Van egy magyarországi férfi, egy művész, aki elmondhatja magáról, hogy minden csonka-magyarországi és elcsatolt területet visszahódított. Ez a férfi Pécsi L. Dániel. Vallja, hogy történelmi jelképeiben is él a nemzet, címereiben, zászlóiban. Bejárja Kárpátaljától Felvidékig, Erdélyig és Délvidékig a településeket, közben a magyarországi városok, falvak, egyházak, civil szervezetek címereit tervezi, készíti el. Pécsi L. Dániel címereibe, zászlóiba sűríti a táji jellemzőket és a magyarság megélt történelmét. /László György: Egy nemzetszolgáló lovag. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 21./
2008. május 22.
Nagybányán a Németh László Líceumban a román oktatásügyi minisztérium támogatásával nemzetközi magyar tantárgyversenyt tartanak. A négy országból érkezett 34 gyerek erdélyi írók és költők gondolatvilágának ismeretében mérte össze tudását május 21-én. Erdélyi, magyarországi, kárpátaljai és szerbiai diákok részvételével zajlik az Apáczai Csere János nevével fémjelzett magyarközi tantárgyolimpia Szlovákiából is vártak versenyzőket, de az ott folyó érettségi miatt az érintettek visszaléptek. A felkészülésre másfél hónap állt a diákok rendelkezésére – ismertette a rendezvényt kezdeményező Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. A hetedikes és nyolcadikos versenyzők Kányádi Sándor költészete mentén írtak fogalmazást, a kilencedikesek és a tizedikesek Szilágyi Domokos lírájából, a tizenegyedikesek és a végzős középiskolások pedig Németh László gondolatsorai kapcsán értekeztek. Németh László lánya, Németh Ágnes és férje, Lakatos István Németh László drámaíróról beszélt. A díjkiosztás május 22-én lesz. Tervezik a mostani olimpia hagyománnyá való érlelését. /D. Mészáros Elek: Első magyarközi olimpia. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2008. június 17.
Erdélyben egyedülálló múzeum nyílt meg a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a tojásmúzeum. A június 16-i megnyitó egyben a tizedik alkalommal szervezett Táltos kézművestábor első napja volt. Üveges vitrinekben pompázik a tíz év alatt elkészült több mint 2000 mintát felsorakoztató gyűjtemény. A készlet székelyföldi, gyimesi, háromszéki, udvarhelyszéki, Kolozsvár környéki, Fehér megyei, bukovinai, kárpátaljai, Duna–Tisza közi és balatonfelvidéki hímes tojásokat tartalmaz, de a sort ki szeretnék bővíteni a teljes Kárpát-medencei mintakészletre, jelezte Kisné Portik Irén. Tojásmúzeum létesült már Siófokon is. /Jánossy Lajos: Hímes tojások közszemlére. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./
2008. június 19.
Huszadik, jubileumi évéhez érkezett a határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiválja, mely idén június 19-én kezdődik, és június 28-ig tart. A találkozó valóságos színházi ünneppé nőtte ki magát. A határon túli társulatok legjobb előadásai mutatkoznak be. Kisvárdáról díjat hozni rangot jelent. A jubileumi rendezvénysorozatra az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági színházak, társulatok viszik el a Szűcs Katalin kritikus és Darvay Nagy Adrienne színházkutató, szakíró, a fesztivál művészeti tanácsadói által válogatott és legjobbnak ítélt produkcióikat. Az idei fesztiválon bemutatkozik az Aradi Kamaraszínház és a sepsiszentgyörgyi alternatív társulat, az M Stúdió is, továbbá ismertetik Darvay legújabb, az évfordulóra megjelent kötetét, amelynek Kisvárdai fesztivál a címe. Ebben a szakíró a rendezvénysorozat utóbbi tíz évét összegzi. Szintén a fesztiválon mutatják be Köllő Katalin Csíky András kolozsvári színművésszel készített interjúkötetét. /Simon Judit: Indul a kisvárdai fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2008. június 30.
