A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására január 9-én munkamegbeszélésen találkoztak Budapesten a MÁÉRT-on is képviselt határon túli magyar szervezetek vezetői. A tervek szerint egy hónap múlva újra összegyűlnek kicserélni a tapasztalatokat. A tanácskozást követően – a törvény hatályba lépése alkalmából – a határon túli magyar politikai vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el. A megbeszélésen részt vett Martonyi János magyar külügyminiszter és Németh Zsolt politikai államtitkár, továbbá Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Az érintett határon túli magyar közösségeket Markó Béla (RMDSZ), Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia), Kasza József (Vajdasági Magyarok Szövetsége) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), Kovács Mikós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Pasza Árpád (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) és Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzat) képviselte. A politikai vezetők Országházbeli tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXXII. törvény végrehajtását segítő – határon túli információs irodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Markó Béla elmondta: a tanácskozás során tájékoztatta a magyar kormányt és a határon kívüli magyar közösségek vezetőit arról, hogy a legnagyobb, Magyarország határain kívül élő magyar közösség számára egyértelműen elégtételt jelentett a román-magyar egyetértési nyilatkozat megkötése. Kihangsúlyozta: a megállapodás tényével és tartalmával nemcsak egyetértettek, hanem a maga eszközeivel az RMDSZ is megpróbált hozzájárulni ennek megszületéséhez, hisz érdeke volt mind az erdélyi magyarságnak, mind Magyarországnak, hogy a kedvezménytörvény alkalmazása lehetővé váljék Romániában, és a két ország viszonya ez által ne romoljon, hanem javuljon. Megítélése szerint az egyetértési nyilatkozat nemcsak az erdélyi magyarság körében, hanem a román többség részéről érzékelhető feszültségeket is oldani tudta. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez a megállapodás túlmutat a kedvezménytörvényen, mert akár politikai vagy akár gazdasági kapcsolatokat serkentő hatásai is lehetnek. Reményét fejezte ki, hogy a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés kezelése szempontjából e példának az alapján "egy konfrontációs magatartásformából átléphetünk ebben a térségben mindannyian egy együttműködő magatartásformába". Megjegyezte, örül annak, hogy a megállapodással kapcsolatos magyarországi viták mostanáig nem gyűrűztek be Erdélybe. /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Jan. 9-én Orbán Viktor miniszterelnök, a Külügyminisztérium vezető tisztségviselői és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke Budapesten munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetőivel a jan. 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatait és időszerű kérdéseit. A munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a budapesti találkozót követően. Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között. Utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését. - A vezetők nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is - mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden Kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erősödik. - A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetővé — fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprő, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a Kárpát-medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban - előnyt remélve - megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy - a határon túli magyarokkal szorosan együttműködve - végrehajtsa a törvényt. A találkozó előtt Orbán Viktor szokásos heti rádióinterjújában azt hangsúlyozta: 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki köteléken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élők is úgy érzik, hogy végre 80 év után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk. Közölte, hogy a köztársasági elnök csütörtökön adja át az első magyar igazolványt a Parlamentben. Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja általános alelnöke történelmi eseménynek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és utalt arra, hogy ezzel megszűnnek az országhatárok. - Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gondoskodik a határon túl élő magyarok sorsáról is — tette hozzá Duka Zólyomi Árpád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte, hogy Szerbiában hat információs iroda kezdte meg működését, és várakozáson felüli az ott élő magyarok érdeklődése a magyar igazolvány iránt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ismertetése szerint Kárpátalján 110 településen kérhetik az igazolvány kiadásához szükséges nyomtatványokat az érdeklődők. A politikus történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvény életbe léptetését. Pasza Árpád, a Horvátországi Demokratikus Közösség elnöke úgy vélekedett, hogy a horvátországi magyarok elismeréssel vannak a magyar kormány iránt, mert most tapasztalhatták, hogy 80 év után az anyaország ismét kinyújtotta feléjük a kezét. Tomka György, a szlovéniai magyarok vezetője arról beszélt, hogy Szlovéniában rokonszenvvel tekintenek a kedvezménytörvényre és elmondta, hogy január 3-án megkezdte működését az információs iroda. A találkozó után a határon túli magyar szervezetek vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el a kedvezménytörvény hatályba lépése alkalmából. Eszerint a törvény jelentősen hozzájárul a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, az asszimilációs folyamatok lefékezéséhez és a szülőföldön való maradáshoz. Üdvözölték a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely előmozdítja a két ország közti együttműködést. A nyilatkozat aláírói szerint nincs veszélyeztetve a magyar munkaerő-piac. A találkozóval egyidőben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a határon túli információs irodák vezetőivel találkozott. Ezt követően Szabó kifejtette: adottak a feltételek a magyar igazolványok kiadásához, és a kedvezményezettek már márciusban hozzájuthatnak a támogatásokhoz. /Határon túli magyar vezetők Budapesten. Martonyi: Működik a rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 11.
Kónya-Hamar Sándort, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő a kedvezménytörvényről kifejtette, fontosnak tartotta, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak egyfajta jogorvoslatot és politikai értelemben is elfogadható megoldást kell biztosítani. 1920-tól erre minden európai nép – ilyen vagy olyan értelemben – elégtételt kapott elszenvedett múltbeli történelmi vereségeiért. A magyarság volt az, melynek ügye megoldásra vár. Ennek a népnek, nemzetnek vissza kell adni a lelkét. A kedvezménytörvény érzelmi kapocs, ami egy közösséghez való tartozásnak a bizonyítékát és bizonyosságát jelenti. A kedvezménytörvény "alkalmazása a Trianon utáni első olyan lépés, melyet a Magyarország határain túl került magyarok évtizedek óta várnak" "Mit fog érezni az, aki kézbe veszi a könyvecskét, melyen ott van a Szent Korona, a nemzet szimbóluma? Egy dolgot, hogy nemzetpolgár." - A kolozsvári RMDSZ-nek pontos nyilvántartása van, elkészült a Kolozs megyei kataszter. Ha megkérdik, hány magyar kérheti a megyében a kedvezménytörvény értelmében a könyvecskét, arra megközelítően tudnak felelni: Kolozsváron több mint 70 ezren fogják kérni, a megyében több mit 150 ezren. Nem szólva a több mint 10 ezer magyar diákról – hiszen a Kolozsváron tanuló több mint 40 ezer diáknak több mit negyede magyar – akik szintén ide fognak fordulni. /Csomafáy Ferenc: Az álmot megvalósítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2002. január 12.
