román közös minisztertanácsot, ezt követően pedig Bukarestben is szervezzenek közös minisztertanácsot. Az ülésszakok váljanak rendszeressé a két fővárosban - hangsúlyozta Kelemen -, mindaddig, amíg "felépül Marosvásárhelyen a Kárpát-medencei kis Strasbourg, amely majd helyet ad a "Kárpát-medencétől a Fekete-tengerig" mikrorégiós államszövetség kormányzati tevékenységének lebonyolításához". /Antal Erika: "Felhőtlen viszony az RMDSZ-szel". = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./
2003. január 28.
A katolikus közösségek hálózatának mozgalma, a Háló kiterjed az egész Kárpát-medencére.A Háló minden év őszén más- más országban 3 napos évi találkozót szervez. Erdélyben először 1996-ban volt találkozó Csíksomlyón, majd 2001-ben Székelyudvarhelyen. A legutóbbi évi nagytalálkozót 2002 októberében Érsekújváron tartották. Vannak nyári nagytáborok is. Az első tábort Erdélyben Homoródfürdőn szervezték 1999-ben, több mint 700 résztvevővel. Emellett régiónként is szerveznek találkozókat. A gyergyói szervezők, Hideg Csaba és Hideg Júlia idén jan.18-án hívták össze a Gyergyói-medence szintű Háló-találkozót /IV. Gyergyói Háló-találkozó/, amelyen 27 katolikus közösség vett részt: cserkészcsapatok, Kolping-családok, karizmatikus imacsoportok, ifjúsági csoportok, Taize-közösségek, Mária kongregáció, családos közösségek, a Katolikus Magyar Bibliatársulat képviselői. A találkozón részt vett az erdélyi Háló lelki vezetője, Nagy György Attila zernyesti plébános, valamint az utóbbi években egyesületként is bejegyzett Erdélyi Háló világi vezetője, Márton Melinda. /Gál Éva Emese: A IV. gyergyói Háló-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2003. január 28.
Másfél éve néhány lelkes fiatalember Szegeden megalapította Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM). Céljuk a szétszabdalt Kárpát-medence magyar fiataljainak összefogása. Abban különböznek a többi, hasonló célokat zászlajára tűző szervezettől, hogy ők többet jártak a határon túlra, mint amennyit beszéltek róla. A kolozsvári röpcédulás botrány után a román titkosszolgálat gépezete mozgásba lendült, és - mivel a szekusokkal teli helyi Nagy-Románia Pártra terelődött a gyanú-rávetették magukat a HVIM Kolozs megyei szervezetére, illetve annak elnökére: Böndi Szabolcsra. A huszonéves egyetemi hallgató minden lépését figyelték. A nyílt megfigyelés nyomán a fiatalember helyzete ellehetetlenült, lemondott az elnökségről. Az eset elindított a 89 előtti időkre emlékeztető elhatárolódási folyamatot. A HVIM-tagokat magánemberként is (!) kitiltották Kolozsvár egyik kedvelt kocsmájából a magyar tulajdonosok. /Fábián Tibor: Vármegyés hullámok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./
2003. január 29.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke e vele készült beszélgetésben megvonta az elmúlt esztendő mérlegét. 