Öt társulat, a sepsiszentgyörgyi, a révkomáromi, a szabadkai, a beregszászi és a marosvásárhelyi teátrum vehetett át díjat a Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválján Kisvárdán, ahol június 28-án éjszaka fejeződött be a tíznapos rendezvénysorozat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium díját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A társulat Gombrowitz: Yvonne, burgundi hercegnő című darabját mutatta be. A Szülőföld Alap díját a révkomáromi Jókai Színház művészeinek ítélték oda, Gárdonyi Géza: A bor című művének bemutatásáért. A legjobb zenés, szórakoztató előadást díját– a Szabadkai Népszínház vehette át, a délvidéki művészek Müller Péter – Seress Rezső: Szomorú vasárnap című darabját játszották a fesztiválon. Ugyancsak díjazott lett a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a kárpátaljai teátrum Szigligeti Ede: Liliomfi című színművét mutatta be. Az ötödik díjazott a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a teátrum tagjai Schimmelpfennig: Nő a múltból című darabjában nyújtott alakításukkal érdemelték ki az elismerést. A beregszásziak a Liliomfi darabbal elnyerték a közönség díját is. A határon túli művészek közül életműdíjat kapott Varsányi Mari és Parászka Miklós, illetve alakításáért egyéni díjat vehetett át Nemes Levente, Antal D. Csaba, Tompa Klára, Rácz József, Pálffy Tibor, Mátrai László, Kicsid Gizella, Berekméri Katalin, Ábrahám Irén, Banka Lívia és Faragó Edit. A darabokat összesen közel 16 ezer néző látta, mintegy kétezerrel többen az előző évinél. /Öt díj a Kisvárdai színházfesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2008. július 8.
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója a Vajdaságban, Zentán tartotta harmadik közgyűlését. A tanácskozás témája a médiaprivatizáció volt. A kérdésnek az adott aktualitást, hogy Szerbiában a politikusok egy része a közszolgálati rádió és televízió, valamint a Magyar Nemzeti Tanács által alapított Magyar Szó napilap magánosítását célzó kezdeményezést fogalmazott meg. A különböző magyar vidékeket képviselő újságírók ismertették a hazai modelleket, amelyek között több tulajdonforma is megtalálható, vannak médiatermékek magánkézben, alapítványi, közösségi vagy önkormányzati tulajdonban. Elhangzott, eszközként továbbra is az állami tulajdonban lévő elektronikus közmédia biztosítja leginkább a kisebbségi identitás megjelenítését, ápolását. A lehangoló vajdasági és a viszonylag kiegyensúlyozott romániai médiaviszonyokhoz képest pozitív a szlovéniai magyarok tapasztalata. A 6432 lélekszámú muravidéki magyarság egész napos rádió- és több órás televízió-adással büszkélkedhet, de a szlovéniai magyarok gyors asszimilációját a pozitív diszkrimináció sem tudja visszafordítani. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) három évvel ezelőtt alakult meg, tagjai az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai szakmai-érdekvédelmi szervezetek. Célja a magyar szervezetek közötti kapcsolatépítés, a közös érdekű információk cseréje. A találkozón idén nem lehettek jelen kárpátaljai újságírók, mert számukra a magyarországi vagy szerbiai vízum beszerzése több száz kilométeres utat jelent Kijevbe, ahol úti okmányért folyamodhatnak. Ezért a találkozó résztvevői zárónyilatkozatukban a gyakorlat mielőbbi módosítását szorgalmazták. Ugyanakkor nehezményezték, hogy a magyarországi közhivatalok ígéreteik ellenére nem támogatták a határokon átívelő és a magyar–magyar összefogást szorgalmazó újságírói projektet. A találkozónak Zenta, a nagy többségében magyarok lakta Tisza menti község adott helyet. A jelen lévő 30 újságíró részt vett a bácskossuthfalvi nemzetközi alkotótábor idei termésének bemutatóján. /Vincze Loránt: Eltérő médiamodellek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
2008. július 9.
Sólyom László köztársasági elnök szerint a kárpátaljai magyar iskolákban nem lehet visszalépni a jelenlegi állapotoktól, mert "abban a pillanatban, amint az oktatás kétnyelvűvé válik, az a nyelvvesztés iskolája lesz". Az államfő erről magyar újságíróknak beszélt július 7-én Kijevben, ahová aznap érkezett kétnapos hivatalos látogatásra, Viktor Juscsenko ukrán elnök meghívására. Juscsenko a tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy "az ukrán fél nyitott a kárpátaljai magyar iskolákban a kétnyelvű oktatás problémájának megoldására". Bejelentette: a felek megállapodtak, hogy a jövő héten szakmai tárgyalások kezdődnek a két oktatási minisztérium között Kijevben. /Sólyom László: a kárpátaljai magyar iskolákban nem lehet visszalépni. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2008. július 15.