A Fidesz-frakció sajnálattal vette tudomásul, hogy az MSZP ismét szembe fordult Európával; a Magyar Szocialista Párt mára odáig jutott, hogy hadban áll nemcsak a magyar kormánnyal, hanem Európa több vezető politikusával, az Európa Tanáccsal, a határon túli magyar szervezetekkel, saját korábbi álláspontjával, valamint saját, a nemzet iránt elkötelezettséget érző tisztességes tagjaival és a nemzetben gondolkodó minden emberrel - tartalmazza a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának közleménye. Hozzáteszik: az MSZP a kedvezménytörvény alaptalan bírálatával a Kárpát-medencei magyarsággal is szembehelyezkedik; korábbi álláspontjával ellentétben támadja az ország által elért össznemzeti sikert és kétségbe vonja a határon túli magyar szervezetek azon jogát, hogy az általuk képviselt magyarok ügyében állást foglaljanak, csak azért, mert véleményük ellentétes az MSZP álláspontjával. A Fidesz-frakció üdvözli Walter Schwimmernek, az Európa Tanács főtitkárának nyilatkozatát, amelyben megerősíti, hogy a kedvezménytörvény kapcsán elfogadott magyar–román egyetértési nyilatkozatban érvényesülnek az Európa Tanács által megfogalmazott kisebbségekre vonatkozó ajánlások."Mindezek után nem meglepő, hogy az MSZP még saját képviselőjével is hadban áll. Sok jóérzésű szocialista párttaggal együtt, Szűrös Mátyás is fontosabbnak tartja nemzeti elkötelezettségét, és felül tud emelkedni a rövid távú pártpolitikai érdeken" — tartalmazza a közlemény. A Fidesz-frakció szerint az MSZP hátba támadta a magyar kormányt, miközben a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a szomszédos országokkal folyamatban levő tárgyalásokon a kormány a magyar nemzeti érdekek érvényesítéséért küzd. /Hadban Európával az MSZP. A FIDESZ az MSZP-t bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2002. január 12.
Több fenyegető telefonhívást is kapott a szlovákiai Takács-család azóta, hogy jan. 10-én Mádl Ferenc köztársasági elnöktől átvehette az első magyarigazolványt. Az MTI úgy tudja: a Szencen élő Takács Róbert azt mérlegeli, hogy rendőrségi feljelentést tesz ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen. /Fenyegetik az első magyar igazolvány tulajdonosát. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./ A Magyar Igazság és Élet Pártja aláírási akciót kezdeményezett a Népszava ellen, miután a lap jan. 11-i számában szlováknak nevezte az első magyarigazolvány-tulajdonost. A Kárpát-medencében más államok polgáraiként több millió magyar él, hangsúlyozta Csurka István, aki szerint "a bal-liberális" lap meghatározása sértő, aljas indokú, romboló provokáció, amely határozott visszautasítást érdemel. /Magyarellenes magyar újság? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./
2002. január 12.
A baloldal ideológiai legagresszívebb meghatározói a magyar politikai nemzetből kirekesztik a Trianonban elszakított nemzetrészeket, melyeket a trianoni utódállamok politikai nemzeteihez tartozóknak ítélnek. A státustörvény kapcsán ezt fogalmazta meg az SZDSZ illetékese, Bauer Tamás, azzal vádolva a törvény elkészítőit, hogy nem vesznek tudomást arról, hogy az erdélyi és felvidéki magyarság a román s szlovák politikai nemzet része. Hasonló álláspontot fejtett ki a minap Tamás Gáspár Miklós is, aki szerint a státustörvény a magyar politikai nemzetet lazítja fel, mivel közjogi viszonyt hoz létre az elcsatolt területek magyarsága és az anyaország között. Az MSZP-s Vitányi Iván feltette a kérdést: mi is a nemzet? S megadta a választ rá: az a tízmillió állampolgár, akik között élünk. Holott a politikai nemzet, miként arra Kántor Zoltán szociológus a Provincia c. havilap hasábjain rámutatott, nem szinonim fogalom az állampolgárok összességével. Felfogható a politikai nemzet célprogramként is például a trianoni utódállamok esetében. A román közéletben az erdélyi magyar nemzeti közösségről pedig csakis mint etnikumról beszélnek, a státustörvényt pedig azzal vádolják, hogy a ,,modern" nemzetszemléletet az avítt etnikai szemlélettel helyettesíti. A baloldal torzított politikai nemzetfelfogása leglátványosabban Horn Gyula emlékezetes kijelentésében fogalmazódott meg, miszerint ő nem tizenötmillió magyar, hanem tíz és félmillió magyar állampolgár miniszterelnöke lesz. A jobboldal egységes nemzetfelfogása (melybe beleértendő mind a kulturális, mind a politikai dimenzió, tehát saját történelmi akarattal rendelkező, határokon átnyúló, kulturálisan meghatározott kollektívumként fogja fel a nemzetet) a szólamokon túl immáron a gyakorlati politikában is artikulációt nyert. Mind a Magyar Állandó Értekezlet, mind pedig a státustörvény a Kárpát medencei magyarság kulturális és politikai egységét jeleníti meg. Fokozatosan ebbe az irányba mozdul el a magyarországi politikai közvélemény is. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi krónika. A nemzetfogalom értelmezése és a bal-jobb szembenállás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./
2002. január 18.
Erdélyi tájakon - Balogh Ernő ismeretlen fotográfiái címmel nyílik kiállítás jan. 18-án Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. A szerző (1882-1969) geológus, egyetemi tanár volt, s életműve elsősorban a Kárpát-medencében földtudományokkal foglalkozó természettudósok, oktatók, valamint barlangkutatók és természetjárók körében ismert. /Erdélyi tájak a Néprajzi Múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
2002. január 19.