2002 szerinte a konszolidálódás éve volt, 2003 pedig a szövetségépítés éve lesz. Bérbe adták a Magyarok Világszövetsége Benczúr utcai székházát: néhány évig itt fog székelni a Kínai Népköztársaság nagykövetsége. A tavalyi küldöttgyűlés egyesítette az utóbbi tíz évben elkülönülő Kárpát-medencén belüli regionális tagoltságot, létrehozva az új, egyesült Kárpát-medencei Régiót. Az MVSZ figyelmét a Benes-dekrétumokra összpontosította. Több Európai Parlamenti képviselő megfogalmazta, hogy ezek a dekrétumok Európa szégyenét jelentik. Az MVSZ küldöttei strasbourgi és brüsszeli megjelenéssel, egyéni és csoportos, nyilvános meghallgatáson, fórumon, szemináriumon tárták a világ elé a dekrétumok máig tartó hatását. Patrubány Magyar Kiáltványnak nevezte a fehér könyvet, melyet tavaly november 7-én, az Európai Parlament épületében nemzetközi sajtótájékoztató keretében, mutattak be. A könyv előszavát az Európai Parlament egyik frakcióvezetője írta. A Fidesz vezette kormánykoalíció 2000 decemberében az MVSZ-től megvonta az évi több mint kétszázmillió forintos állami támogatást. Patrubány szerint további másfél esztendőbe telik, amíg saját forrásaikat sikerül kialakítaniuk. Makkay József megkérdezte: a nemzeti értékeket valló Orbán-kabinet miért üzent hadat a Magyarok Világszövetségének? Patrubány szerint ezt tőlük kellene megkérdezni. A Medgyessy-kormány képviselői viszont fogadták őket, tárgyaltak velük. A kormány képviselői hivatalos tárgyalás keretében elmondták, hogy Csoóri Sándor, az MVSZ volt elnöke és néhány más, külföldi szereplő követelte az MVSZ tovább tartó "kiéheztetését". - Az MVSZ által kidolgozott külhoni magyar állampolgárság törvénytervezete az elmúlt két év alatt nem került az Országgyűlés elé. Helyette elfogadták a kedvezménytörvényt, amelyről azóta kiderült, hogy nem oldja meg a külhoni magyarság gondjait. Patrubány kifejtette: a Magyarok Világszövetsége elérkezettnek véli az időt arra, hogy elkezdődjék a külhonban élő magyarok önmegszámlálása, hogy ne csak megkérdőjelezhető hitelességű források álljanak a rendelkezésre. Patrubány szerint Markó Bélának és csapatának fel kellett volna állniuk, és át kellett volna adniuk helyüket másoknak a népszámlálás eredményeinek közzétételekor. Patrubány úgy látja: a két ország kormánya összefog azért, hogy az RMDSZ élére újraválasszák Markó Bélát. A kongresszus előtt a szervezetnek önvizsgálatot kellene tartania. Patrubány sorolat az RMDSZ súlyos mulasztásait. /Makkay József: A Magyarok Világszövetsége hű marad eredeti céljaihoz. Beszélgetés Patrubány Miklóssal, az MVSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2003. február 2.
Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./
2003. február 10.
Febr. 8-9-én tartották Kolozsváron a Kallós Alapítvány meghirdette és megszervezte népdal- és hangszeres népzene vetélkedőt Kovászna, Maros, Beszterce-Naszód, Szilágy, Fehér, Bihar, Bákó és Kolozs megyéből érkeztek résztvevőkkel. Az első napon 29 gyermek, illetve 19 fiatal mérte össze énektudását, felkészültségét, valamint 12 hangszeres zenekar is vállalta a megmérettetést. Este táncház volt. Másnap, vasárnap 10 ifjú és 11 idősebb énekes állt a bizottság elé, a zenekarok közül pedig heten maradtak a végső megmérettetésre. A zsűrit a Kárpát-medence legrangosabb zenetudósai alkották: Kallós Zoltán néprajzkutató, dr. Almási István, a kolozsvári Folklorisztikai Intézet népzene kutatója, dr. Pávai István, a budapesti Hagyományok Háza népzene kutatója, dr. Szalay Zoltán csíkszeredai néprajzkutató és zeneszerző, Sinkó András zenetanár Marosvásárhelyről, valamint Csorja Viola muzikológus. /Sándor Boglárka: Fórumot teremteni a magyarságnak. Erdélyszintű népzenei ünnep Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2003. február 10.