Szondy Zoltánnak a lap július 12. számában megjelent íráshoz szólt hozzá olvasói levelében Kercsó Alpár. Szondy szerint apad az érdeklődés az anyaország történései és sorsa iránt, hiába várnak a dolgok jóra fordulása iránt. Magyarország nemcsak az erdélyi, felvidéki, vajdasági vagy éppen kárpátaljai nemzetrészektől távolodik lejtmenetben, hanem saját magától is. Attól, ami volt és attól, ami lehetett volna. Közigazgatási egységgé aszott, ahol szitokszó és szörnyű szélsőség nemzetet emlegetni. Ahol a hatalomba visszajutott elvtársak az emberek pénzét harácsolták össze. „Pártunk és kormányunk megmagyarázta, hogy a tüntetések csupán huligán randalírozások, hogy a határon túliak támogatása” a nyugdíjasok havi járandóságát veszélyezteti, olvasható a levélben. Már a vicclapokat is állami pénzből jutalmazott pártkatonák szerkesztik. Az ellenzék csendben van. A határ menti magyar települések ingatlanjait Romániából érkezett vásárlók birtokolják. /Kercsó Alpár, Békéscsaba: Echo egy távolodó országból. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./ Előzmény: Szondy Zoltán: Egy távolodó ország. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./
2008. július 18.
Július 15-én Beregszászon tanácskozott Murvai László, a romániai Oktatási és Kutatási Minisztérium főosztályának vezérigazgatója és Kónya László, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese, valamint Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. A megbeszélések a két ország magyar nyelven oktató pedagógusainak a továbbképzési lehetőségeiről szóltak. A beregszászi főiskola /II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanárképző Főiskola/ humánerőforrás területén erősebb, addig a Szatmárnémeti Pedagógusok Háza olyan képzési kínálatokkal rendelkezik, ami ott nem található. Szó esett közös pályázatok elkészítéséről. /(bgy): Ukrán-román pedagógus-találkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 18./
2008. július 19.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke részt vett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) ülésén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Markó Béla RMDSZ-elnökkel is kész találkozni. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ elnöke nem fogadta el a tusványosi szabadegyetemre szóló meghívást. A KMAT legfontosabb döntése: Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a határon túli magyar pártok vezetői ősszel Brüsszelbe látogatnak. A cél, hogy egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómiakövetelések érvényesítéséért. A tanácskozást követően a határon túli magyar szervezetek vezetői előadást tartottak a tusványosi szabadegyetemen. Tőkés László püspök hangsúlyozta: adott a lehetőség új fejezet megnyitására a magyar nemzetpolitikában, miután több éven keresztül szétrombolták a magyar ügy képviseletére létrehozott intézményrendszert. Az EP-képviselő szerint érlelődik az új nemzetpolitika. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint az uniós integráció ellenére a fejekben létezik még a piros határ, ennek lerombolása elsősorban rajtunk múlik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint délvidéki magyarok érdekképviseletének megerősödése az összefogásnak köszönhető. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője kifejtette: a nemzet nem mennyiségi, hanem minőségi fogalom, Szász Jenő pedig hangsúlyozta: nincsen határon túli magyarok ügye és anyaországi magyarok ügye, csak magyar ügy. A tusványosi szabadegyetem Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának MSZP-s alelnöke az emberi jogokról és kisebbségvédelemről tartott előadásában úgy értékelte: a világban veszedelmes tendenciák figyelhetők meg, új nagyhatalmi politikák rajzolódnak ki. A populizmus, a nacionalizmus pedig egyre inkább veszélyezteti a kisebbségeket. Hasonló következtetéseket fogalmazott meg Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő: kezd kialakulni egy olyan irányzat, amely az autoriter hatalmi berendezkedést támogatja. Eckstein Kovács Péter szenátor, a szabad egyetemre ellátogató kevés RMDSZ-es politikus nagy kudarcnak minősítette a kisebbségvédelmi törvény sorsát. /Farcádi Botond: Új magyar egyezséget szorgalmaz Orbán Viktor (XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./
2008. július 19.