Az Illyés Közalapítvány tavaly hirdette meg a határon túli magyar televíziós stúdiók műszaki korszerűsítését szolgáló pályázatát. Az összesen 300 millió forint értékű pályázat keretében Romániából 11 magyar stúdió, alkotói műhely jutott modern műszaki berendezésekhez, kamerákhoz, számítógépes adatátviteli rendszerekhez. Átvették a nyertes romániai magyar tévéstúdiók, televíziós alkotóműhelyek a korszerű műszaki berendezéseket. A berendezések Romániában két tulajdonoshoz - a kolozsvári Video Pontes Alapítványhoz és a Székelyudvarhelyért Alapítványhoz - kerültek. A kolozsvári alapítvány négy, a székelyudvarhelyi pedig hét pályázatot nyert stúdiónak adta tovább azokat megfelelő szerződés keretében. A pályázati támogatást elnyert stúdiók korábban már megállapodást kötöttek a Magyarországról a határokon túlra is sugárzó két közszolgálati televízióval, a Magyar Televízióval és a Duna Televízióval. A megállapodás szerint a két magyarországi televízió látja el megrendelésekkel a támogatott határon túli stúdiókat. A megrendelt anyagok sugárzására az MTV-nek és a Duna Televíziónak Magyarországon kizárólagos joga van. Székelyudvarhelyre műholdas sugárzó is kerül, ami lehetővé teszi egy olyan regionális stúdió létrehozását, ahonnan élőben lehet jelentkezni, illetve továbbítani lehet a Székelyföldön készített aznapi tudósításokat. /Romániai magyar tévéstúdiók támogatása. Épülőben a Kárpát-medencei médiahálózat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
2002. január 22.
A Magyar Kultúra Napját ünnepelték január 20-án, vasárnap Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendezésében. Díszvendégként jelen volt dr. Vonza András magyar földművelési és vidékfejlesztési miniszter, illetve Cseh Áron magyar főkonzul, valamint Tempfli József püspöke. A Himnusz születése napját megünnepelni az anyaországban honosodott meg, de a határon túl is egyre inkább kiterjedőben van. Kölcsey Ferencre, az egyházkerület szülöttjére emlékeztek, aki nemzeti imánkat 1823. január 22-én írta. Tőkés László püspök emlékeztetett: "December óta Romániában tilalom alá esik a Himnusz eléneklése." A magyar himnusz eléneklőjének büntetése 25-50 millió lej lehet, illetve 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki érte. Mivel az RMDSZ SZKT-ülésén nemrégiben elénekelték, a román legfőbb ügyész eljárást indított a törvényszegők ellen. "Lehetünk-e otthon, ahol nem szabad elénekelni nemzeti imánkat?" - tette föl a kérdést a püspök. Dr. Vonza András hangsúlyozta, hogy a határon túl élők nélkül nem lehet teljes a magyar kultúra. Múlt, jelen és jövő nem gondolható el a Kárpát-medencei magyarság nélkül - fejtette ki a miniszter. A magyar kormány üzenetét hozó miniszter kifejtette: a magyarság egységét a kedvezménytörvény révén épp úgy erősíteni kívánják, mint a magyar gazdaságot az Európai Unió révén. Szomorú, hogy sokan a magyart a magyarral próbálják szembeállítani. /(Balla Tünde): Ünnepség az egyházkerületben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2002. január 22.
Magyar történelem szakos tanárok módszertani képzését szolgáló továbbképző tanfolyamot, ismeretterjesztő előadássorozatot kezdeményezett a közelmúltban a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Marosvásárhelyen, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolával közreműködve. A 15 éve működő egyesület a világ 19 országában örvend elismerésnek. Hét országban több mint 15.000 érdeklődő jelenlétében tartottak számos rendezvényt. Szerveztek havonta előadást a világ különböző városaiban. Dr. Csihák György közgazdász- történész, az egyesület elnöke elmondta, hogy egyesületük baráti társaságként indult. Alapító tagjai között német nyelvű és a magyarsághoz kapcsolódó történetírás legjelentősebb személyiségei találhatók. Kezdetben Zürichben, később mind több városban szerveztek előadásokat. Lassan terjeszkedni kezdtek a Kárpát-medence irányába is, bevonva az ott dolgozó kutatókat. Célktűzésük a magyar történelem előítélet-mentes kutatása. Fő törekvésük a magyar nép, nyelv, őstörténet szabad kutatása, tanulmányozása. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület kiadványait saját költségén 300 magyarországi könyvtárba juttatta el, illetve további 70 más ország 156 könyvtárába. - Szerte a világon alakulnak az egyesületnek asztaltársaságai. Erdélyben Kolozsváron alakult az első. Marosvásárhelyen most alakul. /Járay Fekete Katalin: Szellemépítés européer módra. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
2002. január 27.
Jan. 25-én Kolozsváron ünnepelték a Napsugár című gyermeklap 45 éves születésnapját. Az 1957-es megalapítása óta olyan írók, költők, grafikusok művei jelentek meg a lapban, akik az erdélyi magyar irodalmi és képzőművészeti élet jeles képviselői. Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket. Ez a húszezres példányszámú gyermekfolyóirat szeretne elhatárolódni a divatos magazinoktól, és továbbra is szándékában áll fenntartani az évtizedeken át kiharcolt színvonalat. A főszerkesztő asszony beszámolt a Napsugár egyéb tevékenységeiről is, a gyerekek és pedagógusok számára szervezett nyári táborokról, a Kárpát-medence többi magyar nyelvű gyermeklapjaival tartott kapcsolatairól, valamint a különböző kötetek megjelentetéséről. /Köllő Katalin: "Vigyázz reájuk, hatalmas világ ..." 45 éves a Napsugár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2002. január 28.
Sok érdekes olvasnivalót tartalmaz a Mégis, a gyulafehérvári kispapok folyóiratának 2001/2. száma. Kicsi István főszerkesztő a szűkebb és tágabb környezetünkre való odafigyelés fontosságára hívta fel a figyelmet. A 2001 júliusában Pannonhalmán szervezett médiatovábbképző tanfolyamról Szőcs Csaba számolt be. További beszámolók vannak a diáklapban, így a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánián 2001 novemberében rendezett ifjúsági találkozóról, az ugyancsak novemberben Brassóban tartott országos katolikus egyetemista találkozóról, a varsói gyalogos zarándoklatról, a Kárpát-medencei magyar cserkészlelkipásztorok budapesti (2001 november) megbeszéléséről. Dr. Marton József professzor az erdélyi egyházmegye egykori nagy püspökének, Batthyány Ignácnak (1741-1798) az életútját taglalta, akinek a történelem könyvtáralapítását, a csillagvizsgáló intézet és a nyomda létesítését tartja számon.