Orbán Viktor magyar exminiszterelnök febr. 6-án tartott évértékelő beszédében is nyomatékosított téma volt a státustörvény. Ezt olyan értékrendbe állította, amelyet az emberek döntő többsége pártszimpátiáktól függetlenül magáénak érez. A státustörvény az Orbán-értékelésben így került a Széchenyi-tervvel, a család- és gyermeknevelés támogatásával, a diákhitellel, a Mária Valéria-híddal, az Erdélyi Magyar Egyetemmel, a Nemzeti Színházzal egy mércecsoportba. A státustörvény napjainkra a kormányzat, a politikai pártok, egyházi és civil szervezetek nemzeti stratégiájának meghatározó pillérévé vált. Arról van szó, hogy a magyar társadalom képes-e egy, a második világháború kirobbanása óta legkedvezőbb és valószínű, többé vissza nem térő pozitív előjelű nemzetközi politikai konstelláció felhajtó erejét igénybe véve a két ízben is trianonizált Kárpát-medencében ellenséges érzületű nemzetállamok uralma alá szétporciózott magyarságot integrálni, az országhatárok elmozdítása nélkül egyesíteni. ,,A kormánypártok, úgy tűnik, addig-addig szorongatják a törvényt, amíg az ki nem leheli lelkét, és semmire sem jó, holt szöveg lesz abból a törvényből, ami eddig pezsgést, lendületet és friss életet vitt a nehéz helyzetben lévő magyar közösségek életébe. Kinek jó ez? A kormány valójában nem az ellenzékkel, hanem a határokon túli magyarokkal áll szemben. A határon túli magyarok lassan már azt kérdezik, van-e egyáltalán még anyaországuk?" - hangzott el beszédében.A diplomácia történetében is ritka, amikor a különböző nemzetközi fórumoknál és fontos személyiségeknél a saját kormányuk ellenkormányaként lépnek föl, és gondos koordinációval az ügyben érdekelt szomszédos országok kormányainál is a státustörvény kilúgozásán szorgoskodnak. Teljességgel érthetetlen, hogy ha már a választási kampányban szavazókat fogtak ,,a 23 milliós román invázió" rémképének magyar égre vetítésével, a választási csata után miért tüsténkednek tovább a státustörvény negatív megítéltetésén? Még a román partner számára is kényelmetlenné vált ez a magyar önpusztító hacacáré, annál is inkább, mert a román állam - egyébként a sértő módon Orbán-Nastase-paktumnak degradált egyezménynél jelentősebb - jogi alapozású, határmódosítás nélküli nemzetegyesítési lehetőségeket teremtett a Pruton túli románok számára. A román diplomácia megértőbb volt, mint az anyaországi, tulajdonképpen nem is gördített lényegi akadályokat a státustörvény romániai alkalmazása elé. Alapvető baj az is, hogy a státustörvényt ,,védelmező" magyar kormánytisztviselők között - hadd ne mondjunk neveket - olyanok a hangadók, akik személyes ellenszenvvel viseltetnek az üggyel szemben. Emiatt sikerélményként élik meg ennek diplomáciai kudarcát. /Sylvester Lajos: A státustörvény: mérce. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2003. február 11.
Napvilágot látott a Haza a magasban. Magyar nemzetismereti tankönyv a szórványban élő, magyarul tudó és tanuló, tíz éven felüli diákok és tanítók számára. A tankönyv áttekintést ad a magyar őstörténetről; a Kárpát-medence magyar népéről és tájairól, az Észak-Amerikában és Nyugat- Európában élő magyarokról; a magyar történelemtől a világhírű művészek, tudósok és sportolók nemzeti panteonjáig, a magyar nyelv és az irodalmi művek szépségeitől legjelesebb alkotóink portréjáig. A kiadvány a magyar nemzet határokon átívelő egyesítését, kultúrájának átörökítését, identitásának erősödését, a közösségi kapcsolatok építését is szolgálja. /Haza a magasban. Magyar nemzetismereti tankönyv. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2003. február 13.