Közvélemény kutatók arról kérdeztek meg magyarországi lakosokat, büszkék-e magyarságukra. A közvélemény-kutatás eredménye szerint az utóbbi három évben csökkent az igennel válaszolók száma. A megkérdezettek négyötöde nyilatkozott úgy, hogy büszke magyarságára, 32 százalékuk volt nagyon büszke (három éve ez az arány 40 százalékot tett ki), 15 százalékuk nem túl büszke, 3 százalékuk pedig egyáltalán nem táplál ilyen érzést lelkében. A vállalkozók és a fiatalok a legkevésbé lelkes hazafiak, az idősebbek és a vallásosak meg a leginkább azok. A rendszerváltás előtt a nemzeti identitás és büszkeség kérdése sokáig tabutéma volt az internacionalista szellemiségű közéletben. Ennek következményeként a magyarországi fiatalok semmit sem, vagy csak vajmi keveset tudtak az ország határain kívüli nemzetrészeikről. Nyolcvankilenc után javult a helyzet, de mára – az ominózus 2004-es népszavazás és a közvélemény-kutatás eredményeiből is erre lehet következtetni –, ismét apadni kezdett a büszkeségforrás. Apadóban a nemzeti büszkeség, fájdalmas tendencia ez, nekünk, erdélyi magyaroknak (és felvidékieknek, kárpátaljaiaknak, délvidékieknek), írta a lap munkatársa. Megmaradásunk biztosnak hitt támaszát érezzük veszélyeztetve. Vigaszsugár lehet, hogy az Erdély-járó anyaországiak feltöltődhetnek, leckét kapnak magyarságból. /Borbély László: Apadó büszkeség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./
2008. július 22.
A Vereckei-hágón július 21-én felavatták a magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékművét és mellette az úgynevezett kárpáti szics-gárdistáknak az emlékjelét, akiket állítólag 1939-ben ott végeztek ki – jelentette Kárpátalja megye állami közigazgatási hivatalának sajtószolgálata. /Emlékművek Vereckén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
2008. július 24.
A temesvári Máltai Segélyszolgálat orvosi rendelője Románia uniós csatlakozása után új formában támogatja a lakóhelyükön kezelhetetlen, súlyos betegek magyarországi orvosi ellátását. Bárányi Ildikó, a Segélyszolgálat helyi fiókszervezetének vezetője elmagyarázta, a Segítő Jobb Alapítvány, amely lakóhelyükön el nem látható határon túli betegek magyarországi gyógykezelését támogatta, megszűnt. Ezért létrehozták a Segítő Jobb System Kft-t, amely az OTP Bank bármelyik fiókjában befizetett bruttó 120 euró befizetése ellenében megszervezi a beteg külföldi kezelését. A 120 euró befizetését csak akkor kérik a betegtől, ha többször vissza kell mennie magyarországi kezelésre. Ha csak egyszeri alkalomról van szó, akkor a vizsgálat költségeit kell kifizetni. /Pataki Zoltán: Segítő Jobb Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Dr. Bárányi Ildikó elmondta, ezt a tevékenységet már 16 éve végzik, ingyenes orvosi tanácsadás formájában. A betegek tájékozatlanok a külföldi kezelési vagy kivizsgálási lehetőségeket illetően. Kezdetben a magyarországi Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány felkérésére az előszűrő vizsgálatok elvégzését vállalták fel, a határokon kívül élő magyar betegek részére. Az Európai Unióba való belépés után a Segítő Jobb Alapítvány tevékenysége már csak Szerbia és Kárpátalja területére korlátozódik. Helyette megalakult a Segítő Jobb System Kft. – 2008-ban eddig 295 beteg tanácsadását végezték el, ebből havonta 12-20 beteget küldtek külföldre. /Pataki Zoltán: Megszervezik a betegek külföldi gyógykezelését. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./
2008. július 29.
Közel ötmilliárd forintnak megfelelő összegű kárt okozott Kárpátaljának az elmúlt hét esőzései nyomán kialakult öt árhullám. Az áradások Kárpátalján 107 hidat, köztük három közútit sodortak el vagy rongáltak meg, 15 kilométernyi autóutat és 3,5 km parti védművet tettek tönkre, öt helyen okoztak utakat és folyót elzáró földcsuszamlást, és 264 lakóház, valamint 2500 hektárnyi mezőgazdasági földterület került víz alá. A legtöbb veszteséget a Técsői járás szenvedte el. /Jelentős károkat okoztak az áradások Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./
2008. július 31.