2002. január 28.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kedvezménytörvény olyan beruházás, amely a következő években bizonyosan megtérül Magyarországnak. A miniszterelnök erről jan. 27-én a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának vendégeként beszélt. - Mi nem támogatást nyújtunk a határon túli magyaroknak — mondta Orbán, utalva arra, hogy a magyar nemzetgazdaságnak nagy erőtartaléka az a néhány milliónyi magyar, aki a szomszédos államokban él. A magyar kormányfő megfogalmazása szerint: ha sikerül összekapcsolni a határon túli magyarokat a magyarországi magyarokkal, a határon túli magyarok gazdasági életterét a magyarországi gazdaság életterével, akkor Magyarország gazdasága sokkal nagyobb teljesítményre lesz képes, mint most. Orbán rámutatott arra, hogy egyedül Szlovákiával nem sikerült még megállapodni a kedvezménytörvényről, ezért nyugodt tárgyalásokon kívánja a kormány rendezni a vitát Pozsonnyal. A magyar miniszterelnök jan. 26-án, hivatalos horvátországi látogatásának második napján Eszéken ünnepélyes keretek között átadta a Magyar Köztársaság főkonzulátusának épületét, majd nyolc horvátországi magyar személynek magyar igazolványt nyújtott át. - Minden Kárpát-medencei magyar főkonzulátus átadása ünnep, hiszen azt jelzi, hogy a magyar nemzet határon kívül rekedt és elzsibbadt részében ismét megindulhat a vérkeringés — fogalmazott Orbán Viktor. - Ugyanakkor hétvégi kongresszusán a Magyar Szocialista Párt politikai nyilatkozatban követelte, hogy haladéktalanul függesszék fel a magyar–román egyetértési nyilatkozat végrehajtását. /Orbán Viktor: Össze kell kapcsolni az élettereket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2002. január 31.
Jan. 29-én a Duna tévé vezetősége bejelentette, hogy megkezdődött az Illyés Közalapítvány pályázatán nyertes Kárpát-medencei tudósítói állomáshelyek és stúdiók technikai felszerelése, így januártól már hat ország 18 városában, összesen 21 tudósítói pont alkotja a határon túli közszolgálati televíziós hírhálózatot. Pekár István, a Duna Tv elnöke kifejtette: az 1992-ben létrehozott adó volt az első, amely kimondottan a határon túli magyarságot is megcélozta. Elsődleges szempont volt a magyarság együvé tartozásának éreztetése, a határon túli magyar kultúra megőrzés és az anyanyelv ápolása. Szeretnék elérni, hogy naponta érkezzenek tudósítások a Kárpát-medencében kialakított tudósítóhálozattól. A kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Közszolgálati Rádió is. Remélhetőleg mihamarabb sikerül együttműködési szerződést kötniük a Magyar Televízióval. A több, mint 300 millió forint értékű digitális technika (kamerák, montírozók, stúdió felszerelések stb.), valamint a Székelyudvarhelyre és Budapestre telepített műholdas jeltovábbító berendezések lehetővé teszik, hogy a Duna Tv minden eddiginél nagyobb számban és minőségben fogadja a határon túli magyarság életéről szóló tudósításokat, riportokat. Jó kezdeményezésnek bizonyult a hat Kárpát-medencei város főterén (Rozsnyón, Beregszászon, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szabadkán) felállított Duna Tv kamera, amely előtt bárki szabadon kifejthette véleményét a kedvezménytörvényről. A sorozat folytatódik Csíkszeredában, Lendván, Gyergyószentmiklóson és Újvidéken. – A végső cél, hogy minden magyarlakta településen legyen legalább egy tudósító, aki naprakészen és folyamatosan küldené az információkat az ottani történésekről. Az információk gyorsabb terjesztése érdekében Esemény Előzetes programot állítanak össze, egyelőre hetente, majd naponta. Ugyanakkor szeretnének létrehozni egy havi előzetest is, amelyből az újságírók értesülhetnek az adott hónap legérdekesebb műsorairól, filmjeiről. A Duna Tv-nek jelenleg 40-45 tudósítója van, de a közeljövőben mintegy 70-75 embert szeretnének bevonni a hálózatba. /Nánó Csaba: Kiépült a Kárpát–medencei Tudósítóhálózat. A Duna Tv újabb kezdeményezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2002. február 4.
Febr. 2-án Csíkszeredában átadták az idei Julianus-díjakat. A csíkszeredai Julianus Alapítvány minden évben azok közül választja ki díjazottjait, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarság fennmaradását támogatták. A most kiosztott 2001-es elismeréseket dr. Fabó László, Horváth Vilmos, Németh Zsolt, Nyárádi Elemér és Pakó Benedek kapták. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke mondott beszédet. A San Fransiscóban élő, a díjátadáson személyesen megjelenni nem tudó dr. Fabó László jogász évente több ezer dollárt gyűjt és küld a Domokos Pál Péter Alapítványnak a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatására. A szintén magyarországi születésű, 1956 után emigrált, jelenleg Belgiumban élő Horváth Vilmos a Duna Televízió elindulása után több mint 20 parabolaantennát ajándékozott a Kárpát-medencében élőknek, tavaly karácsonykor pedig csángó gyermekeknek juttatott jelentős pénzösszeget, a magyarság támogatására fordítva a rokkantságáért kapott anyagi segítséget. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 11.
Kárpátaljai és erdélyi magyar festőművészek tárlata nyílt Pécsett, a Határon Túli Magyarokért Alapítvány által létrehozott Pannon Magyar Házban. A négy Kárpát-medencei művész alkotásainak február végéig látható pécsi kiállításán bemutatják a fiatalon elhunyt erdélyi alkotó, Molnár Dénes munkáit. Fő művei közé tartozik a szászrégeni református templom százhetven festett mennyezeti kazettája, s megörökítette a művész a székelyföld templomait, Erdély várait és jelentős műemlékeit is. A kárpátaljai Tiszaújlakon élő Kolozsvári László a klasszikus realista magyar festészet hagyományainak folytatója. Az Ungváron élő Magyar László festőművész és a kárpátaljai Szürtén élő Tóth Lajos festőművész-grafikus, a Kárpátaljai Magyar Képző-és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke is kiállított. /Kárpát medencei festők tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2002. február 11.
Kárpátaljai és erdélyi magyar festőművészek tárlata nyílt Pécsett, a Határon Túli Magyarokért Alapítvány által létrehozott Pannon Magyar Házban. A négy Kárpát-medencei művész alkotásainak február végéig látható pécsi kiállításán bemutatják a fiatalon elhunyt erdélyi alkotó, Molnár Dénes munkáit. Fő művei közé tartozik a szászrégeni református templom százhetven festett mennyezeti kazettája, s megörökítette a művész a székelyföld templomait, Erdély várait és jelentős műemlékeit is. A kárpátaljai Tiszaújlakon élő Kolozsvári László a klasszikus realista magyar festészet hagyományainak folytatója. Az Ungváron élő Magyar László festőművész és a kárpátaljai Szürtén élő Tóth Lajos festőművész-grafikus, a Kárpátaljai Magyar Képző-és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke is kiállított. /Kárpát medencei festők tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2002. február 12.