A státustörvény védelmében gyűjtenek aláírásokat Temesváron. Az akcióra több Kárpát-medencei, illetve Nyugaton élő magyar személyiség szólította fel a romániai magyarságot (is); a kezdeményezők csatlakoztak a Magyarok Világszövetségének volt elnökéhez, Csoóri Sándorhoz, aki levélben tiltakozott a határon túli magyarok jogállásáról szóló, kedvezménytörvényként emlegetett jogszabály "kiürítése" ellen. Temesváron az RMDSZ-székházban és a területi információs irodában zajlik a gyűjtés. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök szerint eléggé esetleges módon, hiszen azoknak a véleményét kérik ki, akik betérnek oda. Az RMDSZ Temes megyei szervezete ülésén eldöntik, hogy szervezetten gyűjtenek vagy sem. /P. L. Zs.: Aláírásgyűjtés a kedvezménytörvény védelmében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./
2003. február 17.
Internetes fórumon tarthatják egymással a kapcsolatot a világban szétszóródott magyarok a MON, MagyarOnline.net (www.magyaronline.net) interneten. A honlap szerkesztői maguk is külföldön élő magyarok. A fiókszerkesztőségek Bostonban, Buenos Airesben, Berlinben, Linzben, Los Angelesben, Majna-Frankfurtban, Montrealban, New Yorkban, Seattle-ben, Linzben és Los Angelesben vannak. Sok millió olyan született magyar él a világban szétszórva, aki mindenáron magyar akar maradni. A Kazahsztáni Magyarok Kulturális Szövetsége naponta küzd az életben maradásért - támogatás, nyilvánosság hiányában. A Kazahsztánban élő magyarok kis diaszpórába tömörülve próbálják életben tartani a magyar nyelvet. - Az Argentin Magyar Intézmények Szövetsége, a Bosznia-hercegovinai Magyar Polgári Egyesület, a bostoni Bartók Béla Magyar Iskola vagy a kanadai Magyar Krónika is példái a mintegy ezer, hagyományőrző kezdeményezésnek. Az ilyen vállalkozások összefogására alakult a MON, az első Kárpát-medencén kívüli internetes fórum. A MON Fórumán is megvitatott cikkek nagy visszhangot keltenek. Magyarországi és külföldi lapok is rendszeresen átvesznek, idéznek ezekből a véleményekből. A "Mit jelent magyarnak lenni?" pályázatra szép számban neveztek, és örvendetesen sok díjat ajánlottak föl a győzteseknek. Már hetven magyar szervezet a tagja a MagyarOnline.net-nek. Rendszeresen beszámolnak az általuk vezetett közösségek munkájáról. A Szervezeti Ismertető országok szerint tartalmaz információkat a Finnországi Magyarok Egyesületéről, a párizsi Magyar Katolikus Misszióról vagy a Svédországi Magyar Ifjak Társaságáról és a többiekről. Külföldi magyar kezdeményezés a MON Baráti Közösség kéthetente megjelenő hírlevele is, amely e-mail útján tudósít a világ számos pontján történt magyar vonatkozású eseményről, felhívásokról, friss hírekről. A hírlevélre bárki feliratkozhat a https://groups.yahoo.com/group/magyaronlinenet/ oldalon, vagy a MagyarOnline.net szerkesztőségének címén. /A világ magyarságáról egy MONdatban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2003. február 24.
Febr. 24-én Budapesten ülésezett a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei elnöksége, mely egyesíti a magyarországi és a szomszédos államokban élő magyar közösségek képviselőit. Az egyesült Kárpát-medencei régió ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy az áprilisi népszavazáson NEM szavazatra biztatja Magyarország polgárait. Borbély Imre, a régió társelnöke eljuttatta az MVSZ Sajtószolgálatához a régióelnökség nyilatkozatát: Az Európai Unió jogszabályai által is előírt méltányosság és esélyegyenlőség elveit súlyosan sérti az a körülmény, hogy a magyar termőföld külföldiek számára történő áruba bocsátása a csatlakozást követő 7. évben kötelezővé válik. Minden előrejelzés szerint abban az időpontban a nyugati átlagkereset még többszörösen felülmúlja a hazait, miközben a magyar termőföld ára többszörösen alulmarad a nyugati föld áránál. Ez előrevetíti egy pannon Palesztina rémképét.A csatlakozási tárgyalások alatt nem rendeződött megnyugtatóan a leszakítot magyar nemzetrészek és Magyarország jogviszonya, nem biztosított a jövőbeni szabad mozgás. Tiltakozunk a vízumkényszer indokolatlan bevezetése ellen, mely Kárpátalja és Délvidék magyarjait vasfüggönyként választja majd el az anyaországtól. Ezért az MVSZ régióelnöksége felszólítja az áprilisban szavazókat, hogy nemmel szavazzanak. A "NEM" győzelme megnyitná a lehetőséget, hogy a csatlakozási feltételeket a méltányosság és esélyegyenlőség elvei szerint újratárgyalják. A magyar föld elidegenítésének kérdéskörében a méltányosság és esélyegyenlőség akkor adottak, amikor a földár és az átlagjövedelem Magyarország és az EU régi tagállamai között kiegyenlítődik. /NEM-zet az Európai csatlakozásra! A MVSZ Kárpát-medencei elnökségének felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2003. február 25.