Első alkalommal tartanak egyhetes találkozót a Kárpát-medencei református fiatalok, a rendezvény keretében 150 fiatal érkezett az országból és a határokon túlról a református egyház balatonfenyvesi üdülőjébe. A július 28-a és augusztus 3-a között zajló találkozó első napján Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke tartott előadást. A többségükben középiskolás korú magyarok Kárpátaljáról, Felvidékről, Erdélyből és Magyarországról érkeztek. A vajdasági és a horvátországi magyarok nem reagáltak a meghívásra. /Református magyar fiatalok találkozója a Balatonon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./
2008. augusztus 2.
25. születésnapját ünnepelte a Rákóczi Szövetség és a Radnóti Társaság anyanyelvi tábora Győrben. Negyed évszázad alatt, a Kárpát-medence minden részéből, több mint ezer középiskolás érkezett, akik közül sokan azóta hazájuk meghatározó kulturális, közéleti szereplőjévé váltak. Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, és a Vajdaságból minden évben 50 középiskolás érkezik az anyaország anyanyelvi táborába. Történelmi, művészeti és vallástudományi előadásokon szembesülnek a nemzet összetartozásával, megismerve egymást és Magyarország tájait. A fiatalok közül sokan itt találkoztak először egy másik határon túli magyarral, és életre szóló barátságok is szövődtek. A nemzethez tartozás tudatának erősítését nem elég az egyetemen elkezdeni, mert a táborok bizonyították, a középiskolások már fogékonyak erre – mondta a Rákóczi szövetség elnöke. /Negyed évszázados a Rákóczi Szövetség. = Erdely. ma, aug. 2./
2008. augusztus 4.
Nagyváradon elkezdődött a VII. Kárpát-medencei Nyári Egyetem. „Egészségesebben kellene élnünk, hiszen a génjeink jók” – közölte Czeizel Endre orvos-genetikus, a rendezvény fővédnöke a megnyitón. A szervezők (Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület, Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete, Rákóczi Szövetség és Temesvári Magyar Diákszervezet) képviselői köszöntötték a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról, Magyarországról és Erdélyből érkezett mintegy 80 fiatalt. „A létszám még nem teljes, 120–130 hallgatóra számítunk” – tájékoztatott Ádám Elvíra szervező. Augusztus 4-től elkezdődnek az irodalom, közgazdaságtan, valamint orvostudomány és egészségvédelem témakörökben zajló szekcióülések. Ezeken bemutatják a Partium és a Helikon című folyóiratokat, szó esik nyugdíjrendszerről és az EU-s források felhasználásáról, valamint a művészetterápiáról és a bioetikáról. /Fried Noémi Lujza: Elkezdődött a nyári egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2008. augusztus 6.
Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium új kampányba kezdett a nemzetiségi tannyelvű iskolák oktatásának államnyelvre történő átállítása kapcsán, így egy tanóra keretében egyes tantárgyakat az iskola nyelvén és ukránul kell majd tanulniuk a diákoknak. Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter szerint ez nem más, mint az állam gondoskodása a nemzetiségi iskolák tanulóiról, akik nem versenyképesek a felsőoktatási intézményekbe történő felvételinél és az emelt szintű érettségi vizsgákon. Mind a felvételit, mind az érettségit a hatóságok három év múlva teljesen ukrán nyelvre akarják átállítani. Ukrajnában a nemzetiségi kisebbségek, akik az orosz anyanyelvűeket is beleszámítva az ország lakosságának közel felét teszik ki, másként vélekednek a kérdésről. Az orosz ajkú régiókban a helyi hatalom a miniszteri rendeletet az állampolgárok anyanyelvű oktatási jogai ellen intézett támadásnak tekinti. A kárpátaljai magyarok és az ottani megyei hatalom is az ukránosító miniszteri rendelet visszavonását sürgeti. /Teljesen ukránosítják a nemzetiségi iskolákat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./
2008. augusztus 7.