Összmagyar nemzeti bajnokság kezdődik szeptembertől a Kárpát-medence magyar ifjúsága számára. Kű Lajos, az ismert labdarúgó, az FTC tagja jelentette be: az illetékes minisztérium jóváhagyta, hogy labdarúgó, kosárlabda és kézilabda bajnokságokat szervezzenek három korcsoportban, 13-17 év közötti fiataloknak. Elképzelés szerint a selejtező mérkőzéseket egy-egy napon 80 km-nél nem nagyobb körzetekben, tehát kisrégiókban bonyolítanák le, valamely civil szervezet rendezésében. A tárcaközi megállapodások értelmében 70 %-os anyaországi támogatás mellett a helyi önkormányzatok segítségére számítanak. Alapítványi rendezésben a Kárpát-medence összmagyar bajnokságát Wesselényiről nevezik el. Egyelőre felmérik a részvételi kedvet, a játékok megszervezésével kapcsolatos részletesebb információkra a továbbiakban lehet majd számítani. /(Fejér László): Kárpát medencei bajnokság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2002. február 12.
Összmagyar nemzeti bajnokság kezdődik szeptembertől a Kárpát-medence magyar ifjúsága számára. Kű Lajos, az ismert labdarúgó, az FTC tagja jelentette be: az illetékes minisztérium jóváhagyta, hogy labdarúgó, kosárlabda és kézilabda bajnokságokat szervezzenek három korcsoportban, 13-17 év közötti fiataloknak. Elképzelés szerint a selejtező mérkőzéseket egy-egy napon 80 km-nél nem nagyobb körzetekben, tehát kisrégiókban bonyolítanák le, valamely civil szervezet rendezésében. A tárcaközi megállapodások értelmében 70 %-os anyaországi támogatás mellett a helyi önkormányzatok segítségére számítanak. Alapítványi rendezésben a Kárpát-medence összmagyar bajnokságát Wesselényiről nevezik el. Egyelőre felmérik a részvételi kedvet, a játékok megszervezésével kapcsolatos részletesebb információkra a továbbiakban lehet majd számítani. /(Fejér László): Kárpát medencei bajnokság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2002. február 14.
A Krónikának adott exkluzív interjújában Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár cáfolta, hogy a Polgári Szárny megalakulása magyarországi beavatkozás eredménye lett volna. Az államtitkár febr. 19-én fogja Kolozsváron felavatni azt a tévéstúdiót, amely a magyar közszolgálati tévéadók számára szolgáltat majd erdélyi híranyagot. "A Kárpát-medencei magyar–magyar tájékoztatás eddig meglehetősen egyoldalú volt. Míg például az erdélyi magyarok szinte mindent tudtak arról, ami Magyarországon történik, fordítva ez koránt sincs így. Pedig Magyarországon – különösen a fiatalabb generációk körében – egyre nagyobb az érdeklődés a határon túli magyarság ügyeinek megismerésére. Ezt az igényt akartuk kielégíteni és a média segítségével is szorosabbra fűzni azt a hálót, amely összefogja a Kárpát-medence különböző részében élő magyarságot, amikor tavaly az Illyés Alapítvány segítségével több száz millió forintos támogatást nyújtottunk több tucat határon túli – köztük erdélyi – televíziós műhelynek" – tájékoztatott Németh Zsolt. Az államtitkár – Szatmárnémetibe is ellátogat. Szatmárnémeti és környéke lélekszáma szempontjából az erdélyi magyarság egyik legfontosabb központja. Ehhez képest Magyarországról kevesebb figyelem irányul erre a térségre, mint mondjuk Nagyváradra, Kolozsvárra vagy Székelyföldre. Mostani látogatása egyfajta adósság törlesztése is, aminek remélhetőleg intenzív folytatása lesz. A magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása után a Magyar Szocialista Párt erőteljes támadásba kezdett. "Pusztán pártpolitikai érdekek miatt alaptalanul és igazságtalanul azzal rémítették a magyarországi közvéleményt, hogy hol 23 millió, hol 20 millió, hol pedig több száz ezer román fog bennünket elárasztani, és elveszik munkahelyünket. Mára azonban a magyarországi közvélemény többsége rájött, hogy az MSZP nem mondott igazat. Ami pedig a Fideszt illeti, nyugodtan leszögezhetjük: ha egyszer kimondtuk, hogy az Orbán-kormány számára fontosak a határon túli magyarok, akkor mi ehhez tartani is fogjuk magunkat." – szögezte le. - Szlovákiában a kormánypártok belpolitikai válsággal küzdenek, és népszerűségüket magyarellenességgel próbálják növelni. Minden demokrácia iránt elkötelezett ember számára szomorú volt hallani azt a nacionalista indulatoktól túlfűtött vitát, amely a pozsonyi parlamentben zajlott a magyar státustörvényről, jelentette ki Németh Zsolt. Leszögezte: Magyarországról sem a Reform Tömörülés, sem más RMDSZ-platform döntéseit és lépéseit nem befolyásolja senki. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Nem avatkoznak be. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2002. február 20.