Dr. Lednitzky Péter, a magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH), vezérigazgatója a múlt hét végi Nyitott Kapuk befektetési konferencián vett részt először hivatalos, romániai látogatáson. A vele készített interjúban kitért arra, hogy az ITDH támogató, kooperáló és koordináló háttérszervezete a magyar kormánynak. Az ITDH-nak a Kárpát-medencei országokban kilenc speciális irodája működik, Erdélyben hat képviseletük van. /Princz Csaba: "Mi szeretnénk, ha nagyobb magyar vállalatok tudnának megtelepedni a román piacon" Interjú dr. Lednitzky Péterrel, az ITDH frissen kinevezett vezérigazgatójával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 25./
2003. február 25.
A Duna Televízió és a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány megbízásából febr. 24-én újabb adomány érkezett Háromszékre. Az oktatási segédeszközökből, illetve gyakorló munkafüzetekből álló, több mint húsztonnás rakomány értéke mintegy 72 millió forint. Az adományt Demeter János megyeitanács-elnök és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester fogadta. Földes István, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány és Pekár István, a Duna Televízió elnöke immár több alkalommal segítették a határon túli magyarságot különböző adományokkal. Volt, amikor parabolaantennát és televíziókészüléket hoztak egy-egy szórványban élő magyar közösségnek, ha kellett, gyógyszert a rászorulóknak, máskor játékot a gyermekeknek. A mostani rakományt szétosztják az egyházak és iskolák között. A jövő héten Csíkszeredába visznek újabb szállítmányt. /Bodor János: Újabb adomány a Duna Televíziótól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./
2003. március 1.
Megjelent a Dalbimbó /Zilah/ keresztyén kulturális kárpát-medencei gyermeklap összevont száma bibliai alapigazságokkal, versekkel, kottás népdalokkal, élménybeszámolókkal, Benedek Elek-mesével jelentkezik. A lapszám kiadását a Communitas Alapítvány támogatta. Kiadja a Szilágy Társaság, a Dalbimbó Egyesület és a Zilahi CE-PARMENAS kft. /Megjelent a Dalbimbó! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2003. március 6.