A Paks melletti Cseresnyéspusztán immár 15 éve gyűlnek össze nyaranként Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről a magyar középiskolások. Egykori táborozó diákok kísérő tanárként térnek vissza, s szeretettel idézik fel a 10-15 évvel ezelőtti emlékeket. Olvasótábor lévén, minden esztendőnek megvan egy évfordulóhoz kapcsolódó témája. Az idei téma a Nyugat folyóirat volt. A neves meghívottak: a pécsi egyetem és a Pázmány Péter Egyetem tanárai, valamint Pomogáts Béla irodalomtörténész tartottak előadást. Idén is volt újságírói kör, amelynek eredménye a Visszhang című tábori lap. Volt filmező csoport is, valamint szavaló kör. A szórványban élő lupényieknek sokat jelent az anyanyelvvel, s az anyanyelvi kultúrával való kapcsolat. /Farkas Éva: Lupényi diákok Pakson táboroztak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./
2008. augusztus 8.
Váradi Lajos, a pozsonyi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője nyílt levélben köszönte meg a Matica Slovenská elnökének, Jozef Markusnak, hogy meghívást kapott a hazafias szlovák kulturális intézmény megalakulásának 145. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre, egyszersmind tiltakozott az ellen, hogy a rendezvényen Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ismét magyarellenes kijelentésekre ragadtatta magát. Az évfordulós ünnepséget tízmillió koronával támogató Slota Turócszentmártonban, a magyar diplomata jelenlétében azt mondta, hogy a magyarok őshazája nem a Kárpát-medence, hanem a Góbi-sivatag, s hogy a szlovákok, amikor ez szükséges volt (1848–49-ben) „fegyverrel a kezükben tudták megsemmisíteni a magyar honvédeket". Slota kijelentései ellentétesek a két nemzet kapcsolatainak jobbítását akarók törekvéseivel, a magyar és a szlovák kormányfő „építkezést és megbékélést" célzó tavalyi megállapodásával – emlékeztetett a magyar diplomata. /Slota újabb magyarellenes kijelentései. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./
2008. augusztus 9.
A magyar történelem fontos évszámaival és jelképeivel díszített, közös tőről fakadó kopjafákból álló alkotás a gyimesbükki Rákóczi vár szomszédságában kapott helyet. Az Összmagyarság Történelmi Emlékhelye tisztelgés a szétszakítottan élő Kárpát-medencei magyarság közös múltja előtt. Az emlékművet és nemzeti összefogásra bíztató üzenetét méltatta Wittner Mária 56-os szabadságharcos és az alkotó, Füredi Gábor képzőművész. - Nem valaki ellen akartuk ezt állítani, hanem történelmünkre emlékezve, vállalva önmagunkat, vállalva múltunkat, közös történelmünket és valakik ez ellen próbáltak tiltakozni – hangsúlyozta Deáky András gyimesbükki tanár. Az ünnepség résztvevői az avatással Szent István király és a magyarság ezer éves története előtt tisztelegtek. /Gyimesbükk: Szent István király és a magyarság előtt tisztelegtek. = Duna Tv, erdely.ma, aug. 9./ A Magyarországot, illetve a trianoni békediktátum által elszakított területeket: Erdélyt, Felvidéket, Délvidéket, Kárpátalját egyaránt megjelenítő, öt kopjafából álló impozáns képzőművészeti alkotás Füredi Gábor fafaragó alkotása. A központi ágból kinyúló kopjafák az elszakított nemzettesteket jelképezik, az évszámok alapján pedig végigkövethetők a magyar nemzet főbb történelmi eseményei. Az emlékművet a Deáky Panziónál avatják fel augusztus 9-én. „Önmagunk vállalásáról van szó, múltunkkal, történelmünkkel együtt” – mondta az avató kapcsán a Csíki Hírlapnak Deáky András. Az emlékmű feltűnő rendőrségi erődemonstráció övezi, ugyanis a hatóságoknak olyan értesüléseik vannak, hogy tüntetés készül Erdélynek Magyarországhoz való csatolásáért. „Mindez természetesen légből kapott, komolytalan, talán rosszindulatú rémhír, amelyet ismeretlen »jóakaró« terjeszthet" – nyilatkozta Deáky András. /Csíki Hírlap, Erdely. ma, aug. 9./
2008. augusztus 12.