Febr. 19-én Kolozsvárra látogatott Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, akit erdélyi körútjára Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának az elnöke is elkísért. A politikus Vasile Soporan prefektussal és Serban Gratian megyei tanácselnökkel folytatott tárgyalásokat, majd Markó Bélával és Takács Csabával, az RMDSZ elnökével és ügyvezető elnökével találkozott. Ezt követően megtekintette a Központi Tájékoztatási Irodát, majd Kónya-Hamar Sándor képviselővel, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével folytatott rövid megbeszélést. Az erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel való munkaebéd után az államtitkár részt vett a Sapientia Alapítvány ünnepi kuratóriumi ülésén. Délután Németh Zsolt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Reform Klub szervezte Polgári Fórumon tartott előadást, amelyen jelen volt Tőkés László és Pap Géza református püspök is. A Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárral estére tervezett találkozó a román fél távolmaradása miatt elmaradt. Németh Zsolt kolozsvári programja a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (ELTE) készített dokumentumfilm és a Video-Pontes készülő új stúdiójának megtekintésével zárult. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón kifejtette: jelen pillanatban teljes az egyetértés a magyar–román kapcsolatok terén. Úgy vélte: a Magyarország és Románia közti jó kapcsolat a térség stabilitásának fontos tényezője és hozzájárul ahhoz, hogy az egész régió szabályozott, rendezett módon haladjon az európai integráció útján. Örömmel állapította meg, hogy Kolozs megye több magyarországi településsel tart fenn elmélyültebb kapcsolatot, kifejezve reményét, hogy ezt a jövőben sikerül majd még szorosabbra fűzni a gazdaság, a tudományos és kulturális élet számos területén. Németh Zsolt végül közölte: együttműködésre vagyunk ítélve, Románia és Magyarország, a románok és magyarok érdekei nem ellentétesek egymással. Vasile Soporan prefektus úgyszintén pozitívnak ítélte meg a román–magyar kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy a Nastase-Orbán megállapodás aláírása történelmi pillanat volt. Az RMDSZ csúcsvezetőségével folytatott tárgyalások után Németh Zsolt és Markó Béla közös sajtóértekezletet tartott. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a látogatásra rendkívül fontos és jó pillanatban került sor, a két ország közötti kapcsolatok az utóbbi időben rendkívül dinamikusan fejlődtek. Magyarország és Románia a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos egyetértési nyilatkozat aláírásával az egész térség számára fontos üzenetet fogalmazott meg az etnikai kérdést illetően azáltal, hogy az együttműködés és nem a konfrontáció útját választotta. Az RMDSZ elnöke örömmel újságolta el a sajtónak, hogy Németh Zsolt különös meglepetést okozott számára, ugyanis a magyar államtitkár személyesen hozta el a szövetségi elnök nevére kiállított magyar igazolványt, amit Markó fontos ajándéknak, szimbolikus meglepetésnek értékelt. - Az elmúlt évek során nagy utat tettünk meg Románia és Magyarország kapcsolatépítésében. Ez az időszak egyszerre vezetett Magyarország és Románia, illetve az erdélyi magyarság és az anyaország összefogásához - mondotta Németh Zsolt. A politikai államtitkár mindenekelőtt azt emelte ki, az Orbán-Nastase megállapodás egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. - Nem csupán a magyar–román összefogás tekintetében tettünk meg azonban nagy utat — folytatta —, hanem a Kárpát-medencei magyarság összefogásának a terén is. Ennek nagyon fontos célja volt, hogy megerősítsük az összetartozás érzését a Kárpát-medencében. Biztosak vagyunk abban, hogy egy egészséges identitású magyarság nagymértékben hozzájárul a szomszédos országok belső felemelkedéséhez és gyarapodásához. Ezért volt nagy jelentőségű például a Millenniumi-ünnepségsorozat, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) létrehozása és nem utolsósorban a státustörvény megalkotása — szögezte le a magyar politikus. Kifejezte reményét, hogy az új romániai magyar konzulátusok megnyitásának ügye kimozdul a holtpontról. Este zajlott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Reform Klub szervezésében a Polgári Fórum. Németh Zsolt előadásában többek között a Magyarok Világszövetségének 1997-ben tartott ülését idézte fel, amelyen az akkori magyar kormányfő, Horn Gyula jelenlétében Tőkés László püspök a kétszeres kisebbségi sorsot kifogásolva kijelentette: eljött az idő a határon túli magyarok egyenjogúsítására. A magyar politikus szerint a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest 2002-ben mind a Kárpát-medencei összefogás, mind pedig a korábban bizalmatlansággal átitatott román–magyar viszony kedvezőbb lett. A hosszú, feszültséggel telített időszakra a kedvezménytörvény kapcsán megkötött Orbán-Nastase megállapodás tett pontot, mondotta az előadó. Az EMTE létrehozását az államtitkár egyedülálló munkának értékelte. Nincs fontosabb az egyetem sikerre vitelénél, hiszen ez fontos eleme az erdélyi magyarság jövőképének, fogalmazott. Azt ígérte, hogy a magyar polgári kormány minden támogatást megad majd az intézménynek. Pap Géza református püspök megköszönte a magyar kormánynak az ádáz harcot, kitartást, amellyel a kedvezménytörvény megalkotásáért és érvényesítéséért harcolt. Tőkés László püspök előadása kezdetén közölte: Németh Zsolt egy magyar igazolvánnyal lepte meg. A püspök úgy véli: a jelenlegi RMDSZ-politika hitelesíti és alátámasztja azt a hamis állítást, miszerint Romániában modellértékű a kisebbségpolitika. Tőkés László utalt a kormánypárt politikusainak azon kijelentéseire, hogy külföldön kívánják mediatizálni az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodást, hogy "ország világ lássa, Romániában milyen jól megy sorunk". Hangsúlyozta: a magyarság asszimilációja és az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás azonban nem támasztja alá azt a sikerpropagandát, amelyet az RMDSZ terjeszt. "Olyan csapdába kerültünk, amely végig ment Neptunon, Snagovon és Slanic Moldovan", mondotta. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy vélte: sok helyen az RMDSZ a kormánypárt platformjává válik, mint például Szilágy megyében. Hangsúlyozta: senki sem tudja elhitetni vele, hogy ez az "utódkommunista párt", a romániai MSZP, amely minden nyomorúságunk mögött áll, az erdélyi magyarság szövetségese lehet. Kifejtette: a romániai magyar közösség természetes szövetségese a magyar nemzet, és csak rájuk támaszkodva törhet ki ebből a helyzetből, hiszen a jelenlegi politikai palettán Romániában nem találhat igazi partnert. Felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai asszimáláció, a magyar politikai osztály beleolvadása a román politikába a magyarság számára végzetes lehet. Vigyázni kell, hogy "a kolozsvári gödrök ne váljanak az erdélyi magyarság csapdájává", összegezett a püspök. /Papp Annamária: Erdélyi körúton Németh Zsolt. Markó Béla átvette magyar igazolványát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"
2002. február 20.