A kilencvenes években jelentős szociológiai és szociolingvisztikai vizsgálatok indultak annak feltárására, hogy milyen az országhatárokon kívül rekedt magyar nemzeti közösségek helyzete. Ezek a vizsgálatok kiterjedtek a demográfiai-etnikai viszonyokra, a jogi, politikai és gazdasági helyzetre, az identitástudatra és az identitás változására, a nemzeti és történelmi tudatra, az iskolázottságra, a műveltségi szintre, a nyelvi helyzetre, a nyelv állapotára, a nyelvhasználatra stb. Az egész magyar nyelvterületre kiterjedő A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című összehangolt kutatási program eredményeit összegező sorozat kötetei sorra jelennek meg. /Csenicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában /Kárpátalján/, Budapest, 1998; Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban), Budapest-Újvidék, 1999; Lanstyák István: A magyar nyelv Szlovákiában, Budapest-Pozsony, 2000./ A vizsgálat egyértelmű megállapítása, hogy a magyar nyelv a környező országokban alárendelt státusban van. Használata emiatt csak szórványos a hivatalos szférában /magyar többségű önkormányzatokban/, jelentős mértékben korlátozott nyilvános fórumokon és munkahelyen. A korlátozással együtt jár a nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetés, a megfélemlítés és a megszégyenítés. Ennek a függő, kiszolgáltatott helyzetnek Szlovákiában és Jugoszláviában nyomatékot ad a hatályos nyelvtörvény. Az utódállamok az offenzív, sőt néha agresszív nyelvpolitikához csatlakoznak. A cél az elszigetelés az anyaországtól, a szándékos szétszórás, néha a kollektív bűnösség vádjával, a kiszorítás a társadalom fontos területeiről, pozícióiból. A román hadseregben továbbra is gyakori a magyar fiatalok megszégyenítése, megalázása, a nyelvi tiltás. A magyar többségű régiók igazgatása, többségi felügyelete egy belső gyarmati rendszernek felel meg /kizárólagos államnyelvi igazgatással, fokozottabb katonai és rendőri felügyelettel, például 1990 után szinte minden székelyföldi faluban csendőrlaktanya épült, de iskola vagy tanári lakás nem/. A kilencvenes évek elején egyes nyelvészeknek az volt a véleménye, hogy a kisebbségi nyelvváltozatok szétfejlődnek, eltávolodnak a magyarországitól. A terepkutatás azonban igazolta, hogy a magyar nyelv megőrizte viszonylagos szerves egységét. A nyelvi különbségek pedig áthidalhatók a nyelvi kodifikáció kiterjesztésével. A külső régiók nyelvhasználata archaikusabb, mint a centrumé. Ez sok esetben tartósabb nyelvi hagyományt, nyelvi értéket jelent. A hiányzó vagy töredékesen meglevő szint éppen a közéleti-szakmai szint. Az egyetemi szakoktatás hiánya eredményezte, hogy a szaknyelvi terminológiák különfejlődtek és leépültek. Székelyföldi szakiskolákban például magyar anyanyelvű tanárok tagadják meg szakmájuk magyar nyelvű oktatását arra hivatkozva, hogy nem ismerik a magyar szaknyelvet. Sürgető feladat az intézményteremtés és a szaknyelvi rehabilitáció és képzés. A kisebbségi kétnyelvűség bevezeti a nyelvi asszimilációt. Meghatározó az iskolai oktatás nyelve, a szűkebb családi környezet nyelve, valamint a munkahelyi környezet. A jövőt tekintve negatív tényező a demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulása, a vegyes családok számának növekedése, a nagyvárosokba költözés. Az etnikai arányok megváltoztatásának szándéka ma is fontos eleme minden szomszédos ország nemzetpolitikájának. Rontja a nyelvmegtartás esélyeit a magyar nyelv alárendelt jellege, az etnicista oktatáspolitika, a helyi önkényeskedés, a magyarellenes közhangulat, a publikusan és intézményesen megnyilvánuló magyargyűlölet, az elfogult döntések az igazságszolgáltatásban, a magyar nyelv, a magyar kultúra megbélyegzése. Általában aggasztóan csökken az iskolázottsági és műveltségi szint a magyar közösségekben, nagyobb arányú a tehetséges gyermekek elkallódása. Erdélyben ma mintegy ötvenezren államnyelven, románul végzik tanulmányaikat. Vannak ortodox magyarok, magyarul már nem tudó protestánsok, illetve katolikusok. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor gyarapodtak a nyelvhasználat alkalmai és színterei: létrejöttek magyar intézmények. A sajtó és tömegkommunikáció erősítette a nemzeti kapcsolatot. Bővültek az anyanyelvi oktatás intézményes keretei. A Magyar Tudományos Akadémia újra a magyar nyelv fő intézményévé vált, szervezi, támogatja a kisebbségi szellemi műhelyeket, irányítja a közös nyelvi tervezést. /Péntek János: A kisebbségi magyar nyelv helyzete, állapot és esélyei. = A Hét (Bukarest), márc. 6./