Több mint 300 magyarul tanuló csángó gyermek nyaralását szervezi idén a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ). A nyaralások költségeit a szövetség támogatói állják, főleg magyarországi szervezetek, intézmények, alapítványok és magánszemélyek. A táborozások fele magyarországi, másik pedig romániai, és Hegyeli Attila, a szövetség oktatási felelőse sorolta, Székesfehérvár, Gödöllő, Keszthely, Balatonszepezd stb. Most először szerveztek tábort Kárpátaljára is. Moldvában 1500 csángó gyermek tanulja a magyar nyelvet. A 2000-ben kezdődött program ma ott tart, hogy 19 településen 34 tanár tanít vagy az iskolában, vagy a gyerekek házában. /Bajai Ernő: Érezhetik az örömet. Táboroznak a csángó gyerekek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./
2008. augusztus 20.
Szent István, első királyunk a magyar nemzetet bevezette a kontinens konszolidáltabb népei sorába, s országából olyan modern államot formált, mely sikerrel kelhetett versenyre verseny- és vetélytársaival. Őt mindmáig a legnagyobb országvezetőként tiszteli a nemzeti köztudat. Minden magyar őrá gondol, őhozzá fohászkodik, ha gondban és bajban a nemzet, írta Magyari Lajos. Nevét számtalan település őrzi a Kárpát-medencében. Székelyföldön minden székely székben van Szentkirály nevű falu, község. Moldvai csángómagyarjaink körében tisztelete még ennél is nagyobb. Újra megteremtetett a lehetőség arra, hogy legalább a maradék államterületen egy új, valóban szuverén, gazdag, önérzetes és erős államot teremtsen a magyarság, de a széthúzás, a nyegleség, az idegen érdekek szolgai fölvállalása újra akadályozza a magyarságot ebben. /Magyari Lajos: Országalapítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./
2008. augusztus 20.
Egy nemzetnek, ahhoz, hogy fennmaradhasson, intézményekre van szüksége, teljes társadalmat kell képeznie, s különösen fontos ez azoknak a nemzetrészeknek az esetében, amelyek Magyarország határain kívülre kerültek – hangoztatta augusztus 19-én Sólyom László államfő Beregszászon, a Szent István-napi ünnepségen tartott ünnepi beszédében. Az egynapos kárpátaljai látogatáson tartózkodó államfő azt követően beszélt a beregszászi Szent Kereszt katolikus templom előtt álló Szent István-szobornál összegyűlt tömeg előtt, hogy a három történelmi egyház püspökeivel és vezetőivel együtt istentiszteleten vett részt. A köztársasági elnök a többi között kiemelte: a határok változhatnak, a nemzet meg fog maradni, mert független a határoktól, amint azt az elmúlt nyolcvan év során több államalakulathoz tartozó Kárpátalja példája is mutatja. Kárpátaljai látogatásának legfontosabb üzeneteként a köztársasági elnök hangsúlyozta: „Ne legyünk kicsinyhitűek, legyen olyan öntudatunk, küldetéstudatunk, mint Szent Istvánnak volt, és akkor biztosak lehetünk abban, hogy száz, ötszáz vagy ezer év múlva is itt maradunk, ahol szent királyunk kora óta mindig is voltunk”. Az államfő beregszászi tartózkodása során felavatta, majd megtekintette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felújított, 1700 négyzetméter alapterületű épületszárnyát, amelyhez a költségek több mint felét az Apáczai Alapítvány biztosította. /Sólyom a nemzettudatról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./
2008. augusztus 21.
Szeptemberben megalakulhat a szórványtanács, amelynek célja, hogy programokat indítson a külföldön élő magyar közösségek számára – mondta Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke Budapesten. A szórványban élők számára közösségi találkozóhelyeket hoznának létre, iskolabuszokat szerveznének, távoktatási programot indítanának – mondta Duray Miklós azt követően, hogy Budapesten megalakult a tanácsot előkészítő bizottság. Az augusztus 19-én megalakult bizottságnak egyebek mellett erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai tagjai is vannak. A tervek szerint a Miniszterelnöki Hivatallal is tárgyalnak a kezdeményezésről. Abban reménykednek, hogy a Szülőföld Alapból és a stratégiai programokból kaphat pénzt a szórványtanács, emellett vállalkozóktól is várnak támogatást – mondta Duray Miklós. /Szórványtanács alakul a külföldi magyarokért. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./
2008. augusztus 21.