Markó Béla RMDSZ- elnök febr. 16-án meghívottként vett részt Budapesten a FIDESZ- Kongresszuson. Beszédében megállapította, hogy az elmúlt tíz-tizenkét esztendőben sokáig problémákat tudtak felmutatni, és kevésbé megoldásokat is. Azonban "az utóbbi időben beérni látszik egy olyan nemzetpolitika, amelyben Magyarországnak és az Önök kormányának, de a kárpát-medencei magyar szervezeteknek is fontos érdemük van." "Beérni látszik egy politikai eszközrendszer a térség tagadhatatlanul legnagyobb és legmegoldatlanabb kérdésének, az etnikai-nemzeti kérdésnek a megoldására." Az etnikumközi viszonyok rendezésére lehet konfrontációs stratégiát kovácsolni, de lehet kooperatív stratégiát is építeni. A magyar kormány az utóbbi utat választotta. Ezúttal az erdélyi magyarság képviselete helyet kapott az asztal mellett. "A kedvezménytörvény Magyarország támogató szándékának törvénybe foglalása és a nemzeti együttlét új lehetősége is egyúttal, egyúttal kísérlet az új nemzetfogalom megalkotására. Megszületett az RMDSZ és a román kormánypárt közti megállapodás. "Egy erős, egészséges RMDSZ, amely ezt a megállapodást érvényesíteni tudja, ma a politikai stabilitás egyik fontos tényezője az országon belül és az országon kívül is." Az "erdélyi magyarság helyzete továbbra sem megnyugtató, egyszerre kell szembenéznünk az asszimiláció és a kitelepülés veszélyével. Olyan jogokat kell kiküzdenünk mielőbb, amelyek megerősítenek minket és ott tartanak a szülőföldünkön. Ehhez kell az önálló oktatási és kulturális intézményrendszer, de kell a visszaszerzett tulajdon, kell a gazdasági fellendülés, kell az otthoni munkalehetőség is." /RMDSZ-értékelő a FIDESZ- kongresszuson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. február 20.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Kolozs megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága Ifjúsági perspektívák 2002. címmel találkozót szervezett Kolozsváron, a Pro Iuventute székházban, ahol jelen volt a kolozsvári ifjúság színe-java. Kónya- Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ elnök-képviselő leszögezte: Az ifjúsági szervezeteket hagyjuk dolgozni, ha azoknak javaslatai, elképzelései az itt élő fiatalok elvárásait kielégítik. A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet nem szól bele senki elképzeléseibe, ha azok az identitástudatot erősítik, az itthoni érvényesülést támogatják. Széplaki Attila, a megyei RMDSZ ifjúsági alelnöke megígérte: ahhoz, hogy a közeledést elősegítse, heti rendszerességgel tart majd fogadóórát. Az Agora ifjúsági információs irodát Piskolti Éva irodavezető mutatta be. Kolozsvárt található a Kárpát-medencében az egyik központi Agora iroda, mely hatalmas adatbázisra támaszkodik. Célja az anyaországi kapcsolatok kiépítésének elősegítése. Egri István, az Alapítvány a Civil Szervezetekért igazgatója a civil szervezetek erejéről beszélt. A román Ifjúsági és Sport minisztérium támogatási rendszeréről Nicolaie Rus, a Kolozs Megyei Ifjúsági és Sporthivatal 28 éves aligazgatója szólt. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke arra biztatta a fiatalokat, kezdjenek el politizálni! Nagy szükség van a fiatal képzett, több nyelvet is beszélő politikusra. Hiányzik a generációs váltás. Az ifjak érdekvédelméről Jakab István, a MIT elnöke beszélt. /(Csomafáy Ferenc: Mi tudjuk. MIT akarunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. február 20.
Az Erdélyi ’56-osok Bajtársi Társaságát a magyarországi kedvezménytörvény ürügyén elszabadult nemzetellenes indulatok, torzítások, hazugságok nem hagyhatják közömbösen. Most, amikor az anyaország és az egész nemzettest érdekében akarja összegyűjteni az idegen sorsra ítélt nemzettársakat, a jelenlegi magyarországi ellenzék az anyaország kevésbé tájékozott polgárait alattomos módon e törekvés ellen hangolja. De hiába teszi! Azok, akiket az évszázadok sújtó balsorsa egy táborba tömörített, együtt maradnak most is, és kéz a kézben talán elkerüljük, hogy egy nép a Kárpát-medencéből eltűnjön a történelem temetőjében. A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége nevében Török József, Puskás Attila, Bara Lajos, Páll László, Salamon László, Nagy Benedek. Az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság nevében Józsa Árpád Csaba elnök /Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./
2002. március 2.
Márc. 1-jén bemutatták a Korunk folyóirat februári, demográfiai tárgyú lapszámát a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. A szám alapkérdése az, hányan vagyunk magyarok a Kárpát-medencében. Tanulmányában a romániai magyarság létszámcsökkenésének okait kutató Veres Valér szerint ez a szám a márciusi népszámlálások előtt elsősorban előrejelzésként szolgálhat az olvasónak. Szerinte feltételezhető, hogy 2002-re "a magyar közösség összlétszáma nemzetiség szerint nem haladja meg az 1 530 000 főt, anyanyelv szerint pedig az 1 570 000 főt". Az 1992 óta tapasztalható "létszámcsökkenés felét az asszimiláció, másik felét pedig a kivándorlás és a természetes «fogyás» teszi ki". Horváth István szociológus arról beszélt, hogy a Romániából - általában Magyarországra - kivándorló magyarok száma megfelel a romániai magyarság arányának (az ország lakosságának és kivándorlóknak is kb. 7%-a magyar). /Kónya Klára: Hányan voltunk? Hányan vagyunk? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2002. március 6.
Az önkorlátozás bátorságát adták a világnak 1989 után a Kárpát-medencei magyar közösségek - hangoztatta Markó Béla a Kisebbségek és kormánypolitika Közép-Európában című konferencián Budapesten. Emlékeztetett: az akkoriban a világ számos helyén bátorságnak számító radikalizmus és az azt követő erőszak nem hozott megoldást, míg az önmérséklet nyomán eredmények születtek. Szavai szerint például négy éve a szlovákiai magyaroknak nem a koalícióból való kimaradáshoz, hanem az abba való belépéshez kellett bátorság, ahogy az RMDSZ 1996-os kormányba menetele is mindkét fél részéről önkorlátozást igényelt. A román kormánypárttal való együttműködés tapasztalatairól szólva kifejtette: változtatni kellene a jelenlegi helyzeten, amelyben még a politikai érdek, nem pedig a kisebbség–többség együttműködés iránti igény motiválja a közös fellépést Romániában, hozzátéve: még nem dőlt el, az együttműködés vagy a nacionalizmus szelleme győz. /Kisebbségek és kormánypolitika Közép-Európában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/
2002. március 6.
Márc. 2-án Kolozsváron tanácskoztak a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyűlésének erdélyi küldöttei. A kialakult álláspont szerint áprilisban megváltozna a Magyarok Világszövetségének mostani hármas tagoltsága. A küldöttgyűlés erdélyi tagjai a Felvidéki Országos Tanács korábbi döntéséhez hasonlóan támogatják a jelenlegi Kárpát-medencei és Anyaországi Régió egyesítését. Az elemző vita során elhangzott vélemények során megállapították: "a Világszövetség jelenlegi nehéz anyagi helyzetében is a magyar nemzeti érdekek és értékek szerint cselekedett." A küldöttek szerint a mindenkori magyar kormánynak és a Magyarok Világszövetségének partneri viszonyt kell ápolnia. Állásfoglalásukban kijelentik: a politikai és pártkötöttségektől mentes MVSZ a magyarországi választások után "a legjelentősebb magyar nemzeti erőként" továbbra is a párbeszéd kezdeményezője lesz. Az MVSZ első ízben szeretne a világ magyarjai számára egy közös március 15-i ünnepséget szervezni, ezért Esztergomba hívja a világ magyarjait. /Ülésezett a VET. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/
2002. március 7.
Az Apáczai Közalapítvány közel kétmilliárd forintot fordított eddigi, hároméves működése során a határon túli magyar nyelvű oktatás, elsősorban a felsőoktatás és szakképzés támogatására - hangzott el a közalapítvány márc. 6-i budapesti sajtótájékoztatóján. Gál András Levente, a magyar oktatási minisztérium közigazgatási államtitkára a határon túli magyar nyelvű oktatásfejlesztési koncepcióról szólva rámutatott: a Kárpát-medencei magyar oktatási intézményhálózat megerősítése és fejlesztése egyik fő feltétele a külhoni magyar nemzetrészek reális jövőképének. Hozzátette: a határon túli magyar oktatás fejlesztésének egyik legfontosabb háttérintézménye az Apáczai Közalapítvány. Berényi Dénes akadémikus, a közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: három évvel ezelőtt azt tűzték ki egyik fő irányelvükként, hogy a rendelkezésre álló összegeket ne elaprózva, hanem főleg nagyobb programok támogatására használják fel. Mindegyik magyar kisebbségi régióban sikerült egy-két nagyobb beruházást, fejlesztést támogatni. Jelentős összegekkel támogatták például a komáromi Selye János Kollégium, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, a marosvásárhelyi, illetve az újvidéki egyetemi kollégiumok építését, fejlesztését. Az Apáczai hallgatói ösztöndíjjal az elmúlt két évben összesen több mint háromezer szak- és főiskolai, illetve egyetemi hallgató tanulmányait támogatták, valamint a beiskolázási programot, amely 17 ezer kisdiákot érintett Erdélyben és a Vajdaságban. Csete Örs irodaigazgató beszélt a szórványban élők oktatásának támogatását célzó programról is, melyet Románia és Jugoszlávia után Kárpátaljára és a Felvidékre is kiterjesztenek. /Apáczai Közalapítvány-mérleg. Három év alatt közel kétmilliárd forint határon túlra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/
2002. március 11.
Az anyanyelv ünnepét szervezte meg márc. 8-a és 10-e között a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör három nyelvi vetélkedővel: ekkor zajlott az Édes anyanyelvünk és a Szép magyar beszéd nyelvhasználati, illetve a Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny. A versenyeket az idén rendezték meg hetedszerre. A versenyzők nyolc megye nyelvművelő köreit képviselték. Az Édes anyanyelvünk verseny díjazottai a Sátoraljaújhelyen megrendezendő Kárpát-medencei szintű döntőre, a Szép magyar beszéd nyertesei pedig a győri Kazinczy-versenyre jutottak tovább. /Kónya Klára: "Játszadozni a szavakkal, mint a fényes begykövekkel…" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2002. március 12.
Hallgasd az igét!" címmel hat ország mintegy ötszáz magyar lelkésze tanácskozik márc. 11-től négy napon át Csillebércen, a konferencia istentisztelettel vette kezdetét. Papp János, a baptista egyház missziói titkára, az esemény főszervezője szerint a konferencián főként református, evangélikus, baptista, metodista és pünkösdi lelkészek lesznek jelen. A konferencia keretében neves külföldi és magyarországi meghívottak tartanak előadást az evangelizációs munkáról. /Kárpát-medencei magyar lelkészek konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./
2002. március 16.
Március 15. jegyében rendezte meg Győrben a Nyugat-Magyarország Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közreműködésével a kedvezménytörvényt – mint nemzeti kultúránk megerősítésének eszközét – köszöntő Kárpát- medence szinten meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségét. Jelen volt a magyar Külügyminisztérium, a HTMH, az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium képviselője, valamint Győr város polgármestere, alpolgármestere és más közéleti személyiségek. A pályázat kiírói magyarországi és határon túli iskolák, főiskolák, egyetemek diákjait szólították meg: tegyenek javaslatot múltunk olyan kiemelkedő magyar személyiségeinek számbavételére és megmutatására, akik a mai Magyarország határain túl születtek és alkotásaikkal, tevékenységükkel hozzájárultak nemcsak a magyar, hanem az európai és az egész világ kulturális eseményeihez, civilizációs vívmányaihoz. Külön díjazták azokat a javaslatokat, melyek olyan személyiségek teljesítményére mutattak rá, akik munkásságukkal hidat teremtettek a magyar és a környező országok népei, kultúrái között. Közel kétszáz pályázat érkezett be, ebből 88 Felvidékről, 12 Kárpátaljáról, 8 Erdélyből, a többi az anyaországból. A zömmel határon túli díjazottak közül Erdélyből Tóth Szabolcs Barnabás (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Európai Tanulmányok) kapta – Csutak Vilmos tanárt, múzeumigazgatót bemutató munkájáért – a négy első díj közül az egyiket. A beérkezett pályázatok alapján a tavasz végéig száz jeles személyiség – tudósok, költők, írók, nagy magyarok – kiemelkedő teljesítményét, munkásságát méltató kötetek jelentetnek meg, kiegészítve a pályamunkák angol és német nyelvű összefoglalójával. A kiadványt elsősorban az iskolák könyvtáraihoz juttatják el. /(Guther M. Ilona): /Nagyjainkról, egykori "státusmagyarokról". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