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten tartott VII. Világkongresszusának augusztus 20-i zárónapján a felszólalók többsége a magyar hírügynökségek által idézett, főleg romániai magyar lapokban – köztük az Új Magyar Szóban – az esemény kapcsán megjelent írásokat, kommentárokat ítélték el. Patrubány Miklós, az MVSZ újraválasztott elnöke sem tért napirendre a Világszövetséget „dilettánsok gyülekezetének” tituláló erdélyi lapkommentárok miatt, ezért a beharangozott sajtótájékoztató – két órás késés után – végül elmaradt. Az MVSZ felelősségre kívánja vonni a magyar államot az államadósságok ügyében, negyvenmilliárd euró összegű jóvátételt akar követelni Oroszországtól az 1956-os szovjet beavatkozás miatt, valamint felülvizsgáltatná a finnugor származáselméletet. Az MVSZ küldöttgyűlése elnökhelyettesnek az addigi alelnök L. Német Erzsébetet választotta újra. Megmaradt tisztségében András Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke is. /Salamon Márton László: A sajtót „büntette” az MVSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2008. augusztus 25.
A kolozsvári Erdélyi Gazda augusztusi számában Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke írt a gazdálkodásról. Az RMGE udvarhelyszéki szervezetének tevékenységéről Bodó Géza számolt be. Fellendülőben a biogazdálkodás Romániában – állapította meg írásában dr. T. Veress Éva. A Kárpát-medencei tájtörténeti tudományos konferenciáról dr. Jakab Sámuel tudósított. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2008. augusztus 27.
Augusztus 28-án Szatmárnémetiben aláírják a testvérvárosi szerződést a kárpátaljai Beregszász és Szatmárnémeti önkormányzatai között. A szerződést Ilyés Gyula szatmárnémeti és Gajdos István beregszászi polgármester írják alá. Ez egy hosszú folyamatnak a beérése lesz, melyet már több mint két éve szerveznek a szatmáriak, mondta Ilyés Gyula polgármester tanácsnoka, Varna Levente. Beregszász Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa, 72 kilométernyire fekszik Ungvártól. 1946-tól hivatalosan oroszul Beregovo-nak nevezték és 1991-ben kapta vissza történelmi nevét. 2001. május 17-án kapta meg a megyei jogú város címet, járási székhely. A beregszászi járás lakossága 83,3 ezer, ebből a városban 32 ezren élnek. Beregszászban négy köztéri szobrot – Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Bethlen Gábor, Illyés Gyula – emeltek, és 42 emléktáblát avattak a magyar nemzet nagyjai emlékének. /M. M. : Testvérvárosi szerződéskötés Szatmárnémeti és Beregszász között. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 27./
2008. szeptember 11.
Írásban is találkozót kezdeményezett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Markó Béla RMDSZ-elnökkel a november 30-i romániai parlamenti választásokkal kapcsolatban, javasolva, hogy szeptember 12-én a Budapesten zajló Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának keretében találjanak alkalmat a beszélgetésre. Tőkés László azt is indítványozta, hogy ugyanaznap este a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában együtt jelenjenek meg, és folytassanak nyilvános beszélgetést az őszi parlamenti megmérettetés tárgyában. A református püspök pontosította a Krónika szeptember 9-i számában megjelent nyilatkozatát, és elmondta: a Markó Bélával folytatott telefonbeszélgetése során nem újabb tárgyalásokat kezdeményezett a választási együttműködésről, hanem jelezte, a budapesti tanácskozás alkalmával „jó volna elbeszélgetni” a megmérettetésről. A cikk nyomán Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Új Magyar Szó című napilapban cáfolta, hogy Tőkés László azzal a szándékkal kereste meg, hogy újabb tárgyalásokat kezdeményezzen a választási együttműködésről. Markó ugyanakkor megerősítette, hogy találkozni fognak a KMKF alkalmával. /Rostás Szabolcs: Tőkés tévébe hívja Markót. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2008. szeptember 13.
Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Oleh Havashi, Kárpátalja kormányzója szeptember 12-én Ukrajnában egyeztetett a két megye közötti együttműködési lehetőségekről. Döntés született arról, hogy a következő hetekben aláírásra kerül majd a Kárpátalja és Szatmár megye együttműködéséről szóló kétoldalú egyezmény. A dokumentum aláírása október 3-án lesz Szatmárnémetiben. /Kétoldali egyeztetések. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 13./
